VAN EGY FÉNYKÉPEM
(Kisalföld / Hatszög)

Azt mondja a kozmetikusom, hogy írjak már valami vicceset a valóságsóról. Hát bizony nem írok. Nem írok, mert szánalmas ez úgy ahogy van. De azért sem írok, mert akkor kiderülne, hogy olyanról mondok véleményt, amit nem is nézek. Aki meg nézi, hát nézze. Legalább végre megláthatja, hogyan gyárt a média nímandokból "sztárokat".
Na persze csak arra a pár hónapra, amíg el lehet őket adni - aztán jöhet a következő. Szárjelöltek akadnak úgyis mindig, akik pénzért hajlandók végigcsinálni ezeket az emberszabású állatkísérleteket. A lényeg a nézettség fokozása, hiszen ez hozza a reklámbevételeket.
Az más dolog, hogy az a társadalom, amelyik ezen a színvonalon adagolja a tömegkulturát - az meg is érdemli a sorsát.

A minap például az virított a címlapon, hogy egy Oki nevű mutáns egymás után ötször ment a élményszámba a lepedőn valami Irénnel. Tényleg marha nagy sztori, de az enyém jobb.
Oki le van ejtve - sokkal izgibb lenne, ha a feketeképű madárkának jönne össze egyszer a dolog! Egy, a Hawaii szigeteken (és csak ott) élő madárról beszélek, pontosabban háromról. Mert mára csupán ennyi maradt meg belőlük: egy hímet és két tojót számoltak össze az ottani madártudósok,- mivel azonban a három madár felségterülete nem határos, esély sincs arra, hogy maguktól összetalálkoznak. Most az egész őslakosság azért fohászkodik, hogy a kétségbeesett ornitológusoknak sikerüljön valahogy költési időszakban összehozni a nászt. Értik ugye? Szóval hogy a fiúmadár kívánja meg valamelyik elébeterelt lánykát. Mert ők nem Okik, nekik fogságban nem megy a dolog. De ha nincs szaporulat, akkor bizony kész, kampó - kihal a Földről a melamprosops phaeosoma is. Ez a latin neve, hawaii-ul po'ouli, ami annyit tesz, hogy feketeképű.

Képzeljék, vagyunk néhányan, akiket innen, sokezer kilóméterre Hawaii-tól sokkal jobban izgat ez a dolog, mint az agyonlihegett magyar valóság-só. Ami azt illeti a Hawaii szigetek valaha madárparadicsom volt. Volt, amíg fel nem fedezte a vidéket a homo konsumens nevű emberfaj és láncfűrészeivel, buldózereivel, autónak nevezett műcsótányaival, újgazdag villanővéreivel és élménytúristáival elő nem adta ott a civilizáció (alá)valóság-sóját.
Azóta huszonöt, csak ott élő madárfajt szavaztak ki végleg Hawaii-ról (és a Földről). Életterüket tönkretették, végleg kipusztultak. Ez a kis feketeképű pintyféle lenne a huszonhatodik kiszavazott faj.
Pedig olyan aranyos. Van egy fényképem is róla. Ki kéri?

Kalas György

	C.Brosius.

Vissza a lap tetejére