Bagolyvédők Baráti Köre

Eddigi tevékenységeink bemutatása

ATevékenységeink, kutatásaink
A bagolyvédelem alapjait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettől örököltük, akiknek sok aktív programja miatt véleményünk szerint viszonylag kevés ideje jut a baglyokkal történő foglalkozásra. Mi tehát önállóan (működési területünkön) elkezdtük a baglyok teljes állományfelmérését, ami vonatkozott mind a költő, mind az áttelelő populációkra. Elsősorban az egyre ritkuló gyöngybaglyot céloztuk meg. Szerény költségvetésünk arra sem volt elég, hogy az egyik faluból a másikba történő utazásokkor téríteni tudjuk az útiköltséget.
A másik fő tevékenység a bagolyköpet vizsgálatok voltak, amiket fészkelő és áttelelő helyekről gyűjtöttünk.

Bagolyköpet vizsgálatok
A baglyok elsősorban kis termetű rágcsálókkal, énekesmadarakkal és nagyobb termetű ízeltlábúakkal táplálkoznak. Az elfogyasztott táplálék emészthetetlen részeit, mint a csontok, toll, szőr, rovarok kitinpáncélja, egy tömör, úgynevezett köpet formájában kiöklendezik. A bagoly köpetek fajspecifikusak, vagyis adott fajra jellemzőek (tehát más alakú köpete van a gyöngybagolynak, mint az erdei fülesbagolynak, vagy mint a macskabagolynak, stb.), ez alapján a bagoly látványa nélkül is megállapíthatjuk, hogy az adott területen mely bagolyfaj fordul elő. Ezek a köpetek összegyűjtve jól elemezhetőek- analizálhatóak, ha azokat szétbontjuk és a bennük található csontokat, elsősorban koponyákat megvizsgáljuk. Az épen maradt koponyák alapján egyértelműen megállapítható, hogy milyen rágcsáló vagy énekesmadárfaj volt az adott bagoly tápláléka. A bagoly köpet vizsgálatok megmutatják, hogy milyen állatfajokkal táplálkoznak az egyes bagolyfajok. Következtetni tudunk az adott terület rágcsáló faunájára, hiszen a baglyok gyakran ejtenek zsákmányul számunkra az adott területről eddig nem ismert rágcsálófajt, melyek igen rejtett életmódjuk következtében nagyon ritkán, vagy nem is kerülnek szem elé. A bagoly köpetek fajösszetétele mindig precízen követi a rágcsálófajok állományváltozásait, gradációit (elszaporodásait).
Önkénteseink segítségével rendszeresen gyűjtjük a bagolyköpeteket az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeiről, a gyöngybaglyok köpeteit az előfordulási helyeikről, a macskabaglyokét a számukra kihelyezett költőládákból gyűjtjük össze. A gyöngybagoly köpeteket fészkelőhelyeik környékén gyűjtjük.
Az összegyűjtött köpeteket aztán szintén önkénteseink segítségével szétbontjuk és a bennük található csontok alapján megállapítjuk, hogy milyen állatfajokat fogyasztottak a baglyok.

Állományfelmérés
Hazai bagolyfajaink viszonylag eltérő élőhely- és fészkelőhely igényeik következtében csak fajspecifikus módszerekkel vizsgálhatóak. Állományfelmérő munkáink során arra törekszünk, hogy minden alkalmas fészkelőhelyen elsősorban tél végén, kora tavasszal, tehát a szaporodási időszakban megbizonyosodjunk az adott faj jelenlétéről, hiányáról. A gyöngybaglyok (Tyto alba) elsősorban hodályokban, állattartó telepek padlásán, templomtornyokban fészkelnek, és a költési időn kívül is megtalálhatóak fészkelőhelyeiken, így költési időn kívül is könnyen felmérhető faj. Munkánk során ellátogatunk minden hodályba, állattartó telepre, magtárhoz, tanyához, templomhoz, hogy meggyőződjünk jelenlétükről, vagy esetleg hiányukról. Ott, ahol a gyöngybagoly jelen van, költési időben is visszalátogatunk, hogy sikeres költésükről megbizonyosodjunk, illetve a szükséges védelmi teendőket végrehajtsuk. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) telente elsősorban a települések templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin gyülekeznek nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre. Tagtársainkkal évről évre felmérjük a hagyományos gyülekező helyeket, figyeljük a baglyok számának változását a tél folyamán. Új programunk segítségével szeretnénk az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeit a lehető legtöbb helyen iskolások segítségével felmérni. Célunk, hogy minél több település, minél több iskolája részt vegyen a programban. A programban részt vevő diákok ajándékokban részesülnek. A fokozottan védett réti fülesbagoly (Asio flammeus) esetében ellátogatunk azokra a pusztákra, mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, ahol korábbi években költött, vagy jelenlétét tapasztaltuk. Mivel a réti fülesbagoly a talajon fészkel, így fészekalja gyakran esik a kaszáló vagy arató munkagépek áldozatául. Kiemelten fontos feladatunk a veszélyeztetett fajok fészkének megtalálása, a fészekaljak védelmének megszervezése. A kuvik (Athene noctua) elsősorban a tanyák, magtárak, állattartó telepek és hodályok jellemző, kis testű baglya. Egykoron "halálmadárnak" nevezték, teljesen alaptalanul. A hozzáfűződő hiedelmek alapja, hogy előszeretettel táplálkozik lámpatestek, a tanya ablakon kiszűrődő fények közelében. Mivel elsősorban éjszakai ízeltlábúakkal táplálkozik, melyek gyakran gyűlnek a lámpák köré, így a kuvik is azokra a helyekre jár vadászni, ahol nagy számban talál a lámpatest köré gyűlt lepkéket és más rovarokat. A tanyákon késő éjszaka akkor égett a petróleum-, vagy viharlámpa, ha a házban nagy beteg, vagy haldokló feküdt. A tanyaablakon kiszűrődő fényre odagyűltek a rovarok és persze megjelent a kuvik is jellegzetes kiabálásával, melyre a lakók természetesen azt hitték, hogy a halál közelít. Aztán meglátták az ablakban kíváncsiskodó kuvikot, aki csak napi betevőjére vadászott az ablak fényénél és azt hitték, hogy az ágyban fekvő életéért jött. Így ragadt rajta a "halálmadár" név és ahol érték űzték és pusztították e kis baglyot. Ahol sikerült sarokba szorítani, ott vagy agyonütötték, vagy megfogták és élve kiszegezték a kapura, hogy a halált távol tartsák a háztól. Szerencsére napjainkra ezek a babonák a legtöbb helyen már feledésbe merültek, de még mindig akad rá példa, hogy kuvikok hasonló sorsra jutnak. Célunk, hogy a megmaradt babonát, téves hiedelmeket a baglyokkal kapcsolatban szétoszlassuk, védelmüket elősegítsük. A tanyasi élet és a külterjes állattartás háttérbe szorulásával sajnos e kis baglyunk állománya is megfogyatkozott. Önkénteseink segítségével ellátogatunk azokra a helyekre, ahol potenciálisan előfordulhat és megbizonyosodunk jelenlétéről, költéséről. A macskabagoly (Strix aluco) elsősorban erdőkben fészkel, természetes faodvakban. Táplálkozása rendkívül változatos, így köpeteinek vizsgálatai által kaphatjuk egy adott terület kisemlős-faunájáról a legteljesebb képet. Elsősorban az Alsó-Tisza hullámtéri erdeibe helyeztünk ki és helyezünk jelenleg is a Kiss Ferenc Csongrád megyei Természetvédelmi Egyesület (CSEMETE) munkatársaival együttműködésben macskabagoly számára költőládákat. A költőládákból összegyűjtött köpetek pedig elemezzük.

Szabadtéri állomány-védelem
A szabadtéri védelmet az előzetes állományfelmérésre alapozzuk. Az állomány felmérés során információkat szerzünk az előfordulási- és költő-helyekről így tudunk gondoskodni azok hatékony védelméről. A veszélyeztetett fészkek védelmét is az előzetes információk segítségével tudjuk megszervezni. A baglyok megtelepedését alkalmas helyeken odúk kihelyezésével segítjük. Odú kihelyezés a macskabagoly, erdei fülesbagoly, gyöngybagoly, kuvik esetében jöhet szóba az Alföldön, hiszen elsősorban ezek a fajok költenek itt. A réti fülesbagoly a talajon fészkel, így védelmük a fészkük aktív védelmével oldható meg. Munkánk során feltárjuk az egyes fajok veszélyeztető tényezőit, melyek kivédésére, enyhítésére stratégiát dolgozunk ki.

Szemléletformálás
A bagoly fajok hatékony védelmének igen jelentős eleme a szemléletformálás. Célunk, hogy minél több emberrel, elsősorban fiatalokkal ismertessük meg a hazánkban költő baglyokat, a rájuk leselkedő veszélyeket és lehetőséget nyújtunk, hogy ki-ki aktívan részt vehessen védelmükben akár önkéntesen is. Szeretnénk eloszlatni a megmaradt tévhiteket nem csak a baglyokkal, hanem a denevérfajokkal kapcsolatban is.

Denevérvédelem
Bagolyvédelmi munkánk során számos esetben tárunk fel denevér gyülekezőhelyeket is. A baglyok mellett a denevérek védelmét is felkaroltuk, hiszen meglehetősen veszélyeztetett emlősökről van szó. Sajnos a denevérekhez még több tévhit kapcsolódik, mint a baglyokhoz, így aktív tudatformáló tevékenységünkkel szeretnénk az emberekhez közelebb vinni ezt a szintén rejtett életmódú állatcsoportot. Azt kívánjuk elérni, hogy ne féljenek az emberek a denevérektől, és ne bántsák őket, ha berepül a lakásba, vagy gyülekezőhelyre találnak lakásuk padlásán, vagy pincéjében. A közhiedelemmel ellentétben a denevér nem ragad az ember hajába. Repülő ízeltlábúakkal táplálkoznak, így számunkra semmilyen kárt nem okoznak ezek az állatok. Munkánk segítségével szeretnénk feltárni egyes denevérfajok gyülekezőhelyeit, megtelepedésüket odútelepek kialakításával segítjük. Feltárjuk azokat a veszélyeztető tényezőket, amelyek negatívan befolyásolják a térség denevérállományait és ennek megfelelően próbálunk védelmük érdekében stratégiát kidolgozni.

Új programunk:
Erdei fülesbagoly téli gyülekezőhelyek felmérése

A Bagolyvédők Baráti Köre (BVBK) és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület új programot indít a 2003/2004 telére, az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérésére.
A programban elsősorban iskolások segítségét várjuk, akik lakóhelyükön a templomkertekben, temetőkertekben közösen mérnék fel a fákon nappalozó fülesbaglyok számát.
Az erdei fülesbaglyok (Asio otus) telente elsősorban a települések templomkertjeinek, temetőkertjeinek örökzöld fáin csapatosan gyülekeznek nappal és innen járnak ki éjszakára táplálkozni a környékbeli élőhelyekre. A baglyok rendkívül hasznos állatok, hiszen a mezőgazdasági földeken kárt okozó rágcsálókkal táplálkoznak, ezért védelmük érdekében információkat gyűjtünk a gyülekezőhelyek elhelyezkedéséről és a nappalozó baglyok számáról.

A programba bekapcsolódó tanulók ajándékot kapnak és cserébe annyit kérünk, hogy címünkre juttassák el, hogy lakóhelyükön pontosan hol és hány bagoly gyülekezik télen.
A programba bekapcsolódni kívánók számára adatlapokat biztosítunk, melyen megtalálhatóak azok a kérdések, melyekre kíváncsiak vagyunk az erdei fülesbagoly gyülekezőhelyekkel kapcsolatban.

A programmal kapcsolatban részletes információk a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Bagolyvédők Baráti Körének honlapján (www.nimfea.hu) kaphatóak.

Jelentkezési lap letöltése - Ms-Word formátum

- Adobe Acrobat ( PDF) formátum

Adatlap letöltése - Ms-Word formátum

- Adobe Acrobat ( PDF) formátum

Vissza az oldal tetejére