A Macskahere Természetvédelmi Kör egyik legfontosabb szakmai tevékenysége volt 1998-ban a „Nyugati-Mátra természetvédelmi célú kutatása” c. programja, amely kapcsán a Mátrakeresztestől Szurdokpüspökiig terjedő – Pásztói-Mátrának is nevezett – hegyvonulat, valamint a hozzá kapcsolódó hegylábi terület – ún. Mátralába – élővilág-feltárásának előmozdítását tűzte ki célul. A területről ezidáig egy másfél évtizeddel ezelőtti madártani felmérés és botanikai felmérés (utóbbi csak az északi részt érinti) állt rendelkezésre. Mi a botanikai és madártani felmérés folytatása mellett rovartani kutatást is végeztünk. Lehetőségünk volt továbbá egyéb területeken is rovargyűjtést végezni: így főként a Mátra környező részeiről, a Cserhátaljáról és a Cserhát déli részéről is értékes rovartani adatokhoz jutottunk.
A begyűjtött
rovarok feldolgozása folyamatban van, eddig a következő rendszertani csoportok
meghatározása van biztosítva: Heteroptera (kivéve Miridae, Lygeidae, Anthocoridae),
Coleoptera (családok nagy része), Hymenoptera: Cynipidae, Diurna (sajnos
nappali lepkét nagyon keveset volt alkalmunk határozni, főként begyűjtés
nélkül).
A begyűjtött
anyag nagy részét a Mátra Múzeum (Gyöngyös) gyűjteményének adjuk át, a
lehető legtöbbet már preparált állapotban.
A pályázatokon
elnyert támogatásból komoly rovargyűjtő és a feldolgozáshoz szükséges
felszerelést sikerült vásárolnunk, így a jövőben még sikeresebben leszünk
képesek folytatni megkezdett kutatásainkat (együttműködve a Mátra Múzeum
és az MME szomszédos területeken folyó hasonló programjaival).
Vizsgálataink
elsődleges szempontja a természetvédelem, így természetesen adatainkat
az illetékes hatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság részére is átadjuk
folyamatosan. Idén, a természeti területek felmérésének végzése során
több terület értékelésénél már fel lettek használva botanikai és zoológiai
adataink.
A fő kutatási
területen - Pásztói-Mátra - nagy figyelmet fordítottunk az élővilágot
veszélyeztető és károsító tényezőkre, a természetvédelmi beavatkozások
általunk célszerűnek ítélt formáira. Vizsgálataink eredményei - reményeink
szerint - elősegíthetik a terület egy részének országos jelentőségű védett
területté nyilvánításának előkészítését (ez irányban pozitív a Bükki Nemzeti
Park Igazgatóság szakembereinek véleménye is).
A terület egyik legértékesebb - és általunk legjobban vizsgált - részét a Szurdokpüspöki fölötti nyugat-keleti irányú hegyvonulat déli oldalai adják. Ezek nagy élőhely-változatosságát az biztosítja, hogy az andezitre jellemző száraz típusú növényzet mondhatni teljes fejlődési sora megmaradt többé-kevésbé természetközeli állapotban. Szilikát-sziklahasadék-gyepet (Asplenio septentrionali-Melicetum ciliatae) leginkább a Horka-tető és Kis-Koncsur ligetes erdeiben álló sziklafalakon találtunk. Nyílt andezit sziklagyep - szilikátsziklafüves lejtősztyeppel (Potentillo-Festucetum pseudodalmaticae) mozaikszerűen elhelyezkedve - legszebb állományában a Kis-Hársason fordul elő. Itt és a Horka-tetőn néhány foltban a Stipa tirsa az uralkodó faj. Nagy területet foglal el a sajmeggyes bokorerdő (Festuco pseudodalmaticae-Ceraso-Quercetum) bokor termetű molyhos tölggyel és virágos kőrissel, valamint a melegkedvelő tölgyes (Corno-Quercetum pubescenti petraeae). A Harasztos-bércen főleg cseres tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), a róla lefutó gerincek északias kitettségű oldalain szép gyertyános-kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) és gyertyános bükkösök (Melittio-Fagetum) vannak. (Ennek a még meglévő élőhelyi változatosságnak és a viszonylagos zavartalanságnak talán legjobb jelzője, hogy a Mátrából majdnem mindenhonnan eltűnt császármadár több revírjét sikerült még találnunk a területen.)
Beszámolónkban
a továbbiakban - mivel a már leírható eredmények teljes felsorolása is
terjengőssé tenné azt - egyes kiválasztott rendszertani csoportokra vonatkozó
adatainkkal mutatjuk be az elvégzett munkát. (A rovartani résznél a Nyugati-Mátrán
kívül gyűjtött adatokat is szerepeltetjük.)
VÉDETT NÖVÉNYFAJOK
( Pásztói-Mátra és Mátralába )
Stipa tirsa: Szurdokpüspöki: Kis-Hársas, Horka-tető
Iris variegata: Mátrakeresztes: Szalajkás-tető
Lilium martagon: Szurdokpüspöki: Harasztos-bérc
Pásztó: Muzsla
Ornithogalum pyramidale: Pásztó: Szarka-mál, Berek
Allium paniculatum: Szurdokpüspöki: Diós-patak völgye,
Harasztos-bérc
Orchis morio: Szurdokpüspöki: Kis-Koncsur
Epipactis helleborine: Pásztó: Muzsla
Adonis vernalis: Pásztó: Somos-bérc
Clematis integrifolia: Pásztó: Szarka-mál, Barát-rét,
Berek
Gentiana pneumonanthe: Mátrakeresztes: Nagy-rétek
Gentiana cruciata: Pásztó: Somos-bérc, Lapos-bérc,
Városerdő környéke, Csepegő, Szarka-mál
Mátrakeresztes: Nagy-rétek
Phlomis tuberosa: Pásztó: Szarka-mál
Szurdokpüspöki: Horka-tető
Lychnis coronaria: Szurdokpüspöki: Diós-patak völgye,
Tilalmas-tető, Kis-Koncsur, Nagy-Koncsur, Harasztos-bérc, Kis-Hársas,
Horka-tető
Pásztó: Somos-bérc, Lapos-bérc, Ólom-bérc,
Berek
Dianthus collinus:
Pásztó: Berek
Silaum peucedanoides: Szurdokpüspöki: Horka-tető,
Kis-Koncsur, Nagy-Koncsur, Harasztos-bérc
Carlina acaulis: Mátrakeresztes: Nagy-rétek
Szilikát-sziklahasadék-gyepet
leginkább a Horka-tető és Kis-Koncsur sziklafalain találtunk. Nyílt andezit
sziklagyep - szilikátsziklafüves lejtősztyeppel mozaikolva - legszebb
állományában a Kis-Hársason fordul elő. Itt és a Horka-tetőn néhány foltban
a hosszúlevelű árvalányhaj uralkodik. Nagy területeket foglal el a sajmeggyes
bokorerdő ( bokor termetű molyhos tölggyel és virágos kőrissel ), valamint
a melegkedvelő tölgyes.
A Harasztos-bércen
főleg cseres tölgyes, a róla lefutó gerincek északias kitettségű oldalain
szép gyertyános-kocsánytalan tölgyesek és gyertyános bükkösök vannak.
A vizsgált
területen eddig 16 védett növényfajt találtunk meg. Ezek közül leginkább
figyelemreméltó a zöldes kígyókapor tömeges előfordulása a Horka-tető,
Kis-Koncsur, Nagy-Koncsur, Harasztos-bérc lejtősztyeppjein, bokorerdeiben.
( A faj hazánkban csak néhány helyen, de ott nagy egyedszámban
él. ) Hasonló termőhelyen található a tavaszi hérics, macskahere,
bugás hagyma, tarka nőszirom, agárkosbor. Mátrakeresztes nedvesebb hegyi
rétjén erős állománya él a kornistárnicsnak, a közelében megtaláltunk
néhány tő szártalan bábakalácsot és réti iszalagot.
Az erdőkben gyakori a bársonyos kakukkszegfű, megtalálható a széleslevelű
nőszőfű, turbánliliom. A Pásztóra lefutó hegyláb gyepjeiben dunai szegfű,
macskahere, réti iszalag nyúlánk sárma él.
ÁLLATVILÁG
Elsősorban rovartani vizsgálatokat végeztünk a területen. A begyűjtött anyag vizsgálata folyamatban van. A vizsgált rovarcsoportok ( poloskák, bogarak, gubacsdarazsak ) fajgazdag és értékes faunát mutatnak. Említésképpen a ritkaságnak számító Leptopus marmoratus, Phyllomorha laciniata, Bagrada stolata nevű poloskákat mind egy helyen, a Kis-Hársas sziklagyepjein sikerült kimutatnunk. A bogarak közül a Gasterocercus depressirostris és a Lixus lateralis ormányosbogarak, valamint a Cryptocephalus frontalis nevű levélbogár előkerülése mindenképpen említésre méltó. A szintén ritka Andricus Hartigi gubacsát több helyen megtaláltuk a bokorerdők és melegkedvelő tölgyesek molyhos és kocsánytalan tölgyein. Meg kell említeni, hogy még kevés gyűjtési módszert használtunk ( fűhálózás, egyelés, rostálás ), így egyes életmód-csoportokba még bepillantásunk sem lehetett.
Lehetőségünk adódott más területeken ( Cserhátalja, Kelet-Cserhát ) is gyűjtéseket végezni, így ezekről a rovartani szempontból ismeretlen helyekről is értékes adatokhoz jutottunk.
Madarak
( Pásztói-Mátra és Mátralába )
A terület madárvilága is meglehetősen gazdagnak bizonyult. 71 faj költését sikerült megfigyelnünk, ebből 4 fokozottan védett fajét. Legjelentősebb talán, hogy a császármadár több párban költ a környéken. Ez részben a növényzet változatosságának, az erdők kedvező állapotának, részben a terület viszonylagos zavartalanságának köszönhető. Az utakkal behálózott, kirándulókkal zsúfolt Mátra legtöbb részéről a faj eltűnt az utóbbi évtizedekben.
Fehérhátú fakopánccsal a Muzsla északi-nyugati oldalain találkozhattunk, de sajnos a faj számára megfelelő erdő nem sok van a területen.
A kígyászölyv egy párja bizonyosan költ a területen, de fészkének helyét sajnos még nem ismerjük.
Gyurgyalagok két telepét ismerjük homokbányák falában. A Szurdokpüspöki határában levő telep 30 páros, a Pásztó mellettit 10 pár alkotja.
Fokozottan védett, a területen költő fajok:
Tetrastes bonasia: Szurdokpüspöki: Harasztos-bérc,
Pásztó: Somos-bérc, Köves-bérc
Circaetus gallicus: Szurdokpüspöki: Püspöki-bérc környéke
Merops apiaster:
Szurdokpüspöki: Filimestanya mellett, Pásztó: Köves-mál
Dendrocopos leucotos: Pásztó: Muzsla
Egyéb,
a területen költő fajok:
Pernis apivorus, Accipiter gentilis, Accipiter nisus, Buteo buteo, Falco subbuteo, Coturnix coturnix, Phasianus colchicus, Columba oenas, Columba palumbus, Streptopelia turtur, Cuculus canorus, Strix aluco, Asio otus, Upupa epops, Jynx torquilla, Picus viridis, Picus canorus, Dryocopus martius, Dendrocopos maior, Dendrocopos medius, Dendrocopos minus, Lullula arborea, Alauda arvensis, Oriolus oriolus, Corvus corax, Pica pica, Garrulus glandarius, Parus maior, Parus caeruleus, Parus ater, Parus palustris, Aegithalos caudatus, Sitta europaea, Certhia familiaris, Certhia brachydactyla, Troglodytes troglodytes, Turdus philomelos, Turdus merula, Saxicola torquata, Phoenicurus ochruros, Luscinia megarhynchos, Erithacus rubecula, Locustella fluviatilis, Sylvia atricapilla, Sylvia communis, Sylvia curruca, Sylvia nisoria, Phylloscopus collybita, Phylloscopus sibilatrix, Muscicapa striata, Ficedula albicollis, Prunella modularis, Anthus trivialis, Motacilla alba, Lanius collurio, Sturnus vulgaris, Passer domesticus, Passer montanus, Coccothraustes coccothraustes, Carduelis chloris, Carduelis carduelis, Carduelis cannabina, Serinus serinus, Fringilla coelebs, Emberiza citrinella, Miliaria calandra
Rovarok
Mivel rovarfaunisztikai vizsgálatokat nagyszámú gyűjtőhelyen végeztünk, ezeket az adatok felsorolásánál számkódokkal jelöljük. A számokkal megadjuk, hogy az adott gyűjtőhely mely kistájon található a „Kistájkataszter” szerint.
1.
középtáj: Mátravidék
1.1. kistáj: Magas-Mátra
1.1.1.
Mátraszentimre: Csörgő-patak völgye
1.2. kistáj: Nyugati-Mátra
1.2.1.
Mátrakeresztes: Nagy-rétek
1.2.2.
Jobbágyi: Nagy-Hársas
1.2.3.
Apc: Somlyó
1.2.4.
Szurdokpüspöki: Kis-Hársas
1.2.5.
Szurdokpüspöki: Horka-tető
1.2.6.
Szurdokpüspöki: Kis-Koncsur
1.2.7.
Szurdokpüspöki: Nagy-Koncsur
1.2.8.
Szurdokpüspöki: Tilalmas-tető
1.2.9.
Szurdokpüspöki: Diós-patak völgye
1.2.10.
Szurdokpüspöki: Harasztos-bérc
1.2.11.
Pásztó: Görbe-bérc
1.2.12.
Pásztó: Ólom-bérc
1.3. kistáj: Mátralába
1.3.1.
Pásztó: Városerdő környéke
1.3.2.
Pásztó: Benkőtanya környéke
1.3.3.
Dorogháza: Belterület, Ménkes-patak
2.
középtáj: Cserhátvidék
2.1. kistáj: Központi-Cserhát
2.1.1.
Buják: Bokri-hegy
2.1.2.
Buják: Nyuga-hegy
2.1.3.
Buják: Keselyrét környéke
2.1.4.
Buják: Kanyó
2.1.5.
Buják: Havas
2.1.6.
Ecseg: Zsunyi-patak völgye
2.1.7.
Ecseg: Takácskert
2.1.8.
Ecseg: Erős-oldal
2.1.9.
Szanda: Várhegy
2.1.10.
Szanda: Bányahegy
2.1.11.
Szanda: Ne lásd puszta
2.1.12.
Pásztó: Szomjas
2.2. kistáj: Ecskendi-dombság
2.2.1.
Erdőkürt: Cigánypart
2.2.2.
Erdőtarcsa: Sóstanya TSZ melletti rétek
2.3. kistáj: Cserhátalja
2.3.1.
Jobbágyi: Gyúri-dűlő
2.3.2.
Kisbágyon: Alsó-rétek
2.3.3.
Palotás: Palotási-víztározó partja
2.3.4.
Palotás: Hidegvíz-völgy
2.3.5.
Palotás: Páltelek
2.3.6.
Palotás: Belterület
2.3.7.
Csécse: Bélahalompuszta környéke
2.3.8.
Buják: Sereg-hegy
2.3.9.
Buják: Hényelpuszta fölötti gyep
2.3.10.
Buják: Hényelpusztai erdő
2.3.11.
Szirák: Csurgó-puszta környéke
2.3.12.
Pásztó: Puskás-patak völgye
2.3.13.
Pásztó: Harangos-kút környéke
2.3.14.
Pásztó: Irtvány
2.4.
kistáj: Terényi-dombság
2.4.1.
Szandaváralja: Belterület
2.4.2.
Szátok: Holiver sok
2.4.3.
Szécsénke: Cser-hát
2.4.4.
Kisecset
3.
középtáj: Észak-magyarországi medencék
3.1. kistáj: Zagyva-völgy
3.1.1.
Pásztó: Belterület
3.1.2.
Pásztó: Barát-rét
3.1.3.
Bátonyterenye: Maconkai-víztároló
3.1.4.
Mátraszele: Belterület ( Zagyva-folyó )
HETEROPTERA
Plataspidae
Coptosoma scutellatum: 98.07.12. (2.3.2.), 98.07.16.
(1.1.1.), 98.07.16. (2.3.3.), 98.07.19. (2.1.3.), 98.08.27. (1.2.2.)
Cydnidae
Canthophorus sexmaculatus: 97.05.10. (2.3.3.), 98.04.05.
(1.2.6.), 98.08.08. (2.3.3.), 98.08.23. (2.3.3.), 98.09.01. (2.1.11.)
Thyreocoris scarabeoides: 97.05.12. (1.2.7.), 98.07.20.
(1.3.1.)
Geotomus elongatus: 98.08.09. (1.2.5.)
Legnotus albomarginatus: 98.10.22. (1.2.5.)
Scutelleridae
Vilpianus galii: 98.06.23. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.),
98.08.24. (1.2.8.), 98.08.27. (1.2.2.), 98.08.27. (1.2.3.)
Eurygaster maura: 97.05.10. (2.3.3.), 98.06.22. (2.3.3.),
98.06.23. (1.2.10.), 98.07.16. (1.1.1.)
Odontotarsus purpureolineatus: 98.06.22. (2.3.3.),
98.08.24. (1.2.8.), 98.08.27. (1.2.2.), 98.08.27. (1.2.3.)
Graphosoma lineata: 98.07.22. (2.3.6.), 98.08.27.
(1.2.2.), 98.09.16. (2.3.3.), 98.09.21. (2.1.1.), 98.09.22. (1.2.1.),
98.09.22. (1.2.12.), 98.10.22. (1.2.6.), 98.10.22. (1.2.5.)
Podops curvidens: 98.11.03. (2.3.3.)
Pentatomidae
Dolycoris baccarum: 98.06.08. (2.3.1.), 98.08.23.
(2.3.3.), 98.08.27. (1.2.2.)
98.09.16. (2.3.3.), 98.09.21. (2.1.1.), 98.09.22.
(1.2.12.), 98.10.04. (2.1.4.), 98.10.22. (1.2.4.), 98.10.22. (1.2.5.)
Pentatoma rufipes: 98.07.19. (2.1.3.), 98.09.21. (2.3.10.),
98.09.21. (2.3.6.), 98.09.22. (1.2.1.)
Stollia melanocephala: 98.07.16. (1.1.1.), 98.08.24.
(1.2.9.)
Stollia aenea: 98.07.12. (2.3.2.)
Neottiglossa leporina: 98.07.16. (1.1.1.)
Neottiglossa pusilla: 98.08.24. (1.2.8.)
Aelia acuminata: 98.04.05. (1.2.6.), 98.07.16. (1.2.4.),
98.08.24. (1.2.8.), 98.08.24. (1.2.9.), 98.09.01. (2.1.9.), 98.11.03.
(2.3.3.)
Piezodorus lituratus: 98.07.19. (2.1.3.), 98.08.27.
(1.2.2.)
Carpocoris pudicus: 98.07.17. (2.1.12.), 98.08.24.
(1.2.8.), 98.09.16. (2.3.3.)
Carpocoris lunulatus: 98.06.23. (1.2.4.), 98.08.27.
(1.2.3.)
Carpocoris fucispinus: 98.08.24. (1.2.8.), 98.09.16.
(2.3.3.)
Sciocoris cursitans: 97.05.12. (1.2.7.), 98.06.23.
(1.2.4.), 98.08.15. (2.4.2.)
Sciocoris sulcatus: 98.07.12. (2.3.2.)
Sciocoris homalonotus: 98.02.26. (1.2.5.), 98.08.24.
(1.2.8.), 98.10.22. (1.2.5.), 98.10.30. (1.2.5.)
Stagonomus pusillus: 98.07.20. (1.3.1.)
Dyroderes umbraculatus: 97.07.05. (2.3.4.), 98.07.18.
(1.2.5.)
Rubiconia intermedia: 98.05.07. (2.3.2.), 98.06.07.
(2.3.4.), 98.08.24. (1.2.8.), 98.10.22. (1.2.4.)
Peribalus vernalis: 98.06.07. (2.3.4.), 98.08.24.
(1.2.9.), 98.10.04. (2.1.4.)
Staria lunata: 98.06.23. (1.2.4.), 98.08.24. (1.2.8.),
98.08.27. (1.2.2.), 98.08.27. (1.2.3.)
Acanthosoma haemorrhoidea: 97.05.12. (1.2.7.)
Rhaphigaster nebulosa: 97.05.12. (1.2.7.)
Zicrona coerulea: 98.09.16. (2.3.3.)
Bagrada stolata: 98.09.25. (1.2.4.)
Eurydema oleraceum: 98.09.25. (1.2.4.)
Eurydema ornatum: 98.10.17. (3.1.1.)
Coreidae
Coriomeris denticulatus: 98.05.08. (2.3.1.), 98.05.09.
(1.2.6.), 98.05.09. (1.2.5.), 98.06.23. (1.2.7.), 98.06.25. (2.3.3.),
98.07.18. (2.3.13.)
Gonocerus juniperi: 98.08.14. (2.4.4.)
Spathocera lobata: 97.05.10. (2.3.3.), 97.05.12. (1.2.7.),
98.07.18. (1.2.5.)
Coreus marginatus: 97.07.05. (2.3.4.), 98.07.20. (2.3.6.),
98.08.24. (1.2.9.), 98.09.16. (2.3.3.), 98.09.21. (2.1.1.), 98.09.22.
(1.2.1.)
Phyllomorpha laciniata: 98.08.27. (1.2.3.), 98.10.22.
(1.2.4.)
Syromastes rhombeus: 98.10.22. (1.2.4.), 97.05.10.
(2.3.3.), 98.04.23. (2.3.4.)
Alydidae
Alydus calcaratus: 97.07.05. (2.3.4.), 98.07.16. (1.2.6.),
98.07.18. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.18. (1.2.6.), 98.07.18.
(2.3.13.), 98.09.16. (2.3.3.), 98.09.21. (2.3.10.)
Camptopus lateralis: 98.08.27. (1.2.2.), 98.09.21.
(2.1.1.)
Rhopalidae
Corizus hyoscyami: 98.07.20. (2.3.6.), 98.10.17. (3.1.1.)
Myrmus miriformis: 97.07.05. (2.3.4.), 98.06.08. (2.3.1.),
98.06.23. (1.2.6.), 98.07.16. (1.1.1.), 98.09.01. (2.1.11.)
Chorosoma schillingi: 98.06.23. (1.2.6.), 98.09.25.
(1.2.4.)
Rhopalus subrufus: 98.07.16. (1.2.5.), 98.07.18. (2.3.13.),
98.08.24. (1.2.9.)
Rhopalus parumpunctatus: 98.07.16. (1.2.4.), 98.07.16.
(1.2.5.), 98.07.16. (1.2.6.), 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.20. (1.3.1.),
98.08.08. (2.3.3.), 98.08.24. (1.2.9.), 98.08.27. (1.2.2.)
Stictopleurus crassicornis: 98.07.19. (2.1.2.), 98.09.01.
(2.1.9.)
Stictopleurus punctatonervosus: 98.08.27. (1.2.2.),
98.09.01. (2.1.11.)
Stictopleurus abutilon: 98.07.27. (2.1.9.), 98.08.08.
(2.3.3.), 98.08.27. (1.2.2.)
Stenocephalidae
Dicranocephalus agilis: 98.05.09. (1.2.6.), 98.07.19.
(2.3.8.)
Dicranocephalus albipes: 98.06.08. (2.3.1.), 98.06.22.
(2.3.3.), 98.07.19. (2.3.8.), 98.08.08. (2.3.3.)
Berytidae
Metatropis rufescens: 98.07.16. (1.1.1.)
Gampsocoris punctipes: 98.07.11. (2.3.7.), 98.07.12.
(2.3.2.), 98.07.14. (3.1.2.), 98.07.16. (1.3.2.), 98.07.16. (1.2.4.),
98.07.17. (2.1.12.), 98.07.18. (2.3.3.)
Gampsocoris culicinus: 98.07.17. (2.1.12.), 98.08.24.
(1.2.9.)
Neides tipularius: 98.04.05. (1.2.6.), 98.06.23. (1.2.4.),
98.07.17. (2.1.12.), 98.07.20. (1.3.1.), 98.10.24. (2.1.8.)
Berytinus montivagus: 98.04.25. (1.2.5.), 98.04.26.
(2.3.1.), 97.05.10. (2.3.3.)
Berytinus clavipes: 98.06.23. (1.2.4.)
Berytinus minor: 98.07.12. (2.3.2.)
Piesmidae
Piesma silenes: 98.04.26. (2.3.1.)
Piesma salsolae: 98.04.24. (2.3.4.), 98.04.25. (1.2.5.),
98.05.09. (1.2.5.), 98.05.09. (1.2.6.), 98.05.09. (1.2.12.)
Piesma capitatum: 98.05.07. (2.3.2.), 98.05.09. (1.2.5.),
98.07.18. (1.2.4.)
Piesma maculatum: 98.05.07. (2.3.2.), 98.05.09. (1.2.5.),
98.05.09. (1.2.6.), 98.06.08. (2.3.1.), 98.07.20. (1.3.1.)
Tingidae
Lasiacantha capucina: 98.04.24. (2.3.3.), 98.04.24. (2.3.4.), 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.07.
(2.3.2.), 98.05.09. (1.2.6.), 98.05.09. (1.2.5.), 98.06.07. (2.3.2.),
98.06.07. (2.3.4.), 98.06.22. (2.3.3.), 98.06.23. (1.2.4.), 98.06.25.
(2.3.4.), 98.07.12. (2.3.2.), 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.17. (2.3.12.),
98.07.18. (1.2.5.), 98.07.19. (2.3.8.), 98.07.21. (2.3.11.), 98.08.23.
(2.3.3.), 98.08.27. (1.2.2.), 98.08.27. (1.2.3.)
Acalypta marginata: 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.30.
(2.3.1.)
Acalypta musci: 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.19. (2.1.3.)
Acalypta parvula: 98.09.25. (1.2.7.)
Dictyonota tricornis: 98.09.21. (2.1.1.)
Dictyonota strichnocera: 98.07.19. (2.1.3.)
Tingis ampliata: 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.06. (2.3.1.),
98.05.30. (2.3.1.), 98.07.16. (2.3.3.), 98.07.17. (2.3.12.)
Tingis cardui: 98.04.24. (2.3.4.), 98.04.26. (2.3.1.),
98.05.03. (2.1.7.), 98.05.06. (2.3.1.), 98.05.07. (2.3.2.), 98.05.06.
(2.3.1.), 98.05.07. (2.3.2.), 98.05.30. (2.3.1.), 98.06.07. (2.3.2.),
98.06.08. (2.3.1.), 98.07.12. (2.3.2.), 98.07.16. (1.2.4.), 98.07.17.
(2.3.12.), 98.07.17. (2.1.12.), 98.07.17. (2.3.14.), 98.07.19. (2.3.8.),
98.08.15. (2.4.2.), 98.08.27. (1.2.2.)
Tingis auriculata: 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.07. (2.3.2.),
98.05.09. (1.2.12.), 98.05.30. (2.3.1.), 98.07.12. (2.3.2.), 98.07.17.
(2.1.12.), 98.07.17. (2.3.14.)
Tingis reticulata: 98.05.06. (2.3.1.), 98.07.16. (1.1.1.),
98.07.19. (2.3.8.)
Elasmotropis testacea: 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.03.
(2.1.8.), 98.05.06. (2.3.1.), 98.06.08. (2.3.1.), 98.07.11. (2.3.7.),
98.07.19. (2.3.10.), 98.08.01. (2.3.7.)
Dictyla humuli: 98.04.24. (2.3.4.), 98.04.26. (2.3.1.),
98.05.03. (2.1.7.), 98.05.07. (2.3.2.), 98.07.11. (2.3.7.), 98.07.16.
(1.1.1.), 98.07.17. (2.3.14.), 98.08.23. (2.3.3.)
Dictyla echii: 98.04.26. (2.3.1.), 98.05.09. (1.2.5.),
98.05.09. (1.2.6.), 98.06.23. (1.2.4.), 98.07.17. (2.1.12.), 98.07.18.
(1.2.4.), 98.07.20. (1.3.1.)
Octacysta echii: 98.05.03. (2.1.7.), 98.05.09. (1.2.5.),
98.07.17. (2.3.12.), 98.07.20. (1.3.1.)
Physatocheila dumetorum: 98.04.24. (2.3.3.), 98.07.17.
(2.3.14.), 98.07.18. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.27. (2.4.1.)
Oncochila scapularis: 98.05.06. (2.3.1.), 98.05.09.
(1.2.6.), 98.05.09. (1.2.5.), 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.17. (2.3.12.),
98.07.18. (1.2.4.), 98.07.19. (2.3.8.)
Catoplatus carthusianus: 98.04.25. (1.2.5.), 98.05.03.
(2.1.8.), 98.05.09. (1.2.5.), 98.05.09. (1.2.6.), 98.06.23. (1.2.4.),
98.07.09. (2.3.9.), 98.07.16. (1.2.6.), 98.07.17. (2.1.12.), 98.07.18.
(1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.19. (2.3.8.), 98.07.20. (1.3.1.),
98.07.21. (2.3.11.), 98.07.21. (2.1.5.), 98.08.15. (2.4.2.)
Catoplatus horvathi: 98.04.25. (1.2.5.), 98.05.06.
(1.2.6.), 98.05.09. (1.2.5.), 98.07.18. (1.2.4.)
Catoplatus nigriceps: 98.06.23. (1.2.4.), 98.07.18.
(1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.20. (1.3.1.), 98.08.27. (1.2.3.)
Galeatus sinuatus: 98.05.08. (2.3.1.), 98.06.07. (2.3.4.)
Copium clavicorne: 98.05.09. (1.2.5.), 98.06.23. (1.2.4.),
98.06.23. (1.2.6.), 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.18. (1.2.4.), 98.07.18.
(1.2.5.), 98.07.19. (2.3.8.), 98.07.20. (1.3.1.), 98.09.25. (1.2.4.)
Campylosteira verna: 98.05.09. (1.2.5.), 98.10.30.
(1.2.4.)
Agramma atricapilla: 98.08.23. (2.3.3.)
Aradidae
Aradus cinnamomeus: 98.08.24. (2.3.4.)
Aneurus avenius: 98.11.03. (2.3.3.)
Nabidae
Himacerus apterus: 98.07.16. (1.1.1.), 98.07.19. (2.3.10.),
98.08.23. (2.3.3.), 98.08.24. (1.2.8.), 98.09.01. (2.1.11.), 98.09.21.
(2.1.1.), 98.09.22. (1.2.12.)
Aptus mirmicoides: 97.05.10. (2.3.3.), 98.07.19. (2.1.3.),
98.08.23. (2.3.3.)
Nabis pseudoferus: 97.07.05. (2.3.4.), 98.07.17. (2.1.12.),
98.08.08. (2.3.3.), 98.08.23. (2.3.3.), 98.08.24. (1.2.9.), 98.08.27.
(1.2.3.), 98.09.01. (2.1.9.), 98.10.22. (1.2.4.)
Nabis rugosus: 98.08.24. (1.2.9.)
Nabis brevis: 98.09.01. (2.1.11.)
Prostemma guttula: 97.05.12. (1.2.7.), 98.04.05. (1.2.6.)
Reduviidae
Rhinocoris iracundus: 98.06.08. (2.3.1.), 98.07.17.
(2.1.12.), 98.08.01. (2.3.7.)
Empicoris culiciformis: 98.09.30. (2.3.6.)
Coranus tuberculifer: 98.10.24. (2.1.8.)
Reduvius personatus: 97.07.20. (2.3.6.)
Phymatidae
Phymata crassipes: 97.06.22. (2.3.3.), 98.05.09. (1.2.6.),
98.06.23. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.08.27.
(1.2.3.)
Leptopodidae
Leptopus marmoratus: 98.10.22. (1.2.4.)
Saldidae
Chartoscirta cincta: 98.10.23. (2.3.3.)
Chartoscirta elegantula: 98.10.23. (2.3.3.)
Gerridae
Gerris odontogaster: 98.09.02. (3.1.3.), 98.09.02.
(1.3.3.), 98.10.23. (2.3.3.)
Gerris argentatus: 98.10.23. (2.3.3.)
Veliidae
Velia Saulii ssp. Saulii: 98.08.24. (1.2.9.), 98.09.02.
(3.1.4.)
Hebridae
Hebrus pusillus: 98.10.23. (2.3.3.)
Hydrometridae
Hydrometra stagnorum: 98.08.24. (1.2.9.), 98.09.02.
(3.1.3.), 98.09.02. (1.3.3.)
Notonectidae
Notonecta glauca: 98.08.08. (2.3.3.)
Pleidae
Plea Leachi: 98.08.08. (2.3.3.)
Nepidae
Nepa cinerea: 98.08.08. (2.3.3.)
Naucoridae
Naucoris cimicoides: 98.08.08. (2.3.3.)
COLEOPTERA
Cerambycidae
Prionus coriarius: 97.07.29. (1.1.1.), 98.07.22. (1.2.11.)
Megopis scabricornis: 98.07.28. (2.3.6.), 98.08.03.
(3.1.1.)
Rhagium mordax: 98.05.09. (1.2.10.)
Rhagium sycophanta: 98.05.09. (1.2.10.), 98.06.23.
(1.2.10.)
Leptura sexguttata: 98.06.23. (1.2.10.)
Leptura scutellata: 98.07.16. (1.1.1.)
Leptura maculata: 98.07.16. (1.1.1.)
Strangalia melanura: 98.06.07. (2.3.4.)
Strangalia bifasciata: 98.05.18. (2.3.6.), 98.06.23.
(1.2.5.)
Strangalia nigra: 98.06.23. (1.2.5.)
Stenopterus rufus: 98.07.11. (2.3.7.)
Cerambyx cerdo: 98.05.03. (2.1.6.), 98.07.17. (2.1.12.)
Hylotrupes bajulus: 98.06.22. (2.3.6.)
Pyrrhidium sanguineum: 98.06.23. (1.2.10), 98.06.23.
(1.2.4.)
Anaglyptus mysticus: 98.06.23. (1.2.10.), 98.06.23.
(2.3.6.)
Plagionotus floralis: 98.06.23. (1.2.5.), 98.06.23.
(1.2.6.)
Isotomus speciosus: 98.07.02. (2.3.6.)
Clorophorus sartor: 98.07.03. (2.3.6.)
Mesosa curculionoides: 98.06.23. (1.2.10.)
Dorcadion fulvum: 98.05.07. (2.3.2.)
Dorcadion aethiops: 97.04.19. (2.3.5.)
Pogonachaerus fasciculatus: 98.04.23. (2.3.4.)
Pogonachaerus hispidus: 98.08.24. (1.2.9.)
Liopus nebulosus: 98.06.23. (1.2.10.)
Tetrops praeusta: 98.04.25. (1.2.4.)
Calamobius filum: 98.06.22. (2.3.3.), 98.06.25. (2.3.3.)
Theophylea cylindricollis: 98.06.07. (2.3.4.)
Agapanthia Dahli: 98.06.08. (2.3.1.)
HYMENOPTERA
Cynipidae ( Cecidia
Cynipidarum )
Andricus coronatus: 98.04.02. (1.2.5.), 98.07.17.
(2.3.13.), 98.07.24. (2.2.1.), 98.08.27. (1.2.2.)
Andricus corruptrix: 98.04.02. (1.2.5.), 98.07.17.
(2.3.13.)
Andricus Hartigi: 98.07.17. (2.1.12.), 98.07.18. (1.2.4.),
98.07.18. (1.2.5.), 98.07.22. (1.2.11.), 98.08.24. (1.2.8.), 98.08.27.
(1.2.2.), 98.10.24. (2.1.8.)
Andricus conificus: 98.08.24. (Szurdokpüspöki: Elő-kő)
Andricus solitarius: 98.04.02. (1.2.5.), 98.07.17.
(2.1.12.), 98.07.18. (1.2.4.)
Andricus curvator: 98.07.17. (2.1.12.)
Andricus coriarius: 98.03.18. (2.3.4.), 98.07.17.
(2.1.12.), 98.07.18. (1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.22. (1.2.11.),
98.07.24. (2.2.1.), 98.08.24. (1.2.8.), 98.08.27. (1.2.2.)
Andricus truncicola: 98.07.17. (2.1.12.), 98.08.24.
(1.2.8.)
Andricus lucidus: 98.03.18. (2.3.4.), 98.07.17. (2.1.12.),
98.08.24. (1.2.8.)
Andricus quercusramuli: 98.07.17. (2.1.12.)
Andricus caputmedusae: 98.03.18. (2.3.4.), 98.07.18.
(1.2.4.), 98.07.18. (1.2.5.), 98.07.22. (1.2.11.), 98.07.24. (2.2.1.),
98.08.24. (1.2.8.), 98.08.27. (1.2.2.)
Andricus glutinosus: 98.04.02. (1.2.5.), 98.07.22.
(1.2.11.)
Andricus lignicola: 98.03.29. (2.3.4.), 98.07.22.
(1.2.11.), 98.08.24. (1.2.8.)
Andricus cydoniae: 98.07.22. (1.2.11.), 98.07.24.
(2.2.1.)
Andricus singulus: 98.07.24. (2.2.1.)
Andricus quercuscalicis: 98.03.29. (2.3.4.), 98.07.24.
(2.2.1.)
Andricus hungaricus: 98.03.18. (2.3.4.), 98.04.20.
(2.3.3.), 98.07.24. (2.2.1.)
Andricus tinctoriusnostrus: 98.03.29. (2.3.4.)
Andricus Kollari: 98.03.18. (2.3.4.), 98.04.20. (2.3.3.)
Andricus inflator: 98.03.18. (2.3.4.)
Andricus aries: 98.03.18. (2.3.4.)
Andricus fecundatrix: 98.03.18. (2.3.4.)
Andricus ambiguus: 98.03.18. (2.3.4.)
Andricus gallaetinctoriae: 98.03.18. (2.3.4.)
Cynips cornifex: 98.07.17. (2.3.13.)
Cynips quercusfolii: 98.03.29. (2.3.4.), 98.07.24.
(2.2.1.)
Biorhiza pallida: 98.07.18. (1.2.5.)
Trigonaspis synapsis: 98.07.17. (2.1.12.)
Aphelonyx cerricola: 98.07.22. (1.2.11.)
Dryocosmus cerriphilus: 98.10.24. (2.1.8.)
Callirhytis glandium: 98.03.29. (2.3.4.)
Aulacidea tragopogonis: 98.04.02. (1.2.5.)
Védelem
Veszélyeztető
tényezők: Az erdészeti tevékenység főként a jobban megközelíthető gyertyános-tölgyeseket
és bükkösöket veszélyezteti, a meredekebb oldalak cseres- és melegkedvelő
tölgyeseibe eddig keveset nyúltak bele. Nagyobb fenyőtelepítések a Pásztó
felé nyúló bérceken vannak, akác a hegylábak környékén található elsősorban.
A vadászat
vadetetők, szórók létesítésével, valamint a gépjárművek taposásával károsít
főleg.
Komoly károkat
okozhat a még visszafogott, de egyre növekvő kirándulás, turizmus. Sajnos
megjelentek a Nagy-Koncsuron a sárkányrepülősök, terepbiciklisták. A környékbeli
lakosság gomba-, moha-, agancsgyűjtése is jár bizonyos zavarással.
A területnek,
vagy legértékesebb részének országos - esetleg helyi - jelentőségű védett
területté nyilvánításával keletkezhetne jogi alapja hatékony védelmének.
Kutatásaink folytatásával ennek szakmai megalapozását is szeretnénk elősegíteni.
Zöld Munka program
Az Autonómia Alapítvány - Ökotárs Alapítvány Zöld Munka Programjában a Béri Általános Iskolával együttműködve végeztük el a helyi hátrányos helyzetű lakosság bevonásával a környezetvédelmi célt szolgáló munkát.
Bér
község fő nevezetessége a világviszonylatban is ritka kifejlődésű andezitoszlopok.
Ezek, valamint a község és környékének egyéb természeti és kulturális
értékei a község idegenforgalmi fejlesztésének - előnyös esetben környezet-
és természetvédelmi alapokon nyugvó - lehetőségét biztosítják. Ennek elősegítését
céloztuk meg programunkban az andezitoszlopokhoz vezető tájékoztató táblák
elkészítésével, valamint egy „Barangolások
Dél-Nógrádban” című kis füzet kiadásával. Ez utóbbi kiadvány Bér, Palotás,
Kisbágyon, Szarvasgede és Buják ( Hényelpuszta ) élővilágába, geológiai,
kulturális értékeibe nyújt bepillantást. Reményeink szerint ezzel a programmal
hozzá tudunk járulni Dél-Nógrád megismeréséhez és megbecsüléséhez mind
a helyi lakosság, mind az idelátogatók részéről.
Képmelléklet:
1. kép: A védett, terjedőben
levő hengeres szalmacincért
a palotási Hidegvíz-völgyben találtuk
2. kép: Cser-tövisescincér
a Harasztos-bércről
3. kép: A ritkának tartott
Andricus Hartigi gubacsát
több helyen megtaláltuk a Mátrában és a Cserhátban egyaránt
5. kép: Az igen ritka, védett
lándzsás karimáspoloska a Kis-Hársasról került elő
6. kép: Rovargyűjtés a Kis-Hársason
