Magyar vagyok, és csak
egy turista…
2003. augusztus
22-én Fónagy Éva a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa,
Ereifej Laurice, a WWF Magyarország vizes élőhelyek programvezetője,
és Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke nekivágott, hogy közelebbről
megnézze a Dráva horvátátországi oldalán zajló kavicsbányászatot.
Mint rutinos természetvédők fényképezőgépekkel felszerelve indultak
útnak a folyó 227-230 fkm közötti szakaszán zajló tevékenység
dokumentálásának. GPS nélkül is könnyen odataláltak a helyszínre,
nem volt más dolgunk, mint a kavicsszállító teherautók után
menni. Mint később kiderült, a horvát kavicsbányászok vendégszeretete
nem ismer határokat.
Azon túl, hogy "megmutatták" az
odavezető utat, gondoskodtak arról is, hogy biztosan elhagyják
a területet. A kíséret sem volt piskóta: szorosan az autójuk
után, villogó lámpákkal, dudálva teherautó követe őket. A békés
magyar természetvédők csupán a Drávát fotózták, a Drávát és
az épp munkálkodó markológépet, ahogy az merít, emel, majd borít.
Ám zavartak. Jön a fejre koppintás: itt nem szabad fotózni!
Majd szóba kerül a "milicija", bilincs, holmi fényképezőgépeknek
a folyóba vetése. Próbálták ugyan menteni a menthetőt és megmagyarázni,
hogy magyarok és turisták, majd a futás a teherautó elől az
autóba. A magyar természetvédő szerencséjére jó kondiban van,
bevágódik a "menekülőre" leállított gépjárműbe, és
technikásan elhúz az őt leszorítani kívánó teherautós elől.
Még élnek, de azért egy kicsit elgondolkodtak. Kik ezek, és
mi jogon? Hogy kik, azt
most hagyjuk, ám problémák vannak a jogosultsággal, a kavicsbányászat
jogosultságával is.
Létezik ugyanis egy 1994-es Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Egyezmény,
és egy Magyar-Horvát Határvízi Bizottság. Mivel a Dráva határfolyónk,
ezért az ilyen jellegű tevékenységet be kell jelenteni, méghozzá
ennél a bizottságnál. Ez azonban eddig még nem történt meg!
Akkor kinek is jár a "milicija"!?
