Tippek kirándulásokhoz
Barna Tamás szerk [1] .
Bármikor,
ha csak alkalom adódik rá – napsütésben, hóesésben, szélviharban, szakadó
esőben, menni kell ki a természetbe, megmutatni annak csodáit és értékeit.
Megnézni a kis parkokban, hogyan énekel a fülemüle, meglesni a barlangoknál
a ki-berepülő denevéreket, titkokat fejteni meg faóriások tövében. Ki a szabadba,
ki a természetbe, ahol évszázados meséket regél az esti szél.
Kirándulni
mindig, mindenhol lehet. Nem kell hozzá különösebben semmi. Anyagiak
és idő függvényében lehet választani rövid gyalogtúrák, 15-25 kilométeres
kerékpártúrák, vagy akár 100 kilométernél is hosszabb buszos kirándulások
között. Nem kell különösebben nagy cél, elég kimenni egy erdőbe, ott szakkönyvekből
határozgatni, hallgatni a fák suttogását – s ez már környezeti nevelés. De
a „céltalan” természetjárás mellett utunk célja lehet valamilyen
múzeum vagy tanösvény is. Az alábbiakban a teljesség legkisebb igénye
nélkül néhány tippet kívánunk nyújtani azokról a helyekről, melyek végállomásai
lehetnek egy-egy ilyen útnak, és közismerten érdekes látnivalót kínálnak.
Valószínű,
hogy a Garami László: „Képes útikalauz” c. könyv felhasználásával készített
összefoglalónk rendkívül hiányos, így igényesebbeknek javasoljuk a bővebb
tájékozódást a témában.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első
és legnagyobb nemzeti parkja. A Nemzeti Park nemzetközi jelentőségét jól jellemzi,
hogy 74.000 hektáros területének egésze Bioszféra rezervátum, egynegyede
pedig a vízimadarak védelméről szóló Ramsari Egyezmény alapján kiemelten védett terület. A park
területén több veszélyeztetett állatfaj – többek között a túzok, a székicsér
és a csíkosfejű nádiposzáta
is – megtalálható.
A Hortobágyi Nemzeti Park területén megtekinthető kiállítások:
§ Hortobágyi Pásztormúzeum, A hortobágyi pásztorélet emlékei c. kiállítás, nyitva: III.–IV. hónapokban 10.00–14.00., IV–VI. hónapokban 10.00–16.00., V.–IX. hónapokban 9.00–18.00., XI.–III. hónapokban bejelentkezéssel, Tel.: 52/369–119.
§ Hortobágyi Körszín, A HNP megalakulásának dokumentumai, természeti értékei, nyitva: IV.30–X.15. 8.30–14.00.
§ Hortobágy–Szálkahalmi Bemutatóház, Botanikai és talajtani kiállítás
§ A HNP Darassai Bemutatóháza, Ragadozómadár-védelmi kiállítás, nyitva: bejelentkezéssel, Tel.: 52/377–247 (Nagy Gyula).
§ Nyugati Fogadóház Galériája, A Hortobágy múltja és jelene c. kiállítás, nyitva: egész évben 9.00–16.00., Tel.: 52/378–054.
§ Meggyes Csárdamúzeum, Néprajzi kiállítás, nyitva: bejelentkezéssel, Tel.: 52/349–922.
§ Nagyiváni Tájház, Néprajzi kiállítás, nyitva: bejelentkezéssel, Tel.: 59/354–324.
Ágotapuszta
A Hortobágyi Nemzeti Park déli részéhez tartozó puszta száraz szikesei emlékeztetnek a hortobágyiakra, de itt nagyobb tömegben virágzik májustól júliusig az erdélyi útifű, a vaksziken pedig aratni lehetne a legkedveltebb magyar gyógynövényt, a kamillát.
Tiszadobi ártér
Itt kezdődött el a „verítékes honfoglalás” a Tisza szabályozása. Valamennyire itt megmaradt a maga eredetiségében és érintetlenségében a folyószabályozás előtti élővilág. A holtágak megőrizték az ártéri erdőket, az erdők pedig a bennük élő madárvilágot, ez indokolja a védettséget a Tiszadobtól északra, a folyó két oldalán húzódó ezerhektárnyi területen. Az ártér különlegessége, hogy itt nem puha-, hanem keményfa-fajok nőttek, megmaradtak a szilek, s velük a ligetek eredeti fafaj összetétele: kőris, fekete nyár, szil és természetesen tölgy. A terület déli határa egy 12 kilométer hosszú morotva, amely a Tisza szabályozásakor alakult ki. Partját vén nyárfa- és kőriserdők szegélyezik, vizét fehér tündérrózsa és sárga vízitök díszíti.
Déli Kapu
A Hortobágy déli széle a nagykun főváros, Karcag. Itt alakította ki a helyi önkormányzat a Szélmalmi Fogadóházat, a Hortobágy Déli Kapuját. Itt részben megtekinthető a „Nimfea” Egyesület állandó fotókiállítása a Hortobágy élővilágáról, valamint számos más érdekes megnézni való. Itt működik egy turinform iroda is, ahol kerékpárt lehet bérelni, hogy a közeli HNP-hez tartozó Zádor laposon lévő Zádor híd is megtekinthető közelségbe kerüljön.
Ha Karcagon járunk, akkor még mindenképpen javasolt megnézni a Györffy István Nagykun Múzeumot is, melynek „Nagykunsági krónika” c. állandó kiállítása elbűvölően mutatja be a régi magyar vadvízországot.
Hajdúsági Erdős Puszták Tájvédelmi Körzet
A Tájvédelmi Körzet valójában nem teljesen a Hajdúságban van, hanem egy része átnyúlik a Nyírségbe, és az Erdős Puszta elnevezés sem állja meg a helyét, ugyanis van itt mocsár- és láprét , fűz- és nyírláp, ligeterdő és égeres nyíres. A nyírségi homokból kialakult buckákat, dombokat még a jégkorszakbeli szelek alakították, ki a Berettyó által szállított hordalékból. A Bagamér környéki buckákat nevezik daruhegyeknek, ahol – mint általában a dombos vidékeken – szárazak a buckatetők és a napsütötte oldalaik, ahol remekül megélnek a magyar kökörcsinek, a homoki vértők, a dombok árnyékosabb oldalán pedig a agárkosbor virít.
Ősi háziállátok bemutatása
A HNP tart fenn több védett háziállatfaj populációt is védett területein. A legismertebb észak-hortobágyi szikesen, Máta-pusztán találhatjuk meg a nóniusztelepet, itt tartják a lovasbemutatókat, itt legeltetik tavasztól őszig a szürke gulyát a rackanyájat és a ménest.
Szálkahalomnak nevezett kurgántól szekérút visz a bivalycsorda legelőhelye felé, útközben lila ökörfarkkóró, osztrák zsálya és magyar szegfű szegélyezi az utat.
Cégénydányádi park
A kapitális platán mankókra támaszkodva áll, nélkülük óriás ágai bizonnyal letörnének. Nem csoda: koronaátmérője félszáz méter! Az angol tájképi stílusban épült parkban más famatuzsálemek is akadnak: 12 méter magas és 32 méteres lombkerületű tiszafa, Észak-Amerikából hozatott mocsárciprusok, kaukázusi szárnyasdiófák, virágzó tulipánfák. A dús talaj, a bő csapadék, a párás levegő – közel a Szamos – lehetővé tette, hogy olyan növényeket telepítsenek ide, amelyek a hazai kontinentális éghajlatot nehezen tűrnék.
Nagyerdei Öregtölgyes, Debrecen
A debreceni Nagyerdő Magyarországnak és talán Európának is a legrégebben védett területe: 1462-ben ugyanis tulajdonosa, Szilágyi Erzsébet elrendeli, hogy oltalmazzák az erdő fáit. Tölgyek, gyertyánok, ezüsthársak nőnek a védett területen, amely virágzás idején, májusban különösen gyönyörű.
Bátorligeti ősláp
A bátorligeti őslápon virít hazánk talán legváltozatosabb növényvilága. A mélyen fekvő, dombokkal és erdőkkel övezett terület klímája hűvös, párás. Így tudott megmaradni a jégkorszakbeli és az ezt követő hideget kedvelő flóra számos faja. A jégkorszak előtti meleget kívánó fajok viszont túlélték a fagyos esztendőket, a lápot övező homokbuckák déli oldalán. Nem kevesebb, mint 1100 virágos növény és hétezer állat- és rovarfaj él ezen a félszáz hektáron, több mint harminc madárfaj fészkel és költ természetesen, élve az ősláp kínálta nyugalommal, melyből a fapadlózatú tanösvény ad képet.
Kiskunsági Nemzeti Park
A Duna-Tisza közének természeti értékeit a mozaik jellegű, kilenc részterületéből álló, mintegy 48.000 ha kiterjedésű Kiskunsági Nemzeti Park őrzi.
Látnivalók a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén:
§ Bösztörpuszta állattartó telep, nyitva: V.1–X.31., Tel.: 76/351–201
§ Kunszentmiklós Virágh kúria, nyitva: V.1–X.31. 11.00–15.00.
§ Bugac Pásztormúzeum, nyitva: V.1–X.31. 11.00–17.00.
§ Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, nyitva: egész évben 9.00–17.00.
Magyarország földrajzi középpontja: Pusztavacs
Az ország középpontját Pusztavacs mellett, az északi szélesség 47. fokának 11. perce és a keleti hosszúság 19. fokának 30. perce találkozásánál jelölték meg, s e térségen állították fel jelként a Kerényi József tervezte nyolcszögletű gúlatornyot. A torony 11 méter magas, előtte a helyi zónaidő, az égtájak és a napfordulók, a napkelték és a napnyugták időpontjának kiszámítására alkalmas bronz napórák állnak.
Kiskörösi turjános
A turjánoshoz vezető úton az ide látogató két kőrises-tölgyes erdő között halad el, míg meg nem pillantja a sásos, kákás, nádas területet. A szárazabb részeken inkább a réti csenkesz az uralkodó növény. A láprészek talán nyáron a legszebbek, amikor ezer színűvé válik a rét, de a lila szín az uralkodó. Lila a virága a tövises iglicének, a bakfű magasra kinyúló füzéreinek, lilásrózsaszín a sziki cickafark apró tányérkáinak, ibolyaszínű a mezei varfűnek, s mindezt teszi még változatosabbá a sárga szarvaskerep, a fehér buglyasszegfű s a többi ezer féle, ezer színű virág.
Pásztormúzeum
A Kiskunsági Nemzeti Park kétségkívül legismertebb és leglátogatottabb része Bócsa-Bugac buckái és pusztái. Itt található a Kerényi József tervezte üvegjúrta, a pásztormúzeum, ahol a bugaci pásztorélet tárgyi emlékeit gyűjtötték össze: ruhákat, eszközöket, edényeket, népművészeti alkotásokat. Az üvegjúrtán kívül is folytatódik a múzeum, pásztorépítményekkel.
Az 1992 hektáros fülöpházi buckavidék még ma is formálódik. Az ős-dunai hordalékból összehordott halmokat a szél még ma is alakítja, formálja. A szélárnyékos részeket a homoki csenkesz, a pusztai árvalányhaj és a naprózsa növi be, akadnak azonban igazi díszek is mint például a kései szegfű vagy a kékvirágú szamárkenyér. A homokbuckák ember nem járta vidékén nyáron látogatható a nemzeti park Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontja és megtekinthető a homokbuckák élővilága kiállítás.
Bócsa-Bugaci háziállatok
Bócsa-Bugacon, ahová a tanösvény vagy a piros jelzésű turistaút elvezet, ott találhatunk szürkemarha-csordát, magyar félvér ménest, rackanyájat és mangalica sertéseket, amelyek nem csak idegenforgalmi látványosságok, hanem génbank az állattenyésztés számára.
Bükki Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nógrád, Heves és Borsod megyei természetvédelmi területei olyan világhírű látnivalókat kínálnak, mint a Világ Kulturális Örökségébe sorolt Hollókő Falumúzeum vagy az Európa Tanács Diplomájával kitüntetett, miocén kori ősmaradványokat, lenyomatokat őrző Ipolytamóci Ősmaradványok Természetvédelmi terület.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiállításai:
§ Ipolytarnóc Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, nyitva: hétfő kivételével naponta, V.–X. hó 9.00–16.00., XI–XII. hó 9.00–15.00.
§ Hollókő–Ember és táj c. kiállítás, nyitva: hétfő és szerda kivételével naponta, V–X. hó 10.00–16.00., XI–XII. hó 9.00–15.00.
§ Erdőtelki Arborétum Természetvédelmi Terület, nyitva: naponta 7.00–16.00, munkaszüneti és ünnepnapokon 10.00–16.00
§ Lilafüred–Szent István Cseppkő-barlang, Anna Mésztufa-barlang, nyitva: naponta 9.00–17.00., X.16–IV.15. 9.00–15.00.
§ Boldogkőváralja Tájtörténeti kiállítás, nyitva: csak V–IX hónapokban péntek, szombat, vasárnap 10.00–14.00.
§ Árokkő kiállítás, nyitva: csak V–IX. hónapokban péntek, szombat, vasárnap 10.00–14.00., csoportos kerékpártúra a Bükki Nemzeti Parkban, kerékpárkölcsönző Szilvásvárad–Szalajka-völgy , Tel.: 60/352–695.
Erdőteleki arborétum
Az arborétum háromhektáros területén több mint hétszáz féle fa, cserje és más évelő növény fér meg egymás mellett. Ebből a sok látnivalóból feltétlenül meg kell nézni a platánkérgű fenyőt, amire a kert gondozói nagyon büszkék. Nem szabad kihagyni a szillevelű gumifát vagy a hatalmas, kilencven méter szélességű lombozatát kiterjesztő, nehézszagú borókát. Nem szabad úgy hazamennünk, hogy nem néztük meg az égerligetet és a hatalmas tölgyet, de csak óvatosan közelíthetjük meg, mert törzsén mérges szömörce kapaszkodik a magasba. Érdemes még az ölelkező tiszafákat „a park szerelmeseit” is megnéznünk.
Lázbérci Tájvédelmi Körzet
Ez a hegyekkel határolt, 77 hektáron elterülő védett tó Ózdot, Kazincbarcikát és a környező településeket látja el tiszta ivóvízzel. A védettséget nem csak a városok lakóinak egészsége követeli meg, hanem az ide települt vagy csak vonuláskor megpihenő ritka madárfajok is, mint például a kaba- és a kerecsensólyom vagy a gatyás ölyv. Már csak a tó miatt is érdemes megnéznünk a Tájvédelmi Körzetet, de a Bán-patak völgye vagy az Uponyi-sziklaszoros is maradandó élményt nyújt. A vízügyi igazgatóság által kiépített sétaút, országos kék jelzésű turistaútként, a tó nyugati partja fölött halad el.
Lipicai ménes (Csipkéskút)
Csipkéskúton a Nagymező karsztos-köves-füves rétjén találhatjuk meg a lipicai ménest.
Itt a Nagymezőn egyben tarthatunk botanikai terepgyakorlatot is, hiszen a változatos vegetációban számos védett faj találta meg élőhelyét.
Fűzzérradványi park
A park és benne a kastély mindig változtatta az arculatát, funkcióját. Volt már udvarház, aztán egyik tulajdonos kastéllyá bővítette, luxus hotel lett a vadászkastélyból, majd állami tulajdonban tüdőszanatóriumként üzemelt, végül a külhoni Károlyiak elől sikerült megszerezni ezt a gyönyörű kastélyt a műemlékvédelemnek. A kastélyt övező 140 hektáros terület már az 1826-os években is vadaspark volt, majd a század elején parkosították a tölgyes erdőt. A változtatások újszerűek és érdekesek voltak, az őshonos állományt szinte érintetlenül hagyták, szép nagy tisztásokat nyitottak, s ezeknek a szegélyét telepítették be új, távolról idehozatott fafajokkal.
Magyarország legmagasabb pontja: Kékestető
A Mátra két csúcsa az 1014 méter magas Kékestető (Magyarország teteje), és a 965 méter magas Galyatető, vulkáni tevékenység által létrehozott képződmények. Megközelíthetőek szilárd aszfalt útburkolaton, és aki körbepillant a vulkáni kúpokkal sűrűn behintett tájon, alig hiszi, hogy itt valaha tenger hullámzott.
Aggteleki Nemzeti Park
Legtöbben a Bardala-barlangot azonosítják az Aggteleki Nemzeti Parkkal, holott a Nemzeti Park Igazgatóság kis híján húszezer hektáron terül el, és két nagy részből áll. Az első, a nagyobbik, Szuhafőtől északra kezdődik, s nyugati oldalával szorosan az országhatárhoz tapadva egészen a Bódva magyarországi belépéséig terjed; a második, szigetszerű rész, ettől délkeletre fekszik ez az úgynevezett Szallonai - karszt. Bár igaz, hogy a nemzeti park legfőbb értékei a barlangok, köztük a Baradla, ez a 24 kilométer hosszú többszintes barlang csak egy a 260 közül.
Az Aggteleki Nemzeti Park Borsod–Abaúj–Zemplén megyében a mintegy 60.000 ha nagyságú Gömör–Torna–karszt magyarországi oldalán hivatott biztosítani a különleges természeti értékek védelmét.
Baradla-barlang
A Baradla 24 kilométer hosszú többszintes barlang. Ahány cseppkő képződmény annyi név, így például a Hangversenyterem, a Tigris, az Angyalszárny, az Anyósnyelv, az Oszlopok csarnoka, a Kínai pagoda, a Búbos kemence. A Baradla-barlangrendszer nyitva egész évben, télen 8.00–16.00, az utolsó túra 15.00 órakor indul, nyáron 8.00–18.00, az utolsó túra 17.00 órakor indul.
Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik még a Béke-barlang is ami inkább a gyógyító hatású levegőjéről híres, mint cseppköveiről.
Hucul ménes (Gergéslápa)
Jósfafőtől néhány kilométerre, Gergéslápán vagy környékén legel az ország egyetlen hucul ménese. A hucul ló ősi fajta, s leginkább őrzi az európai ősló, a tarpán jellemző tulajdonságait.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
A Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóságot 1991–ben azzal a szándékkal hozták létre, hogy hozzáértő gondossággal az utókor számára megőrizze, kutassa és lehetőség szerint bemutassa a Nyugat-Dunántúl természeti értékeit, az őrség erdőkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörű táját, a dunántúli bazaltvulkánok legnyugatibb tagját, a Ság-hegyet, az erősen tagolt Soproni-hegység örökzöld fenyveseit, őshonos lomberdeit, hűs vizű patakjait, a Fertő gazdag vízi élővilágát, madártömegeit és szikes pusztáit, együtt a Hanság botolófüzekkel szegélyezett láprétjeivel, maradványtavaival, a Szigetköz sajátos vízrendszerével, ártéri erdeivel és a kisalföldi meszes homokpuszták árvalányhajától ezüstösen csillogó buckaoldalaival, homokpusztai tölgyeseivel.
A Fertő–Hanság Nemzeti Park területén látogatható kiállítások:
§ Sarród, Kócsagvára–Magyar Természetvédelem c. állandó kiállítás
§ Öntésmajor–Hanság élővilága c. kiállítás, nyitva: mindennap X.16.–IV.14. 9.00–16.00, nyáron 9.00–17.00., Tel.: 96/250–334
§ Esterházy–Madárvárta kiállítás, látogatható előre bejelentkezéssel Tel.: 96/250–334
§ Chernel Kert, Kőszeg, Chernel István Emlékmúzeum, ragadozómadár repatriáló telep, nyitva: hétfő–csütörtök 8.00–16.00, péntek 8.00–14.00, Tel.: 94/362–676
§ Helytörténeti kiállítás, Sághegy, nyitva: IV.15–X.15. kedd–szombat 10.00–16.00
Tanösvények:
§ Geológiai tanösvény–Sághegyi TK, Sághegy
§ Gyöngyvirág tanösvény–F-HNP, Soproni–hegység
§ Vízi rence tanösvény– F-HNP, kenuval, 14 év felett, június–auguszus hónapokban, csak előzetes egyeztetéssel és szakvezetéssel.
§ Ciklámen tanösvény–Soproni TK, Soproni–hegység
§ Kőszegi természetvédelmi tanösvény–Kőszegi TK
§ Holt–Rába tanösvény–Pannonhalmi TK
Erdei iskola és táborozási lehetőségek:
§ Fertő–Hanség Nemzeti Park–Sárród, Kócsagvár
§ Őrségi Tájvédelmi Körzet Oktatóközpont Őrszentpéter, Keserűszer, Tel.: 94/428–119
§ Szigetközi Tájvédelmi Körzet Gombócos, Tel.: 60/311–704
Soproni botanikus kert
A botanikus kert elsősorban az erdészeti oktatást szolgálja, része az Erdészeti és Faipar Egyetemnek. A sétautak mentén álló szobrok azokra emlékeztetnek, akik a botanika, a bányászat és a geodézia oktatásáért és fejlődéséért áldozták életük munkáját. Az arborétum nem csak a múlt és jövő erdészeié, van itt kétezer fás- és háromezer lágyszárú faj. A tűlevelűek gyűjteménye az arborétum legnagyobb értéke és büszkesége, ebből is a japán nikkofenyő, a mandzsu jegenyefenyő, a kelet-kínai és a kaliforniai nagy magvú tiszafa.
Szigetközi Tájvédelmi Körzet
Évmilliók során főleg homokból és kavicsból álló hordalékkúp keletkezett, a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna határolta területen, ez lett a Szigetköz. A védettség a töltések közé szorított és állandóan, természetes módon változó világ háborítatlanságát óvja. Véneknek tartva a Szavai-csatornán át juthatunk a Csápolnaki erdőhöz, ami valaha holtág volt. Itt találhatunk tömzsi, széles derekú füzeket és bennük fészkelő macskabaglyokat. Mosonmagyaróvár környékén (a magasabb fekvésű területeken) pedig ma is gyönyörködhetünk az ősi tölgyesek maradványaiban. Alattuk tavasszal virágerdő nyílik, odvas keltikéből, szellőrózsából és hóvirágból, elvirágzásuk után az orchideafélék következnek, és ez így változik, hónapról-hónapra mindig más arcát mutatja a természet. A patkó alakú Dunaszegi-tó egy fenyővel benőtt legelőt ölel körül, a „patkó” belső részét már csak madarak lakják. A Szigetköz gyöngyszemének is nevezett Héderváron a sok látnivaló közül a kastély és ősparkja kínálja a legmaradandóbb élményt. A Macska-sziget fokozottan védett terület, de már nem víz veszi körül mint ahogy azt a nevéből hinnénk. A fokozott védelmet a ritka kosborféléi miatt érdemelte ki. Aki ellátogat a Szigetközbe, az akaratlanul is észreveszi a bős-nagymarosi vízlépcső okozta sebeket.
Pannonhalmi arborétum
A Pannonhalmi hegy 282 méter magas, de inkább domb mint hegy, amire még Géza fejedelem építtette a mai Szent Márton-bazilika elődjét. A főapátság bejáratával szemben, mívesen kovácsolt rokokó kapun át juthatunk be az arborétumba. A többszörösen újjáépített és bővített épület szerves része a kert, amely két részből áll, a 15 hektáros főapátsági parkból és a 13 hektáros parkerdőből. Az arborétumban mintegy 400 növényfajt, köztük kínai mamutfenyőt, szányasdiót és parásfát találhatunk.
Szelestei arborétum
Az arborétumot Festetich Andor alapította 1873-ban, de jelenlegi formáját báró Baich Mihály alakította ki. A park angolkert jellegét megerősítve, Festetich és később Baich is meghagyta az egykori gyümölcsös szelídgesztenye fáit, és külföldi fajokkal gyarapította az arborétum gyűjteményét. Az arborétumban található XIX. századi kastély köré Baich teraszos, franciakertre emlékeztető virágos előteret építtetett. Az alapítók emlékére a bejárattal szemben zöld borostyánnal befuttatott emlékoszlop áll. A Baich Mihály ideje óta szinte semmit sem változott az évelőkertje. Az arborétum ritkaságai, mint például a sárga- és kockás liliom vagy a királyné gyertyája, és fajokban gazdag fa gyűjteménye teszi gyönyörűvé a parkot.
Körmendi park
A körmendi park a Rába ártéri erdejére épült, megtartva a tölgy-köris-szil ligeterdő fáit. Az ártéri ligeterdő tölgyei közé minden érában telepítettek platánt, tulipánfát, vadgesztenyét, fenyőt. A tulipánfák az elsők, amelyeket Észak-Amerikából hazánkba telepítettek; mégis a park igazi értékei a hazai fák, az ártéri ligeterdőből meghagyott tölgyek, amelyek valódi tanúfák. Ezek az ősfák, a ritka szép mocsár- és páfrányfenyők, törökmogyorók érdemesek a megtekintésre. A parkról szóló leírások elsősorban szép tórendszerét, szobrait és a kastélyt dícsérik. Mégis, ha a látnivalókat keressük, rádöbbenünk, hogy a háború után csökkent a park területe, a csónakázó tó teljesen elmocsarosodott, a szobrok egy kivételével eltűntek. A kert középpontjában látható obeliszk még megmaradt, igaz, az is hiányosan.
Sárvári arborétum
Nádasdy Tamás Sárvárott a várkertben telepített virágokat és gyümölcsöket, olyanokat, hogy II. Lajos felesége innen kért oltóágakat a saját királyi kertje számára. Nádasdy Ferenc kivégzése után a várat elkobozták, a kert pedig tönkrement. A kert csak 1803-ban éledt újra, amikor Habsburg Ferdinánd tájképi kertet készíttetett. A tervező a régi fák egy részét meghagyta, így a több mint 300 évesnek becsült Rába folyó és a Gyöngyös-patak volt ártéri erdeiből származó tölgyfákat. Az arborétumban nyár- és fenyőnemesítéssel, talajtani és erdészeti kutatással is foglalkoznak. A látogatók figyelmét mégis inkább a 36 méter magas piramistölgy vagy a Magyarországon egyedül itt található magyallevelű tölgy köti le, de van itt még hóvirágfa és a tóparton bambusz is.
Duna-Dráva Nemzeti Park
A Sió torkolatától a Duna hazánkból kilépő szakaszáig terjedő részek, a Dráva menti területek tartoznak a közel 50.000 hektárnyi Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz.
A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kiállításai közül javasoljuk:
§ Mohács-Sátorhely Történelmi Emlékpark, nyitva: IV.1.–X.31. 9.00–17.00, hétfő szünnap
§ Abaligeti-barlang, nyitva: egész évben 8.00–18.00.
§ Pintér kert, nyitva: V.1.–IX.30. szombat, vasárnap és ünnepnapokon 10.00.–18.00. Csoportok bejelentkezéssel hétköznap is látogathatják.
Abaligeti hévizes barlang
Hosszú idő telt el a felfedezéstől addig, amíg az egész barlangot feltérképezték, múltjáról és élővilágáról képet kaptak. Az Abaligeti-barlang az aggtelek-jósvafői Baradlához nem hasonlítható, sem méretével, sem cseppköveivel. A földkéreg mozgása következtében keletkezett repedéseket a mélyben áramló hévíz koptatta, formálta. Évszázadokig, évezredekig eltart, amíg egy sztalagmit (alulról felfelé növő), vagy sztalaktit (felülről lefelé növő) oszlop keletkezik. Jól megfigyelhető, hogy a Pannon-tenger milyen szép szabályosan rakta le mészkőrétegeit. A barlangon keresztül egy patak folyik, egyedülálló módon: a barlangot elhagyva az Abaligeti-hegy lábánál lévő két tóba torkollik.
Béda-Karapancsai Tájvédelmi Körzet
Az egész
tájvédelmi körzet tulajdonképpen a Dunának és környéki mellékvizeinek ártere,
részben az árvízvédelmi töltések közé szorítva, részben ezeken kívül. A tájvédelmi
körzet dunántúli részét a vizek jól elkülöníthető területekre szabdalják.
Kölkedtől délre a Bédai-holtág,
más nevén Belső-Béda és egy morotva, a Külső-Béda
– mint egy nagyobb és egy kisebb kifli – fogja körbe az erdőborította
horgász- és üdülőparadicsomot. Ez a rész közel esik a lakott területekhez,
és jó út vezet keresztül rajta; egyik ága a Külső-Béda
töltéséig, a másik Erdőfű településen át a tájvédelmi körzet legdélibb pontjáig
tart. A természet itt is csodaszépet alkotott: a nádas, a holtág menti ligeterdők
vén fái bámulják magukat a mozdulatlan, csillogó víztükörben.
Pintér-kert
A 2,4 hektáros Pintér-kertben sok ritka fafajjal találkozhatunk a 30 fenyő- a 180 lombosfa- és cserjefaj között, mint például az arizónai ciprussal amely Közép-Európában a legszebb és legöregebb. Még feltétlenül meg kell néznünk a japán fehérfenyőt, a nevadai cirbolyafenyőt, a juharfa gyűjteményt és a karsztgyepi növényeket. A kert belső szintkülönbsége 70 méter, de megéri a sok lépcsőt megmásznunk, hiszen két ritka orchideafajjal, majomkosborral és szarvasbangóval találkozhatunk.
Beremendi Kristálybarlang
A beremendi kőbányában egy szokásos robbantáskor nyílt meg a nagy barlangrendszer egyik hatalmas termének a teteje. Ez a barlang a Kristálybarlang, amely nemcsak ritka szép cseppköveivel kápráztatja el az idelátogatót, hanem a lámpafényre briliánsként csillogó mészkőkristályokkal is.
Körös-Maros Nemzeti Park
A mozaikosan elhelyezkedő egységekből álló, arculatában eltérő, de kialakulásában sok közös vonással rendelkező, mintegy 42.000 hektáros kiterjedésű Körös-Maros Nemzeti Park két tájegységre különíthető el. Az egyik a Körösvidék és a hajdani Nagy- és Kis-Sárrét Békés megyei területei. A másik a Kígyósi-, a Csanádi puszták, a Kardoskúti Fehértó és a Maros hazai ártere.
A Nemzeti Park védett területeire látogató csoportok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságán igényelhetnek látogatási engedélyt és szakvezetést. (66/313855)
Bemutatóhelyek
§ Az első és legfontosabb a Réhelyi Bemutatóközpont, nyitva: IV.1–X.31. 9.00–17.00. Bejelentkezés: Tel.: 66/483–083, 66/783–077
§ Szívesen állnak rendelkezésére az érdeklődőknek a Nemzeti Park székházában, a szarvasi Anna-ligetben is, ahol a Park munkatársa szívesen tart gyerekeknek szakvezetést.
Szabadkígyósi kastélypark
A Szabadkígyósi kastélyparkban Ybl Miklós tervezte kastélyt és hozzá tartozó épületeket, gróf Wenckheim Frigyes pedig kialakította a parkot. A gróf Arad megyei birtokáról szállította földlabdástól a parkban a hatalmas, érett tölgyeket. Az eklektikus stílusban épült, kéttornyú, aszimetrikus kastélyt körbefogó parkban ma is élnek a múlt század végén az Arad megyei Borosjenőről, a szarvasi Pepi-kertből és Afrikából vagy Amerikából ide telepített fák: páfrányfenyők, mocsárciprusok, törökmogyorók, összesen több mint 150 fa- és cserjefaj. Nem csak a kastély a kert is eklektikus: a kastély előtt franciakert, kerekre és szögletesre nyírt buxusokkal körülvett szökőkúttal, az igazi, nagy park azonban angolkert jellegű, természetességre törekszik.
Kardoskúti Fehér-tó: a szikesek élete kiállítás
A tó és a tavat körülvevő szikes rétek és legelők életét és élővilágát a Kardoskút-puszta középpontjában lévő egykori tanyai iskolában – boltíves tornácú szép épület – is megismerhetjük. Közvetlenül a tó élővilágát egy a közút mellett lévő magaslesről, beteintőről nyilik lehetőség, ami ősszel az esténként behúzó darvak miatt különösen varázslatos. A környéken megtekinthető még a mátyáshalmi részen egy XII. században épült templomerőd romjai, melyet még a múlt században tárták föl.
Szarvasi arborétum
A „Pepi-kert” alapítójaként Bolza Pált tartják, aki azonban nem tett mást, mint hogy folytatta bátyja, József munkáját, ugyanis Bolza József élt itt Szarvason feleségével Batthyány Annával, és ők kezdték el a fásítást. Ők voltak azok, akik az első mamut- és páfrányfenyőket földlabdástól szállították át Bécsből, a Körös-parti öt hektáros parkba, szekérrel, amely park a mai napig őrzi ennek emlékét, hiszen a neve is Anna-liget. Az itteni, egykori Bolza kastély ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park székházának is. A múlt század nyolcvanas éveiben ezeket a fákat szállították át a mai arborétum területére. Bolza Pál és Joseph Grines tervei szerint a park peremére véderdő-sávot, a belső területre pedig platán facsoportot ültetettek, így a melegebb éghajlatot kedvelő fajoknak kedvezőbb mikroklímát tudtak kialakítani. Egy 1920-ban készült feljegyzés szerint 263, egy 1955-ös feljegyzés szerint 730, most pedig másfélezer fa- és cserjefaj található a gyűjteményben. Ez az egyetlen olyan arborétum az országban, ahol a fűre szabad lépni, le lehet heverni a fák alá, lehet a gyepen játszani. Az arborétumban a mamutfenyők, mocsáriciprusok és a tulipánfa látványán kívül a számos énekesmadárral találkozhatunk. Nyáron ugyan kevesebb a virág, viszont lenyűgöző a zöld szín ezernyi változata, ősszel a fák télre való felkészülése okoz maradandó élményt a vörös szín árnyalataival. Télen a lombtalan fák ágainak rajzolata gyönyörködteti el az arborétumba látogató vendégeket. Az arborétum másik figyelemre méltó sajátossága a kikötője, amelyből sétahajó indul a Holt-Körösre szakvezetéssel.
S ha már Szarvason járunk, érdemes megtekinteni a történelmi Magyarország középpontját is. A középpont helyét már 1880-ban kimérte egy szarvasi gimnáziumi tanár, ott annakidején egy szélmalom állt, amit később lebontottak. Az 1932-ben kijelölt országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabb esett, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé, szemközt a szarvasi arborétummal. Megjelölésére akkoriban dombot és rá terméskőből egy mű-szélmalmot emeltek.
Mágorpuszta
A Szeghalom és Vesztő között lévő régészeti feltáró hely és régészeti kiállítás a szoborparkkal érdekes látnivaló lehet bárkinek.
A kiállítások környezete kihívóan szép. A két domb között, virágágyásoktól körbevéve érdekes szökőkút. A gondosan gyepesített tágas teret a bejárattól jobbra szoborpark keretezi. A Csolt nemzetség tagjai építettek ide egy kicsiny templomot a XI. században, amit a következő században nagyobbítottak, átépítettek, kolostort emeltek mellé. A monostort feltárták, rekonstruálták alapfalait. Az előkerült falmaradványokat, oszloptöredékeket az egykori borpincében helyezték el, szépen kiegészítve jól értelmezhető magyarázó szövegekkel. Ugyanitt tekinthető meg az ásatások történetéről egy fotó kiállítás.
Túrkevei környezeti nevelési bázis
Igazából nem is a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Nagy-Sárrét széli település Túrkeve, ahol a térség egyik legnagyobb környezet- és természetvédelmi civil központja található. A helyi Herman Ottó Természetvédő Kör munkatársai is szívesen állnak az idelátogatók rendelkezésére (56/361-505).
Itt működik a Györffy Tanya Szabadidőközpont, ahol egy környezeti nevlési céllal berendezett és felszerelt tanya várja a látogatókat számos szabadidő programos rendezvényével, melyek között lovaglás, lovaskocsis kirándulás a Körös-Maros Nemzeti Parkba is szerepel.
Szintén Túrkevén épül a Fekete István Környezet és Természetvédelmi Központ, mely a „Nimfea” Természetvédelmi Egyesület tulajdonában lévő kis erdőcskében lelt otthonra. Itt szintén szívesen látják a látogatókat a kiépülő természetvédelmi tanösvénnyel és szakvezetéssel. A településen a civil szervezeteknek köszönhetően kiváló lehetőség van természetvédelmi táborok és erdei iskola programok szervezésére.
Dévaványai-Ecsegi puszták törzsterület
A Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb törzsterülete őrzi a nagysárréti puszta és gyepmaradványok értékes társulásait, és a Berettyó folyó (ma Hortobágy-Berettyó főcsatorna) szabályozás alól kimaradt ősmeder maradványait változatos madárvilágával. Ecsegfalvától nem messze, a Kiritó mellett van Mirhó emlékkő, amit kevés gyaloglással meg lehet nézni, közben pedig kiváló lehetőség nyílik mocsári növényfajok meghatározására.
Az Ecsegfalva és Dévaványa közötti Réhely majorban alakították ki a Túzokrezervátumot, amely e faj megmentésének hazai bázisa. S bár a telep nem látogatható, de a mellette működő Túzok Múzeum, illetve KMNP Oktatóközpont az év nagy részében várja látogatóit szálláshelyeivel, és az egykori mocsárvilágot idéző színvonalas kiállításával, melyben tárgyi emlékek mellett helyet kaptak Muray Róbert festményi és Széll Antal mesterfotói is.
Duna-Ipoly Nemzeti Park
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe a főváros, Pest megye, Komárom-Esztergom megye, Fejér megye és Nógrád megye egy részére terjed ki. Igyekszik megőrizni a Dunakanyar és az Ipoly folyó természeti képét.
A főváros szívében található Gellért-hegy számos botanikai ritkaságnak és vadon élő állatnak ad otthont. Budapest II. kerületében két ritkaságszámba menő idegenforgalmi barlang is várja a látogatókat: a 12,5 km hosszú Pál-völgyi barlang és a tőle 800 méternyire lévő Szemlő-hegyi hévizes barlang, amelyet Budapest földalatti virágoskertjének neveznek.
A fővárostól néhány kilométerre lévő Ócsai Tájvédelmi Körzet is kínál ritkaságokat, s felidézi a régmúlt idők Alföldjének lápos képét.
Budai Tájvédelmi Körzet
A Budai-hegységet nevezik a főváros tüdejének, s számos értéke miatt tekintélyes része védelem alatt is áll. Benne találhatók talán a legismertebb kirándulóhelyek: a János-hegy a Normafával, a Széchenyi-hegy, a Kis- és a Nagy-Hárshegy, a Remete-hegy a barlanggal, a Hármashatár-hegy és lehetne még hosszan sorolni. Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy a geológiai értékeket fölfedezzük. A megfagyott vízesésként fehérlő dolomitsziklák, a meredek, és a legnagyobb kánikulában is hűvös szurdokvölgyek, a hegytetőkről kitáruló tájképek és nem utolsósorban a barlangok jelentik a természetvédelmi értékeket.
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
A bányák és a barlangok a tájvédelmi körzet fő nevezetességei. Ez a mészkő hegység nem túl magas, – 4-600 méteres – kisebb-nagyobb rögökből áll, amelyek a triász, illetve a jura időszakában keletkeztek. Mindkét korból maradtak ősmaradványok, a triászból dachsteini mészkőben – Gerecse túlnyomó része –, a jurából a vörös mészkőben – Piszke, Tardosbánya, Sütő –. A Gerecse növényzete hasonló a Vérteséhez: dolomitos sziklagyepek, karsztbokorerdők – és nyíló virágok kora tavasztól késő őszig. A Tájvédelmi Körzetben növényritkaságok is akadnak, mint például a kékszínű csillagvirág, a leánykökörcsin, a Szent István-szegfű vagy a kék szamárkenyér; de a fő ritkaság a sárga ernyős virágú Sadler-husáng.
Budapesti botanikus kert
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Botanikus Kertje, a Fűvészkert, átvészelte a csonkításokat, a II. világháborút, és így, kicsinyre „összehúzódva”, még mindig hatezer növényfajnak (illetve változatnak) ad otthont fővárosunk közepén, pedig amikor a Festetich-telket a Füvészkert kialakítása céljából az egyetem megvásárolta, messze volt még ide a város. Öreg botanikus kertnek vének a fái is. A kínai páfrányfenyők doyenjei például közel másfélszáz évesek. De nem csak a famatuzsálemek érdemesek említésre és főleg megtekintésre, hanem az ősztől tavaszig virágba borult orchideák, a rovarforgó növények vagy a 800 fajt bemutató kaktusz- és pozsgásgyűjtemény is. A Fűvészkert egyik fő nevezetessége mégsem a termő banán cserje, a fenyőóriás, az orchidea gyűjtemény vagy a légyfogó kancsóka, hanem a nyolcszögletű üvegpalotában lakozó amazonaszi tündérrózsa.
Jókai-kert
A Jókai-kert a fővárosban, a Sváb-hegyen található. A Jókai Mór által 1853-ban vásárolt és fákkal, dísznövényekkel betelepített telek, ma az Országos Természetvédelmi Hivatalnak, a Madártani Intézetnek, a Magyar Madártani Egyesületnek és a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésében lévő Jókai-emlékszobának együtt ad otthont. A kertben sétálva számos madárfajt megfigyelhetünk amellett, hogy gyakran szem elé kerül egy-egy huncut mókus.
Váci Göncöl Ház, és Ártéri Tanösvény
Vác mellett a Duna parttól nem messze van a Göncöl Ház, ahová az arra járónak javasoljuk a látogatást, ugyanis itt nem csupán egy szervezet életébe kaphatunk betekintést, hanem megcsodálhatjuk a rendkívül szép és bőséges ásványkiállítást is.
Innen nem messze van a Göncöl Szövetség ártéri tanösvénye, ahol hangulatos fa pallókon besétálhatunk a Duna ártérre, a bemutató táblák segítségével képet kapva annak élővilágáról és mindennapjairól.
Pál-völgyi-barlang
Aki cseppkőbarlangi látnivalókra számít, az erősen csalódni fog, amikor a fővárosban, Budán található barlangba lép. A földkéreg mozgásai következtében keletkezett hasadékokat nem a felszínről beszivárgó hideg csapadékvíz, hanem a felszínre törő forró forrásvíz oldotta-tágította, majd hűlőfélben s a nagy nyomás alól szabadulva le is rakta az oldott mészkövet. A hévíz képezte formák azonban nem cseppkövek, hanem gömbfülkék vagy öblös, karéjos alakzatok, esetleg leomlóan függönyszerűen; az ezekről lecsüngő, a beszivárgó hidegvíz által épített cseppkövek későbbiek, másodlagosak.
Alcsúti arborétum
Az arborétum szemet gyönyörködtető, szabálytalan kert, amely utánozni igyekszik a szelídítetlen anyatermészetet. Van azonban benne valami Janus-arcúság is: ha a bejárat felől közelítjük meg, gondozott parkot látunk, ha a kastélyhomlokzat lépcsőiről szemléljük, sűrű erdő övezte hegyi rétnek tűnik. A park különleges értékei: a mocsárciprusok, a fenyőgyüjtemény, a vérbükkök. a törökmogyorófák, a japánakácok, a vadgesztenyék, a feketediók, a vasfák. És ami egyedülálló: az óriási zuhatagos bükk.
Chernel István Madárvárta
A madárvilágáról méltán híres Velencei-tó déli partján, Agárd Székesfehérvár felé eső, nyugati szélén található a múlt század neves ornithológusáról, Herman Ottó tanítványáról elnevezett környezeti nevelési központ, a Chernel István Madárvárta. A Madárvártában számos foglalkozás mellett lehetőség nyílik a vízek és vízpartok élővilágának tanulmányozására.
Kámoni arborétum
A Gyöngyös-patak mellett található az arborétum, ahol virágzik január-februárban a farkasboroszlán, a hunyor, a tajváni éricia, a tündérfa és a varázsmogyoró; március-áprilisban az aranyfa, babérhanga, díszcseresznye, a harangvirágfa, a liliomfa, a lonc, a nárcisz, a korai rododendron és a sáfrány; májusban a leglátványosabban a rododendron virágzik; június-júliusban az arália, a hárs, a nyári orgona, a szivarfa és a szömörce; augusztus-szeptemberben a leszpedéza, a rózsa, a trombitacserje és a végzetfa; októberben nem a virágok, hanem a lombok szinei vonzzák a látogatókat; november-decemberben pedig az örökzöldekben gyönyörködhetünk.
Ócsai Tájvédelmi Körzet: helytörténeti és néprajzi kiállítás
Az Öregfalu egyik szép paraszti házegyüttesében rendezték be a tájvédelmi körzet irodáját, a mellette álló szomszédos épületből pedig tájház lett. Az eredeti régi cserépedényekkel és eszközökkel felszerelt parasztkonyhából nyílik a belépés a lakószobának berendezett helyiségbe. Az ágyat ócsai hímzésű ágyneművel vetették be, s külön érdekesség, hogy a rárakott négy főkötő közül kettőt romai katolikus, kettőt meg római katolikus viselt valaha. A másik szobában archeológiai és geológiai leleteket mutatnak be. A tájház udvarán faragott fa fejfákat láthatunk.
Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Veszprém és Zala megye rendkívül változatos földrajzi adottságai kiemelkedően sok természeti értéket őriznek. A Balaton északi partvonalától a Rába síkjáig, a Marcal folyó völgyétől a Tési-fennsíkig, a Mura-mentétől a Kis-Balatonig számos geológiai, botanikai, zoológiai és tájképi érték érdemel természetvédelmi oltalmat.
Bemutatóhelyek:
§ Nemzeti Park természeti értékeit bemutató kiállítás, Veszprém, Vár u. 31., nyitva: 8.00–15.00.
§ Lóczy–barlang, Balatonfüred, nyitva: V.1–IX.30. 10.00–16.00. Hétfő szünnap.
§ Hagyományos állatfajtákat bemutató majorság: Salföld, nyitva: egész évben.
§ Geológiai bemutatóhely, Hegyestű, nyitva: 1998. tavaszától
§ Tájház, Vörös tó, nyitva: V.1–IX.30. 10.00–16.00. Hétfő szünnap.
§ Bivalyrezervátum, Kápolnapuszta, nyitva: egész évben, de. legelőn, du. telephelyen.
§ Erdők Háza, Bakonybél, nyitva: III.15.–XI.30. 9.00.–16.00. Hétfő szünnap.
§ Arborétum, Zirc, nyitva: III.15.–XI.30. 9.00.–16.00., V.1–IX.30. 9.00–17.00., X.1–XI.30. 9.00–16.00.
Tanösvények:
§ Lóczy Lajos sétaút, Tihany
§ Geobotanikai tanösvény, Badacsony
§ Boroszlán tanösvény, Magas–Bakony, Gerence–puszta (szabadon látogatható területek, szakvezetés az Igazgatóság központjában igényelhető.)
§ Kis–Balaton (külön engedély megkérése után szakvezetővel látogatható)
Balatonfüredi erdő
A Koloska-völgy és két oldalán a hegyek – a tó felől nézve balról a Péter-hegy, jobbról a Tamás- és a Sándor-hegy, valamint a Barátlakások hegye – méltán népszerű turistacélpontok. A Péter- és a Tamás-hegy a botanikusok körében is jól ismert, s a természetvédelmi terület e két hegy értékes gyepének s a gyepen termő ritka növényeknek köszönheti védettségét. A Barátlakosok hegye csodálatos sziklaalakzatairól nevezetes. A hegyen kolostor állt valaha, s benne barátok laktak. A Koloska-völgy nevét ugyancsak kapcsolatba hozzák az itt élt szerzetesekkel: a klastrom állítólag igen kicsiny volt, csak „kolostorocska”, s ebből rövidült le a Koloska elnevezés.
Keszthelyi kastélypark
A keszthelyi kastélypark most 7,2 hektáron terül el, de 1887-től 1945-ig a park területe 42 hektár volt. A park története azonban nem ekkor kezdődött, mivel már egy 1769-ben rajzolt térkép már jelzi, hogy a kastély mellett franciakert és faiskola van. Festetics György kezdte el építeni 1792-től egy laza szerkezetű, természetesnek látszó, tisztásokkal és facsoportokkal tarkított kertet, egy angolparkot. A kastélypark nem csak nyáron, hanem egész évben csodálatos látnivalót kínál a látogatók számára. Évente közel négyszázezren tekintik meg a kastélyparkot és a Festetics-kastély kiállításait, amelyek a főúri életmódot mutatják be. A kastélyhoz a parkon át visz az út, az idelátogató így megtekinthet egy négyszáz éves mocsári tölgyet vagy a tó mögött egy kínai páfrányfenyőt.
Lesencetomaji láprét
A láprét a jégkorszakból maradt ránk, és sokájig megőrzött sok növényritkaságot, mint például a rovarevő alpesi hízót, lisztes kankalint vagy az illatos hagymát, de a hatvanas években lisztes kankalintól még lila réten mára már nem találunk egyetlen tövet sem e három ritka növényfajból. A növények pusztulásáért a bauxitbányászat a felelős.
Badacsonyi Tájvédelmi Körzet
A Balaton hegyei közül a Badacsonyt vette oltalma alá elsőként a természetvédelem, de így is elég későn, ugyanis egyedül Badacsonyban 300.000 négyzetmétert pusztított el, tett tönkre a bányászat az oszlopos bazalttal fedett hegyoldalból. A 436 méteres hegy alsó része homok és agyag, erre szóródott a bazalttufa, majd ráömlött a bazaltláva.
A Badacsonyi Tájvédelmi Körzet nagy forgalmának oka nemcsak a táj, a geológiai értékek vagy a történelmi, irodalmi emlékekben keresendő, hanem a badacsonyi borban is. A XVIII. században megkezdődött a díszes, nagy présházak és pincék építésének korszaka, egyik közülük a Kisfaludy-ház. A hegy legmagasabb pontján, 438 méteres magasságban épült 14 méteres kilátótorony szintén Kisfaludy Sándor nevét viseli. A Badacsony mellett találjuk az Őrsi-hegyet, amely kolostorromjairól, de még inkább a 400 fajjal büszkélkedhető arborétumáról híres. A Tóti-hegy 347 méteres magas bazaltját a századfordulón kezdték kitermelni, de a többihez képest nem sokat károsodott, és a bányák okozta csupasz sziklafoltokat is lassan benövi a hegyi ternye virága. A Csobánc csonkakúpján több szép műemlék is található. Várát a XIII. században építették, ellenállt töröknek, császáriaknak egyaránt, de a szatmári béke után, mint annyi más várat az osztrákok ezt is felrobbantották. Ha a Balaton felől nézzük, Badacsony jobb felőli szomszédja az Őrsi-hegy az Ábrahám-heggyel, bal oldalt pedig Szigliget a Várheggyel és az Antal-heggyel áll mellette. Közülük a legmagassabb a Szigliget 242 méteres magasságával, csúcsáról apró kúpocskának tűnik az Óvár.
Keszthelyi Tájvédelmi Körzet
A keszthelyi hegység legnagyobb része dolomitból, egy elenyésző része (edericsi) pedig pados mészkőből épül fel. A kéregmozgások által itt kialakulhattak völgyek, szurdokok, mint például a Szent-Miklós-völgy, a Kígyós-völgy vagy a Vár-völgy, amelyeket szirtek fognak közre. A hegységek belsejében pedig barlangokat találhatunk, mint például a Szoba-kő-barlang, a Vadlány-barlang vagy a Vadlány-lik-barlang. A hegységen szépszámmal találhatunk kilátóhelyeket, így a Pap-hegyen a Batsányi-kilátót, a Kápolna-dombon a Szép-kilátót, a Garga-hegyen a Bél Mátyás-kilátót, Vonyarcvashegy fölött a Kitaibel-kilátót, Gyenesdiás fölött a Festetics-kilátót és a Petőfi-hegyen a Berzsenyi-kilátót. Valaha őserdő borította a hegységet, mára majdnem csak betelepített fákkal találkozunk, amiket főleg gazdasági szempontok alapján választanak ki. Ezért az itt élő védett növényeket a fakitermelés is nagymértékben fenyegeti, mint a valaha itt is élő homoki nőszirmot, de sajnos mára már mindenki csak múlt időben beszél róla.
Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet
A Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben a lenyűgöző tájon kívül van más látnivaló is, ami szintén a körzet védettségét indokolja. Az Odvas-kő barlangjából például csiszolt kőkori leletek, a bronzkorból pedig mintegy 1200 halomsír került elő. A Vaskorból ránk maradt a Kék-hegyen egy-egy földvár. A honfoglalás idejéből csak a pogány áldozóhelyek nevei maradtak meg, mint az Oltár-kő vagy a Fehér-kő. A Tájvédelmi Körzethez tartozik egy község is, Bakonybél. A XIII. századig a királyi erdőispánság központja, 1018-ban itt létesült a Benedek-rendi apátság, majd kolostor. A kolostorkert valóságos arborétum, a vén fái mellett érdemes megnéznünk a templomban Dorfmeister István festményeit. A Tájvédelmi Körzet jelentős része fennsík, peremén hegycsúcsok magasodnak ki, amelyen várak sorakoznak, közülük talán a legszebb, a Tájvédelmi Körzeten kívül eső cseszneki vár. A Magas-Bakonyban otthon érzik magukat a magashegységi és a mediterrán éghajlatot kedvelő növények is, de vannak itt karszterdők és égeresek, láp-, rét- és sziklagyepek egyaránt. De azért kétségtelen, hogy a bükkösök a legszebbek, ami a terület erdőinek majd fele. A fokozottan védett területeken, például a Som-hegyen található turbánliliom, tarka nőszirom és négy kosborfajta. Az elmúlt időben megfogyatkozott a madárvilág, de még így is 104 védett és négy fokozottan védett faj található a Magas-Bakonyban. Ezzel szemben a dámvad, a szarvas, a muflon, az őz és a vaddisznó túlságosan is elszaporodott.
Zírci arborétum
Az arborétum hazánkban a legmagasabban, 400 méter tengerszint feletti magaságban terül el, éppen ezért hosszú a tele, hűvös a klímája, párás a levegője. Az arborétum fő célja a Bakonyban őshonos növények gyűjtése, bemutatása. Az északi és a déli terület valóban az őshonos fáké , de a kert közepén telepített fákat, úgynevezett egzótákat találunk. Az arborétum fő nevezetessége a Cuha-patak és a körbe vezető sétaút kereszteződésétől nem messze található 400 éves, 25 méter magas tölgy.
Jeli arborétum
Az arborétum 500 hektáros területe jól elkülöníthető részekre tagolódik, a 13 holdas parkrész, ahol májusban a több ezer rododendron bokor virágba borul, mellettük fák, főleg lombos örökzöldek, a fenyőövezet 25 hektáros területen fekszik, és még ennél is nagyobb a tájövezet, amiben közel félszáz parcellán észak-amerikai, ázsiai és természetesen európai fenyőfajok várják a látogatókat. E területeken kívül is akadnak érdekes részek, mint például az Óriások erdeje, mamutfenyővel és óriástujával, a Tavak völgye ázsiai eredetű fákkal (kaukázusi jegenyefenyő, kínai mamutfenyő, japánciprus), vagy a bükkösben rejtőzködő Hétforrás.