A Novo Virjénél tervezett horvát vízerõmûvel kapcsolatos közmeghallgatás jegyzõkönyve - Barcs, 2003. október 17.

Kérdés: Toldi Miklós, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: Fölösleges vízerõmûvet építeni a Dráva ezen szakaszán. A Dráva egész Európáé, felbecsülhetetlen természeti és kulturális értékekkel. Az Õrtilos és Barcs közötti szakasza alig szabályozott, itt a Dráva kavicszátonyokat épít, partot rombol, úgy viselkedik, mint egy folyó. Vízerõmû kanálist alakítana ki belõle. Munkatársaimmal jogi, vízépítészeti, természetvédelmi, gazdálkodási, társadalmi kérdéseket is feltennénk, ha lesz rá idõ. Mint tudjuk Dubravánál egyszer már elszakadt a gát, szerencsére éppen kisvíz volt a Dráván. Novo Virjénél milyen lehetõsége van egy gátszakadásnak? Ez ellen mit tudnak tenni?

Válasz: Dráva valóban nemzetközi folyam, viszont az említett rész a Horvát Köztársaság területén fekszik. A Dráva felsõ folyásáról volt szó, most pedig az alsó folyásáról. A Dráva teljesen megváltozott. Gátszakadás: valóban volt 1989-ben. Veszélye nem volt olyan mértékû, mint ahogy a közvéleményben bemutatták. A hullámok hatásáról volt szó, gátvédõket állítottak fel, már nem áll fenn a gátszakadás és vízáradás veszély. Saját dolgozóik gondoskodnak a balesetek elkerülésérõl.

Prof. Dr. Mayer József, MME Baranya megyei HCs. elnöke, 600 tag képviselõje. Vízminõséget nem érintette a prezentáció. A lassulással nõ a víz trofitása, az élõlények is elhalnak (szaprofitás is nõ). Csak 3 síkvidéki erõmû van a Dráván, de az mind horvát területen. Megéri-e Horvátországnak a Dráva vízminõségét tartósan rontani, visszafordíthatatlan folyamatokat elõidézni? Ami nem jó a horvátoknak, az a magyaroknak sem jó.

Válasz: Prezentáció keretei nem tették lehetõvé, hogy minden részletet bemutassunk. Foglalkozik a talajvizek minõségével is. Mérések alapján szakértõk képviselik azt az álláspontot, hogy a tározótóban nem fog vízminõség romlás bekövetkezni. Nem érdekünk egy ilyen fejlemény. Ha kaptunk volna ilyen javaslatokat, megtettük volna.

Dr. Jánossy András, a Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: 91-es határozat a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozásáról. A vízkészletek és vízminõség megõrzése természetvédelmi eszközökkel. 94 óta vízgazdálkodási együttmûködési egyezmény a két ország között. Nem vitapartnerek vagyunk a határ két oldalán, hanem együttmûködésre, egymás segítésére vagyunk utalva. EU vízkeret-irányelve.

Reagálás a felvetettekre (horvát fél): Nem értettem teljesen a kérdést. Koncentráljunk a magyar oldalon jelentkezõ hatásokra. Elfogadunk minden észrevételt, ami a környezeti hatásokra vonatkozik. Az Espoo-i egyezmény értelmében Horvátország nem fogja erõltetni a beruházást, ha ezzel ellentétes érvek jelentkeznek.

További horvát reagálás: Helyi közösség hozzájárulása nélkül nem jöhet létre egy ilyen beruházás. A talajvízszint esett, ami bizonyítható, a 100 évvel ezelõtti állapothoz képest. A folyó vízszintje is, nem csak a talajvízszint. Legfontosabb: a keresztezõdések kérdése. Nagy hal-elhullás a nyár folyamán, a Dráva alacsony vízszintje miatt. Oxigén-hiány, ilyen folyamatokra minden évben számíthatunk. Javasolt megoldás: vízszint megnövelése és ilyen értelmû gazdálkodás.

Szilvási Zoltán, vízépítõ mérnök: Hogyan fogják a meder bevágódását megakadályozni? Ha elolvadnak a gleccserek, hosszabb kisvizes idõszakokra lehet számítani. A víztározó kimutatható vízminõség romlást nem okoz.

Horvát fél (fõtervezõ): Kétségtelen a vízszintcsökkenés. Rendelkezünk konkrét adatokkal. A meder mélyítéssel elértük azt a vízhozamot, mint az elmúlt 130 évben. Hogyan lehet megállítani a negatív folyamatokat? A D-D. Nemzeti Park javasolt területe a Szlovén Köztársaság területének 3,6 %-a, Mo-on 13..%, horvát rész 83 % lenne.

Botovonál a legkisebb vízállások csökkennek.Elõrelátható- e, ami a folyóparton történni fog, tekintettel a talajvízszintekre, és mi lesz a környezet élõvilágával?

A hatásterületen a lakosság döntõ többsége az erõmû ellen van. Ha ez így van, minek vitatkozunk, úgysem lehet megépíteni!

Horvát fõtervezõ: félreértés történt. A Magyar Köztársaság a saját területén hozta létre a Nemzeti Parkot. A Horvát Köztársaság a saját területén nem hozott létre Nemzeti Parkot.

Tartottak-e lakossági fórumot Horvátországban?

A hatásvizsgálati eljárás 8-9 éve tart. Ezalatt számos fórumot szerveztek. Tartottunk nyílt napot, ezt figyelembe vette a bizottság, amely a Ht-t vizsgálta. Még nem zárult le a folyamat. Szeretnénk elkerülni, hogy meggondolatlan lépést tegyünk. Segítsenek felismerni a magyar oldalon jelentkezõ fontos környezeti hatásokat. Mi ezt a horvát részen megtettük.

Helena Hecimovic Koprivnica-Krizevci megye és a Dravska Liga képviselõje: Kaproncai konferencia. A folyó vízszintje apad….

Moderátor kéri, hogy engedje a magyar álláspontokat érvényesülni, a mai napnak ez a célja.

Helena: Dráva-szabályozás, kavicsbányászat kérdése.

Túlzott kavics bányászat rontja a helyzetet. A horvát kormány kérte fel õket, hogy a felmerülõ problémákat kezelni lehessen.

Bérczes Viktória (Dunántúl Környezetvédõ Egyesület, Noé Bárkája): Megoldja-e a duzzasztás a víz visszapótlását? A duzzasztómû alatt tettek-e intézkedéseket a víz visszapótlására? Minden természeti beavatkozás következményekkel jár. Itt a negatív hatások csökkentésérõl van szó – mondták. A negatív környezeti hatásoknak társadalmi hatásai is vannak. Javaslat: Építés és egy Barcs nagyságú település energia ellátása helyett Ökoturisztikai Nemzeti Parkot ajánlok.

Horvát fõtervezõ: Vízszinteket újra létre lehet-e hozni? Megállítható-e a talajerózió a lejjebb fekvõ részeken? Biztosítaná-e egy Barcs méretû település áramellátását? Lehetséges a parti területek talajvízszint csökkentése. A vízszint változást 305 napig produkálni kell. Az említett vízhozam kis vízállásnak felel meg. A vízcsere minden nap biztosított. Az elektromos energia az egyik fõ haszna. Ha nem jön létre ez a haszon, akkor a vízszint süllyedése sem jön létre. Ezért nevezzük többfunkciósnak a létesítményt.

Kuzma László, országgyûlési képviselõ: A beruházás társadalmi hatásait is figyelembe kell venni . Történtek-e ilyen hatástanulmányok? Befolyásolta-e a horvát felet a korábbi nemzetközi egyezmények eredményeként a helykijelölés? Csúcsrajáratott erõmû lesz, káros az alatta lévõ mederszakaszra (ez érezhetõ leginkább a már közös szakaszon), aminek társadalmi hatásai is vannak.

Horvát fõtervezõ: Az építés idejére és utána való idõszakra is megnéztük a hatásokat. Nem csúcsrajáratott létesítményként terveztük, ez mûszaki értelemben nem lehetséges (ezt a prezentációban bizonyítottam). Szolgálhat-e befejezõ láncszemként az erõmûvek láncolatában? Ez a rendszer alkalmas ilyen mûködésre. Novo Virje kompenzációs átfolyó rendszerként mûködhet.

Orzsi Zoltán Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: Horvát részen Önök szerint lehet pozitív hatása az erõmûnek, de már itt Barcson sem lehet fenntartani ezt az állapotot. Lemondott-e a horvát fél arról a tervérõl, hogy Barcson, Donji Mihojlacon és Eszéken épít vízerõmûvet?

A Horvát Nemzeti Területrendezési Tervben helyet foglaltunk le egy késõbbi erõmûnek. A magyar felet megkerülve az említett megoldás nem lehetséges. A Novo Virjei vízerõmû nem fogja megoldani a Dráva lenti szakaszának problémáit. Bizonyos terület tehát lefoglalásra került, de ezen kívül semmi nem történt.

Sallai Zoltán, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: Minisztérium kijelentése, hogy nem tart ki mindenképpen az erõmû megépítése mellett. Ezt a döntést kívánjuk megerõsíteni. Káros ökológiai és társadalmi hatásokra számíthatunk. 1999 óta végzünk halfaunisztikai monitorozást a Dráván. Több itt található halfaj az EU Habitat Directivájában is szerepel: Milyen mûszaki megoldásokat terveznek a halak átjutására? Készült-e fauna-leltár a nemzetközi egyezményeknek megfelelõen? Nem fél-e Horvátország, hogy EU-s csatlakozását veszélyezteti, ha ezeket a halfajokat nem veszi figyelembe? Vizsgálták-e más horvátországii folyóknál ugyanezt? Feliszapolódásra végeztek-e vizsgálatot? A duzzasztás a Murára is kiterjed.

A halmigráció biztosításának kérdését figyelembe vettük. Útvonalegyesítést terveztünk az elvezetõ csatornákon keresztül. Ez összeköttetést biztosítana. Mindkét ág bekapcsolását terveztük. Lifteket is igénybe vennénk. Hajózást is figyelembe vettük. A többi horvátországi folyam vízszintje: minden folyónál folyamatosan végrehajtjuk – folyamatosan figyelik a vízszintet, vízminõséget. Oxigéntartalmat gazdagítjuk biológiai eljárással, mechanikus levegõztetéssel. Monitoring bizonyította, nincs szükség ilyen eljárásokra, ha elegendõ hal van. Egyéb okok: szlovén vízszabályozás, új halfajok…Természetesen elkészítjük ezt a fauna-leltárt. Készült állapotfelmérés a folyó felsõ szakaszára vonatkozóan. Folyamatosan figyeljük a változásokat. Konkrétumok: A planktonokat, a bentoszt vizsgáljuk és a víz fizikai-kémiai tulajdonságait. A programot továbbra is folytatjuk, nem csak Csáktornyán, hanem az összes tározónál.

Laurice Ereifej, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: Drávát elterelik, az alvízcsatornán vezetik a vizet a tározóból a fõmederbe. Ezen a szakaszon két helyen is Magyarország területén folyik csak a folyó. A Drávának ez az 5 km-es szakasza, szinte tejesen kiszárad, ez Magyarországon is jelentõs károkat okoz. A környezõ élõhelyeket is elpusztítja a vízszintcsökkenés. Milyen módszerrel számolták ki az 40 köbméter/sec (biológiai vízigény) vízhozamot? Milyen élõhelyeket, fajcsoportokat vizsgáltak, hogy ezt megállapítsák? Az alvízcsatorna visszatorkollása alatti szakasszal elhanyagolható módon foglalkoztak a Hatástanulmányban, pedig ez már közös Magyarországgal. Miért? A 88-as Zágrábi Egyezmény érvényben van-e a horvát fél szerint?

Biológiai minimummal kapcsolatban: ökológiai értelemben elfogadható vízhozamnak tekintem. Ennek meghatározása többféle módon történik (hidrológiai, összetett módon, biológiai paraméterekkel, modellezéssel). Összetettebb módozatot alkalmaztuk: térségre jellemzõ halfajok voltak az indikátorok (vízmélység, sebesség, térfogat). Ez a szakasz állandó duzzasztás alatt van. Saját információink szerint állapítottuk meg ezt a minimumot. Ennek mindig meg kell maradnia. Követési rendszert is létrehoztunk, terveztünk. Változó mennyiség az igények függvényében, valamint a védett fajok …Jó visszhangra talált a környezetvédõknél (nemzetközi tudományos konferencián). A teljes körû vizsgálat gyenge pontunk. Mi együttmûködésre szeretnénk Önöket felszólítani, hogy egy modellezés is lehetõvé váljon. Nem a rombolás a célunk, hanem megvédeni, a fejlõdést fenntartani. Ez a kiindulási pont.

Fõtervezõ: Dráva visszacsatlakozása kérdésre válaszolva. Készültek ilyen modellek. Modellezés alapjául szolgáltak: vízszintek…a jelenleg érvényes állapot matematikai modellezése, ezután az elkövetkezõ idõszak modelljét készítettük el (Dráva jövõje), majd a Dráva medrének jövõje, ha elkészül Novo Virje. A részletek megtekinthetõk.

A 88-as Zágrábi Egyezménnyel kapcsolatos kérdésre válaszolva: 92-ben Magyarország értesített a horvát felet, hogy kilépett az egyezménybõl.

Kissné Szöllõsi Erzsébet, Zöld Forrás Egyesület, Harkány: A pozitív és negatív oldalt berakták-e a serpenyõbe? Ingatlanérték csökkenés is benne van-e a serpenyõben?

A negatív hatásokat a minimumra szeretnénk csökkenteni. Rengeteg tervtanulmány készült (kb. 25 millió dollár értékben). Maximális szakmai tudást fektettünk bele. Az ingatlanok értéke inkább nõ, példa erre más vízerõmûvek környezete. A helyszínen ezt meg is vizsgálhatják.

Ha csökken a vízszint, az alsó nyomás lemegy, alapok törnek, falak repednek. Értékcsökkenése ez az ingatlannak vagy nem?

Ha talajvízrõl beszélünk, nem mindegy melyik térségrõl beszélünk. Ha a településen jön létre, ez bizonyos határig pozitív lehet. Az mezõgazdasági területeken, erdei területeken negatív hatású, illetve nagy mértékben a településeken is. A településeken a filtrációs réteg nagyobbá válik, víz minõsége jobb lesz. Csak egy bizonyos határig igaz ez!

Dr. Jánossy András, Drávával foglalkozó természetvédelmi szervezetek képviselõje: Espoo-i egyezmény 5. cikk szerint konzultációt folytatnak a Hatástanulmány alapján. Levélváltás történt a két fél között a változatok kérdésében. Sor került-e arra, hogy a magyar fél javasolja a vízlépcsõ teljes elhagyását? Javasolta-e a magyar fél a vízlépcsõ-sorozat teljes elhagyását? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot, amely teljesen kizárja a folyó magyar területrõl való elterelését? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot amely mellõzi magyar tulajdonú vízenergetikai potenciál használatát? Javasolt-e a magyar fél olyan változatot, amely kizárná a tárolásos üzemû megoldást, és csak az átfolyásost támogatná?

Horvát fél: Nemzetközi egyezmény 15. cikkelyére hivatkozik, az Espoo-i egyezményre is. Horvátország Magyarország rendelkezésére bocsátott minden eddigi tanulmányt. Horvátország Magyarország-tól semmi hivatalos értesítést, kérést nem kapott. Mi várunk egy ilyen dialógusra. Horvátország tiszteletben fogja tartani az Espoo-i egyezményt és a horvát-magyar jószomszédi kapcsolatokat. El fog állni a létesítményrõl, ha bebizonyosodnak a magyarországi negatív hatások. Más megoldásokon is gondolkozhatunk. Valamit tenni kell a Dráva környezetének romlása ellen. Nem voltak konzultációk és ajánlások a magyar fél részérõl.

KVVM: 1999-ben diplomáciai jegyzéket adott át a magyar Külügyminisztérium, hogy nem ért egyet az erõmûvel.

Rácz Dániel, Dunakör: Végeztek-e hatásvizsgálatot a mellékágakban? A napi kétszeri vízszintingadozást vizsgálták-e a mellékágak vonatkozásában? Ha nem: javasoljuk megtenni.

Isidorius patak, nincs közvetlen kapcsolata a Drávával. Zsdalica közös, Novo Virje közvetlen közelében. Szimuláltuk a Novo Virjei állapotot és ennek hatását. Eredménye pozitív, alá tudjuk támasztani. Talajvízszint változásokat legmodernebb technológiákkal vizsgáljuk, pontos adatokat kapunk.

A kérdés a mellékágakra vonatkozott…

Egy baloldali oldalcsatornát is terveztünk. Jobboldalit is. Ezek védelmi célokat szolgálnak. Ezek táplálják is a mellékágakat. Tanulmányban megtalálható! Az értékes területek védelmére vonatkozó tanulmány is készült. Struzsice holtágról beszéltünk. Idõ- térbeli dinamikát fogunk biztosítani a vízellátásban. Jobboldali elvezetõ csatornával meggátoljuk a vízszint-csökkenést ezekben az ágakban.

KVVM: zárszó, köszönet az együttmûködésért, a kommunikációs kultúráért, véleményekért, válaszokért.

Horvát delegáció nevében: köszönet a szívélyes fogadtatásért, tanácskozásért, közös célunk volt: A Dráva minél tovább olyan maradjon, mint most. A terveknek elsõsorban védeniük kell ezt a folyót. A fenntartható fejlõdés értelmében kell cselekedni. Nem egyetlen célunk energiához jutni.