Sarlósréce (Anas falcata) hibrid előfordulása a kunhegyesi Telekhalmi-halastavakon

2005. március 30-án, a kunhegyesi Telekhalmi-halastavakon sarlósréce (Anas falcata) és fütyülőréce (Anas penelope) valószínűsített hibridjének egyedét figyelte meg Monoki Ákos, majd a későbbiekben Zalai Tamás, Tar János és sokan mások.

Megfigyelés körülményei

Megfigyelés eszközei: Leica Apotelevid 20-60x zoom teleszkóp.
Távolság a madártól: 150-200 méter.
Terület jellemzése: A Kunhegyes határában elterülő 300 Ha-os Telekhalmi-halastórendszer 4 nagy tóegysége közül két tavon történt az említett hibrid egyed megfigyelése. A két tó közül a sekélyebb Nagy 2-es tavon tartózkodott először a madár, majd a fütyülőrécékkel együtt a mélyebb Nagy 3-as tóra szállt át.
Megfigyelési körülmények: 2005. március 30-án kora délelőtt cigányréce felmérést végeztem a Kunhegyes környéki halastavakon. A második felmérési helyemre, a Telekhalmi-halastórendszerre reggel nyolc órakor érkeztem meg. A részletes vízimadár számolásokat a nagy tavakon kezdtem. A Nagy 1-es és Nagy 4-es tavak szerény madárvilága miatt gyorsabban jutottam át a Nagy 3-as, majd a Nagy 2-es tóegységekre, ahol látványosan több madár mozgott. A Nagy 3-as tavon barátrécék (Aythya ferina) és szárcsák (Fulica atra) alkották a legnagyobb tömeget. Miután a számlálással végeztem, munkám a sekély vizű Nagy 2-es tóegységen folytattam. A kora reggeli hűvös, borult időjárás, melegebb napos időbe ment át, a megfigyelő helyemről jó látási viszonyokat alakítva.
Ahogy a nádfal mögül kiértem a nyiladékhoz, nagy számú fütyülő récére (Anas penelope) és szárcsára (Fulica atra) lettem figyelmes, melyek a parthoz viszonylag közel mozogtak. A madarakat, hogy ne zavarjam fel, a parton álló etető hajó mellé húzódtam és onnan végeztem a számlálást. Amint elhelyezkedtem, megjelent a tó felett egy pár üstökös réce (Netta rufina), melyek egy-két kör után leszálltak a tóra. Nem sokkal később egy öreg bütykös hattyú (Cygnus olor) szállt le a récéktől kicsit távolabb. Ahogy a fütyülőrécéket kezdtem átnézni – melyek a tavon tartózkodó nyílfarkú- (Anas acuta), kanalas- (Anas clypeata) és kendermagos récéktől (Anas strepeata) külön csapatban úsztak, a csapat elején megpillantottam egy rendellenes színezetű egyedet.
Termetre kicsivel nagyobbnak és tömzsibbnek tűnt a fütyülőrécétől, ez később még látványosabb volt, amikor röptében is sikerült megfigyelni. Folyamatosan a fütyülőrécék között mozgott, így jó lehetőség adódott az összehasonlításra. Jellegzetes fejalakját, a magas és meredek homlok, lapos fejtető és nagy ívű hátsó feji rész, illetve a tarkón megfigyelhető hosszabb, üstök-szerű tollak kölcsönözték. Homloka, a csőrtő és szem közötti arcfolt sötétbarna színű volt. A szemtől kezdődően pedig felül ívesen haladva sötétzöld színezetű volt a feje. A csőr kékes-szürke színezetű volt, középen vékony fekete sáv húzódott végig, a csőr vége fekete színű volt. A torkán jól látható ovális folt alsó szélét vastagabb fekete sáv szegélyezte. A begy egyértelműen rózsaszínű volt. A testoldal és a hát szürke színű volt, illetve elmondható, hogy a begy vonalától az egész test a fütyülőréce hímjének testére hasonlított. A testoldal, hát, szárnyfedőtollak szürke színűek voltak, az összecsukott szárny szélén hosszanti, rövid fekete sáv volt látható. A szárny hosszú dísztollai a farkon túlnyúltak, ívesen borultak a fartő két oldalára. A dísztollak fekete színűek voltak, széles, szürke tollszegéllyel. A fekete far szélein fehér folt volt megfigyelhető.
A madár pontos meghatározásához Zalai Tamás segítéségét kértem, aki viszonylag rövid időn belül a területre ért. Sajnos a récék időközben a szomszédos tóra szálltak át, ahol lényegesen rosszabbak voltak a látási viszonyok, illetve távolabbra került a parttól a kérdéses réce. Hosszas keresés után sikerült újra megtalálni a madarat, melyet ezután felváltva folyamatosan figyeltünk, míg újabb megfigyelők nem érkeztek. Tar János és társai megérkezésére már szinte teljesen ellenfény uralkodott a tó azon részén, ahol a récék tartózkodtak, illetve a récék folyamatosan aludtak, nehezítve a határozást és megfigyelést, valamint a madár követését.
A terület felett folyamatosan, kisebb-nagyobb csapatokban szálltak át a darvak (Grus grus), megjelent időnként egy-egy halászsas (Pandion haliaetus) és réti sas (Haliaetus albicilla), felriasztva a récéket. A kedvezőbb megfigyelési körülmények és a récék folyamatos helyváltoztatása miatt rendszeresen váltogatni kellett a megfigyelőhelyet a két tóegység között, de lehetőség volt a madarat több esetben röptében és a Nagy 2-es tóegységen közelről, jó fényviszonyok között megfigyelni. Hosszas és részletes megfigyelés, határozás után a récét sarlósréce (Anas falcata) hibridnek határoztuk, egyes bélyegei nyílfarkú-, más bélyegei alapján pedig inkább fütyülőrécét véltük a másik szülőmadárnak.

Időjárási és látási viszonyok

Fényviszonyok: Változó, alkalmanként erős ellenfény, több esetben kiváló fényviszonyok uralkodtak.
Szélirány, szélerő: Enyhe, hideg keleti szél.
Felhőtakaró: A reggeli órákban jelentős felhőtakaró, később teljesen eltűnt.
Hőmérséklet: Egyenletes, 10-13C-fok körüli.
Csapadék: Nem volt.
Látási viszonyok: Változó, a nagyon jó látási viszonyok mellett sok esetben nagyon rossz viszonyok uralkodtak.

A madár részletes leírása

Nagyság: Termetre kicsivel nagyobbnak tűnt, mint a fütyülőréce.
Alak: Tömzsibbnek láttuk a fütyülőrécéhez képest, időnként jellegzetes testtartást vett föl, a far nagyon kiemelkedett a vízből, a test elülső része pedig úgy hatott, jobban merült a vízbe.
Csőr: Vékony, hosszú csőre világos szürkés-kék színű volt, középen vékony fekete sáv húzódott. A csőrvég fekete színezetű.
Láb: Nem sikerült megfigyelni.
Szem: A fütyülőréce szeméhez hasonlított.
Tollazat: Jellegzetes fejalakját, a magas és meredek homlok, lapos fejtető és nagy ívű hátsó feji rész, illetve a tarkón megfigyelhető hosszabb, üstök-szerű tollak kölcsönözték. Homloka, a csőrtő és szem közötti arcfolt sötétbarna színű volt. A szemtől kezdődően pedig felül ívesen haladva sötétzöld színezetű volt a feje. A csőr kékes-szürke színezetű volt, középen vékony fekete sáv húzódott végig, a csőr vége fekete színű volt. A torkán jól látható ovális folt alsó szélét vastagabb fekete sáv szegélyezte. A begy egyértelműen rózsaszínű volt. A testoldal és a hát szürke színű volt, illetve elmondható, hogy a begy vonalától az egész test a fütyülőréce hímjének testére hasonlított. A testoldal, hát, szárnyfedőtollak szürke színűek voltak, az összecsukott szárny szélén hosszanti, rövid fekete sáv volt látható. A szárny hosszú dísztollai a farkon túlnyúltak, ívesen borultak a fartő két oldalára. A dísztollak fekete színűek voltak, széles, szürke tollszegéllyel. A fekete far szélein fehér folt volt megfigyelhető.
Hang: Többször megfigyeltük, ahogy hangot ad, de hallani sajnos nem sikerült.
Viselkedés: Nagyon éber volt, folyamatosan összetartott a fütyülőrécékkel, azoktól soha nem távolodott el. Ugyanúgy viselkedett, mint a fütyülőrécék, a vízfelszínről, illetve tótágast állva táplálkozott. Tökéletesen repült, mindig fütyülőrécékkel egy csapatban szállt.

Összefoglalás

A hosszas és részletes megfigyelés, határozás után a récét sarlósréce (Anas falcata) hibridnek határoztuk, egyes bélyegei nyílfarkú-, más bélyegei alapján pedig inkább fütyülőrécét véltük a másik szülőmadárnak. A madár viselkedése a test tollazat színezete, a szélesebb fehér szárnyfolt inkább a fütyülőréce „ágat” erősítette, a közelben tartózkodó nyílfarkú récéket elkerülte. A csőr alakja, színezete pedig inkább nyílfarkú récére emlékeztetett. Estig számos megfigyelőnek sikerült a madarat látnia, jó fényviszonyok között több bizonyító felvétel is készült róla. A határozásban nyújtott segítségét ez úton is köszönöm Zalai Tamásnak és Tar Jánosnak!