A Dráva-Mura vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata
II.
2. Fajlista, következtetések, összefoglalás, irodalomjegyzék
2. Faunalist, Conclusion, Summary, References
2. Artliste, Schlussfolgerung, Zusammenfassung, Literatur
Sallai Zoltán
„NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület,
Szarvas, Pf. 122.
4.4. Fajlista
A következőkben
Nelson (1984) fejlődéstörténeti
rendszere alapján, taxonómiai sorrendben ismertetjük a Dráva és Mura folyókon,
valamint a hazai vízgyűjtőjükön, az 1999. novembere és 2001. októbere között
fogott fajokat az előfordulási adatokkal. A fajonkénti gyűjtési helyeket ABC-sorrendbe
rendeztük.
Az adatok közlésénél a Dévai és munkatársai (1987) által javasolt faunisztikai adatközlés formai követelményeit vettük irányadónak, a gyűjtés időpontja után az egyedszámot közöljük. A mások gyűjtéséből származó adatokat kiegészítettük a gyűjtő nevének kódjával és a gyűjtés módszerének a kódjával, valamint néhány esetben a standard testhosszra vonatkozó adatot is feltüntettük. A következő gyűjtők adatait használtuk fel: Báldy Tibor dr. = BT, Böde Lajos = BL, Énok Ferenc (Nagykanizsa) = ÉF, Fenyősi László = FL, Hermán István = HI, Kontos Tivadar (Túrkeve) = KT, Otártics Zsolt (Somogytarnóca) = OT, Petrik Péter (Barcs) = PP, Smolcz Antal = SA, Sallai Zoltán & Vas Gábor = SZ&VG, Tóth Péter (Fityeháza) = TP. Az ismeretlen gyűjtőket „ANONYM” jelzéssel láttuk el. A gyűjtési eszközt az 1x1 cm szembőségű kerítőháló esetében „+KERHL”, a tükörhálóval fogott halaknál „+TÜKHL”, a horgászok fogásából származó adatokat „+HORG” kóddal jelöltük, valamint egy esetben találtunk egy csapóhorogra felakadt csukát, melyet „CSHOR”-al és szintén egy esetben van egy kézzel fogott kőfúró csík, melyet „KÉZ”-zel jelöltünk. Azoknál az adategységeknél (rekordoknál), ahol nem szerepel a gyűjtő neve, ott Sallai Zoltán volt a gyűjtő, de helytakarékossági okokból csak a mások gyűjtéséből származó rekordoknál jelöltük meg a gyűjtő személyét.
KÖRSZÁJÚAK
– CEPHALASPIDOMORPHI
INGOLAFÉLÉK – PETROMYZONTIDAE
1.,
Dunai ingola – Eudontomyzon mariae (Berg, 1931)
Elsőként Juranic (1880, 1881, 1884) és Glowacki (1885) dolgozataiban találkozhatunk
a faj drávai előfordulásával. Az ingola XX. századi adatait az irodalmi áttekintésben
értékeltük.
2000-ben két alkalommal is
sikerült találkoznunk a fajjal a Dráván, a barcsi C28-as határkőnél lévő kőszóráson.
A 2001-es mintavételezések során szisztematikusan kerestük a fajt a lágyüledékkel
és detritusszal borított részeken, de nem került elő egyetlen mintahelyről
sem. 2002 áprilisában azonban kifejlett egyedeit megtaláltuk Mattynál, Révfalunál
és Őrtilosnál is. Valamennyi előkerült egyedet – lárvát és kifejlett egyedeket
egyaránt – partvédelmi kőszórásokon sikerült megfognunk. Ezek alapján kijelenthetjük,
hogy a faj állandó faunaeleme a Drávának, de állománya kicsi, ugyanis azokon
a lelőhelyeken, ahol stabil állománya van jelen, az év bármely időszakában
megfogható (Sallai, 1999). Az
újabb észleléseink arra utalnak, hogy a faj a teljes hazai Dráva-szakaszon
megtalálható. Fokozottan védett, igen ritka faj, továbbá a Habitat Directive
II. függelékében is megtalálható.
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés,
Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 1, 151 mm (ad.); 2000.07.23, 1, 96 mm (juv.)
– Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18,
8 (juv.) – Kerca (Kercaszomor):
2000.03.21, 22 (juv.) – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 8 (juv.); 2000.05.19, 4 (juv.).
OSTEICHTHYES – CSONTOS HALAK
TOKFÉLÉK – ACIPENSERIDAE
2.,
Simatok – Acipenser nudiventris Lovetsky,
1828
A XIX. századi szakirodalmak
(Juranic 1880, Glowacki, 1885, Herman,
1887) szinte kivétel nélkül említik a Drávából. A faj egyetlen recens
időszakra vonatkozó, drávai bizonyító példánya 1989-ben került elő Heresznyénél,
melyet egy Petrik Péter nevű
horgász fogott (Pintér, 1991b).
Ezt az egyedet Pintér Károly
határozta meg, az egyedről az 1994-ben megjelent tokalakúakkal foglalkozó
bibliográfiájában fotót is közöl (Pintér,
1991b, 1994). Az előfordulási adatot Harka
(1992a) és Majer (1995)
is meghivatkozta, tehát nem több példány megkerüléséről van szó. A fajnak
ismertek olyan formái, melyek egész életüket az édesvizekben töltik. Mivel
a tokfélék fogása elektromos halászgéppel szinte teljességgel lehetetlen,
más halászeszközöket, így kecét is alkalmaztunk fogására, de a Dráva nagy
átlátszósága miatt ezen próbálkozásunk több alkalommal is teljes eredménytelenséghez
vezetett. Védett faj, valamint a Habitat Directive V. függelékében is megtalálható.
Dráva, 185-186 fkm (Heresznye):
1989.08.18, 1, 1470 mm, 20500 g, PP, +HORG.
3.,
Kecsege – Acipenser ruthenus Linnaeus,
1758
A XIX. századi szakirodalmak
ennek a fajnak a jelenlétét is leírták a Drávából (Heckel, 1847, Juranic,
1880, Glowacki, 1885, Herman, 1887). Sajnálatosan, a kecsege drávai
jelenlétét is csak a horgász szaklapokból ismerhetjük. 1975 és 1987 között,
összesen 3 rekord méretű kecsegét fogtak a horgászok a Dráva hazai szakaszán.
Érdekes tényként fogadhatjuk, hogy 1987 utáni, horgászok által fogott, Drávából
származó rekordkecsege fogásáról nincsenek adataink. Ezt az alapján jelenthetjük
ki, hogy a Magyar Horgász 25, a Sporthorgász 10 utóbbi évfolyamát vizsgáltuk
át. Horgászokkal folytatott beszélgetések alapján többen azt nyilatkozták,
hogy az utóbbi években nem találkoztak a fajjal, és tudomásuk sincs kecsege-fogásról.
Mindenképpen ritkának nevezhető, veszélyeztetett, Habitat Directive V. függelékében
is megtalálható faunaelemünk.
Dráva: 1975.08.04, 1, 830 mm,
5640 g, BL, +HORG. – Dráva: 1979.11.11, 1, 590 mm, 2050 g, BT, +HORG. – Dráva
(Őrtilos): 1987.00.00, 1, 750 mm, 4510 g, HI, +HORG.
PONTYFÉLÉK – CYPRINIDAE
4.,
Bodorka – Rutilus rutilus (Linnaeus,
1758)
A Dráva és Mura folyókon, valamint vízrendszerükön általánosan elterjedt, gyakori faj, valamennyi idevágó szakirodalomban találkozhatunk a leírásával (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bíró, 2001, Majer & Bordács, 2001). A mellék- és holtágakban gyakoribb, a főmederben ritkább előfordulású.
Cserta (Csömödér): 2000.07.24, 1 –
Dráva mellékág (Háromfa):
1999.11.06, 2 – Dráva
mellékág, összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20, 12 – Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval,
a kavicsbányató mellett (Zákány): 2001.04.13, 3 – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 27 – Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 6 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
1 – Dráva, 135 fkm
(Szentborbás): 2000.07.21, 2 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14, 70 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 3 –
Dráva, 148 fkm (Barcs): 2000.07.21,
2 – Dráva, 149-150
fkm (Barcs): 2001.07.14, 1 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs):
2000.07.21, 150 – Dráva,
184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 16 – Dráva, 190 fkm (Vízvár): 2000.07.20, 5 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár):
2001.06.19, 1; 2001.08.16, 57; 2001.10.17, 7 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág (Vízvár): 2001.08.16,
56; 2001.10.17, 8 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.03.18, 2; 2000.07.22,
24; 2001.06.13, 1 – Dráva, magaspart (Heresznye): 2000.11.03, 2, SZ, +HORG – Dráva, magaspart (Heresznye): 2000.11.03,
1, KT, +HORG – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 4;
2001.08.16, 21; 2001.10.18, 32 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1, ANONYM,
+HORG – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 16; 2001.06.19, 22; 2001.10.17,
18; 2001.10.18, 7 – Dráva,
193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 40 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.05.20, 5; 2000.07.22, 10; 2000.11.04, 52; 2001.06.19, 15;
2001.08.17, 6; 2001.10.18, 2 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 19;
2001.08.17, 1 – Dráva,
a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 4 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár):
2000.03.18, 2; 2000.05.20, 7; 2001.08.16, 24 – Dráva, Andris-gödör, B176 (Örtilos):
2000.03.20, 15 – Dráva,
ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.03.20, 69; 2000.11.04, 5 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel,
154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 4 – Dráva, barcsi hajókikötő, kövezés (Barcs): 2001.06.13,
18 – Dráva, barcsi
hídnál (Barcs): 2001.04.12, 1; 2001.06.20, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó):
2000.03.18, 4 – Dráva,
C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.04.11, 1 –
Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés,
Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 1; 2000.07.23, 9; 2001.06.20, 13; 2001.08.15,
20; 2001.10.17, 44 – Dráva,
C442 határkő, mellékág (Bélavár): 2000.03.18, 2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 83 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág kiágazásánál a főmeder: 2001.07.13,
33 – Dráva, Fahíd léniája
végén, kövezés (Matty): 1999.11.04, 1; 2000.07.21, 15; 2001.04.11, 4; 2001.08.14,
45 – Dráva, Fekete-árok
befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 36 – Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál (Matty): 2001.10.16, 6 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05,
3 – Dráva, kikötő (Drávasztára):
2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás
(Tótújfalu): 2001.04.12, 7; 2001.06.20, 5; 2001.07.14, 23 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12, 1 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon),
Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 79; 2000.11.02, 398 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés,
Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.08.14, 26; 2001.10.16, 1, ANONYM, +HORG
– Dráva, Korcsina, 141 fkm
(Drávagárdony): 2000.07.21, 60 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 1; 2001.04.11,
9; 2001.06.12, 12 – Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta): 2000.11.02, 2 – Dráva, őrtilosi vasútállomás (Örtilos):
2001.06.19, 2; 2000.03.19, 3; 2000.03.20, 1; 2000.07.22, 1; 2001.08.17, 11;
2001.08.17, 2, ANONYM, +HORG; 2001.10.19, 1 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 3 – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 8;
2001.04.12, 2; 2001.06.20, 8; 2001.08.15, 40 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 13 –
Dráva, új Fekete-víz torok
(Drávacsehi): 1999.11.05, 2 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 23 – Fehér-víz (Kemse): 1999.11.06, 2 –
Fekete-víz (Drávapalkonya):
2000.11.01, 4 – Fekete-víz,
közúti hídnál (Tésenfa): 2000.11.01, 17 – Fekete-víz, közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02,
8 – Fekete-víz, közúti
hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11, 4 – Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 1 – Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18, 17 –
Kerka (Alsószenterzsébet):
1999.11.08, 2; 2000.05.19, 1 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 5; 2000.11.05, 2 – Kerta, közúti hídnál (Mikekarácsonyfa):
2000.07.24, 1 – Mura,
52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21, 1; 2000.07.22,
37 – Mura, 19 fkm (Tótszerdahely):
2000.11.04, 10; 2000.11.05, 4 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári): 2000.07.23, 3; 2001.10.18,
14 – Mura, beleznai
átkelő (Belezna): 2000.03.22, 19 – Mura, kavicsbánya (Letenye): 2000.05.19, 3 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.03.22, 4; 2000.07.23, 30 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 648 –
Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21,
16 – Zsdála-patak,
B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 18; 2001.04.13, 3, SZ&VG, +KERHL;
2001.06.13, 2; 2001.06.13, 2, SZ&VG, +KERHL.
4a., Bodorka x dévérkeszeg hibrid – Rutilus rutilus x Abramis brama
A leggyakoribb pontyféle hibrid, melyet több ponton megtaláltunk. Meghatározását a Bănărescu (1964), Cowx (1983) és Wood & Jordan (1987) által megadott határozókulcsok segítségével végeztük.
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.10.18, 1 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 1 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 1 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 1.
5.,
Leánykoncér – Rutilus pigus virgo (Heckel,
1852)
Az első drávai leánykoncér
előfordulásokat Juranic (1880) és Glowacki (1885) tette közzé. A recens időszakból először Majer & Bíró (2001)
és Majer & Bordács (2001)
jelezte a Drávából. A saját adatok alapján kijelenthetjük, hogy a leánykoncér
végig jelen van a Dráva hazai szakaszán, ami kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel
bír. A Murából 1999 óta (Sallai,
1999) nem volt újabb észlelésünk. A kézre került egyedeket a fő- és mellékágban
fogtuk meg. Ritka, veszélyeztetett, dunai endemizmusunk. Hazai védettséget
is élvező és Habitat Directive II. függelékében is megtalálható halunk.
Dráva (Barcs): 2000.06.11, 1, OT, +HORG
– Dráva, 159 fkm (Barcs):
2000.11.19, 1, SA, +HORG – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2001.10.17, 1, 131 mm, – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág
(Vízvár): 2001.08.16, 1, 129 mm – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár):
2001.10.17, 1, 121 mm – Dráva,
barcsi hídnál (Barcs): 2001.10.17, 1, 72 mm, – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2001.08.14,
1, 300 mm, ANONYM, +HORG – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.10.16,
2, ANONYM, +HORG.
6.,
Amur – Ctenopharyngodon
idella (Valenciennes, 1844)
Harka (1992a) dolgozatában elsőként jelzi a Dráva hazai szakaszáról. Saját vizsgálatok során csak a Dráva vízgyűjtőjéből tudtuk jelenlétét kimutatni, ritka. Adventív faj, így természetes vizeinkben nem kívánatos a jelenléte.
Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 1 – Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21,
1.
7.,
Vörösszárnyú keszeg – Scardinius
erythrophthalmus (Linnaeus,
1758)
Az idevágó szakirodalmak többségében találhatunk a faj drávai előfordulására vonatkozó utalást (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bíró, 2001, Majer & Bordács, 2001). A Dráva és Mura folyók mellék- és holtágainak mérsékelten gyakori, stagnofil faja.
Dráva mellékág (Háromfa): 1999.11.06,
3 – Dráva mellékág,
összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20, 5 – Dráva, 190 fkm (Vízvár): 2000.07.20,
3 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, babócsai kavicsbányatavak (Babócsa):
2000.03.18, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2001.10.17, 5 –
Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva,
Szilháti rész (Cún): 2001.08.14, 17 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 3 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 4 –
Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő
morotva lefolyója, mentett oldalon (Piskó): 2001.04.11, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2000.05.20, 1 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 2 – Dráva, Vájás-tó (Drávasztára): 2001.04.11, 3, ANONYM, +HORG – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár):
2000.05.21, 1 – Dráva-holtág, Hótedra (Gordisa): 1999.11.05, 2 – Dráva-holtág, Nagy-Bók, Vörös-part (Barcs):
2000.03.19, 2, ANONYM, +HORG – Fekete-víz, közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02,
4 – Rinya (Babócsa):
2000.07.23, 2.
8.,
Nyúldomolykó – Leuciscus leuciscus (Linnaeus,
1758)
A faj első leírása a Drávából Heckel (1847) nevéhez fűződik. Az utóbbi 10 évre vonatkozó drávai haltani
munkák ugyancsak említik (Harka, 1992a,
Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A kifogott egyedek főként
kavicsos aljzatú, gyors sodrású mederrészekről kerültek elő, de ritkán, lassabb
folyású mellékágakban is fogtunk néhány egyedet. A Dráva és Mura folyók vízrendszerének
mérsékelten gyakori, reofil faja.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
3 – Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 20 – Dráva,
190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 3 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.08.16, 6 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2001.06.19, 2 –
Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.05.20, 1; 2000.07.22, 1; 2000.11.04, 3; 2001.06.19, 3; 2001.10.18,
2 – Dráva, kikötő (Drávasztára): 2000.11.02, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát
(Drávasztára): 2001.04.11, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2000.05.21, 1; 2001.06.20, 1 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya):
1999.11.05, 1 – Kerka
(Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 1; 2000.05.19, 5 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 11;
2000.11.05, 2 – Mura,
19 fkm (Tótszerdahely): 2000.11.04, 10 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21,
2; 2000.07.22, 6; 2000.11.05, 1; 2001.06.14, 3 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és
kövezés (Molnári): 2000.03.21, 1; 2000.11.04, 2 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22,
12 – Mura, kavicsbánya
(Molnári): 2000.05.19, 2 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 1.
9.,
Domolykó – Leuciscus cephalus
(Linnaeus, 1758)
Valamennyi idevonatkozó szakirodalom
említi a Drávából (Heckel, 1847,
Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman,
1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bíró,
2001, Majer & Bordács, 2001). Általánosan elterjedt, igen gyakori reofil faja a két
folyónak és a vízrendszerükhöz tartozó vízfolyásoknak.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
4 – Cserta (Iklódbördőce):
2000.05.19, 2 – Cserta (Csömödér): 2000.07.24, 10 – Cserta (Mikekarácsonyfa): 2000.07.24, 1 – Dráva: 2001.07.13, 1 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
13 – Dráva, 135 fkm
(Szentborbás): 2000.07.21, 3 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14, 6 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 2 –
Dráva, 144 fkm: 2001.07.14,
2 – Dráva, 145 fkm
(Drávatamási): 2000.07.21, 1 – Dráva,
148 fkm (Barcs): 2000.07.21, 100 – Dráva, 148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14, 1 – Dráva, 149 fkm (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, 149-150 fkm (Barcs): 2001.07.14,
2 – Dráva, 165 fkm
(Barcs): 2000.07.20, 5 – Dráva, 179 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 2 – Dráva, 180 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 10 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
3 – Dráva, 190 fkm
(Vízvár): 2000.07.20, 2 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 18 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2000.03.18, 19; 2000.05.21, 2; 2000.07.22, 21; 2001.06.13, 6; 2001.06.19,
4; 2001.08.16, 51; 2001.10.17, 117 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 18; 2001.08.16, 33; 2001.10.18, 113 –
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés
feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 6; 2001.06.19, 27; 2001.08.16, 2; 2001.10.17,
37; 2001.10.18, 5 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 6 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.05.20, 14; 2000.07.22, 20; 2000.11.04, 15; 2001.04.14, 3;
2001.06.19, 81; 2001.08.17, 25; 2001.10.18, 19 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos):
2001.04.14, 24; 2001.06.19, 10 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos):
2001.08.17, 8 – Dráva, a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 3 –
Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár):
2000.03.18, 1 – Dráva, Andris-gödör, B176 (Örtilos): 2000.03.20, 5 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos):
2000.03.20, 9; 2000.11.04, 1 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 6
– Dráva, barcsi hajókikötő,
kövezés (Barcs): 2001.06.13, 2 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2000.03.19, 2; 2001.04.12, 2; 2001.06.20,
3; 2001.08.15, 17; 2001.10.17, 19 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2000.03.18, 2; 2001.04.13, 4 –
Dráva, C131 határkőnél lévő
kőgát és Korcsina torok alatti kövezésen, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06,
13; 2001.04.11, 7 – Dráva,
C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 4; 2000.05.21,
4; 2000.07.23, 20; 2000.11.03, 3; 2001.04.12, 10; 2001.06.20, 14; 2001.08.15,
28; 2001.10.17, 18 – Dráva,
Cún-Szaporcai-Holt-Dráva alatti főmeder (Cún): 2000.11.02, 2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 2 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 1999.11.04, 6; 2000.07.21,
8; 2000.11.01, 1; 2001.04.11, 6; 2001.08.14, 9; 2001.10.16, 2 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166
fkm (Barcs): 2001.07.13, 3 – Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál (Matty): 2001.10.16, 3 – Dráva, Gyöngy-szigetnél (Piskó): 2001.04.11,
9 – Dráva, Kaffka homokpad
(Gordisa): 1999.11.05, 77 – Dráva, kikötő (Drávasztára): 2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 15; 2001.07.14, 2 – Dráva,
Korcsina (mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 2; 2000.11.02,
6; 2001.04.11, 1; 2001.08.14, 27; 2001.10.16, 19 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 7 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár):
2001.07.13, 2 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 6; 2001.04.11,
22; 2001.06.12, 5 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.03.19, 6;
2000.05.20, 3; 2000.07.22, 14; 2000.11.04, 5; 2001.06.19, 3; 2001.08.17, 16;
2001.10.19, 6 – Dráva,
régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 7;
2000.05.21, 5; 2001.06.20, 11; 2001.08.15, 7 – Dráva, szentborbási kutatóház (Szentborbás): 2000.11.02,
2; 2001.07.14, 5 – Dráva,
Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 20 – Dráva, új Fekete-víz torok (Drávacsehi): 1999.11.05, 4
– Dráva-holtág, a Vízház
mellett (Vízvár): 2000.05.21, 2 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa): 2000.11.01, 4 – Fekete-víz, közúti hídnál (Kisszentmárton):
2000.11.02, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11, 5 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 36 –
Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21,
86 – Kerca (Bajánsenye):
2000.05.18, 40 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 27; 2000.05.19, 65 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 15;
2000.11.05, 11 – Mura,
19 fkm (Tótszerdahely): 2000.05.19, 6; 2000.11.04, 7 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 1999.11.08, 3; 2000.03.21, 7; 2000.07.22, 26; 2000.11.05, 7; 2001.06.14,
5 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári): 1999.11.07, 18;
2000.03.21, 13; 2000.07.23, 8; 2000.11.04, 21; 2001.10.18, 148 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22,
6 – Mura, Borsfai-patak
torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 25 – Mura,
kavicsbánya (Letenye): 2000.05.19, 6 – Mura,
kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19, 21 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna):
2000.03.22, 2; 2000.07.23, 5 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 1 – Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21,
1 – Zsdála-patak, B416
határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 3.
10.,
Jászkeszeg – Leuciscus idus (Linnaeus, 1758)
A XIX. századi szakirodalmak mindegyikében
megtalálható a faj (Heckel,
1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki,
1885, Herman, 1887). Az újabb, Drávára vonatkozó halfaunisztikai publikációkban
szintén megtalálhatjuk a faj leírását (Harka, 1992a, 1997,
Majer, 1995, 1998, Majer & Bíró, 2001, Majer & Bordács, 2001). Majer
(1998) dolgozata és vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy a Dráva
teljes hazai szakaszán előfordul. Harka
(1992a) adatai és saját
tapasztalataink alapján ritka
reofil fajnak találtuk a Drávában, a Murából nem sikerült jelenlétét igazolnunk.
Dráva, 122 fkm, főmeder, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 6 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14,
1 – Dráva, 153 fkm,
Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 3 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.10.18, 1 – Dráva,
192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2001.10.18, 1 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.08.15,
3 – Dráva, Fahíd léniája
végén, kövezés (Matty): 2000.07.21, 3 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 4 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu):
2001.04.12, 23 – Dráva,
Korcsina (mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 1; 2000.11.02,
11 – Dráva, Korcsina
torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.08.14, 1 – Dráva,
Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 3 – Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta): 2000.11.02, 1 –
Dráva, strand (Barcs): 2001.08.15,
1.
11.,
Fürge cselle – Phoxinus
phoxinus (Linnaeus, 1758)
Vizsgálataink során csak a Mura vízrendszeréhez
tartozó Kerkában és Kercában találtuk meg, a két vízfolyásnak mérsékelten
gyakori védett hala.
Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 15
– Kerca (Bajánsenye):
2000.05.18, 4 – Kerka
(Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 9; 2000.05.19, 5.
12.,
Balin – Aspius aspius (Linnaeus, 1758)
Az archív (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887) és recens (Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001) szakirodalmak
egyaránt leírják a Drávából. A Dráva és Mura teljes hazai szakaszán jelen
van, európai veszélyeztetettségű fajunk, melynek hazai állományai stabilnak
nevezhetők. A Habitat Directive II. és V. függelékében is megtalálható.
Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva,
134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14, 2 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21,
1 – Dráva, 153 fkm,
Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 2 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.10.18, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 1 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.10.17,
1 – Dráva, C28 határkőnél
lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.07.23, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.07.21, 1 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 21 – Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál (Matty): 2001.04.11, 1 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 2 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon),
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 7 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 1
– Dráva, Szerbsziget
(Drávapalkonya): 1999.11.05, 1 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa):
2000.11.01, 2 – Mura,
Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 2.
13.,
Kurta baing – Leucaspius
delineatus (Heckel, 1843)
Elsőként Glowacki (1885) írta le előfordulását a Drávából. Majer (1998) fajlistáján szerepelteti a folyóból, de adatolt előfordulási adatát nem adja közre. Mindössze egyetlen példánya került elő a Tornyi-Rinyából 2000-ben. A többszöri mintavételezés ellenére sem sikerült több példányt fognunk, pedig Harka (1992a) több száz egyedének megkerüléséről számolt be. A Dráva-menti mocsaras élőhelyeken kerestük a fajt, de mindeddig nem sikerült megtalálnunk. Hazai védettséget élvező, ritka faunaelemünk.
Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21, 1.
14.,
Küsz – Alburnus alburnus (Linnaeus, 1758)
Az idevágó szakirodalmak említik a Drávából (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). Általánosan elterjedt, eurytop faj mindkét folyóban, a teljes hazai szakaszon előfordul és a vízrendszerben is stabil, önfenntartó populációi élnek.
Cserta (Csömödér): 2000.07.24, 1 –
Dráva mellékág, összeköttetésben
a folyóval, a kavicsbányató mellett (Zákány): 2001.04.13, 1 – Dráva,
122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 21 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 5 – Dráva, 135 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
2 – Dráva, 143 fkm:
2001.07.14, 5 – Dráva,
144 fkm: 2001.07.14, 1 – Dráva,
147 fkm (Barcs): 2001.07.14, 5 – Dráva, 148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14, 50 – Dráva, 149-150 fkm (Barcs): 2001.07.14, 1 –
Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21,
20 – Dráva, 153 fkm,
Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 50 – Dráva, 174 fkm: 2000.07.20, 10 – Dráva, 179 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
3 – Dráva, 184-181
fkm (Bolhó): 2000.07.20, 3 – Dráva,
190 fkm (Vízvár): 2000.07.20, 53; 2001.07.13, 4 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár):
2000.05.21, 2; 2001.06.19, 17; 2001.08.16, 55; 2001.10.17, 12 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág
(Vízvár): 2001.08.16, 5; 2001.10.17, 2 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2000.03.18, 9; 2000.07.22, 13; 2000.11.03, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 39; 2001.06.19, 34; 2001.06.19, 16; 2001.08.16,
8 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 3; 2001.06.19, 159; 2001.08.16,
16; 2001.10.17, 1; 2001.10.18, 9 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13,
22 – Dráva, 4-es őrház
előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.03.20, 1; 2000.05.20, 43; 2000.11.04,
571; 2001.04.14, 3; 2001.06.19, 132; 2001.10.18, 7 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos):
2001.06.19, 20 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos): 2001.10.18, 10
– Dráva, a mellékág
betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 27 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2000.05.20, 1
– Dráva, ártér a gömbkőnél
(Örtilos): 2000.11.04, 1 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 2
– Dráva, barcsi hajókikötő,
kövezés (Barcs): 2001.06.13, 2 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.04.12, 41; 2001.06.20, 4; 2001.08.15,
4; 2001.10.17, 2 – Dráva,
bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2000.03.18, 58; 2000.05.22, 56; 2001.04.13,
4 – Dráva, C131 határkőnél
lévő kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2000.05.21, 7; 2001.06.20, 24; 2001.08.15, 2; 2001.10.17, 18 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva alatti
főmeder (Cún): 2000.11.02, 6 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő kavicsbányató (Babócsa):
2001.06.13, 9 – Dráva,
Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 1999.11.04, 8; 2000.07.21, 1; 2001.06.12,
2; 2001.08.14, 5; 2001.10.16, 2 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 –
Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 18 – Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál (Matty): 2001.04.11, 5; 2001.10.16,
2 – Dráva, Gyöngy-szigetnél
(Piskó): 2001.04.11, 15 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 2 –
Dráva, kikötő (Drávasztára):
2000.11.02, 4 – Dráva,
Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12,
50; 2001.06.20, 19; 2001.07.14, 10 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr):
1999.11.06, 1; 2000.11.02, 151; 2001.08.14, 5 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony):
2000.07.21, 3 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár): 2001.07.13, 10 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát
(Drávasztára): 2000.11.02, 14; 2001.04.11, 19; 2001.06.12, 382 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2000.03.20, 20; 2000.05.20, 36; 2000.07.22, 1; 2000.11.04,
2; 2001.06.19, 20; 2001.08.17, 1; 2001.10.19, 4 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen
oldal) (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1 – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 1; 2000.11.01, 121 – Dráva, strand (Barcs): 2001.04.12, 10;
2001.06.20, 23; 2001.08.15, 19 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 22 –
Dráva, zákányi kavicsbányató
(Zákány): 2001.04.13, 15, ANONYM, +HORG – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 27
– Fekete-árok (Barcs):
2000.11.03, 100 – Fekete-víz,
közúti hídnál (Tésenfa): 2000.11.01, 6 – Fekete-víz, közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02,
1 – Fekete-víz, közúti
hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11, 4 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 11 – Kerka (Alsószenterzsébet): 2000.05.19,
11 – Kerka (Szécsisziget):
2000.07.24, 1; 2000.11.05, 35 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 1999.11.08,
1; 2000.03.21, 2; 2000.07.22, 23; 2000.11.05, 10; 2001.06.14, 8 – Mura,
19 fkm (Tótszerdahely): 2000.05.19, 3; 2000.11.04, 4; 2000.11.05, 5 –
Mura, B127-128 határkő, kavicszátony (Molnári): 2000.11.04,
1; 2001.10.18, 1 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 7 – Mura, kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19,
1 – Mura, Principális-csatorna
(mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.03.22, 76; 2000.07.23, 15 – Rinya
(Babócsa): 2000.07.23, 453 – Tornyi-Rinya
(Háromfa): 2000.05.21, 76 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 13; 2001.04.13, 2,
SZ&VG, +KERHL; 2001.06.13, 3, SZ&VG, +KERHL.
15.,
Sujtásos küsz – Alburnoides bipunctatus (Bloch, 1782)
Juranic (1884) és Glowacki (1885) leírták a faj előfordulását a Drávából, azonban a recens időszakra vonatkozó drávai faunisztikai munkák (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001) egyáltalán nem tartalmazzák. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül a legnagyobb egyedszámban került elő. A két folyó teljes hazai szakaszán, és a vízgyűjtőjükhöz tartozó valamennyi vízfolyásban megtaláltuk. Mérsékelten gyakori, védett faja két folyónak és a vízrendszernek.
Cserta (Iklódbördőce): 2000.05.19, 2
– Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 12 – Dráva,
134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 135 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 1 –
Dráva, 144 fkm: 2001.07.14,
3 – Dráva, 148 fkm
(Barcs): 2000.07.21, 100 – Dráva,
148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14, 2 – Dráva, 149 fkm (Barcs): 2000.07.21, 3 – Dráva, 149-150 fkm (Barcs): 2001.07.14, 1 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21,
1 – Dráva, 165 fkm
(Barcs): 2000.07.20, 5 – Dráva,
184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 6 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 4 –
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés
(Vízvár): 2000.05.21, 3; 2001.06.19, 3; 2001.08.16, 8; 2001.10.17, 3 –
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág
(Vízvár): 2001.08.16, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.03.18, 2; 2000.07.22,
4; 2001.04.13, 3; 2001.06.13, 2 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.06.19, 11; 2001.08.16, 7; 2001.10.18, 2 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.05.20, 1; 2000.07.22, 6; 2001.06.19, 38; 2001.08.17, 3; 2001.10.18,
2 – Dráva, 4-es őrház
kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 5 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti
kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 7; 2001.10.18, 16 – Dráva, Andris-gödör, B176 (Örtilos):
2000.03.20, 125 – Dráva,
barcsi hídnál (Barcs): 2001.08.15, 2; 2001.10.17, 113 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó):
2000.03.18, 1; 2000.05.22, 2 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Heresznye): 2001.04.13,
2 –Dráva, C28 határkőnél
lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 7; 2000.05.21, 9; 2000.07.23,
5; 2000.11.03, 7; 2001.04.12, 9; 2001.07.14, 1; 2001.08.15, 22; 2001.10.17,
40 –Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty):
1999.11.04, 1; 2000.07.21, 15; 2000.11.01, 10; 2001.04.11, 4; 2001.06.12,
1; 2001.08.14, 10; 2001.10.16, 5 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13,
4 – Dráva, Gyöngy-szigetnél
(Piskó): 2001.04.11, 5 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás
(Tótújfalu): 2001.04.12, 1 –Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr):
1999.11.06, 19; 2000.11.02, 7; 2001.08.14, 9; 2001.10.16, 26 – Dráva,
Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 11; 2001.04.11, 20;
2001.06.12, 11 – Dráva,
őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.03.19, 6; 2000.05.20,
2; 2000.07.22, 24; 2000.11.04, 27; 2001.04.14, 19; 2001.06.19, 11; 2001.08.17,
8; 2001.10.19, 43 – Dráva,
régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs): 2000.11.01, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2000.05.21, 3 – Dráva, szentborbási kutatóház (Szentborbás): 2000.11.02,
1 – Kerca (Kercaszomor):
2000.03.21, 3 – Kerca
(Bajánsenye): 2000.05.18, 2 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 37; 2000.05.19, 41 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 1999.11.08, 23; 2000.03.21, 2; 2000.07.22, 16; 2001.06.14, 70 –
Mura, 19 fkm (Tótszerdahely):
2000.05.19, 3; 2000.11.04, 21; 2000.11.05, 110 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári):
1999.11.07, 22; 2000.03.21, 3; 2000.07.23, 62; 2000.11.04, 50; 2001.10.18,
83 – Mura, Borsfai-patak
torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 22 – Mura,
kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19, 20 – Mura,
Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.03.22, 2.
16.,
Karikakeszeg – Blicca bjoerkna (Linnaeus, 1758)
Heckel (1847) közölte elsőként a Drávából
a faj előfordulását. Az idevágó valamennyi recens szakirodalomban megemlítik
jelenlétét (Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács,
2001). Álló- és folyóvízi élőhelyeken egyaránt találkoztunk
vele, mindkét folyó teljes hazai szakaszán fellelhető, mérsékelten gyakori,
eurytop faj.
Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval
(Zákány): 2001.04.13, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 3 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14,
3 – Dráva, 184-181
fkm (Bolhó): 2000.07.20, 1 – Dráva,
190 fkm (Vízvár): 2000.07.20, 3 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág (Vízvár): 2000.07.22, 2; 2001.08.16,
4 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 1; 2001.08.16, 1 –
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés
feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 2, ANONYM, +HORG; 2000.07.23, 2 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár):
2001.07.13, 8 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2001.06.19, 2 –
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti
mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 3;
2001.08.17, 2, +TÜKHL – Dráva,
Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 7 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág
kiágazásánál a főmeder: 2001.07.13, 7 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.07.21,
4; 2001.08.14, 11; 2001.10.16, 1 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 –
Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 1; 2001.10.16, 1 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 3 –
Dráva, Korcsina (mentetlen
oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 3 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés,
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2001.08.15, 2 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 4
– Dráva-holtág, Hótedra
(Gordisa): 1999.11.05, 9 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 3 – Mura, 19 fkm (Tótszerdahely): 2000.11.04, 1 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 2000.07.22, 3; 2001.06.14, 1 – Mura, B127-128 határkő, kavicszátony
(Molnári): 2001.10.18, 1 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 1
– Rinya (Babócsa):
2000.07.23, 58 – Tornyi-Rinya
(Háromfa): 2000.05.21, 3 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 1; 2001.04.13, 3, SZ&VG,
+KERHL; 2001.06.13, 1.
17.,
Dévérkeszeg – Abramis brama (Linnaeus, 1758)
A XIX. századból származó valamennyi
ichthyológiai munka felsorolja a Drávából (Heckel, 1847, Juranic,
1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887). Az utóbbi 10 évből származó
szakirodalmak ugyancsak kivétel nélkül említik előfordulását a folyóból. Álló-
és folyóvízi élőhelyeken egyaránt találkoztunk a fajjal, mérsékelt gyakoriságú
fajnak mondható.
Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval
(Zákány): 2000.03.20, 1 – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 3 – Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva,
191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2001.10.17, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág (Vízvár): 2001.08.16,
1 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2001.06.19, 1 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.11.04, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 3; 2001.08.17, 1 +TÜKHL
– Dráva, bolhói kavicskitermelés
(Bolhó): 2000.03.18, 4 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2001.08.14,
1, ANONYM, +HORG – Dráva,
Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2000.05.20, 1 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 10
– Fekete-víz, közúti
hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02, 1 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.07.22, 1 –
Mura, Principális-csatorna
(mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.03.22, 1; 2000.07.23, 3 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 5 –
Zsdála-patak, B416 határkőnél
(Bélavár): 2001.04.13, 1; 2001.06.13, 1.
18.,
Laposkeszeg – Abramis ballerus (Linnaeus, 1758)
Az archív halfaunisztikai munkák közül egyedül Glowacki (1885) és Herman (1887) munkáiban találkozhatunk a faj leírásával. Saját észlelésünk nincs a fajra vonatkozóan, Énok Ferenc közlése alapján az utóbbi években nem találkozott a fajjal a Drávában. Egyedül egy olyan horgásszal találkoztunk, aki említette, hogy fogott már laposkeszeget, de fajismeretét nem tudtuk ellenőrizni. Azonban Harka (1992a), Majer (1998), Sallai (1999) adatai azt bizonyítják, hogy jelen van a faj a mindkét folyóban, de igen ritkának nevezhető.
19.,
Bagolykeszeg – Abramis sapa (Pallas, 1811)
A XIX. századból Glowacki (1885) és Herman (1887) írta le előfordulását a
Drávából. A recens időszakra vonatkozó publikációkban ugyancsak találhatunk
a faj drávai jelenlétére történő utalást (Harka,
1992a, Majer, 1998, Majer & Bordács, 2001). Mindkét folyónak igen ritka, reofil
faja. A Murából (Sallai, 1999)
1999 óta nem került elő.
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár):
2001.06.19, 1.
20.,
Szilvaorrú keszeg – Vimba vimba (Linnaeus, 1758)
A korai és jelen időszakra vonatkozó
szakcikkekben egyaránt találhatunk utalást a faj drávai előfordulására vonatkozóan
(Heckel, 1847, Juranic,
1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, Majer,
1998, Majer & Bordács,
2001). A kavicszátonyokról, többször került elő nagyobb egyedszámban. Az Abramis-genus fajainál gyakoribbnak találtuk,
a mindkét folyó teljes hazai szakaszán előfordul. Mérsékelten gyakori, reofil
faj.
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 1 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14,
2 – Dráva, 184-181
fkm (Bolhó): 2000.07.20, 4 – Dráva,
190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2000.07.20, 2; 2001.07.13, 17 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2000.03.18, 2; 2000.07.22, 2; 2001.08.16, 6; 2001.10.17, 3 –
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés
feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 1; 2001.08.16, 10; 2001.10.18,
1 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 3; 2001.06.19, 10; 2001.10.18,
8 – Dráva, 193 fkm-nél
lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 2 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.05.20, 1; 2000.07.22,
1; 2000.11.04, 19; 2001.06.19, 46; 2001.08.17, 1; 2001.10.18, 19 –
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya
előtti mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 8 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos):
2001.10.18, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 5 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.04.12,
5; 2001.06.20, 2; 2001.10.17, 2 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2000.03.18, 32
– Dráva, C28 határkőnél
lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.07.23, 1; 2001.10.17, 2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 2 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 1 –
Dráva, Korcsina (Darányi-árok)
betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 1 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés,
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 1, ANONYM, +HORG; 2001.10.16, 3, ANONYM, +HORG
– Dráva, őrtilosi vasútállomás
előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2001.06.20, 1 – Mura, B127-128 határkő, kavicszátony
(Molnári): 2001.10.18, 3 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 1; 2001.04.13, 1, SZ&VG,
+KERHL; 2001.06.13, 1, SZ&VG, +KERHL.
21.,
Paduc – Chondrostoma nasus (Linnaeus, 1758)
Elsőként Heckel (1847) írta le előfordulását a
Drávából, de az utóbbi 10 évre vonatkozó publikációkban is kivétel nélkül
megtalálhatjuk (Harka, 1992a,
Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A Dráva és Mura folyók teljes hazai
szakaszán fellelhető, a Dráva felső szakaszán gyakorinak találtuk.
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 1 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 1 –
Dráva, 144 fkm: 2001.07.14,
1 – Dráva, 190 fkm,
kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 14 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2001.08.16, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2001.06.13, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.06.19, 19;
2001.08.16, 60 – Dráva,
192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2001.06.19, 44 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.05.20, 2; 2000.07.22, 39; 2000.11.04, 186; 2001.04.14, 3;
2001.06.19, 143; 2001.10.18, 2 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 15;
2001.06.19, 2, SZ&VG, +TÜKHL – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos):
2001.08.17, 1 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.04.12, 12; 2001.10.17, 2 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó):
2000.03.18, 308; 2000.05.22, 3 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2000.03.19, 1; 2000.05.21, 1; 2000.11.03, 1; 2001.06.20, 2 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva alatti
főmeder (Cún): 2000.11.02, 2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág kiágazásánál a főmeder:
2001.07.13, 1 – Dráva,
Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.07.21, 51; 2000.11.01, 1; 2001.06.12,
2 – Dráva, Gordisai-csatorna
(mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 3 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05,
2 – Dráva, Korcsina
(Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 1; 2001.06.20,
1 – Dráva, Korcsina
(mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony):
2000.07.21, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 4; 2001.06.12,
1 – Dráva, strand (Barcs):
2001.06.20, 9; 2001.08.15, 4 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 103 –
Dráva-holtág, a Vízház mellett
(Vízvár): 2000.05.21, 2 – Mura, 19 fkm (Tótszerdahely): 2000.11.04, 9; 2000.11.05, 1 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 2000.07.22, 1; 2000.11.05, 2 – Mura, B127-128 határkő, kavicszátony
(Molnári): 2001.10.18, 1 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 4 – Mura, Borsfai-patak torkolatánál lévő
kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 2 – Mura, kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19, 10 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 1.
22.,
Compó – Tinca tinca (Linnaeus, 1758)
A korabeli munkák közül (Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman,
1887) egyedül Heckel (1847)
nem tesz említést a faj drávai előfordulásáról. Az elmúlt évtizedben megjelent
publikációkban a szerzők szintén szerepeltetik a drávai fajlistákon (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998). A Dráva teljes hazai szakaszán megtalálható, a mellékágak és holtmedrek ritka, stagnofil
faja.
Dráva mellékág (Háromfa): 1999.11.06,
1 – Dráva mellékág,
összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20, 5 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 2, ANONYM, +HORG – Dráva, a B456 határkőnél lévő holtág,
a Vízház alatt (Vízvár): 2001.08.17, 2 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.03.20, 1; 2000.11.04,
2 – Dráva, C442 határkő,
mellékág (Bélavár): 2000.03.18, 1 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti
rész (Cún): 2001.08.14, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 1
– Dráva-holtág, Hótedra
(Gordisa): 1999.11.05, 2 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 1.
23.,
Márna – Barbus barbus (Linnaeus, 1758)
A Dráva halfaunájára vonatkozó valamennyi munkában megtalálható a faj leírása (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A gazdaságilag jelentős fajok közül a legnagyobb egyedszámban a márna került elő. A nagy egyedszámú populációit reprezentáló, előkerült egyedszámok azt jelzik, hogy a faj optimális szaporodási körülményeket talál a Drávában és a Murában. Kavicszátonyokon és partvédelmi kőszórásokon rendszeresen fogtunk egyedeiből. A Habitat Directive V. függelékében megtalálható, gyakori reofil faj.
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 3 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 17 – Dráva, 135 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
2 – Dráva, 144 fkm:
2001.07.14, 1 – Dráva,
148 fkm (Barcs): 2000.07.21, 17 – Dráva, 148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14, 3 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, 165 fkm (Barcs): 2000.07.20,
1 – Dráva, 180 fkm
(Bolhó): 2000.07.20, 3 – Dráva,
184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 7 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2000.07.20, 2; 2001.07.13,
8 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.05.21, 1; 2000.07.22, 10; 2001.04.13, 1;
2001.08.16, 10; 2001.10.17, 8 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.06.19, 4; 2001.08.16, 167; 2001.10.18, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 6 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.03.20, 1; 2000.05.20,
9; 2000.07.22, 7; 2000.11.04, 1; 2001.04.14, 4; 2001.06.19, 57; 2001.10.18,
8 – Dráva, 4-es őrház
kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1; 2001.10.18, 5 –
Dráva, barcsi hídnál (Barcs):
2001.08.15, 2; 2001.10.17, 18 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2001.04.13, 1 –
Dráva, C28 határkőnél lévő
kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 5; 2000.05.21, 40; 2000.07.23, 27;
2000.11.03, 2; 2001.04.12, 21; 2001.08.15, 7; 2001.10.17, 19 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés
(Matty): 1999.11.04, 1; 2000.07.21, 26; 2000.11.01, 3; 2001.06.12, 1; 2001.08.14,
8; 2001.10.16, 9 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 2 –
Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa):
1999.11.05, 1 – Dráva,
Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő főmeder (Tótújfalu): 2001.04.12,
3 – Dráva, Korcsina
torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 3; 2000.11.02,
2; 2001.04.11, 4; 2001.08.14, 5; 2001.10.16, 20 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár): 2001.07.13, 2 –
Dráva, Nagyszigeti zárás,
keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 2 – Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta): 2000.11.02, 3 –
Dráva, őrtilosi vasútállomás
előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.05.20, 1; 2000.07.22, 4; 2000.11.04, 1;
2001.04.14, 2; 2001.08.17, 6; 2001.10.19, 27 – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs): 2000.11.01,
1 – Dráva, strand (Barcs):
2000.05.21, 4; 2001.04.12, 2; 2001.06.20, 3; 2001.08.15, 23 – Kerka
(Szécsisziget): 2000.07.24, 1 – Mura,
19 fkm (Tótszerdahely): 2000.05.19, 1 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21,
1; 2000.05.19, 2; 2000.07.22, 10; 2001.06.14, 22 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és
kövezés (Molnári): 1999.11.07, 2; 2000.03.21, 1; 2000.07.23, 6; 2000.11.04,
10; 2001.10.18, 67 – Mura,
Borsfai-patak torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 3 –
Mura, kavicsbánya (Molnári):
2000.05.19, 6 – Mura,
Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 2.
24.,
Fenékjáró küllő – Gobio gobio (Linnaeus, 1758)
A XIX. századi faunisztikai munkák közül csak Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) írta le a Drávából. Az első példánya 2000. novemberében került elő a folyóból, Drávasztáránál. A Drávában ritkának mondható, melyet korábban Harka (1992a) is megállapított. Többen a mai napig tévesztik a közel rokon, halványfoltú küllővel (Gobio albipinnatus), mely általánosan elterjedt faj nagyobb folyóinkon (Harka, 1996). A Murában szintén ritkának mondható, a mellékvízfolyásaiban azonban gyakori, védett faj.
Cserta (Iklódbördőce): 2000.05.19, 22
– Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 8 – Dráva,
190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág (Vízvár): 2001.08.16,
1 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2001.06.19, 1 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2001.06.19, 3 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 1; 2001.06.12,
1 – Karasica (Villány):
2001.06.12, 1 – Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 17 – Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18, 2 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08,
18; 2000.05.19, 20 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 15; 2000.11.05, 11 – Mura, 19 fkm (Tótszerdahely): 2000.11.04,
1 – Mura, 52 szelvénypontnál
lévő kavicszátony (Letenye): 1999.11.08, 1.
25.,
Halványfoltú küllő – Gobio albipinnatus
Lukasch, 1933
A faj csak a XX. században került leírásra, mindezek ellenére érdekes tényként fogadhatjuk, hogy a recens drávai dolgozatok közül egyedül csak Harka (1992a) említi. A Dráva és Mura teljes hazai szakaszán jelen van, valamint a Kerka alsó szakaszán is megtalálható. Általánosan elterjedt, stabil, önfenntartó állománnyal rendelkező, mérsékelten gyakori faj. Védett és Habitat Directive II. függelékében is megtalálható fajunk.
Cserta (Iklódbördőce): 2000.05.19, 3
– Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 3 – Dráva:
2001.07.13, 1 – Dráva,
148 fkm (Barcs): 2000.07.21, 2 – Dráva,
159 fkm (Barcs): 2000.07.20, 20 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 10 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár):
2000.07.20, 1; 2001.07.13, 5 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.03.18,
1; 2000.07.22, 3; 2001.08.16, 16; 2001.10.17, 19 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.08.16, 5 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár):
2000.07.23, 1; 2001.06.19, 2; 2001.08.16, 3; 2001.10.17, 10 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár):
2001.07.13, 2 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.03.20, 5; 2000.07.22,
2; 2000.11.04, 15; 2001.04.14, 2; 2001.06.19, 1; 2001.10.18, 6 – Dráva,
4-es őrház kavicszátonya előtti mellékág (Örtilos): 2001.04.14, 2 –
Dráva, a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18,
5 – Dráva, Andris-gödör,
B176 (Örtilos): 2000.03.20, 2 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 1999.11.07, 10; 2000.03.19,
1; 2001.10.17, 38 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 1;
2000.11.03, 1; 2001.10.17, 8 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva alatti főmeder (Cún): 2000.11.02, 2 –
Dráva, Fahíd léniája végén,
kövezés (Matty): 1999.11.04, 5; 2001.04.11, 1; 2001.08.14, 2; 2001.10.16,
9 – Dráva, Kaffka homokpad
(Gordisa): 1999.11.05, 2 – Dráva, kikötő (Drávasztára): 2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés,
Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.10.16, 5 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 3
– Dráva, kövezés a
jobb parton (Vízvár): 2001.07.13, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 1; 2001.04.11,
1 – Dráva, Ó-Dráva
befolyás (Zaláta): 2000.11.02, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos):
2000.03.20, 4; 2001.08.17, 1, ANONYM, +HORG; 2001.10.19, 1 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 6;
2001.10.17, 21 – Dráva,
Szaporca kősarkantyú (Szaporca): 1999.11.05, 2 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 16
– Dráva, új Fekete-víz
torok (Drávacsehi): 1999.11.05, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa): 2000.11.01, 5 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 8;
2000.11.05, 13 – Mura,
19 fkm (Tótszerdahely): 2000.11.04, 1 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 1999.11.08,
1; 2000.03.21, 12; 2000.07.22, 16; 2000.11.05, 1; 2001.06.14, 1 – Mura,
B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári): 1999.11.07, 3; 2000.03.21,
1; 2000.11.04, 1 – Mura,
beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 3 – Mura, kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19, 1 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 2 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 14; 2001.04.13, 18,
SZ&VG, +KERHL; 2001.06.13, 3.
26.,
Felpillantó küllő – Gobio uranoscopus (Agassiz,
1828)
A XIX. századi drávai haltani dolgozatok közül Juranic (1884) és Glowacki (1885) publikációjában találhatunk utalást a faj drávai előfordulására vonatkozóan. A faj kimutatása a Drávából munkacsoportunk nevéhez fűződik. A fajt korábban kizárólag Őrtilos térségében találtuk meg, azonban 2001. októberében egy fiatal példánya Vízvárnál is előkerült. A Murában a korábbi letenyei lelőhelye (Sallai, 1999) mellett Molnárinál is megtaláltuk. Jelenlegi ismereteink alapján kijelenthetjük, hogy a Murán Letenye és Molnári között, a Dráván Őrtilos és Vízvár között, a gyors sodrású, kavicsos aljzatú részeken bárhol fellelhető. Ezeken a szakaszokon sem tömegesen fordul elő, ritkának mondható. Új határozóbélyegként közölhetjük, hogy a felpillantó küllő hátúszója mögött, a dorzális részen három, ritkábban négy sötétebb sáv található, ami a faj sárgás alapszínétől jól elkülönül. A sekély vízben felülről látva a halat kissé, német bucó benyomását keltik ezek a sávok, melyeket más hazai küllőfajnál nem tapasztaltunk. A Dunai medencéjének endemikus, veszélyeztetett faunaeleme, a hazai védettség mellett a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.10.18, 1, 45 mm – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.03.20,
2, 80 mm, 91 mm; 2000.05.20, 1 (ad.); 2000.11.04, 3; 2001.06.19, 1, 85 mm;
2001.10.18, 12, 51-96 mm – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21, 6 –
Mura, B127, kavicspad (Molnári):
2000.03.21, 1; 2001.10.18, 4, 67-80 mm.
27.,
Homoki küllő – Gobio kessleri Dybowski, 1862
A Dráva és Mura folyókra vonatkozó halfaunisztikai dolgozatok közül egyedül Harkának (1992b) sikerült kimutatnia a faj jelenlétét a Murából, mely adatot Sallai (1999) is meghivatkozott. Korábbi sikertelenségünk ellenére, 2000. márciusától munkacsoportunk is megtalálta a fajt a Murában. A murai megkerülést követően, feltételeztük, hogy a Drávában is megtaláljuk, de erre csak 2002. áprilisában került sor, mikor több példányát is megfogtuk az őrtilosi mintavételi helyeken. Gyors sodrású, sekély részeken találtunk rá, néhány esetben a felpillantó küllő élőhelyeitől nem messze. Eddigi tapasztalataink alapján nem ragaszkodik annyira a gyors sodráshoz, mint a felpillantó küllő. A Duna vízgyűjtőjének bennszülött, veszélyeztetett faja, a hazai védettség mellett a Habitat Directive II. és IV. függelékében is szerepel, igen ritka.
Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 2000.03.21, 2; 2001.06.14, 1 – Mura, B127, kavicspad (Molnári): 2000.03.21,
16; 2000.11.04, 37; 2001.10.18, 2 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 2.
28.,
Razbóra – Pseudorasbora parva (Temminck & Schlegel, 1842)
A XX. század második felében behurcolt, ázsai származású, adventív faj. Az utóbbi 10 évre vonatkozó halfaunisztikai munkák, kivétel nélkül említik a Drávából (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A Dráva és Mura folyók teljes hazai szakaszán fellelhető, valamint a vízgyűjtőjükhöz tartozó valamennyi víztérben előfordul, gyakori faj.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
2 – Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 2 – Darányi-Nagy-Berek
(Barcsi Ősborókás) (Darány): 1999.11.07, 8 – Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 1 –
Dráva, a Vízház előtti mellékág
(Vízvár): 2000.05.20, 1; 2001.08.16, 1 – Dráva, barcsi hajókikötő, kövezés (Barcs): 2001.06.13,
2 – Dráva, barcsi hídnál
(Barcs): 1999.11.07, 2; 2000.03.19, 81 – Dráva, C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.04.11, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 8;
2001.10.17, 1 – Dráva,
Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 1999.11.04, 4; 2000.11.01, 15; 2001.04.11,
5; 2001.08.14, 67; 2001.10.16, 34 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21,
16; 2001.04.11, 54; 2001.10.16, 23 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 27
– Dráva, Korcsina (Darányi-árok)
betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 2 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12, 2 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon),
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr):
1999.11.06, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 1 –
Dráva, őrtilosi vasútállomás
előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 1; 2001.04.14, 1; 2001.08.17, 1;
2001.10.19, 3 – Dráva,
régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1
– Dráva, régi Fekete-víz
torok (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1; 2000.11.01, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2000.05.21, 1 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya):
1999.11.05, 4 – Dráva,
új Fekete-víz torok (Drávacsehi): 1999.11.05, 2 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01,
1 – Fekete-víz, közúti
hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11,
2 – Karasica (Villány):
2001.06.12, 19 – Kerka
(Szécsisziget): 2000.07.24, 1; 2000.11.05, 1 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna):
2000.03.22, 1; 2000.07.23, 2 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 3 – Tekeres-Berki-patak (Berzence): 2000.03.19,
172 – Tornyi-Rinya
(Háromfa): 2000.05.21, 83 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 15.
29.,
Szivárványos ökle – Rhodeus sericeus amarus (Bloch, 1782)
A korai faunisztikai szakcikkek közül egyedül Glowacki (1885) jelezte a Drávából, azonban a recens időszakra vonatkozó publikációk mindegyikében megtalálható (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A szivárványos ökle hazai populációi stabilnak nevezhetők, ahol a szaporodásához szükséges kagylófajok megfelelő mennyiségben vannak jelen, népes állományai alakultak ki. A mellékágakban és a partvédelmi kőszórásokon egyaránt találkoztunk vele. Védett és a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható. A Dráva és Mura vízrendszerében általánosan elterjedt, mérsékelt gyakoriságú faj.
Cserta (Csömödér): 2000.07.24, 1 –
Cserta (Mikekarácsonyfa):
2000.07.24, 20 – Dráva
mellékág, összeköttetésben a folyóval, a kavicsbányató mellett (Zákány): 2001.04.13,
1 – Dráva, 148 fkm
(Barcs): 2000.07.21, 3 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 10 –
Dráva, 184-181 fkm (Bolhó):
2000.07.20, 1 – Dráva,
191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2000.05.21, 2; 2000.07.22, 2; 2001.06.13, 1;
2001.06.19, 1; 2001.08.16, 16; 2001.10.17, 25 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár):
2000.07.23, 2; 2001.06.19, 1 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 3 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony
(Örtilos): 2000.11.04, 17; 2001.06.19, 6; 2001.10.18, 1 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya előtti
mellékág (Örtilos): 2001.06.19, 3 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos):
2001.08.17, 1 – Dráva, a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 3 –
Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár):
2000.03.18, 2; 2000.05.20, 1; 2001.08.16, 13 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos):
2000.03.20, 2 – Dráva,
barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 –
Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2000.03.19,
5 – Dráva, bolhói kavicskitermelés
(Heresznye): 2001.04.13, 3 – Dráva, C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu
(Drávakeresztúr): 2001.04.11, 28 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2000.07.23, 2; 2001.04.12, 2; 2001.08.15, 1; 2001.08.15, 1; 2001.10.17, 4
– Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva
alatti főmeder (Cún): 2000.11.02, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 1
– Dráva, Fahíd léniája
végén, kövezés (Matty): 2000.07.21, 5; 2001.04.11, 4; 2001.08.14, 4; 2001.10.16,
2 – Dráva, Fekete-árok
befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 40 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21,
53; 2001.04.11, 1; 2001.10.16, 6 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 3 –
Dráva, Korcsina (Darányi-árok)
betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 2 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon),
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 35 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.08.14, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 4; 2001.04.11,
7; 2001.06.12, 3 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 1;
2001.08.17, 13; 2001.10.19, 5 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs): 1999.11.05,
19 – Dráva, régi Fekete-víz
torok (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 1 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 1;
2001.06.20, 4; 2001.08.15, 4 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca): 1999.11.05, 1 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya):
1999.11.05, 20 – Dráva,
új Fekete-víz torok (Drávacsehi): 1999.11.05, 4 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár):
2000.05.21, 1 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 2 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa):
2000.11.01, 5 – Fekete-víz,
közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02, 22 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 8 – Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 3 –
Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18,
6 – Kerka (Alsószenterzsébet):
1999.11.08, 2; 2000.05.19, 2 – Kerka (Szécsisziget): 2000.11.05, 2
– Mura, 19 fkm (Tótszerdahely):
2000.11.05, 1 – Mura,
52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.07.22, 2 – Mura, kavicsbánya (Letenye): 2000.05.19,
7 – Mura, kavicsbánya
(Molnári): 2000.05.19, 1 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna):
2000.03.22, 1 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 2 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 37;
2001.04.13, 2, SZ&VG, +KERHL.
30.,
Kárász – Carassius carassius (Linnaeus, 1758)
A faj jelenlétét, a XIX. század végétől megjelent szakirodalmak (Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887) a napjainkig leírták a Drávából (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A Dráva és Mura, vízinövényekkel gazdagon benőtt, állóvizű holtágaiban kisebb populációi jelen vannak a fajnak. Javaslatunk ellenére (Sallai, 2000) nem került be a védett fajok listájára, pedig csökkenő állományait nem csak hazánkból, hanem a környező országokból is jelezték a szakemberek. Bănărescu (1993, 1994) Romániában a Romanichthys valsanicola után a második legveszélyeztetettebb fajként a kárászt (Carassius carassius) jelölte meg. Eltűnőben lévő, veszélyeztetett faunaelemünk, a vízrendszerben ritkának mondható.
Darányi-Nagy-Berek (Barcsi Ősborókás)
(Darány): 1999.11.07, 5 – Dráva mellékág (Háromfa): 1999.11.06, 4 – Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20,
1 – Dráva, 153 fkm,
Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.03.20, 1 –
Dráva, babócsai kavicsbányatavak
(Babócsa): 2000.03.18, 2 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti rész (Cún): 2001.08.14,
7 – Dráva-holtág, Nagy-Bók,
Vörös-part (Barcs): 2001.08.15, 3 – Kerka-holtág (Szécsisziget): 2000.07.24, 3 – Mura-holtág (Tótszerdahely): 2000.03.22,
5; 2000.05.19, 4.
31.,
Ezüstkárász – Carassius auratus (Linnaeus, 1758)
Több hazai szakember, a faj faunaterületünkre
történő bekerülésének időpontját 1954-re teszi. Jelenlegi ismereteink birtokában
kijelenthető, hogy az ezüstkárász már ezt megelőzően is jelen volt Magyarországon,
melyet Jaczó (1944) publikációja
is megfelelően bizonyít. Ugyancsak figyelemre méltó két osztrák faunisztikai
mű (Schiemer et al., 1994, Spindler,
1997), melyben a halfauna elemeinek az ökológiai guildekbe sorolásánál az
ezüstkárászt nem adventív, hanem eurytop fajként tüntetik fel a szerzők. A
fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy a faj első drávai előfordulásait
Heckel (1847), Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) regisztrálta. A recens időszakra vonatkozó, a vízrendszer
halfaunáját tárgyaló dolgozatok közül mindegyik tartalmazza a faj leírását
(Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Sallai, 1999, Majer & Bordács, 2001). A főágban és mellékágakban, holtágakban,
befolyó vizekben mindenhol előfordul. Igen gyakori, eurytop faja a Dráva és Mura folyóknak és
a vízgyűjtőjükhöz tartozó víztereknek.
Darányi-Nagy-Berek (Barcsi Ősborókás)
(Darány): 1999.11.07, 36 – Dráva mellékág (Háromfa): 1999.11.06, 8 – Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20,
2; 2001.04.13, 4 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs):
2000.07.21, 15 – Dráva,
192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 5, ANONYM +HORG
– Dráva, 193 fkm-nél
lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 4 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.11.04, 4; 2001.06.19,
2 – Dráva, a Vízház
előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.17, 1 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.03.20, 91
– Dráva, barcsi hajókikötő,
kövezés (Barcs): 2001.06.13, 2 – Dráva, C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.04.11, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.07.23, 1 –
Dráva, Erzsébet-szigetnél
lévő mellékág: 2001.07.13, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2001.04.11, 3; 2001.08.14,
2; 2001.10.16, 4 – Dráva,
Feneketlen-tó melletti holtág, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 6 –
Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 21 – Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál (Matty): 2001.04.11,
1; 2001.10.16, 2 – Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő morotva lefolyója, mentett oldalon (Piskó):
2001.04.11, 1 – Dráva,
Korcsina (mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 8; 2000.11.02,
13; 2001.04.11, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.05.20, 3;
2000.07.22, 3; 2001.06.19, 1; 2001.08.17, 2; 2001.10.19, 1 – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs):
2000.11.01, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2001.08.15, 2 – Dráva, Vájás-tó (Drávasztára): 2001.04.11, 6, ANONYM +HORG
– Dráva-holtág, a Vízház
mellett (Vízvár): 2000.05.21, 3 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 302 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa):
2000.11.01, 115 – Fekete-víz,
közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02, 8 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11,
15 – Karasica (Villány):
2001.06.12, 5 – Kerka-holtág
(Szécsisziget): 2000.07.24, 1 – Mura, B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári): 1999.11.07, 1; 2000.07.23,
1; 2000.11.04, 1 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 3 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.03.22, 2; 2000.07.23, 83 – Mura-holtág (Tótszerdahely): 2000.03.22,
1 – Rinya (Babócsa):
2000.07.23, 15 – Tekeres-Berki-patak
(Berzence): 2000.03.19, 2 – Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21, 86.
32.,
Ponty – Cyprinus carpio Linnaeus, 1758
A XIX. század végén megjelent szakirodalmakban
(Juranic, 1880, 1884, Glowacki,
1885, Herman, 1887) már leírták a faj jelenlétét a Drávából.
Az újabban napvilágot látott halfaunisztikai cikkekben
ugyancsak jelezték a Drávából (Harka, 1992a, Majer,
1995, 1998, Majer & Bordács,
2001). A horgászok a kezelésükben
lévő holtágakba, kavicsbányatavakba rendszeresen telepítik. A Murából a vizsgálat
időszakában nem mutattuk ki jelenlétét. A faj vad változatához tartozó egyedeivel
az Erzsébet-szigetnél és a Gordisai-csatornában találkoztunk, a többi mintahelyről
megkerült egyedek a nemesített változathoz tartoztak. Igen ritka nemeshala
a vízrendszernek.
Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág:
2001.07.13, 1 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 2 –
Dráva, őrtilosi vasútállomás
előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.11.04, 1 – Dráva, Vájás-tó (Drávasztára): 2001.04.11, 1, ANONYM,
+HORG – Rinya (Babócsa): 2000.07.23,
8.
33.,
Fehér busa – Hypophthalmichthys molitrix (Valenciennes, 1844)
A faj 1963-ban került hazánkba. Harka (1992a) Plecskó Mihály halász (Vízvár) közlése alapján szerepeltette
a Dráva fajlistáján. Majer (1998)
néhány adatolt előfordulását is közzé tette. A Dráva vízgyűjtőjéhez tartozó
Rinyából került elő három példánya egy szennyezés idején. Az oxigénhiányban
szenvedő halakat könnyedén meg lehetett fogni. Feltehetően a Rinya menti halastavakból
jutottak ki, akárcsak a pontyok. Igen ritka, adventív faj.
Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 3 .
COBITIDAE – Csíkfélék
34.,
Réti csík – Misgurnus fossilis (Linnaeus, 1758)
Elsőként Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) említi a Drávából. Harka (1992a) és Majer (1995, 1998) a faj jelenlegi, drávai előfordulásáról számoltak be. Mocsári haltársulás jellemző, ritka faja. Állandó vizű, feliszapolódott, gazdag vízi vegetációval benőtt mellékágakban és holtágakban találkoztunk a fajjal. A vizsgált élőhelyeken közepesen nagy populációi élnek. Hazai védettsége mellett, az európai jelentőségű Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Bolhói tőzegbányató (Bolhó): 2001.04.13,
1 – Darányi-Nagy-Berek
(Barcsi Ősborókás) (Darány): 1999.11.07, 1 – Dráva, C442 határkő, mellékág (Bélavár): 2000.03.18, 11
– Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva,
Szilháti rész (Cún): 2001.08.14, 1 – Dráva, Dráva-holtág, Netecs, Szigecske
(Barcs): 2001.04.13, 4 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 2.
35.,
Vágó csík – Cobitis elongatoides Băcescu & Majer, 1969
A C. taenia fajkomplex taxonómiai revíziója folytán (Freyhof et al., 2000) a faunaterületünkön élő vágó csík populációk a C. elongatoides fajhoz tartoznak (Erős, 2000). A hazai természetes vizeinkben általánosan elterjedt fajnak mondható. A lágyüledékkel borított folyószakaszokon gyakran tömegesen fogtunk egyedeiből. A Dráva és Mura folyók vízrendszerében stabil, önfenntartó populációi élnek, mindkét folyó teljes hazai szakaszán megtalálható, mérsékelten gyakori faj. Védett és a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
1 – Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 1 – Dráva:
2001.07.13, 2 – Dráva,
122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 3 – Dráva, 124-123 fkm (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 4 – Dráva,
135 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 1 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14, 1 – Dráva, 148 fkm (Barcs): 2000.07.21,
1 – Dráva, 153 fkm,
Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 2 – Dráva, 180 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 1 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
1 – Dráva, 190 fkm
(Vízvár): 2000.07.20, 1 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2000.03.18, 4; 2000.05.21, 5; 2000.07.22, 16; 2001.04.13, 2; 2001.06.13,
3; 2001.06.19, 2; 2001.08.16, 52; 2001.10.17, 11 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.08.16, 3; 2001.10.18, 26 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 17; 2001.06.19, 6; 2001.10.17, 2; 2001.10.18,
5 – Dráva, 193 fkm-nél
lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13, 21 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.05.20, 3 –
Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti
kövezés (Örtilos): 2001.10.18, 1 – Dráva, a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18,
3 – Dráva, a Vízház
előtti mellékág (Vízvár): 2000.05.20, 2; 2001.08.16, 10 – Dráva, Andris-gödör, B176 (Örtilos):
2000.03.20, 6 – Dráva,
ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.03.20, 2; 2000.11.04, 3 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2000.03.19,
1; 2001.08.15, 1 – Dráva, C131 határkőnél lévő kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06,
3; 2001.04.11, 1 – Dráva,
C442 határkő, mellékág (Bélavár): 2000.03.18, 8 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva alatti
főmeder (Cún): 2000.11.02, 2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 4
– Dráva, Erzsébet-szigetnél,
a mellékág kiágazásánál a főmeder: 2001.07.13, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.11.01,
1; 2001.08.14, 10 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 –
Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 3; 2001.10.16, 12 – Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő morotva
lefolyója, mentetlen oldalon (Piskó): 2001.04.11, 3 – Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő morotva
lefolyója, mentett oldalon (Piskó): 2001.04.11, 3 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő főmeder (Tótújfalu): 2001.04.12, 7 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 7 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.07.14, 12 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12, 11 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon),
Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 29; 2001.08.14, 11; 2001.10.16, 1 –
Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony):
2000.07.21, 1 – Dráva, Nagyszigeti zárás, keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 3 –
Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta):
2000.11.02, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 2;
2001.08.17, 1; 2001.10.19, 1 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs): 1999.11.05,
1 – Dráva, régi Fekete-víz
torok (Drávaszabolcs): 1999.11.05, 4; 2000.11.01, 16 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 6;
2001.04.12, 2; 2001.08.15, 19 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca): 1999.11.05, 1 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya):
1999.11.05, 3 – Dráva-holtág,
a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 7 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 74 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég):
2001.04.11, 2 – Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 2 – Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18, 2 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08,
9; 2000.05.19, 10 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 2 – Mura, B127-128 határkő, kövezés (Molnári): 1999.11.07,
1; 2001.10.18, 2 – Mura,
Borsfai-patak torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 1 –
Rinya (Babócsa): 2000.07.23,
3 – Tekeres-Berki-patak
(Berzence): 2000.03.19, 2 – Tornyi-Rinya
(Háromfa): 2000.05.21, 28 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 7; 2001.06.13, 1.
36.,
Kőfúró csík – Sabanejewia aurata (Filippi, 1865)
Az első magyarországi bizonyító példányt Jászfalusi (1948) találta meg a Tiszában, Kőteleknél. Korábbi szakirodalmi adat a Drávából, eddig egyáltalán nem volt a fajról, jelenlétének hiányát Harka (1992a) is megjegyezte. A fajnak egyetlen, publikálatlan, bizonyító fotóval rendelkező előfordulási adatát Fenyősi László bocsátotta rendelkezésünkre. Elsőként Vízvár térségében találtuk meg, 2000. márciusában. Jelenlegi adataink alapján Őrtilostól Révfaluig (Drávakeresztúrig) bárhol megtalálható, ahol a faj számára optimális élőhely van. A Mura teljes hazai szakaszán előfordul. Kisebb, de stabil, önfenntartó populációja él mindkét folyóban. A Kerkából korábban nem sikerült jelenlétét kimutatnunk (Sallai, 1999), így vizsgálataink során a faj új lelőhelyeként regisztrálhattuk a Kerkát. Többnyire a gyors sodrású, kavicsos aljzatú mederrészeken találtuk meg, néhány esetben azonban a lágyüledékkel borított aljzaton a főágban, sőt partvédelmi kőszóráson is megfogtuk. Ritka, veszélyeztetett faunaelemünk, a hazai védettsége mellett a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Dráva (Vízvár): 1993.06.08, 1, FL, +KÉZ
– Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14,
2 – Dráva, 128,5 fkm
(Felsőszentmárton): 2001.07.14, 15 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 1 – Dráva, 144 fkm: 2001.07.14, 1 –
Dráva, 165 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
2 – Dráva, 184-181
fkm (Bolhó): 2000.07.20, 3 – Dráva, 190 fkm, kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 4 –
Dráva, 191 fkm-nél, kövezés
és mellékág (Vízvár): 2000.03.18, 1; 2000.07.22, 3; 2001.08.16, 1 –
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
kavicszátony (Vízvár): 2001.08.16, 4 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár): 2001.07.13,
2 – Dráva, 4-es őrház
előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.07.22, 1 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2001.10.17, 6 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés,
Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 3 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág kiágazásánál a főmeder:
2001.07.13, 1 – Dráva,
Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 2 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő főmeder (Tótújfalu): 2001.04.12, 8 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 9
– Mura, 52 szelvénypontnál
lévő kavicszátony (Letenye): 2000.07.22, 3.
BALITORIDAE – Kövicsíkfélék
37.,
Kövi csík – Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758)
A XIX. századi szakirodalmak közül, Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) dolgozataiban találkozhatunk a fajjal, az elmúlt évtizedben közzétett szakcikkek nem említik a Dráva hazai szakaszáról (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A murai előfordulások miatt (Sallai, 1999) a Drávában is számítottunk jelenlétére. A Dráván Őrtilostól Révfaluig (Drávakeresztúrig), a Murán Molnárinál és Letenyénél találtuk meg. Az előfordulási adatok arra engednek következtetni, hogy mindkét folyóban él egy kisebb populációja a fajnak, nem pedig lesodródott egyedekről van szó. Többnyire kavicsos aljzatú, sodrott részeken fogtunk egyedeiből, de többször előkerült partvédelmi kőszórásról is. A két folyóban ritkának mondható, a Mura vízgyűjtőjéhez tartozó vízfolyásokban mérsékelten gyakori. Védett faj!
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
1 – Cserta (Iklódbördőce):
2000.05.19, 1 – Cserta (Csömödér): 2000.07.24, 18 – Dráva, 135 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 148,5 fkm (Barcs): 2001.07.14,
1 – Dráva, 190 fkm,
kavicszátony (Vízvár): 2001.07.13, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.07.22,
1; 2001.08.16, 5 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.08.16, 1
– Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.07.22,
2; 2001.04.14, 1; 2001.10.18, 1 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos):
2001.10.18, 3 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06,
1; 2001.08.14, 1; 2001.10.16, 3 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár): 2001.07.13, 1 –
Dráva, Nagyszigeti zárás,
keresztgát (Drávasztára): 2001.04.11, 1; 2001.06.12, 2 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 1; 2001.08.17, 1 – Dráva, strand (Barcs): 2001.04.12, 2
– Kerca (Kercaszomor):
2000.03.21, 4 – Kerca
(Bajánsenye): 2000.05.18, 1 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08, 1 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 23; 2000.11.05,
4 – Mura, 52 szelvénypontnál
lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21, 1; 2000.07.22, 3 – Mura,
B127-128 határkő, kavicspad és kövezés (Molnári): 2000.03.21, 3; 2000.11.04,
3.
ICTALURIDAE – Törpeharcsafélék
38.,
Törpeharcsa – Ameiurus nebulosus (LeSueur, 1819)
A fajt a XX. század első évtizedében
hozták be faunaterületünkre Észak-Amerikából. A Drávára vonatkozó, recens
halfaunisztikai dolgozatok mindegyikében szerepel (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer
& Bordács, 2001). A
Dráva néhány holtmedrében és mellékágában találkoztunk a fajjal, a Mura vízgyűjtőjében
továbbra sem találtuk meg. Ritka, adventív faja a Drávának.
Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval
(Zákány): 2000.03.20, 2 – Dráva, C442 határkő, kavicsbányató (Bélavár): 2000.03.18, 2 – Dráva, C442 határkő, mellékág (Bélavár):
2000.03.18, 1 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva (Cún): 2000.11.02, 5 – Dráva, Gyöngy-sziget előtti mellékág
(Piskó): 2001.04.11, 1 – Dráva,
Gyöngy-szigetnél lévő morotva lefolyója, mentett oldalon (Piskó): 2001.04.11,
5 – Tornyi-Rinya (Háromfa):
2000.05.21, 3.
39.,
Fekete törpeharcsa – Ameiurus melas Rafinesque, 1820
A faj hazánk területére történő betelepítésének
időpontját nehéz lenne meghatározni, ugyanis valószínűsíthető, hogy már az
első törpeharcsa-szállítmányok keverten érkeztek az előző fajjal együtt, melyek
meghatározására nem fordítottak figyelmet (Pintér, 1991a). Az első hazai, természetesvízi
előfordulását Pintér (1991a)
regisztrálta, a Hármas-Körös árteréről. Ma már legtöbb természetes vizünkben
megtalálható. A Drávából elsőként Majer
(1998) írta le. A tiszántúli populációkhoz képest meglehetősen ritkának találtuk,
mindössze két Dráva-holtágban találkoztunk a fajjal. A Murából nem tudtuk
jelenlétét kimutatni, de vízgyűjtőjéből több pontról előkerült, ritka adventív
faja a két folyó vízrendszerének.
Bolhói tőzegbányató (Bolhó): 2001.04.13,
3 – Cserta (Mikekarácsonyfa):
2000.07.24, 1 – Dráva, Dráva-holtág, Netecs, Szigecske (Barcs): 2001.04.13, 1 – Dráva-holtág, Nagy-Bók, Vörös-part (Barcs):
2000.03.19, 1, ANONYM, +HORG – Kerta, közúti hídnál (Mikekarácsonyfa): 2000.07.24, 50
– Rinya (Babócsa):
2000.03.18, 1; 2000.07.23, 1 – Tekeres-Berki-patak
(Berzence): 2000.03.19, 1 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 1.
SILURIDAE – Harcsafélék
40.,
Harcsa – Silurus glanis (Linnaeus, 1758)
A legtöbb idevágó archív és recens publikációban szerepeltetik a fajt a Dráva fajlistáján (Heckel, 1847, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A megkerült példányok többsége 1-2 éves korosztályhoz tartozott, melyek szinte kizárólag a partvédelmi kőszórásról kerültek elő. Mérsékelten gyakori ragodozóhala a két folyónak, a vízgyűjtőből nem sikerült jelenlétét kimutatnunk.
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva, 165 fkm (Barcs): 2000.07.20, 1 – Dráva, 180 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 1 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
1 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.07.22, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2000.05.20, 1; 2001.08.16, 3 –
Dráva, C131 határkőnél lévő
kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2000.05.21, 4; 2000.07.23, 3; 2001.08.15, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés
(Matty): 2000.07.21, 4; 2000.11.01, 1; 2001.08.14, 4; 2001.10.16, 2 –
Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166
fkm (Barcs): 2001.07.13, 2 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu):
2001.04.12, 3; 2001.06.20, 3 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02,
1; 2001.08.14, 1; 2001.10.16, 6 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos):
2001.08.17, 2 – Dráva, strand (Barcs): 2000.05.21, 1 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca): 1999.11.05, 1 –
Dráva-holtág, a Vízház mellett
(Vízvár): 2000.05.21, 1 – Mura, B127-128 határkő, kövezés (Molnári): 2001.10.18, 3 – Mura, Principális-csatorna (mentetlen
oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 3.
ESOCIDAE – Csukafélék
41.,
Csuka – Esox lucius Linnaeus, 1758
A Drávára vonatkozó haltani dolgozatok
fajlistáin szinte kivétel nélkül szerepel (Heckel, 1847, Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács,
2001). A Dráva és Mura folyók teljes hazai szakaszán előfordul, általánosan
elterjedt, mérsékelt gyakoriságú ragadozóhala a vízrendszernek.
Dráva (Matty): 2000.07.21, 1,
ANONYM, +HORG – Dráva mellékág
(Háromfa): 1999.11.06, 13 – Dráva mellékág, összeköttetésben a folyóval (Zákány): 2000.03.20, 9; 2001.04.13,
1 – Dráva, 122 fkm,
Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 1 – Dráva, 143 fkm (Drávatamási): 2000.07.21,
1, ANONYM, +CSHOR – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 2 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés és mellékág
(Vízvár): 2001.06.13, 1; 2001.06.19, 1; 2001.08.16, 2; 2001.10.17, 1 –
Dráva, 192 fkm-nél, kövezés
feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, a mellékág betorkollásánál (Drávatamási):
2001.10.18, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 2 – Dráva, a Zsdála-patak torkolatánál (Bélavár):
2001.06.13, 1 – Dráva, babócsai kavicsbányatavak (Babócsa): 2000.03.18, 5 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2000.03.19,
2 – Dráva, bélavári
tavak (Bélavár): 2000.05.22, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2001.08.15, 1 – Dráva,
C442 határkő, kavicsbányató (Bélavár): 2000.03.18, 3 – Dráva, C442 határkő, mellékág (Bélavár):
2000.03.18, 2 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva (Cún): 2000.11.02, 1 – Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti
rész (Cún): 2001.08.14, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2001.08.14,
2 – Dráva, kikötő (Drávasztára):
2000.11.02, 1 – Dráva, Korcsina (mentetlen oldalon), Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06,
14; 2000.11.02, 8 – Dráva,
Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 4 – Dráva, strand (Barcs): 2001.08.15, 1 – Dráva, zákányi kavicsbányató (Zákány): 2001.04.13, 1,
ANONYM, +HORG – Dráva-holtág,
a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 2 – Dráva-holtág, Boros-holtág (Old): 1999.11.04, 3 –
Dráva-holtág, Hótedra (Gordisa):
1999.11.05, 4 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony (Letenye): 2000.03.21, 1 –
Mura, B127-128 határkő, kavicspad
és kövezés (Molnári): 1999.11.07, 2 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22, 2 –
Mura-holtág (Tótszerdahely): 1999.11.08,
1; 2000.05.19, 1 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 2 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.06.13, 1;
2001.06.13, 1, SZ&VG, +KERHL.
UMBRIDAE – PÓCfélék
42.,
Lápi póc – Umbra
krameri Walbaum, 1792
A faj jelenléte a Dráva hazai szakaszán korábban nem volt ismert. Povž (1992) a Mura szlovén szakaszáról jelezte, de a faj jelenlétét a magyar oldalon is kimutattuk (Sallai, 1999). 2001-ben két holtágban – Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti rész (Cún) és a Nagy-Bók, Vörös-part (Barcs) – is sikerült megtalálnunk. Mivel mindkét helyen elég nehéz terepi körülmények között halásztunk, – gazdag vízi vegetáció, nagy lágyüledék – a populációk nagyságáról nem tudunk reális képet adni, de az élőhelyi adottságokból következően mindkét élőhely típusos, mocsári élőhely, ami stabil, önfenntartó állományokat valószínűsít. Fokozottan védett és a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható, veszélyeztetett fajunk.
Dráva, Cún-Szaporcai-Holt-Dráva, Szilháti
rész (Cún): 2001.08.14, 3 – Dráva-holtág, Nagy-Bók, Vörös-part (Barcs): 2001.08.15,
1 – Mura-holtág (Tótszerdahely):
2000.05.19, 1; 2000.11.04, 3.
SALMONIDAE – PISZTRÁNGfélék
43.,
Galóca – Hucho hucho (Linnaeus, 1758)
A faj első drávai adata Heckel (1847) nevéhez fűződik, melyet ő maga ugyan nem látott, csak hallomásból ismert, de Glowacki (1885) és Herman (1887) szerepelteti a galócát a fajlistáján. Majer (1998) egy 1990. októberében, Őrtilosnál fogott példányról számol be, mely adatot Énok Ferenc bocsátott rendelkezésére. A publikációban a gyűjtő neve mindenhol tévesen, Énok Lászlóként jelent meg. A Dráva ausztriai szakaszán stabil populációja él a fajnak, melyet az előkerült rekordpéldányok is bizonyítanak (Schulz, 1985, Offermanns, 1986). Egyetlen bizonyított hazai előfordulási adatát Tóth Péter fityeházi horgásztól kaptuk, melyet ezúton is nagyon köszönünk. A horvát oldalon megépült erőmű a felső szakaszokon élő populáció vándorlását gátolja, így faunaterületünkön áthaladó Dráva-szakaszról, az eltűnt fajok közé sorolhatjuk, ami az esetlegesen lesodródó példányok megkerülését nem zárja ki. Duna medencéjének bennszülött, fokozottan védett faunaeleme, a Habitat Directive II. és V. függelékében is megtalálható.
Dráva (Őrtilos): 1988.12.00, 1, 14500 g, TP, +HORG.
44.,
Sebes pisztráng – Salmo trutta m. fario Linnaeus, 1758
Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) leírta a faj előfordulását a Drávából. Majer (1998) Énok Ferenc 1990-ben fogott sebes pisztrángját szerepeltette dolgozatában, melyet Őrtilosnál fogott. P. L. Á. (2000) a Plecskó Mihály vízvári halász által, az utóbbi években fogott sebes és szivárványos pisztrángról számolt be. A Harka (1992a) pisztráng adatait szintén Plecskó szolgáltatta. Saját vizsgálataink során nem találkoztunk a fajjal, újabb murai észlelésünk sem volt a fajra vonatkozóan (Sallai, 1999). Énok Ferenc rendelkezésünkre bocsátotta, egy ez évben fogott sebes pisztrángjának fogási adatát, melyet Őrtilosnál fogott, az adatszolgáltatásért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2002.03.30, 1, 300 mm, 410 g, ÉF, +HORG.
GADIDAE – Tőkehalfélék
45.,
Menyhal – Lota lota (Linnaeus, 1758)
A menyhal első drávai előfordulását
Heckel (1847) tette közzé. A recens halfaunisztikai
publikációk közül Harka (1992a)
és Majer (1995) egyaránt említi.
Az utóbbi dolgozatból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy melyek azok
a fajok melyeket saját vizsgálatok alapján mutatott ki a szerző, illetve melyek
azok, amelyek szakirodalmi adatok, ugyanis mindegyik hazai tokfélét szerepelteti
fajlistáján a szerző, holott néhány tokféle recens előfordulása megkérdőjelezhető.
Majer (1998) későbbi dolgozatában
egyáltalán nem említi a menyhalat, bár a Somogy megye faunáját tárgyaló dolgozatukban
(Bíró & Majer, 2001) citálja
ez utóbbi publikációt is. Mérsékelt gyakoriságú ragadozóhala a mindkét folyónak.
A Dráva és a Mura mellett több példányát a Kerkában is megtaláltuk, ahonnan
korábban nem volt ismert (Sallai, 1999). A legtöbb esetben a partvédelmi
kőszórásról kerültek elő, főként idősebb korosztályú egyedei.
Dráva (Vejti): 2000.11.01, 2 –
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 8 – Dráva, 128,5 fkm (Felsőszentmárton): 2001.07.14, 1 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
1 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés (Vízvár): 2000.07.22, 7; 2001.06.19, 2; 2001.08.16, 9, 2001.10.17,
6 – Dráva, 4-es őrház
kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 6; 2001.10.18, 1 –
Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár):
2001.08.16, 8 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 9
– Dráva, barcsi hídnál
(Barcs): 2000.03.19, 1; 2001.10.17, 2 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2001.04.13, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés,
Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 3; 2000.05.21, 2; 2000.07.23, 11; 2001.04.12,
6; 2001.06.20, 1; 2001.08.15, 21, 2001.10.17, 14 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés
(Matty): 2000.07.21, 14; 2000.11.01, 9; 2001.08.14, 5, 2001.10.16, 2 –
Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166
fkm (Barcs): 2001.07.13, 11 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu):
2001.07.14, 1 – Dráva,
Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12,
1 – Dráva, Korcsina
torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 1; 2000.11.02,
2; 2001.08.14, 9; 2001.10.16, 2 – Dráva,
kövezés a jobb parton (Vízvár): 2001.07.13, 3 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos):
2001.06.19, 2; 2000.07.22, 1, 2001.08.17, 18; 2001.10.19, 7 – Dráva,
strand (Barcs): 2000.05.21, 1 – Dráva,
szentborbási kutatóház (Szentborbás): 2001.07.14, 3 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég):
2001.04.11, 1 – Karasica (Villány): 2001.06.12, 1 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 6 – Mura, B127-128 határkő, kövezés (Molnári):
1999.11.07, 1; 2001.10.18, 3.
COTTIDAE
– KÖLÖNTEfélék
46.,
Botos kölönte – Cottus gobio Linnaeus, 1758
A faj drávai előfordulásának első leírói Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) volt. A recens időszakból történő előfordulását Majer (1998) tette közzé, mely adatok inkább alkalmi előfordulást valószínűsítettek. Az elmúlt időszakban azonban ezt a feltételezést saját eredményeink teljesen szétoszlatták. A Dráva hazai szakaszán, Őrtilos és Révfalu (Drávakeresztúr) között szinte kivétel nélkül minden mintahelyünkön megtaláltuk. A faj önfenntartó állománya stabilnak nevezhető, melyet az előkerült egyedszámok is megfelelően reprezentálnak: 1999-ben 2, 2000-ben 89, 2001-ben 98 példánya került elő. A testméretre vonatkozóan meg kívánjuk jegyezni, hogy a legkisebb kézre került egyedének standard testhossza 26, a legnagyobb kifogott egyede 120 mm volt. A faj jelenléte a Drávában kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, ugyanis a szigetközi populáción kívül (Guti, 1997) más hazai állománya nem ismert a fajnak! A Murában mindeddig nem sikerült megtalálnunk. Ritka, veszélyeztetett faunaelemünk, mely a hazai védettség mellett a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Dráva: 2001.07.13, 2 – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 1 – Dráva, 165 fkm (Barcs): 2000.07.20, 6 – Dráva, 180 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 20 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
1 – Dráva, 190 fkm
(Vízvár): 2000.07.20, 2 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2000.05.21, 4; 2001.08.16, 17; 2001.10.17,
23 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.03.18, 20; 2000.07.22, 24; 2001.04.13,
2 – Dráva, 4-es őrház
előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.03.20, 1 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti
kövezés (Örtilos): 2001.10.18, 2 – Dráva, Andris-gödör, B176 (Örtilos): 2000.03.20, 1 –
Dráva, barcsi hídnál (Barcs):
1999.11.07, 1 – Dráva,
C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 4; 2000.05.21,
2; 2001.07.14, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 5 –
Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.06.20, 1, 26 mm – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés,
Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 1; 2001.10.16, 5 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár):
2001.07.13, 24 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.03.19, 1;
2000.03.20, 1; 2000.07.22, 2; 2001.08.17, 2; 2001.10.19, 12.
CENTRARCHIDAE
– Díszsügérfélék
47.,
Naphal – Lepomis gibbosus (Linnaeus, 1758)
Ezt a fajt is a XX. század első évtizedében,
nagy reményekkel telepítették be a többi adventív fajhoz hasonlóan, melyek
közül egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Elsőként Harka
(1992a) szerepeltette a Dráva fajlistáján. Nagyobb tömegben a mellék-
és holtágakban találtuk meg, innen főként fiatal egyedei kerültek kézre, míg
a partvédelmi kőszórásokon az idősebb korosztályhoz tartozó egyedeket fogtuk
meg. Gyakori adventív faja a Dráva és Mura folyók vízrendszerének.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
11 – Cserta (Csömödér):
2000.07.24, 48 – Cserta
(Mikekarácsonyfa): 2000.07.24, 48 – Darányi-Nagy-Berek (Barcsi Ősborókás) (Darány): 1999.11.07, 4 – Dráva (Vejti): 2000.11.01, 3 –
Dráva mellékág, összeköttetésben
a folyóval, a kavicsbányató mellett (Zákány): 2001.04.13, 7 – Dráva,
122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 2 – Dráva,
128,5 fkm (Felsőszentmárton): 2001.07.14, 1 – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 4 –
Dráva, a B456 határkőnél lévő
holtág, a Vízház alatt (Vízvár): 2001.08.17, 2 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2000.03.18,
10; 2000.05.20, 2; 2001.08.16, 4 – Dráva, ártér a gömbkőnél (Örtilos): 2000.11.04, 26 –
Dráva, babócsai kavicsbányatavak
(Babócsa): 2000.03.18, 8 – Dráva, barcsi hajókikötő, kövezés (Barcs): 2001.06.13,
2 – Dráva, barcsi hídnál
(Barcs): 2001.08.15, 1 – Dráva,
bélavári tavak (Bélavár): 2000.05.22, 8 – Dráva, bolhói kavicskitermelés (Bolhó): 2000.03.18, 1 –
Dráva, C131 határkőnél lévő
kőgát, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06, 10 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés,
Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 2; 2000.05.21, 1; 2001.04.12, 2 –
Dráva, C442 határkő, kavicsbányató (Bélavár):
2000.03.18, 14 – Dráva, C442 határkő, mellékág (Bélavár): 2000.03.18, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő kavicsbányató
(Babócsa): 2001.06.13, 1 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 1999.11.04,
1; 2000.07.21, 2; 2001.06.12, 1; 2001.08.14, 16; 2001.10.16, 21 – Dráva, Gordisai-csatorna (mentetlen
oldalon) (Matty): 2000.07.21, 5 – Dráva, Gyöngy-szigetnél lévő morotva lefolyója, mentett oldalon (Piskó):
2001.04.11, 1 – Dráva,
Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 6 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás
(Tótújfalu): 2001.04.12, 5 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 3
– Dráva, Nagyszigeti
zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 1 – Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta): 2000.11.02, 4 –
Dráva, őrtilosi vasútállomás
előtt lévő kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1 – Dráva, régi Fekete-víz csatorna (mentetlen oldal) (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 1; 2000.11.01, 24 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 8; 2001.04.12,
1 – Dráva, Vájás-tó
(Drávasztára): 2001.04.11, 2, ANONYM, +HORG – Dráva-holtág, a Szerbsziget mögött (Drávapalkonya): 2000.11.01,
1 – Dráva-holtág, a
Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 6 – Dráva-holtág, Hótedra (Gordisa): 1999.11.05, 6 –
Fehér-víz (Fekete-víz mellékvize) (Kemse):
1999.11.06, 1 – Fekete-víz
(Drávapalkonya): 2000.11.01, 311 – Kerca (Kercaszomor): 2000.03.21, 1 – Kerca (Bajánsenye): 2000.05.18, 3 – Kerka (Alsószenterzsébet): 1999.11.08,
3; 2000.05.19, 4 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 4; 2000.11.05, 5 – Kerta, közúti hídnál (Mikekarácsonyfa):
2000.07.24, 2 – Mura, B128 határkőnél, kövezés (Molnári): 1999.11.07, 11; 2000.03.21, 7;
2000.07.23, 2; 2000.11.04, 4 – Mura, Borsfai-patak torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05,
1 – Mura, Principális-csatorna
(mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 7 – Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 8 –
Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21,
11 – Zsdála-patak,
B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 3; 2001.04.13, 1, SZ&VG, +KERHL.
48.,
Pisztrángsügér – Micropterus salmoides (Lacépède, 1802)
Ez a faj is a XX. század elején került
Magyarországra, az előző fajhoz hasonlóan Észak-Amerikából. Első előfordulási
adata a Drávából Vutskits (1913a,
1913b) nevéhez fűződik. Harka (1992a)
és Majer (1998) fajlistáin szintén
szerepel a faj. Néhány Dráva-menti kavicsbányatóba korábban rendszeresen telepítették,
így Bélaváron kisebb önfenntartó állománya is kialakult. Ritka, adventív faja
a folyónak.
Dráva, bélavári tavak (Bélavár): 2000.05.22,
1.
PERCIDAE
– Sügérfélék
49.,
Sügér – Perca fluviatilis Linnaeus, 1758
A fajt először a XIX. század végén írta
le Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) a Drávából. A recens
időszakra vonatkozó valamennyi dolgozat említi a folyóból (Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A két folyó vízrendszerében általánosan
elterjedt, mérsékelten gyakori halfaj.
Alsó-Válicka (Csömödér): 2000.07.24,
1 – Cserta (Iklódbördőce):
2000.05.19, 1 – Cserta (Mikekarácsonyfa): 2000.07.24, 1 – Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.07.14, 9
– Dráva, 134 fkm (Szentborbás):
2000.07.21, 3 – Dráva,
144 fkm: 2001.07.14, 2 – Dráva,
148 fkm (Barcs): 2000.07.21, 1 – Dráva, 153 fkm, Rinya-torok (Barcs): 2000.07.21, 2 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
3 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés és mellékág (Vízvár): 2000.11.03, 1; 2001.06.19, 1; 2001.08.16, 10;
2001.10.17, 3 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.10.18, 2
– Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 10; 2000.07.23, 2, ANONYM,
+HORG; 2001.10.17, 7 –
Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár):
2001.07.13, 1 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2001.06.19, 2 –
Dráva, a B456 határkőnél lévő holtág,
a Vízház alatt (Vízvár): 2001.08.17, 3 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 2
– Dráva, a Zsdála-patak
torkolatánál (Bélavár): 2001.06.13, 3, ANONYM, +HORG – Dráva, babócsai kavicsbányatavak (Babócsa):
2000.03.18, 1 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 2
– Dráva, barcsi hajókikötő,
kövezés (Barcs): 2001.06.13, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.05.21, 1;
2001.04.12, 2; 2001.06.20, 9; 2001.08.15, 10; 2001.10.17, 8 – Dráva, C442 határkő, kavicsbányató (Bélavár):
2000.03.18, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 5 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág
kiágazásánál a főmeder: 2001.07.13, 5 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2001.08.14,
1; 2001.08.14, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás (Tótújfalu):
2001.04.12, 4; 2001.06.20, 1; 2001.07.14, 3 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő T-gát
(Tótújfalu): 2001.04.12, 1 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.08.14,
4 – Dráva, Nagyszigeti
zárás, keresztgát (Drávasztára): 2000.11.02, 1; 2001.06.12, 1 – Dráva,
őrtilosi vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 2; 2000.11.04,
1; 2001.06.19, 1; 2001.08.17, 3; 2001.10.19, 1 – Dráva-holtág, a Vízház mellett (Vízvár): 2000.05.21, 1 – Dráva-holtág, Hótedra (Gordisa): 1999.11.05,
1 – Fekete-víz (Drávapalkonya):
2000.11.01, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa): 2000.11.01, 1 – Fekete-víz, közúti hídnál (Kisszentmárton):
2000.11.02, 1 – Kerka (Szécsisziget): 2000.07.24, 8; 2000.11.05, 8 – Mura, 52 szelvénypontnál lévő kavicszátony
(Letenye): 1999.11.08, 1; 2000.07.22, 9; 2001.06.14, 1 – Mura, 128 határkő, kövezés (Molnári):
1999.11.07, 1; 2000.03.21, 4; 2000.11.04, 2; 2001.10.18, 5 – Mura, beleznai átkelő (Belezna): 2000.03.22,
4 – Mura, Borsfai-patak
torkolatánál lévő kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 9 – Mura,
kavicsbánya (Molnári): 2000.05.19, 4 – Mura,
Principális-csatorna (mentetlen oldalon) (Belezna): 2000.07.23, 5 –
Rinya (Babócsa): 2000.07.23, 14 –
Tornyi-Rinya (Háromfa): 2000.05.21,
9 – Zsdála-patak, B416
határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 2.
50.,
Vágódurbincs – Gymnocephalus cernuus (Linnaeus, 1758)
A Drávára vonatkozó valamennyi szakirodalomban szerepel a folyó fajlistáján (Juranic, 1880, 1884, Glowacki, 1885, Herman, 1887, Harka, 1992a, 1997, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001). A faj hazai állományai csökkenő tendenciát mutatnak. A Drávában igen ritkának mutatkozott, míg a Mura vízgyűjtőjében, a vizsgálat időszakában nem sikerült jelenlétét kimutatnunk.
Dráva, 135 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
2 – Dráva, 141,5 fkm,
T-gát: 2001.07.14, 1 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés (Vízvár): 2001.08.16, 1 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti
kövezés (Örtilos): 2001.10.18, 1 – Dráva, barcsi hajókikötő, kövezés (Barcs): 2001.06.13,
1 – Dráva, bolhói kavicskitermelés
(Bolhó): 2000.07.23, 1, ANONYM, +HORG – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2001.08.15, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, Erzsébet-szigetnél lévő mellékág: 2001.07.13, 16 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12, 1 – Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 1 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca):
1999.11.05, 6 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.06.13, 1, SZ&VG, +KERHL.
51.,
Széles durbincs – Gymnocephalus baloni Holčik & Hensel, 1974
Holčik és Hensel szenzációs felfedezésének köszönhetően a Gymnocephalus nemzetség új fajjal bővült. A faj első magyarországi bizonyító példányait Botta és munkatársai több természetes vizünkben megtalálták (Botta et al, 1984). Az első drávai előfordulását Harka (1992a) regisztrálta. A fajnak stabil, önfenntartó állománya él a Dráva és Mura folyók teljes hazai szakaszán. A Dráván Őrtilostól Mattyig végig megtaláltuk, az előkerült egyedek száma magáért beszél. A fajt kizárólag a partvédelmi kőszórásokon találtuk meg, néhol tömegesen. A hazai védettsége mellett a Habitat Directive II. és IV. függelékében is megtalálható.
Dráva (Vejti): 2000.11.01, 2 –
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 15 – Dráva, 128,5 fkm (Felsőszentmárton): 2001.07.14, 6 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21,
3 – Dráva, 135 fkm
(Szentborbás): 2000.07.21, 2 – Dráva, 141,5 fkm, T-gát: 2001.07.14, 2 – Dráva, 143 fkm: 2001.07.14, 7 –
Dráva, 144 fkm: 2001.07.14,
1 – Dráva, 145 fkm
(Drávatamási): 2000.07.21, 3 – Dráva,
148 fkm (Barcs): 2000.07.21, 16 – Dráva, 180 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 2 – Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 7 – Dráva, 190 fkm (Vízvár): 2000.07.20,
2 – Dráva, 191 fkm-nél,
kövezés (Vízvár): 2000.07.22, 21; 2001.04.13, 1; 2001.06.19, 1; 2001.08.16,
19; 2001.10.17, 20 – Dráva,
192 fkm-nél, kövezés feletti mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1; 2001.10.18,
1, ANONYM, +HORG – Dráva,
4-es őrház kavicszátonya feletti kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1; 2001.10.18,
6 – Dráva, a mellékág
betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 1 – Dráva, a Vízház előtti mellékág (Vízvár): 2001.08.16, 6
– Dráva, Andris-gödör,
B176 (Örtilos): 2000.03.20, 8 – Dráva, barcsi hajókikötő felett 1 km-rel, 154 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1
– Dráva, C131 határkőnél
és Korcsina torok alatti kövezésen, Révfalu (Drávakeresztúr): 1999.11.06,
10 – Dráva, C28 határkőnél
lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2000.03.19, 2; 2000.05.21, 9; 2000.07.23,
19; 2000.11.03, 1; 2001.04.12, 15; 2001.06.20, 21; 2001.07.14, 1; 2001.08.15,
62; 2001.10.17, 16 – Dráva,
Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.07.21, 1; 2000.11.01, 1 –
Dráva, Fekete-árok befolyásánál, 166
fkm (Barcs): 2001.07.13, 9 – Dráva, Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 1 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál
lévő kőzárás (Tótújfalu): 2001.04.12, 62; 2001.06.20, 1; 2001.07.14, 13 –
Dráva, Korcsina (Darányi-árok)
betorkollásánál lévő T-gát (Tótújfalu): 2001.04.12, 6 – Dráva,
Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2000.11.02, 3; 2000.11.02,
1, ANONYM, +HORG; 2001.04.11,
2; 2001.08.14, 1; 2001.10.16, 5 – Dráva, Korcsina, 141 fkm (Drávagárdony): 2000.07.21, 6 – Dráva, Ó-Dráva befolyás (Zaláta): 2000.11.02,
5 – Dráva, őrtilosi
vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 4; 2001.08.17, 6; 2001.08.17,
1, ANONYM, +HORG; 2001.10.19, 6 – Dráva,
strand (Barcs): 2001.04.12, 2 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca): 1999.11.05, 6 – Dráva, szentborbási kutatóház (Szentborbás):
2001.07.14, 1 – Dráva, új Fekete-víz torok (Drávacsehi): 1999.11.05, 3 – Mura, B128 határkőnél, kövezés (Molnári):
1999.11.07, 3; 2000.07.23, 3; 2000.11.04, 2; 2001.10.18, 6 – Mura, Borsfai-patak torkolatánál lévő
kövezés (Tótszerdahely): 2000.11.05, 2.
52.,
Selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser (Linnaeus, 1758)
A fajt elsőként Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) írta le a Drávából. A recens szakcikkek mindegyikében szerepeltetik a szerzők a folyóból (Harka, 1992a, Majer, 1998, Majer & Bordács, 2001). Mindezek ellenére saját adatokkal nem rendelkezünk a faj drávai előfordulásáról. Egyetlen példánya Őrtilosnál került elő egy horgász fogásából, ugyanis a horgász jelezte felénk, hogy szokott fogni ezen a szakaszon selymes durbincsot. Megkértük, hogy amennyiben fogna, vödörben tartsa életben, amíg visszaérkezünk. A horgász nekünk próbált segíteni, de sajnos az egyed mélyen benyelte a horgot és minden igyekezet ellenére elpusztult. Az egyedet magunkkal hoztuk, melyet a Természettudományi Múzeum halgyűjteményében fogunk elhelyezni. Igen ritka, veszélyeztetett, endemikus faunaelemünk, védett, valamint a Habitat Directive II. és V. függelékében is megtalálható.
Dráva, őrtilosi vasútállomás előtt lévő
kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1, ANONYM, +HORG.
53.,
Süllő – Stizostedion
lucioperca (Linnaeus, 1758)
Heckel (1847) mutatta ki először a Drávából.
Juranic (1880) igen ritka
halként jelölte. Az elmúlt tíz évben megjelent valamennyi drávai fajlistán
megtalálható (Harka, 1992a, Majer, 1995, 1998, Majer & Bordács, 2001).
Saját tapasztalataink alapján a Dráva és Mura folyók nem sorolhatók a legjobb süllős vizeink
közé, ugyanis a 3 év alatt mindössze 9 fiatal példányt sikerült gyűjtenünk
a Drávából, illetve mellékvízfolyásából. A Murából a vizsgálat ideje alatt
nem sikerült kimutatnunk jelenlétét, mindkét folyóban igen ritkának találtuk.
Dráva, 184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20,
2 – Dráva, Erzsébet-szigetnél
lévő mellékág: 2001.07.13, 4 – Dráva, Erzsébet-szigetnél, a mellékág
kiágazásánál a főmeder: 2001.07.13, 2 – Zsdála-patak, B416 határkőnél (Bélavár): 2001.04.13, 1,
SZ&VG, +KERHL.
54.,
Magyar bucó – Zingel zingel (Linnaeus, 1758)
Az első drávai előfordulását a fajnak Juranic (1880, 1884) és Glowacki (1885) adta közre. Harka (1992a) Plecskó, míg Majer (1998) Énok szóbeli közlése alapján vette be fajlistájába. Saját adataink alapján a Dráva teljes hazai szakaszán jelen van egy kisebb állománya, ami az előkerült egyedszámok alapján stabilnak nevezhető. Őrtilos és Matty között – a két végpontot is beleértve – a mintahelyek többségéről előkerült a Drávából, valamint a Murában is több alkalommal találkoztunk a fajjal. Az előkerült egyedeket - néhány kivételtől eltekintve - szinte kizárólag a partvédelmi kőszórásokon találtuk meg. A Duna vízgyűjtőjének bennszülött, veszélyeztetett faja, a két folyóban ritkának mutatkozott. Fokozottan védett fajunk, a Habitat Directive II. és V. függelékében is megtalálható.
Dráva (Vejti): 2000.11.01, 4 –
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 1 – Dráva, 134 fkm (Szentborbás): 2000.07.21, 1 – Dráva, 151 fkm (Barcs): 2000.07.21,
2 – Dráva, 192 fkm-nél,
kövezés feletti kavicszátony (Vízvár): 2001.08.16, 1 – Dráva, 4-es őrház kavicszátonya feletti
kövezés (Örtilos): 2001.08.17, 1 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs):
2001.08.15, 1; 2001.10.17, 3 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 2000.11.01, 1; 2001.10.16,
3 – Dráva, Fekete-árok
befolyásánál, 166 fkm (Barcs): 2001.07.13, 1 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.08.14, 1; 2001.10.16, 1 – Dráva, kövezés a jobb parton (Vízvár): 2001.07.13,
1 – Dráva, őrtilosi
vasútállomás előtt lévő kövezés (Örtilos): 2000.07.22, 1; 2001.08.17, 1,
ANONYM, +HORG – Dráva, szentborbási
kutatóház (Szentborbás): 2001.07.14, 1 – Mura, B127-128 határkő, kövezés (Molnári):
1999.11.07, 3; 2000.03.21, 1; 2000.11.04, 1; 2001.10.18, 2.
55.,
Német bucó – Zingel streber (Siebold, 1863)
A szakirodalmi adatok tekintetében ugyanaz vonatkozik rá, mint az előző fajra. Az előkerült drávai egyedszámok stabil, önfenntartó populációt jeleznek. Az előző fajnál magasabb az oxigénigénye, ezért a Dráván csak Őrtilos és Barcs között találtuk meg. A Murában is sikerült megfognunk, ahonnan korábban nem volt leírva (Sallai, 1999). Kizárólag gyors sodrású, kavicsos aljzatú mederrészeken és mellékágakban találtunk rá, ahol társhalaként a szilvaorrú keszeget, felpillantó küllőt, kőfúró és kövi csíkot fogtuk meg. Szintén endemikus, ritka, veszélyeztetett faja a két folyónak. Fokozottan védett fajunk, továbbá a Habitat Directive II. függelékében is megtalálható.
Dráva, 159 fkm (Barcs): 2000.07.20,
3 – Dráva, 180-179
fkm: 2001.07.13, 2 – Dráva,
184-181 fkm (Bolhó): 2000.07.20, 4 – Dráva, 191 fkm-nél, kövezés alatti mellékág (Vízvár): 2000.07.22,
1; 2001.06.13, 1; 2001.10.17, 1 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti kavicszátony (Vízvár):
2001.06.19, 2; 2001.08.16, 9; 2001.10.18, 4 – Dráva, 192 fkm-nél, kövezés feletti
mellékág (Vízvár): 2000.07.23, 1; 2001.08.16, 14; 2001.10.18, 6 – Dráva, 193 fkm-nél lévő mellékág (Vízvár):
2001.07.13, 5 – Dráva, 4-es őrház előtti kavicszátony (Örtilos): 2000.11.04, 9; 2001.10.18,
2 – Dráva, barcsi hídnál
(Barcs): 1999.11.07, 5 – Dráva, strand (Barcs): 1999.11.07, 3; 2001.08.15, 2 –
Mura, 52 szelvénypontnál lévő
kavicszátony (Letenye): 2000.07.22, 1 – Mura, B127, kavicspad (Molnári): 1999.11.07, 1; 2000.03.21,
1; 2000.07.23, 1; 2000.11.04, 1; 2001.10.18, 6.
GOBIIDAE – Gébfélék
56.,
Folyami géb – Neogobius fluviatilis (Pallas, 1811)
A faj először a Balatonból került elő faunaterületünkről, 1971-ben (Bíró, 1971). A faj előfordulását a korábbi szakirodalmak nem jelezték a Drávából. A Dunához hasonlóan itt is terjeszkedik a faj. A Dunában eleinte csak a Sió torkolata alatti szakaszról volt ismert (Harka, 1997), de 2001. októberében több példányát megtaláltuk Neszmélynél is. Így előfordulása a szigetközi Duna-szakaszon is valószínűsíthető, ahonnan korábban nem került elő (Guti, 1997). A Dráván eleinte csak az alsó-baranyai szakaszon találtuk meg, de 2001. őszén több adult egyede Révfalunál is kézre került. A legnagyobb előkerült egyedének standard testhossza 142 mm volt. A Dráva baranyai szakaszán mérsékelten gyakorinak mondható.
Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés
(Matty): 1999.11.04, 1; 2000.07.21, 4; 2000.11.01, 2; 2001.08.14, 4; 2001.10.16,
6 – Dráva, Gordisai-csatorna
(mentetlen oldalon) (Matty): 2000.07.21, 1; 2001.10.16, 2 – Dráva,
Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr): 2001.10.16, 3 –
Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 1; 2000.11.01, 7 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11,
4.
57.,
Tarka géb – Proterorhinus
marmoratus (Pallas, 1811)
A faj első hazai bizonyító példányait Kriesch (1872) írta le, Gobius rubromaculatus néven, a Dunába torkolló, óbudai lőpormalom melletti meleg forrás lefolyójából. A recens időszakból elsőként Harka (1992a) írta le a Drávából. Pontokaszpikus faunaelemünk, melynek drávai állománya is növekvő tendenciát mutat. A 2001-es évi szaporulat különösen nagyon jó volt, ugyanis több mintahelyről tömegesen kerültek elő a 0+ korosztályhoz tartozó egyedei. Stabil önfenntartó a populációja, melyet az előkerült egyedszámok is alátámasztanak. A Dráván Matty és Barcs között találtuk meg, a Muráig még eddig nem hatolt fel, de ismerve a faj hazai terjeszkedését ez csak idő kérdése. Hazai védettségét a Habitat Directive II. és IV. függeléke indokolta.
Dráva, 122 fkm, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.07.14, 2 – Dráva,
143 fkm: 2001.07.14, 2 – Dráva,
a mellékág betorkollásánál (Drávatamási): 2001.10.18, 1 – Dráva, barcsi hídnál (Barcs): 2000.03.19,
1; 2001.10.17, 3 – Dráva, C131 határkőnél és Korcsina torok alatti kövezésen, Révfalu (Drávakeresztúr):
1999.11.06, 5; 2001.04.11, 2 – Dráva, C28 határkőnél lévő kövezés, Barcs alatt (Barcs): 2001.04.12, 2;
2001.06.20, 1; 2001.08.15, 1; 2001.10.17, 36 – Dráva, Fahíd léniája végén, kövezés (Matty): 1999.11.04,
4; 2000.07.21, 23; 2000.11.01, 6; 2001.08.14, 145; 2001.10.16, 108 –
Dráva, Gordisai-csatorna torkolatánál
(Matty): 2001.10.16, 6 – Dráva,
Kaffka homokpad (Gordisa): 1999.11.05, 2 – Dráva, Korcsina (Darányi-árok) betorkollásánál lévő kőzárás
(Tótújfalu): 2001.04.12, 4 – Dráva, Korcsina torok alatti kövezés, Révfalu (Drávakeresztúr):
2001.08.14, 7; 2001.10.16, 25 – Dráva, régi Fekete-víz torok (Drávaszabolcs):
1999.11.05, 15; 2000.11.01, 13 – Dráva, Szaporca kősarkantyú (Szaporca):
1999.11.05, 8 – Dráva, Szerbsziget (Drávapalkonya): 1999.11.05, 4 – Dráva, új Fekete-víz torok (Drávacsehi):
1999.11.05, 1 – Fekete-víz (Drávapalkonya): 2000.11.01, 21 – Fekete-víz, közúti hídnál (Tésenfa):
2000.11.01, 5 – Fekete-víz,
közúti hídnál (Kisszentmárton): 2000.11.02, 2 – Fekete-víz, közúti hídnál (Baranyahidvég): 2001.04.11,
6.
4.5. Egységnyi mintavételre jutó halfogás – abundancia
A MNBMR által javasolt protokollnak megfelelően, 2001-ben a három korábban kijelölt mintahelyen – Őrtilos, Vízvár, Barcs – 8*15 percet halásztunk. Az eredmények birtokában kifejeztük az egységnyi időre jutó halfogást is. Mivel a digitális diktafont csak május hónapban sikerült beszereznünk csak a júniusi, augusztusi és októberi mintavételezés eredményeit tudtuk időegységre bontani. Az eredményeket grafikonon is ábrázoltuk (7. ábra.), melyből szezonális vándorlásokra vonatkozó vagy egyéb messzemenő következtetéseket könnyelműség lenne levonni. Az egy órányi időtartamra eső kifogott halegyedek számát a 4. táblázatban is összegeztük.
4. táblázat. Az egy óra alatt fogott halegyedek száma 2001-ben
|
|
június |
augusztus |
október |
|
Barcs |
93 |
167 |
234 |
|
Vízvár |
228 |
345 |
221 |
|
Őrtilos |
327 |
78 |
124 |
Következtetések
5.1. A halfauna jellemzése
A Dráva gyors áramlású vize, meanderező medre epipotamon jellegű, mindenekelőtt a folyók paduc- és márnaszinttáján élő fajok számára kedvez, ezért faunáját is elsősorban ezek az áramláskedvelő, reofil fajok alkotják (3. ábra), mint pl. a domolykó (Leuciscus cephalus), a paduc (Chondrostoma nasus), a sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), a márna (Barbus barbus), a halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni), a szilvaorrú keszeg (Vimba vimba), a menyhal (Lota lota), a botos kölönte (Cottus gobio), a német bucó (Zingel streber). A felsorolt fajok mellett olyan, szintén áramláskedvelő, ritka, veszélyeztetett, endemizmusok is jelen vannak kisebb populációikkal a faunában, mint a leánykoncér (Rutilus pigus virgo), felpillantó küllő (Gobio uranoscopus) és a magyar bucó (Zingel zingel).
A reofil fajok mellett, közel azonos egyedszámban kerültek elő a lotikus és lenitikus jellegű víztereket egyaránt jól viselő, eurytop fajok, ilyen pl. a küsz (Alburnus alburnus), a bodorka (Rutilus rutilus), az ezüstkárász (Carassius auratus), a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), a tarka géb (Proterorhinus marmoratus), a csuka (Esox lucius), a karikakeszeg (Blicca bjoerkna) és a sügér (Perca fluviatlis).
A felsorolt fajokon kívül néhány tágtoleranciájú, a környezeti feltételekkel szemben igénytelen, adventív faj is jelentős állománnyal képviselteti magát, mint pl. razbóra (Pseudorasbora parva) és a naphal (Lepomis gibbosus).
Néhány régebben lefűződött mellékágban és holtágban a mocsári élőhelyeket kedvelő, stagnofil fajok képviselői is kedvező életfeltételeket találnak, ilyen faj pl. a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythophthalmus), a compó (Tinca tinca), a kárász (Carassius carassius), a réti csík (Misgurnus fossilis) és a lápi póc (Umbra krameri).
A Dráva főágában a reofil fajok dominanciája a jellemző, ami részben a kedvező szaporodási feltételekkel magyarázható. Ezt a megállapítást igazolják az előkerült reofil fajok, fiatal korosztályú egyedeinek magas egyedszám arányai is. A mellékágakban, az áramlási viszonyoktól függően, azonban az eurytop fajok dominanciája a jellemző a reofil fajokkal szemben. A legkisebb mennyiségben a mocsárjellegű élőhelyeket kedvelő, stagnofil fajok képviselői vannak jelen.
A fenti fajlistánk egyáltalán nem mondható teljesnek, mindazok ellenére, hogy erre törekedtünk. A folyóból előkerülhetnek olyan, korábbi szerzők által ismertetett fajok, melyek jelenlétét mindeddig nem sikerült bizonyítanunk. Így sajnos számíthatunk valamennyi ázsiai eredetű fajra, melyek jelenlétét Majer (1998) kimutatta, mint pl. a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) és pettyes busa (Aristichthys nobilis), valamint az amur (Ctenopharyngodon idella). Ugyancsak kiegészítő vizsgálatok szükségesek a laposkeszeg (Abramis ballerus), a garda (Pelecus cultratus) és a katadrom angolna (Anguilla anguilla) jelenlétének igazolására, míg a kősüllő (Stizostedion volgensis) megkerülésére az eutrofizálódó mellékágakban számíthatunk. A pénzes pér (Thymallus thymallus) a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) és a pataki szaibling (Salvelinus fontinalis) újbóli megkerülése valószínűtlen, mivel ezek kivétel nélkül alkalmi előfordulások, önfenntartó állományuk nem él a magyar folyószakaszokon.
5.2. A halfauna természeti értékének kifejezése
Guti (1993, 1995) a hazai halfajok természetvédelmi státuszának kifejezésére az IUCN-kategóriák felhasználásával egy értékrendszert hozott létre. Az általa javasolt értékrendszer alapján a fajok természetvédelmi státuszával minősíthetjük természetes vizeinket, kifejezhetjük azoknak abszolút és relatív természeti értékét. A vízterek halfaunájának abszolút természeti értékét (TA) a faunaelemek értékrendjeinek és az endemikus fajok számának az összege adja, a relatív természeti értéket (TR) pedig úgy kapjuk, ha az abszolút természeti értéket (TA) osztjuk az értékrenddel minősített fajok számával (Guti, 1993, 1995).
A faunák természeti értékének számszerűsítése során az abszolút természeti érték (TA) elsősorban a veszélyeztetett halfajok mennyiségét jelzi, míg a relatív természeti érték (TR) azok arányát tükrözi.
A Guti (1993) által megadott képletek alapján
meghatároztuk a Dráva halfaunájának abszolút és relatív természeti értékét.
A Dráva és vízgyűjtője halfaunájának abszolút természeti értéke (TA):
111 (4*4+3*12+2*18+14+0*7+9), míg
a relatív természeti értéke (TR): 2,018
(111/55). (Összehasonlításként szolgálhat
a Mura vízrendszerének halfaunáját tárgyaló dolgozatunkba (Sallai, 1999) beemelt néhány természetes vizünk abszolút és relatív természeti értéke).
5.3. A Dráva halfaunája
A Drávára vonatkozó szakirodalmi adatok és saját vizsgálataink alapján összeállítottuk a Dráva és a Mura folyók és vízgyűjtőjük recens halfaunalistáját, melyet az 5. táblázatban szemléltettünk. A táblázatban külön jelöltük a szakirodalmi (Dráva, szakir.) és saját vizsgálatokból származó adatokat. Ez alapján a Dráva hazai szakaszán 64 faj alkalmi vagy rendszeres előfordulása valószínűsíthető. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok száma 24, melyből 5 faj fokozottan védett (dunai ingola – Eudontomyzon mariae, galóca – Hucho hucho, lápi póc – Umbra krameri, magyar bucó – Zingel zingel, német bucó – Zingel streber). A megállapított fajszámból 23 faj a Habitat Directive függelékeiben is megtalálható. A halfauna értékét tovább növeli az a tény, hogy 9 faj a Duna vízgyűjtőjének endemikus faunaeleme (leánykoncér – Rutilus pigus virgo, felpillantó küllő – Gobio uranoscopus, homoki küllő – Gobio kessleri, galóca – Hucho hucho, lápi póc – Umbra krameri, széles durbincs – Gymnocephalus baloni, selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser, magyar bucó – Zingel zingel, német bucó – Zingel streber).
Összefoglalás
1999. novembere és 2001. októbere között vizsgáltuk a Dráva és Mura folyók, valamint vízrendszerük halfaunáját. A Dráván öt körzetben halásztunk rendszeresen, Őrtilos, Vízvár és Barcs, Révfalu (Drávakeresztúr) és Matty térségében. A 2001-es év mintavételi helyeit GPS segítségével bemértük. A vizsgálathoz kisteljesítményű, pulzáló egyenáramot előállító, akkumulátoros rendszerű elektromos halászgépeket használtunk. Az általunk és néhány horgász által fogott halegyedek száma 19.223, melyek összesen 53 fajt képviseltek. Adatainkat kiegészítettük korábbi (Sallai, 1999) eredményeinkkel (laposkeszeg – Abramis ballerus), valamint horgászoktól származó, képdokumentációval hitelesített fajok előfordulási adataival, így összesen 57 faj jelenlétét tudtuk eddig bizonyítani a vízrendszerből. Az 57 bizonyított előfordulású fajból 23 faj természetvédelmi oltalom alatt áll. A természetvédelmi oltalom alatt álló fajok közül 5 faj fokozottan védett (dunai ingola – Eudontomyzon mariae, galóca – Hucho hucho, lápi póc – Umbra krameri, magyar bucó – Zingel zingel, német bucó – Zingel streber). A megállapított fajszám alapján kifejeztük a halfauna abszolút (TA: 111) és relatív természeti értéket (TR: 2,018). A Dráva halfaunájának magas (111) abszolút természeti értéke megfelelően reprezentálja az előforduló veszélyeztetett fajok magas számát.
Szakirodalmi és saját adatok alapján összeállítottuk
a folyó recens faunalistáját, mely alapján összesen 64 faj alkalmi vagy rendszeres előfordulása valószínűsíthető. A korábbi
publikált fajlistákhoz képest új fajként sikerült a Dráva hazai szakaszáról
kimutatnunk 8 fajt, melyek a következők: dunai ingola (Eudontomyzon mariae),
sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus), felpillantó küllő (Gobio uranoscopus), homoki küllő (Gobio kessleri),
kőfúró csík (Sabanejewia aurata), kövi csík (Barbatula barbatula),
lápi póc (Umbra krameri), folyami géb (Neogobius fluviatilis).
A Lengyel (1998) a vízlépcsők
biológiai hatására vonatkozó dolgozata igazolja, hogy a Novo Virje térségében
tervezett vízierőmű megépülésével a folyó élővilága komoly károkat szenvedhet,
ezért a Dráván, mint faunaterületünk legtisztább és egyik legértékesebb folyóvizén
kormányzati szinten kell megakadályozni, hogy az itt lévő jelenlegi értékes
fauna a legkisebb károkat is szenvedje!
5. táblázat. A Drávából és vízrendszeréből az utóbbi 15 év alatt kimutatott fajok, szakirodalmi adatok és saját eredmények alapján (A védett fajok vastagon szedve)
|
Teljes fajlista |
Dráva, szakir. |
Dráva |
Dráva vízgyűjtő |
Mura |
Mura vízgyűjtő |
|
|
1.
1. |
Dunai ingola - Eudontomyzon mariae |
|
+ |
|
|
+ |
|
2.
2. |
Simatok - Acipenser nudiventris |
HÁ |
(+) |
|
|
|
|
3.
3. |
Kecsege
- Acipenser ruthenus |
HÁ, MJ |
(+) |
|
SZ |
VA |
|
4.
4. |
Angolna
- Anguilla anguilla |
HÁ |
|
|
SZ |
|
|
5.
5. |
Bodorka
- Rutilus rutilus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
6.
6. |
Leánykoncér - Rutilus pigus virgo* |
MJ |
+ |
|
SZ |
|
|
7.
7. |
Amur - Ctenopharyngodon idella |
HÁ, MJ |
|
+ |
|
|
|
8.
8. |
Vörösszárnyú keszeg - Scardinius
erythrophthalmus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
SZ |
|
9.
9. |
Nyúldomolykó - Leuciscus leuciscus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
10.
10. |
Domolykó - Leuciscus cephalus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
11.
11. |
Jászkeszeg - Leuciscus idus |
HÁ, MJ |
+ |
|
|
SZ |
|
12.
|
Fürge cselle - Phoxinus phoxinus |
|
|
|
|
+ |
|
13.
13. |
Balin - Aspius aspius |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
SZ |
|
14.
14. |
Kurta baing - Leucaspius delineatus |
HÁ |
|
+ |
SZ |
|
|
15.
15. |
Küsz - Alburnus alburnus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
16.
16. |
Sujtásos küsz - Alburnoides bipunctatus |
|
+ |
|
+ |
+ |
|
17.
17. |
Karikakeszeg - Blicca bjoerkna |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
SZ |
|
18.
18. |
Dévérkeszeg - Abramis brama |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
SZ |
|
19.
19. |
Laposkeszeg - Abramis ballerus |
HÁ, MJ |
|
|
SZ |
|
|
20.
20. |
Bagolykeszeg - Abramis sapa |
HÁ, MJ |
+ |
|
SZ |
|
|
21.
21. |
Szilvaorrú keszeg - Vimba vimba |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
SZ |
|
22.
22. |
Garda - Pelecus cultratus |
HÁ, MJ |
|
|
|
|
|
23.
23. |
Paduc - Chondrostoma nasus |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
|
|
24.
24. |
Compó - Tinca tinca |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
|
|
25.
25. |
Márna - Barbus barbus |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
+ |
|
26.
26. |
Fenékjáró küllő -
Gobio gobio |
MJ |
+ |
|
+ |
+ |
|
27.
27. |
Halványfoltú küllő
- Gobio albipinnatus |
HÁ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
28.
28. |
Felpillantó küllő
- Gobio uranoscopus* |
|
+ |
|
+ |
|
|
29.
|
Homoki küllő - Gobio kessleri* |
|
+ |
|
+ |
|
|
30.
30. |
Razbóra - Pseudorasbora parva |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
31.
31. |
Szivárványos ökle
- Rhodeus sericeus amarus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
32.
32. |
Kárász - Carassius carassius |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
33.
33. |
Ezüstkárász - Carassius auratus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
34.
34. |
Ponty - Cyprinus carpio |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
|
|
35.
35. |
Fehér busa - Hypophthalmichthys
molitrix |
HÁ, MJ |
|
+ |
SZ |
|
|
36.
36. |
Pettyes busa - Aristichthys nobilis |
HÁ, MJ |
|
|
|
|
|
37.
38. |
Réti csík - Misgurnus fossilis |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
SZ |
|
38.
39. |
Vágó csík - Cobitis elongatoides |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
39.
40. |
Kőfúró csík - Sabanejewia aurata |
|
+ |
|
+ |
+ |
|
40.
37. |
Kövi csík - Barbatula barbatula |
|
+ |
|
+ |
+ |
|
41.
42. |
Törpeharcsa - Ameiurus nebulosus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
|
|
|
42.
43. |
Fekete törpeharcsa - Ameiurus melas |
MJ |
+ |
+ |
|
+ |
|
43.
41. |
Harcsa - Silurus glanis |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
|
|
44.
50. |
Csuka - Esox lucius |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
SZ |
|
45.
|
Lápi póc - Umbra krameri* |
|
+ |
|
+ |
SZ |
|
46.
44. |
Pénzes pér - Thymallus thymallus |
MJ |
|
|
|
|
|
47.
45. |
Galóca - Hucho hucho* |
MJ |
(+) |
|
|
|
|
48.
46 |
Sebes pisztráng - Salmo trutta m.
fario |
HÁ, MJ |
(+) |
|
SZ |
|
|
49.
47. |
Szivárványos pisztráng – Oncorhynchus
mykiss |
HÁ |
|
|
|
|
|
50.
48. |
Pataki szaibling - Salvelinus fontinalis |
MJ |
|
|
|
|
|
51.
51. |
Menyhal - Lota lota |
HÁ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
52.
64. |
Botos kölönte - Cottus gobio |
MJ |
+ |
|
|
|
|
53.
52. |
Naphal - Lepomis gibbosus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
54.
53. |
Pisztrángsügér - Micropterus salmoides |
HÁ, MJ |
+ |
|
|
|
|
55.
54. |
Sügér - Perca fluviatilis |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
+ |
+ |
|
56.
55. |
Vágódurbincs - Gymnocephalus cernuus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
|
|
57.
56. |
Széles durbincs -
Gymnocephalus baloni* |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
|
|
58.
57. |
Selymes durbincs
- Gymnocephalus schraetser* |
HÁ, MJ |
(+) |
|
SZ |
|
|
59.
58. |
Süllő - Stizostedion lucioperca |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
SZ |
SZ |
|
60.
59. |
Kősüllő - Stizostedion volgensis |
HÁ, MJ |
|
|
|
|
|
61.
60. |
Magyar bucó - Zingel zingel* |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
|
|
62.
61. |
Német bucó - Zingel streber* |
HÁ, MJ |
+ |
|
+ |
|
|
63.
63. |
Folyami géb - Neogobius fluviatilis |
|
+ |
+ |
|
|
|
64.
62. |
Tarka géb - Proterorhinus marmoratus |
HÁ, MJ |
+ |
+ |
|
|
|
Összesített fajszám: |
48/49 (54) |
52 |
31 |
46 |
31+1 |
|
Jelmagyarázat:
|
HÁ: |
Harka
Ákos, 1992a |
SZ: |
Sallai
Zoltán, 1999 |
|
MJ: |
Majer
József, 1998, 2001 |
+: |
kimutattuk a faj jelenlétét |
|
VA: |
Vida
Antal, 1998 |
(+): |
horgászok fogása (képpel hitelesített) |
|
|
új faj a korábbi fajlistákhoz képest |
*: |
endemikus faunaelem |
Felhasznált szakirodalom
Anonymus, 1975: Rekordlista. Magyar Horgász, 29/11:246-247.
Anonymus, 1980: Rekordlista. Magyar Horgász, 34/2:6.
Anonymus, 1987: Rekordlista. Magyar Horgász, 41/11:8.
Anonymus, 1989: Rekordlista. Magyar Horgász, 43/11:6-7.
Bănărescu, P. 1956: Importanţa speciilor
de Gobio ca indicatori de zone biologice in riuii. Buletinul Institutului
de Cercetări Piscicole, 15/3:53-56.
Bănărescu, P. 1961: Wietere systematische
Studien über die Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae), insbesondere im Donaubecken.
Vest. Českoslov. Zool. Spol., 25:318-346.
Bănărescu, P. 1962: Phylletische Beziehungen
der Arten und Artbildung bei der Gattung Gobio (Pisces, Cyprinidae). Vest.
Českoslov. Zool. Spol., 26:38-64.
Bănărescu, P. 1964: Pisces – Osteichthyes. Vol. XIII. Fauna Republicii Populare Romîne. Editura Academiei Republicii Populare Romîne, Bucureşti, pp. 959.
Bănărescu, P. 1965: Peşti rari şi cu areal
restrîns din fauna ţării noastre şi problema ocrotirii lor. Ocrotirea naturii
şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 9/1:5-21.
Bănărescu, P. 1969: Cyclostomata Şi Chondrichthyes. Vol. XII. Fauna Republicii Socialiste Romănia. Editura Academiei Republicii Socialiste Romănia, Bucureşti, pp. 102.
Bănărescu, P. 1993: Considerations on the threatened freshwater fishes of Europe. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 37:87-98.
Bănărescu, P. 1994: The present-day conservation status of the freswater fish fauna of Romania. Ocrotirea naturii şi a mediului înconjurător, Bucureşti, 38(1):5-20.
Bél, M. 1740-45: Tractus de re rustica Hungarorum. De piscatione Hungarica. In: Deák, A. 1984: Bél Mátyás élete és munkássága. Budapest, 1984, p. 29-73.
Berg, L. S. 1962: Freshwater Fishes of the U.S.S.R. and Adjacent Countries I-III. Translated from Russian, Published for the National Science Foundation, Washington, D.C. by the Israel Program for Scientific Translations, Jerusalem, I., pp. 494, II., pp 493, III., pp. 503.
Berinkey, L. 1966: Halak, Pisces. Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 20(2), pp. 132.
Berinkey, L. 1972: Magyarország és a szomszédos területek édesvízi halai a Természettudományi Múzeum gyűjteményében. Vertebrata Hungarica. 13:3-24.
Bíró, P. 1971:
Egy új gébféle (Neogobius fluviatilis Pallas) a Balatonból. Halászat, 17/1:22-23.
Botta, I., Keresztessy, K., Pintér, K. 1984: Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni; Holčik et Hensel, 1974). Halászat, 77/4:98-99.
Cowx, I. G. 1983: The biology of bream, Abramis brama (L.), and its natural hybrid with roach, Rutilus rutilus (L.), in the River Exe. J. Fish Biol. 22:631-646.
Erős, T. 2000: Population biology of Cobitis elongatoides in a lowland stream of the Middle Danube (Hungary). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):151-157.
Friedl, T. 2000: Fischzug von der Drau in die Vellach durch die Neuerrichtung der Fischaufstiegshilfe wieder möglich. Österreichs Fischerei, 53/5-6:178.
Freyhof, J., Ráb, P. & Bohlen, J. 2000: The valid names of some European species of the genus Cobitis (Teleostei, Cobitidae). Folia Zool. 49 (Suppl. 1):3-7.
Giczi, F. 1966: Eltűnt-e a kecsege és a márna a Drávából? Halászat, 59/3:88.
Glowacki, J. 1885: Die Fische der Drau
und ihres Gebietes. Separatabdruck aus dem XVII. Jahresbericht des Steiermärk.
Landschul-Untergymnasiums Pettau. Pettau, 1885.
Guti, G. 1993: A magyar halfauna terrmészetvédelmi minõsítésére javasolt értékrendszer. Halászat, 86(3):141-144.
Guti, G. 1995: Conservation status of fishes in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, XXVII-XXVIII. évf. p. 153-158.
Guti, G. 1997: A Duna szigetközi szakaszának halfaunája. Halászat, 90/3:129-140.
Guti, G. 2001: II. PROJEKT. Felszíni vizek
és vizes területek életközösségei. II/a. ALPROJEKT. Folyók és tavak élővilága.
Halfajok, halközösségek. Kézirat, pp.13.
Gyeginszki, B. 1967: Találkozás az ingolával. Halászat, 60(13)/3:86.
Györe, K. 1995: Magyarország természetesvízi halai. Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, pp. 339.
Gyurkó, I. 1972: Édesvízi halaink. „CERES” Könyvkiadó, Bukarest, pp. 187.
Hankó, B. 1931: Magyarország halainak eredete és elterjedése. Sárospatak, pp. 34.
Harka, Á. 1986a: A törpe csík (Cobitis aurata Filippi, 1865). Halászat, 79:24.
Harka, Á. 1986b: Újabb adatok a Gobio kessleri Dybowski, 1862 (Pisces: Cyprinidae) magyarországi előfordulásáról és élőhelyi viszonyairól. Állattani Közlemények, 73:125-127.
Harka, Á. 1986c: Vizeink küllőfajai. Halászat, 37:180-182.
Harka, Á. 1992a: A Dráva halai. Halászat, 85/1:9-12.
Harka, Á. 1992b: Adatok a Mura halfaunájához. Halászat, 85/2:60-61.
Harka, Á. 1993: A folyóvizek halrégiói.
A Természet, 44/5:85-87.
Harka, Á. 1996: A küllőfajok hazai elterjedése. Halászat, 89/3:95-98.
Harka, Á. 1997: Halaink. Kiadja a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp. 175.
Heckel, J. 1847: Magyarország édesvízi halainak rendszeres átnézete, jegyzetekkel s az új fajok rövid leírásával. Fordította s a tudomány újabbkori haladásával bővítette Chyzer Kornél. A magyar orvosok és természetvizsgálók VIII. nagygyűlésének évkönyve. 1847, p. 193-216.
Heckel, J. & Kner, R. 1858: Die Süsswasserfische der Österreichischen Monarchie mit Rücksicht auf die Angränzenden Länder. Wilhelm Engelmann Verlag, Leipzig, pp 388.
Herman, O. 1887: A magyar halászat könyve I.-II. K. M. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 860.
Honsig-Erlenburg, W. & Shulz, N. 1989: Die Fische Kärntens. Klagenfurt, pp. 57.
Honsig-Erlenburg, W. & Friedl, T. 1995a: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Carinthia II. 185/105:693-695.
Honsig-Erlenburg, W. & Friedl, T. 1995b: Erstnachweis des Steingreβlings (Gobio uranoscopus, Agassiz, 1828) in Kärnten. Österreichs Fischerei, 48:229-231.
Honsig-Erlenburg, W. & Friedl, T. 1999: Zum Vorkommen des Sterlets (Acipenser ruthenus L.) in Kärnten. Österreichs Fischerei, 52/5-6:129-133.
Honsig-Erlenburg, W. 2001: Der Semling (Barbus peloponnesius Valenciennes, 1842) – eine verschollene Fischart in Kärnten – wiederendeckt. Österreichs Fischerei, 54/120-122.
IUCN, 1999: IUCN Red List of Threatened Animals Database Search Results. http//info@wcmc.org.uk, Internet, pp. 35.
Jaczó, I. 1944: Széles kárász – keskeny
kárász. Halászat, 45/5:44.
Jászfalusi, L. 1948: Cobitis aurata bulgarica Drensky, eine neue Fischart für die Fauna Ungarns, nebst allgemeinen Bemerkungen über die Cobitis-Arten. Fragmenta Faunistica Hungarica, 9:15-20.
Jászfalusi, L. 1950: Die endemischen Cobitis- und Gobio-arten der Tisza, sowie ihrer nebenflüsse. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1:115-125.
Jurinac, A. E. 1880: O ribah u Dravi, Plitvici i Bednji. (De piscibus, qui in fluminibus Dravo, Plitvitza et Bednja reperiuntur). Izvješće Kraljevske Velike Gimnazije U Varaždinu, 1879-80. Varaždinu, p. 3-7.
Jurinac, A. E. 1881: O ribah u Dravi, Plitvici i Bednji. (De piscibus, qui in fluminibus Dravo, Plitvitza et Bednja reperiuntur). Izvješće Kraljevske Velike Gimnazije U Varaždinu, 1880-81. Varaždinu, p. 3-28.
Jurinac, A. E. 1884: Kičmenjaci okolice Varaždinske. Izvješće Kraljevske Velike Gimnazije U Varaždinu, 1883-84. Varaždinu, p. 52-55.
Károli, J. 1879: Kalauz a Magyar-Nemzeti Museum halgyüjteményében. Budapest, pp. 103.
Kirchoffer, A. & Hefti, D. 1996: Conservation of Endangered Freshwater Fish in Europe. Birkhäuser Verlag, Basel-Boston-Berlin, pp. 341.
Kriesch, J. 1868: Halaink és haltenyésztésünk. Pest, pp. 131.
Kriesch, J. 1872: Egy új hal-faj. Math.
és Természettud. Közlem., 10:221-233.
Lelek, A. 1987: Threatened Fishes of Europe. In European Committee for the Conservation of Nature and Natural Resources, Council of Europe (eds): The Freshwater Fishes of Europe, Vol. 9. AULA-Verlag, Wiesbaden, pp. 343.
Lengyel, Sz. 1998: Kitekintés a vízlépcsők
biológiai szakirodalmára. Természetvédelmi Közlemények, 7:19-32.
Maitland, P. S. 1994: Conservation of freshwater fish in Europe. Nature and environment 66:1-50.
Majer, J. 1995: Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez. Dunántúli Dolgozatok, 8:189-202.
Majer, J. 1998: Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia). Dunántúli Dolgozatok, 9:431-440.
Majer, J. 2001: Somogy megye körszájúinak
katalógusa. Körszájúak (Cyclostoma), Zsákorrúak (Hyperoartia), Ingolafélék
(Petromyzontidae). Natura Somogyiensis, Kaposvár, 1:437-438.
Majer, J. & Bíró, P. 2001: Somogy
megye halainak katalógusa. Halak (Pisces). Natura Somogyiensis, Kaposvár,
1:439-444.
Majer, J. & Bordács, M. 2001: A Dráva magyarországi felső szakaszának természetvédelmi értékelése halfauna alapján. Természetvédelmi Közlemények, 9:251-263.
Marosi, S. & Somogyi, S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 140-143, 541-546.
Marosi, S. & Szilárd. J. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó,
Budapest, pp. 358.
Micsku, E. 1993: Adatok a Dráva menti halászat történetéhez. Kézirat, Dráva Múzeum, Barcs, pp. 31.
Mihályi, F. 1954: Revision der Süsswasserfische von Ungarn und der angrenzenden Gebieten in der Sammlung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums. Természettudományi Múzeum Évkönyve, 5:433-456.
Nelson, J., S. 1984: Fishes of the world. John Wiley & Sons, A Wiley-Interscience Publication, Canada, USA, pp. 523.
Offermanns, H. 1986: So fing ich den Rekord-Huchen von 34,8 kg. Österreichs Fischerei, 39/10:305-306.
P. L. Á., 2000: Az utolsó drávai halász. Népszabadság, Dél-Dunántúl, p. 28.
Pintér, K. 1987: Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. XXIX. Georgikon Napok, Keszthely, p. 32-41.
Pintér,
K. 1989: Magyarország halai. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 202.
Pintér, K. 1991a: A fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque, 1820) megjelenése a Tisza vízrendszerében. Halászat, 84/2:94-96.
Pintér, K. 1991b: Sturgeons in Hungary, past and present situation. In: Williot, P. ed. Acipenser. Cemagref Publ., Bordeaux, p. 173-178.
Pintér, K. 1994: A tokalakúakkal
(Acipenseriformes) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiája.
Halászat, 87/1:37-39.
Povž, M. & Sket, B. 1990: Naše Sladkovodne Ribe. Narodna in univerzitetna knjižnica, Ljubljana, pp. 370.
Povž, M. 1992: Sladkovodno ribištvo in
ribe v porečju Drave v Sloveniji. Mednarodna konferenca o Dravi. International
Conference about The Drava River. Življenje v vodi in ob vodi. p. 29-39.
Rotarides, M. 1944: Halászat a Dráva-szögletben. ALBERTINA, I. vol., p. 185-191.
Sallai, Z. 1999: Adatok a Mura és vízrendszere halfaunájához. Halászat, 92/2:69-87.
Sallai, Z. 2000: Javaslat a hazai halfajok védettségi státuszának átértékeléséhez. A Puszta, 1/16:107-138.
Sallai, Z. & Györe, K. 1996: A „NIMFEA” Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai adatai. Halászat, 90:9-12.
Sallai, Z. & Györe, K. 1999: Az Őrség halfaunájáról. XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, 1998, Halászatfejlesztés 22:159-174.
Schulz, N. 1985: Das Wachstum des Huchens (Hucho hucho L.) in der Drau in Kärnten. Österreichs Fischerei, 38:133-142.
Schiemer, F., Jungwirth, M & Imhof, G. 1994: Die Fische der Donau – Gefährdung und Schutz. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien, pp. 160.
Spindler, T. 1997: Fischfauna in Österreich. Bundesministerium für Umwelt, Jugend und Familie, Wien, pp. 140.
Szalai, M. 1961: Vízierőművek tervezésének halgazdasági szempontjai. Hidrológiai Közlöny, 2:136-144.
Vásárhelyi, I. 1961: Magyarország halai írásban és képekben. Borsodi Szemle Könyvtára, Miskolc, pp. 134.
Vida, A. 1998: Nyugat-Magyarország folyóvizeinek halfaunája (Pisces). SAVARIA, A Vas megyei Múzeumok értesítője (1997) Szombathely, 24/2:97-114.
Vutskits, Gy. 1901: Magyar- és Horvátország ritkább halfajainak újabb termőhelyeiről és földrajzi elterjedéséről. Természettudományi Közlemények, Pótfüzet, 33:158-162.
Vutskits, Gy. 1904: A Magyar Birodalom halrajzi vázlata. A Keszthelyi Kath. Főgimnázium Értesítője az 1903-1904 évről, Burány, G. (szerk.), Keszthely, pp. 57.
Vutskits, Gy. 1913a: A pisztrángsügér és a naphal meghonosodása a Drávában. Természettudományi Közlemények, 45:748-749.
Vutskits, Gy. 1913b: Elszaporodott a naphal
és a pisztrángsügér a Drávában. Halászat, 14/20:230-231.
Vutskits, Gy. 1918: Pisces. Fauna Regni Hungariae. A K. M. Természettudományi Társulat, Budapest, pp. 42.
Wood, A. B. & Jordan, D. R. 1987: Fertility of roach x bream hybrids, Rutilus rutilus (L.) x Abramis brama (L.), and their identification. J. Fish Biol., 30:249-261.
Zauner, G. 1998: Der Semling – eine verschollene
Fischart wurde wiederentdeckt. Österreichs Fischerei, 51:218.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Kiemelt köszönet illeti meg Énok Ferencet, Lengyel Pétert,
Kontos Tivadart, ifj. Orcsik Tibort, Stejer Szabolcsot, Svélecz Györgyöt és
Vas Gábort a halászatokhoz nyújtott segítségért.
Ugyancsak hálás köszönetet mondunk a Duna-Dráva Nemzeti Park
Igazgatóság munkatársainak a mintavételezéseknél és helyismeretükkel nyújtott
segítségükért: Daczóné Tarlósi Hajnalka, Deme Tamás, Fenyősi László, Horváth
Zoltán, Maretics Imre, Mezei Ervin, Stix József, Wágner László, Závoczky Szabolcs.
Nagyon köszönjük Tóth Péter, fityeházi horgásznak, hogy rendelkezésünkre
bocsátotta az általa fogott galóca képdokumentációját.
Nem utolsó sorban köszönjük dr. Harka Ákosnak és dr. Majer
Józsefnek, hogy egy-egy esetben közreműködtek a mintavételezésnél.
Végül köszönjük a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a Független Ökológiai
Központnak, valamint a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy anyagi támogatást
adtak munkánkhoz.
SUMMARY
The Investigation of the Fish Fauna of the River-systems of Drava and Mura
The fish fauna of the rivers Drava and Mura and their river-systems were investigated between November of 1999 and October of 2001. A low-powered, electric fishing gear with accumulator was used to the investigations that produces pulsating direct current. The location of sampling sites were measured with GPS. During the investigations 19.223 speciemen were collected and identified that belongs to 53 different species. Our results were completed with the catchment data of anglers documented with photos, so the presence of 56 species altogether were proved from the river-system until now. Among the 56 species 23 species are protected by law. From the 23 protected species 5 species are strictly protected (Eudontomyzon mariae, Hucho hucho, Umbra krameri, Zingel zingel, Zingel sreber). According to the proved fish number we calculated the absolute (TA:111) and relative (TR: 2,018) natural values. The high absolute natural value (111) of the fishfauna of the river Drava represents suitably the presence of endangered species in high quantities.
The recent fauna list of the Hungarian reach of the river Drava was compiled according to our literature data, relying on 64 species altogether were present occasionally or permanently. Compared to the fauna lists published earlier we managed to find the following 8 new species from the Hungarian reach of the river Drava: Eudontomyzon mariae, Alburnoides bipunctatus, Gobio uranoscopus, Gobio kessleri, Sabanejewia aurata, Barbatula barbatula, Umbra krameri, Neogobius fluviatilis.
ÁBRÁK
7.
ábra.
Egységnyi idő alatt fogott halegyedszámok 2001-ben
KÉPMELLÉKLET
5. kép. A Cún-Szaporcai-Holt-Drávából
előkerült a lápi póc bizonyító fotója
6. kép. A mattyi horgász zsákmányából előkerült
leánykoncér bizonyító fotója
7. kép. A Ritka, veszélyeztetett faja a Drávának a kőfúró csík (Sabanejewia aurata)
8. kép. A gyorsáramlású, kavicsos aljzatú szakaszok jellemző hala a német
bucó (Zingel sreber)
9. kép.
Ritka endemizmusa a vízrendszernek a homoki küllő (Gobio kessleri)
10.
kép. Új fajként mutattuk ki a Drávából a felpillantó küllőt (Gobio uranoscopus)
11.
kép. A Tóth Péter által fogott, őrtilosi 14,5 kilós galóca (Hucho hucho)