KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDŐ TÁRSADALMI SZERVEZETEK XIII. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA
2002. SZARVAS
Sallai Zoltán elmondta, meghiúsul a drávai horvát erőmű. Indokoltnak tartották, hogy az OT egy kicsit hosszabb hangvételű állásfoglalást bocsásson ki a kormányzati szervek felé.
Zsóka néni elmondta, van egy olyan rét, ahol olyan növény és állatfajok élnek, amelyek a területről már kipusztultak. Hangsúlyozta: kerékpárutakat szeretnének. Véleménye szerint, ha a vizierőmű szabályozás létrejön, akkor minden elveszik. Már így is panaszkodnak neki a horgászok, hogy nincs hal, nincs utánpótlás.
Sallai R. Benedek szavazásra bocsátotta a Dráva szekció álláspontjait. Elfogadta 50, tartózkodás és nem szavazat nem volt. Elmondta, hogy a környezetvédelmi szekció állásfoglalása jön.
Az Országos Találkozó elítéli a Dráva hajózási kiépítésének az Országos Területrendezési Törvény tervezetébe foglalt tervét, valamint a törvénytervezetben szereplő egyéb folyamcsatornázási és vízlépcső-építési terveket is. E terveket a vízügyi tárca 10 évi belföldi és nemzetközi lobbizással juttatta el a törvényhozási elköteleződés előtti utolsó állapotba, úgy, hogy ennek során a tudomány képviselőinek intelmeit félresöpörte, a társadalmi észrevételeket negligálta.
A Találkozó felhívja a közvélemény és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a garantált minimális vízmélységnek a mostani alig több,mint 1 méterről 2,70 méterre való növelése a jelenleg szabadfolyású folyó sok méter magas töltések közé zárásával valósulna meg, ami Európa legnagyobb, még viszonylag természetközeli állapotú folyami tájának halálát jelentené. Szakértői jelentések sorozata bizonyítja, hogy a Dráva völgyében ma nem termelnek és az európai kereskedelem szerkezetének átalakulási tendenciáiból tudhatóan a jövőben sem fognak előállítani olyan mezőgazdasági vagy ipari tömegárut, amit nagy befogadóképességű, mély merülésű hajókon kellene szállítani.
A horvát kormány által szorgalmazott Novo Virjei Vízlépcső terv megvalósítása ugyancsak a folyó töltések közé zárásával járna, és ott, ahol a folyó felső szakasza újra magyarországi területre ér vissza, a vízlépcső-terv szerinti töltések nem különböznének a hajózhatóság növeléséhez szükséges töltésektől. A horvát terv azonban előirányozza még a folyó alsó szakasza eltérítését a jelenlegi, magyarországi területen át húzódó medréből egy mesterséges oldalcsatornába. Előirányozza továbbá a vízerőmű csúcsrajáratását, 1,80 méteres, lökésszerűen levonuló vízszintingadozásokkal. Az Országos Találkozó, csatlakozva a horvát természetvédelmi szakemberek és környezetvédő társadalmi szervezetek egyértelmű álláspontjához, elítéli a vízlépcsőépítési tervet is. A horvát és nemzetközi szakértői jelentések az elmúlt években egyértelműen tisztázták, hogy a megtermelhető energia értéke eltörpül ahhoz a veszteséghez képest, amit az erdészet és az épp napjainkban fellendülő ökuturizmus lenne kénytelen a majd harminc méter magas gát és a mögötte tervezett 25 km hosszú tározótó megépítése következtében elszenvedni.
A két tagjelölt országban kormányzati szándékká erősödött folyócsatornázási tervek ellentétesek az Európai Unió vízvédelmi és vízgazdálkodási jogszabályával, továbbá a megsértését jelentenék számos olyan vízvédelmi-vízhasználati, illetve természetvédelmiegyezménynek, amelyek betartására mindkét állam kötelezettséget vállalt. Valójában, ha a két állam el akarja kerülni a jogsértést és annak nyilvánvaló következményeit, akkor nem csupán törölnie kellene e terveket, hanem a múltbeli, hasonló koncepcióval megvalósított vízgazdálkodási létesítményeit is sorra felülvizsgálat alá kellene vetnie. A vízerőmű ügyével kapcsolatos jelenlegi magyar-horvát egyeztetésektől nem várható a beruházás koncepciójának felülvizsgálata, mert a horvát beruházó által készített hatástanulmány nem felel meg a vonatkozó nemzetközi egyezmény előírásainak, és nem vizsgálja a projekttel szemben felmerülő alternatívákat sem.