Tiszafüred
lakossága és
és az ökoturizmus
Dr. Tóth János – Hári Péter Szociológiai elemzés Turizmus és ökoturizmus
A
harmadik évezred elejének kétségkívül egyik legdinamikusabban fejlődő
iparága a (nemzetközi illetve határokon belüli) turizmus, számos
– sok esetben semmilyen más gazdasági erőforrással nem rendelkező
– régió számára elsődleges bevételi forrás. Szociológiai
értelemben a turizmus, mint társadalmi jelenség két karakteresen
elkülöníthető embercsoport részvételén alapul: a látogatókon (turistákon)
és a vendéglátókon. Jelen tanulmány keretei között csupán a második
csoporttal kapcsolatos elemzéseket végeztünk, arra voltunk kíváncsiak,
hogyan viszonyul a kérdéses terület lakossága a lakhelyére irányuló
turizmus fellendítéséhez.Felmerülhet
a kérdés, miért is szükséges ennek vizsgálata. Miért nem feltétlenül
egyértelmű, hogy egy gazdasági nehézségekkel küszködő térség
lakossága támogat olyan kezdeményezéseket, melyek meglévő természeti-kulturális
erőforrásaira alapozva anyagi javakhoz juttatja az érintetteket?Nos,
bár kétségtelen, hogy a kedvező természeti-kulturális javakkal
bíró régiók jelentős bevételeket könyvelhetnek el az ezekre
építkező turizmusból, sajnos az ipari méretű (és jellegű) vendégáradat
sok esetben már egészen rövid idő alatt súlyos pusztításokat
végezhet a kérdéses természeti és kulturális értékekben, megszüntetve
ezzel a terület vonzerejét és jelentős mértékben erodálva a helyben
lakók életminőségét. A
probléma gyökere a modern turizmus jellegében keresendő:
a turista gazdasági erőforrásokkal rendelkezik, a befogadó természeti
és kulturális javakat kínál fel ezért cserében. Egy ilyen csereaktusban
a vendég úgy érezheti (és számos negatív tapasztalat szerint
legtöbbször úgy is érzi), hogy az „őslakostól” pénzével megvásárolta
annak javait, szolgáltatásait, azokat egy-két héten keresztül
használja és semmiféle felelősséggel nem tartozik értük. Ha egy
területre tömegesen érkeznek ezzel a felfogással érkező „vendégek”,
a pusztítás gyors lesz és végzetes.Ennek
ellenére természetesen nem szabad azonnal a negatív és
éppen ezért elkerülendő társadalmi jelenségek sorába száműzni
a turizmust, hiszen ez esetben a sokszor csak (vagy szinte csak)
erre támaszkodható térségek potenciális bevételektől eshetnek
el, melyeket megfelelő önvédelmi stratégiákat megalkotva, a szükséges
óvintézkedéseket megtéve inkasszálhatnának – azok negatív hozadéka
nélkül.Ennek
érdekében kezd a közelmúltban fokozatosan tért hódítani
az ún. ökoturizmus. Ez – jelző nélküli rokonával ellentétben
– azt a szemléletet tükrözi, hogy a turista és a befogadó közötti
csereaktus nem vásárlás, hanem bérbeadás: a bérleményt pedig
illik (sőt kötelező) olyan állapotban visszaszolgáltatni, ahogyan
azt kaptuk. A gyakorlatban ez a megoldás azt jelenti, hogy egy
ökológiai értékekben gazdag területre érkező turista azért fizet,
hogy egészséges, természetes környezetben kikapcsolódjon, feltöltődjön,
majd ezt nyaralása végén épségben megőrizve hagyja hátra a helyieknek.
A turizmusnak ez az egyetlen olyan felfogása, mely hosszú távon
fenntartható és nem vezet az „utánam az özönvíz”-szemlélet jegyében
a természeti és kulturális környezet gyors erodálódásához.Felmerülhet
a kérdés, hogy ez esetben miért szükséges a helyiek,
vagyis a turizmusnak otthont adók attitűdjeinek vizsgálata, miért
nem azokra koncentrálunk, akiken ez az egész múlik, vagyis a
turistákra? Azért, mert ez nem elsősorban rajtuk múlik. Visszatérve
a gazdasági tranzakciós analógiához, ha valakinek megvételre
kínálnak fel valamit, akkor azt meg fogja venni, ha bérletet
kínálnak, bérli – vagyis ha az „őslakosok” ragaszkodnak természeti
és kulturális javaikhoz, ha ők maguk nem fogadják el azok felelőtlen
és gyors elpusztítását, akkor ehhez a hozzájuk irányuló turizmus
jellege igazodni fog. [Ennek természetesen alapfeltétele, hogy
a kérdéses terület természeti és kulturális erőforrásai felett
azok rendelkezzenek, akiknek viselniük kell ezek esetleges
elpusztításának terheit – vagyis az ott lakók. Amennyiben a vendéglátás
alapját a családi tulajdonban lévő gazdasági egységek adják,
a fenti tétel igaz lesz, ám ha például nemzetközi idegenforgalmi
láncok birtokolják az üzletág nagy részét, a tétel megdől.]Ennek
megfelelően jelen elemzés keretei között elsősorban
arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az érintett területen
lakók saját áruba bocsátható természeti javaikhoz, akarnak-e
hozzájuk irányuló bármiféle turizmust és ha igen, milyen legyen
az szerintük.
A felmerült kérdések vizsgálatához egy, a közelmúltban általunk végzett felmérés eredményeit használtuk fel. 2002 őszén négy Tisza-menti település (Martonos [YU], Mindszent, Tiszafüred és Rakamaz) lakosságát kérdeztük le a Tisza-menti élet különböző aspektusairól, valamint általános környezet- és természetvédelmi kérdésekről (a kutatás eredményeinek komplex értékelését publikálta Tóth I. János: Környezetszociológiai felmérés a Tisza mentén. CSEMETE, Szeged, 2002.). Mivel a mintavétel településenként reprezentatív, véletlen sétás módszerrel történt, a Tisza-tó egyik legmeghatározóbb településének számító Tiszafüredre vonatkozó rész-minta önállóan is kezelhető. Bár ennek elemszáma (N=230 fő) önmagában kicsi, ami a precíz százalékos arányok óvatos kezelését teszi szükségessé, a mintavétel szabályossága biztosítja a reprezentativitást.Természetesen a kapott eredmények bizonyos megszorításokkal tesznek eleget a reprezentativitás követelményének: az eredmények értékelésekor szem előtt kell tartani, hogy azok
Emellett mindenképpen ki kell emelnünk, hogy maga a Tisza-kutatás célja nem a lakosság turizmussal kapcsolatos attitűdjeit átfogóan felmérni hivatott vizsgálat volt, csupán néhány kérdés foglalkozott a turizmussal illetve azzal kapcsolatba hozható témákkal. A minta demográfiai összetétele A Tisza-kutatás Tiszafüredre vonatkozó részmintájának összetétele a legfontosabb demográfiai-szocioökonómiai változók tekintetében nem tükröznek jelentősebb torzulást a településre vonatkozó tényleges statisztikai adatokhoz viszonyítva, valamint egyik demográfiai csoport sincs számottevő mértékben túl- vagy alulreprezentálva (1-3. táblázat). Ez a tény is alátámasztja azt az állításunkat, miszerint a kutatási eredmények jó közelítéssel használhatók a város lakossága véleményének demonstrálásához.
3. táblázat A Tisza-tó környéke turisztikai fejlesztésének lakossági recepciója nagyban függ attól, milyen a helybeliek viszonya a környék természeti értékének bázisául szolgáló mesterséges tóhoz és a környék élővilágához.
5. táblázat Amint azt a kérdőívünk eredményei világosan tükrözik, a tiszafürediek többségének életében valamilyen formában jelen van a Tisza – ilyen vagy olyan módon használják közelségéből adódó előnyeit. A felsorolt lehetőségek közül a favorit a fürdés, úszás, a séta, kutyasétáltatás, kirándulás valamint a csónakázás, vagyis a csendes, nyugodt privát szabadidő-eltöltés. Motorcsónakázásra, jet-skizésre (vagyis a napjainkban divatos, az ipari jellegű, a helyi környezeti érdekek iránt érzéketlen turizmus szimbólumának tekinthető tevékenységre) kevesen, ám a helyi környezet szempontjából így is aggasztó mértékben használják a Tisza-tavat. Természetesen megjelenik a mezőgazdasági jellegű tevékenység is a felhasználási módok között – gazdálkodási tevékenységet segítő szerepe (gazdálkodás, ártéri gazdálkodás, öntözés) is többeknél van. Jelenleg meglehetősen csekély (4% körüli) a tó turisztikai szerepe, vendéglátásra, turisták fogadására, üdültetésre ennyien használják (4. táblázat).A használati módok megoszlása mellett igen fontos megemlíteni, hogy ilyen vagy olyan módon, de a többség (a kérdezettek kétharmada) életében mindenképpen van valamilyen szerepe a Tisza-tónak, ezért bármilyen projekt, mely a terület turisztikai szerepének növelésére irányul, a lakosság többségét érinti (5. táblázat).A kérdezettek körülbelül fele nyilatkozott úgy, hogy a Tisza közelségéből származnak a környék számára gazdasági előnyök, ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy a lehetőségek nincsenek megfelelően kihasználva (6. táblázat). Nyitott kérdéssel firtattuk, milyen gazdasági előnyökre gondolnak a folyó kapcsán – a válaszok 43,8 százalékában jelent meg valamilyen formában a turizmus lehetősége (turizmus, turisztika, turisták fogadása, falusi turizmus, vendéglátás, üdültetés, kemping stb.).
6. táblázat A fentiekből összefoglalóan elmondható, hogy a Tisza (és a Tisza-tó) közelsége intenzíven jelen van tiszafürediek életében, elsősorban, mint a csendes kikapcsolódási színtere – ugyanakkor a többség lehetőségeket látna a turizmus fejlesztésében, melyből ma még csak nagyon kevesen jutnak bevételhez. A feladat tehát e két tény összehangolása: a környékre irányuló vendégforgalom élénkítése úgy, hogy közben igyekszünk megóvni a helyiek számára, mint nyugodt rekreációs lehetőség. Mindkét feltételnek egyedül az ökoturizmus tehet eleget. Ártér-szélesítés és ártéri gazdálkodás Az ökoturizmussal szorosan összekapcsolódik a Tisza – napjainkban egyre gyakrabban terítékre kerülő – „újraszabályozása”. Amint arra már a Vásárhelyi-terv elvei is rámutattak, nem tartható tovább az a múlt századi folyószabályozási elv, mely szerint a folyóinkat szűk mederbe terelve, magas gátak közé szorítva minél rövidebb úton át kell vezetni az ország területén. Ez a stratégia ugyanis a forrása az egyre gyakoribbá váló súlyos árvizeknek, melyek a települések és a termőföldek elöntése révén évről évre súlyos milliárdokkal károsítják meg hazánkat és különösen a folyók közelében élőket. A megoldás a folyók (és elsősorban a Tisza) medrének szélesítése, az árterek határainak kitolása, azok kivonása a hagyományos mezőgazdasági tevékenység hatásköréből és más úton történő hasznosításuk előmozdítása.
10. táblázat Kérdőívünkben arra is kíváncsiak voltunk, mennyire tájékozottak a kérdezettek az Európai Unió koncepcióit illetően, illetve mennyiben hajlandóak azokat a magukénak tekinteni. Eredményként azt kaptuk, hogy a döntő többség tisztában van az Unió támogatási elveivel – tudja azt, hogy az EU előszeretettel biztosít forrásokat biogazdálkodáshoz, természetvédelemhez, ökoturizmushoz a mezőgazdasági terméshozam növelésével szemben (11. táblázat). A kérdezettek döntő többsége (közel 4/5-e) nyilatkozott úgy, hogy hajlandó is lenne személyes tevékenységét Brüsszel elképzelései szerint formálni, tehát partner lenne a folyó menti földhasználat újragondolásában, más jellegű felhasználásában (12. táblázat).
12. táblázat Jelen elemzés keretei között arra próbáltunk választ keresni, hogyan viszonyulna a Tisza-tó meghatározó településének számító Tiszafüred lakossága a felé irányuló turizmus fejlesztésének koncepciójához.Adatainkból azt láthatjuk, hogy a kérdezettek többsége lát lehetőséget a turizmus fejlesztésében, ugyanakkor jelenleg a folyó elsődlegesen, mint csendes, nyugodt rekreációs forrás működik, vagyis bármilyen turizmus-fejlesztést célzó projektet csak a folyó természeti integritásának és nyugalmának megőrzésével és erősítésével összhangban szabad elkezdeni, a térség számára az egyetlen értelmes alternatíva a (fenntartható) ökoturizmus. A kérdezettek többsége mind elviekben, mind saját szerepét tekintve támogatja a Tiszának az árterek szélesítésének koncepcióján nyugvó „újraszabályozását”. Válaszadóink tisztában vannak az uniós célkitűzésekkel és maguk is hajlandóak tevékenységüket azokhoz igazítani a folyómenti területek hasznosításának kérdéskörében. Ezek a tények azt mutatják, hogy a Tisza-tó turisztikai fejlesztését össze kell kapcsolni a folyó árterének növelésével, az ártéri ökoszisztémák megóvásával és erősítésével, összefoglalóan egy átfogó természetvédelmi cselekvési tervvel. Mint azt már a kutatás módszerének ismertetésekor említettem, vizsgálati eredményeink távolról sem tekinthetők átfogónak: nem reprezentálják az érintett környék teljes lakosságát és a témának is csupán néhány aspektusát vizsgálják.Ezért – bár az eredmények mindenképpen hasznosíthatóak és segíthetik egy, a térséget érintő fejlesztési koncepció megalkotását önmagukban is – mindenképpen érdemes lehet a későbbiekben egy konkrétan formálódó projektet a szociológiai háttér alapos vizsgálatával kidolgozni.Ennek keretében hasznos lehetne egy, a Tisza-tó környékén elhelyezkedő valamennyi település lakosságára kiterjedő, nagy mintán alapuló, átfogó kérdőíves adatfelvétel a következő témákkal:
|