Táborok, foglalkozások

Breuer László szerk.

   Szövetségünk 1982 óta rendszeresen szervez nomád természetismereti táborokat. Ezek olyan táborokat jelentenek, amelyek keretében kb. 15 felnőtt 50 gyerekkel (a "kis Sünök") kivonul a természetbe, kis családokban élnek, és miközben a természettel ismerkednek, egyben azt is megtanulják, hogyan lehet ellátni magukat, közösségben élni, dolgozni, összhangban a természettel.

1985-ben indult lapunk, a SÜNI (ma Természet címmel kapható), azóta táborainkat főleg a lap olvasóinak szervezzük, bár a jelentkezők közül előnyben részesítjük a Budapesten és Vácott, illetve ezek környékén lakókat, mivel így rendszeresebb évközi kapcsolatot tudunk fenntartani a táborozókkal.

A táboraink sikere, a gyerekek nagy érdeklődése bátorít minket, hogy e hosszú idő alatt összegyűlt tapasztalatokat megosszuk mindenkivel, aki szintén szervez nomád táborokat, vagy készül újakat beindítani.

Először a táboraink elvi hátteréről adunk áttekintést (miért is csinálunk ilyen táborokat, hogyan illik bele az oktatási-nevelési koncepciónkba). A 3. fejezetet a tábor felépítésének szántuk. Itt szeretnénk világosabb képet adni a tábor gyakorlati működéséről, napirendjéről.

A "Táborszervezési ismeretek, tapasztalatok" c. fejezet olyan információkat tartalmaz, amit talán leginkább "újdonsült táborszervezők" tudnak hasznosítani. (Hogyan indul egy tábor, milyen előkészületekre van szükség, milyen problémák adódhatnak.)

Az utolsó, tekintélyes fejezet érzékelteti táboraink jellegét mind szakmai, mind emberi téren. Ezt persze nehéz visszaadni írásban, hiszen úgyis a gyakorlatban dől el, mennyire sikerül megvalósítani elképzeléseinket. Reméljük, tapasztalt táborszervezők is találnak benne érdekeset, újat.

Amennyiben a kedves olvasó leírt tábora stílusát, módszereit véli felismerni Fernengel András: Tegzes c. tábori útmutatójában, úgy jó a memóriája, hiszen volt Süni-táboros barátunk a Süni-tábori tapasztalatait is beépítve és jelentősen továbbfejlesztve írta meg azt. Külön érdeme, hogy iskolai táborokra is adaptálta közösen kidolgozott módszereinket. Mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk jól megírt kézikönyvét.

   A nomád SÜNI táboroknak ma már több fokozata létezik. Az itt leírt tábor az első lépcső, ekkor találkozunk először a gyerekekkel. Az elsődleges célunk beavatni őket a Természet szépségébe, bevonni őket a Földünk iránti felelősségteljesebb szemléletbe.

A "civilizáció"-tól való elszakadással szeretnénk elérni, hogy a nagyvárosi szemléletmódot természetcentrikus, ill. környezetcentrikus szemlélet váltsa fel. (A mi szóhasználatunkban a környezetvédelem a tágabb fogalom, melybe a szorosabban vett természeti környezet és a szűkebb-tágabb értelemben vett emberi környezet védelme egyaránt beletartozik.) A városban - a Természettől izoláltan élve, - nem figyelünk arra, hogy életmódunkkal, szokásainkkal, igényeinkkel milyen károkat okozunk egész bolygónknak. Tehát először meg kell mutatni a Természetet minden oldalról, összefüggéseiben és részleteiben egyaránt, s hogy minél szorosabbá váljon a kapcsolat, kis korban kezdve, az emóciókon keresztül közelítünk (pozitív emocionális élmények megerősítése).

Rá kell érezniük a gyerekeknek, hogy az élőlények sokféleségükkel együtt egyformán értékesek, az ember ilyen értelemben nem kitüntetettebb, nem célja az evolúciónak. Minden élőlény egyenrangú és ez az emberi társadalomra is érvényes. Ezt próbáljuk megvalósítani az egész tábor légkörében, s főleg a családokon belül. A közösség életében való aktív részvétel megerősítésével, az összetartozás érzésének felkeltésével mindnyájan a közösségi tudatot igyekszünk fejleszteni.

Ha egy gyerek jól érzi magát a táborunkban és szeretne továbbra is együtt maradni velünk (szerencsére ez elég gyakori „probléma”), többféle lehetősége van. Az évközi aktivitás elsősorban a kis Sünökön múlik - jöhetnek kirándulni, szakköreinkre, rendezvényeinkre (dolgozni is). A következő nyáron, nyarakon, a tavalyi és évközi tapasztalatok során kiválogatódott társaság újra találkozhat, ezúttal már másfajta táborban. Ezekben az ún. „kutató” táborokban mind szakmai téren, mind szemléletformálásban jelentős előrelépés történik. (Jelenleg a Süni-táborok szervezésén már két csoport is dolgozik, az „új generáció” már a régi, volt Süni-táboros gyerekek közül kerül ki. Ők jelenleg már 20-24 év közöttiek, így elmondható, hogy a Süni-tábornak saját „újulata” van. Iparkodunk afelé terelni a Sünöket, hogy egész életük, gondolkodásuk része legyen a természetszeretet, ill. a környezetvédelem, miközben önálló, aktív, felelősségteljes emberekké válnak.

 

Táboraink formailag sátortáborok. Az alapvető egyéni felszereléseket a gyerekek hozzák, a közösségi sátrakat, a tábori konyha felszereléseit, csillagászati távcsöveket, mikroszkópokat, preparáló eszközöket, szakkönyveket, stb. mi biztosítjuk. Ételünket magunk készítjük kőkori típusú, földbe ásott tűzhelyen (mellékelt kép). (Mindig együtt étkezünk.) A tábor stábja főleg egyetemistákból, főiskolásokból áll, mindannyian lelkesedésből látják el feladataikat, önkéntes munkaként.
A táborban a gyerekeket 8-10 fős családokba osztjuk. Minden családban van egy „mama”, aki a tábor egész ideje alatt együtt van gyerekeivel, gondjukat viseli, és kulcsszerepe van a csoport közösségi életében.A tábor ideje: 9 nap a két nap utazással együtt. Ezen belül 6 nap a programokkal telik, míg az utolsó napon a családon belül (délelőtt), illetve táborszinten (délután) is összefoglaljuk a tapasztaltakat, tanultakat.

7:00  Ébresztő

7:30  Reggeli

8:30  A napi program kezdete (rövidebb ill. hosszabb terepi programok)

12:00           A feladatok kibontásának ideje

15:00           Ebéd

15.30           Családi program a mamákkal, „mamizás”

17:30           Tábori közös program (pl. manuális foglalkozások, sportjátékok, előadások)

19:30           Vacsora

20:00           Tábortűzgyújtás, feladatok megoldása (bemutatása), esti beszélgetés, éneklés, szertartás

 

   A délelőtti szakmai program képezi a tábor gerincét. A gyerekek 8-10 fős csoportokban, szakvezetéssel járják a terepet, a terület kőzeteivel, állataival, élőlényeivel, embereinek néprajzával, a csillagokkal, a konyhai főzés rejtelmeivel – szóval a természet egészével ismerkednek.

Azt meg kell oldani, hogy egy rövidebb kirándulás után, délután már elmehessen az adott család a csillagász „tanyára”, és az éjszakai észlelés után másnap tovább alhassanak.

Ebéd előtt a gyűjtött anyagok meghatározása, rendezése és a többieknek történő bemutatása történik. Délután, a „mamizás” után különféle manuális vagy szakmai jellegű játékos foglalkozások következnek. Esténként a tábortűz körül beszélgetéseket kezdeményezünk (globális civilizációs problémákról), népdalokat éneklünk, majd szertartással zárjuk a napot. Kötelező takarodó nincs, az első napok kezdeti izgalma után a gyerekek maguk érzik, mennyi alvásra van szükségük. A kialakuló izgalmas beszélgetéseknek pedig kár lenne erőszakosan véget vetni. Jó idő esetén sokszor alszunk kint, a tábortűz körül, a szabad ég alatt.

A tábor egész ideje alatt egy keretmesét játszunk végig, ami szintén azt segíti, hogy indirekt formában, játékosan is adjunk át ismereteket, illetve érzelmi úton is alátámasszuk természethez fűződő viszonyunk tolmácsolását. A mese szálaira fűzzük fel egész heti tevékenységeinket. Két példával illusztráljuk ezt az alábbiakban.

Személyi feltételek

   A táborainkba kb. 40-50 fő 10-15 év közötti gyereket viszünk. A nyári programba való jó beütemezhetőség és a csúszáslehetőségek miatt már márciusban meg szoktuk hirdetni a tábort, mind a SÜNI c. újságunkban (kb. 25-30 ezres olvasóközönség), mind a CSIGA c. fénymásolt rejtvénylapunkban, amelyet a környékbeli iskolákban terjesztünk. Az április 20-30-a tájára hirdetett jelentkezési határidőre általában gyerekek tömege jelentkezik. A hirdetésünkben szerepel a tábor helye, időpontja, pár szóban a jellege (pl. nomád természetismereti tábor), költségei, a jelentkezés (szülői hozzájárulással) és a válaszadás határideje, ill. a postacím, ahová küldhetik leveleiket. Azt is kérni szoktuk, hogy a gyerekek írjanak pár sort magukról, életkorukról, hogyan képzelik az életet egy nomád táborban. Ez alapján már tudunk válogatni, ha túl sok jelentkező van (a leírt szövegekből mindig kitűnik, ha a szülő diktálja az „okos” válaszokat).

A tábori létszámnál 20-25%-kal több gyereknek válaszolunk kb. 1 hónap múlva (azaz május közepén-végén), mely levélben leírunk minden lényeges információt a táborról:

§       indulás, érkezés pontos helye, időpontja

§       találkozó pontos helye, időpontja

§       meddig váltsa jegyét, hogyan

§       részletes felsorolás a táborban szükséges felszerelésről

§       pár újabb információ a táborról (felépítés, programok rendje stb.)

§       a befizetés módja, címe, határideje

§       írják meg, hogy tudnak-e sátrat hozni, és ha igen, hány személyeset

§       hozzanak a táborba egy levelet a szülőktől, melyben leírják a gyerek esetleges betegségét, gyógyszerigényét, ill. azt, hogy hol lehet a tábor ideje alatt elérni őket

§       kitöltetlen tábori orvosi papírt (vizsgálat tábor előtt 1 hónappal, ill. 3 nappal), illetve küldünk

§       postautalványt, amin a pénzt befizethetik.

 

A levélben megkérjük a szülőket, hogy a tábort ne látogassák, mivel az a programunkba nem illeszthető be. A táborig (ill. a befizetésig) a jelentkezők kb. 15-20 %-a lemorzsolódik, így alakul ki a végleges létszám. (A leveleket géppel írva, fénymásolva, nyitott borítékban érdemes feladni, nyomtatványként, mivel így olcsóbb.)

Engedélyek

   A táborszervezést nem lehet elég korán elkezdeni ! Mi már szép őszi időben eldöntjük, hogy hová mennénk jövőre, és térképről kinézünk 10-15 potenciális táborhelyet. 1-2 napos, részben autós terepbejárással végignézzük ezeket a helyeket, és az alkalmasnak tűnő 3-5 helyet kiválasztva kezdjük el az engedélyek kérését.

A táborhelyek feltételei:

Legyen folyóvíz (patakvíz, bővizű forrás), legalább a mosdás-mosakodás céljára, de az a legjobb, ha az ÁNTSZ szerint iható is. (A be nem foglalt források az ÁNTSZ szerint, vizsgálat nélkül is „nem ivóvizek”, így általában kijelölnek valamilyen víznyerő helyet.)

Legyen szép rét, viszonylag félreeső (betonúttól, településtől távoli) helyen. A 60-70 fős össz. tábori létszámhoz egy min. 40-50 m átmérőjű füves rét szükséges. A réten még nagy esőben se álljon a víz! Ha sok értékes növényfaj fordul elő itt, mondjunk le róla, mert biztos kárt okoznánk bennük. A táborozás során a lehető legkevesebbet változtassunk a réten és környékén, tehát kerüljük az erőgépes tereprendezést, utak felkavicsolását, fadöntést, stb. (Ez az egész tábor hitelét ásná alá.)

A közelben (4-10 km) legyen mindegyik szakmai program számára izgalmas mutatnivaló (ép erdő a biológusoknak, sziklakibúvás a geológusnak, kopár domb- vagy hegytető a csillagászoknak, ahonnan észlelni tudnak)

Egyéb szempontok: Terepjáróval v. erős személyautóval esős időben is megközelíthető hely legyen, a tábortelepítés, ill. a beszerzés miatt. Elegendő hullott gally legyen a rétszéli erdőben a tűzhöz (konyhához és tábortűzhöz). Ásható mélységű talaj legyen a területen (konyhai tűzhelyhez, WC-khez, egyéb gödrökhöz).

A helykiválasztás után az engedélykérések sorrendje:

§       Ha bármilyen szinten védett a terület, akkor a területileg illetékes természetvédelmi hatóságnál.

§       A terület gazdájánál (erdészet v. TSZ., idővel magántulajdonosok).

§       A területileg illetékes ÁNTSZ-nél, ill. tisztiorvosnál.

Az engedélykérő levélben szerepeljen:

§       az engedélyt kérő szervezet v. szervezők neve, pontos levélcíme

§       a felelős táborvezető neve, címe

§       a táborhely pontos leírása

§       a tábor időpontja

§       a résztvevők száma korosztály (gyerek, felnőtt) szerint

§       a tábor jellege (pl. sátras természetismereti tábor), esetleg pár sorban a tevékenységről, célokról

§       az előző, esetleg már megkapott engedélyre való hivatkozás.

Az ÁNTSZ-nek szóló levélben szerepeljen még:

§       a tábori elhelyezés (pl. sátorban, egyéni matracon, egyéni hálózsákban)

§       ivóvízbeszerzési szándékunk (forrás v. vezetékes ivóvíz)

§       a WC milyen lesz (pl. zárt, űrgödrös árnyékszék, napi klórmeszes fertőtlenítéssel, mellette kézmosási lehetőség)

§       mosdás nemenként elkülönített mosdósátorban

§       főzés formája (pl. hideg reggeli, ebéd, vacsora egytál-étel bográcsban főzve, ételtárolás nincs, napi étel mintavétel és 2 napi tárolás)

§       szeméttárolás: szerves hulladékok emésztőgödörbe, melyet a tábor végén betemetünk, nem bomló hulladékok nylonzsákba gyűjtve, szemétlerakóba elszállítva

§       orvosi ellátás (pl. állandó orvos a táborban, v. betegség esetén a … - i kórházba visszük, vagy …-i körzeti orvoshoz)

§       felhívjuk a figyelmet a kullancsveszélyre

§       „a fentiek betartásával kérjük, hogy engedélyezzék a tábort” (egyéb részletek a 81198111X.llEü.Min. rendeletben és a 28119811Eü.K. l9lEü.Min. utasításban)

§       Az erdészetnek szóló levélben esetleg engedélyt kérhetünk még, hogy a tábor ellátására hullott gallyat szedhessünk az erdőben (volt már rá példa, hogy rákérdeztek).

Felszerelések

Egészségügyi csomag:

§       kötszerek, sebhintőpor, ragtapasz, jódpárna, sebbenzin, vatta

§       lázmérő, lázcsillapító (Amidazophen, Kalmopyrin)

§       fájdalomcsillapító (Algopyrin, Quarelin), görcsoldó lányoknak (Meristin)  

§       esetleg egyszerűbb antibiotikum (Semicillin) orvos kezébe!

§       hasfogó (széntabletta, Reasec)

§       vízfertőtlenítő (Neomagnol)

§       gyomor-, bélfertőtlenítő

§       hányás ellen (Daedalon)

§       zsíros krém kullancseltávolításhoz

§       csipesz, tű, olló.

Amit a kis Sünök hozzanak:

§       erős hátizsák

§       hálózsák

§       hőszigetelő matrac (derékalj)

§       jó, teljesen vízzáró köpeny (nem orkándzseki)

§       mély tányér (aluminium v. műanyag), kanál, zsebkés, pohár

§       zseblámpa, elem és tartalék izzó

§       erős, vízálló cipő és egy váltás cipő (olyanok legyenek, amiben kényelmesen tudnak kirándulni)

§       váltás ruha eső és hideg esetére (nadrág, póló, pulóver, meleg alsóruha, zokni, sapka)

§       fürdőruha

§       törölköző

§       tisztálkodó felszerelés (szappan, fogkefe, fogkrém)

§       jegyzetfüzet

ha van:

§       a környék turistatérképe

§       távcső

§       tájoló, nagyító

§       állat-, növény- stb. határozók

§       sátor.

Ami a közös tábori felszerelésekhez szükséges:

§          2 nagysátor (katonai rajsátor vagy más min. 4x3m-es alapterületű sátor)

Konyhafelszerelések:

§       4x50 v. 65 literes kúpos üst

§       3 nagy fakanál (lekvárfőző)

§       3 rozsdamentes acél mérőkanál (kb.1 l-es)

§       1 konyhai reszelő (pl. káposzta reszeléséhez)

§       2 vágódeszka

§       2 kenyérszeletelő nagykés

§       3-4 zöldséghámozó kés

§       3-4 aluminium fedő az üstre (esetleg rétegelt falemezből kivágva)

§       2 tésztaszűrő (nagy)

§       1 teaszűrő

§       5 konyharuha

§       4 műanyag lavór (csak konyhai használatra)

§       3 mosogató lavór (más színű)

§       1-2x 10-15 l-es lábos (pl. maradék tea tárolására)

§       2x 20 l-es aluminium tejeskanna (tejszállításra, ill. patakbeli hűtésnél)

§       mosogatószerek és sokféle súroló (műanyag súroló, dolomitpor, mosószóda, mosogató szivacs)

§       min. 6-8x 20 l-es műanyag ivóvizes kanna, ha az ivóvizet szállítani kell

§       nagy műanyag tölcsér

§       mákdaráló (ha szerepel mákos étel a tervben)

§       5 mély műanyag tányér

§       késfenőkő

§       1 nagy habverő (pl. tejpor elkeverésére)

§       5 kanál, 5 villa

§       1 zománcos lavór (sütésre; megfelelő átmérőjű!)

§       1 hosszúnyelű sütővilla

§       1 konyhai asztalnak való falap (lábak a helyszínen kialakítva)

§       10-15 kis üveg (pl. Nescafés) ételminta tárolására

§       tábori receptkönyv

§       műanyag mérce

§       1 tekercs spárga.

Élelmiszertárolásra:

§       2 50x 100x50-es faláda, benne nylonzsákba csomagolva lisztes áru, tészta, cukor, kenyér stb.

§       6 bolti tejesláda (KÖZÉRT-ből kölcsönkérve) fűszerek, felszerelések tárolására

§       1-2 zöldséges láda

§       1 Dexion-Salgó állvány v. faállvány (tejes ládáknak); kb. 2,5 m hosszú, 70­90 cm magas, tejesláda szélességű, alatta a földön elfér az összes befőtt, konzerv, krumpli, hagyma stb.

Egyéb tábori felszerelések:

§       4 mosdólavór

§       10-15 műanyag 50 l-es szemeteszsák (a le nem bomló hulladéknak)

§       2 mosdósátor (pl. 4 személyes Krisztina sátor)

§       3-4 tekercs spárga

§       1 nagy nylon, legalább 6x 10 v. 6x8 m (a konyha tere fölé, eső ellen)

§       50 m erős műanyag kötél, kb. 1 cm vastag (pl. nagy nylon kifeszítéséhez)

§       3x3 m-es nylonok (pl. tűzifa, beázó sátrak letakarásához)

§       5 ásó

§       1 kisásó (tűzhelyásáshoz)

§       4 lapát

§       2 széles kapa (pl. gödörtemetéshez)

§       1 csákány

§       1 nagy fejsze

§       2 kisbalta + tartaléknyél (mindig törik)

§       2 jó keretes fűrész

§       2 kalapács

§       1 kasza, fenőkővel

§       1 vasvilla

§       1 csípőfogó, 3 m vasdrót

§       csavarhúzó, kombinált fogó

§       villáskulcs a Dexion-állványhoz (ha az van)

§       kg 60-as v. 80-as szög

§       30-40 db 60-as facsavar

§       10-15 tartalék cövek

§       WC-k (kb. minden 10 főre 1 ).

§       lány-fiú WC külön, zárt ülőke v. bódé; pl. 1-1.5 cm-es rétegelt lemezből v. forgácslapból, lefestve, csavarral összeállítva, hogy bontható legyen

§       WC papír: 10 főre napi tekercs (érdemes nylonzacskóban tárolni a WC-knél, hogy eső esetén se ázzon el, de kéznél legyen)

§       WC fertőtlenítő (10 dkg klórmész/WC/nap)

A szakmai programok felszerelése:

§       1 láda kb. 50 x 50 x 100 cm-es (könyv tárolásra)

§       az egyes témák eszközigénye a programleírásoknál megtalálható.

§       Az összes tábori felszerelés belefér egy UAZ terepjáróba.

Tábori infrastruktúra, azaz hogyan néz ki a Süni-tábor

A tisztáson félkörben a sátrak (összesen 50-60 főre, főleg kétszemélyesek), az esti szél irányában a jól körbeárkolt tábortűzhely (min. 10 m-re a sátraktól). Kaszálni csak nagyon magas fű esetén szoktunk, 60 főnél nagyobb tábor elég végzetesen le bírja taposni a rétet.

A nagy szersátor az erdőszélen, árnyékban.

Máshol, szintén erdőszélen, a tábortól 40-50 m-re a nagy konyhasátor, előtte 2 fa között kihúzva, kötéllel felerősítve a nagy nylon a konyhai tűzhely és egy ideiglenes asztal felett. A sátortól a tűzhely max. 6-7 m-re.

Az emésztőgödör a tábor legutolsó sátrától, és a konyhától is 50 m-re van, min. 1 m³-es 60 főre, 9 napra). Ide a konyhai szennyvizet és a szerves hulladékot öntjük. A szemeteszsákok itt-­ott, bokorra akasztva, a tábor szélén.

A fürdősátrak a víznyerő helytől 20-25 m-re állnak, mellettük 1.5-2 m³-es szennyvízgödör, kívül ágasfa, ill. spárga a szárítani valóknak.

A WC-k fából ácsoltak, zárt ülésük van, és egyesével, bokrok közé rejtve a tábortól kb. 150 m-re állnak. Réteglemezből, vagy forgácslapból készítjük. 10 főre építünk egy WC-t. Naponta kell fertőtleníteni. A gödrök mérete kb. 0.4 x 0.4 x 0.8 m.

A táborban egy bokorra vagy fára tűzve kis hirdetőtábla, rajta napirend, alatta gyűjtött anyag, stb.

A konyhai tűzhely: földbeásott és agyaggal tapasztott bronzkori tűzhely. Az általunk ismert főzési módok közül ez a legkevésbé tűzifa-fogyasztó, alig füstölög, szabályozható lángú, azaz szenvedésmentes főzésre ez a legalkalmasabb. Elkészítése 2 fő egynapi munkája, de utána akár 2-3 hétig is jó főzésre gondozás nélkül. A rétek, völgyek agyagos talaja általában alkalmas az elkészítésére. Érdemes alacsony partoldalba, árok szélébe vájni, így kevesebb az ásás, és nem gyűlik be az esővíz. Az üregeket ásóval durván megásva kis kézi ásóval faragjuk precízre, majd a kondérlyukat bevizezve éppen csak tapadós sárral kitapasztjuk, belepróbáljuk a kondért, melynek félig kell belesüllyednie. Az agyagot vizes kézzel elsimítjuk, és kis peremet tapasztunk a lyukak köré. 2­3 óra száradás után már tüzelhetünk benne. A boltívekre ne lépjünk rá, beszakadhat. A kiásott kéménylyukak fölé agyagból 10-15 cm vastag falú, kellő átmérőjű (20 cm) kéménykürtőt rakunk, utólag ezt lesimítjuk. Ha jó a tűzhely, 40 liter víz 8-10 perc alatt felforr, és kevés fával is fenntartható a forrás. A tűznek a tűzhely szájánál kell égnie, így éri a láng a kondér alját. Ha túl nagy a tűz, a teljesen nem égő ágak kihúzásával csökkenthető a láng. Ha jól bánunk a tűzhellyel, a tábori főzés még 50-60 főre sem kín, hanem élvezet.

Szakmai ismeretek, a környezetvédelmi szemlélet kialakításának kezdő lépései

Szakmai célunk ezekben a táborokban elsősorban a szemléletformálás, tárgyi ismeretek tekintetében minden programnál a Természetben való alapvető tájékozódáshoz szükséges szint a cél. A programok tematikájába igyekszünk hangsúlyosan beleilleszteni az általános és középfokú oktatásban elhanyagolt területeket.

Növényes program

Mit szeretnénk elérni? (Mit tud a növényekről egy jó kis Sün a tábor végén?)

§       Ismerje a nővények fő részeit (határozáshoz elengedhetetlen)!

§       Tudja, hogy a növények csoportosíthatóak, méghozzá többféleképpen és több szinten. Ismerje a következő rendszertani kategóriákat és tudja ezeket felismerni (a növényeket besorolni): mohák, zuzmók, gombák, harasztok - korpafüvek, zsurlók, páfrányok, nyitvatermők - fenyők, zárvatermők - egyszikűek, kétszikűek.

§       Ismerje, hogy hogyan kell használni a határozót és segítséggel tudjon növényt határozni.

§       Ismerje Magyarország erdőalkotó fáit levelükről, termésükről.

§       Amennyiben ez lehetséges, ismerje a terület védett növényeit és ennek kapcsán ismerkedjen meg azzal, hogy miért szükséges a védetté nyilvánításuk.

§       Ismerje a terület ehető növényeit (termés, levél, stb.), és tudja őket megkülönböztetni a mérgezőktől.

§       Ismerje a terület gyógynövényeit és felhasználásukat.

§       Ismerje fel a következő társulásokat, és tudja azt, hogy milyen helyeken alakul ki sziklagyep, karsztbokorerdő, cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös, patakparti égeres, magaskórós, ruderális (gyom) társulás. (Nyilván ezekből a terület „válogat”.)

Hogyan próbáljuk megvalósítani ezeket az elvárásokat?

A növények főbb részeit általában ismerik a kis Sünök. A feladat csak feleleveníteni ezt a tudást és bemutatni növényen. (Nem szabad kihagyni, mert élő növényen nem is mindig olyan egyértelmű.) Jól használható ehhez néhány kézinagyító és preparáló eszköz, esetleg citoplaszt.

Az alapvető rendszertani kategóriákat általában még a legkisebb Sünök is ismerik. A probléma, hogy nem tudják növényhez kapcsolni azokat. A kirándulás során minél több példával érdemes bemutatni az egyes kategóriákat, majd a többi növényt tőlük kérdezgetni. Izgalmas játék, valahol letelepedve egy kicsit, a körülöttünk lévő növényeket az összes szempont szerint rendszerezni, ami eszünkbe jut.

A fák, a védett, a gyógy- és ehető növények ismereténél minden esetben fajismeretről van szó. Tapasztalatunk szerint átlagosan 20-30 növényt tudnak a gyerekek egy nap alatt megjegyezni. (Ha esetleg más napokon a mama segítségével ismétlik, akkor a tábor ideje alatt jóval többet.) Figyelni kell, hogy ez a 20-30 faj lehetőleg az erdőalkotó fák, gyakori cserjék, fontos ehető, mérgező és gyógynövények közül kerüljön ki. A fajok könnyebb megtanulását színes történetek (hagyományok, legendák, mesék, versek) jelentősen elősegítik.

Természetesen elkerülhetetlen (és nem is lenne érdemes elkerülni), hogy egy idő után minden növényről megkérdezzék micsoda. Amit tudunk, megmondjuk, amit nem, meg lehet határozni. Sokkal jobb, ha az ő kíváncsiságukból indul a határozás, mintha kötelező, csoportos határozást tartunk.

A fontosnak ítélt növényeket úgy lehet kiemelni, hogy a kirándulás elején mutatjuk meg, majd sokszor visszakérdezzük, amikor újra látjuk. A fákat nagyon jól meg lehet jegyezni, ha gyűjtünk egy-egy levelet (mindig találni a fa alatt), keresünk termést és összehasonlítjuk az újat a régiekkel.

Az ehető és mérgező növények megjegyzését segíti, ha esti feladatként vagy délután összeállítunk egy étlapot az erdő-mező növényeiből, esetleg betegségekre írhatunk gyógynövény-gyógyszert, rontás ellen mondókát vagy ráolvasást költhetünk (valódi gyógy- és mérgező növények. valódi hatásának beleszövésével).

A védett növények felkutatásánál jól bevált módszer az érdeklődés felkeltésére, ha az első megtalálónak jutalmat ajánlunk fel (pl. gyümölcsöt, esetleg csokit).

Reggel a napi program megbeszélésekor mutassuk meg a növényt, lehetőleg színes képen. A kis Sünök viszonyulását a védett élőlényekhez jelentősen befolyásolja a közelükben lévő felnőttek véleménye, mivel ekkor még elsősorban érzelmi oldalról közelítik meg a világot, ezért fontos figyelnünk a saját reakciónkra is. Nagyon jó témája lehet egy délutáni beszélgetésnek a védelem.

Az összes társulás bemutatása egy nap alatt nehéz feladat lenne, de ha legalább az adott terület különböző környezeti típusainak jellegzetességeire sikerül rámutatni, a kezdő lépést megtettük. Ez nem is olyan nehéz, mert pl. hegyvidéken a szemközti domboldalról sok információ a gyerekek által is „leolvasható”, a különböző társulások között sétálva, a különbségekre könnyű felhívni a figyelmet.

Néhány tanács, amit mi is iparkodunk betartani:

§       Növényt sosem szakítunk le, kivéve ha gyógynövényt gyűjtünk, inkább lehajolunk, körbevesszük.

§       Díszítésre száraz virágot, lehullott leveleket, terméseket használunk.

§       A gyógynövény-gyűjtésre vonatkozó szabályok, ismeretek legtömörebben Oláh Andor: „Természet patikája” c. könyvében találhatók.

Állatos program

Az állatos kirándulásokon elsődleges célunk, hogy minél több élőhelyet bemutassunk a gyerekeknek. Az élőlények testszerveződésére és életmódjának változatosságára koncentrálunk. Az életformák sokaságának bemutatása, sokféle gyűjtőeszköz (és sokféle nézőpont, viselkedés) megismerését kívánja, ami egyúttal lehetővé teszi a természet sokféle arculatának felismerését is.

A cél nem a gyűjtés, hanem a „fürkészés”! Meggyőződésünk, hogy „alapszintű” (tehát nem kutató vagy tudományos jellegű) táborban rengeteget lehet úgy is mutatni, ha közben egyetlen állatot sem ölünk meg. Gyűjteményeket nem érdemes létrehozni, ezeknek múzeumokban, oktatási központokban van a helyük.

Nem értünk egyet azzal, ha valaki saját gyönyörűségére gyűjt és öl állatokat. Csak akkor zárunk be állatokat, ha pontos és hamar kivitelezhető célunk van velük. (Pl. a lepkékben kevesebb kárt teszünk, ha elkábítva figyeljük, határozzuk meg őket.) Még egy fontos szempont: minden befogott élőlényt csak a saját élőhelyén szabad elengedni.

Az alábbiakban az általunk használt és jól bevált módszereket vesszük sorra.

Életnyom-gyűjtés

Lényege, hogy nem az élőlényt magát, hanem a rá utaló nyomokat szedjük össze (tetem, csont, köpet, nyom, rágás, tépés, toll, hang stb.) Rengeteg információt lehet így összegyűjteni a terület faunájáról az élőlények zavarása nélkül. Egy sereg példát kapunk a populációs kapcsolatokra is.

Napos időben, szélcsendben a lepkészés a legizgalmasabb tevékenység. Puha tüll anyagból bárki készíthet lepkehálót. A keretét erős acéldrótból a legegyszerűbb hajlítani. A lepkét a hálóból óvatosan, nehogy baja essék, tegyük egy üvegbe, majd ha meg akarjuk határozni, néhány csepp etil-acetáttal el is lehet kábítani. A leggyakoribb nappali lepkéket a „Fürkész”, illetve a „88 színes oldal” sorozatok könyveiből kielégítően meg lehet határozni. Éjjel egy erős fényű zseblámpával éjszakai lepkéket (és persze más rovarokat: tegzeseket, fátyolkákat stb.) is csalogathatunk. Ezek határozása azonban már nagyobb felkészültséget, türelmet kíván.

A szitakötőket s főleg az acsákat ugyan nehéz elkapni, de nagyon szépek, és könnyű meghatározni őket.

Réteken, illetve erdők aljnövényzetében lakó, táplálkozó apró rovarokat fűhálózással gyűjthetünk. A fűháló sűrű szövésű vászonból készül. Állatokat „zuhogtatás”-sal lehet fogni (azaz határozott mozdulatokkal jobbra-balra forgatjuk a hálót, szájával előre). A végén gyorsan a háló aljába kell rázni a fogott lényeket, és a vásznat összefogni, hogy ne tudjanak menekülni. A háló szája fölé hajolva néhány gyerek egy-két másodpercig figyelheti a sorban kimászó állatokat. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a gyep állapota és sokfélesége milyen szorosan összefügg az eltartott rovarfauna gazdagságával!

Vízi fürkészés

Hegyi patakok élőlényeiről úgy lehet a legtöbbet megtudni, ha kiemelünk víz alatti köveket és alaposan megvizsgáljuk a felületüket, főleg az aljukat. Rengeteg lárvát, imágót, csigát, esetleg piócát lehet találni. Minden patak más! Az előforduló élőlények alapján a víz tisztaságáról, oxigénháztartásáról is vonhatunk le következtetéseket. Izgalmas megnézni ezeket az állatokat mikroszkóp alatt is, nagyon látványosak (pl. a laposférgek mozgása).

Békászóhálót ritkább szövésű, de erős hálóból érdemes készíteni. (Vízi gerinctelenek fogására nagyobb hálót is lehet fabrikálni.). A háló nádasszegélyekben, magaskórós társulások vízben élő állományaiban is használható. A fogott anyagot (pl. szitakötő lárvákat) egy kis időre érdemes bezárni egy G. Durrell-féle akváriumba, ami gyakorlatilag két üveglap, köztük egy gumicsővel és irat kapcsokkal összefogva.

Jól fotózhatóak a nagyobb rovarlárvák, és a táplálkozásuk is megfigyelhető. (Pl. szitakötőlárvák bolharákokkal etethetők.)

Planktonhálózás

Planktonokat szitaszövetből készült hálóval gyűjthetünk, aminek az alján egy bébiételes üveg található. Az üveg átlyuggatott patent fedele jól zár, alá lehet szorítani a szitaszövetet. Az üvegben besűrített minta egy másik (ép) fedéllel lezárható és szállítható. Sajnos, elég nehéz terepi körülmények között mikroszkopikusan algákra stb. vadászni, de a látvány megéri a fáradságot. (Hideg hegyi patakokban nem érdemes planktonhálózni.)

Tavakban, patakokban rengeteg vízi gerinctelent lehet gyűjteni vízi fénycsapdával. Elkészítése sem túl bonyolult: (pl. egy OLYMPOS-os flakon átalakítva és feketére festve, benne egy kis méretű zseblámpa vízmentesen bezárva egy nylonzacskóba).

Talajcsapda

Egy konzerves üveg, tető pléhből (kb. egy ujjnyi vastag gally tartja távol az üveg szájától), avar

Mindenféle ölő- és csalogató anyag nélkül is sok érdekes állatot vizsgálhatunk így meg szabad szemmel és mikroszkóppal egyaránt. A csapdákat minden nap ellenőrizni kell! Jellegzetes lehet a különbség a fogott faunában egy nedves és száraz hely között, egy fenyves és egy lomberdő között.

Talajrostálás

A talaj felső 5 cm-ét és az avart megrostálva szitával, szintén sok érdekes állatot vehetünk szemügyre (pl. egészen apró pókok, álskorpiók, ugróvillások, ikerszelvényesek). A kihulló anyagot fotótálban fogjuk fel és nagyítóval, mikroszkóppal vizsgáljuk.

Madármegfigyelés

Hajnalban célszerű indulni kis csapatban, amikor a madarak a legintenzívebbek. Ha éneklés közben sikerül megfigyelni valamelyiket, legközelebb talán már a hangja után is fel lehet ismerni. Madarászás közben lehet a legjobban megtanulni az erdőben való hangtalan mozgást, cserkészést.

Földtanos program

A földtanos program lebonyolításához nem kell feltétlenül geológus szakembert beszervezni, egy, a forrásmunkák alapján jól felkészült földrajztanár is vezetheti a programot.

Mit tudjon a kis Sün a tábor végén?

§          Ismerje a Föld belső felépítését és a lemeztektonika elméletét (rövid összefoglalás, a fő folyamatok és összefüggések bemutatása).

§          Ismerje a kőzetrendszerezés alapjait, tudja elkülöníteni az alapvető kőzetosztályokat (üledékes, magmás, metamorf).

§          Ismerje nagyjából a földtörténeti korbeosztást, kormeghatározási módszereket (főként az ember által érzékelt idő és a földtörténeti idő közötti szakadék érzékeltetésén van a hangsúly, a földtörténet nagy szakaszainak és azok elkülönítési alapjának - a földi élet korszakhatárainak ismertetése, az élet fejlődésére alapozott és az izotópos kormeghatározási módszerek egy-két mondatos kifejtése, a területen található kőzetek függvényében).

§          Ismerje az adott terület földtörténetét, földtani folyamatait dióhéjban, és hogy hogyan helyezhetők ezek lemeztektonikai keretbe.

§          Ismerje meg a terepi, egyszerű földtani megfigyelés alapelemeit (pl. ősmaradványok, ásványok, földtani jelenségek ­vetők, suvadások stb. - felismerése).

§          Tudja meglátni a jelenlegi felszínfejlődési folyamatokat (erózió, talajképződés, aprózódás, üledékképződés patakparton, mocsárban stb.).

Hogyan próbáljuk átadni ezeket az ismereteket?

Természetesen itt is fontos, hogy minél többet lássanak a gyakorlatban, ne csak beszélgetéssel teljen az idő. A földtani programot jelentősen befolyásolják a terepi adottságok (ahol bőséges az ásvány­ vagy ősmaradvány anyag, ott a földtanos program két külön napra is felbontható) így mindig a konkrét lehetőségekhez érdemes igazítani az átadandó ismereteket (a látható jelenségekről, folyamatokról többet, míg a gyakorlati tapasztalat nélküli ismeretekről kevesebbet mondani).

Sok követ érdemes úgy bemutatni, hogy a mállott felszín és a friss törési felület is látsszon rajta (az ősmaradványok kipreparálódhatnak a mállott felszínen). Sokat használjuk a nagyítót és a mikroszkópot is, a kisebb ásványszemcsék és ősmaradványok nagyon látványosak lehetnek.

Lehet iszapolni is az ősmaradványokat (mikroszkópos vizsgálathoz), néhány dkg agyagos kőzet (pl. kiscelli agyag) ezerszámra tartalmaz apró ősmaradványokat, ezeket 10%-os hidrogén-peroxidos oldattal áztatva szabadítjuk ki a kőzetből és az agyagszemcséket tiszta vízzel többször öblítve eltávolítjuk.

Egy marék homok is érdekes lehet mikroszkóp alatt. Láthatóak benne apró kvarcdarabkák, fényes csillámlemezek és más színű (vörös, fekete, néha kék) kőzetalkotó ásványok törmelékei.

A gyakorlati bemutatáshoz szükséges felszerelések:

§       kalapács (min. 80 dkg), véső (gyűjtéshez), kézi nagyító (6-1Ox nagyítású, OFOTÉRT-ben beszerezhető), geológus kompasz

§       térképek: „Magyarország geológiai nevezetességei” c. térkép (beszerezhető: Földtani Intézet, Bp. Népstadion út 14.), az adott terület geológiai térképe, magyarázóval (beszerzés a fenti címen), a terület turistatérképe vagy 1:10000­es méretarányú térképe

Könyvek a bemutatáshoz:

§       Bognár László: Ásványhatározó

§       Usborne sorozat: Kőzetek és ősmaradványok

§       Tasnádi Kubacska András: Színes ásványvilág

§       Ég és Föld - Kérdések könyve.

A felkészüléshez használható könyvek:

§       Juhász Árpád: Évmilliók emlékei (a felkészülésre legjobban felhasználható!)

§       Schafarzik - Vendl - Papp: Geológiai kirándulások Budapesten és környékén

§       Báldi Tamás: A történeti földtan alapjai

§       Géczi Barnabás: Őslénytan

Néprajzos program

A ún. humán tárgyak is beépíthetők, sőt beépítendők a „természetközpontú” tábor tematikájába. E tárgyak közül is leginkább a néprajz kínálja magát, hisz e tudomány többek közt éppen ezt a természetközpontúságot, a természettel való együttélést vizsgálja.

E napi programnak tehát elsődleges feladata, hogy színesen megmutassa a kis Sünöknek:

§          hogyan tudtak „elődeink” a természetben, ill. a természettel együtt élni

§          milyen magyarázataik voltak a különböző természeti jelenségekre

§          a néprajz minél több ágát bemutatni (mese, tánc, ének, hitvilág, kézművesség, építkezés stb.).

A programot vezető embertől ez a téma igen jelentős otthoni felkészülést igényel, mert csak így tartható fenn a gyerekek figyelme, ill. vonhatók be a játékos munkába, tanulásba. Ezen kívül rengeteg ötletre, improvizációra is szükség van.

Minél több témakört felkutatni és kidolgozni, hogy az egyes családokat megismerve, lehetőség legyen a korosztályuknak, érdeklődésüknek megfelelőt kiválasztani. (Lehetőség szerint olyan témákat kell választani, amelyek valamennyire kapcsolódnak a tábor színhelyéhez, az adott tájegységhez.)

Kellékek beszerzése (pl. szemléltető eszközök, jelmezek).

A kézműves foglalkozásokhoz alapanyagot biztosítani elegendő mennyiségben.

§       20-25 nagy karton + sok színes és fehér papír

§       8-10 olló

§       5-6 tubus ragasztó, cellux

§       rengeteg színes ceruza, zsírkréta

§       spárga, színes fonalak (különböző vastagságúak)

§       néhány tű

§       pecsétviasz, gyertya, gyufa

§       kézműves foglalkozástól függően: agyag, bőr, szövőszék v. szövőkeret stb.

§       száraz termések, tobozok, kukoricacsuhé stb.

Táborban, de még foglalkozáson kívüli feladatok:

§       A családokat megismerni, a mamikkal egyeztetni, mely témakört ajánlják csemetéiknek.

§       A mamit is belevonni a napi programba, előre megbeszélve.

§       A foglalkozást a keretmesébe, a tábor életébe illeszteni.

Felhasználható irodalom:

§       Pósa: Apáról fiúra

§       Képes magyar néprajz

Tájékozódás és időjárási jelenségek megfigyelése

Tájékozódás

A térképi ábrázolás alapfogalmai:

§       szintvonalas domborzatábrázolás és ennek összevetése a valós tereppel (pl. magas dombtetőről körbetekintve).

§       térképi méretarány, távolságmérés a térképen és a valóságban.

Alapvető térképjelek ismerete tájékozódási alapfogalmak:

§       a tájoló használata (min.2 főre 1 tájoló)

§       a térkép tájolása

§       helymeghatározás tájoló és térkép segítségével, sok gyakorlati feladattal (oldalmetszés, hátrametszés)

§       természetben található jelekkel való tájékozódás (mohos fatörzs, hangyaboly, évgyűrűk, csillagképek).

Felhasználható irodalom:

§       Klinghammer István: Földünk tükre a térkép.

Időjárási jelenségek megfigyelése

§       átlagos nyári napon látható időjárási jelenségek közös észlelése, a létrehozó okok áttekintése (felhőfajták, felhőképződés, hajnali harmat, csapadékképződés, légáramlatok)

§       az időjárást meghatározó fizikai tényezők műszeres észlelése:

§       elméletben: néhány fontosabb mérőeszköz működése, mérési módszerek, időjárás előrejelző módszerek

§       gyakorlatban: csapadékmérés, a hőmérséklet napi mérése, egyszerű hajszálas légnedvességmérő összeállítása.

Felhasználható eszközök:

§       2 db jó minőségű hőmérő

§       esetleg, ha kölcsönkérhető (pl. egy közeli meteorológiai állomásról) páratartalom-mérő, légnyomásmérő, szélsebességmérő, csapadékmérő edény

§       földi méretű időjárási jelenségek: ciklonok, frontok, földi légkörzés, éghajlati övek

§       népi időjárási megfigyelések (pl. alacsonyan szálló fecskék, barlangból kijövő medve, Medárd-napi eső).

Felhasznalható irodalom:

§       Dr. Péczely György: Éghajlattan -Tankönyvkiadó, Bp.1981.

§       Koppány György: Az időjárás hosszú távú előrejelzése - Gyorsuló idő sorozat

§       Dr. Oláh Andor: „Az idő a gazda mindenütt” Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1986.

Csillagász program

A gyerekek többsége itt találkozik először csillagászattal. A mindig nagy érdeklődés oka, hogy az első tapasztalatok a távcsővel (sokszor egy vadásztávcső is elég) számukra egészen új távlatokat nyitnak meg, és a nap mint nap észlelhető jelenségek is könnyebben megérthetőek, és ezért közelebb kerülnek hozzájuk.

Miről esik szó a csillagász programban?

Az anyag megjelenési formái, és eloszlása a Világegyetemben (A csillagok, a testünk, a minket körülvevő világ építőelemei azonosak, és ezek a csillagok belsejében termelődnek.)

Felhasználható irodalom:

§       Barcza Szabolcs: A csillagok élete. Kozmológia (Az Univerzum keletkezése vagy teremtése, relativitáselmélet, fekete lyukak, anyag-antianyag, időutazás és paradoxonjai.)

§       T. Kaufmann: Relativitás és kozmológia

§       P. W. Atkins: Teremtés

§       Szűkebb otthonunk a Naprendszer (A Naprendszer tagjai, és azok mozgása.)

§       Kulin György: A távcső világa

§       Peter Francis: A bolygók

§       Hédervári Péter: Naprendszeren innen és túl

§       Lakóhelyünk a Föld (A Föld, mint kozmikus test, helye az Univerzumban; a Föld alakja, mozgásai, ezek bizonyítékai.)

§       Hédervári P.: Mi újság a Földön?

§       Mit és hogyan figyeljünk meg?

Ami szabad szemmel látszik:

§       a Hold fázisai

§       az 5 nagybolygó (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz)

§       a Nap (egyes nagyobb napfoltok megfigyelése kormozott üveggel, vagy alkonyatkor a lenyugvó Napon); érdekes feladat a Nap látszólagos égi pályájának meghatározása gnomon (árnyékvető pálca) segítségével és egyszerű napóra elkészítése

§       a fényesebb csillagok (néhány jellegzetes csillagkép és a Tejút megfigyelése, csillagmondák)

§       a meteorok („hullócsillagok”, a meteor­jelenség tisztázása, radiáns meghatározás)

§       a fogyatkozások (a jelenség modellezése)

Amihez már távcső kell:

§       a távcső (optikai alapismeretek, a Nap távcsöves megfigyelése, a szűrők használata)

§       nem optikai távcsövek (rádió-, infravörös távcső)

§       napfoltok vándorlása (SZŰRŐVEL!, mert különben kiégeti a szemet)

§       a Hold kráterei, felszíni alakzatai

§       nagybolygók: a Vénusz fázisai

§       a Mars vörös színe, hósapkái

§       a Jupiter felhőrendszere

§       a Galilei - holdak

§       a Szaturnusz gyűrűrendszere

§       a Tejút (sokezer halvány csillagra bomlik)

§       csillagtársulások megfigyelése: kettős és többes csillagok

§       csillaghalmazok

§       galaxisok

§       ködök (por-, gázködök és csillagmaradványok)

Felhasználható eszközök:

§       csillagtérképek

§       2-3 binokuláris távcső (7x50)

§       ha lehet 1 csillagásztávcső (esetleg amatőrcsillagásszal együtt).

 

Tábor után továbblépési lehetőség: bekapcsolódni az ALBIREO Amatőrcsillagász Klub levelező tevékenységébe (Juhász Tibor: Zalaegerszeg, Munkásőr u. 8. 8000.).

Délutáni foglalkozások

Ebéd után a csoportok családi keretben töltenek bizonyos időt, készülnek a tábortűznél előadandó műsorok, feladatmegoldások. A napi foglalkozás nem egyszer komoly beszédtémát is szolgáltat. Néhány nap múltán mosásra, alvásra is igény támadhat...

A „mamizás” után valami össztábori program szokott következni. Ez lehet sportverseny, ahol kreatív csoportfeladatokat részesítünk előnyben, lehet szakmai „forgószínpad”, ahol elméleti és gyakorlati ismereteket adunk át, lehet „Étlap”, ahol választható programokat nyújtanak a nagyok, lehet akadályversenyszerű program, stb. Sokszor meg kell egy kicsit hosszabbítani a szakmai napot, hiszen annyi érdekesség került elő, hogy nincs elég idő a feldolgozására.

„Esti mesék”

A napi program után az esti tábortűznél nyílik alkalom arra, hogy a gyerekek természethez való viszonyát más formában is alakítsuk.

Az ember és természet viszonyáról, a globális problémákról, a környezeti gondokról szóló beszélgetést kezdeményezünk ugyan, de sohasem erőltetjük a vitát, inkább közvetett úton próbáljuk kihúzni a gyerekekből véleményüket. Az a tapasztalatunk, hogy egy vers, novella vagy egy dal jó kiindulópontja lehet a beszélgetésnek, különösen akkor, ha azt eléggé hatásosan sikerül előadni. Ha van rá lehetőségünk, akkor dramatizált formában adjuk elő a műveket. A beszélgetést hagyjuk folyni a maga medrében, esetleg egy-egy kérdéssel, esetleg a tárgyhoz kapcsolódó történettel orientáljuk, ha szükséges. Fontos, hogy a témával kapcsolatos érzelmi megnyilvánulások domináljanak, hiszen a racionális megközelítés csak nagyobbak esetében lehet cél. A gyerekek általában igen problémaérzékenynek bizonyulnak, és sokkal kulturáltabban tudnak vitázni, mint a felnőttek.

Az alábbiakban egy listát közlünk azokról a művekről, amelyek ilyen célra beváltak:

§          Seattle törzsfőnök üzenete az utókor számára (Természetvédelem No 15.)

§          Agai Ágnes: Az erdőjáró, Levegőt, Tiltakozás (versek)

§          Svéd gyermekversek: Beteg a tenger, Ha a fülünket..., Van hozzá közöd?

§          Buda Ferenc: Elégia

§          Ladányi Mihály: Éden

§          Nyerges Csaba: Fohász

§          C. Rajendra: Amikor a turisták megérkeztek...( Zöld 1989/5)

§          Hangulatjelentés (Kék Bolygó No 2.)

§          Sándor András: A tűzoltó (Természetvédelem No 16.)

§          Don Marpuis: Mit mondanak a hangyák (Népszabadság 1985. okt. 5.)

§          Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (esetleg minden napra egy témát felhozva)

Szertartások

A tábori keretmese mindig egy kis közösségről szól, amely teljes egészében a „vad” természetben él, és ki van szolgáltatva annak. Létezésének feltétele, hogy ismerje és tisztelje a környezetében élő lényeket és tárgyakat, hogy józanul gazdálkodjon a természet nyújtotta kincsekkel.

Egy alkalommal bronzkori nomád törzset játszottunk. A Vizet és a Tüzet szentként tiszteltük. Egyik reggelre a totemfánkról eltűntek szent tárgyaink, az ismereteink szimbólumai. Minden éjjel más család ment el a varázslóink hegyére, és egész éjjel szertartásosan faggatták a szellemeket, mit kell a törzsnek tenni, hogy kiérdemelje a szent tárgyak újbóli használatát. ( A varázslók egyébként a csillagász szakik voltak, és a szertartás a csillagok tanulmányozásából állt...) A szellemek nap, mint nap feladatokat küldtek az egyes családoknak, amit azok gondosan végrehajtottak. Az utolsó napon, amikor a törzs már sokat tudott a Természetről és a vele való egészséges kapcsolatról, a varázslók lejöttek a hegyről, és visszahozták a tudásunk szimbólumait.

Egy másik táborban Lázár Ervin Hétfejű Tündér c. meséje szolgáltatta a keretmeséhez az alapot. Tékozló emberként az első napon levágtuk a Tündér hat fejét: a Vizet, a Levegőt, a Talajt, a Csendet, az Élőlényeket, a Tüzet. Bűntudatunkban nagyon vigyáztunk az egyfejű Tündérre, és minden nap másik fejéért vezekeltünk kis szertartások formájában. A tábor végén, mivel a Tündér összes kívánságát szorgalmasan teljesítettük, meggyógyíthattuk Őt. (A Tündér ebben az esetben egy csodálatos borostyánnal befutott kocsányos tölgy volt. Egy közülünk mindennap felmászott a fára, és lehozta a Tündér üzeneteit és feladatait.

Tűzgyújtás előtt is kisebb-nagyobb szertartás szokott lenni, hiszen a tábor életében a tűz a legfontosabb. Lefekvés előtt a tűz körül kézenfogva eléneklünk egy meditatív előéneklős dalocskát, és közben egy illatos tégelyt adunk körbe, amibe mindenki beleszippant egy jó mélyet.

Minden közösségnek magának kell megtalálni saját szertartásait.

Népdalok

Az esték a tábortűznél, a beszélgetés után, nagyon hangulatossá tudnak válni, ha együtt éneklünk. Általában mi kezdjük el, aztán a gyerekek is beszállnak az éneklésbe. Az értékközvetítésnek egyik legjobb példája, ha a kis Sünök látják, érzik rajtunk, hogy szeretjük a népdalokat. Sosem erőltetjük az éneklést, de aki csatlakozni akar, kap egy kis dalosfüzetet, amiből megtanulhatja az általunk énekelt dalokat.

Ismerkedési játékok

§          Körben állva mindenki választ egy nevet (első napokon a sajátját, később akármilyen témakörből). A kör közepén álló egy balesetveszélytől mentes tárggyal a kezében (pl. összecsavart újság) várja az első nevet és igyekszik a név viselőjét még azelőtt fejbe csapni, hogy az kimondana egy másik nevet. Siker esetén helycsere. (Nehezítés: mielőtt elfoglalja a csapkodó a fejbecsapott helyét, mondania kell egy nevet, ami által folytatódhat a játék, ellenkező esetben visszakerül a kör közepére.)

§          Sétálós ismerkedő

§          szabadon sétálgatva köszönésváltás egymással

§          néhány kedves mondattal kiegészítve (pl. elmondani, mi szimpatikus a másikban)

§          séta közben adott jelre a hozzá legközelebb esőnek elmondani a legfontosabbnak ítélt dolgokat magáról (oda-vissza)

§          A gyerekek párba rendeződnek. A játékvezető különböző kérdéseket tesz fel (pl. milyennek képzeled a másik kutyáját, milyen anyagból készítenéd el a szobrát, milyen fa lehetett előző életében, mi a kedvenc színe), amikre válaszolni kell egy kis gondolkozási idő után. Utána azt is elmondhatja mindenki, hogy magára milyen válaszokat adna.

Felhasználható irodalom játékokhoz:

§          Gabnai Katalin: Drámajátékok

§          Vargha Balázs: Játszunk a szóval !

§          Lukácsi András: Játszd újra!

A tábori főzés rejtelmeiről

50-60 főre főzni komoly feladat, egy tábori szakácsot és egy beszerző-kuktát igényel, de a zöldségtisztításhoz, konyhai mosogatáshoz és egyéb munkaigényesebb feladatokhoz elkel a több segítő kéz (az aznapi gyerekek 6-8 fős csapata).

Egy egyszerűbb étel elkészítése előkészítéssel kb. 1.5 óra. Táborainkban általában meleg reggeli (7:30-tól), hideg tízórai (11:00-kor), egy vagy kétfogásos ebéd (14:30-tól), ill. egyfogásos vacsora (19:30-­kor) szokott lenni.

A tábori szakáccsal szembeni elvárások:

1.      Ne késsen az étel (Nagyon könnyen felborulhat a tábori program ellenkező esetben.)

2.      Ne főzzön ehetetlent (Hogy ízlik-e, az már más kérdés.)

3.      Ne főzzön keveset (Persze, pazarolni sem kell.)

A konyha egy napja:

5:30-6:00           a szakács és 1-2 segítő ébred

6:00         a főzés megkezdődik (tűzgyújtás, előkészítés stb.) 6 óra után a beszerző is elindul (2 naponta). Faluhelyen az aznapi reggeli alapanyagát korábban kell megvenni és még korábban megrendelni.

7:00         majdnem kész a reggeli, feltenni a mosogatóvizet melegedni

7:30         a reggeli tálalható, mosogatólavórokat kitenni, kiosztandó tízórait

                 összekészíteni

8:00-9:00           a maradék kiöntése, kondérmosogatás (a saját evőeszközét, a tányérját mindenki magának mossa el, rögtön étkezés után)

9:00         az ebéd nyersanyagainak előkészítése (meghámozva, felaprítva vízbe rakva

                 várakozhat). Ha sárgaborsó, bab stb. készül, már előző nap be kell áztatni!

10:00-11:00      megérkezik a beszerző, a gyerekek, esetleg a szakács is moshatnak, pihenhetnek.

12:30       indul a főzés

13:45       legyen kész az étel és a mosogatóvíz is

15:00       ebéd után kondérmosás

17:00       a vacsora előkészítése          

17:30-18:00      kezdődik a főzés

19:30       kész a vacsora, a tea és a mosogatóvíz. Vacsora után kondérmosás, ha kell, a másnapi reggeli előkészítése.

A konyhai munkák a kifeszített nylon alatt történjenek, a konyhasátor csak a szakács „birodalma”.

Adagolás és főzési tanácsok a kis „tábori szakácskönyv”-ben olvashatók (Id. melléklet).

A tábor meghirdetése előtt már ki kell számolni a költségeket.

Mi a következő módszert követjük: Elkészítünk egy hozzávetőleges tábori étrendet, és kiszámoljuk ez alapján a nyersanyagok árait (ez a legnagyobb tétel). Hozzá kell még adni az egyéb (papír, írószer, WC papír, esetleg szerszám, ill. fogyóeszköz) beszerzéseket és a szállítási költségeket. Az így kapott összeget megszorozzuk a táborig várható inflációval, majd az egészhez hozzáadunk 10-15% tartalékösszeget. (Esetleg támpont lehet: 1990. nyarán 8 napra 1600 Ft-ot, 1991. nyarán 2100 Ft-ot, 1997 nyarán 7500 Ft-ot kértünk a gyerekektől.) Konyhánk húst, hústerméket, vajat, zsírt nem használ. Fontos nyersanyag a szója (kocka és granulátum). Ördögien lőjük be az adagokat, hogy mindig elég legyen, de kiönteni se kelljen. A következő adatok 4-5 év kísérletezés eredményei (a táborban üzemi konyhai mennyiségek nem működnek ), egy kb. 40 fős, 10-14 éves gyerekekből és néhány felnőttből álló táborra vonatkoznak. A tábor élelemigénye függ az aznapi kirándulás nagyságától és az előző étel tartalmától.

Az adagok utáni szakácskönyv minimális főzési ismereteket feltételezve, távirati stílusban sorolja el az elkészítés fő vonásait, kiemelve a speciális szabadtűzi fogásokat. A fűszeradagolás csak iránymutató, mindenki bízzon az ínyében. Az otthoni egy csipet, késhegynyi itt maréknyi - félmaréknyi adagokra módosul!

Beszerzés:

2 naponta érdemes járni, a szárazárut a tábor elején egyben kell megvenni, és a tábor közben csak a tejtermék, tojás, kenyér és zöldség-gyümölcs beszerzését kell megszervezni. (hagyma, krumpli előre megvehető) kenyeret, tejet minimum a vásárlás előtt 2 nappal megrendelni. A zöldségnek legtöbbször utána kell járni. Kis falusi boltban nem szokott lenni (azaz előre megvenni): - mazsola, vanília, sűrített paradicsom, szurokfű, mák, szójakocka és granulátum, tejpor tejszállítás helyett sokszor használható (1 kg = 11 tej, 1 kg olcsóbb)

- sokféle lekvár és befőtt

- lecsó ill. zöldborsókonzerv (néhol)

- árpagyöngy, szárított zöldség

1. Milánói makaróni szójaöntettel

9,5 cs (0,5 kg) spagetti tészta, 0,8 kg (3 cs) szója granulátum, 1 l olaj, 5 db 0,5 kg-os paradicsompüré, 0,5 cs bors, 0,5 cs szurokfű, 2 kg hagyma, 5-10 dkg cukor

szójapörkölt: 1,5 kg hagyma, 1 kg szója­kocka, 10 dkg pirospaprika, 0,5 l olaj, só, majoranna, bors

Felteszünk kb. 30 l vizet melegedni a tésztához kis marok sót bele. Eközben az apróra vágott hagymát 0,6 l olajon megpároljuk máris kondérban 2 l vizet rá, majd ráöntjük a már 2-3 órája, fűszeres-sós lébe beáztatott szója granulátumot és rá pirospaprikát, ha a szója már nem rágós, bele a sűrített paradicsomot és keverve főzzük, készre fűszerezzük (kicsi cukor kellhet bele).

A tésztafőző vízbe 0,5 dl olajat öntünk (a tészta ne ragadjon) és ha zubogva forr, bele az összetört tésztát . Lefedve forraljuk és 3-4-szer keverve puhára főzzük, tésztaszűrővel és folyó hideg vízzel öblítve üres, picit olajos kondérba szedjük. A tésztát innen osztjuk (kb. 1 merőkanál) és rá egy jó fél merőkanál öntet. Kenyér ehhez nem kell.

2. Pullszka tejjel

4 kg kukoricadara, 15 l tej, 1,3 kg cukor, cs őrölt fahéj, 8 cs vaníliás cukor

3-4 l forró tejbe és 6 l vízbe beleöntjük a kukoricagrízt és pici sóval tejbegrízszerűen megfőzzük, a cukrot és vaníliáscukrot csak a legvégén tegyük bele. Összesen kb. 10-14 l lesz.

A többi hideg tejjel tálaljuk úgy, hogy az édes, forró puliszkamassza a tányér közepén szigetként álljon ki a hideg tejből. Étkezéskor az egész kellemesen langyos.

3. Körözött

6 pohár kefír, 5 pohár tejföl, 2 kg túró, 2 margarin, 6 kg kenyér, 0,75 kg hagyma, 5 dkg pirospaprika, 0,5 cs kömény, só

A túrót villával összetörjük és a margarint hozzákeverjük, majd 1-2 tejföllel és az apróra vágott hagymával eldolgozzuk. bele a sót, köményt, paprikát és annyi kefírt -tejfölt, hogy jól kenhető, de ne folyós legyen. Fogyasztás előtt fél-egy órát érjen, többet ne.

4. Hagymás krumpli szójapörkölttel

0,75 l olaj, 2 kg hagyma, 10 kg krumpli, 3 evőkanál delikát, félmaroknyi só

saláta: 6 kg uborka, 3 dl ecet, 10 dkg cukor, 2 fej fokhagyma, bors, pirospaprika, só

A hagymát szálasra vágjuk, az összes olajon megpirítjuk, kis vízzel, sóval puhára pároljuk. Két kondérba osztjuk ( 1 /3 pörköltnek, 2/3 krumplinak)

A pörkölthöz valót a tűzön tartva ráöntünk, 2 liter vizet, majd a szójakockát áztató levével együtt (fűszeres sós lében 2-3 órát áztatni kell előtte!!). Rá a pirospaprikát, ha kell, még fűszert (a szója nyeli a sót) és összesen 8 literre engedjük fel, majd a szóját addig főzzük, amíg megdagad, és összeérnek az ízek. A krumpli hagymája eközben félretéve hever, benne a fűszerekkel. Mellette, egy harmadik kondérban kb. 25 liter vízben békésen fő a krumpli. Ha megpuhult, lehűtjük, kiszedjük, meghámozzuk, és rászeleteljük a hagymára, majd jól összekeverjük. (Jó köret a tökhöz is.)

A savanyúság: az uborka héjastul is szeletelhető, kicsit sózni, majd cukros-ecetes fokhagymás vízbe bele kell tenni, s ott hagyni érni.

5 . Hagymaleves

3 kg hagyma, 5 evőkanál delikát, 2 kg vegyes zöldség vagy 8 cs szárított zöldség, 0,75 l olaj, 20 dkg liszt, 6-7 kg kenyér

A hagymát vékony karikára vágva olajon pirítjuk, ha puha már, ráöntjük a lisztet és együtt aranybarnára pirítjuk (könnyen leég!!) Eközben a másik kondérban jóízű, híg zöldséglevest készítünk (kb. 15 l, zöldség, fűszerek puhulásig főzve).

Ha kész a hagyma, akkor a forró levesbe beleöntjük és jól összekeverjük , majd jól fűszerezve, sózva főzzük, amíg a hagyma elkezd szétfőni. Ekkor kész, sűrű, krémszerű és alig hagymaízű levest kapunk. Kenyérrel igen kiadós, összesen kb. 20 l lesz .

6. Tojásos lecsó

0,75 l olaj, 7 kg kenyér, 1,5 kg hagyma, 8 l konzervlecsó (vagy 5 kg paradicsom és 4 kg paprika), 2 fej fokhagyma, 10 darab tojás, 10 dkg paprika, fél marék só, bors

Az olajon megpirítva az apróra vágott hagymára ráöntjük a lecsókonzervet, megfűszerezzük (vagy a friss paprikából, paradicsomból főzzük ). Ha kész és forr, beleöntjük a felvert tojásokat és dermedésig keverve főzzük. 6-7 kg kenyérrel tálaljuk, ¾ l egy főre.

7. Gyümölcsleves

8 tejföl, 8 kefír, kb. 8 l vegyes befőtt, 10 dkg liszt, 1 cs darabos fahéj, 1 cs szegfűszeg, 1 kg cukor

Ebédhez is, vacsorához is reggel érdemes megfőzni és patakba állítva lehűteni. A befőtteket a kondérba öntve melegítjük, bele a fűszereket és a cukrot. Közben a tejfölt, kefírt a liszttel összehabarjuk, és ha puha az összes gyümölcs (ha nyersből főzzük), beleöntjük a habarást, elkeverve felforraljuk és kész. Kellemesen édesre cukrozzuk.

8. Túrógombóc (négygombócos!)

3 kg gríz, 3 kg túró, 13 l tej, 1,5 kg cukor, 8 cs mazsola, 9 cs vaníliás cukor, 4 cs (0,5 kg) zsemlemorzsa, 0,3 l olaj, 1 cs őrölt fahéj, 5 tejföl, 5 kefír

A tejfölből, grízből tejbegrízt kezdünk főzni, kevergetve! A mazsolát az elején, a cukrot a vége felé tesszük bele. Ha félkész, beletesszük a túrót is (villával összetörve) és együtt készre főzzük. Eközben másik kondérban az olajon zsemlemorzsát pirítunk aranyszínűre (könnyen leég!!)

Tálaláskor fejenként egy kanál „gombócot”, morzsával, tejföllel és fahéjas cukorral leöntve osztunk.

9. Mákostészta

9,5 cs hosszúmetélt, 0,3 l olaj, fél marék só, 1,4 kg mák, 1,3 kg cukor (vagy 1,5 kg dejó és 1,3 kg cukor)

A mákot és cukrot, ha reggelire adjuk, érdemes előző este megdarálni (kb. 3/4 óra). A tésztát 30 l enyhén sós, picit ( 1 dl) olajos forró vízbe öntjük (feltördelve), majd néha keverve puhára főzzük , tésztaszűrővel kiszedjük , és üres kondérban 3 dl olajjal összekeverjük Kb. egy merőkanálnyi jut.

10. Kakaó (pl. tejporból)

14 l tej, 0,4 kg kakaó, 0,5 kg cukor, 3-5 cs vaníliás cukor

15-18 l vizet melegítünk, 1,5 kg tejporból, 0,4 kg cukorból és 0,4 kg kakaóporból langyos vízzel egy konyhai lavórban, habverővel, sűrű, folyós masszát keverünk, és melegvízbe öntjük (ha csomós. akkor tésztaszűrőn át). 3-4 percig forraljuk, majd ízlés szerint édesítjük.

11. Káposztástészta

9,5 cs kockatészta, 3 kg káposzta, 0,7 l olaj, maroknyi só, 10 g bors, 0,6 kg cukor

Tésztafőzést lásd a 9-nél. A káposztát lereszelve (nagylyukú konyhai reszelőn) olajon pároljuk, ha kezd pirulni kis borsot és 3-4 evőkanál cukrot rászórva szép barnára pirítjuk (gyorsan leéghet), majd a tésztát erre szedjük ki és keverjük. Tálalásnál cukor és só, bors is legyen kitéve.

12. Tejbegríz

3,5 kg gríz, 12 l tej, 8 cs vaníliás cukor, 1 cs őrölt fahéj, esetleg 6 cs mazsola, 0,8 kg cukor

A tejbe beleöntjük a grízt és a mazsolát (csipet sót), majd állandóan keverve megfőzzük és a cukrot az utolsó két percben beletesszük (ne cukrozzuk el!!). Tálaláskor fahéjas vagy kakaós cukorral, esetleg lekvárral adhatjuk.

13. Tea

5 dkg teafű (vagy 10 dkg gyógyfű), 12­-15 l víz, 30 dkg cukor

- a sima teát forrás után, kis tiszta konyharuhába kötve áztatjuk 3-4 percig, így nem kell szűrni. Ne cukrozzuk be, külön adjuk mellé a cukrot és egy kanalat.

- a gyógyteát vagy ruhába, vagy csokorba kötve hosszabban (5-10 perc) áztassuk. Jóízűek lehetnek különböző füvek keverékei.

Javaslat: bodzatea, csipketea, szurokfű-, hársfatea, kamilla tea (utóbbi három náthás időben!)

Az első négy kevés akácvirággal vagy anélkül.

14. Grízestészta

9 cs hosszúmetélt (0,5 kg-os), 0,6 l olaj, , fél marék só, 1,5 kg gríz, 4 ü. (0,5 l-es) lekvár

Tésztafőzést lásd a 9-nél.

A grízt eközben olajon pirítjuk (könnyen leég!!), majd a tésztát olajosan, de egy picit nedvesen szedjük és jól elkeverjük a grízzel. 10-15 percig együtt álljanak, a gríz ekkor puhul meg. Lekvárral érdemes tálalni.

15. Zöldségleves

8-10 cs szárított zöldség vagy 3-4 kg friss zöldség, 4 evőkanál delikát, só, bors, majoranna, paprika, 0,6 l olaj, 3 cs leveles tészta (0,5 kg-os), 2 kg hagyma

A szárított zöldséget már előző este áztassuk be kétszeres mennyiségű vízbe. Az apróra vágott hagymát megpároljuk olajon, majd beletesszük a zöldséget és a fűszereket vízzel. Ha félig már puha a zöldség, és a lé forr, szórjuk bele a tésztát és főzz' amíg megpuhul. Kb. 15 l legyen (max. 20 l).

16. Lebbencsleves

2 kg hagyma, 0,3 kg szója granulátum, 0,8 l olaj, 2 fej fokhagyma, fél marék só, 10 g bors, 5 dkg pirospaprika, majoranna, 4 kg krumpli, 4-5 cs kockatészta

Tisztítsuk meg a krumplit és kockára vágva víz alatt tároljuk. Aprítsuk fel a hagymát, fokhagymát. A lebbencs lelke az olajon jól megpirított lebbencstészta (lehet nagykocka). Pirítás közben először zsíros szürke, majd kifehéredik, hólyagos lesz, végül aranybarna. Ekkor kész, eddig állandóan keverni kell! Tegyük félre. A hagymát kevés olajon ~0.3 l) pirítsuk meg, majd vízzel felöntve, fűszerezve szórjuk bele a felkockázott krumplit és a fűszereket. Amikor a krumpli puhulni kezd, és a leves jól forr, tegyük bele a megpirított tésztát, ha van esetleg petrezselyemlevelet is. A tészta puhulásáig főzzük, majd a tűzről levéve 20 percig állni hagyjuk, ezalatt a tészta megduzzad és a leves besűrűsödik. Kellemesen sósra fűszerezzük (már ízesítés közben). Egytálételként adható.

17. Borsóleves

4 l borsókonzerv (vagy 5 kg friss zöldborsó), 20 dkg liszt, 1 kg hagyma, 4 cs. szárított zöldség (vagy 1,5 kg friss zöldség), 0,6 l olaj, fél marék só, bors, kevés paprika, több majoránna vagy petrezselyem

Az apróra vágott hagymát pároljuk meg, majd öntsünk hozzá az előző nap beáztatott zöldséget és a borsót (ha nyers), majd fűszerezzük. Ha konzervborsóból főzzük, úgy főzzük puhára a zöldséget és csak utána mehet bele a borsó. Kellemesen fűszerezve néhány percig forraljuk, majd készen tálalható.

18. Zöldborsófőzelék

8 l borsókonzerv, vagy 8 kg friss zöld­borsó, 5 tejföl, 10 dkg liszt vagy rántás, bors, majoranna, 1 fej fokhagyma, 0,5 kg hagyma, só, 3 evőkanál delikát

Az apróra vágott hagymát olajon pirítjuk, majd kevés (5-6 l) vízzel felöntjük , bele a borsót, és azt puhára főzzük (fűszerezve!).Közben másik kondérban a főzés vége felé elkészítjük a világos színű olajos ­lisztes rántást, hideg vízzel felöntjük, csomómentesen elkeverjük, és a kész borsóba belefőzzük. Ha csomós, törjük át tésztaszűrőn a rántást, öntés közben. Néhány perces főzés, és készen van.

19. Töltött paprika (munkaigényes, kb. 2,5 óra)

Töltelék: 0,8 kg szója granulátum, 1 kg ár­pagyöngy vagy rizs, 1,5 kg hagyma, 0,3 l olaj, 15-20 tojás, 2 cs (0,5 kg-os ) zsemlemorzsa, 40-45 db paprikába töltve, a többi gombócként, só, bors, fokhagyma mártás: 7 doboz (0,5 kg-os) paradicsompüré, só, 2 babérlevél, 10 dkg cukor, 1 cs zellerlevél, 1 kg hagyma, 0,6 l olaj, bors, 5 dkg paprika, majoranna és szurokfű

Töltelék: kevés olajon pirítjuk az árpagyöngyöt (vagy rizst), sóval, borssal. Ha kifehéredett kissé és ropogós, vizet öntünk rá (4-5 liter), és megközelítően puhára főzzük. (ha kell, pótoljuk a vizet (+ 1-2 liter). Hagymát párolunk kevés olajon, ez is a töltelékbe kerül.

A legalább 2-3 órája sós, delikátos, borsos lében áztatott szója granulátumot kicsavarjuk, és az előbbi összetevőkkel összekeverjük (ne legyen sótlan!). Hozzáteszünk annyi tojást, hogy gyúrható legyen, és jól összetapadjon. Ha nedvesre sikerült, zsemlemorzsát tehetünk a töltelékbe. A paradicsomos mártásban főzzük meg a jól összegyúrt húsgombócokat ill. a töltött paprikát (fejenként 2-3 gombóc vagy. paprika).

A mártás 12-15 liter vízzel készül. Némi párolt hagymát ebbe is tegyünk, paradicsompürét a forró vízbe, sőt a fűszereket, a zellerlevelet és ha kell, a cukrot is. Ha híg, nagyon kevés rántást is tehetünk bele. A gombócfőzéshez egyébként aránylag híg mártás kell, mert a gombóc vizet vesz fel . A főzés közben keverni kell, de igen óvatosan, hogy a gombócok szét ne essenek.

20. Paprikás krumpli szójakockával

12-14 kg krumpli, 1 l olaj, 2,5 kg hagyma, .15 dkg pirospaprika, fél marék só, 3-4 evőkanál delikát, 0,4 kg szójakocka, bors, majoránna, esetleg friss kakukkfűlevél, 6 kg kenyér

A hagymát kockára vágva olajon pirítjuk, majd 8-10 liter vizet teszünk bele. Beleöntjük a krumplit (kockára vágva), paprikát és egyéb fűszereket, sót, delikátot, majd a korábban beáztatott szóját, és az egészet ritkán keverve addig főzzük, amíg a krumpli darabok legömbölyödnek. Savanyúsággal tálalható.

21. Mákos guba

120 kifli, 1,5 kg mák, 1,2 kg cukor, 13 l tej, 8 cs mazsola, 10 cs vaníliás cukor, kis csipet só a tejbe

A már előző nap megvásárolt kiflit felkarikázzuk 1-1,5 cm-es darabokra. A mákot is érdemes idejében megdarálni (ha reggeli lesz belőle). A mazsolát a tejben főzzük, majd a végén beletesszük a cukor nagy részét is. Ha kész a lé, a kiflit a darált mákkal szárazon összekeverjük és leöntjük a tejjel, majd állni hagyjuk kb. 10 percig. Ezután tálalható. Adhatunk mellé cukrot vagy lekvárt is. Előkészítés nélküli, gyors étel (és általában nagy sikert arat), mi az elutazás napján reggelinek szoktuk adni.

22. Sajtkrém

1,5 kg sajt, 40 dkg liszt, 1 margarin, 4-5 tojás, bors, só, kevés paprika

A lereszelt sajtot 1,5-2 liter forró vízben feloldjuk, és hozzákeverjük a lisztet, sót, fűszert, majd a margarint és a végén a felvert tojásokat. Lehűtve tízóraihoz kenyérre kenve nagyon finom, esetleg paprikával, paradicsommal, gazdagítható.

23. Paradicsomleves

6 doboz (0,5 kg-os) paradicsompüré, 1 kg hagyma, 0,5 l olaj, 10 dkg cukor, 2 babérlevél, só, bors, majoranna, 5 dkg pirospaprika, 4 cs kiskocka tészta, ha van 0,5 cs zellerzöldje vagy petrezselyem

A hagymát apróra vágva megpároljuk, 10-14 liter vízzel felöntjük beletesszük a paradicsompürét és kevés cukrot, sok sót és a fűszereket, zellerzöldet is. Ha forr, beletesszük a levestésztát. Fűszerként szurokfű illik bele.

24. Tejfölös krumplifőzelék

10 kg krumpli, 0,5 cs babérlevél, 25 dkg liszt, 5 tejföl, 5 kefír, 1 kg hagyma, fél marék só, 3 evőkanál delikát, 1-2 evőkanál ecet

A krumplit meghámozva felkockázzuk és sós, babéros vízben megfőzzük. Ha megpuhult, híg tejfölös-lisztes habarást készítünk és besűrítjük, összesen kb. 12-15 liter legyen. Valamilyen olajos-hagymás öntettel tálaljuk.

25. Sárgaborsó főzelék szójaöntettel

5 kg sárgaborsó, 0,5 l olaj, 1,5 kg hagyma, 2 fej fokhagyma, bors, só, majoranna, 5 dkg pirospaprika

öntet: 0,7 kg szója, 0,5 l olaj, só, bors, szu­rokfű, fokhagyma, 2,5 kg hagyma, 10 dkg pirospaprika

A hagyma harmadát megpirítjuk olajon, majd felöntjük vízzel és az előző nap beáztatott sárgaborsót is belezúdítjuk. Ízlés szerint sózzuk és fűszerezzük. Eleinte ritkán, majd gyakran keverjük. Akkor kész, ha a borsószemek kezdenek szétfőni.

Szójaöntet: az olajon párolt hagymára beáztatott szóját, sót, paprikát, borsot öntünk. Ha összefőttek az alkotók, akkor kész. A főzelékre öntve tálaljuk.

26. Gyümölcsrizs

3,5 kg rizs, 8 l vegyes gyümölcsbefőtt vagy friss gyümölcs ~ (cseresznye vagy meggy elengedhetetlen), 10 vaníliás cukor, 1 kg cukor, 0,5 cs őrölt fahéj, 0,5 cs szegfűszeg, 2 dkg só, 11 l tej

A befőttek levével és pár liter (összesen 8-9 liter) vízzel feltesszük főni a rizst (pár csipet sóval), ha megpuhult, felöntjük több vízzel, és felforraljuk. Ekkor belemehet a melegvízzel elhabart tejpor is, a befőttek, s végül a cukor. Pár perces összefőzés (könnyen leég!!) után már kész is. Ne legyen ragacsos! 10 perces hűtés után tálalható.

27. Rakott karfiol

12 kg karfiol, fél marék só, 0,75 l olaj, 3,5 cs zsemlemorzsa, 9 tejföl, 6 kefír

A letisztított, nagy rózsáira bontott karfiolfejeket enyhén sós lében (kb. 20 liter) megfőzzük. Eközben olajon barnára kell pirítani a zsemlemorzsát (nagyon könnyen leég!!). A főtt karfiolt lecsöpögtetve tálaljuk, rászórva a zsemlemorzsát és leöntve kefíres tejföllel. Akkor érdemes főzni, ha olcsó a karfiol. A következő étkezést kiadósra méretezzük.

28. Barackos gombóc

4 kg sárgabarack, 5 kg liszt, 1 kg búzadara, 3,5 cs zsemlemorzsa, 0,5 l olaj, fél marék só, 1 margarin, 15 tojás, 4 kg krumpli, 1 kg cukor, 1 cs fahéj, 5 cs vaníliás cukor

A barackot, szilvát kimagozzuk, és a mag helyére egy kis kanál fahéjas cukrot szórunk. Egy kondérban zsemlemorzsát pirítunk és félretesszük. A tésztát nagy tálban gyúrjuk, a liszt kétharmadába belemorzsoljuk a margarint, beletesszük a grízt, a tojást és belekeverjük a héjában főtt, hámozott, összetört krumplit. Ha a tészta kemény, picit vizezzük, ha puha, lehet még beletenni lisztet. Kézzel lapos korongokat (1-2 cm vastag) formázunk, beburkoljuk a gyümölcsöket, és gombóccá alakítjuk. Enyhén sós, olajos forró vízben főzzük, ha kész, magától felszáll a víz felszínére. Ekkor tésztaszűrővel kiszedjük, és rádobjuk a morzsára, időnként megforgatjuk. Fejenként 2-3 nagyobb gombóc legyen, fahéjas cukorral tálaljuk.

29. Rántott tök

8 l olaj, 2 kg liszt, 6 cs zsemlemorzsa, 20 tojás, 10 kg tök, só, bors

Időigényes, de finom étel, csak körettel együtt kiadós.

A tököket a sütés kezdete előtt 1-1,5 órával meghámozzuk és ujjnyi vastag karikákra vágjuk, ha nagy a tök, a karikákat is felezzük, harmadoljuk. Besózva állni hagyjuk, majd panírozás előtt leöntjük a levét. A panírozás konyhai lavórban, lisztben, tojásban, morzsában történik. A tojást felverve kissé sózni kell. A panírozott, aránylag száraz szeleteket tálcán, lavórban felhalmozhatjuk. A sütés zománcos edényben történik, a kondér túl mély. Akkora lábas kell, amely ráillik a kondérlyukra, és mellette nem jön ki a füst. Az edényben mindig legyen 4-5 liter olaj, lassú tűzön süssük, egyszerre 8-12 db fér el benne. A fejenként 3 db tök kisütése kb. 2,5 óra. Körettel tálaljuk.

30. Petrezselymes krumpli

0,8 l olaj, 1 kg hagyma, 10 kg krumpli, 5 cs petrezselyem fél marék só, bors, majoran­na, 2 evőkanál delikát

A hagymát erősen, a petrezselymet kicsit megpirítjuk olajon, és félretesszük a kondért. A krumplit kb. 20-25 liter forró, sós vízben megfőzzük a héjában, majd meghámozva a petrezselymes, sós hagymára szeleteljük és összekeverve a tűz felett 1-2 percig melegítjük. 5-10 perces állás után tálaljuk.

31. Szójagulyás

0,6 kg szójakocka, 0,5 l olaj, 2 kg hagyma, 3 kg friss vagy 9 cs szárított zöldség, 4 kg krumpli, 0,8 kg liszt, 5 tojás, fél marék só, 10 g bors, 8 dkg pirospaprika, 4 evőkanál delikát

A szóját és a szárított zöldséget 3-4 órával korábban sós, fűszeres lében áztatjuk. Meg kell pucolni a krumplit, hagymát, és felvágni (a krumpli nagykockára, a hagymát apróra).

A hagymát olajon megpároljuk, kis vizet öntünk rá, majd beleöntjük a szóját, felöntjük. Ha a zöldséget, krumplit is hozzáadtuk fűszerezzük, paprikázzuk. Együtt 15-18 literre felöntjük. Ha puha a zöldség, beleszaggatjuk a vízből, lisztből és tojásból gyúrt kemény, apró csipetkéket, (kb. 1 cm átmérőjű) és puhára főzzük az egészet. Akkor jó, ha a krumpli darabok is kerekednek már a sarkukon.

32. Krumplistészta

5 cs kockatészta, fél marék só, 0,5 l olaj, 1,5 kg hagyma, 5 dkg pirospaprika, majoranna, szurokfű, 6 kg krumpli, bors

A krumplit héjában főzzük 20 l forró, sós vízben, meghámozzuk és felszeleteljük. kissé összetörjük, megfűszerezzük, és egy kondérban a már megpirított hagymára szedjük, pár percig kevergetve melegítjük. A tésztát a 9. sz. recept szerint puhára főzzük, kiszedjük a krumplira, összekeverjük, és 10-15 percig állni hagyjuk, ezután savanyusággal tálalható.

33. Rántott leves

1,5 l olaj, 3 kg száradó kenyér, 15 tojás, 3-5 evőkanál ecet, 1 babérlevél, 1,5 cs kömény, 1 kg hagyma, 0,5 kg liszt, só, bors, 1-2 evőkanál delikát

A szikkadó (2 napos) kenyérből 2 cm-es kockákat vágunk és a felhasználásig legalább 3 órát szárítjuk, majd az olajon, állandóan keverve megpirítjuk és félretesszük. A leveshez hagymát pirítunk, majd felöntjük 12-15 liter vízzel, megfűszerezzük (kömény!!!). Ha forr, egy másik kondérban készült jókora rántást beleöntünk, az esetleges csomókat simára törjük. Az ecettel beállítjuk enyhén savanykásra, és beleütjük az egész tojásokat, ekkor intenzíven keverjük. Pár perces forrás után kész, ezután a pirított kenyérkockával tálaljuk.

34. Lencsefőzelék

4 kg lencse, 0,5 kg liszt, 0,5 l olaj, 3 dl ecet, 1 kg hagyma, 1 fej fokhagyma, fél marék só, bors, 1-2 babérlevél, majoránna

Az előző nap beáztatott lencsét ráöntjük az olajban párolt apróra vágott hagymára, vízzel felöntjük, kb. 14 - 15 literig, és sózva, fűszerezve főzzük. Kevés ecet is kell bele. Ha puha, egy kis rántást tehetünk hozzá, együtt felforraljuk és kész. Érdemes öntettel tálalni.

35. Paradicsomos bab

4 kg szárazbab, 4 doboz (0,5 kg-os) sűrített paradicsom, 0,5 l olaj, só, bors, 2 fej fokhagyma, kevés cukor, 0,3 kg szója granulátum, 2 kg hagyma, zellerlevél, majoránna, szurokfű

Kicsit időigényes. Az előző nap beáztatott babról leöntjük a vizet. Olajon megpirítjuk a felaprított hagymát és vízzel felöntve sózzuk, fűszerezzük. Bele a babot, és jó 1-1,5 óra alatt puhára főzzük. Félkészen beleöntjük a paradicsompürét, és együtt készre főzzük. Sűrű, főzelékszerű legyen, kb. 12-15 liternyi.

Tízórai (40 főre):

4 kg trappista sajt, 2 db/fő háromszög-sajt, 2 db/fő főtt tojás) körözött (lásd szöveg), 4-5 ü. Lekvár (1/2 l-es sajtkrém (lásd szöveg), 3 margarin és 7-8 kg kenyér, friss uborka, paprika, paradicsom ill. káposzta

 

2 naponta gyümölcs, a tábor folyamán egyszer csoki (hiányozni szokott)