"Azért a víz az úr..."

   A Heti Válasz előző számában a Vasali Zoltán úr tollából született "Mégsem a víz az úr" c. írás már címválasztásával elköveti azt az alapvető hibát, amelyet a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) c. koncepció készítői is: azt sugallja, hogy a természet fölött uralkodni lehet, kell.

   Ebből az elhibázott szemléletből született Vásárhelyi Pál eredeti tervei alapján a Tisza szabályozása, és ebből a szemléletből táplálkozik az említett koncepció is. Amíg természetesnek tűnik, hogy a vulkanológus szakmájából adódóan a vulkánok sajátosságait vizsgálja, megpróbálja megismerni azt, addig a VTT készítőinek élvonalában részvevő szakemberek hidrológus létükre nem ugyanezt teszik a vízzel, hanem technokrata szemlélettel műszaki megoldásokat terveznek egy természetes rendszerre - ami működőképes soha nem lehet. Nem a vizet, a vízjárást, a folyót és annak sajátosságait, magatartását akarják megismerni, nem ahhoz alkalmazkodó, azzal együttműködő rendszert akarnak, hanem az árvízvédelem fontossága mögé bújva építeni és építeni - VTT-t akarnak mindenáron.

   Az, hogy ez a szemlélet mennyire működésképtelen, azt hogy Vásárhelyi tervei nem voltak jók, bizonyítják az elmúlt évek rekordárvizeit kísérő havária helyzetek, mert gátépítéssel szabályozni a szabályozhatatlant nem lehet. Az eredetileg 10 évesre tervezett Tisza-szabályozás most is zajlik, 150 év után is napi problémaként merül fel az, még több forrást, munkát igényel, bizonyítva, hogy más szemléletet igényelne a kérdés megközelítése, és a Vásárhelyi koncepciója rossz volt. S most ezt folytatják növekvő energiával, kormányzati forrásokból, kormányzati felhatalmazással. A vízügyes szakemberek magukat a táj megmentőjeként feltüntetve beszélnek rehabilitációról, biztonságról, arról szót sem említve, hogy a pusztító árvíz jelensége pont az ő tevékenységük kapcsán jöhetett létre, mert a falvak fölé az árt a töltések emelik, és a töltésszakadás jelensége a töltések (rossz) elhelyezésével jelentkezett. A VTT most sem veszi figyelembe sem a táj sajátos társadalmi problémáit, sem a vidék természeti-erőforrás fenntartásának szükségletét, ennek megfelelően, az említett cikkben leírt "ökológiai igényeknek és árvízi biztonságnak" egyszerre megfelelni nem tud. Az igazat megvallva nem is kellene, mert az ökológiai igényeknek való megfelelés elvileg megoldaná az árvízi biztonságot is. Azonban jelen reagálásomban fő cél nem az, hogy alternatív lehetőségeket javasoljak, hanem az, hogy az említett írás hiányosságaira, problémáira rámutassak.

   Ilyen hiányosság az, hogy habár a szerző írását azzal kezdi, hogy elmondja célját, miszerint a környezetvédők véleményének VTT-be történő beépítését kívánja vizsgálni, ugyanakkor témával foglalkozó civil zöldeket (Nyíregyháza és Szeged kötött legalább 15 kompetens szervezet) nem kérdezi meg (kivéve egyedül a WWF Magyarországot). A cikkben dominánsan véleményt mondó Szlávik úr, posztjából adódóan mást nem mondhat, mint amit a cikkben érződik: minden a legnagyobb rendben zajlott, mindenkit meghallgattak, mindent figyelembe vettek, a lehetőség szerint legjobban döntöttek.

   Sajnos azonban - Szlávik úr munkásságát nagyra tartva is - meg kell, hogy mondjuk: ez nagyon távol áll a valótól. A VTT kapcsán folyamatosan hangoztatott "nyílt tervezési eljárásnak" nyomát sem véltük, rendszerint a találkozókat a terv készítőivel mi kezdeményeztük. Véleményeink meghallgatásra nem találtak, azok megvizsgálásáról soha semmilyen értesítést nem kaptunk, azok vitájáról nem tudunk. Több példával szolgálhatunk, mikor már csak kész kormányelőterjesztést láttuk, azt sem a tervezők jóvoltából. A fórumainkra látogató tervezők előadásaikat "egyezetésként" tüntetik fel, holott a véleménycserére mód nem volt, a konstruktív kritika meghallgatásra nem talált, nem talál.

   Habár vezető politikusaink a VTT kapcsán rendszerint hangoztatják a "vidékfejlesztés", "természetvédelem", "fenntartható fejlődés" stb. divatos politikusi közhely kifejezéseket, ugyanakkor ezek hangzatos szólamok a tervben csak épp, hogy említés szintén megjelennek, és a VTT valójában megmaradt pusztán egy árvízvédelmi koncepciónak annak ellenére, hogy mindenki látja: egy átfogó programra lenne szükség. Az önkormányzatokat és a tiszai népet tudatosan félretájékoztatják, mindenféle munkahelyteremtéssel és településfejlődéssel hitegetik.

   Konkrétan tehát jócskán van véleményünk a koncepció egészével kapcsolatban, de a VTT gyorsvonat erejével száguld a megvalósítás felé, és demokráciánk gyengesége lehetetlenné teszi, hogy többünk aggódó szava meghallgatásra leljék. Többen a témával foglalkozó környezet- és természetvédő szervezetek közül az együttműködésre nyitottak vagyunk, azonban szeretnénk, ha ez nem csupán formális frázis lenne - mint eddig, hanem érdemi közös munka egy jobb Alföldért.

   Sallai R. Benedek
Nimfea Természetvédelmi Egyesület ügyvezetője

 

Vissza a főoldalra - Vissza a lap tetejére