Olasz
madárcsempészek Nagylaknál
Védett madarak tetemét próbálta a nagylaki
határon becsempészni az országba két olasz állampolgár. Sipos
Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője
az MTI-nek elmondta, hogy
kedd délután a nagylaki határátkelő zöldfolyosóján jelentkezett
belépésre a két olasz állampolgárságú férfi. A vámosok a személygépkocsi
tételes átvizsgálásakor fedezték fel a csomagtartóban a nyolc
madártetemet rejtő reklámszatyrot.
Sipos Jenő elmondta, hogy a helyszínre hívott
szakember megállapította: a madarak védett fajokhoz tartoztak,
értékük több százezer forintra tehető. A szatyorban lévő 6 sárszalonka,
1 bíbic és 1 piros lábú cankó tetemét a vámosok lefoglalták,
az olasz állampolgárok ellen pedig eljárást kezdeményeztek.
Forrás:
Népszabadság online - www.nol.hu
Rejtélyes
állati tetemek Kiskunfélegyháza környékén
Csaknem húsz védett madár – egerészölyv,
fülesbagoly, barna réti
héja – tetemére bukkantak tegnap kora reggel a kiskunfélegyházi
Petőfi Vadásztársaság vadetetői mellett. A természetőrök szerint
a
szárnyasokat megmérgezték, ezért természetkárosítás miatt
feljelentést tettek a rendőrségen. Az első vizsgálatok szerint
az
állatokkal gyorsan ölő méreg – nagy valószínűséggel strichnin
–
végzett. Mellettük feltört, pecséttel ellátott tojásokat találtak,
valamint
egy őz tetemét.
Kardos Mária, a Kiskunsági Nemzeti Park jogásza
tudósítónknak elmondta: a feltehetőleg szakember által preparált
tojások és az őztetem mérget tartalmaz, de annak hatóanyaga
nem azonos az általuk engedélyezettel, ugyanis az nem gyorsan
öl, és csak a varjúfélékre van káros hatással. Hozzátette: ez
utóbbi használatára adtak is engedélyt a helyi vadásztársaságnak,
de kihelyezéséről még nem kaptak értesítést.
Ferenczi
László, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője
elmondta: a rendőrség jelenleg a szakértői véleményekre vár
annak megállapítására, hogy milyen összefüggés van az elhullott
madarak és a preparált tojások, valamint az őztetem között.
Forrás:
Népszabadság online -
www.nol.hu
Ki mérgezte
meg a madarakat?
Természetkárosítás
bűncselekmény alapos gyanújával indult eljárás egyelőre ismeretlen
tettes ellen, ugyanis a kiskunfélegyházi Petőfi Vadásztársaság
területén feltehetően mérgezett tojásokat helyeztek ki, amitől
mintegy húsz védett madár is elpusztult.
A mérgezett tojásokat és a madártetemeket
a vadásztársaság területén, elhagyott tanyák környezetében lévő
fás-ligetes, nádas területeken, a madarak fészkelőhelyei közelében
találták meg a természetvédelmi őrök, lakossági bejelentés alapján
– tájékoztatta a lapunkat az Objektív Hírügynökség. A környéken
lakók azt állítják: látták, hogy vadászok helyezték ki a tojásokat,
ám amikor azt szóvá tették, durván megfenyegették őket, ezért
egyikük sem vállalta nyilvánosan a véleményét. A Kiskunsági
Nemzeti Park természetvédelmi őrei az egyik néhány száz négyzetméteres
területen több kihelyezett mérgezett tojást és 10 egerészölyv,
három barna réti héja és egy fülesbagoly tetemét találták meg.
A réti héják a feltört tojás mellett hevertek, amelyben még
meg sem száradt a maradék. A tojásba fecskendezett anyag tehát
annyira gyorsan ölő, agresszív méreg lehetett, amely percek
alatt végzett az állatokkal. A tünetek alapján a szakemberek
a Strichnin szerre gyanakodnak, amelynek használatát már több
mint húsz éve betiltották, mivel az emberi szervezetre is fokozottan
veszélyes. Egy másik területen öt egerészölyv és egy fülesbagoly
teteme mellett találtak még a természetőrök birka- és őz maradványokat
is, amelyek feltehetően méreggel befecskendezve csalétekként
voltak kihelyezve. Mérgezett tojások kihelyezésére dúvadirtás
céljából egyébként a vadásztársaságok kérhetnek engedélyt, mint
ahogyan a területen illetékes Petőfi Vadásztársaság kért is,
az alkalmazást azonban szigorú szabályokhoz kötik – mondta el
Kardos Mária, a KNP jogásza. Először is, csakis a nemzeti parknál
előre bejelentett időpontban és előre meghatározott helyeken
– például folyóvizektől és fészkelőhelyektől távol eső területeken
– lehet kihelyezni, de kizárólag csak az F2 fantázianevű mérgezett
tojást, amelybe egyedül csak a szelektíven ható, csakis a varjúfélékre
és szarkákra veszélyes, speciális méreganyagot lehet injektálni.
Az említett vadásztársaság az elmúlt időszakban nem jelentett
be tojáskihelyezést a szakhatóságnál.
Besze László, a Petőfi Vadásztársaság elnöke
az Objektív Hírügynökség megkeresésére egynapi haladékot kért,
hogy válaszoljon arra a kérdés-re, hogy a vadásztársaság helyezett-e
ki mostanában mérgezett tojásokat, ha igen, akkor milyen szerrel
fecskendezték be azokat, illetve hogy a vadászaik észlelték-e
a védett ragadozó madarak elhullását. A természetvédelmi őrök
a madárpusztítás láttán értesítették a rendőrséget és az állategészségügyi
szakhatóságot is. A rendőrség a helyszínen nyomokat rögzített,
az egészségügyi szakemberek pedig mintát vettek a tojásokból,
az elpusztult madártetemekből és a feltehetően csalinak kihelyezett
méreggel befecskendezett állatokból annak megállapítására, hogy
milyen szert alkalmaztak a pusztításra.
A Kiskunsági Nemzeti Park Természetvédelmi
Őrszolgálata egyelőre ismeretlen tettes ellen tett feljelentést
természetkárosítás bűncselekmény miatt, ám ha a szerről bebizonyosodik,
hogy veszélyes méreg, akkor közveszély okozás gyanúja is fennáll.
Az elpusztult állatok eszmei értéke több százezer forintra rúg,
a természet egyensúlyában okozott kár pedig felmérhetetlen.
A nyomozás fogja majd kideríteni, hogy a tojásokat ki injektálta
be a veszélyes méreggel és ki helyezte ki a mérgezett csalétkeket,
amelyek a védett madarak tömeges pusztulását okozhatták. Mindenesetre
a természetvédelmi őrök szerint a tojáskihelyezést nem laikus
módon végezték, hanem szakmai hozzáértéssel, nagyon is irányított
módon és hosszabb ideje rendszeresen, mivel oszlásnak indult
és egészen friss tetemeket is találtak. 2001 májusában egyébként
ugyancsak a Petőfi Vadásztársaság területén, a mostani helytől
néhány kilométernyire lőttek ki sörétes vadászpuskával egy fokozottan
védett kerecsensólyom fészket, amelyben négy fióka pusztult
el. Eszmei értékük egyedenként 1 millió forint volt. A tettes
mostanáig nem került elő.
Forrás:Petőfi Népe - www.petofinepe.hu
