Gyakorlati tanácsok házi komposztáláshoz
A komposztálás a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás. Hazánkban egy átlagos állampolgár évente megközelítőleg 300 kg háztartási hulladékot termel, és ennek egyharmada olyan alapanyag, amelyből minden különösebb fáradtság nélkül a kerti- és szobanövényeink számára nélkülözhetetlen tápanyag: komposzt készíthető. A konyhából kikerülő zöldség- és gyümölcsmaradványokat, a kertben képződő faleveleket, levágott füvet, elszáradt virágot gyűjtőnéven zöldjavaknak nevezzük. Ezekből a talajban lakó milliárdnyi kisebb-nagyobb élőlény szorgos munkával „állítja elő” a humuszt vagy más szóval komposztot, ha hagyjuk.
MI A KOMPOSZT?
A komposzt valójában mesterséges humusz, ami a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. Földszerű, sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú anyag. Szerves hulladékokból jön létre, elsősorban mikroorganizmusok lebontó tevékenységének hatására, megfelelő körülmények (oxigéntartalom, nedvesség) megléte esetén.
A KOMPOSZT ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI
- javítja a talaj szerkezetét, ami segíti annak levegőzését
- sötét színe elősegíti a talaj felmelegedését, a tavaszi gyorsabb csírázást
- jelentős a vízmegkötő képessége, nyáron kevesebbet kell öntözni
- elősegíti a talajban lakó élőlények aktivitását
- növekszik a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képessége
- biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetővé váljanak
- a gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a tápanyagok folyamatos felvételét
- a talajban esetleg előforduló méreganyagokat megköti
- az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhető földdel vagy homokkal is
A KOMPOSZTÁLÁS FOLYAMATA
MILYEN ELŐNYÖKKEL JÁR A KOMPOSZTÁLÁS?
- kevesebb újrahasznosítandó szerves hulladék kerül végső ártalmatlanításra a hulladéklerakón
- javul a talaj minősége a szerves anyagok visszajuttatásával
- nem szennyezzük a levegőt, mert nem kell elégetni a levágott ágakat, leveleket, nyesedéket
- tevékenyen segíthetjük a természet önfenntartó körforgását
MIBŐL KÉSZÍTHETÜNK KOMPOSZTOT?
- zöldség- és gyümölcsmaradékok (nagyobb darabokra aprítva)
- káposzta-, salátalevél, krumpli-, gyümölcs-, uborkahéj
- kávézacc, tea (szűrőpapírral és filterrel együtt is lehet)
- tojáshéj (összetörve)
- ételmaradék (hús- és állati fehérje kivételével)
- szobanövények levelei, hervadt virág
- papír tojásdoboz, papírzsebkendő
- gyapjú, pamut, lenvászon (apróra feldarabolva)
- avar (nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtsük!)
- fű (nagyobb mennyiség esetén külön gyűjtsük!)
- lágyszárú növények, kerti gyomok (összeaprítva)
- faágak, nyesedékek (őrölve, aprítva)
- lehullott gyümölcsök
- tűlevél
- szalma, fakéreg, faforgács, fűrészpor
- növényevő állatok ürüléke, természetes anyagú alom
- kis mennyiségben: tollak, állati szőr
MIT NE TEGYÜNK A KOMPOSZTÁLÓBA?
- déligyümölcsök héja, mivel ezeket rothadásgátló anyagokkal kezelik
- festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
- nyomtatott papír
- építési faanyag
- szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, kő, fémek)
- húsmaradék, csont
- fertőzött, beteg növények
- gyomgyökerek
- dió-, gesztenye-, platán-, tölgy- és jegenyefa levele nem javasolt
- kutya-, macskaürülék
MEKKORA HELYRE LESZ SZÜKSÉG?
A komposztálható hulladékok mennyisége egy főre egy év alatt kb. 100 kg. A kert nagyságától függően ehhez hozzájöhet 50 m2-nyi területen kb. 250 kg komposztálható nyersanyag. Ezek a mennyiségek határozzák meg, hogy mekkora helyet érdemes kialakítani a kertben. Egy átlagos 4 fős család esetén elegendő a komposztáló edényzet számára szükséges kb. 1 m2-nyi hely. A komposztáló edényzet elhelyezésén túl szükség lesz még 1-2 m2 helyre ahhoz, hogy a keverés előtt, ill. ősszel – amikor nagy mennyiségű lomb keletkezik – ezeket a nyersanyagokat külön gyűjthessük.
A KOMPOSZTEDÉNY HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA
- a tartályt félárnyékos, védett, de jól megközelíthető helyre tegye
- ha van rá lehetőség, ne a ház északi – hűvösebb – oldalát válassza helyszínül, mert lassabban megy végbe a folyamat
- lehetőség szerint egy fa vagy bokor árnyékába helyezze ki, mely védelmet nyújthat az erős napsütés vagy a heves esőzés ellen
- hagyjon a kerítéstől 0,5 – 1 m távolságot, hogy jobban meg tudja közelíteni a komposztálót, és könnyebb legyen kezelnie a komposztot
- egyenes talajra állítsa, ne legyen mélyedés ahol összegyűlhet az edény alatt a víz
- tervezze be, hogy elegendő helye legyen a tartály mellett az átforgatáshoz ill. a szerves anyagok gyűjtéséhez
- legyen a közelben csap vagy esővíztároló hordó, hogy szükség esetén nedvesíthesse a komposztot
A KOMPOSZTEDÉNY
A háztartásban nap mint nap keletkező zöldjavak komposztálásához szükségünk van egy vagy két komposztáló tartályra, melyek kialakításuknál fogva optimális körülményeket teremtenek a komposztálódási folyamatokhoz.
A komposztedény jellemzői:
- alapanyaga műanyag: könnyen kezelhető, tartós
- felfelé keskenyedő tartályforma: egyszerű felemelni, ezért a komposztálódó alapanyagok időközönként könnyen megkeverhetők, és a kész komposzt is gond nélkül kitermelhető
- a tartály alul, a talaj felé nyitott: a gombák, baktériumok, giliszták könnyen hozzáférhetnek az alapanyagokhoz
- légzőnyílások a paláston: az élőlényeknek működésükhöz levegőre van szükségük (oxigén, nitrogén)
- zárt oldalak, tető: a komposztáláshoz megfelelő nedvességtartalomra is szükség van, tehát jó, ha a komposztálóba kerülő alapanyagok nedvesek maradnak, ugyanakkor például a túl nagy mennyiségű eső káros rothadási folyamatokat indíthat el. A zárt tér – különösen a hideg hónapokban – segíti fenntartani a folyamatokhoz szükséges hőmérsékletet.
GYŰJTÉS
A konyhai hulladék gyűjtéséhez rendszeresítsen egy fedeles tárolóedényt, és beszélje meg a családdal, hogy ezentúl minden komposztálható szerves hulladékot oda tegyenek.
APRÍTÁS
A legoptimálisabb körülmények elérése érdekében aprítsa fel a nyersanyagokat úgy, hogy 5 cm-nél kisebb darabok kerüljenek a komposztálóba.
A KOMPOSZTÁLÓ FELTÖLTÉSE
A komposzt aljára laza, ágas-bogas anyagot helyezzünk, hogy megfelelő levegőáramlást tudjunk biztosítani. Erre rétegezzük a szerves konyhai és kerti hulladékot.
A rétegzés aranyszabálya: finom anyagot a durva szerkezetűvel, nedveset a szárazzal, zöldet a barnával rétegezzünk!
A magas nitrogéntartalmú anyagokhoz (zöld színűek: konyhai hulladék, fű stb.) 25-30-szor több széntartalmú (barna: fakéreg, fűrészpor, avar stb.)! Ezt mindig tartsuk be, kísérletezzük ki magunk a megfelelő egyensúlyt. A barna anyagokból könnyen tudunk tartalékolni, felhalmozni a komposztáló mellett, míg a zöld anyagok keletkezése egyenletes. Minél többféle nyersanyagot keverünk össze, annál egyszerűbb fenntartani az egyensúlyt és annál biztosabb, hogy jó minőségű lesz a kész komposzt.
Az aprított zöld és barna anyagokat 15-20 cm vastag rétegekben felváltva tegyük egymásra a fenti arányt figyelembe véve. Szükség esetén ezt megszórhatjuk mészporral (CaCO3 finom őrleménye), szerves trágyát (m2-enként kb. 4 marék) tehetünk hozzá – a trágya táplálja a korhasztó baktériumokat és tápanyaggal dúsítja a készülő elegyet. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan – ezek is segítik a beindulást. Minden réteget öntözzünk be kissé csak annyira, hogy éppen nedves legyen.
Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. Ha megtelt a komposztáló, akkor 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, amikor beindul a bomlási folyamat.
A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes villával átforgatni a készülő komposztot, hogy az eddig kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, ahol a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk. Az első átforgatás után már nem szabad friss anyagot hozzáadni a komposzthoz, az új szerves hulladékainak kezdjen egy új komposzthalmot.
Forgatás közben ellenőrizze:
- felmelegedett-e a komposzt
- a jó komposzt jó szagú: ha az anyagnak kellemes, korhadást idéző szaga van, akkor rendben zajlik a folyamat. A korhadás feltétele a megfelelő oxigénellátás, nedvesség és meleg. Ha ezek megfelelőek, akkor megindul a rothadás. Zárt, kis tartályban könnyen kiszárad a komposzt – fokozottan kell figyelni a nedvesítésre!
- marokpróba: vegyen kezébe egy marék anyagot, ha összenyomva morzsalékossá válik, akkor túl száraz, ha pedig nedvesség jön belőle, akkor túlnedvesedett. Az az optimális, ha lazán összeáll a markában tartott anyag, mint egy szivacs.
- vizsgálja meg az anyag szerkezetét: laza, morzsalékosnak kell lennie, melyben apró állatok – pl. giliszta – található. Ha tömören összeragadt a komposzt, esetleg penész van rajta, az figyelmeztető jel.
RENDELLENESSÉGEK A KOMPOSZTBAN
| Figyelmeztető jelek | Oka | Teendő |
| Bűz árad a komposztálóból, vagy csak túl nedves, barnás-fekete színű | Túl nedves, vagy eleve rothadt anyagot tettünk bele | Levegőztessük át a komposztot, forgassuk át, tegyünk bele száraz anyagokat (szalma, száraz levél) |
| Korhadás leáll, nem melegszik fel, szürke gombásodás tapasztalható | Túl száraz, nem indult be a komposztálási folyamat, a feltételek nem voltak ehhez kedvezők | Tegyünk hozzá friss zöld anyagokat, pl. fű, zöldséghulladék. Aprítsuk apróra és keverjük jól össze a hozzávalókat. Szórhatunk hozzá egy kevés érett trágyát vagy földet. |
| Sok a rovar: muslica, légy | Meleg időben fordulhat ez elő, amikor sok a gyümölcs a komposztban | Levegőztessünk, és a friss hulladékot forgassuk bele a komposzt közepébe. Szórjunk rá vékonyan földet. |
| Sok a giliszta | A giliszta a nedvességet szereti | Ellenőrizzük a nedvességtartalmat marokpróbával. Ha ez rendben van, akkor örüljünk a gilisztáknak, mert nagyon hasznosak |
MIKOR LESZ KÉSZEN A KOMPOSZT?
A zárt komposztedényben 6-12 hónap és az optimális feltételek teljesülése esetén várható, hogy megérik a komposzt, mindez nyitott komposztálóban több időbe telik. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza földszerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt.
A friss, 4-6 hónapos komposzt tápanyagtartalma magas, ezért nagyon gyorsan hat. A talaj felszínén található – pl. bogyósok, fák, cserjék, veteményesek őszi betakarására. Pázsit, valamint földkeverék céljára alkalmatlan.
Az érett, 8-12 hónapos komposzt lassan hat, kiváló talajjavító tulajdonságokkal rendelkezik, és földdel egyenletesen összekeverve a cserepes- és balkonnövények, valamint a veteményesek földjének fontos alapanyaga. Rostálás után valamennyi növénykultúránál felhasználható.
A komposztálódás utolsó fázisában - amikor még nem teljesen érett a komposztunk – a töményen felhasznált anyag kiégetheti növényeinket. Ha nincs elég gyakorlatunk, hogy szemrevételezéssel is megállapítsuk az érettségét, végezzünk csírázási próbát. Ehhez egy lapos tálkába rakjunk a komposztból, majd könnyen csírázó magot: mustárt vagy zsázsát vessünk bele. Ha néhány napon belül egyenletesen kicsírázik, megnyugodhatunk. Ha bármilyen rendellenességet – például a növénykezdemények kiégését – tapasztaljuk, csak földkeverékben használjuk a komposztot.
MIRE HASZNÁLHATJA?
A komposzt a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsősorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, a növények mégis folyamatosan felvehetik őket. Ez az óriási előnyük a műtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetőek a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa őket a talaj mélyebb rétegeibe. A komposztot mind a szobai- és balkonnövényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra minden növénynek szüksége van.
Felhasználás előtt rostálja át a komposztot, hogy a nagyobb darabokat ki tudja szűrni belőle. Ezek mehetnek vissza a következő komposztba, hogy tovább érlelődjenek. A kész komposztot tavasszal vagy ősszel dolgozza be a kerti földbe. Figyeljen arra, hogy a föld ne legyen fagyos. 10 m2-nyi területre 5-10 l komposztot szórjon és kb. 2 mm-es vastagságú komposztréteget terítsen ki. Szobanövényekhez, kerti virágládákhoz csak óvatosan, 2:1 arányban keverje más talajjal (föld, homok) attól függően, hogy mennyire tápanyagdús földet igényel a növény.
(forrás: www.vkszrt.hu; www.komposztalj.hu)
HOVÁ FORDULHAT TANÁCSÉRT?
A Herman Ottó Természetvédő Kör által koordinált program lehetőséget biztosít arra, hogy Túrkeve zöldövezeti, Vásártéri városrészében élő családok házi- és közösségi komposztálást valósítsanak meg. Ennek keretében komposztálóedények ingyenes biztosítására, közösségi komposztálóhely kialakítására és működtetésére kerül sor. A szakszerű és hatékony komposztálás megvalósítását a Hotek kiadványokkal és folyamatos tanácsadással segíti.
A Herman Ottó Természetvédő Kör ingyenes környezeti tanácsadó szolgáltatása elérhető:
Herman Ottó Természetvédő Kör
Postacím: 5420 Túrkeve, Ecsegi u. 22.
Tel: 56/361-505
e-mail: titi@nimfea.hu; orsi@nimfea.hu