A Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpont építési munkálatairól

A Valló László tollából származó Fekete István életrajzi regény befejezõ sorai: » “Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdõt... és megtaláltam a Hazámat.” Önmagáról írta ezt Fekete István, élet- és természet-barangolásairól utolsó könyvében, a Ballagó idõben. Idegen nyelvet nem tudott, útjai csak magyar földön vitték, érzései, gondolatai mind itt születtek. A magyar táj és élõvilág természettudós regényköltõje volt, amint írta róla Majtényi Zoltán.
Csendesen szemlélõdve járt, tarsolyában a varázserejû útravalójával, élt és alkotott legfõbb törvénye szerint, amelyet magának megszabott: “...Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk, és gyújtsanak másokat is...” Ebbõl született meg ez a könyv. « A nagyszerû életrajzi regény mellett ebbõl született meg a projektünk is.

Huszonöt évvel az író halála és tíz évvel az életrajzi regény megírása után Egyesületünk megpróbál méltó emléket állítani Fekete Istvánnak egy regionális környezet- és természetvédelmi központ létrehozásával.

Fekete István (1900-1970) Göllén, Somogy megyében született a helyi tanítómester gyermekeként. Vásott gyerekként megadatott neki az, hogy olyan közvetlen kapcsolatot létesítsen a természettel, mely kapcsolat meghatározta életét. Olyan kiváló ismerõje lett a tájnak, az embernek és állatnak egyaránt, s olyan magas szinten tudta továbbadni írásaival a hitet a jóban és szépben, hogy az generációkon át megállta helyét a nevelésben és a fiatalok helyes szemléletének kialakításában. Mégis, az utóbbi idõben méltánytalanul van mellõzve a tantervekbõl. Egyesületünk Fekete István eszméjét követve dolgozta ki a programot, mely az író világszemléletét adná majd át a gyerekeknek. Fekete István élete és munkássága méltó példakép lehet mindenkinek értékvesztett világunkban, amikor az emberek végképp elvesztették azon adottságukat, hogy együtt éljenek környezetükkel, a természettel, és tudják becsülni a szépet és jót.

A létrehozni kívánt, » Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Központ « nevet viselõ intézmény egyszerre több funkciót is ellátna. Elsõsorban környezeti nevelési programok helyszínéül használnánk ezen intézményt, környezet- és természetvédelmi oktatóközpontként, erdei iskola és természetvédelmi táborok megrendezésére.
Tudásszintfejlesztés és szemléletformálás Fekete István eszméjében – leginkább így lehetne jellemezni a tervezett tevékenységet. A program lebonyolítását leginkább egy zeneiskolához lehetne hasonlítani, ahol van szolfézs (környezetvédelmi szemlélet kialakulásához szükséges alapismeretek) van furulya-oktatás, amely sok más képzés elõfeltétele (mint az általános ismeretek: rendszertan, természetvédelem, ökológia) és vannak más különbözõ hangszerek (a mi esetünkben pl. madártan, botanika stb.). A legkisebbektõl a legnagyobbakig (óvodásoktól és felsõoktatásban tanulókig) mindenki részére megfelelõ szakemberek gondoskodnának tanterv elkészítésérõl. Emellett pedagógus továbbképzõ központként is mûködne a központ. Ennek keretén belül a gyakorló pedagógusok környezeti nevelési továbbképzését tûztük célul (a témában szakértõ fõiskolai és egyetemi tanárokkal), ugyanis minden tantárgynak vannak olyan ismeretkörei, melyek kínálják a környezetvédelmi megközelítést is. Végsõsoron a létrejövõ központ otthont adna több civil szervezetnek, és környezetvédelmi nonprofit központként és civil irodaként is mûködne, hogy ezáltal segítse a civil szektor megszilárdulását hazánkban. Itt szerveznénk táborokat, erdei iskolákat is.

A program rövid múltja:

• 1995. március: az Európai Természetvédelem Éve kapcsán a “Fogadjunk örökbe egy erdõt” program erdõtisztítással, rendrakással, stb.
• 1995. május: az elsõ erdei iskola program az erdõben
• 1996. március: felvetõdik, hogy az erdõt kezelésünkbe kellene venni, és ott egy állandó környezet- és természetvédelmi oktatási intézményt létrehozni.
• 1996. június: Erdészeti felügyelõség határozata: a HOTEK az erdészeti kezelõ
• 1996. július: a Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Központ szakmai terveinek kidolgozása, az épület terveinek elkészítése a FÖK és az ÜKT támogatással
• 1996. október: az erdõ körbekerítésének megkezdése, padok készítése, faültetés
• 1997. június: KKA “H” keret támogatással (KKA 32-97) az erdõ körbekerítésének befejezése, közmûvesítés, fúrott kút, vízvezeték, áram bevezetés, az építkezéshez cserépvásárlás.
• 1997. november a tervek módosítása, hogy az eredeti költségvetés (17000 e Ft) helyett az épület elkészüljön jelentõsen kevesebb (10000 e Ft.) pénzbõl
• 1998. február a KKA “H” keret támogatással (KKA 32-97) az épület alapjainak készítése
• 1998. március: a pince rész alapjának lebetonozása, elkészítése 1998. augusztus: pályázat kiírása a tisztasági blokk elkészítésére
• 1998. október: a tisztasági blokk felépülése, mûszaki átadása Elvégzett tevékenység Eddig közel 4800 ezer forintot költöttünk e programra az anyaszervezettel, a Nimfeával együtt, melynek egy részét (300 e Ft. 1996 + 860 e Ft. 1997-98) a közcélú KKA “h” keret pályázaton nyertük el.
• Az 1998-99-es évben ismét támogatást kaptunk a munka folytatásához, az építkezés további munkálataihoz. A Központi Környezetvédelmi Alap „ h” keretébõl a Fekete István Környezet- és Természetvédelmi Központ építésére kért 1718 e Ft-ból a Herman Ottó Természetvédõ Kör csak 900 e Ft-ot kapott meg. Mivel ez az összeg nem volt elegendõ az elõzetes építési tervek lebonyolítására az egyesületünk felkért egy építésipari szakértõt, hogy kalkulálja ki ebbõl a pénzbõl, melyek azok a munkák, amelyeket el lehet végezni, úgy, hogy az összeg nagyságához mérten, a munka a optimálisan folyjék. A szakértõ és az egyesület elnökségének véleményét figyelembe véve az oktatóközpont tisztasági blokk építésére írtuk ki pályázatunkat. A pályázati kiírás tartalmazta azokat a szempontokat, amelyek alapján az egyesület elnöksége döntött a munka odaítélésérõl. Ezek a szempontok a következõk: minél kevesebbõl kellene kihozni az épületet, minél megbízhatóbb vállalkozó készítse el (helyi vállalkozókat elõnyben részesítettük), minél hamarabb készüljön el a munka. A pályázatok leadási határideje október 7. volt, a munka odaítélésérõl a pályázók október 16-án kapták írásban az eredményt. A munka elvégzésére három pályázat érkezett, mind a hármat helyi vállalkozó adta be. Mivel formai és egyéb követelmények nem voltak a pályázattal kapcsolatban, mind a három pályázatot elfogadtuk. A pályázatok értékelésére az egyesület elnöke felkérte az alelnököt, hogy szakértõi vélemény figyelembe vétele mellett döntsön a munka odaítélésérõl. Az elõzetes kalkuláció mellett terveztük egy televízió és egy videomagnó megvásárlását is, hiszen a nyári táborok, õszi-téli programok során számtalanszor szorultunk bentre, amikor saját felvételek, és helyi természetfilmek megtekintésére nyílt ezáltal mód. A két eszköz végsõ helye a központ lesz, addig viszont a Györffy Tanyában kapott helyet.