Egyezmény az országhatárt átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról

 Az egyezményt 1992. március 17-én fogadták el Helsinkiben, Finnországban, majd 1996. október 6-án lépett hatályba. Jelenleg (2006-ban) a részes felek száma 35, köztük az Európai Közösség.

Hazánk csatlakozása

Magyarország 1992. március 18-án írta alá az egyezményt, majd a jóváhagyásról szóló okiratot 1994. szeptember 2-án helyezték letétbe.

Alapkötelezettségek

Az egyezmény fő célkitűzése a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ezeket érő káros hatások csökkentése, felismerve, hogy vizeink állapota és minősége folyamatosan romlik, és Európa lakosságának csaknem a felét érintik a szárazság és alacsony vízállás vagy éppen az árvizek kedvezőtlen következményei, az ivóvízellátás minőségi és mennyiségi problémái. Ezen kérdések kezelésének ad keretet az egyezmény, teret hagyva a kérdést érintő két- és többoldalú megállapodások számára.
A Helsinki egyezmény részes felei többek között vállalják, hogy megelőzik és csökkentik a határvizek szennyezéseit, biztosítják a határvizek megfelelő vízgazdálkodását, azok ésszerű és méltányos használatát, az ökológiai rendszerek megóvását, az információcserét, a konzultációt és a nyilvánosság tájékoztatását, a közös monitoringtevékenységeket. Az egyezmény előírja, hogy alapelveit (elsősorban az elővigyázatosság elvét és a szennyező fizet elvet) és az integrált megközelítést alkalmazni kell a vízgazdálkodást érintő helyi és regionális tervek, programok kidolgozása során is.

Működés

Az egyezmény legfőbb döntéshozó szerve a háromévente megrendezett részes felek találkozója. Munkáját segíti több munkacsoport, szakértői csoport és a Hollandiában működő Nemzetközi Vízértékelési Központ, amely az integrált vízgazdálkodás szakmai és szakpolitikai platformjának szerepét látja el. Az ügyviteli feladatokat ellátó titkárság az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében működik.
Az egyezmény kiegészítéseképpen két jegyzőkönyvet fogadtak el: a Víz és Egészség Jegyzőkönyvet 1999. június 17-én Londonban, a Polgári Felelősségi Jegyzőkönyvet pedig 2003. május 21-én Kijevben.

Érintett területek

Az egyezmény hatálya kiterjed a több ország területét érintő felszíni és felszín alatti vizekre. Az egyezmény értelmében környezeti hatás többek között az emberi egészségre és biztonságra, a flórára, faunára, talajra, levegőre, vízre, éghajlatra, tájra, műemlékekre és más fizikai szerkezetekre, valamint ezek kölcsönhatásaira gyakorolt hatások, illetve az ezen változásokból következő társadalmi, gazdasági, kulturális hatások is.

További információ:

Az egyezmény honlapja angolul
http://www.unece.org/env/water/
A Nemzetközi Vízértékelési Központ honlapja:
http://www.iwac-riza.org/
Az egyezmény szövege magyarul
http://europa.eu.int/eur-lex/hu/dd/docs/1995/21995A0805_01_-HU.doc

Kapcsolattartók:

Galambos Mária
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Budapest, 1011 Fő u. 44-50.
Telefon: 1/457-3489, fax: 1/201-4008
E-mail: galambos'kukac'mail.kvvm.hu
Búzás Zsuzsa
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Budapest, 1011 Fő u. 44-50.
Telefon: 1/457-3312, telefax: 1/201-4008
E-mail: buzaszs'kukac'mail.kvvm.hu
Dr. Kádár Mihály
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Intézete,Vízhigiénés Főosztály
Budapest, 1097 Gyáli u. 2-6.
Telefon: 1/476-1173, fax: 1/215-0148
E-mail: kadarm'kukac'okk.antsz.hu

Készült az NCA nemzetközi szakkollégiumának támogatásával