Élet a kavicskitermelés után

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a Dráva Szövetséggel és a WWF Magyarországgal karöltve 2003. augusztus 29-én demonstrációt szervez a Dráván zajló kavicskitermelés ellen. A helyszín az Őrtilos közelében található Látó-hegy, melynek kiválasztása nem véletlen, hiszen erről a pontról nemcsak, csodálatos kilátás nyílik a folyóra, hanem szabad szemmel is nyomon követhető a horvát oldalon zajló kavicsbányászat.
Éles a kontraszt. Egyik pillanatban még a természetes medrében kanyargó, zátonyokat építő, partot romboló Drávában gyönyörködhet a szemlélődő, ám ha a tekintetét megemeli, megpillanthatja, amint a markológép kiemeli a mederből a kavicsot, és ahogy a teherautók porfelhőt kavarva maguk után elszállítják azt.
Elvisznek egy kis kavicsot. És aztán? - Első gondolat talán ez lehetne. Azonban ez korántsem ilyen egyszerű.
Amellett, hogy a Dráva Őrtilos és Barcs között részben szabályozatlan, természetes mederben folyik, és így Európa utolsó olyan nagy folyója, mely még természetes állapotában megmaradt, felbecsülhetetlen értékű a flórája és faunája.
A Dráva mentén mintegy 150 növénytársulás él, a teljesség igénye nélkül, például fűzligetek, égerligetek, tölgy-kőris-szil ligetek, bokorfüzesek, magassásosok, üde rétek, valamint közel 100 védett növényfajnak ad otthont a terület. A kavicszátonyok élőhelyei a parti fűznek, és a hazánkban csak itt előforduló csermelyciprusnak. A kockásliliom, a nyári tőzike és a szibériai nőszirom az üde gyepek ritka növényfajai közé tartoznak.
Állatvilágát tekintve körülbelül 4500 állatfaj jelenléte bizonyított, melyből 300 áll természetvédelmi oltalom alatt. A Dráva tegzesek, szitakötők, csigák, rákok, lepkék, bogarak, halak, kétéltűek, partfal- és zátonyfészkelő madarak, denevérek, rovarevő emlősök, rágcsálók és menyétféle ragadozók élőhelye. Aki körbejárja a területet, láthat partifecskét, jégmadarat, találkozhat a kis- és a nagykócsaggal. Magyarországon egyedül itt fészkel a kis csér, de a gazdag madárvilág figyelemre méltó képviselői a fekete gólyák, a réti sasok, a barna kányák, a küszvágó csérek, valamint a kis lilék is.
Védett jégkorszaki reliktum a csalitjáró pocok, valamint a Dráva vidéke otthont ad a vadmacskának, és a vidrának is.
A legritkább fajok kimondottan igénylik a háborítatlan, természetes élőhelyeket, azonban ezeket a feltételeket a kavicskitermelés veszélyezteti. S bár mindenki számára egy kicsit mást és mást jelent a Dráva, a cél azért határon innen és határon túl is közös: megóvni a Drávát, és annak sérülékeny növény- és állatvilágát.
A 2003. augusztus 29-i demonstráció a társadalmi- és a nemzetközi összefogás jegyében zajlik majd. A magyar oldalon szervezett figyelemfelhívással egy időben, Horvátországban is e cél érdekében fognak összegyűlni a helyi lakosok, a természetvédők, és a Drávát szeretők.