A térségi agrár- környezetvédelmi kezdeményezéseknek, a mezőgazdaság és természetvédelem egymásra támaszkodó gyakorlati megvalósításának egy nagyon szép példája a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Program, ami helyi próbálkozás a fenntartható fejlődés helyi megvalósítására. A program nagyon sokrétű, és rendkívül bővelkedik olyan elemekben, amelyek kínálják az alkalmat a gazdálkodónak a csatlakozásra, nevétől eltérően nem csupán Túrkeveiek részére. Célunk az, hogy a programot a helyi emberekkel együtt, partnerségben és széles körű együttműködéssel valósítsuk meg. Erre a partneri együttműködésre szeretnénk Önt is tisztelettel felkérni... A "rehabilitáció" szó, mint pozitív értelemben vett állapot-visszaállítás, mindenki előtt ismert. A "táj" szó jelen kifejezésben tartalmazza az adott térség (jelen esetben Túrkeve környéke) valamennyi természeti elemét, a folyót, az azt követő ártéri erdőséget, a pusztákat, a szántókat, az ugarokat épp úgy, mint ezek jellemző és értékes élővilágát, ezekhez kötődő emberi építményeket, és magát a helyi társadalmat, az itt élő embereket, azok gazdálkodását, mindennapi életét. Mikor tehát "tájrehabilitáció"-ról beszélünk, akkor vissza szeretnénk állítani azt az állapotot, amikor itt a lehető leginkább önfenntartó módon éltek őseink, amikor a leginkább élt itt a puszta gazdag állatvilágával, mikor leginkább együttműködött az ember a természettel. Azt az állapotot szeretnénk "rehabilitálni" programunkkal, amikor nem voltak gyomosak, degradálódottak a gyepek, mikor ismeretlen fogalom volt a munkanélküliség, amikor nem a természetvédelem szervezete kellett a tájkép, a táj és annak élővilága fenntartásához, hanem pusztán az emberi gazdálkodás megoldást jelentett a problémára, amely ma társadalmi, szociális és környezeti gondként egyaránt jelentkezik. A tájgazdálkodás lényege tehát a helyi adottságokhoz történő alkalmazkodás, az adott környezettel, természeti adottságokkal való együttműködés. Arra használni vidékünket, amire leginkább alkalmas, amire leginkább lehetőséget biztosítanak környezeti viszonyai, csapadék mennyisége, napsütés órák száma, talaj adottságai. A programunk nagyon sok elemből áll, hiszen nevéből adódóan mind tájrehabilitációs, mind térségfejlesztési feladatokat bőven tartalmaz. Térségfejlesztési célkitűzések között kiemelt szerepe van a legelő állattartásnak. Ennek az infrastrukturális hátterét (hodályok, legelők) támogatásokból kívánjuk előteremteni, és a fenntartáshoz is hozzá kívánunk járulni pénzügyi segítséggel, amelynek alapjait agrár-környezetvédelmi támogatásokból valósítjuk meg. A gazdálkodók juhaikkal maguk rendelkeznek, a nyájba akkor helyezik ki, amikor akarják, értékestést is lehet önállóan intézni. Saját vagyona felett természetesen mindenki maga rendelkezik, habár az értékesítésnél való érdekképviselet hatékonyabb lehet majd közösen. Kollektívan csak a tartás és legeltetés zajlik. Mi béreljük a legelőt, mi szervezzük a tartással kapcsolatos egyéb tevékenységeket. Emellett sok más munkahelyfenntartó, munkahelyteremtő elem is beépítésre került a programba. Gazdálkodási téren ilyen az ártéri gazdálkodás szigetszerű megjelenésének elősegítése, gyümölcsös telepítéssel, holtág rehabilitációval, extenzív mézelés elősegítése tájhonos fatelepítéssel, szántó gyepesítés stb. Idegenforgalmi téren a szabadtéri pásztormúzeum kialakítása, lovaglási szolgáltatások bővítése, ökoturisztikai fejlesztések tartoznak ide. Ezek mellettszeretnénk a helyi termékek helyi feldolgozását megoldani. A tájrehabilitációs elképzelések között elsősorban a gyepek állapotának kezelése, a Malom-zugi holtág rekonstrukciója, a tájképi elemek fenntartása szerepel a tervek között úgy, hogy emellett jelentős természetvédelmi célkitűzéseket is megvalósítunk. (Pl. ürge visszatelepítése, élőhely-rekonstrukciós árasztás, ürge predátorainak műfészek kihelyezés, tápláléklánc-védelem, gyepvédelem stb.) Mi a Túrkeve környéki tájnak, az itteni embernek a hosszú távú megélhetési lehetőségét elsősorban a természeti adottságokkal való ésszerű gazdálkodásban látjuk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy szerintünk városunk felemelkedésének a kulcsa jelentősen függhet attól az agrár- ágazati struktúrától, amelyre a táj leginkább lehetőséget nyújt, akár az általa megtermelt termékek helyi feldolgozásának a lehetőségével együtt. Vidékünkön a mezőgazdaság sokkal többet jelent, mint csupán termelést. A mezőgazdaság térségünk múltja, tájformáló jelentőségű jelene és egy lehetséges felemelkedést elősegítő jövője is. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek nem csupán a termelés színterei, hanem sokszínű életterek is egyben, amelyek fenntartása, ésszerű művelése, a helyi lakosság megőrzése tekintetében épp oly fontos, akár ezen a területen életteret találó élővilág, amely éppúgy szerves részét képezi a tájfenntartásnak, mint a művelés. Ennek okán kell törvényszerűen a természetvédelemnek együttműködnie a mezőgazdasággal. |