Herman Ottóra emlékezünk

Nagy Anikó

Herman Ottó sokoldalú, sokrétű munkásságával számos témában alkotott maradandót a természetvédelem úttörőjeként. A halak népi elnevezésének tanulmányozása közben bontakozott ki néprajzi érdeklődése, és ezzel alapozódott meg legmaradandóbb munkáinak nagy része is. Szinte az utolsó pillanatban mentette meg a halászat és pásztorkodás, mint ősfoglalkozások népi szokásait és tárgyi emlékeit. Gyűjtésével ő teremtette meg a Magyar Néprajzi Múzeum halászati anyagának alapjait. 1893-ban Budapesten megalapította a Magyar Ornithológiai Központot. Ez ma is működik Madártani Intézet néven. Nevéhez fűződik hazánkban az ősemberkutatás megkezdése is. Egyik leghívebb terjesztője volt hazánkban a természet ismeretének és a természettudományos gondolkodásnak. Többirányú munkásságának úttörő jelentőségű emléke 14 könyvben, közel 1140 cikkben, tanulmányban és előadásban maradt fenn. Több helyen emlékeznek meg az ő munkásságáról is.

Herman Ottó totó

1.) Édesapja foglalkozása kamarai kinergus volt. Mit jelent ez?

1) Orvos (B)

2) Kertész (T)

x) Erdész (P)

2. ) Ő maga néhány évig a kolozsvári múzeum preparátoraként dolgozott. Mi a preparátor?

1) Tárlatrendező(Ú)

2) Biológus (I)

x) Kikészítő, műtömő (R)

3. ) Az 1860-as évek végétől egyre aktívabban vesz részt a politikai életben is. Nagy tisztelője a korszak legkiemelkedőbb alakjának. Ki ő?

1) Tisza István (L)

2) Kossuth Lajos (E)

x) Deák Ferenc (R)

4.) 1875-től egy budapesti múzeum állattárában kapott állást. Melyikben?

1) Néprajzi Múzeum (L)

2) Magyar Nemzeti Múzeum (Z)

x) Magyar Képzőművészeti Múzeum (K)

5.) 1877-ben megindította és 10 évig szerkesztette természetrajzi folyóiratát. Mi volt a címe?

1) Természetrajzi füzetek (N)

2) Természetbúvár (E)

x) Süni (I)

6.) 1893-ban megalakította a Magyar Ornitológiai Központot. Milyen néven működik ma ez az intézmény?

1) Magyar Madártani Egyesület (V)

2) Madártani Intézet (Ó)

x) Ciconia Klub (S)

7.) Mi az ornitológia jelentése?

1) Növénytan (Sz)

2) Állattan (Y)

x) Madártan (B)

8.) Az 1900-as világkiállításon a magyar pavilon nagy sikerű néprajzi anyagának rendezését végzi. Melyik európai fővárosban volt ez a kiállítás?

1) London (E)

2) Párizs (Á)

x) Bécs (E)

9.) Az ősfoglalkozások című munkájában melyik két foglalkozásról ír?

1) Pásztorélet, halászat (Ny)

2) Vadászat, halászat (E)

x) Vadászat, pásztorélet (T)

10.) Melyik magyarországi ősember-lelőhely felfedezése fűződik a nevéhez?

1) Szeleta-barlang (A)

2) Vértesszőlős (N)

x) Cromagnon (H)

Amennyiben a helyes válaszok mögötti betűket egymás mellé helyezed, megkapod Herman Ottó szülőhelyének nevét. Mi ez ?

…………………………………………………………………………………………………………………………….

Kulcs

1:1; 2:x; 3:2; 4:2; 5:1; 6:2; 7:x; 8:2; 9:1; 10:1; (Breznóbánya)

 

Melyek Herman Ottó művei?

1.        Ezer ágán ezer fészek

2.        A mérges csók

3.        A magyar nép arca és jelleme

4.        A magyar halászat könyve

5.        Madárvédelem a ház körül

6.        A madarak hasznáról és káráról

7.        Magyarország pókfaunája

8.        Kócsagok birodalma

9.        A madáretető vendégei

10.      Az északi madárhegyek tájáról

Kulcs

Herman Ottó művei: 2; 3; 4; 6; 7; 10;

 

Párkereső

Kösd össze az alábbi madarak nevét a régi magyar nevével !

 


kuvik

sárgarigó

gerle

egerész ölyv

karvaly

kisőrgébics

erdei pinty

veréb

szajkó

meggyvágó

búbos pacsirta

dankasirály

bölömbika

kakukk

bakcsó

gyöngybagoly

bikagém

vasorrú

kukóka

lángbagoly

egerésző

halál bagoly

vakvarjú

aranymálinkó

verebésző

pipiske

gilice

csuri

bábaszarka

vízi galamb

mátyás, matyimadár

borpintyőke


 

Kulcs

kuvik – halálbagoly; sárgarigó – aranymálinkó; gerle – gilice; egerész ölyv – egerésző; veréb – csuri;
meggyvágó – vasorrú; dankasirály – vízi galamb; bölömbika – bikagém; bakcsó – vakvarjú;
karvaly – verebésző; gyöngybagoly – lángbagoly; kisőrgébics – bábaszrka; szajkó – mátyás, matyimadár;
kakukk – kukóka; erdei pinty – borpintyőke; búbos pacsirta – pipiske;

 

Melyik mesterséget idézik ezek a szavak? Válogasd szét !


1.        karikás

2.        bárka

3.        lókoponya

4.        cucakaró

5.        csobalyó

6.        cége

7.        kullogó

8.        záros taliga

9.        vész

10.      varsa

11.      kondér

12.      vasaló


 

halászat: ……………………………………………………………………………………………………………………

pásztorélet: …………………………………………………………………………………………………………………

 

Szólás kereső

Herman Ottó 200 szólást és közmondást gyűjtött a madarakról.

1.) Rakd újra össze a szétdarabolt a közmondásokat, majd egyet válassz ki és néhány mondatban írd le mit jelent !

1.        Sokat akar a szarka, fekete a fia

2.        Jobb ma egy veréb, mint az igaz barátság

3.        Ritka madár nem csinál nyarat

4.        Fekete hollónak nem lesz fehér hattyú soha

5.        Egy fecske, holnap egy túzok

6.        Hiába fürdik a csóka nem bírja a farka

 

……………………..……………………..……………………..……………………..……………………..………………

 

2.) Írj te is 1-2 madárral kapcsolatos szólást, közmondást!

 

……………………..……………………..……………………..……………………..……………………..………………

……………………..……………………..……………………..……………………..……………………..………………

……………………..……………………..……………………..……………………..……………………..………………

……………………..……………………..……………………..……………………..……………………..………………

 

Rejtvény

Amennyiben a Herman Ottó által készített leírásból az aláhúzott szavakat kikeresed és lehúzod a mellékelt táblázatból, akkor megkapod a leírásban szereplő faj nevét. Mi ez ?

Ö

K

Ö

R

S

Z

E

M

N

Y

I

R

Ő

E

O

C

S

Ő

R

Ű

H

G

E

S

R

R

P

Z

Y

M

I

A

A

M

Á

D

I

T

A

E

L

G

J

Z

K

E

H

K

I

N

C

S

E

T

I

K

E

N

Ő

D

R

E

S

N

M

L

N

P

A

K

T

I

R

K

É

É

Ó

Ökörszemnyi, de igen hosszúfarkú, piczike csőrű madárka. Igazi czinege, mely sohasem
pihen… Fészke a legszebb, legkedvesebb madárotthonok közé tartzik. Csakis merő káros bogársággal él, és hol fészket rakja és pásztáz, kincset érő hasznot hajt kertnek és erdőnek egyaránt. Még nem ritka, de nagyon megbecsülendő.

Meilyk madráfajról van szó ?: ……………………………………….

 

Kulcs: őszapó ?

 

 

Melyik madárra ismersz Herman Ottó leírása alapján?

 

1.) „Pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár… lába magas, vaskos… igazi futóláb. Fészke legtöbbnyire zabvetésben áll, sekély, kapart gödör… …nemes czimeres madár s a magyar síkságon, az erdélyi részek mezőségén az, ami a délszakon a struczmadár. Őszre kelve seregbe verődik és így húzza ki a telet. A legóvatosabb madarak egyike, melyet csak nagy nehezen lehet megtéveszteni. Nemes vad, mely ezért is védelemre méltó.”

 

2.) „Nagy, hosszúlábú madár, erős hegyes csőrrel. Teste fehér, a szárny evező-tollai feketék; lába, csőre piros; feketésen szemők. Fészke az emberi hajlék oromzatán, kéményein, kazlakon, de itt-ott fákon is áll, néha telepet is alkotva…  …gázoló madár, mely azt a rétséget szereti, amelyben elgázolhat táplálékja után. Már nagyon kora ősszel gyülekezik, mindig egy ugyanazon a határrészen. Egy szép napon aztán szárnyat bont a sereg…”

 

3.) „Hatalmas, czimeres madár, mely a magyar nemesség ármálisaiban nagyon sokszor van meg és ősi soron becses madara a magyarságnak. Az egész madár nemesen hamvas szűrke; fejebúbján piros süvegfolt… torka és a nyak felső-külső része fekete… Fészkét járhatatlan mocsarak legrejtettebb helyére, alacsonyan… rakja; sohasem röpül feléje, hanem messziről, titkon lopakodva közelítgeti meg. …szép röptű, gyönyörű mozgású, magas madár, mely egykoron telepesen fészkelt a magyar rétségekben, … …tavaszkor és ősszkor már csak vonul kétágú rendbe sorakozva és búsan krúgatva hazánk fölött. Bokros tolla azokban a vármegyékben, ahol… megtanyázott , kedves ékessége volt a legény süvegének, a szebbjének borjú is volt az ára…”

 

4.) „Veréb nagyságú nagyon eleven madár. Fejebúbja, tarkója, torka fekete s a fehér pofát szélesen kontúrozza… Dolmánya eleven zöldes, farcsíkja, farka és szárnya szilvakék… Hasa a szügyelőpásztától kétoldalt szép eleven sárga. Nyugtalan, dolgos, hangos, és mindig jókedvű; Az ő szavát érti a magyarság leginkább. Ő hirdeti a szőlőnyitást Borsodban, mondván tavaszkor: Nyitni kék, nyitni kék, nyitni kék! Minden védelmet érdemlő szép és jó madárka.”

 

5.) „A varjúnál egy jó harmadrésszel nagyobb; fekete, kékes és zöldes zománczczal; farka ékalakra vágott; csőre nagy, íves; A mell tollai hegyesen vágottak. Fészkét erdőkbe, magas fák tetejére rakja, nagy ravaszúl olyanokra, amelyeket megmászni nem lehet. Fészekalja négy, ritkán hat világos zöldes, sötéten szeplőzött tojás.”

 

6.) „Rigó nagyságú. Fekete, szivárványos zománczczal és fehéres csöppentett pettyekkel. A fej aránylag kicsiny, lapos homlokú; szeme közel áll a csőr tövéhez. ravaszkás képű madár. Tollazata keskeny és hegybefutó. Csőre sárgás. A tojó fakó, a fiak még fakóbbak. Lába erős, karmai élesek. Fészke fák odvaiban, különösen tölgyfa kerekerdőkben áll, kivált ha közel esik a legelők területe és a víz mellék nádasokkal. Melegebb tájakon nyáron át kétszer is költ.”

Kulcs

1: túzok; 2: gólya; 3: daru; 4: széncinke; 5: holló; 6: seregély;

Ki írta?

 


„Rajta pihen a féllábú gólya,

vércse, bagoly örökös lakója,

Velök együtt a galamb is elfér,

Összeszokik, utoljára nem fél.”

Írta: …………………………….

 

„Fölkereste fészkit a réti madárnak.

Szárcsa, vadrucának, bíbicnek, sirálynak;

Házukat feltörte és kifosztotta.”

Írta: …………………………….

„Hozd magaddal a pacsirtát,

Nagy mesteremet,

Aki szép, szabad dalokra,

Tanít engemet.”

Írta: …………………………….

 

 

„Börtönéből szabadult sas lelkem,

Ha rónák végtelenjét látom.”

Írta: …………………………….


 

Kulcs:

Arany: Ó torony; Arany: Toldi; Petőfi: A tavaszhoz; Petőfi: Az alföld

 

Milyen állatot őriz

a gulyás: …………………………………….

a kondás: ……………………………………

a juhász: …………………………………….

a csikós: …………………………………….

Kulcs:

gulyás: gulyát, magyar szürkét, szarvasmarhát; kondás: kondát, disznót; juhász: juhokat, birkákat; csikós: ménest, lovakat.

 

Sorolj fel ősi magyar, a rideg állattartáshoz szokott állatfajokat!

 

………………………………………….………………………………………….………………………………………….………………………………………….………………………………………….………………………………………...

Kulcs:

pl. magyar szürkemarha, mangalica, racka, nóniusz, bivaly, cikta stb.