Sallai R. Benedek beszámolója
a KAC közcélú "B" keretben szerzett tapasztalatairól

A 2002. évi országos találkozó választott megtisztelően magas aránnyal két évre a KAC közcélú "B" keretbe, mint civil delegáltat, a múlt évi munkámat követőem, amit sajnálatos nézeteltérés zárt a keretkoordinátor dr. Tardy János helyettes-államtitkár úrral. Ez az incidens sajnos a keret alakuló ülésére is rányomta bélyegét, hiszen több alkalommal emlegette fel Tardy úr szerencsétlenül értelmezett beszámolómat, amit a mozgalom felé készítettem.
Ennek ellenére viszonylag jó hangulatú munkával kezdődött meg május elején a kétnapos bírálat. Ezt megelőzően egy napon néztük át a pályázatokat Haraszthy Lászlóval, akivel egyeztettünk is véleményünket, hogy többnyire hasonló álláspontot képviseljünk az ülésen. Haraszty László hozzám hasonlóan kritikus volt a pályázatok tartalmát illetően, és véleményemet csiszolva többször diplomatikusabban tolmácsolta a bizottság felé. Azt hiszem, hogy jó munkakapcsolattal, konstruktívan kezeltük egymás véleményét, aminek köszönhetően a bizottság is jól elfogadta álláspontunkat. Haraszthy László segítségét a bizottsági munkában, tapasztalatainak átadását ezúton is megköszönöm, hiszen nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy tőle független, önálló, de akaratlanul is azonos értékrendű véleményt alakíthattam ki.

A bizottság teljes kerete nagyjából 589 millió forint körül mozgott, amiből valamivel több, mint 290 milliós összegről döntött a bizottság. A másik fele a keret-koordinátor szabad felhasználású kerete, aminek jelenlegi állásáról sajnos nem tudok, ennek megfelelően jelen beszámolómat a bizottsági hatáskörben felhasznált pénzekre összpontosítom.

Benyújtott pályázatok:
Annak ellenére, hogy nagyon korai volt a beadási határidő, annak ellenére, hogy ahhoz képest nagyon későn lett meghirdetve a kiírás, nagyon sok pályázat érkezett be a kerethez feldolgozásra, közel másfélszer több, mint 2001-ben. Sajnos a feldolgozási folyamat nagyon lassan haladt, ami döntősen hozzájárult a lassú elbíráláshoz. A beadott pályázatok között mindenféle szektor képviseltette magát, az alábbi arányban:

A különböző szektorokon belül is jelentősen eltértek egymástól a pályázatok, mind tartalom, mind színvonal tekintetében. Összességében úgy érzem, hogy azért a civilek pályázatai voltak talán a legjobbak, míg a nemzeti parkoké ingadozott leginkább a nagyon jó pályázattól a drámaian gyengéig. A nemzeti parkok között is jelentős különbségek voltak, hiszen volt, aki 14 pályázatot adott be csupán, míg volt aki több, mint dupla annyit.

Nagyon fontos figyelembe venni a pályázatok tartalma tekintetében, hogy ez az egyetlen keret, ami konkrét természetvédelmi beavatkozásokat támogat, éppen ezért ennek mindenképpen prioritást volt kívánatos biztosítani, annak ellenére, hogy szerencsétlen módon ez a pályázati kiírásból nem derült ki, és az egészen bő lére volt engedve. A pályázatok eloszlása témák szerint a következő szerint alakult (a témák szerinti elosztás összes száma azért több, mint fenti táblázatban, mert néhány téma esetleg két területet is érintett):

Az értékelés:

Igazából a teljes bizottság egyetlen alkalommal sem volt együtt, de civilként minden ülésen ott voltunk. Fontos hangsúlyozni, hogy a kilencfős bizottságot tekintetbe véve jelentős kisebbségben voltunk – mint civilek, hiszen a keret-koordinátor mellett két beosztottja is jelen volt (élővilág-védelmi és tájvédelmi főosztályvezető), valamint a KöM kabinetfőnöke. Továbbá két botanikus professzor, akadémikus valamint egy geológus professzor-asszony képviselte az akadémiai szektort.

A bizottság munkája gyakorlatban úgy működött, hogy Tardy úr felolvasta szekértő munkatársainak javaslatát, és bizottság azt megvitatta. Szakmai kérdésekben a biodiverzitás-védelem mellett nagyon jó szövetségeseket találtunk, de ennek ellenére Tardy úr véleménye néhányszor meghatározó volt a bizottság ellenére. Az olyan demokratikus eszközöket, mint a szavazás, sajnos csak nagyon ritkán gyakoroltuk, hiszen bár többnyire konszenzusos döntés volt, de azért néhány alkalommal az szerencsés lett volna, mert az elhangzott véleményeket a keret-koordinátor foglalta össze, és ő döntése hozta meg a végső eredményt.

Voltak előzetesen egyeztetett álláspontok a döntést megelőzően. Ezek néhol sajnos kedvezőtlenül érintettek civil pályázatokat is, azonban a következetesség miatt ez elkerülhetetlen volt. Ilyen volt az, hogy magánszemélyek és vállalkozások pályázatai pl. háttérbe szorítjuk a természetvédelmi céllal létrejött intézmények, szervezetek mögött, vagy az, hogy idei évben gyümölcsösökkel kapcsolatos projekteket a bizottság nem támogat, vagy a flóraidegen agresszív gyomfa fajok irtását előtérbe helyezi, azt, hogy kutatást, csak meghatározott természetvédelmi céllal támogat stb. Mindezek ellenére minden esetben egyedi döntést alkalmaztunk több tényezőt is figyelembe véve.

Mindenképpen fontos ismételten hangsúlyoznom, hogy sok esetben teljes konszenzusos döntés született, kisebb százalékban ütköztek csupán a nézetek.

Pályázati döntések:

A nyertes pályázatok eloszlása a következőképpen alakult:

Ugyanez tartalmilag:

Tapasztalatok:

Nagyon nehéz megfelelő következtetéseket megfogalmaznom a döntést követően. Néhány tekintetben vitathatatlan eredményt sikerült elérni, hiszen a civil nyertesek arányai pl. a beadottakhoz képest növekedtek, mint ahogy a konkrét természetvédelmi tevékenységek (élővilág-, élőhely-védelem) aránya is javult. Ennek ellenére ezen döntések nem tükrözik korántsem azt, hogy mely ügyek mellett álltunk ki sajnos sikertelenül, és mely ügyek ellen próbáltunk fellépni szintén sikertelenül. Volt több dolog, amivel nem értettünk egyet, de el kellett fogadnunk a többség döntését.

A beadott pályázatok és elnyert pályázatok közötti döntéseket mutatják az alábbi táblázatok:

Azt hiszem, hogy a legnagyobb gondot az jelentette, hogy az erre a célra szánt két nap kevésnek bizonyult a döntésekre, illetve a két nap nem feltétlenül hatékonyan lett kihasználva, és az emiatti sietség a második nap késő estéjén egyre inkább éreztette hatását.

A “B” keret és a civilek eredményei:

Jómagam úgy érzem, hogy jelenlétemmel elsősorban a természetvédelem érdekeit kellett védenem és szemelőt tartanom minden egyes döntésnél, és rögtön ezt követően kiállnom az engem delegáló civilek érdekei mellett. Sajnos a keret pénzkeretei, valamint a bizottság összetétele erre váltózó lehetőséget adott. Amikor a pályázati témák összhangban voltak a bizottság eredeti célkitűzéseivel, akkor mindez simán ment, azonban néhány esetben a talán más kereteknél ismert méltányossági döntést kellett alkalmazni, amikor nagyon jól dolgozó szervezet, nagyon jó programokkal egy kevésbé szerencsés programra pályázott.

Többségében a mozgalomban jól ismert szervezetek nyertek legalább egy-egy programjukra támogatást, és csak egy-kettő kevéssé ismert civil volt, akinek sajnos nem sikerült támogatni a programját.

Azt talán javaslatként elmondható, hogy ehhez a kerethez három-négy pályázatnál többet nem igen érdemes beadni, és az osztható összegek átlagban 500 ezer és 3 millió forint között mozognak tevékenységtől függően, szervezetenként. Ettől csak nagyon ritkán tért el a bizottság. A legeredményesebben szerintem az szerepelhet, aki valóban konkrét természetvédelmi tevékenységet végez, és két három program-ötletet is bead.

Természetesen a legeredményesebben szereplő szervezet az MME volt, azonban fontos hangsúlyozni, hogy konszenzusos bizottsági javaslatra, Haraszthy László tartózkodása mellett, olyan programokra, amelyeket évek óta országosan az MME koordinál, és hazai viszonylatban prioritást élveznek különböző nemzetközi kötelezettségei miatt hazánknak, mint pl. a parlagi sas, kerecsen, túzok, parlagi vipera védelem.

Összességében kétes érzésekkel de valamilyen szintem megnyugodva zártam az idei évi munkát a bizottságban. Kétes érzésekkel azért, mert a döntések között volt néhány olyan, aminek szerintem semmi keresnivalója nem volt a nyertesek között, és nem tudtam az ellen tenni, hogy nem legyen ott, és megnyugodva azért, mert úgy érzem, hogy amit lehetett megtettünk annak érdekében, amit a kitűzött két cél szolgálata érdekében (a természetvédelem ügye, és a civilek érdekképviselet) megtehettünk.

Sajnos az itt rendelkezésre álló helyen bővebben nem áll módomban az egyébként előre elkészített diagramokat és további táblázatokat (pl. az NP igazgatóságok szerepléséről) közölnöm, azokat igyekszem minél előbb intereten közzétenni.

Sallai R. Benedek

Vissza a lap tetejére