A 12 ezres vadászat krónikája
Egyesületünk
évek óta folytatja a vadászat megreformálására, megújítására törekvő
tevékenységét,
aminek első lépése az olasz vendégvadászok megregulázása. Ennek
ellenére mi is megdöbbenéssel hallottuk a legújabb olasz vérengzés
adatait, amely kapcsán közel 12000 madár elpusztítását tették
meg hazai lelkiismeretlen vadászok segedelmével. Ennek történetét
foglaljuk össze, hogy olvasóink vadászatról alkotott képét változtassuk
reális irányba, hiszen látni kell, a vadászat nem pusztán természetjárók
közössége, hanem sokszor természetpusztító állat-tömeggyilkosoké
is...
Népszabadság, 2001. november 7.:
Olasz vadászok madárirtása
Több mint tizenegyezer
(11.000 darab!!!) - zömében védett - madár tetemére leltek a magyar
vámosok hétfő este egy olasz HŰTŐKOCSIBAN az udvari határátkelőhelyen.
A sofőr vallomása szerint Bács-Kiskun megyei vadászaton ejtették
el a védett szárnyasokat. A keletkezett kár 280 millió
(!!!) forint (ha jól számolom ez 1 millió dolcsi és több mint
1 millió euró), ilyen mértékű
károkozásra EDDIG nem volt példa Magyarországon.
A pescarai sofőrt a rendőrség őrizetbe vette. Társa ellen, aki
elszelelt (milyen becsületes,
ki mert állni, hogy ezt tettem!...) a határállomásról, körözést
adtak ki...
A vámosok
ellenőrizni akarták a kocsit, ekkor azt mondták, hogy a mosdóba
mennek.
A sofőr 3 óra múlva visszajött, így elkezdődött a vámvizsgálat.
Gino S. (59 éves) főkolomposra körözést adtak ki, vélhetően
egy Bács-Kiskun megyei vadászaton lőtte a madarakat. Duna Dráva
NP elkészítette a szakvéleményt: 11668 darab védett madarat találtak.
30 fajt találtak, három fokozottan védett fajjal (?db): nagy póling,
haris és cigányréce.
Magyar Hírlap, 2001.november 7.:
Háromszázmillió forintos pusztítás a védett madarak között
Minden eddigit nagyságrendekkel
felülmúló mennyiségű, összesen
több mint 11 ezer madár tetemére bukkantak tegnap az udvari határállomáson
egy olasz kamionban. A hatóságok még vizsgálják, hogy hol és kik
lőtték ki a mintegy 300 millió forint értékű, zömében védett énekesmadarakat.
Szervezetten
elkövetett, nagy értékű természetkárosítás
gyanújával indult meg az eljárás az ellen az olasz állampolgár
ellen, akinek hűtőkamionjában összesen 11 668, már konyhakész
állapotban lévő madár sorakozott
kartondobozokba zsúfolva. Információink
szerint egyelőre vizsgálják,
honnan és hogyan kerültek a kamionba a nagyrészt védett, illetve
fokozottan védett fürjek, pintyek,
mezei pacsirták, vadgerlék és egyéb énekesmadarak. Mint Sípos
Jenőtől, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának
sajtószóvivőjétől megtudtuk, az őrizetbe vett kamionos első kihallgatásakor
azt állította, hogy az egész (felmérések szerint közel 300 millió
forint értékű) szállítmányt
Magyarországon lőtték olasz vadászok.
A szárnyasokat részben éttermeknek, részben gyűjtőknek szánták.
Az elmúlt években több csempész
akadt fenn a határokon, de
legfeljebb százas nagyságrendben találtak hűtőtáskáikban védett
madarakat. A mostanihoz hasonló természetpusztítással sem a vámosok,
sem a természetvédők nem találkoztak. A megdöbbentő ügy kivizsgálására
a földművelésügyi tárca (FVM) vizsgálatot
rendelt el. Mivel a lebukott sofőr Kalocsát
és térségét jelölte meg a madarak kilövésének helyszínéül, a Bács-Kiskun
Megyei Vadászati Felügyelőségnek kell a körülményeket tisztázni.
Fábián Gyula, az FVM vadgazdálkodási főosztályának a munkatársa
lapunk érdeklődésére elmondta: a kilőtt madarak hatalmas száma
azt valószínűsíti,
hogy nem Magyarországon ejtették el őket. Az sem elképzelhetetlen,
hogy heteken-hónapokon át lőtték ki és tárolták a zsákmányt, mielőtt
útnak indították Olaszországba.
Amennyiben kiderül, hogy valamely hazai vadásztársaság felelős
a történtekért, a legszigorúbb büntetésre számíthatnak a vétkesek.
A Btk. értelmében 3 évig terjedő szabadságvesztéssel illetve pénzbüntetéssel
sújthatók a nagy értékű természetkárosítás elkövetői. Az biztos,
hogy a madarakat nem védett területen ejtették el - tudtuk meg
Szilágyi Gábortól, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatójától. A
nemzeti parkban ugyanis őreik nyomon követik a vadászatokat,
ügyelnek arra, hogy védett
állatok ne kerülhessenek terítékre. Bár többször kérték, védett
területen kívül a vadásztársaságok általában nem értesítik a természetvédőket
a kilövésekről, így nem kizárt, hogy Magyarországról
származnak a madarak. Olaszországban,
főként a déli területeken különös ínyenc éteknek számítanak a
kis testű énekes madarak, melyeket töltve, egészben megsütve,
párolt vagy nyers zöldségekkel, gyümölcsökkel körítve tálalnak
a tehetősebb olasz polgároknak. Ha valaki egyébként dél-olaszokkal
beszélget, és Magyarország
szóba kerül, sokat nem tudnak ugyan rólunk, de annyit azért megjegyeznek,
amit tudósítónknak is egyik
útja során hétköznapi emberek elmondtak: "nálatok sok az erdő,
ahol sok kicsi madárra lehet probléma nélkül lövöldözni"
(Erdei Éva / Szilágyi
A. János)
Magyar Hírlap, 2001. nov. 8. nyilvánosságra
kerül a hûtõkamionban kicsempészni szándékozott madárfajok
listája:
Barázdabillegetõ,
Bíbic, Búbos pacsirta, Cigánycsuk, Cigányréce, Citromsármány,
Erdei pinty, Erdei pityer, Fenyõ sármány, Fürj, Füstös cankó,
Fütyülõ réce, Haris, Havasi partfutó, Havasi pityer, Házi
veréb, Kanalas réce, Kenderike, Kendermagos réce, Meggyvágó, Mezei
pacsirta, Mezei poszáta, Mezei veréb, Nádi sármány, Nagy póling,
Parlagi pityer, Réti pityer, Réti cankó, Rozsdástorkú pityer,
Sárga billegetõ, Sarkanytyús sármány, Sárszalonka, Seregély,
Sordély, Szürke cankó, Tengelic, Vadgerle, Zöldike
2001. november 9. Népszabadság:
Vizsgálatot kérő zöldek
A Magyar Természetvédők
Szövetsége, a WWF Magyarország és a Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület
felkérte a kormányt, hogy a Kalocsa környékén elpusztított 11
800 védett madár ügyében rendeljen el vizsgálatot, amely az olasz
vadászok felelősségén túl a magyar vadászati
hatóságét is tisztázza. A természetvédők
kérik, hogy az olasz vadászok
barbár tevékenységének megakadályozása érdekében a kormány azonnal
tiltsa meg számukra a magyarországi vadászatot. Megtudtuk: Turi-Kovács
Béla környezetvédelmi miniszter kezdeményezte a vadászati törvény
szigorítását. (ÖZ)
2001. november 9.: Nyílt levél
Közel 10 éve a Magyarországra
látogató olasz vadászok tevékenységét botrányok sorozata kíséri.
A magyar természetvédelem erőfeszítésinek köszönhetően fennmaradt
gazdag madárvilágunk tízezreit mészárolják le a vadászati hatóságok
elnéző magatartásának és a
vadásztatásban résztvevők aktív közreműködésének köszönhetően.
Felkérjük a Kormányt,
hogy a most nyilvánosságra
került esetben - amikor 11 800 védett madarat mészároltak le -
rendeljen el vizsgálatot, amelyben tisztázza a vadászati hatóság
felelőségét is. Kérjük továbbá,
hogy az olasz vadászok barbár tevékenységének megakadályozása
érdekében azonnal tiltsa meg számukra a magyarországi vadászatot.
Magyar Madártani
és Természetvédelmi Egyesület (MME), Magyar Természetvédők Szövetsége,
WWF Magyarország
2001. november 9.: A Nimfea Természetvédelmi
Egyesület sajtóközleménye
Egyesületünk évek
óta próbálja felhívni a kormányzat figyelmét a vadászati kultúra
csökkenésére és a védett állatfajok pusztulásaira vadászatok során.
Ezek közül is kirívóak az olasz vendégvadászok lelkiismeretlen
cselekedetei amellyel gyakorlatilag minden mozgó célpontra rálőnek,
a fecskéket, pacsirtákat sem
kímélve a vadászatok során, amit a vadásztatók gazdasági érdekekből
nem akadályoznak meg, sőt, sokszor együtt is működnek ezek elkövetésében.
Fokozott veszélyeztetettség áll fenn a vizes élőhelyeken, amelyekkel
sokszor akár a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi
jelentőségű vizes élőhelyek közelében
követik el gaztetteiket ezek a lelkiismeretlen fegyveresek.
Ezeket a tényeket
támasztja alá a napokban nyilvánosságra került galád gaztett,
ami kapcsán közel 12000 madár kicsempészésével próbálkoztak határunkon.
Egyesületünk álláspontja
alapján hazánk nemzetközileg vállalt kötelezettségét a vándorló
madárfajok védelmére valamint a hatályos jogszabályok
betartatása végett fel kell göngyölíteni azt a szervezett bűnhálózatot,
ami féltett természeti ritkaságaink olasz luxuskonyhák étlapjára
való csempészéssel foglalkozik.
Mind a természetvédelmi hatóságok, mind a rendőrség mind az ügyészség
felelőssége, hogy a társadalom szélesebb rétegeivel együttműködve
megtegyen mindet ezeknek a
hálózatoknak a felgöngyölítésért.
Ezúton kérjük a
Magyar Kormányt, hogy fentiek alapján tegyen meg mindent hazánk
ökológiai értékeinek védelméért, és a vadászati
hatóság felelősségére vonása mellett kezdje meg a vadászat reformizálását
és fokozott felügyeletét, és kormányzati szinten ezen törekvéseket
szorgalmazza a jövőben is.
“NIMFEA” Természetvédelmi
Egyesület ad hoc elnökségi ülése
2001. november 10.: Természetpusztító
maffia (cikk az internetről)
Szakértők szerint
elképzelhetetlen, hogy hivatásos vadászok tudta nélkül ejtették
el a hétfőn éjjel lefoglalt több mint 11 ezer, javarészt védett
madarat. A természetvédők azt feltételezik, hogy az ügy hátterében
egy kiterjedt magyar-olasz
vadász madárcsempész hálózat állhat.
A környezetvédelmi
tárca Természetvédelmi Hivatalának
(TvH) ismeretei szerint még nem fordult elő, hogy tízezres nagyságrendben
pusztítsanak el, és próbáljanak kicsempészni többségében védett
fajokat. A természetvédők megütközését
fokozta, hogy a megtalált 11 668 madár között több kihalástól
fenyegetett, nemzetközi védelem alatt álló is akad: nagypólingok,
cigányrécék, harisok a három faj eszmei értéke egyenként 500 ezer
forint, de - mivel számuk az utóbbi évtizedekben vészesen megfogyatkozott
- valójában megfizethetetlen kárt jelent minden egyes példány
elvesztése.
Bár az eset körülményeinek
kivizsgálása még tart, szakértők szerint bizonyos, hogy ekkora
mennyiségben csak egy jól szervezett
hálózat lehetett képes hónapok
alatt összegyűjteni (kilőni vagy csapdázni), biztonságos
helyen tárolni, majd megpróbálni kijuttatni az országból a madarakat.
Rodics Katalin, a TvH osztályvezetője is úgy véli: egy maffiaszerű,
madarakra specializálódott szervezet állhat a háttérben. A kihallgatott
kamionsofőr tanúvallomásai és az elejtett madarak jegyzéke egyaránt
azt valószínűsítik,
hogy a zsákmányt - vagy legalább annak egy részét - nálunk ejtették
el. Hogy hogyan lehetett ekkora mennyiségű madarat a hatóságok
tudta nélkül kilőni, esetleg hálóval befogni, egyelőre rejtély.
A vadászatok - különösen a külföldi vendégvadászok
tevékenységénél - szinte minden lépését ellenőrzik. Nem magyar
állampolgárok csak valamely
hazai vadászatszervező iroda
meghívólevelével léphetik át fegyvereikkel
a határt. A hivatalos meghívóval rendelkező nimródoknak a megyei
földművelésügyi hivataloknál vadászati engedélyt kell kiváltaniuk.
Ebben rögzítik, hogy mely területen, milyen fajokat lőhetnek ki.
Egy FVM-rendelet még azt is megszabja, hogy a vendégvadászok
érkezését a fogadó társaságnak be kell jelentenie az illetékes
földművelésügyi hivatalnál.
Alapszabály, hogy a külföldi vadászok csak magyar kísérővel lőhetik
ki az engedélyükön szereplő vadakat. Hogy védett állatok még véletlenül
se kerüljenek terítékre,
kötelesek a vadászok előzetesen
tájékozódni a helyi követelményekről. A fenti előírások ismeretében
nyilvánvaló, hogy magyar közreműködők nélkül aligha ejthették
volna el az olaszok a hatalmas zsákmányt. Információink szerint
a rendőrségi nyomozással párhuzamosan
a Bács-Kiskun Megyei Vadászati Hivatal is vizsgálatot indított
a körülmények tisztázására. Az ügyben hírzárlatot rendeltek el,
sem a rendőrség, sem a vadászati
hatóság képviselői nem kívántak nyilatkozni a nyomozás eddigi
eredményeiről. Mivel köztudott,
hogy Bács-Kiskun megye az olasz vadászok egyik legkedveltebb terepe,
és éppen Kalocsa környékén korábban már lebukott egy madarásztársaság,
nem kizárt, hogy egy évek óta tilosban járó, nagy tételben dolgozó
magyar-olasz kompánia nyomára bukkantak. Az egész vadásztársadalomnak
fontos, hogy kiderüljön az igazság - mondta lapunknak Pechtol
János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke. Amennyiben
bebizonyosodik, hogy a felelősök között hivatásos vadászok is
vannak, példás büntetés vár
rájuk - ígérik az ágazatot
felügyelő földművelésügyi tárcánál
(FVM).
A lehetséges szankciók
meglehetősen széles skálán mozognak. Fegyelmi vagy kamarai etikai
eljárás kezdeményezhető a vétkes vadásztársaság, illetve a bűnös
vadász ellen. A vizsgálat - amely akár
a szervezet vadászati jogosultságának, a vétkesnek találtak vadászjegyének
bevonásához vezethet - mellett polgári úton büntetőeljárás
is indítható. Különösen nagy kár esetén természetkárosítás címén
öt év börtönbüntetés is kiszabható a tettesekkel szemben. Ezzel
eddig még nem éltek a hazai bíróságok, pedig Rodics Katalin szerint
valóban elrettentő szankciók nélkül aligha lehet megállítani az
olasz vadászok pusztító invázióját.
Hivatalos adatok
szerint évente csaknem 20 ezer külföldi vadászik Magyarországon.
Legtöbben Németországból, Ausztriából
érkeznek, de sok olasz is kedveli az Európában kiemelkedően gazdagnak
számító magyar vadászterületeket.
Nagy vonzerő számukra a Kárpát-medence
földrajzi közelsége, ritkaságokban és rekordtrófeákban
bővelkedő faunája. A hazai
madárvilág gazdagsága világviszonylatban is kiemelkedő.
Magyarországon 43 nemzetközileg jegyzett fontos élőhelyet tartanak
számon, amelyek együttes területe 1,46 millió hektár. Az itt fészkelő
vagy költözés során megpihenő
milliós nagyságrendű állomány
a nimródok számára nagy csábítást jelent. A vadászat ugyanakkor
Magyarországnak is komoly hasznot hoz. Az ágazat tavaly csaknem
13 millió dolláros bevételt produkált. Mivel a vadászturisták
a legbőkezűbb vendégek közé
tartoznak, az itt elköltött pénzük
ennek többszöröse lehet. Minden bizonnyal valahol itt kell keresni
az ismétlődő visszaélések okát.
A vadászat általában a módos emberek hobbija, akik egy-egy ritka
vagy különösen ízletes zsákmányért gyakran az egyébként borsos
kilövési díjon felül is hajlandók áldozni. Különösen igaz ez a
vadászat terén rendkívül fegyelmezetlen
olaszokra. A talján vadászok nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Kelet-Európa
természetvédői szemében közellenségnek számítanak. Hiába ítéltek
közülük többeket az elmúlt években viszonylag
komoly pénzbírságra, hiába hívta fel követségük a figyelmet a
vadászati jogszabályok betartására.
A természetvédők
szinte tehetetlenek. A nemzeti parkok őrei jelenleg csak a védett
területeken felügyelhetik a kilövéseket, ezen túl a vadászati
hatóságoké a felelősség. Pechtol János abban bízik, hogy a vizsgálat
során kiderül: nem itthon vagy nem hivatásos
vadászok ejtették el a madarakat. Elképzelhető,
hogy hálóval dolgozó madarászok
a vétkesek. Ezt valószínűsíti, hogy a csaknem 12 ezer elejtett
vad legalább háromszor ennyi
lövést feltételez. Ilyen mennyiségben pedig nem lehet észrevétlenül
a vadásztársaságok, hatóságok tudta nélkül elejteni madarakat
- állítják szakértők.
(Szilágyi A. János,
Dreissiger Ágnes)
2001. november 10.: Olaszok a
madárcsempész história
főszerepében (cikk az internetről)
1995 November 10.:
Tízmillió forint értékű mezei
pacsirtát és más védett madarat próbált kicsempészni az országból
egy olasz férfi Rábafüzesnél.
November 22.: Negyvenhatmillió
forint eszmei értékű madárszállítmányt
koboztak el a rédicsi vámosok egy szintén olasz állampolgártól,
aki a 4525 mezei pacsirta mellett 18 védett madárfajhoz tartozó
állatot próbált kivinni az országból.
1996 Augusztus 28.:
A magyar-szlovén határon négy olasz kisbuszt állítottak meg a
vámosok. A Szerbiából induló három busz vezetője és Romániából
érkező sofőrje tízmillió forint eszmei értékű énekesmadár tetemét
szerette volna kivinni az országból. Az utóbbi sofőr rendelkezett
ugyan papírokkal, de míg azokon
balkáni gerléket tüntettek fel,
a hűtőládákban pacsirták, sárgarigók és vadgerlék
százai voltak.
1998 Tompán a vámosok
29 fürj tetemére bukkantak
egy olasz vadász kocsijában.
Hercegszántón 37 nyárilúd, 47 kislilik és öt fütyülő réce engedély
nélküli behozatalát akadályozta
meg a pénzügyőrség.
2000 Augusztus 24.:
Három gulipánt találtak gyulai vámosok egy olasz teherautóban.
A védett gázlómadarakat a román gépkocsivezetők engedély nélkül
próbálták a megrendelőikhez eljuttatni.
November 22.: A bajánsenyei
átkelőhelyen védett madarak -
feketerigók, sármányok, pacsirták, fürjek és kékgalambok - tetemét
akarták olasz állampolgárok kicsempészni az országból. A madarak
eszmei értéke meghaladja a 480 ezer forintot.
(Szilágyi A. János,
Dreissiger Ágnes)
2001. november 11.: Péchy Tamás
természetvédelmi szakértő álláspontja
Azt hogy van vadászat
sajnos, vagy nem sajnos de tudomásul kell vennünk, s egyes esetekben,
hogy úgy mondjam igénybe kell vennünk a szolgálataikat, Gondoljunk
pl. arra, hogy Fatér Imi még fizet is a vadászoknak azért, hogy
a túzokos területen gyérítsék a rókát. Hasonló helyzetben kezdek
én is lenni, mert a viperás területeken, pl. a vaddisznó, sőt
a borz okoz az állományokban
jelentős károkat. Tegnap egyébként a Petőfi rádióban volt egy
riport a nagy felháborodást keltő ügyről. Először az olasz erdészeti
hivatal vezetőjét kérdezték, aki elmondta, hogy korábbi, de ebben
az ügyben is folyik olaszországban
a nyomozás. Azt állítja, hogy ez egy milliárdos (lírában) üzlet,
amit egy kiterjedt, nemzetközi hálózat üzemeltet. Olaszországban
hatalmas felvevő piac van a madarakra, egyrészt az éttermek, másrészt
a gyűjtők részéről. Ezután a Magyar
Vadászkamara elnöke beszélt, aki úgy kezdte a mondókáját, hogy
egy cigányréce leövését nem kellene szegény vadászon megtorolni,
mert hát az lehet véletlen
is, pl. nem ismerte fel. Ugyankkor azt is elismerte, hogyha az
illető nem ismeri fel a vadat, akkor nem lőhetne rá. Nos ezután
a bemutatkozás után, azt kezdte
fejtegetni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ezeket a madarakat
Mo-n lőtték, az sem biztos, hogy lőtték, mert pl. hálózhatták
is, azonkívül miután a nemzeti parkok képviselői minden szállítmányt
megnéznek nem érti hogy lehetett a kamionnak útiokmánya. Úgyhogy
véleménye szerint még sok kérdés megválaszolatlan, s addig nem
kellene a vadásztársadalmat bántani. Azt is hozzátette, ha mégis
vadászok belekeveredtek példás büntetést érdemelnek. Nos reméljük,
hogy a vizsgálat majd kideríti, persze, ahogy a mi országunk ezen
a téren (is) működik kicsi
a valószínűsége.
Más: Olvastam egy
cikket János Cs. András, a
Berkeley-i Egyetem politológiaprofesszorától, amiben szíven ütött
egy mondat. Az írás a szept, 11.-i merénylet kapcsán elemez néhány
amerikai lépést, vagy várható lépést. Tehát egyrészt Amerika ki
akar hátrálni, néhány nemzetközi egyezményből, (rakétarendszerekről
szóló, globális természetvédelemről szóló), s a következőt írta:
“A gazdasági alapelv
az, hogy az amerikai gazdaság a világgazdaság alappillére, csak
ez a gazdaság és fogyasztói ereje képes más nagy gazdaságokat
a recesszióból kihúzni, s ezért természetvédelmi megkötésekkel
való terhelése nemcsak az amerikai fogyasztási kultúra megsértése
(mint ezt az elnök és az alelnök számtalanszor kijelentette),
hanem káros a világgazdaságra is." Nos nem akarom kommentálni,
de ennek a fényében az olasz ügy is más megvilágításba kerülhet
egyes gazdasági megfontolásokat
előtérbe helyezők szemében.”
2001. november 12.: Az MME felhívása
FELHÍVÁS
Mint bizonyára Ön
is hallotta, a múlt hét folyamán fennakadt a vámőrség rostáján
egy olasz kamion, amelyből 11.800 db védett, illetve fokozottan
védett madár teteme került elő. A madarakat olasz mészárosok (ők
igazából vadászoknak szeretik hívni magukat)
ejtették el.
Ennek kapcsán 2001.
november 17-én, szombaton tüntetést szervezünk (természetvédő
szervezetek és az MME) az olasz nagykövetség előtt. A demonstráció
célja, hogy országszerte felhívja
a figyelmet az olasz “vadászok” áldatlan tevékenységére, valamint
védett madaraink lemészárlása, illetve az országból való kicsempészésük
elleni tiltakozás.
Úgy gondoljuk, lélektani
határhoz érkeztünk. Ha most nem mutatjuk meg, hogy a magyar közvélemény
széles rétegei szívügyüknek
tekintik természeti értékeink védelmét, későbbi tiltakozásaink
hiteltelenekké válnak.
Megmozdulásunkon,
a fent említett okok miatt, fontosnak tartjuk az Ön személyes
részvételét is. Minél több jóérzésű embertársunkat
sikerül megnyerni ügyünknek, annál
biztosabban sikerülhet legalább e kis lépést megtenni felbecsülhetetlen
értékű természeti kincseink megóvása érdekében. Kérjük, ha ideje
engedi, részvételével támogassa Ön is közös céljaink megvalósítását.
Legyen ott Ön is!
TÜNTETÉS az Olasz Nagykövetség
előtt
2001. november 5.-én
olasz vadászok próbálták meg védett madarak ezreinek (11 668 darab)
tetemét kivinni hazánk területéről,
ezek értéke közel 300 millió forint. Ez az eset nagy felháborodást
keltett az országban a természetet és a törvényt tisztelő emberek
között. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület
is mélyen elítéli az ilyen, és ehhez hasonló barbár mészárlásokat.
Az elmúlt években gyakran halhattunk már az olasz vadászokkal
- már ha lehet ezeket az embereket vadászoknak nevezni- kapcsolatos
botrányokról. A múltban már számtalanszor estek védett madarak
áldozatául fegyvereiknek, de
előfordult, hogy a hajtókat sem kímélték. A mostani mészárlás
napfényre kerülése után döntött úgy számos szervezet, hogy az
olasz nagykövetség épülete előtti demonstrációval
és egy petíció átadásával fogják nemtetszésüket kifejezni Giovan
Battista Verderame úrnak, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövetének,
valamint ezáltal az olasz kormánynak.
A tüntetésre 2001.
november 17.-én, szombaton került sor. A demonstrációt nagy
érdeklődés kísérte. A Nimfea Természetvédelmi
Egyesület is képviseltette magát 5 fővel. Megjelent számos nagyobb
jelentőségű televízió csatorna
(köztük a két országos kereskedelmi televízió), valamint rengeteg
újságíró. A tüntetés fontos eseménye volt egy
petíció átadása az olasz nagykövetnek, amelyben a tüntetés szervezői
követeléseiket fogalmazták meg. Giovan Battista Verderame mindezek
után ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében,
hogy a jövőben ne következzenek be hasonló események,
de azt is megemlítette, hogy hiába védett egy madár Magyarországon,
akkor sem tudja megakadályozni,
hogy azt Olaszországban lelőjék. Nos ez valószínűleg így is van,
hiszen Olaszország nem éppen a természetbarát törvényeiről híres,
jelentős hiányosságokkal küszködik
a természetvédelem területén.
Felmerülhet az is,
hogy az olasz vadászok miért éppen Magyarországra jönnek vadászni?
Talán azért, mert azt hiszik, hogy itt mindent megtehetnek. A
magyar hatóságoknak, és a vadásztársaságoknak nincs-e épp olyan
nagy szerepük az ilyen jellegű mészárlásokban, mint az olasz vadászoknak?
Több ezer madár lemészárlása valószínűleg
elég idő-, és emberigényes tevékenység,
melyben, mint utóbb kiderült magyar
segéderőnek is részt kellett vennie. Az olaszok azért tudtak védett
madarakat elejteni, mert lehetőségük nyílt rá. Célszerű lenne
tehát a saját házunk táján is szétnézni egy kicsit. Azt, hogy
magyar vadásztársaságok
is részt vettek a bűncselekményben, Illés Zoltán, az Országgyűlés
Környezetvédelmi Bizottságának
elnöke is megerősítette, valamint
jelezte azt is, hogy a tettesek akár 5 év szabadságvesztéssel
is büntethetők. Közölte, hogy az eset gyors kivizsgálása érdekében
a belügyminiszterhez és a legfõbb ügyészhez fordul. Reméljük
meg fog történni a bűnösök felkutatása,
és a példás büntetés kiszabása számukra.
Remélhetőleg a szombati
demonstráció felhívta egy kicsit a figyelmet a természetvédelem
körüli áldatlan állapotokra. Azt ugyan nem lehet biztosra venni,
hogy a jövőben nem kerül sor ilyen barbár mészárlásokra, de remélhetőleg
minél többet fogunk foglalkozni
az ilyen, és az ehhez hasonló esetekkel, annál inkább csökkenni
fog ezek száma. Szerencsére nem csak olasz vadászok vannak a világon,
hanem olyan emberek is, akik szívükön viselik bolygónk sorsát.
(Tóth Pityu)
A történetnek ezzel nincs vége.
A kivizsgálás továbbra is folyik, de komoly lépés nem történt
a vadászok megregulázására.
Vissza
a lap tetejére
|