• Kérdés: Toldi Miklós, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: Fölösleges vízerőművet építeni a Dráva ezen szakaszán. A Dráva egész Európáé, felbecsülhetetlen természeti és kulturális értékekkel. Az Őrtilos és Barcs közötti szakasza alig szabályozott, itt a Dráva kavicszátonyokat épít, partot rombol, úgy viselkedik, mint egy folyó. Vízerőmű kanálist alakítana ki belőle. Munkatársaimmal jogi, vízépítészeti, természetvédelmi, gazdálkodási, társadalmi kérdéseket is feltennénk, ha lesz rá idő. Mint tudjuk Dubravánál egyszer már elszakadt a gát, szerencsére éppen kisvíz volt a Dráván. Novo Virjénél milyen lehetősége van egy gátszakadásnak? Ez ellen mit tudnak tenni?
• Válasz: Dráva valóban nemzetközi folyam, viszont az említett rész a Horvát Köztársaság területén fekszik. A Dráva felső folyásáról volt szó, most pedig az alsó folyásáról. A Dráva teljesen megváltozott. Gátszakadás: valóban volt 1989-ben. Veszélye nem volt olyan mértékű, mint ahogy a közvéleményben bemutatták. A hullámok hatásáról volt szó, gátvédőket állítottak fel, már nem áll fenn a gátszakadás és vízáradás veszély. Saját dolgozóik gondoskodnak a balesetek elkerüléséről.
• Prof. Dr. Mayer József, MME Baranya megyei HCs. elnöke, 600 tag képviselője. Vízminőséget nem érintette a prezentáció. A lassulással nő a víz trofitása, az élőlények is elhalnak (szaprofitás is nő). Csak 3 síkvidéki erőmű van a Dráván, de az mind horvát területen. Megéri-e Horvátországnak a Dráva vízminőségét tartósan rontani, visszafordíthatatlan folyamatokat előidézni? Ami nem jó a horvátoknak, az a magyaroknak sem jó.
• Válasz: Prezentáció keretei nem tették lehetővé, hogy minden részletet bemutassunk. Foglalkozik a talajvizek minőségével is. Mérések alapján szakértők képviselik azt az álláspontot, hogy a tározótóban nem fog vízminőség romlás bekövetkezni. Nem érdekünk egy ilyen fejlemény. Ha kaptunk volna ilyen javaslatokat, megtettük volna.
• Dr. Jánossy András, a Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: 91-es határozat a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásáról. A vízkészletek és vízminőség megőrzése természetvédelmi eszközökkel. 94 óta vízgazdálkodási együttműködési egyezmény a két ország között. Nem vitapartnerek vagyunk a határ két oldalán, hanem együttműködésre, egymás segítésére vagyunk utalva. EU vízkeret-irányelve.
• Reagálás a felvetettekre (horvát fél): Nem értettem teljesen a kérdést. Koncentráljunk a magyar oldalon jelentkező hatásokra. Elfogadunk minden észrevételt, ami a környezeti hatásokra vonatkozik. Az Espoo-i egyezmény értelmében Horvátország nem fogja erőltetni a beruházást, ha ezzel ellentétes érvek jelentkeznek.
• További horvát reagálás: Helyi közösség hozzájárulása nélkül nem jöhet létre egy ilyen beruházás. A talajvízszint esett, ami bizonyítható, a 100 évvel ezelőtti állapothoz képest. A folyó vízszintje is, nem csak a talajvízszint. Legfontosabb: a kereszteződések kérdése. Nagy hal-elhullás a nyár folyamán, a Dráva alacsony vízszintje miatt. Oxigén-hiány, ilyen folyamatokra minden évben számíthatunk. Javasolt megoldás: vízszint megnövelése és ilyen értelmű gazdálkodás.
• Szilvási Zoltán, vízépítő mérnök: Hogyan fogják a meder bevágódását megakadályozni? Ha elolvadnak a gleccserek, hosszabb kisvizes időszakokra lehet számítani. A víztározó kimutatható vízminőség romlást nem okoz.
• Horvát fél (főtervező): Kétségtelen a vízszintcsökkenés. Rendelkezünk konkrét adatokkal. A meder mélyítéssel elértük azt a vízhozamot, mint az elmúlt 130 évben. Hogyan lehet megállítani a negatív folyamatokat? A D-D. Nemzeti Park javasolt területe a Szlovén Köztársaság területének 3,6 %-a, Mo-on 13..%, horvát rész 83 % lenne.
• Botovonál a legkisebb vízállások csökkennek.Előrelátható- e, ami a folyóparton történni fog, tekintettel a talajvízszintekre, és mi lesz a környezet élővilágával?
• A hatásterületen a lakosság döntő többsége az erőmű ellen van. Ha ez így van, minek vitatkozunk, úgysem lehet megépíteni!
• Horvát főtervező: félreértés történt. A Magyar Köztársaság a saját területén hozta létre a Nemzeti Parkot. A Horvát Köztársaság a saját területén nem hozott létre Nemzeti Parkot.
• Tartottak-e lakossági fórumot Horvátországban?
• A hatásvizsgálati eljárás 8-9 éve tart. Ezalatt számos fórumot szerveztek. Tartottunk nyílt napot, ezt figyelembe vette a bizottság, amely a Ht-t vizsgálta. Még nem zárult le a folyamat. Szeretnénk elkerülni, hogy meggondolatlan lépést tegyünk. Segítsenek felismerni a magyar oldalon jelentkező fontos környezeti hatásokat. Mi ezt a horvát részen megtettük.
• Helena Hecimovic Koprivnica-Krizevci megye és a Dravska Liga képviselője: Kaproncai konferencia. A folyó vízszintje apad….
• Moderátor kéri, hogy engedje a magyar álláspontokat érvényesülni, a mai napnak ez a célja.
• Helena: Dráva-szabályozás, kavicsbányászat kérdése.
• Túlzott kavics bányászat rontja a helyzetet. A horvát kormány kérte fel őket, hogy a felmerülő problémákat kezelni lehessen.
• Bérczes Viktória (Dunántúl Környezetvédő Egyesület, Noé Bárkája): Megoldja-e a duzzasztás a víz visszapótlását? A duzzasztómű alatt tettek-e intézkedéseket a víz visszapótlására? Minden természeti beavatkozás következményekkel jár. Itt a negatív hatások csökkentéséről van szó – mondták. A negatív környezeti hatásoknak társadalmi hatásai is vannak. Javaslat: Építés és egy Barcs nagyságú település energia ellátása helyett Ökoturisztikai Nemzeti Parkot ajánlok.
• Horvát főtervező: Vízszinteket újra létre lehet-e hozni? Megállítható-e a talajerózió a lejjebb fekvő részeken? Biztosítaná-e egy Barcs méretű település áramellátását? Lehetséges a parti területek talajvízszint csökkentése. A vízszint változást 305 napig produkálni kell. Az említett vízhozam kis vízállásnak felel meg. A vízcsere minden nap biztosított. Az elektromos energia az egyik fő haszna. Ha nem jön létre ez a haszon, akkor a vízszint süllyedése sem jön létre. Ezért nevezzük többfunkciósnak a létesítményt.
• Kuzma László, országgyűlési képviselő: A beruházás társadalmi hatásait is figyelembe kell venni . Történtek-e ilyen hatástanulmányok? Befolyásolta-e a horvát felet a korábbi nemzetközi egyezmények eredményeként a helykijelölés? Csúcsrajáratott erőmű lesz, káros az alatta lévő mederszakaszra (ez érezhető leginkább a már közös szakaszon), aminek társadalmi hatásai is vannak.
• Horvát főtervező: Az építés idejére és utána való időszakra is megnéztük a hatásokat. Nem csúcsrajáratott létesítményként terveztük, ez műszaki értelemben nem lehetséges (ezt a prezentációban bizonyítottam). Szolgálhat-e befejező láncszemként az erőművek láncolatában? Ez a rendszer alkalmas ilyen működésre. Novo Virje kompenzációs átfolyó rendszerként működhet.
• Orzsi Zoltán Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: Horvát részen Önök szerint lehet pozitív hatása az erőműnek, de már itt Barcson sem lehet fenntartani ezt az állapotot. Lemondott-e a horvát fél arról a tervéről, hogy Barcson, Donji Mihojlacon és Eszéken épít vízerőművet?
• A Horvát Nemzeti Területrendezési Tervben helyet foglaltunk le egy későbbi erőműnek. A magyar felet megkerülve az említett megoldás nem lehetséges. A Novo Virjei vízerőmű nem fogja megoldani a Dráva lenti szakaszának problémáit. Bizonyos terület tehát lefoglalásra került, de ezen kívül semmi nem történt.
• Sallai Zoltán, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: Minisztérium kijelentése, hogy nem tart ki mindenképpen az erőmű megépítése mellett. Ezt a döntést kívánjuk megerősíteni. Káros ökológiai és társadalmi hatásokra számíthatunk. 1999 óta végzünk halfaunisztikai monitorozást a Dráván. Több itt található halfaj az EU Habitat Directivájában is szerepel: Milyen műszaki megoldásokat terveznek a halak átjutására? Készült-e fauna-leltár a nemzetközi egyezményeknek megfelelően? Nem fél-e Horvátország, hogy EU-s csatlakozását veszélyezteti, ha ezeket a halfajokat nem veszi figyelembe? Vizsgálták-e más horvátországii folyóknál ugyanezt? Feliszapolódásra végeztek-e vizsgálatot? A duzzasztás a Murára is kiterjed.
• A halmigráció biztosításának kérdését figyelembe vettük. Útvonalegyesítést terveztünk az elvezető csatornákon keresztül. Ez összeköttetést biztosítana. Mindkét ág bekapcsolását terveztük. Lifteket is igénybe vennénk. Hajózást is figyelembe vettük. A többi horvátországi folyam vízszintje: minden folyónál folyamatosan végrehajtjuk – folyamatosan figyelik a vízszintet, vízminőséget. Oxigéntartalmat gazdagítjuk biológiai eljárással, mechanikus levegőztetéssel. Monitoring bizonyította, nincs szükség ilyen eljárásokra, ha elegendő hal van. Egyéb okok: szlovén vízszabályozás, új halfajok…Természetesen elkészítjük ezt a fauna-leltárt. Készült állapotfelmérés a folyó felső szakaszára vonatkozóan. Folyamatosan figyeljük a változásokat. Konkrétumok: A planktonokat, a bentoszt vizsgáljuk és a víz fizikai-kémiai tulajdonságait. A programot továbbra is folytatjuk, nem csak Csáktornyán, hanem az összes tározónál.
• Laurice Ereifej, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: Drávát elterelik, az alvízcsatornán vezetik a vizet a tározóból a főmederbe. Ezen a szakaszon két helyen is Magyarország területén folyik csak a folyó. A Drávának ez az 5 km-es szakasza, szinte tejesen kiszárad, ez Magyarországon is jelentős károkat okoz. A környező élőhelyeket is elpusztítja a vízszintcsökkenés. Milyen módszerrel számolták ki az 40 köbméter/sec (biológiai vízigény) vízhozamot? Milyen élőhelyeket, fajcsoportokat vizsgáltak, hogy ezt megállapítsák? Az alvízcsatorna visszatorkollása alatti szakasszal elhanyagolható módon foglalkoztak a Hatástanulmányban, pedig ez már közös Magyarországgal. Miért? A 88-as Zágrábi Egyezmény érvényben van-e a horvát fél szerint?
• Biológiai minimummal kapcsolatban: ökológiai értelemben elfogadható vízhozamnak tekintem. Ennek meghatározása többféle módon történik (hidrológiai, összetett módon, biológiai paraméterekkel, modellezéssel). Összetettebb módozatot alkalmaztuk: térségre jellemző halfajok voltak az indikátorok (vízmélység, sebesség, térfogat). Ez a szakasz állandó duzzasztás alatt van. Saját információink szerint állapítottuk meg ezt a minimumot. Ennek mindig meg kell maradnia. Követési rendszert is létrehoztunk, terveztünk. Változó mennyiség az igények függvényében, valamint a védett fajok …Jó visszhangra talált a környezetvédőknél (nemzetközi tudományos konferencián). A teljes körű vizsgálat gyenge pontunk. Mi együttműködésre szeretnénk Önöket felszólítani, hogy egy modellezés is lehetővé váljon. Nem a rombolás a célunk, hanem megvédeni, a fejlődést fenntartani. Ez a kiindulási pont.
• Főtervező: Dráva visszacsatlakozása kérdésre válaszolva. Készültek ilyen modellek. Modellezés alapjául szolgáltak: vízszintek…a jelenleg érvényes állapot matematikai modellezése, ezután az elkövetkező időszak modelljét készítettük el (Dráva jövője), majd a Dráva medrének jövője, ha elkészül Novo Virje. A részletek megtekinthetők.
• A 88-as Zágrábi Egyezménnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva: 92-ben Magyarország értesített a horvát felet, hogy kilépett az egyezményből.
• Kissné Szöllősi Erzsébet, Zöld Forrás Egyesület, Harkány: A pozitív és negatív oldalt berakták-e a serpenyőbe? Ingatlanérték csökkenés is benne van-e a serpenyőben?
• A negatív hatásokat a minimumra szeretnénk csökkenteni. Rengeteg tervtanulmány készült (kb. 25 millió dollár értékben). Maximális szakmai tudást fektettünk bele. Az ingatlanok értéke inkább nő, példa erre más vízerőművek környezete. A helyszínen ezt meg is vizsgálhatják.
• Ha csökken a vízszint, az alsó nyomás lemegy, alapok törnek, falak repednek. Értékcsökkenése ez az ingatlannak vagy nem?
• Ha talajvízről beszélünk, nem mindegy melyik térségről beszélünk. Ha a településen jön létre, ez bizonyos határig pozitív lehet. Az mezőgazdasági területeken, erdei területeken negatív hatású, illetve nagy mértékben a településeken is. A településeken a filtrációs réteg nagyobbá válik, víz minősége jobb lesz. Csak egy bizonyos határig igaz ez!
• Dr. Jánossy András, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselője: Espoo-i egyezmény 5. cikk szerint konzultációt folytatnak a Hatástanulmány alapján. Levélváltás történt a két fél között a változatok kérdésében. Sor került-e arra, hogy a magyar fél javasolja a vízlépcső teljes elhagyását? Javasolta-e a magyar fél a vízlépcső-sorozat teljes elhagyását? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot, amely teljesen kizárja a folyó magyar területről való elterelését? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot amely mellőzi magyar tulajdonú vízenergetikai potenciál használatát? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot, amely kizárná a tárolásos üzemű megoldást, és csak az átfolyásost támogatná?
• Horvát fél: Nemzetközi egyezmény 15. cikkelyére hivatkozik, az Espoo-i egyezményre is. Horvátország Magyarország rendelkezésére bocsátott minden eddigi tanulmányt. Horvátország Magyarország-tól semmi hivatalos értesítést, kérést nem kapott. Mi várunk egy ilyen dialógusra. Horvátország tiszteletben fogja tartani az Espoo-i egyezményt és a horvát-magyar jószomszédi kapcsolatokat. El fog állni a létesítményről, ha bebizonyosodnak a magyarországi negatív hatások. Más megoldásokon is gondolkozhatunk. Valamit tenni kell a Dráva környezetének romlása ellen. Nem voltak konzultációk és ajánlások a magyar fél részéről.
• KVVM: 1999-ben diplomáciai jegyzéket adott át a magyar Külügyminisztérium, hogy nem ért egyet az erőművel.
• Rácz Dániel, Dunakör: Végeztek-e hatásvizsgálatot a mellékágakban? A napi kétszeri vízszintingadozást vizsgálták-e a mellékágak vonatkozásában? Ha nem: javasoljuk megtenni.
• Isidorius patak, nincs közvetlen kapcsolata a Drávával. Zsdalica közös, Novo Virje közvetlen közelében. Szimuláltuk a Novo Virjei állapotot és ennek hatását. Eredménye pozitív, alá tudjuk támasztani. Talajvízszint változásokat legmodernebb technológiákkal vizsgáljuk, pontos adatokat kapunk.
• A kérdés a mellékágakra vonatkozott…
• Egy baloldali oldalcsatornát is terveztünk. Jobboldalit is. Ezek védelmi célokat szolgálnak. Ezek táplálják is a mellékágakat. Tanulmányban megtalálható! Az értékes területek védelmére vonatkozó tanulmány is készült. Struzsice holtágról beszéltünk. Idő- térbeli dinamikát fogunk biztosítani a vízellátásban. Jobboldali elvezető csatornával meggátoljuk a vízszint-csökkenést ezekben az ágakban.
• KVVM: zárszó, köszönet az együttműködésért, a kommunikációs kultúráért, véleményekért, válaszokért.
• Horvát delegáció nevében: köszönet a szívélyes fogadtatásért, tanácskozásért, közös célunk volt: A Dráva minél tovább olyan maradjon, mint most. A terveknek elsősorban védeniük kell ezt a folyót. A fenntartható fejlődés értelmében kell cselekedni. Nem egyetlen célunk energiához jutni.