Lerakható az építési törmelék a már bezárt békési szeméttelepen
Ismét lehet építési hulladékot lerakni a békési szeméttelepen - olvasható az MTI által működtetett önkormányzati Sajtószolgálat (öS) portálon.
A tájékoztatás szerint a Békési Hulladékgyűjtő Kft. telepét ugyan 2009. júliusában bezárták, ám az önkormányzat kérése alapján, a közelmúltban engedélyt kaptak arra, hogy ismét fogadhatja az építési törmeléket, illetve földet.
A környezetvédelmi engedély alapján, előzetes jelzés szerint munkanapokon hét órától 16 óráig, szombaton pedig, szintén hét órától 12 óráig veszik át a sittet az egykori szeméttelepen.(MTI-Budapest)

Népszava: környezetvédelmi termékdíj
Két év alatt háromszorosára emelkedett a termékdíj-befizetők köre, és 2009-ben a tervezett 21 milliárd forint helyett várhatóan 30 milliárd forint lesz a bevétel ebből az adónemből nyilatkozta a Népszava keddi számában Nagy János altábornagy, a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) országos parancsnoka.
Noha a kötelezettek közül egyre többen fizetnek termékdíjat, még mindig van a rendszerben tartalék. A VPOP 2010-ben is az ideihez hasonló, 30 milliárd forintos összeggel kalkulál.
Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke a lapnak nyilatkozva azt kifogásolta, hogy pénz nem elkülönített számlára kerül, így nehéz nyomon követni a sorsát. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium magyarázata szerint ez nem így van, mert a költségvetésből finanszírozzák a települések hulladékgazdálkodási, illetve a lakossági szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kiépítését, fejlesztését is.
A január elsején életbe lépő jogszabály módosítás felmenti a kereskedőket a termékdíj megfizetése alól, ami a HuMuSz szerint nem teszi érdekeltté a kereskedőket és rajtuk keresztül a gyártókat az újratölthető palackok használatára. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szerint éppen azért nem lesz több a szemét, mert a változtatás az újrahasznosítást ösztönzi. A jogszabály alapján ugyanis a visszagyűjtött hulladék hasznosítása esetén a termékdíj 100 százaléka visszaigényelhető. A zöldtárca ettől a jelenlegi, éves szinten mintegy 9 ezer tonnás visszagyűjtés jelentős mértékű növekedését várja a PET-palackok esetében, a fémhulladékoknál pedig még nagyobb arányú növekedésre, akár a visszagyűjtés megduplázódására számít. A szaktárca szerint a módosítás lényege, hogy egyszerűsödik a díjfizetés ellenőrzése és csökken mintegy 160 ezer kereskedő adminisztratív terhe. Ugyanakkor a nagyobb egységeket a jövőben kötelezik arra, hogy visszavegyék a vevőktől a csomagolási hulladékot.
Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke, Fehér Tibor szerint az iparág eredményessége és léte forog kockán, ha minden így marad. Az a gyártó, amelyik gondoskodik a csomagolások visszagyűjtéséről részben mentességet kap ugyan a befizetés alól, ám a hulladékhasznosító céggel külön szerződést kell kötnie. Ez pedig komoly tételt jelent egy cég költségvetésében.(MTI-Budapest)

A kritikus mérték közelében az Ipoly vízszintje
Az Ipoly folyó vízszintje 80 centimétert emelkedett az utóbbi órákban tájékoztatta az MTI-t Szarvas Sándor, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese pénteken késő este.
A vízszint megközelítette a kritikus mértéket, de a folyó eddig nem lépett ki medréből. A szlovákiai vízgyűjtő területre lehulló eső és a szokatlan meleg miatt bekövetkező gyors hóolvadás együttes hatása emelte meg az Ipoly vízszintjét. Az időjárás-előrejelzés alapján a tetőzése az éjszakai órákban várható. (MTI-Salgótarján)

Áradnak a folyók a Kárpátalján
Az utóbbi napok heves esőzései és a hóolvadás miatt gyorsan áradnak a folyók Kárpátalján, ahol szombaton négy járásban porták és utak kerültek víz alá.
A megye kormányzója hivatalos kijevi útját megszakítva a veszélyeztetett körzetbe utazott.
A Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye Ilosvai járásában alakult ki a legsúlyosabb árvízi helyzet, ölyvös (Vilhivka) községben 30 porta került víz alá, és 10 ház lakóit kellett költöztetni. Az ár Dolha településen megrongálta a földgázvezetéket, Ilosva (Irsava) járási székhelyen pedig több házat veszélyeztet a víz adta hírül az ungvári zakarpattya.net.ua internetes hírportál.
A jelentés szerint a rövid idő alatt 3,6 métert áradt Borzsa folyó a Nagyszőlősi járásban, Nagycsongova (Borzsavszke) községnél közel áll ahhoz, hogy átlépje a gátat, amelynek a magasságát a helyiek homokzsákokkal növelik. Hasonlóan veszélyes a helyzet a közeli Nagykomját (Veliki Komjati) településen is.
A Perecsenyi járásban az Ung folyóba ömlő patakok áradása okozta a legnagyobb gondot, több településen 50 portát öntött el a víz. Az Ung a felső szakaszán már elkezdődött az apadás. A Munkácsi járásban Kölcsény (Kolcsino) községben 30 porta került víz alá.
A Borzsa áradása nyomán keletkezett vízátfolyás miatt lezárták a Munkács-Ivano-Frankivszk-Rogatin-Lemberg főutat.
Pénteken Kárpátalján kritikus helyzet alakult ki, mert a pénzügyi megszorítások miatt üzemanyag nélkül maradt a megyei katasztrófavédelmi és a vízügyi hatóság. A hivatalos kijevi látogatáson tartózkodó Oleg Havasi, Kárpátalja kormányzója utazását megszakítva hazatért és intézkedett a szükséges üzemanyag azonnali beszerzéséről.
Az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának közlése szerint az illetékes hatóságok - a szombat dél körüli állapotok szerint - ellenőrzésük alatt tartják az árvízi helyzetet Kárpátalján. (MTI-Ungvár)

Magas a szállópor koncentráció az országban
Jelentősen megemelkedett a levegő szennyezettsége az ország számos területén az elmúlt napokban tapasztalható kedvezőtlen meteorológiai helyzet miatt. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) a forgalmas utak és csomópontok kerülésére kéri a lakosságot, a levegőminőség következő napokban várható javulásáig.
A zöldtárca MTI-hez kedden eljutatott közleményében hangsúlyozza: a szállópor koncentrációja még a helyi szennyezéstől távolabb elhelyezett háttér mérőállomásokon is meghaladja az egészségügyi határértéket.
A minisztérium azt javasolja, aki teheti használja a tömegközlekedést és ne fűtsön fával vagy szénnel.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a kedden érkező déli, délkeleti szelet viharos lökések kísérik, a változékony szeles, csapadékos időjárás pedig kedvezően hat a levegőminőség alakulására.
A levegőminőség romlása főként az időseket, a gyermekeket és az asztmában vagy egyéb légzőszervi betegségekben, illetve a keringési betegségekben szenvedőket érinti. Az ilyen betegségekkel élőknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek és súlyosbodhatnak a panaszaik. Az asztmásoknál szükséges lehet az egyéni védőeszköz használata - fejti ki a KvVM. (MTI-Budapest)

OS - Díjat kapott az év legjelentősebb műemléki eredménye
Idén másodszor adták át a PRO BUDAPEST Világörökségi elismerést ünnepi konferencia keretében a Magyar Tudományos Akadémián a budapesti világörökség bejegyzésének 22. évfordulóján. A kitüntetést a Petőfi téri ortodox templom 1945-ben szétlőtt tornyának újjáépítését finanszírozó külföldi nagyvállalat kapta a főváros világörökségi panorámájának helyreállításáért. Budapesten ez a legjelentősebb műemléki rekonstrukció az 1970-es évek óta. A még hiányzó vörösréz toronysisakra a Budapest Világörökségéért Alapítvány nemzetközi gyűjtést indít. (B.V.A.) (OS-Budapest)
Kiadó: Budapest Világörökségéért Alapítvány

Hugo Chávez átkeresztelte a világ legmagasabb vízesését
Hugo Chávez venezuelai elnök átkeresztelte a világ legmagasabb vízesését: szerinte a venezuelai őserdőben található Angel-vízesést ezentúl az őslakosok által használt nevén, Kerepakupai Merunak kell nevezni.
Az Angel vízest egy amerikai pilóta, James Angel után nevezték el, aki 1933-ban fedezte fel a természeti képződményt.
"A vízesés a miénk volt már rég, mielőtt Angel odament" - mondta Chávez szokásos vasárnapi tévéműsorában egy hatalmas falfestmény előtt, amely a vízesést ábrázolja a körülvevő őserdővel. Chávez szerint a vízesést ezrek látták már, mielőtt James Angel "felfedezte".
Az Angel-vízesés a világ legmagasabb vízesése, Venezuela keleti részén, a Canaima nemzeti parkjában található. Nagyon nehéz megközelíteni, mivel közút nem vezet oda. A vízesés az Auyán-Tepui nevű magaslatról zuhan alá a Churun folyóból az ördög-szurdokba. Magassága 979 méter. Az őslakosok Kerepakupai Merunak nevezik, ami körülbelül annyit jelent, hogy "a legmélyebb hely vízesése"
Venezuela Amerika-ellenességéről ismert szocialista elnöke korábban más újításokat is bevezetett országában: megváltoztatta Venezuela hivatalos nevét, illetve új nemzeti zászlóval és egy új időzónával gyarapította országát. (MTI/Reuters-Caracas)

Klímacsúcs - A Magyar Természetvédők Szövetsége kevesli az eredményt
Kevesli a szombaton lezárult koppenhágai klímacsúcson elért eredményeket a Magyar Természetvédők Szövetsége.
A zöldszervezet a konferencia befejezését követően az MTI-hez eljuttatott közleményében rámutat: a fejlett országok ahelyett, hogy megfelelő üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célszámot és új, hosszú távú támogatást tettek volna le az asztalra, azért szorongatták a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet fogadjanak el. A probléma fő okozói, a fejlettek csak rövid távú politikai érdekeiket tartották szem előtt idézi a közlemény Nnimmo Bassey, a nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet elnöke szavait.
Vezető szerepet a konferencia során egyedül az állampolgárok mutattak - értékelte a zöldszervezet.
A közlemény hozzáteszi: a Föld Barátai és magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége folytatja küzdelmét az erős és igazságos klímavédelmi megállapodás érdekében.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelmi programvezetője hangsúlyozta: a zöld gazdaságélénkítéshez és a tartós munkahelyteremtéshez véleményük szerint olyan közgazdasági és jogi szabályozó eszközök kellenek, amelyek a fosszilis erőforrások használatának fokozatos csökkentése mellett képesek ösztönözni, és
mindenki számára hozzáférhetővé tenni a klímabarát megoldásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége által kezdeményezett klímatörvény is egy ilyen eszköz lenne - tette hozzá.(MTI-Budapest)

óriási hóesés az Egyesült Államok keleti partvidékén
Vastag hótakaró borította szombat reggelre az Egyesült Államok északkeleti partvidékének több részét; a főváros, Washington térségében - ahol már péntek este elkezdődött a havazás és reggel óta folyamatosan havazott - estig akár 56 centiméter hó eshet.
A hószakadás miatt repülőgép-járatok indulását halasztották el Washingtonban és Baltimore-ban, a karácsony előtti hétvégén a közúti közlekedés a hó és a megnövekedett forgalom miatt jelentősen lelassult.
Adrian Fenty washingtoni polgármester a szokatlanul erős havazás miatt vészhelyzetet rendelt el; arra kérték a főváros lakóit, ha tehetik, maradjanak otthon. Fenty azt mondta, örül, hogy a havazás hétvégén történt, amikor a családok többségének, a gyerekeknek sehová sem kell menniük.
Az egyébként folyamatosan nyitva tartó, ingyenesen látogatható washingtoni állatkert és az összes Smithsonian- múzeum is bezárta kapuit. A kongresszus felsőháza viszont folytatta munkáját, a szenátorok már kora reggel szavaztak a védelmi költségvetésről.
A térségben kiadták a hóvihar-jelzést is; a hóesés 60 kilométer per órásnál nagyobb sebességű széllel párosulhat, és több hó eshet a térségre, mint 2003 februárja óta bármikor.
A fővárostól délre fekvő Virginiában is vészhelyzetet hirdetett Tim Kaine kormányzó; a szövetségi államban több száz autós akadt el a havas utakon. Philadelphiában is vészhelyzetet hirdettek. Az országos meteorológiai szolgálat szerint a térségbeli közlekedési feltételek "rendkívül veszélyesek".
A fővárostól északabbra fekvő New York szombat reggel még száraz maradt, de a 8 milliós megapolisz körzetében is legalább 20-30 centiméter hó várható a hétvégén.
Piackutatók már azt vizsgálják, mennyivel eshet vissza a várthoz képest a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztói költekezés alakulása szempontjából fontos hétvégén, amely hagyományosan az egyik legforgalmasabb az egész évben. A havazási vészhelyzettel kapcsolatos figyelmeztetéseket sokan megfogadták és nem mozdultak ki otthonaikból, Virginiában például több nagy bevásárlóközpont szombaton kongott az ürességtől.
Barack Obama elnök a légköri felmelegedés problémájával foglalkozó koppenhágai klímacsúcsról visszatérve a sűrű havazásban helikopter helyett gépkocsival utazott vissza a marylandi Andrews légi támaszpontról a Fehér Házba. (MTI-Washington)

Készenlétben állnak a jégtörő hajók észak-Magyarországon
A rendkívül hideg időjárás miatt az észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ékövizig) a hét elején készültségbe helyezte és kivezényelte jégtörő hajóit a Tiszára - tájékoztatta az igazgatóság árvízvédelmi osztályának vezetője pénteken az MTI-t.
Csont Csaba elmondta, hogy az igazgatóság - a korábbi évekhez hasonlóan - az idén is fölkészült a téli időszakban várható jeges árhullámok elleni védekezésre.
Kifejtette: a hét hajó közül három a tokaji kikötőben, kettő Tiszadobon, további kettő a tiszalöki vízlépcső felvizén áll készültségben. A hajók december 15-től március elejéig állomásoznak bevetésre készen a kijelölt helyeken, biztosítva azt, hogy a télen várható jeges árhullámok károkozás nélkül vonuljanak le a felső Tiszáról és a Bodrog folyóról.
A hét jégtörő hajó csaknem 200 kilométernyi folyószakasz, valamint a tiszalöki vízlépcső jeges árvíz elleni védelmét szolgálja - tette hozzá.
Mint mondta, a Tisza teljes hosszán és mellékfolyóin még nem indult meg a jégképződés, azonban a jelenlegi és a következő időszak hideg időjárása miatt számolni kell azzal. A zajló jég a szűk kanyarulatokban, a hidaknál és a zátonyoknál felrakódhat és jégtorlódást, jégtorlaszt, illetve jégdugót alakíthat ki, amely elzárhatja a víz útját, növelve a jeges árvizek kialakulásának veszélyét.
A Tiszán a legutóbb az idén január közepén történt jégtörés, Tiszadob és Tokaj között - jegyezte meg Csont Csaba. (MTI-Miskolc)

Banki segítséggel délkelet-európai energiahatékonysági alap jött létre
Délkelet-európai energiahatékonysági alapot hoz létre banki összefogással az Európai Beruházási Bank (EIB) és a német állami fejlesztési bank (KfW).
A Brüsszelben pénteken aláírt megállapodás értelmében az alap induló értéke 95 millió euró. Ezt az összeget 4-5 év alatt 400 millió euróra futtatják fel, magán- és közösségi befektetők segítségével.
Az EIB-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az alap Délkelet-Európában - Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Macedóniában, Koszovóban, Montenegróban, Szerbiában -, továbbá Törökországban segíti a vállalkozásokat és a háztartásokat az energiahatékonyság terén, valamint ösztönzi a megújuló energia
hasznosítását a térségben.
Az induló 95 millió euróhoz a kezdeményezők, az EIB és a KfW, 25-25 millió euróval járulnak hozzá, az Európai újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén ennyit ad, míg az Európai Bizottság 20 millió eurót. (MTI-London)

OS - A legkisebbek a legjobbak Kunadacs község nyerte az ökotárs Alapítvány Valódi Civil Partnerségért díját
Az ökotárs Alapítvány idén negyedik alkalommal adta át a civil szervezetek és a közigazgatási szervek példaértékű együttműködését elismerő "Valódi Civil Partnerségért" díjat, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan ismét egy községi önkormányzat, Kunadacs polgármestere vehetett át. Ezzel egyidejűleg átadták "Az év Adományozottja" díjat, amelyet Vida Viktor, a Védegylet képviselője vett át.
A "Valódi Civil Partnerségért" díjat minden évben civilszervezeti jelölés után olyan közigazgatási szerv kapja meg, amely hatékony, példaértékű, valós partneri viszonyt tart fenn civil szervezetekkel. Az ökotárs Alapítvány által felkért Bíráló Bizottság döntése értelmében az idei díjat a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete jelölése nyomán Kunadacs Község önkormányzata vehette át.
A díjátadón elhangzott: a civil-közigazgatási együttműködés Kunadacson nem új keletű; 1997-től eseti jelleggel már együttműködött a helyi önkormányzat több civil szervezettel, 2002-től azonban egy strukturált kapcsolatfelvétel és összefogás indult, amelynek keretében közművelődési feladat-ellátásra szerződve az Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete és az önkormányzat szorosabbra fűzte viszonyát. Kunadacs önkormányzata a térségben egyedülálló módon, új keretbe helyezte a civilekkel való partnerséget, és rendeletet alkotott a közösségi színtér civil szervezetek általi működtetésére, amely a helyiek életében fontos szerepet játszó programok szervezése, a közösségi élet felpezsdítése mellett az egész térség működésére is kihat (pl. Phare támogatással létrehozott térségi mosoda).
Sipos Balázs, Kunadacs polgármestere elmondta: "Mint bármely más szerződéses viszony keretében az Egyesület folyamatosan beszámol az elvégzett munkáról az önkormányzat képviselőtestületének, amely látva a hosszú távon elért eredményeket, elismeri a civilek közösségfejlesztésre gyakorolt, meghatározó szerepét. A jelölő civil szervezet folyamatosan ösztönzi a helyi civil szektor többi szereplőjét is az önkormányzattal való együttműködésre, és mi is erre bíztatunk mindenkit."
"Az év Adományozottja" díjat idén a Védegylet kapta. Móra Veronika elmondta: a díjjal azokat a civil szervezeteket ismerik el, amelyek sikeres programjaik mellett a beérkező adományaikat átlátható módon használják fel. Kiemelte: napjainkban, amikor számos botrány érinti a civil szektort is, rendkívül fontosnak tartják azon szervezetek elismerését, amelyek nyíltan költik el a pályázatok, támogatások útján megszerzett vagyonukat, és talán a díjazott szervezetek számára is kiemelkedő jelentőséggel bír egy ilyen elismerés. Az indoklás szerint a Védegylet számos sikeres projektet valósított meg fennállása óta, így ezzel a díjjal kívánta az Alapítvány elismerni mindazt a munkát, amit a Védegyletnek köszönhet a közösség és környezetünk is. (OS-Budapest)
További információ:
Móra Veronika
igazgató, ökotárs Alapítvány
411-3501, move@okotars.hu
Kiadó: ökotárs Alapítvány

Klímacsúcs - újra lendületben a tárgyalások - öSSZEFOGLALó
Ismét lendületet vett a koppenhágai klímakonferencia, miután a delegációk csütörtökön délben úgy döntöttek, új munkacsoportokban folytatják a tárgyalásokat, az Egyesült Államok pedig egy 100 milliárd dolláros klímavédelmi alap felállítására tett javaslatot.
"Kérem vigyázni, az ajtók záródnak, a szerelvény újra indul, mindenki kapaszkodjon" - érzékeltette a délelőtt még holtponton lévő tárgyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője.
A reggeli sajtóhírek még arról szóltak, hogy a dán kormány már nem lát esélyt egy átfogó éghajlatvédelmi megállapodás elérésére, és most már csak arra törekszik, hogy a felek tető alá hozzanak egy zárónyilatkozatot.
Yvo de Boer ugyanakkor kora délután arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói Jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodás-tervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik. A munkát 13 órakor kezdték meg.
Előzőleg, szerda este a tárgyalásokat először felfüggesztették, majd 22 órakor ismét nekifutottak a nyitott kérdéseknek, de hamar világossá vált, hogy a frontok megmerevedtek, ezért aztán csütörtökre napolták a hivatalos program folytatását. Az éjszaka informális egyeztetésekkel telt el, de több nagy fejlődő ország küldöttsége nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni - mondta el Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter. Az Európai Unió (EU), Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália tárgyalói egész éjjel igyekeztek megbeszéléseket kezdeni a kínai, az indiai és a brazil delegációval, de a felek egyre csak halogatták a találkozót, végül pedig egyszerűen nem jelentek meg a megbeszélt időpontban - mondta a miniszter az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint.
A patthelyzetet az EU javaslata oldotta meg, Brüsszel kezdeményezésére formáltak két új munkacsoportot és kezdtek tárgyalni külön a Kiotói jegyzőkönyvről, illetve az egyezményben nem részes államok - a fejlődő országok és az Egyesült Államok - klímavédelmi erőfeszítéseiről - mondta Berlakovich.
"Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a konferencia" - mondta Yvo de Boer csütörtökön délután. "A következő 24 óra lesz a döntő" - hangsúlyozta az ENSZ klímavédelmi főfelelőse.
Négy kulcskérdés ugyanakkor továbbra is nyitott. Nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg a konferencián arról, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat, továbbá nem világos, hogy miként kellene monitorozni, nyilván tartani a fejlődő országokban a kibocsátás alakulását, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni - emelik ki a koppenhágai beszámolók.
Mindenesetre csütörtök délután ismét lendületet vettek a tárgyalások. Az elmozduláshoz a holtpontról az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette: országa hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Hillary Clinton nem részletezte, hogy az USA mekkora összeggel kíván hozzájárulni a javasolt alaphoz, mint ahogy arról sem mondott semmi konkrétumot, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó, fejlődőknek nyújtandó gyorstámogatásba mennyit adnának bele.
Ez utóbbihoz Japán három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá - jelentették be a szigetország tárgyalói szerdán késő este. A japán ajánlat igen nagyvonalú: jóval meghaladja mind a korábban valószínűsített 10 milliárdos összeget, mind a Európai Unió által múlt pénteken bejelentett mintegy 10,5 milliárd dolláros ajánlatot. így összesen már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, miközben az ENSZ becslése szerint összesen 30-36 milliárd dollárra lenne szükség.
Eközben a konferencia végeredményére vonatkozó nyilatkozatok is valamivel optimistábbak csütörtök reggelieknél. Jü Csing-taj (Yu Qingtai), Kína klímaváltozási különmegbízottja egy koradélutáni Reuters-interjúban cáfolta azokat a hajnali értesüléseket, melyek szerint országa már nem lát esélyt a megállapodásra, s azt javasolja, "valamiféle rövid politikai nyilatkozattal" záruljon a csúcs. Jü Csing-taj hangsúlyozta: nem adták fel a reményt egy "erős egyezség" elérésére, mely magában foglalja az elmúlt két évben elért összes eredményt. "Koppenhága túl fontos ahhoz, hogy kudarccal végződjön" - húzta alá. (MTI/AP/APA/Dow Jones/dpa/Hszinhua/Reuters-Koppenhága)

Klímacsúcs - Holtponton a tárgyalások – öSSZEFOGLALó
A fejlett és fejlődő országok közötti mély érdekellentétek miatt úgy tűnik, elakadnak a tárgyalások a koppenhágai klímacsúcson. A patthelyzetet a remények szerint a környezetvédelmi miniszterek intenzív egyeztetése oldhatja fel.
"Számos területen jelentős haladást sikerült elérni, de ez még nem elegendő ... a tárgyalások egy kulcsfontosságú szakaszában vagyunk" - értékelte a helyzetet kedden Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi felelőse. Connie Hedegaard, a konferencia dán elnöke pedig hangsúlyozta: a sikerhez a zöldminiszterek rendkívül összpontosított munkájára van szükség a következő 48 órában.
A fejlett és a fejlődő országok között az ENSZ-főtitkár is próbál közvetíteni. Ban Ki Mun felszólította a tárgyalókat: hagyjanak fel a kölcsönös vádaskodással, és rendezzék problémáikat, mielőtt megérkezik a konferencia fináléjára hivatalos 115 állam- és kormányfő.
A legmagasabb szinten is megkezdődtek a klímaegyeztetések, egyelőre a távközlés segítségével. Kedden délután Barack Obama amerikai elnök, Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár videokonferencián egyeztették álláspontjukat a klímacsúcs kapcsán, és szoros együttműködésben egyeztek meg.
A közvetítés és az előrehozott magas szintű egyeztetések szükségessége is mutatja, hogy az ellentétek igen mélyek. Kína és India vezetésével a fejlődő országok továbbra sem hajlandók jogilag kötő erejű vállalást tenni nemhogy üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére, de még a növekedési üteme mérséklésére sem. Vállalják ugyan, hogy lépéseket tesznek gazdaságuk karbon-intenzitásának - a GDP egységére jutó szén-dioxid-kibocsátásnak - csökkentésére, ám - a nemzetközi finanszírozású beruházásokat leszámítva - visszautasítják a projektek fölötti nemzetközi ellenőrzést, ebben ugyanis szuverenitásuk megsértését látják.
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Csiang Jü (Jiang Yu) kedden kijelentette, hogy a tárgyalások lelassulását a fejlett országok okozzák azzal, hogy képtelenek előállni ambiciózus vállalásokkal a finanszírozás és a technológia-transzfer területén, ki akarnak bújni a Kiotói jegyzőkönyv kötöttségei alól - ezzel megsértve a Bali útitervet -, mindemellett pedig túlzott követeléseket fogalmaznak meg a fejlődő országokkal szemben.
Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter egy Reutersnek adott keddi interjúban úgy vélte, hogy a tárgyalások akár zátonyra is futhatnak a két fő kérdés: a kibocsátás-csökkentés és a finanszírozás megoldatlansága miatt.
"Még mindig nem látjuk világosan, hogyan alakulnak majd a tárgyalások a következő néhány nap folyamán" - fogalmazott Rames, aki gyakorlatilag kizárta egy átfogó, minden országot szabályozó nemzetközi klímaszerződés létrejöttét, rámutatva, hogy a klímatárgyalások fő tárgya a Kiotói jegyzőkönyv kiterjesztése 2012 utánra. úgy fogalmazott: "Ha majd a Kiotói jegyzőkönyv második, 2012 utáni periódusára már minden fejlett ország - beleértve az Egyesült Államokat - letette az asztalra konkrét vállalását, akkor kezdhetünk el egyáltalán tárgyalni egy minden országra kiterjedő szerződésről".
A fejlett országok álláspontja ugyanakkor az, hogy a fejlődő országoknak az eddig vállaltnál határozottabban kell kivenni részüket a globális klímavédelmi erőfeszítésekből.
Todd Stern amerikai főtárgyaló kedden kijelentette, hogy Kína "jelentős" mértékű hozzájárulása nélkül elképzelhetetlen egy környezeti szempontból szilárd klímavédelmi paktum megszületése. Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter ennél rugalmasabb volt, amikor úgy vélte, a gazdag országoknak el kell fogadniuk a fejlődők által elvárt "kétpályás" megoldást.
A tárgyalások holtpontját tükrözte az a kedden megjelent újabb ENSZ megállapodás-tervezet is, amely a hasonló pénteki dokumentummal szemben nem tartalmazott konkrét számokat a kibocsátás-csökkentésre és a finanszírozási kérdésekre vonatkozóan.
Előremutató lehet ugyanakkor az a keddi japán lapértesülés, miszerint Hatojama Jukio miniszterelnök 10 milliárd dollárt fog felajánlani klímavédelmi gyorstámogatásként a fejlődő országok részére Koppenhágában. A 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó összeg megközelíti az Európai Unió által pénteken felajánlott 10,5 milliárd dollárt.
Szintén a megállapodás irányába mutat Nicolas Sarkozy francia elnök keddi bejelentése, miszerint az Európai Uniónak és az afrikai államoknak sikerült megegyezésre jutniuk a kibocsátás-csökkentési célokról. Meles Zenawi etióp miniszterelnök, az Afrikai Unió tárgyalódelegációjának vezetője a Sarkozyvel való egyeztetés után úgy fogalmazott: "közel teljes az egyetértés" a két unió között.
A tárgyalások holtpontról való kibillentésének kulcsa tehát úgy tűnik, ebben a pillanatban a környezetvédelmi miniszterek kezében van. Közel ötven tárcavezető már vasárnap óta személyesen részt vesz a munkacsoportok programjain, a konferencia azonban hivatalosan csak kedden késő délután emelkedik miniszteri szintre. (MTI/AP/Reuters/Dow Jones/Xinhua/dpa/APA- Koppenhága)

Már lehet pályázni a Klímabarát Otthon 2 programra
A Klímabarát Otthon Program részeként már a hagyományos lakóépületek klímavédelmi célú energiahatékonysági felújításra, megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint új építésű energiatakarékos lakóépületek támogatására is lehet pályázni - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az MTI-vel kedden.
A minisztérium közleményében kiemelte: a Klímabarát Otthon program nyáron meghirdetett panelpályázata után a tárca ezúttal a hagyományos építésű épületekre és lakásokra is kiterjesztette a klímavédelmi célú pályázatot. Ezen olyan beruházások támogathatóak, amelyek mérhető szén-dioxid-kibocsátáscsökkenést eredményeznek, és igazolhatóan javul az épület energiahatékonysága. Komplex felújítás esetén a KlímaBónusznak köszönhetően akár 60 százalékos támogatás is elérhető.
A minisztérium közleménye szerint a lakóépületek energiahatékony felújítása pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz, az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes magyar szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékát.
A zöldtárca emlékeztetett: a Klímabarát Otthon panel pályázatára eddig több mint ezer pályázat érkezett milliárdos értékben, elbírálásuk folyamatos. Pozitív döntés eddig 860 pályázatról született, mintegy 13 milliárd forint támogatásról. A kifizetések a támogatási szerződés megkötését követően azonnal megkezdődhetnek.
Klímavédelmi csomagja részeként a zöldtárca szintén decemberben uniós forrásból 230 millió forint keretösszegű izzócsere pályázatot írt ki energiatakarékos izzók cseréjére az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. Az energiatakarékos izzók vásárlására az időseket és a nagycsaládosokat támogató közhasznú alapítványok és egyesületek, valamint óvodák pályázhatnak.
Az izzócsere program során mintegy 220 ezer hagyományos, 100 wattos izzót cserélnek ki, ez éves szinten a fogyasztóknál mintegy 780 millió forint költségmegtakarítást, évi 23.900 tonnányi szén-dioxid megtakarítást és 3,14 megawatt erőművi kapacitásigény csökkenést eredményez. A pályázatok benyújtására 2009. december 15. és 2010. január 15. között van lehetőség.
A tárca további klímavédelmi tervei között szerepel klímaerdő telepítése is uniós forrásból, a nemzeti parkok területén. Az őshonos fafajokból álló, mintegy 220 ezer hektárnyi klímaerdő az üvegházhatású gázok csökkentésével globálisan hat az éghajlatváltozás ellen. Csaknem 300 millió forintból évi 2.700 tonna szén-dioxid-megtakarítás érhető el a minisztérium szerint.
Szintén uniós forrásból rövidesen mintegy 300 millió forint értékben ír ki pályázatot a tárca a régi, bezárt hulladéklerakók rekultivációjára, valamint az illegális hulladéklerakatok felszámolására. (MTI-Budapest)

Klímacsúcs - A taktikai kivonulás napja - öSSZEFOGLALó
Afrikai országok vezényletével és a legtöbb káros gázt kibocsátó országok közé tartozó Kína és India támogatásával fejlődő országok egy csoportja kivonult a koppenhágai ENSZ klímakonferencia hivatalos fórumairól hétfőn.
A világszervezet történetének legnagyobb szabású tárgyalássorozatán "pillanatnyilag nem történik semmi" - összegezte a hétfő délutáni helyzetet Zia Hoque Mukta, a bangladesi delegáció egy tagja. A bojkott azzal fenyeget, hogy kudarcba fullad a konferencia, amelyen közel 30 ezren vesznek részt. Szakértők és az ENSZ előző 14 klímakonferenciáján megedződött küldöttek azonban óvnak a lépés jelentőségének túlértékelésétől. "Taktikai húzásról van szó" - mondta például a német delegáció egy tagja.
A vita egy akadémikusnak tűnő, nemzetközi jogi probléma miatt mérgesedett el: a konferencia központi kérdése jelenleg az, hogy a klímavédelmi harc vajon a Kiotói egyezmény 2012 utáni időkre kiterjesztett keretei között, vagy pedig egy új szerződés alapján folytatódjon.
A három év múlva lejáró Kiotói jegyzőkönyv az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely kötelező jelleggel írja elő az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, de csak a fejlett ipari államok számára. éppen ezért hiányzik az aláírók közül az Egyesült Államok. Az amerikai érvelés szerint a kínai kibocsátás már most meghaladja az amerikait, és versenyhátrányt okozna, ha az ázsiai országban és a többi nagy feltörekvő államban továbbra sem kellene visszafogni a kibocsátást, míg a fejlett államok költséges klímavédelmi programok végrehajtására kényszerülnek
A fejlett ipari államok egy új szerződést javasolnak, amelyben a fejlődő világ is kötelezettségeket vállal. A fejlődő országok viszont attól tartanak, hogy egy ilyen megállapodás csökkentené a fejlett államok felelősségét, holott az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe került üvegházgázok döntő többsége az ő éghajlatváltozási számlájukat terheli, ezért a közelgő klímakatasztrófa elhárításában is nagyobb szerepet kell vállalniuk. A Kiotói egyezmény ráadásul bevált, működő mechanizmusokat hozott létre, csak a határidejét volna szükséges kiterjeszteni, és meg kell szigorítani a kibocsátás-csökkentési célokat.
Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője hétfőn Koppenhágában az MTI-nek elmondta: a kivonulás ellenére a tárgyalások a színfalak mögött folytatódnak, és a fejlődők blokkja egyre nagyobb készséget mutat arra, hogy a kibocsátást mérséklő intézkedéseket tegyen. A vállalások nem lennének kötelező jogi érvénnyel bíró számok, és senki nem kéri tőlük, hogy abszolút értékben csökkentsék a kibocsátást. Ugyanakkor fontos, hogy amit ajánlanak, azt valamilyen módon rögzíteni lehessen.
A végén úgyis az a lényeg, hogy csökken-e az emberiség összkibocsátása - mondta Faragó Tibor. Ezt pedig csak akkor lehet közösen ellenőrizni, ha a számok, szándékok és javaslatok mögött nyomon követhető számszerűen a kibocsátás-csökkentés - mondta a magyar delegáció vezetője. (MTI/dpa-Koppenhága)

OTS - Tokajban az idei szüretet vízbe fojtotta a természet.
A Szent Benedek Pincészet borásza, Ádám József véleménye szerint Tokajban a gazdasági válságot tovább mélyíti az október közepétől tartó csapadékos időjárás. A területeken a szőlő jelentős részét nem szüretelték le, mert olyan mértékű minőségromlás következett be, ami lehetetlenné teszi a borok kiváló minőségben történő előállítását.
Ádám József elmondta: a sokak által rendkívülinek mondott évjáratot kettévágta az eső. A meleg, aszályos nyár után a szüretet korábban kezdhettük meg a szokásosnál. A száraz borok alapanyagát már szeptember 21-én elkezdtük szüretelni, kellően magas mustfokkal (21-22M ). Az édes borok alapjának szánt szőlők későbbi szüretét (a kitűzött cél a min. 25-26M ) sajnos az október 11-étől tartó esők egyre csak kitolták, majd teljesen lehetetlenné tették. Az azóta eltelt időszakban 200 mm feletti csapadék hullott, ami kilúgozta a szemeket és borzalmas ízű penésszel fedte be. Ezért csak kis mennyiségű jó minőségű édes bor alapanyagot sikerült szüretelnünk.
A Szent Benedek Pincészet alapítója és tulajdonosa Dr. Farkas Géza kaposvári ügyvéd, aki a kilencvenes évek végén szeretett bele Tokaj-hegyaljába.
Mára sikerült kialakítani egy igényes, exkluzív borokat előállító, jól felszerelt pincészetet, ahol a hangsúly a minőségi bortermelésen van. A pincészet Európa földrajzi közepén, Tállyán található.
A szőlőterületeken a 100-120 mázsa helyett terméskorlátozással csak 25-30 mázsa szőlőt termelnek hektáronként, melynek feldolgozása adja az alapot a kiváló borokhoz.
A borász, Ádám József és a tulajdonos megtalálta a közös hangot, mindketten vallják, hogy a tokaji hírnevét vissza kell állítani, melyet csak minőségi borokkal lehet elérni.
"Korrekt és igényes pince, méltó Tállya "régi, szép híréhez"" - írja Alkonyi László - Tokaj iránytű borkedvelőknek 2009 - könyvében. (OTS- Budapest)
Kapcsolat:
Farkas Gézáné Palcsó Ildikó
Szent Benedek Pincészet
0630 394 5249
palcso.ildiko@t-online.hu

Klímacsúcs - Túl a félidőn a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia - öSSZEFOGLALó
Hetedik napjához érkezett vasárnap a koppenhágai ENSZ klímakonferencia, amelyen egyelőre nem sikerült egyezségre jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem folytatásának módjáról. A miniszterekkel, államtitkárokkal megerősített delegációknak öt napjuk maradt a megállapodásra.
A legnagyobb viták két kérdés körül zajlanak. Az egyik az üvegházhatású gázkibocsátás mértéke, a másik pedig a fejlődő országoknak biztosított klímavédelmi támogatások összege. Az időhorizontot tekintve három vitapont van; az első kérdés az, hogy mekkora támogatást nyújtsanak a fejlett ipari államok a fejlődő országoknak a klímavédelmi harchoz a következő három évre, a második és a harmadik pedig a 2020-ig, illetve a 2050-ig tartó periódus kibocsátás-csökkentési célkitűzéseinek ügye.
Az erőfeszítések végső célját illetően egészen a konferencia kezdetéig egyetértés mutatkozott a nemzetközi közösségben: az üvegházhatást fokozó gázkibocsátást vissza kell fogni annak érdekében, hogy legfeljebb 2 Celsius fokkal emelkedjen a globális középhőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest, különben visszafordíthatatlan lesz a klímaváltozás és mérhetetlen szenvedést hoz a Föld népére. A koppenhágai tanácskozás első napjaiban az egységfront megbomlott: a 43 országot tömörítő úgynevezett kis szigetállamok szövetsége (AOSIS) - melynek tagjait különösen nagy veszélybe sodorhatja a klímaváltozás következtében beindult tengerszint-emelkedés - 1,5 Celsius fokban maximalizálná a felmelegedést. Ellenkező esetben az országok - apró szigetek - többsége örökre eltűnik a bolygó színéről - állítja a szövetség.
A december 7-én kezdődött tanácskozást eredetileg azért hívták össze, hogy új egyezménnyel váltsák fel a klímavédelmi erőfeszítések összehangolását szolgáló Kiotói szerződést, amely 2012-ben lejár. A konferencia első szakaszában nemhivatalos megállapodás-tervezetek egész sora került nyilvánosságra, majd pénteken megjelent az ENSZ hivatalos javaslata, de egyik dokumentum körül sem alakult ki konszenzus.
A vasárnap a számvetés és a döntő fontosságú következő napokra való felkészülés napja volt. Sorra érkeztek a környezetvédelemért felelős miniszterek és államtitkárok a világ minden tájáról Koppenhágába. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is megérkezett a dán fővárosba. A repülőtéren adott első nyilatkozata szerint "óvatos optimizmussal" várja a "második félidőt".
Zárt ajtók mögött 48 miniszter tartott informális megbeszélést az eddigi eredményekről. A dán külügyminisztériumban tartott egyeztetésekről vasárnap késő délutánig nem szivárogtak ki részletek. A klímakonferencia levezető elnöke, Connie Hedegaard klíma- és energiaügyi miniszter csupán annyit mondott, hogy "sok probléma áll még előttünk, de ahogy mind több és több miniszter érkezik a konferenciára, úgy növekszik a politikai akarat a problémák megoldására."
Az MTI információi szerint a magyar delegációt vasárnaptól Faragó Tibor környezet és klímapolitikai szakállamtitkár vezeti, Szabó Imre, a környezetvédelmi és vízügyi tárca vezetője pedig kedden, december 15-én kapcsolódik be a tárgyalásokba.
Faragó Tibor korábban, egy budapesti háttérbeszélgetésen tágabb összefüggésekbe helyezte a koppenhágai történéseket. Mint mondta, egy új világrend vajúdása figyelhető meg a vitákban, és számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is.
A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az "északi félteke" ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést - fejtette ki a szakember.
Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország - köztük Kína és India - a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak - például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk - alakításába.
A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.
Vasárnap a tanácskozásoknak helyt adó Bella Centeren kívül is nagy volt a mozgás. A nap elején a dán rendőrség közölte, hogy csaknem mindenkit szabad lábra helyeztek az előző nap rendezett klímavédelmi tömegdemonstráción előállított közel ezer ember közül.
A dán fővárosban szombaton több tízezren követeltek határozott lépéseket az éghajlatváltozás ellen az ENSZ klímakonferencia résztvevőitől. A demonstráción történt rendbontások során 968 személyt állítottak elő. A rendőrség közleménye szerint 13 fő kivételével valamennyit szabadlábra helyezték; konkrét bűncselekmény gyanúja pedig csupán három személlyel kapcsolatban merült fel.
Délután aztán előállítottak további közel 200 klímavédelmi aktivistát, akik megpróbálták blokád alá venni a dán főváros kikötőjét. A rohamrendőrség egy néhány száz fős csoportot oszlatott fel a Moller-Maersk dán tengerhajózási óriásvállalat székházánál. A demonstrációt a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat hirdette meg. Az antikapitalista jelszavakat skandáló tömegben sokan csuklyát viseltek, és összecsaptak a rendőrséggel. Az intézkedés során a hatóság lefoglalt gázmaszkokat és egyéb, engedély nélkül tartott tárgyakat. A lefogott személyek közül többeket már előző nap is őrizetbe vettek - közölte egy rendőrségi szóvivő. (MTI/AP/dpa/Reuters-Koppenhága)

Klímacsúcs - Tízezren fordulnak meg naponta az Emberek Klímacsúcsán
Tízezren fordulnak meg naponta Koppenhága belvárosában, a hivatalos ENSZ klímacsúccsal párhuzamosan zajló Emberek Klímacsúcsán, ahol a világ minden tájáról érkező emberek cserélnek eszmét a klímaváltozásról.
A hivatalosan Klimaforum09 nevet viselő rendezvényt dán és nemzetközi környezetvédelmi mozgalmak és civilek szervezték, akik helyet kívánnak biztosítani az embereknek arra, hogy együtt dolgozzanak ki konstruktív válaszokat az éghajlatváltozás kihívásaira.
A dán kormány által is támogatott alternatív klímacsúcs az ENSZ-tanácskozás teljes ideje alatt, december 18-ig tart nyitva.
A Klimaforum09 célja, hogy kidolgozzák az Emberek Egyezményét, és ezt jövő hét végén, a konferencia magas politikai szintű záró szakaszában átadják a hivatalos küldötteknek.
Az Emberek Egyezményében valószínűleg szerepel majd a fosszilis üzemanyagok felhasználásának teljes felszámolása 30 éven belül, valamint az is, hogy 2025-re az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás sehol a világon ne haladja meg az egy tonnát.
A Klimaforum09 helyszínén, a DGI-byen konferencia-és sportközpontban naponta legalább 100 program várja a látogatókat, vasárnap ugyanakkor az előző napi tüntetések és előállítások jelentették a fő beszédtémát. A szombaton őrizetbe vett fiatalok például élménybeszámolót tartottak újságíróknak. Egy spanyol aktivista elmondta: a rendőri bánásmóddal az volt a legnagyobb problémájuk, - amellett hogy órákig ültették őket a földön az utcán - hogy hiába kérdezték, a rendőrök nem közölték velük, hogy meddig kell bilincsben ülniük, és utána hová szállítják őket.
Az Emberek Klímacsúcsán vasárnap egyebek között a Via Campesina nevű nemzetközi parasztmozgalom, és európai baloldali pártok is tartottak előadást, de tüntetésre invitáló szórólapokkal is lehetett találkozni. Az egyik például egy "World Bank out of Climate" című, hétfői demonstrációt hirdet, amelyen az ellen a korábban felmerült javaslat ellen tiltakoznak majd, hogy a jövendő koppenhágai egyezmény végrehajtásának ellenőrzésében az ENSZ szerepe - részben legalábbis - átszállna a Világbankra.

Klímacsúcs - Bírálják a fejlett országok a hivatalos megállapodás-tervezetet
Kritikával illették a fejlett országok szombaton a koppenhágai klímacsúcson előző nap közzétett hivatalos megállapodás-tervezetet, mert az szerintük nem szab elég szigorú feltételeket a fejlődő országoknak az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére.
Többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Norvégia delegáltjai is egyetértettek ebben. A gazdag országok ugyanakkor maguk is megosztottak bizonyos kérdésekben. Tokió például azt kifogásolja, hogy a tervezet szerint az Egyesült Államokra - amely nem ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet - nem vonatkoznának azok a megkötések, amelyek más fejlett ipari országok kibocsátását korlátozzák.
Az amerikai főtárgyaló a fejlődő országok támogatásáról szóló részt is elfogadhatatlannak tartotta, hangsúlyozva, hogy a szövegrész "nem jelenthet tárgyalási alapot". Todd Stern már korábban világossá tette, hogy az Egyesült Államok Kínát például nem tekinti támogatására szoruló országnak.
"Nem tartom elképzelhetőnek, hogy közpénzeket irányítsunk Kínába, legalábbis az Egyesült Államokból biztosan nem ... Kína, nagy érdemére, dinamikus gazdasággal rendelkezik, ezenkívül 2 billió dolláros tartalékon ül, így nem gondoljuk, hogy Kína lenne a köztámogatás első jelöltje" - fogalmazott Stern még szerdán.
Ho Ja-fej kínai külügyminiszter-helyettes pénteken igen nyers szavakkal reagált az amerikai főtárgyaló kijelentéseire. Elmondta: "sokkolónak" tartja, hogy Stern szerint Kína nem számíthat amerikai klímatámogatásra és az Egyesült Államokat nem terheli semmilyen felelősség történeti összevetésben kiemelkedő karbonkibocsátása miatt.
"Nem akarom azt állítani, hogy az úr (Stern) tudatlan. Azt hiszem, híján volt a józan észnek, amikor azokat a kijelentéseket tette a Kínának járó támogatásról. Vagy elvesztette a józan eszét, vagy elképesztően felelőtlen" - fogalmazott Ho Ja-fej. (MTI/AP- Koppenhága)

Klímacsúcs - Tízezrek tüntettek a klímavédelemért - öSSZEFOGLALó
Tízezrek vonultak az utcára szombaton Koppenhágában, Ausztrália és Olaszország nagyvárosaiban, és a világ számos más helyén, határozott lépéseket követelve a világ vezetőitől a globális felmelegedés megfékezésére.
A szombati nemzetközi akciónap keretében világszerte több ezer megmozdulás zajlott. Koppenhágában 67 ország összesen 515 szervezete hirdetett demonstrációt a konferencia hatodik napjára.
A rendőrség szerint 30 ezer, a szervezők szerint mintegy 100 ezer ember vonult a belvárosból a klímaértekezletnek helyt adó Bella Centerhez, ahol gyertyafényes virrasztást tart a Nobel-békedíjas Desmond Tutu, Fokváros egykori anglikán érseke. Más szervezetek, többek között a konferencián igen aktív 350.org nemzetközi környezetvédő csoport is programokat szervezett estére a Bella Centernél.
A koppenhágai felvonulás nagyrészt békésen zajlott, eddig egyetlen komolyabb atrocitásról érkezett hír: kora délután mintegy 300 fekete ruhába öltözött fiatal, leválva a tömegről, téglákat, köveket kezdett dobálni, kirakatokat tört be. A rendőrök azonnal közbeléptek, többeket előállítottak. A Dow Jones rendőrségi forrásokra hivatkozva késő délután azt írta, hogy az egész tüntetésen eddig 400 embert állítottak elő, más források 600-at említenek.
Ausztrália nagyvárosaiban összesen mintegy 50 ezren vonultak fel a Felmelegedés Elleni Gyalogláson (Walk Against Warming). Olaszország egyes városaiban is ezrek vonultak a terekre transzparensekkel. Manilában, a Fülöp-szigetek fővárosában néhány száz ember gyűlt össze a városháza előtt, az indonéziai Jakartában pedig különböző helyi szervezetek mintegy 150 tagja tüntetett az Egyesült Államok nagykövetségénél.
A "hivatalos mederben" a nap fő fejleménye az volt, hogy a fejlett országok élesen bírálták a pénteken közzétett hivatalos megállapodás-tervezetet, mert az szerintük nem szab elég szigorú feltételeket a fejlődő országoknak az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére. Többek között az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és Norvégia delegáltjai értettek egyet ebben.
A gazdag országok ugyanakkor úgy tűnik, maguk is megosztottak a tervezettel kapcsolatos bizonyos kérdésekben. Tokió például azt kifogásolja, hogy az Egyesült Államokra - amely nem ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet - nem vonatkoznának azok a megkötések, amelyek más fejlett ipari országok kibocsátását korlátozzák. Az Európai Unió azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy nem elég ambiciózusak kibocsátás-csökkentési vállalásai. Anders Carlgren svéd környezetvédelmi miniszter úgy vélte: a helyes az lenne, ha az Egyesült Államokat és Kínát egyaránt jogi érvényű szerződés kötné vállalásaihoz, bármik is legyenek azok.
Eközben elkezdtek érkezni Koppenhágába a környezetvédelmi miniszterek, hogy kötetlen tárgyalások során előkészítsék a terepet a jövő hét végén érkező állam- és kormányfőknek. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter 15-én, kedden érkezik a dán fővárosba.
A fejlődő országok közül India újra megerősítette: nem hajlandó elfogadni konkrét határidőt, amelyen belül üvegházgáz-kibocsátásának tetőznie kell, és visszautasítja a nemzetközi ellenőrzést is hazai karbonprojektjei felett, kivéve a nemzetközi finanszírozásúakat. Erről Dzsairam Rames indiai környezetvédelmi miniszter beszélt a The Times of India című lapnak.

EU-csúcs: nincs megállapodás a fejlődő országok klímatámogatásának uniós mértékéről
Nem tudtak megállapodni az Európai Unió tagországainak vezetői csütörtökön abban, az unió mennyivel járuljon hozzá a következő években a fejlődő országok klímavédelmi küzdelméhez, mert több tagország nem tudta pontosan megmondani saját hozzájárulásának mértékét - jelentették be uniós források a brüsszeli EU- csúcstalálkozó első napjának végén.
Korábban bejelentett elképzelések szerint az EU a következő három évben 5-7 milliárd euróval segítené a fejlődő államokat, és a soros elnök Svédország a mostani találkozón szerette volna összeállítani, melyik tagország pontosan mekkora részt vállal ebből az anyagi teherből.
Mások mellett azonban Németország, Franciaország és Olaszország sem tudott pontos választ adni, bár német részről például jelezték, hogy "jelentős" részesedéssel számolnak.
Egyes brüsszeli források szerint azoktól a tagországoktól, amelyek uniós és nemzetközi pénzügyi támogatást kaptak (Magyarország, Lettország, Románia), valamint a legújabban nehéz helyzetbe került Görögországtól egyelőre nem várnak konkrét felajánlást.
Más források szerint viszont a svéd elnökség azt szeretné, ha legalább jelképes összeggel a szegényebb EU- tagok is hozzájárulnának.
A kelet- és közép-európai EU- tagok azért is haboznak a részvétellel, mert még az unió saját vállalásainak teherelosztásáról sem született döntés.
Kiszivárgott számok szerint az évi mintegy 2-2 milliárd eurós igényhez képest a három évre összesen mintegy 4 milliárd már az eddigi felajánlások alapján összegyűlt.
Korábban bejelentette már Nagy-Britannia, hogy a hároméves távlatban 1,3 milliárd eurót szán erre a célra, míg Svédország 800 millió, Spanyolország és Hollandia 300-300 millió, Dánia 160 millió, Belgium 150 millió eurót áldoz rá.
Az unió azért siet a felajánlások számszerűsítésével, hogy azzal is ösztönzést tudjon adni a Koppenhágában zajló, csúcsszintű klímakonferenciának, amelyen az éghajlatváltozás elleni harc középtávú programját kellene összeállítani.
Az EU- tagországok vezetői a svéd remények szerint a csúcstalálkozó befejező napján, pénteken döntenek az összegről. (MTI-Brüsszel)

Biogáz-támogatás: hamarosan lejár a határidő
Akik biogázüzem kialakítására igényelnének támogatást, azok már csak alig egy hétig tehetik meg ezt; a kérelmeket december 15-ig lehet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) - tudatta az MTI- vel Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke.
Biogázüzem létesítésére támogatási kérelmet azok a gazdálkodók nyújthatnak be, akik vállalják, hogy szarvasmarhát, sertést vagy baromfit legalább 200 állategységnyit tartanak. Emellett megfelelnek a jogcím rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek is.
A támogatás mértéke az előállított energia értékesítésének arányától függ. Amennyiben a termelődő energia illetve energiahordozó több mint felét értékesíti a gazdálkodó, a támogatás mértéke - a megvalósítás földrajzi helyétől függően -, az elszámolható kiadás legalább 25 százaléka és legfeljebb 50 százaléka lehet.
A fiatal mezőgazdasági termelők, a kedvezőtlen adottságú (KAT), vagy a NATURA 2000 területen megvalósuló beruházás esetén az elszámolható kiadás legfeljebb 60 százalék.
Abban az esetben, ha a termelő az előállított energia felét, vagy kevesebb, mint a felét értékesíti, akkor a támogatás mértéke az elszámolható kiadás legfeljebb 40 százaléka, a fiatal gazdák esetében, vagy a KAT, vagy a NATURA 2000 területen megvalósuló beruházásoknál az elszámolható kiadás legfeljebb 50 százaléka lehet.
A biogáz szerves anyagok, baktériumok által, úgynevezett anaerob – azaz oldott oxigénben és kémiailag kötött oxigénben szegény környezet - körülmények között történő lebontása során keletkezik. A biogáz - szemben más alternatív energiaforrásokkal - tárolható, és előállítása során gyakran környezeti veszélyt jelentő hulladékok ártalmatlanítására is alkalmas. (MTI-Budapest)

Klímacsúcs - Elkészült az első hivatalos megállapodás- tervezet
Elkészült a koppenhágai ENSZ klímakonferencia záródokumentumának első hivatalos tervezete, amelyet pénteken elkezdtek körözni a dán fővárosban tárgyaló küldöttségek között.
A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő országok között, és az utóbbiak számára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-kibocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is felkínál a tárgyaló feleknek.
A világszervezet szakértőinek javaslata szerint a koppenhágai klímakonferencia egy politikai jellegű megállapodással zárulna, amelynek alapján 2010-ben kidolgozható a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó új nemzetközi szerződést. Ez 2013-ban lépne életbe.
A záródokumentum tervezete alapján a fejlett államoknak 2020-ig 25 és 40 százalék közötti mértékben kellene visszafogniuk a szén-dioxidban mért üvegházhatású gázkibocsátást 1990-hez képest. A fejlődő országoknak a kibocsátás növekedését volna szükséges lassítaniuk 15 és 30 százalék közötti mértékben a jelenlegi folyamatok alapján 2020-ban várható szinthez képest.
2020 után már a fejlődőknek is csökkentenie kellene az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátását. Az évszázad közepére az 1990-ben mért mennyiséghez viszonyítva világszerte 50, 85 vagy 95 százalékkal kevesebb üvegházgáznak kellene a légkörbe kerülnie az emberi tevékenység nyomán. A fejlett államoknak ugyanakkor legkevesebb 75 százalékos csökkentést kellene vállalniuk.
Az erőfeszítések végső célja az, hogy a globális középhőmérséklet ne emelkedjen 1,5 vagy 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előttihez képest - áll az ENSZ megállapodás-tervezetében.

Klímacsúcs - Peking nem enged
Felhők gyülekeznek a klímakonferencia felett, Kína bírálja a gazdag országokat tétlenségük miatt és Kína határozott választ adott a fejlődők körében keletkezett zavarra - ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg helyszíni tudósítások, összefoglalók a kínai sajtóban az ENSZ koppenhágai konferenciájának állásáról.
"A gazdag országok úgy látszik, híján vannak a politikai szándéknak, hogy komolyan foglalkozzanak a globális felmelegedéssel" - idézi a China Daily és Global Times is Szu Vejt (Su Wei), a kínai delegáció helyettes vezetőjét, aki a nem hivatalos dán megállapodás-tervezetet kommentálva megjegyezte, a szövegből arra lehet következtetni, hogy a gazdag országok ki szeretnének térni a kyotói egyezményben vállaltak elől és több felelősséget raknának a szegényebb nemzetekre. Lényegében azonos tartalmú véleményt közöl a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) is Jü Csing-tajtól (Yu Qingtai) Kína különképviselőjétől, aki azt mondta: "Az éghajlatváltozás megoldására irányuló igyekezet közben nem szenvedünk hiányt dokumentumokban, csak az őszinte szándék hiányzik a fejlett országok részéről".
Az üvegházhatású gázok csökkentésének - a fejlődők számára - 2020-ig megszabott nyilvánosságot kapott tervszámok kapcsán Szu Vej egyenesen tisztességtelennek nevezte azt, hogy határt szabnának a még fejlődésben lévő nemzetek számára úgy, hogy a legfejlettebbek még növelhetik a kibocsátásukat. A fejlett államoktól a felzárkózóknak szánt 2010 és 2012 közötti - alkalmazkodást segítő - tízmilliárdos támogatási összegre Szu azt mondta, csepp a tengerben: "az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán nem tett le eleget az asztalra, ez a világ lakosságát alapul véve, kevesebb mint fejenként két dollár" - mondta.
Szu szerint Koppenhága sikere attól függ, mit mond, és mit tesz az Egyesült Államok, s egyúttal csalódottságának adott hangot Washington eddigi vállalásával kapcsolatban. "A 2005-ös szint 17 százalékos csökkentése nem tekinthető sem figyelemre méltónak, sem jelentősnek" - jegyezte meg a kínai szakértő, hozzá téve, hogy az EU 20 százalékos vállalását is kevesli. Japánnak - a világ ötödik legnagyobb kibocsátójának - 2020-ig tett 25 százalékos vállalása Szu véleménye szerint nem valós, mivel Tokió kapcsolódó feltételei teljesíthetetlenek.
Hszie Csan-hua (Xie Zhanhua) Kína klímaügyi főképviselője, a nemzeti fejlesztési- és reformbizottság helyettes vezetője a kínai sajtóban most ismét megerősítette, hogy országa konstruktív szerepet kíván játszani a jelenlegi megbeszéléseken, és egyben kifejezte reményét, hogy Barack Obama, amerikai elnök újabb konkrét hozzájárulásról fog beszámolni Koppenhágában.
Ami Tuvalu felvetését illeti a nagy felzárkózó országok kötelezettségvállalására vonatkozóan, arra Tuan Csie-long (Duan Jielong), a kínai külügyminisztérium jogi osztályának vezetője - akit a South China Morning Post idéz - egyértelmű választ adott. "Minden olyan kísérlet, amely arra vonatkozik, hogy a fejlődő országok számára újabb követelményeket támasszon ellentétes a nemzetközi közösségben már elfogadott konszenzussal. E kérdésben a fejlődő országok túlnyomó részt egységesek."
A már idézett Hszie szerint Kína nyitott a hosszú távú, 2050-ig szóló korlátozási tervek elfogadására, de szerinte előbb a fejlett országoknak meg kell tenniük a maguk vállalását a 2020-ig terjedő időszakra és a fejlődő világ támogatására. "Nem vonjuk kétségbe a hosszú távú célok fontosságát, de előbb középtávon kell a problémákat rendezni" - véli Hszie.
"Bízunk abban, hogy a fejlett országok kibocsátása az 1990 évinek 25-40 százalékára csökkenthető - jegyezte meg Hszie Csan-hua. Korábban a tárgyalások alkalmával Kína ragaszkodott a 40 százalékos mértékhez.
Peking - a nyilatkozatok alapján - szeretné, ha egy végleges és elfogadott egyezmény születne Koppenhágában, de ha erre nem kerülhet sor, akkor is júniusig "nagyon jó lenne" megállapodásra jutni. (MTI-Peking)

Klímacsúcs - Több mint 1700 brit tudós állt ki a klímatudomány mellett
Több, mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett csütörtökön.
A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, melyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye.
A tudósok a közös állásfoglalással a klímatudomány iránti közbizalmat kívánták erősíteni, miután a közelmúltban kirobbant e-mail botrány felerősítette a klímaszkeptikusok - az emberi tevékenység előidézte klímaváltozás tényét tagadók - hangját.
A média által climategate- ként emlegetett ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését.
Az elmúlt napokban többek között Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Radzsendra Pacsauri, az ENSZ éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője is felszólalt a klímatudomány eredményeinek védelmében. Amerikai republikánus körök azonban "tudományos fasizmust" emlegetnek és független vizsgálatot követelnek az ügyben.
Ugyancsak csütörtökön a hamburgi Német Klímakutató Központban (DKRZ) hivatalosan üzembe helyeztek egy szuperszámítógépet, amelynek segítségével az éghajlat változásait modellezik tudósok. "Ez a legnagyobb teljesítményű számítógép, amely kizárólag a klímatudomány vizsgálatait segíti elő" - mondta az eseményen Annette Schavan német oktatás- és kutatásügyi miniszter.
A Blizzard nevű számítógép másodpercenként 158 ezer milliárd művelet elvégzésére képes, így nagyjából 20 ezerszer gyorsabb egy átlagos személyi számítógépnél. A 35 tonna súlyú berendezésben 8.448 processzor dolgozik, fejlesztésére 35 millió eurót fordítottak. (MTI/AP- London)

Klímacsúcs - A pénzügyi tranzakciók megadóztatását javasolja Franciaország
A klímaváltozás kapcsán is felmerült a Tobin-adó néven ismert elképzelés: Franciaország szerint a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó révén lehetne támogatni a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral helyi idő szerint hétfőn folytatott megbeszélései után újságírók előtt elmondta: "szinte érezhetetlen terhet jelentő, mindössze 0,005 százalékos" adót volna szükséges kivetni világszerte valamennyi banki tranzakcióra.
Ezer euró megmozgatása így csupán 5 cent adóteherrel járna, a bevételből viszont a fejlődő országok fedezhetnék a klímaváltozás elleni küzdelem költségeit, továbbá felvehetnék a harcot a szegénységgel, és jutna forrás az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is - mondta a francia külügyminiszter.
"Biztos vagyok abban, hogy a javaslat előbb-utóbb elfogadásra talál" - hangsúlyozta Bernard Kouchner. Hozzátette: "nagy segítség volna az elesettek és szegények számára", ha a kezdeményezést már a hétfőn kezdődött koppenhágai ENSZ klímakonferencián sikerülne keresztülvinni.
A banki tranzakciók megadóztatása mellett Franciaország javasolja, hogy hozzanak létre egy nemzetközi testületet azzal a feladattal, hogy kísérje figyelemmel és ellenőrizze a klímavédelmi vállalások teljesítését. A terv 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott ENSZ
klímaértekezleten merült fel először. A szervezet az elképzelés szerint a Környezetvédelmi Világszervezetet (World Environment Organization - WEO) nevet kapta volna. Kouchner szerint az ötletet a soron következő, 2012-es klímacsúcson lehetne megvalósítani, éppen a klímaváltozás elleni harc mérföldkövének számító brazíliai csúcs 20. évfordulóján.
A nemzetközi pénzügyi tranzakciók megadóztatását James Tobin amerikai közgazdász javasolta elsőként. A Nobel-díjas gazdasági szakértő a múlt század hetvenes éveinek elején dolgozta ki az elképzelést, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben. Az eredeti terv szerint az adó a spekuláció okozta károk felszámolását szolgálta volna.
A Tobin-adó koncepciója számos alkalommal előkerült a politikai diskurzusban, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. A világméretű gazdasági válság elmélyülése óta az elképzelés ismét felmerült: idén már egyebek között a német pénzügyi kormányzat és a brit pénzügyi felügyelet is javasolt hasonlót. (MTI/AP- New York/Budapest)

Koppenhága Európa legkörnyezetbarátabb városa egy felmérés szerint
Koppenhága bizonyult a leginkább környezetbarátnak a legnagyobb európai városok közül egy felmérés alapján.
A Siemens óriáscég kutatási részlegének irányításával elkészített értékelés eredményeit kedden tették közzé Brüsszelben. A felmérés a levegő tisztáságát, a víz-, szennyvíz- és szemétkezelést, a szén-dioxid-kibocsátást, az épületek környezetbarát jellegét, valamint a környezetvédelmi és közlekedési politikát osztályozta harminc európai ország ugyanennyi nagyvárosában.
A dán főváros mellett az első tíz közé került Stockholm, Oslo, Bécs, Amszterdam, Zürich, Helsinki, Berlin, Brüsszel és Párizs. Budapest a középmezőnyben, a 17. helyen található, de a volt keleti blokk városai közül csak Vilnius, Riga és Varsó előzi meg. A közlekedési politika kategóriájában - amelyet Stockholm nyert meg - Budapest került a tizedik helyre. (MTI-Brüsszel)

Klímacsúcs - Továbbra is politikai megegyezés a reális cél - öSSZEFOGLALó
A Koppenhágában zajló ENSZ klímakonferencia második napja után továbbra is úgy tűnik, hogy a csúcson csak a Kiotói jegyzőkönyvet felváltó nemzetközi szerződés alapjainak lefektetése a reális cél, a jogilag elkötelező szerződés megkötése valószínűleg jövő évre csúszik át.
Ebbe az irányba mutatott Kína, India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság kedden kiadott közös közleménye, amely szerint a koppenhágai klímacsúcson "politikailag kötelező érvényű" megállapodást lehet elérni, jövőre pedig megköthető az új nemzetközi szerződés. A globális üvegházgáz-kibocsátás 30 százalékáért felelős négy állam javaslata szerint az előkészítő munkacsoport "2010 júniusáig elvégezhetné a munkát, amelynek eredményét az akkor ismét összeülő konferencia elé lehet majd terjeszteni".
A négy ország szerint a szerződést a klímatudomány eredményeinek megfelelően annak alapján kell felépíteni, hogy a globális középhőmérséklet emelkedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti szinthez képest. Számszerűsített kibocsátás-csökkentési előirányzatokat ugyanakkor nem tartalmaz a közös állásfoglalás.
Várhatóan megállapodással, és nem kötelező érvénnyel bíró szerződéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia - vélekedett egy hétfőn késő este sugárzott interjúban az Európai Bizottság elnöke is. José Manuel Barroso a francia Canal Plus televíziónak elmondta: "Azt hiszem, Koppenhágában nem köttetik új nemzetközi szerződés. Partnereink közül egyesek még nem állnak készen erre, a nemzetközi közösség azonban nagy valószínűséggel képes lesz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem feszítő kérdéseiről".
Konkrét javaslat is született azonban kedden, jóllehet nem Koppenhágában. Bernard Kouchner francia külügyminiszter New Yorkban, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélése után újra felvetette a pénzügyi tranzakciókra kivetett globális adó, az úgynevezett Tobin-adó kérdését. Javaslata szerint egy "szinte érezhetetlen terhet jelentő", mindössze 0,005 százalékos adóból támogatni lehetne a fejlődő államokat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Kouchner hangsúlyozta: rendkívül előremutató volna, ha a kezdeményezést már Koppenhágában sikerülne keresztülvinni.
Eközben Gordon Brown brit kormányfő is próbálta fellendíteni a tárgyalásokat. Stavros Dimas, az EU környezetvédelmi biztosa hasonló tartalmú korábbi nyilatkozatához csatlakozva Brown azt mondta a Guardiannek, hogy az Európai Uniónak vállalnia kell a feltételesen kilátásba helyezett 30 százalékos kibocsátás-csökkentést.
"Nem elég azt mondani: 'lehet, hogy megteszem ezt, talán megteszem azt, elképzelhető, hogy így teszek majd'. Olyan helyzetet akarok teremteni, amelyben az Európai Unió elköteleződik a 30 százalék mellett" - hangsúlyozta Brown a brit napilapnak.
Kedden több szervezet is felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfő óta Koppenhágában zajló klímatárgyalások során komolyan kell venni a víz kérdését, mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a vízgazdálkodásban is új megközelítést igényel. A Természetvédelmi Világalap (WWF), a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI), a Stakeholders Forum és a Víz Világhálózat a klímacsúcs helyszínén tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozták: a víz az az elsődleges közeg, amelyen a klímaváltozás megélhetésre, gazdaságra és élővilágra gyakorolt hatásai láthatóvá válnak.
A konferencia második napján több tudományos szervezet is adott ki tanulmányt a klímaváltozás jelenvalóságáról és következményeiről.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2000 és 2009 közötti időszak lehet a valaha mért legmelegebb évtized, 2009 pedig valószínűleg az ötödik legmelegebb év a rendszeres statisztikai adatfelvétel kezdete óta.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felméréséből az derül ki, hogy akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt a következő negyven évben.
A Germanwatch német klímakutató szervezet tanulmánya szerint az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Sven Harmeling, a tanulmány egyik szerzője elmondta: bizonyítható, hogy a különösen szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nőtt az elmúlt időszakban.
A Germanwatch felmérése szerint az egyre gyakoribbá váló ítéletidők a világon legnagyobb mértékben Bangladest veszélyeztetik. Az ország be is jelentette: nagy kitettsége miatt igényt tart a fejlett országok által biztosítandó globális klímaváltozási segély 15 százalékára.
A közvélemény-kutatók némileg ellentmondásos eredményekkel szolgáltak kedden. Az amerikaiak, a japánok és a franciák túlnyomó része, 80 százaléka kész változtatni fogyasztási szokásain az éghajlat védelmében - ez derült ki az Ifop intézet által végzett felmérésből, amelyet a Le Monde című francia napilap ismertetett. Ugyanakkor a Nielsen szerint Magyarországon és globálisan egyaránt csökkent valamelyest a klímaváltozás miatt erősen aggódók aránya a két évvel ezelőtti szinthez képest, feltehetően azért, mert a vizsgált időszakban a gazdasági válság kiszorította a közérdeklődés első vonalából a klímaváltozást. (MTI/AFP/AP/dpa/DowJones/Reuters-Koppenhága)

Internetes szavazás indul az EU új környezetvédelmi logójáról
Internetes szavazást indított az Európai Bizottság hétfőn az Európai Unió új környezetvédelmi logójának kiválasztására.
Az új jelzés bevezetésének célja a biogazdálkodásból származó termékek népszerűsítése, az új logó használata kötelező lesz minden előrecsomagolt bioterméken.
összesen 3.422 pályázatból nemzetközi zsűri választotta ki azt a három logót, amely a kiválasztási folyamat döntőjébe jutott, ezek közül kell most kiválasztani a lakosságnak leginkább tetszőt.
A szavazásban a http://ec.europa.eu/agriculture/organic/logo/index.htm internetes oldalra belépve lehet részt venni, és január 31-ig lehet voksolni. (MTI-Brüsszel)

Klímacsúcs - Közös vezércikk 45 ország 56 lapjában
Közös vezércikkben szólította fel a klímaváltozás elleni küzdelemre a világ vezetőit 45
ország 56 napilapja hétfőn.
A koppenhágai ENSZ klímakonferencia nyitó napjára időzített akciót a londoni The Guardian kezdeményezte, és Európa mellett Ázsiából, Afrikából és az amerikai kontinensről is csatlakoztak hozzá lapok. A végül húsz nyelven - így arabul, oroszul és kínaiul is – elkészült szöveget több mint egy hónapon keresztül egyeztették a szerkesztőségek egymást között, és sokan a szokásos gyakorlattól eltérően a lap címoldalán közölték.
A közös vezércikk szerint "a klímaváltozás veszélyei egy nemzedék óta érezhetőek, most pedig már a tények is magukért beszélnek: az utóbbi 14 évben 11-szer dőlt meg az éppen aktuális melegrekord, a sarki jégtakaró olvad, a tavaly végbement olaj- és élelmiszerár-robbanás pedig ízelítőt adott a jövőben várható borzalmakból. Tudományos körökben ma már nem arról vitáznak, hogy vajon az emberi tevékenység okolható-e a változásokért, hanem arról, hogy mennyire kevés időnk maradt a károk minimalizálására. Mindennek ellenére a világ mostanáig erélytelenül és kelletlenül reagált a kihívásra."
Az ENSZ történetének eddigi legnagyobb szabású konferenciáján, a következő két hét során fog eldőlni, hogy megfékezhető-e a pusztító folyamat. Ezért - írják az alkalmi szövetségbe tömörült lapok - "felszólítjuk a 192 nemzet Koppenhágában összegyűlt képviselőit, hogy vitatkozás és kölcsönös szemrehányások helyett ragadják meg a kínálkozó lehetőséget, és hozzák helyre a jelenkori politika legnagyobb hibáját. Nem volna szabad egymásnak ugrania gazdag és szegény országoknak, keletnek és nyugatnak, hiszen a klímaváltozás problémája mindenkit érint és csak közösen oldható meg."
A vezércikk szerint a tudomány világos eligazítást ad a teendőkről: a Föld átlaghőmérséklete nem emelkedhet 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az ipari forradalom előtti korszakhoz képest, ennek érdekében pedig vissza kell fogni a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátását. A határozott cselekvés elmaradása esetén "kihalna minden második faj, embermilliók veszítenék el lakhelyüket és egész nemzeteket nyelne el a tenger."
A szükséges átalakítások sok pénzbe kerülnek, de messze nem emésztetnének fel akkora összeget, mint a világméretű gazdasági válság során véghezvitt bankmentő akciók, és sokkal olcsóbbak, mintha nem történne semmi és így később a károk elhárítására kellene koncentrálni az erőket. A napilapok közös véleménye szerint a gazdag országoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, "mert ők felelősek az 1850 óta a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiség kétharmadáért."
A vezércikk szerint a Koppenhágában tanácskozó politikusok képesek formálni a történelem ítéletét a mai nemzedékről, "amely elfogadta a kihívást és felnőtt a feladathoz, vagy pedig látta a közelgő veszélyt és nem tett ellene. Arra kérjük a politikusokat, hogy ennek fényében cselekedjenek helyesen" - áll az 56 napilap közös írásában. (MTI/dpa-London)

Már 98 állam- és kormányfő jelezte részvételét a koppenhágai klímacsúcson
összesen 98 állam- és kormányfő jelezte szerdáig, hogy részt vesz a jövő héten kezdődő koppenhágai klímavédelmi konferencián - közölte a házigazda dán miniszterelnök hivatala.
Lars Lokke Rasmussen hivatala a dpa német hírügynökség kérdésére válaszolva közölte, hogy a kormányfő novemberben összesen 191 kollegájának küldött meghívót, amelyben arra bíztatta őket, hogy személyes jelenlétükkel is járuljanak hozzá a konferencia sikeréhez.
Az állam- és kormányfők a legfontosabbnak tartott utolsó két napra, december 17-18- ra érkeznek a dán fővárosba. Az egyedüli kivétel Barack Obama amerikai elnök, aki december 9-én szólal fel az ENSZ klímaértekezletén. Obama aztán Koppenhágából Stockholmba utazik, ahol 10-én átveszi a Nobel-békedíjat. Washingtont várhatóan Joe Biden alelnök vagy Hillary Clinton külügyminiszter képviseli majd a tárgyalások fináléjában.
A december 7-én kezdődő koppenhágai csúcsot eredetileg azért hívták össze, hogy ott fogadja el a nemzetközi közösség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói Egyezményt felváltó új szerződést. A 2012-ben lejáró egyezmény utódját előkészítő tárgyalássorozat azonban nem hozott áttörést, számos szakértő ezért arra számít, hogy Koppenhágában nem alkotnak majd kötelező jogi érvénnyel bíró dokumentumot - nemzetközi szerződést -, hanem elfogadnak egy politikai jellegű nyilatkozatot, amely a további tárgyalások alapja lehet. (MTI/dpa- Koppenhága)

Kelet-Közép-Európának érdeke a megújuló energia elterjedése
Jelentős megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek a kelet-közép-európai országok, így a régiónak érdeke, hogy a befektetők hosszú távon is biztosítva lássák beruházásaik megtérülését - közölte az energiapolitikai tanácsadással foglalkozó Constellation Energy Institute az MTI- vel.
Az intézet közleményében hangsúlyozza: a jövő héten, Koppenhágában kezdődő ENSZ Klímakonferencia lehet a következő lépés abba az irányba, hogy a hagyományos szénhidrogének költsége tartalmazza az általuk okozott környezetszennyezés költségét is. Ezt feltétlenül szükségesnek tartják a megújuló energiaforrások versenyképességének megteremtéséhez.
Kiemelik: a régióban határokon átnyúló kereskedelemre, közös versenyjogi lépésekre, valamint átfogó finanszírozási mechanizmus kidolgozására van szükség az energetika területén.
Emellett elengedhetetlen az új technológiák helyi adaptálására irányuló közös kutatás-fejlesztés és az együttes érdekképviselet támogatása is, hiszen ezek az országok nagyon hasonló problémákkal küszködnek az ellátásbiztonság, az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások bevonása tekintetében - fűzik hozzá. (MTI-Budapest)

Decemberi melegrekord Moszkvában
Plusz 9 Celsius-fokot mértek szerdán Moszkvában, amire nem volt példa az időjárási adatok 120 éve zajló rendszeres felmérése óta, de csütörtökön még melegebb lesz a meteorológusok szerint.
December 2-án az orosz fővárosban mért átlagos hőmérséklet mínusz 4 Celsius-fok, a rekord 1898-ban plusz 7 fok volt, ez dőlt meg szerdán.
A december 4-én mért hőmérséklet melegrekordja a tavalyi 6,6 fok volt, de ezúttal plusz 9-10 Celsius-fokot jósolnak a szakértők.
úgy vélik, hétvégén megkezdődik a lehűlés, de 0 fok alá akkor is még csak éjszaka süllyed a hőmérő higanyszála, s az igazi tél csak december 10. után köszönt be. Arról nem bocsátkoznak jóslásokba, hogy akkor milyen hőmérséklet vérható, de azzal bíztatják a moszkvaiakat, hogy újévre lesz egy kis hó, és fagypont alá esik a hőmérséklet.
Igazi, csikorgó hideg csak januárban és februárban várható egy pár napra, de akkor sem lesz mínusz 30 Celsius-fok, ami pedig régebben nem volt olyan ritka.
A szokatlanul enyhe időjárás "megbolondítja" a természetet: az állatkertekben a medvék nem tudják megkezdeni téli álmukat, és sok természetvédelmi területen bimbóznak a tavaszi virágok.
Ennél nagyobb baj azonban, hogy az erősen szennyezett levegőjű főváros lakosai hetek óta nem láttak napfényt, rosszkedvűek, sőt, sokan depressziósak, és állandóan aludnának. Ezért is alig várják már az erősebb fagyokat, amelyek kicsapják a levegőből a szennyező anyagokat: mínusz 15 fok alatt Moszkvában többnyire már hét ágra süt a nap, s fényét megsokszorozza a fehér hó. (MTI-Moszkva)

Az új klímavédelmi szerződés jövő júniusra elkészülhet
Az új nemzetközi klímavédelmi szerződés a jövő júniusra elkészülhet az ENSZ illetékes főmegbízottja szerint.
Yvo de Boer a december 7-én Koppenhágában kezdődő nemzetközi klímakonferencia hivatalos honlapja szerint kifejtette: bízik abban, hogy a tanácskozáson a legfontosabb kérdésekben megszületik a politikai megállapodás, amelyben a fejlett és a fejlődő országok egyaránt elkötelezik magukat a káros gázok kibocsátásának csökkentése mellett.
De Boer szerint ez a politikai keretegyezmény lehet az alapja annak a már mindenkire nézve kötelező klímavédelmi szerződésnek, ami reményei szerint 2010 júniusában kész lesz. Eredetileg a dán fővárosban szerették volna tető alá hozni az új szerződést, de egy sor kérdés még mindig nyitott a sok előkészítő tárgyalás után is.

Duplájával is csökkenthető az üvegház-hatású gázok kibocsátása
Egy nemzetközi tanulmány szerint az üvegházgáz-hatású gázok kibocsátása 40 százalékkal, az energiafelhasználás pedig ötödével is csökkenthető Európában középtávon - közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kedden az MTI-vel.
Egy héttel a koppenhágai klímacsúcs előtt új tanulmányt jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) partnerségben a Föld Barátai Európával szervezettel.
A közlemény szerint a tanulmány elsőként igazolja, hogy Európa meg tudná duplázni a középtávú üvegház-hatású gázkibocsátás-csökkentési célszámát, illetve ötödével tudná csökkenteni az energiafelhasználását 2020-ra. A tanulmány szerint ez a csökkentés a minimum ahhoz képest, amit a fejlett országoknak tennie kell a klímakatasztrófa elkerülése érdekében.
A tanulmány szerzői úgy vélik, Európa képes a felelősségével arányos részt vállalni a szükséges globális kibocsátás-csökkentésből. A 2020-ig szóló 40 százalékos csökkentés Európában megvalósítható és megfizethető - olvasható az MTVSZ közleményében.
A jelenlegi politikai javaslatok azonban nem elég ambiciózusak, ezért az európai politikusoktól bölcs politikai irányváltásra és elhatározásra van most szükség a tanulmány szerint.
A dokumentum idézi Magda Stoczkiewicz-ot, a Föld Barátai Európa igazgatóját, aki úgy véli, az Európai Unió képes oly módon csökkenteni a kibocsátást, hogy az nemcsak az európai állampolgárok életminőségét javítja, hanem a világ fejlődő része számára is biztosítja a jogot a fenntartható fejlődésre.
A tanulmány egy átfogó tervet ad Európa számára a 22 százalékos energiafelhasználás-csökkentésből adódó 40 százalékos üvegház-hatású gázkibocsátás-csökkentés elérésére, az energiahatékonyság radikális javításával, a fosszilis tüzelőanyagok gyorsított ütemű helyettesítésével, a megújuló energiaforrások használata felé való határozott elmozdulással és életmódbeli változtatásokkal. A modell szerint 2020-ig 22 százalékos, 2050-ig pedig 62 százalékos abszolút értékű energiafelhasználás-csökkentés érhető el. A háztartásokra vetítve ez évi 2,5 százalékos csökkentést jelent.
A jelentés becslést ad e forgatókönyv uniós költségére is. Az Európán belüli radikális kibocsátáscsökkentő lépések az Európai Unió (EU) bruttóhazai termékének, GDP-jének 2 százalékába kerülnének, míg a fejlődő országoknak nyújtandó megfelelő pénzügyi támogatás az EU GDP 1-3 százalékát tenné ki. (MTI-Budapest)

Spanyol elismerés a magyar Zöld Beruházási Rendszernek
A magyar Zöld Beruházási Rendszerről és a kvótaértékesítésből befolyt összeg felhasználásáról tájékozódott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban (KvVM) a
spanyol társtárca küldöttsége, a delegáció méltányolta azokat a klímavédelmi és kibocsátás-csökkentési beruházásokat, amelyre Magyarország a Spanyolországtól befolyt összeget fordítja - közölte a KvVM kedden az MTI-vel.
A spanyol elismerését fejezte ki, hogy Magyarország 2007-től kezdődően részletesen szabályozta a kiotói kvótakereskedelemben való részvételt és az ebből származó bevételek klímavédelmi felhasználását. így azok teljes egészében rendelkezésre álltak, illetve állnak a Zöld Beruházási Rendszer keretében történő felhasználásra.
Spanyolország számára a Magyarországgal kötött szerződés kulcsfontosságú és példaértékű, hiszen elsőként tőlünk vásároltak szén-dioxid kvótákat.
A magyar-spanyol találkozón szó esett egyéb programjavaslatok mellett a Klímabarát Otthon Programról, amely lakóépületek energia-hatékony felújítását célozza, és amely pillanatnyilag az egyik leghatékonyabbnak tartott klímavédelmi eszköz.
A Klímabarát Otthon program nyáron meghirdetett panelpályázata után a tárca a hagyományos építésű épületekre és lakásokra is kiterjesztette a klímavédelmi célú pályázatot. így olyan beruházások támogathatóak, amelyek mérhető szén-dioxid-kibocsátás csökkentést eredményeznek, és igazolhatóan javul az épület energiahatékonysága. A Klímabarát Otthon panel pályázatára eddig több száz pályázat érkezett milliárdos értékben, elbírálásuk pedig folyamatos - ismerteti a környezetvédelmi tárca közleménye.
A KvVM sajtóirodája az MTI megkeresésére közölte: a mintegy 11,5 millió tonna magyar szén-dioxid-kvótából Spanyolország vásárolt meg mintegy 6,5 millió tonnát. A pontos vételi árat a sajtóiroda üzleti titokra hivatkozva nem közölte.

A kínai valuta árfolyama és az éghajlatváltozás állt a Kína-EU csúcs középpontjában
Kína a Nankingban tartott 12. Kína-EU csúcson hétfőn elhárította az újabb európai nyomást arra vonatkozóan, hogy hagyja erősödni valutáját, miközben megígérte, hogy mindent megtesz a közelgő koppenhágai klímakonferencia sikeréért.
A kínai nemzeti valuta árfolyamának kérdésében Pekingre nehezedő nyomás nem igazságos - vélte Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfő José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Fredrik Reinfeldttel, az EU jelenlegi elnökségét adó Svédország miniszterelnökével folytatott megbeszéléseit követő tájékoztatóján. Ugyanakkor megerősítette, hogy az ország fokozatosan megteszi a maga lépéseit, de egyelőre a jüan stabilitásának megőrzésében érdekelt. A válságban megtapasztaltak is azt igazolják, hogy a világ is ebben érdekelt - mondta Ven.
Most egyes országok egyrészt szeretnék a jüant felértékeltetni, másrészről kereskedelmi protekcionista intézkedéseket hoznak Kína ellen - jegyezte meg a kínai kormányfő és később kifejezte reményét, hogy az EU enyhít a csúcstechnológiai exportot érintő korlátozásain.
A globális éghajlatváltozás kapcsán a miniszterelnök ismét leszögezte, hogy a károsanyag-kibocsátás visszafogásának tekintetében a fejlett országoknak kell elől járniuk, miközben anyagi támogatást kell biztosítaniuk a fejlődőknek, el kell látniuk modern technológiával a szegényebbeket. Egyben megerősítette Kína 2020-ra tett önkéntes vállalását a széndioxid kibocsátás csökkentésére.
"Mindenki megteszi a maga kötelezettségvállalását" - mondta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Nankingban (Nanjing) - "majd meglátjuk a végén, hogy ezek a vállalások együttesen elegendőek lesznek-e ahhoz a minimumhoz, amit - a tudomány állása szerint - teljesítenünk kell. Egyelőre még nem tartunk ott" - jegyezte meg Barroso, aki sajtójelentések szerint kitért arra is, hogy az Európai Unió és Kína között vannak kérdések, amelyekben nincs egyetértés, de ugyanakkor a közös érdekek nem kérdőjelezhetők meg.
A csúcsértekezlet öt együttműködési megállapodás aláírásával zárult. A megállapodások között szerepel tudományos és technológiai együttműködés, a közel kibocsátásmentes széntechnológia EU-Kína projekt második szakaszának elindítása, keretmegállapodás az építőipari energiahatékonyság és minőség területén, a kínai kereskedelem és befektetés fenntartható fejlesztését támogató rendszer és a hatékonyabb környezetvédelmi irányítás programja.
A dokumentumok ünnepélyes aláírásán jelen volt Ven Csia-pao, José Manuel Durao Barroso és Fredrik Reinfeldt. (MTI-Peking)

Bécs 21 százalékkal csökkentené szén-dioxid kibocsátását 2020-ig
Az 1990-es adatokhoz képest 21 százalékkal szeretné csökkenteni Bécs az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás mértékét 2020-ig - ennek elfogadása a keddi bécsi környezetvédelmi konferencia egyik legfontosabb célkitűzése.
A Klímavédelmi Program 2 (Klip 2) elfogadása után 2010 és 2020 között évente 1,4 millió tonnával csökkentheti üvegházhatást okozó gázkibocsátását az osztrák főváros.
Ulli Sima, a városi tanács környezetvédelemmel foglalkozó tagja elmondta: az 1999-ben elfogadott Klip 1 segítségével eddig is már évi 3,1 millió tonna gáz kibocsátását tudják elkerülni, így 2020-ra évente 4,5 millió tonna gáz légkörbejutását akadályozhatják meg.
A Klip 2 konkrét intézkedéseihez tartozik egyebek között a távhőszolgáltatás alkalmazásának ötven százalékra emelése, a tömegközlekedés kiépítése és a személygépkocsi-forgalom csökkentése. Az 1990-es értékekhez képest megduplázzák a megújuló energiahordozókból nyert energia mennyiségét is.

Barroso: az eddigi ígéretek nem elegendők a klímaváltozás ellen
A világ országainak eddigi vállalásai az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére nem elegendők a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez – ezt állapította meg Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.
Barroso az EU-kínai csúcstalálkozó közben nyilatkozott újságíróknak Nancsingban, egy héttel az ENSZ koppenhágai klímaértekezlete előtt.
Az EU-bizottság elnöke azt mondta, hogy "mindenkinek van valami méltányolható oka, miért nem tesz többet, de ha csak az akadályokra és ellenérvekre koncentrálunk, akkor nem érjük el a szükséges eredményt, és a koppenhágai értekezlet sem lehet sikeres".
Barroso elmondta: tudományos elemzések szerint az eddigi nemzetközi ígéretek és vállalások kevesebbek, mint ami minimálisan kellene ahhoz, hogy a jövőben ne emelkedjék a légkör átlagos hőmérséklete legalább 2 Celsius-fokkal - de akár többel is - az iparosítás előtti átlag fölé. Ekkora fölmelegedés ugyanis az, amely már veszélyes hatásokkal jár.
Az EU vezető testületei hónapok óta sürgetik, hogy a világ országai állapodjanak meg olyan intézkedésekben, amelyek révén 2050-re a felére lehetne csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását világszinten, de eddig ehhez nem tudták megnyerni sem az Egyesült Államok, sem a nagy ázsiai országok egyetértését, amelyek gazdasági növekedésüket, felzárkózásukat féltik.
Mindazonáltal a kínai kormány a múlt héten késznek mutatkozott a kibocsátás növekedésének lassítására, meghirdetvén azt a célt, hogy 2020-ban egy egységnyi kínai GDP megtermelése 40-45 százalékkal kevesebb káros gáz kibocsátásába kerüljön, mint 2005-ben.
Az Egyesült Államok az ígérte, hogy 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 17 százalékkal mérsékli a kibocsátást.
Az EU már tavaly decemberben saját programjává emelte, hogy tagországai összességükben 2020-ra 20 százalékkal csökkentsék a kibocsátást az 1990-eshez képest, illetve 30 százalékkal csökkentsék, ha más fejlett országok is elfogadják ezt a célt. (MTI/Reuters- Nancsing)

Razziát tartottak a balatoni orvhalászat visszaszorítására
Razziát tartottak a természetvédelmi őrszolgálat és a Balatoni Vízirendészeti
Rendőrkapitányság csütörtök este a Balatonon amelynek során ellenőrizték a horgászokat és a halászokat is - tájékoztatta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az MTI-t pénteken.
Tizenkilenc rendőr és harminc természetvédelmi őr öt hajóval és kilenc gépkocsival közösen ellenőrizte a Balaton vízterületét és annak közvetlen parti sávját. A hatóságok a halászati-horgászati, a természetvédelmi és a hajózási szabályok betartását is ellenőrizték – a tiltott halászati-horgászati eszközök felkutatása mellett.
A hatóságok egyetlen este alatt mintegy kétszáz horgászt igazoltattak, valamint negyvennégy csónakot és tizenhárom vitorlás kishajót ellenőriztek. Balatonalmádi előtt pedig a rendőrök egy száz méter hosszú halászhálót szedtek fel.
Tizenkét esetben a horgászati szabályok megszegése miatt szabtak ki halvédelmi bírságot, egy esetben állapítottak meg természetvédelmi szabálysértést, a hajózási szabályok megszegése miatt pedig három feljelentésre került sor. A szabálysértést elkövető halászok és horgászok pénzbüntetésre, az eszközök lefoglalására, a horgász és hajózási engedély bevonására számíthatnak. (MTI-Siófok)

Elszántan készül a dán rendőrség a klímacsúcsra
A dán rendőrség tömeges őrizetbe vételekre számít a december 7-én kezdődő ENSZ klímacsúcs idején, és igyekszik mennél több átmeneti fogdát kialakítani - közölte egy illetékes szerdán.
A rendkívüli intézkedések keretében - amennyiben a cellák megtelnének - az egyik börtön sportcsarnokát is előkészítik a randalírozóknak, akiknek egy részét esetleg a fegyintézetek műhelyeiben helyeznék el. A különben egyszemélyes zárkák lakói is ideiglenes társat kapnak: a nyolc négyzetméteren két személynek kell majd osztoznia.
A dán kormány hónapok óta alakítja stratégiáját a 11 napos konferenciára. Brian Mikkelsen igazságügyi miniszter "csirkefogócsomag"-ként nyújtotta be a parlamentnek a rendbontókra kiszabható büntetések szigorítását célzó javaslatait. A törvényhozás elfogadta a miniszter kezdeményezését.
így például a kétszeresére növelték a bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek eddig maximum nyolc órára korlátozott őrizetét. A rendőrségi utasítások megsértőit fenyegető eddigi pénzbírság ezentúl rögvest negyven napi elzárásra súlyosbodik. Szigorítani fogják a német határ - Dánia egyetlen szárazföldi határa - ellenőrzését is, távol tartandó a "potenciális bajkeverőket".
December 12-én Koppenhágában nagyszabású utcai felvonulásra készülnek a klímacsúcs ellenfelei, és ismertté vált, hogy több csoport másnap megkísérli lezárni a főváros kikötőnegyedébe vezető utakat. December 16-án pedig radikális tüntetők a konferenciának helyt adó Bella Központ elé akarnak vonulni. (MTI/dpa-Koppenhága)

Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Népszava : károkat okozott a kvótaügylet
Mintegy 110 milliárd forintos kárt okozott az államnak a Pénzügyminisztérium azzal, hogy visszatartotta a szén-dioxid-kvóták eladásából származó bevételt, mert Magyarország ezzel újabb értékesítési lehetőségektől esett el derül ki Fülöp Sándornak, a jövő nemzedéke országgyűlési biztosának állásfoglalásából a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Népszava csütörtöki száma szerint.
A Magyar Hírlap szerint a 110 milliárd forint költségvetési bevételkiesés mellett a nemzetközi tekintélyvesztés, 25-30 ezer munkahely elvesztése és a lakosság életkörülményeit javító környezetvédelmi beruházások elmaradása növeli a kárt.
Mindhárom lap azt írja, hogy a kiotói széndioxidkvóta-eladásból 2008-ban befolyt 28 milliárd forintot a kormány nem a rendeltetésének megfelelően használta fel. A Magyar Nemzet írása szerint "főként emiatt Japán végül Csehországtól vásárolt 40 millió tonna kibocsátásra vonatkozó egységet, átszámítva 110 milliárd forintért". A Népszava tájékoztatása szerint Japán érdeklődött a magyar szén-dioxid kvóta iránt, de végül Csehországgal és Ukrajnával kötött üzletet. (MTI-Budapest)

Kína önkéntes vállalást tett energiahasznosítási hatékonyságának javítására
Kína csütörtökön bejelentette, hogy a globális felmelegedés elleni intézkedések keretében drasztikus mértékben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátás "hatásfokát".
A kínai kormány bejelentése szerint a GDP egy egységére eső szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szinthez képest 2020-ig 40-45 százalékkal csökkentik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy növelik az energia felhasználás hatékonyságát.
"Az intézkedés a kínai kormány nemzeti sajátosságokon alapuló önkéntes hozzájárulása a klímaváltozás elleni globális küzdelemhez" - fogalmaz a kormány közleménye.
Kína csütörtökön bejelentette, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök részt vesz a koppenhágai klímacsúcson az ország elkötelezettségének alátámasztására az üvegház hatást okozó gázok csökkentésére tett globális igyekezet mellett.
A bejelentést azt követően tette meg Kína, hogy a Fehér Ház is jelezte Barack Obama elnök részvételi szándékát a konferencia megnyitóján, hogy személyes jelenlétével is alátámassza az Egyesült Államok elkötelezettségét az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentése mellett.
Korábban már napvilágot látott az a pekingi álláspont, hogy - a nagy nyomás ellenére - Kína Koppenhágában nem tesz magára nézve kötelező vállalást a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozóan.
Kína már több alkalommal is nyilvánvalóvá tette, hogy kötelező érvényű kibocsátási kvóták lefektetésére törekszik a fejlett gazdaságok számára, de elutasít minden ilyen jellegű korlátozást saját magára nézve.

Megkezdődött az árvízvédelmi fejlesztés előkészítése a Tisza szolnoki szakaszán
Megkezdődött az árvízvédelmi fejlesztés előkészítése a Tisza szolnoki szakaszán a folyón 2000-ben bekövetkezett, minden addigi rekordot megdöntő árvíz után elvégzett rekonstrukciós munkák folytatásaként - mondta a területi vízügyi igazgatóság vezetője a projektet ismertetve újságírók előtt kedden Szolnokon.
Lovas Attila igazgató emlékeztetett arra, hogy a Közép-Tisza térségében 1999 óta három alkalommal alakult ki olyan árhullám, amelynek a magassága meghaladta a mértékadó árvízszintet. Ugyanakkor ezek az árhullámok a korábbiaknál tartósabbnak bizonyultak, alaposan lerontva a földtöltések állékonyságát.
A szakember jelezte, hogy a 2000. évi árvíz után az adott árvízvédelmi szakaszon több helyszínen megvalósult a megfelelő kiépítettség. A jelenleg előkészítés alatt lévő projekt keretében, szintén ezen a szakaszon az előírásoknak megfelelő kiépítettséget kívánják mindenütt elérni.
A fejlesztést alátámasztja az a tapasztalat, amely szerint az előírások alapján kiépített védműrendszeren a védekezési tevékenység kiszámíthatóbb és nagyságrendekkel kisebb költségű, mint a nem kiépített védműveken - hangsúlyozta a vezető.
Fazekas Helga projektfelelős arról beszélt, hogy a fejlesztés által érintett árvízvédelmi szakasz a megye legnagyobb lélekszámú kistérségének és jelentős ipartelepének árvízi biztonságát szavatolja.
A projektet a kormány által elfogadott, a 2007-2008-as időszakra vonatkozó Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akciótervei alapján készítette el a projektgazdaként a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A program elbírálása két fordulóban történik, a 2. fordulós pályázatot várhatóan 2010 májusában nyújtják be. A projekt befejezésének tervezett időpontja 2013 vége, a teljes beruházási költség 2,3 milliárd forint. (MTI-Szolnok)

ENSZ: Az emberiség egyharmada él sötétben
Az emberiség közel egyharmada él sötétben amiatt, hogy nem rendelkezik energiaforrással egy ENSZ-jelentés szerint.
Nyolcvan százalékuk a kevésbé fejlett országokban és Fekete-Afrikában él, és gyakorlatilag semmilyen esélyük sincs arra, hogy elérjék a 2015-re kitűzött fejlesztési célokat.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) tanulmánya szerint szoros kapcsolat van a mélyszegénység és az energiaellátottság között: a burundiak, csádiak, libériaiak mindössze 3 százalékának, a Ruandában, a Közép-Afrikai Köztársaságban és Sierra Leonéban élők kevesebb mint 5 százalékának és a mianmariak és az afgánok 13 százalékának van áramellátása.
"Jelenleg a fejlődő országok mintegy 1,5 milliárd lakója nem rendelkezik árammal, és 3 milliárd függ a szilárd energiahordozóktól (biomassza, szén) a fűtéshez és a főzéshez" - mutatnak rá a jelentés szerzői.
A tanulmányt az Egészségügyi Világszervezettel közösen végezték el 140 fejlődő országban, amelyek közül 50 szerepel a legkevésbé fejlett országok között, ahol 750 dollárnál kevesebb az egy főre jutó GDP. Az ötven ország közül 31 Fekete-Afrikában található.
"Tekintettel ezeknek az országoknak az energiához hozzáférési szintjéhez, világos számunkra, rendkívül nehéz lesz, hogy ezek az országok elérjék a 2000-ben kitűzött fejlesztési célokat, így 2015-ig felére csökkentsék a szegénységet" - mondta Takada Minoru, az UNDP energiaügyi és környezetvédelmi felelőse.
A cél eléréséhez arra lenne szükség, hogy további 1,2 milliárd embernek legyen árama, és 1,9 milliárdnak korszerű üzemanyaga a fűtéshez és a főzéshez. A kormányok nem tartják elsőrendű céljuknak, hogy ellássák energiával a lakosságot, inkább látványosan takarékoskodnak - mondta Takada.
A fejlődő világban a lakosság 46 százaléka használ biomasszát és szenet háztartási célokra, a falvakban ez az arány eléri a 71 százalékot. A tanulmány szerzői szerint évente kétmillió haláleset tudható be világszerte az ezekkel a tüzelőanyagokkal járó nagymértékű szennyeződésnek.

Hajdú-bihari Napló: napelemgyár építését tervezik Debrecen mellett
Környezetbarát napelemgyár építését tervezik a Debrecen melletti Bocskai-kertben - adta hírül hétfőn a Hajdú-bihari Napló.
A lap szerint a legmodernebb vékony rétegű szilícium technológiával épülő, évente 36 megawatt villamos energiát termelni képes gyárat a tervek szerint 24-36 hónap alatt húznák fel.
A gyár és az általa előállított termékek mínusz 40 és plusz 80 Celsius-fokos hőmérsékleti határok között teljes kapacitással tudnak áramot előállítani, és már a leghalványabb fény mellett is működnek - olvasható a Hajdú-bihari Naplóban. (MTI-Debrecen)

Uniós környezetvédelmi miniszterek: Koppenhágát sikerre kell vinni
Sikerre kell vinni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló decemberi koppenhágai
világkonferenciát - fogalmazta meg Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a közös uniós célkitűzést, a tagországok környezetvédelmi minisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozása kezdetén.
Az ENSZ által a dán fővárosba összehívott értekezleten az előzetes jelzések szerint nem várható kötelező jogi érvényű dokumentum elfogadása arról, mely országok, illetve ország csoportok milyen időhatárokon belül milyen mértékben csökkentsék a légkör felmelegedését okozó szén-dioxid-kibocsátásukat. A célul kitűzött "siker" így alighanem valamilyen politikai jellegű kötelezettségvállalást jelenthet a legfontosabb kérdésekben. Ennek elmaradása, a december 7. és 18. között tartandó koppenhágai konferenciának a kudarca Röttgen szerint világszerte katasztrofális következményekkel fenyegetne.
Az uniós szakminiszterek most a végső simításokat igyekeznek elvégezni a Koppenhágában képviselendő álláspontjukon. Fő célkitűzésnek azt tekintik, hogy 2050-ig sikerüljön 2 Celsius foknál megállítani a Föld átlagos évi hőmérsékletének emelkedését. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének 80-95 százalékát a fejlett ipari országokban kell realizálni.
Kérdés, hogy az ambiciózus európai célkitűzésekhez - illetve a célok eléréséhez szükséges anyagi áldozatvállaláshoz - mennyire lesznek partnerek az amerikaiak, a kínaiak, valamint a többi "feltörekvő" ország. A közelmúltban kedvező jelzéseket adott Oroszország és Brazília, de Washington és Peking álláspontja miatt egyelőre nem lehet jogilag kötelező formában pontosan rögzíteni a kötelezettségvállalásokat.(MTI-Brüsszel)

Több ponton harmadfokú az árvízvédelmi készültség a Közép-Tisza vidékén
A töltések védképességét lokálisan veszélyeztető sérülések miatt több ponton harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartanak fenn a Közép-Tiszán, a Zagyván és a Hortobágy-Berettyón - közölte a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetője pénteken az MTI-vel.
Lovas Attila igazgató tájékoztatása szerint a veszélyes helyek egyike a Tisza jobb partján, Pély közigazgatási területén található, miután az ottani töltéskoronán hosszirányú repedések keletkeztek, és a vízoldali rész süllyedni kezdett.
Jelenleg a károsodás mértékének kivizsgálását végzik a szakemberek.
A második veszélyforrás Szolnok belterületén, a Zagyva jobb parti fővédvonalának egy szakaszán alakult ki, ahol a töltés terméskő fala megsüllyedt és kibillent. A károsodott terület talajmechanikai vizsgálata és a helyreállítás tervezése megtörtént, a harmadfokú készültség a védbiztonság helyreállításáig lesz érvényben.
A harmadik problémát az okozza, hogy a Hortobágy-Berettyó jobb parti töltéskoronáján, Mezőtúr térségében kiüregelődéseket tapasztaltak a szakemberek, akik e helyen is vizsgálják a sérülés mértékét.
Lovas Attila beszámolt arról is: a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén, Karcag és Kisújszállás térségében két belvízvédelmi szakaszon másodfokú belvízvédelmi készültséget tartanak fenn. Az érintett térségben novemberben átlagban 93 milliméter csapadék hullott, ami kétszerese a sokévi havi átlagnak. A halastavak lecsapolása és a sok eső miatt a Hortobágy-Berettyó és a belvízcsatornák vízszintje egyaránt megemelkedett, így a víz a csatornákból már nem tud gravitációsan eljutni a folyóba. Az átemelést a két műszakban üzemeltetett szivattyútelepekkel biztosítják. (MTI-Szolnok)

Levegőminőségi előírások betartása miatt aggódik az EU
Levélben fejezte ki aggodalmát az Európai Bizottság nyolc európai uniós tagállamnak, köztük Magyarországnak amiatt, hogy késlekednek a levegő minőségének javítását célzó uniós jogszabályok egyikének teljesítésével.
Mint az uniós bizottság pénteki brüsszeli közleményében jelezte, az egyebek között a levegő köbméterenkénti portartalmát 50 mikronban meghatározó EU-irányelv esetében az érintett országok (Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Franciaország, Magyarország, Románia és Szlovákia) az eredeti 2005-ös határidő hatéves meghosszabbítását kérték, de tavalyi vizsgálatok alapján Brüsszel úgy véli: a kitolt határidő teljesítése felé sem haladnak kellő eredményességgel.
Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos szerint a szóban forgó intézkedés időbeli teljesítése a lakosság egészségének védelmét szolgálja, ezért kiemelten fontos, hogy minden tagállam mielőbb tegyen eleget az előírásnak.
A brüsszeli bizottság pénteken összesen több tucat szabálysértési eljárás indítását, folytatását, vagy lezárását jelentette be a tagországok ellen elsősorban a környezetvédelem, az adózás, a közbeszerzés, az állami támogatások, a pénzügyi szolgáltatások, a képzés terén. Magyarországra mindezek közül csak az említett levegőminőségi figyelmeztetés vonatkozik közvetlenül. (MTI-Brüsszel)

OS - Szélesre tárt kiskapuk - A HuMuSz a köztársasági elnökhöz fordul a termékdíj törvény miatt - I. rész
A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szerint a termékdíj törvény friss módosítása nem felel meg az uniós alapelveknek, nem segíti a hulladékmegelőzést, nem von
felelősségre, sérti a közérdeket. A törvényelőkészítő munka során a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) egy független szakmai partnertől rendelte meg az italcsomagolások életciklus-elemzését, amely kimutatta többek között, hogy a betétdíjas csomagolás környezetkímélőbb, mint az eldobó csomagolások visszagyűjtése és újrahasznosítása. Az elemzés a mai napig nem látott napvilágot, így a HuMuSz felkérte a szakértőt a közzétételre, és szakmai vitát kezdeményez a témában.
A termékdíj törvény múlt heti módosításának egyik fontos, közérdeket sértő eredménye, hogy a visszagyűjtött hulladék anyagában történő hasznosítása esetén is 100 százalékos termékdíj-visszatérítés érhető el. Ez ellentmond a 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvényben és az Európai Unió hulladék keretirányelvében megfogalmazott prioritásoknak, amelyek szerint az újrahasználat előbbre való, mint az újrahasznosítás. A fenti intézkedéssel ugyanis az eddig csak az újrahasználatra vonatkozó kedvezményt kiterjesztették a kevésbé támogatandó újrahasznosításra is.
A KvVM a termékdíjas egyeztető folyamat során megrendelt egy életciklus-elemzést, amely az italcsomagolások gyártásának, forgalmazásának, begyűjtésének és feldolgozási módjainak környezeti terhelésével foglalkozik. A vizsgálatot minden érdekcsoport örömmel fogadta. A tanulmány elkészült, de csak a bizottsági munka utolsó napján láthattuk egy prezentáció formájában, a háttértanulmány pedig azóta sem elérhető. Nem volt róla érdemi vita, nagyobb baj, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a vizsgálat tanulságait a termékdíj törvény módosításakor. A vizsgálat megállapításai közül több alapjaiban változtathatja meg a csomagolásokról és ezek gyűjtéséről, hasznosításáról alkotott elképzeléseinket és a mostani gyakorlatot.
újrahasználat és újrahasznosítás. Mi a különbség? A visszaváltható csomagolás esetén a fogyasztó visszaviszi azt a kereskedőhöz, és visszakapja a csomagolás árát, vagyis csak a tartalomért fizet. A gyártó a begyűjtött csomagolásokat épségben visszaszállítja üzemébe (azzal a vissza fuvarral, amivel odafelé a kereskedőhöz viszi az árut), mossa és újratölti. Az újrahasznosítás során a vásárló megveszi a terméket az árnak gyakran felét kitevő eldobó csomagolással együtt, majd azt ingyen elviszi a szelektív gyűjtőszigetekre, amit ismét csak az ő adójából finanszíroznak. Az onnan begyűjtött hulladékot a szigetektől egyenként és fajtánként elszállítják, a hasznosítónál egy erre a célra épült környezeti terhelést is jelentő üzemben bezúzzák, tisztítják, csomagolják, majd exportálják, mert itthon a papír kivételével gyakorlatilag nincs feldolgozóipara az így keletkező másodlagos nyersanyagnak. - FOLYTATÁS – (OS-Budapest)

OS - Szélesre tárt kiskapuk - A HuMuSz a köztársasági elnökhöz fordul a termékdíj törvény miatt - II. rész
Nyilvánvaló, hogy a második eljárás jóval nagyobb környezetszennyezéssel (számítsuk bele a szállítást, energiaigényt stb. is) jár, amit természetesen az utolsó fillérig a fogyasztó fizet meg. A minisztérium által készített életciklus-elemzés előzetes eredményei szerint a 3. vagy 4. újratöltés már egyértelmű környezeti előnyt hoz, ezért a jogalkotásnak ezt figyelembe kell vennie.
A vizsgálat másik elgondolkodtató tanulsága a HuMuSz értékelése szerint, hogy az üveg és az alumínium csomagolások minden grammját vissza kell gyűjteni, mert nagyon komoly terhelést okoznak, ezzel szemben felmerül a kérdés, hogy érdemes-e a PET-gyűjtést az eddigi módon preferálni.
"A Hulladék Munkaszövetség a köztársasági elnökhöz fordul levelében azért, hogy ne írja alá a termékdíj törvény módosítását." Nyilatkozta Szilágyi László a HuMuSz elnöke. "Elfogadhatatlan, hogy minisztérium által megrendelt tudományos elemzés által is igazolt tényeket egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják a törvényalkotók. A HuMuSz szakmai
vitát kezdeményez a sajtó nyilvánossága előtt az LCA tanulságairól, a lehetséges folytatásról, a további vizsgálatok finanszírozásáról, az eredmények megvitatásának intézményeiről, jogalkotási konzekvenciáiról. A hulladékcsökkentést fontosnak tartó több ezer szimpatizánsunk nevében elvárjuk a Parlamenttől, hogy a lakosságot, a társadalmi érdekeket képviselje, ne a kereskedők érdekeit szolgálja ki."
A HuMuSz álláspontja szerint a vizsgálatokat folytatni kell, méghozzá a nyilvánosság bevonásával. Fontos kérdés, hogy ki finanszírozza a méréseket, és kinek kell adatokat szolgáltatni. Az eredményeket minden érdekcsoport bevonásával közösen kell értelmezni, és figyelembe kell venni a jogalkotásban.
A Hulladék Munkaszövetségről
Hulladék Munkaszövetség 15 magyar környezetvédő szervezet szövetségeként működő független társadalmi szervezet. A Hulladék Munkaszövetség célja ráébreszteni az embereket arra, hogy a szemét keletkezése nem természetes. A hulladék a gondolkodásunkban kezdődik. A szervezet munkatársai és önkéntesei olyan termelési és fogyasztási rendszerek kialakításáért dolgoznak, amelyek fenntarthatóak és nem keletkezik bennük hulladék. Ebben partnernek tekintik a lakosságot, az állami és a gazdasági szféra döntéshozóit. Eszközeik a tanácsadás, a tájékoztatás, a szemléletformálás, a lobbi és a közösségi együttműködések ösztönzése a fenntartható jól lét érdekében. (OS-Budapest)
Bővebben: http://www.humusz.hu
Kiadó: Hulladék Munkaszövetség

FAO-csúcs - Hiányzik az elkötelezettség az éhezés elleni harcban
Hiányolta a konkrét elkötelezettséget az éhezés elleni harcban a FAO főigazgatója az
ENSZ élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) háromnapos csúcstalálkozójának második napján.
Jacques Diouf szerint a globális éhezés megszüntetésére évi 120 milliárd dollárra lenne szükség: ebből 76 milliárdra a fejlődő országoknak maguknak kellene kötelezettséget vállalniuk, míg 44 milliárdot a fejlett országoktól várna a FAO.
A szervezet már régóta szeretne 44 milliárd dolláros évenkénti elkötelezettséget "kicsikarni" a fejlett államoktól a fejlődők mezőgazdaságának támogatására, valamint számonkérhető menetrendet felállítani az éhezés megszüntetésre 2025-ig.
A Nyolcak (G8) júliusi csúcsértekezletén három évre 22 milliárd dolláros támogatást hagytak jóvá, de - Diouf szavai szerint - ezt "eddig nem mobilizálták".
A decemberi koppenhágai klímacsúcs a globális éhezés szempontjából is alapvető jelentőségű lesz, hiszen "nincs élelmiszerbiztonság klímabiztonság nélkül" - jelentette ki az ENSZ főtitkára hétfőn Rómában, az ENSZ élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének csúcstalálkozóján, amelyen mintegy hatvan ország állam- és kormányfője vesz részt. Ban Ki Mun felszólalásában hangoztatta, hogy az élelemhez való hozzájutást
alapvető emberi jog, hozzátéve, napjainkban több mint egymilliárd ember éhezik a Földön.
Luíz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy fogalmazott, hogy az éhezés a föld leggyilkosabb tömegpusztító fegyvere, amely nem katonákat, hanem civileket, köztük gyerekek tömegeit pusztítja el.
XVI. Benedek pápa a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy az élelmiszerágazatban nincs helye az árakat felhajtó spekulációnak. Szavai szerint az élelmiszereket nem lehet más árucsoportokhoz hasonlóan kezelni. A pápa szerint a világszerte növekvő éhezésre tekintettel tűrhetetlen a másik oldalon felhalmozott rendkívüli vagyon és pazarlás. (MTI/új-Kína/APA/AP-Róma)

Kisebb árhullám vonul le a folyók észak-magyarországi szakaszain
Kisebb árhullám vonul le a folyók észak-magyarországi szakaszain; gyengén árad a Tisza, a Bodrog és a Hernád is, ugyanakkor a vízállások meg sem közelítik az árvízvédelmi készültség elrendeléséhez szükséges szinteket - olvasható az észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ékövizig) honlapján hétfőn.
A Tisza tokaji vízmércéje hétfőn 499 centimétert mutatott, az első fokú árvízvédelmi készültséget 650 centiméter vízállásnál rendelik el. Szakemberek szerint a kisebb árhullám a folyó középső szakaszán várhatóan 2-3 méter vízszintemelkedést okoz, de ez nem jelent majd gondot.
A Bodrog vízszintje Felsőbereckinél 424 centiméteren állt hétfőn, 550 centiméteres vízszint kell az első fokú készültség elrendeléséhez.
A Sajó és a Tarna is gyengén árad, a vízállások ezeken a folyókon is lényegesen elmaradnak a készültségi szintektől. (MTI-Miskolc)

OS - Hálóban a környezetért
A hónap végén zárja egy éves projektjét a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KöTHÁLó. A 16 tagszervezettel működő zöld szervezeteket tömörítő szövetség vidéki
tagszervezetei körében jelentős fejlesztéseket tudott végrehajtani a lakossági tanácsadás fejlesztése érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A támogatás révén lehetőség nyílt arra, hogy a környezeti ügyekben tájékozódni kívánó lakosok ne csak az irodában érjék el személyesen a tanácsadókat, hanem nagyobb utcai rendezvényeken is. Megjelentek kisebb-nagyobb fesztiválokon, jeles napokon megmutatták, hogyan lehet kis odafigyeléssel nagyot tenni a klímaváltozás, a pazarlás és a szennyezés ellen.
A KöTHÁLó 60 vidéki és tematikus kampánynapján a tanácsadók mintegy 250 ezer résztvevőt értek el személyesen és a helyszínen csaknem 1900 érdeklődő ökolábnyomát számolták. Az átlagos 2,7 hektáros eredmény összességében biztató, mert a magyar 3,7-es átlagtól messze elmarad. Sőt, az internetes, a KöTHÁLó honlapjáról elérhető ökolábnyom teszt összesített eredményét (2,9 hektáros átlag) is felülmúlta.
Az ország több pontján különböző témában tartott vidéki tanácsadó- és utcai kampánynapon az ökolábnyom-számítás mellett környezetbarát termékbemutatóval és különböző tematikus programokkal várták az érdeklődőket. Az egyedi tervezésű standeszközök minden eleme a létező legtermészetesebb és a lehetőségekhez mérten újrahasznosítható anyagokból készült.
Az uniós forrás (KEOP) által finanszírozott eszközbeszerzés keretében a KöTHÁLó kizárólag EPEAT gold minősítésű, azaz a nemzetközi szinten legnagyobb környezetvédelmi elismerést kiérdemelt laptopokat és hozzá napelemes töltőt, későbbiekben GPS-es mobiltelefont vásárolt.
A projekt keretében a naprakész ismeretek megszerzése érdekében kidolgozták a tanácsadók távképzési rendszerét. A távoktatási rendszer tananyagát a környezetpolitika és intézmények, a zajvédelem, ökofogyasztás, ökotermelés, zöld közbeszerzés és esélyegyenlőségi, kommunikációs témákban fejlesztik.
A különböző tématerületeken tanácsokat nyújtó KöTHÁLó szórólapok aktualizálva negyven ezres példányszámban, újraszerkesztve jelenhettek meg, ezen kívül sikeres zöld kampányok címmel kiadványt szerkesztettek, melyben 10 sikeres környezetvédelmi kampányt ismertetnek, többek között a komposztálásról, energiahatékonyságról, hulladékcsökkentésről, tudatos fogyasztásról, biogazdálkodásról vagy éppen a Föld Napjáról és az Autómentes Napról.
A pályázat lehetővé tette, hogy a problémás, jogi és mélyebb szakmai ismereteket igénylő peres ügyekbe szakértőket vonjanak be, illetve az ökológiai építkezéstől a hulladékgazdálkodási témakörökig számos tanfolyamon vehettek részt a tanácsadók.
A tanácsadói tevékenység, mint ingyenes szolgáltatás hatékonyságát, a tájékoztatás gyorsaságát, szakszerűségét és a tanácsadók elérhetőségét, készenlétét egy megbízott monitorozó ellenőrizte.
A rendezvényekről és az elért eredményekről a www.kothalo.hu honlapon találnak információt (OS-Budapest) Kiadó: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)

Az APEC vezetői nem ígérik a széndioxid-kibocsátás megfelezését
Az ázsiai és csendes-óceáni országok vezetői szombati találkozójukon eltávolodtak attól a javaslattól, hogy 2050-ig felére csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Nyilatkozatuk eredeti szövegét annak ellenére "felvizezték", hogy Brazília előzőleg ígéretet tett saját kibocsátásának jelentős visszaszorítására a következő évtizedben.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján történt visszalépés tovább csökkenti a reményt, hogy az ENSZ decemberi klímacsúcsa olyan, jogilag kötelező keretet teremt, amelynek révén megelőzhető lenne, hogy a globális felmelegedés katasztrófákkal fenyegető mértéket öltsön.
A közös nyilatkozat 1990-es szinthez képest 50 százalékos csökkentést tartalmazó tervezete szombat estére már csak azt a változatot tartalmazta, miszerint a kibocsátást - az elkövetkező évekre korlátozott tetőzése után - "lényegesen csökkenteni kell 2050-re, annak elismerésével, hogy a tetőzéshez szükséges időkeret hosszabb lesz a fejlődő gazdaságokban".
Ha az "igen ellentmondásos" 50 százalékos csökkentés a nyilatkozatban marad, "az a tárgyalások megszakításához vezethetett volna" - jelentette ki újságírók előtt a kínai külügyminisztérium illetékese, akinek országát az üvegházhatást okozó gázok két legnagyobb kibocsátója közé sorolják a szintén az APEC-hez tartozó Egyesült Államokkal együtt.
A fejlődő államok a gazdag országokat tartják felelősnek az emberiség jelenlegi károsanyag-kibocsátásának nagyobbik részéért, s azt hangoztatják, hogy rájuk hárul a felelősség, hogy elsőként jelentős csökkentéseket hajtsanak végre. Néhányan közülük attól tartanak, hogy ha nagyravágyó kötelezettségeket vállalnak, az megfojtja gazdaságuk növekedését, és megakadályozza a gazdagabb országokhoz való felzárkózásukat.
Brazília pénteken mégis ígéretet tett arra, hogy károsanyag-kibocsátását 2020-ig az 1990-es szintre szorítja vissza, ami akár 20 százalékos csökkenést is jelenthet a Latin-Amerikában legerősebb brazil gazdaság által 2005-ben kibocsátott 2,1 millió tonna üvegházhatást okozó gázhoz képest.
A brazil kormány elhatározását azonnal üdvözölte az Európai Unió.
A 21 országot tömörítő APEC csúcstalálkozójának napirendjén a klímavédelem mellett a világméretű gazdasági válságból való kilábalás és a kereskedelem liberalizációjának témája is szerepel.
Ezzel kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök szombaton előrevetítette egy széles körű ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet létrehozásának lehetőségét, bejelentve, hogy az Egyesült Államok csatlakozni szándékozik a Chile, új-Zéland, Szingapúr és Brunei által már megalapított Transz-csendes-óceáni Partnerséghez (TPC).
A hír, amelyet Obama még Szingapúrba utazása előtt, Tokióban jelentett be, tapsot váltott ki a szingapúri csúcson.
Obama lépése egybecseng azokkal a felhívásokkal, amelyek szerint a globális válság leküzdéséhez inkább a szabadkereskedelem bővítésére van szükség mint protekcionista intézkedésekre.
A tanácskozás szombati megnyitásakor felszólaló állam- és kormányfők közül Felipe Calderón mexikói elnök is azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi protekcionizmus komoly fenyegetést jelent a globális válságból való kilábalásra. Egyben bírálta, hogy az országával szomszédos Egyesült Államokban is ilyen, a szabadkereskedelemmel gyökeresen ellentétes tendenciák mutatkoznak. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szintén a kereskedelmet akadályozó korlátok lebontását szorgalmazta.
Az APEC ausztrál kezdeményezésre jött létre még 1989-ben. Célja a szabadkereskedelem előmozdítása. A résztvevő országok együttesen a világ lakosságának több mint 40 százalékát, illetve a Föld teljes össztermékének 54, s kereskedelmének 43 százalékát adják. (MTI/Reuters/AP-Szingapúr)

Kanadai cég építene szélerőművet Ecséden
összesen 50 megawatt teljesítményű szélerőművet építene a heves megyei Ecséden a kanadai Wind Works Power Corp., miután opciós vételi megállapodást írt alá egy meg
nem nevezett projekttársaság tulajdonosával - derül ki a kanadai cég honlapján közzétett sajtóközleményből.
Az MTI úgy tudja, hogy a német SEVA Energie AG tervezett szélerőművet építeni Ecséden.
A projekt száz százalékáért 2010 januárjában 125 ezer, 2010 márciusában pedig 375 ezer dollárt fizet a Wind Works.
A közlemény szerint az ecsédi szélerőmű projekt engedélyezési eljárása várhatóan 2011 közepén fejeződik be.
Az ecsédi a Wind Works második szélerőmű-beruházása lenne. A cég múlt hétfőn jelentette be, hogy Belgiumban 10 megawatt teljesítményű szélerőmű projektről kötött szintén opciós vételi megállapodást. (MTI-Budapest)

Nabucco helyett energiatakarékosságot javasolnak a természetvédők
Magyarországnak az energiahatékonyság növelésével és megújuló energiaforrásokat létrehozó beruházásokkal kellene függetlenítenie az energiaellátását, és nem a drága Nabucco- gázvezeték megépítésével - közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat csütörtökön az MTI- vel.
A két szervezet szerint kizárólag a gázfelhasználás csökkentése jelenthet hosszú távú, fenntartható megoldást az energiaszektorban, ennek megvalósítása pedig elsősorban az épületek szigetelésével, megújuló energia beruházásokkal és az "esztelen pazarlás" megszüntetésével érhető el.
A civilek közös közleményükben arra kérik a magyar parlament Nabucco bizottságának tagjait, hogy éppen ezért egy esetleges újabb orosz-ukrán gázvitát ne használjanak fel a Nabucco melletti érvként.
Az MTVSZ szerint az átfogó megoldást segítené az általuk kezdeményezett éghajlatvédelmi törvény elfogadása is, amely környezetbarát úton élénkítené a gazdaságot, ezen belül 30 százalékkal növelné az építőipar teljesítményét, valamint mintegy 45 ezer új munkahelyet hozna létre. (MTI- Budapest)

Félpályás útlezárással tiltakoznak a kerepesiek az M31-esen folyó építkezés okozta károk miatt
Lezárták a Kerepesen átvezető 3-as főút 300 méteres szakaszán a fél pályát csütörtökön a környéken lakók, hogy így tiltakozzanak az M31-es autópálya gödöllői csomópontjának építése óta nagymértékben megnövekedett teherforgalom ellen - közölte az MTI- vel a főszervező, Nagy Anna helyi lakos.
A 10-től 12 óráig tartó félpályás útlezárás kiváltó oka, hogy év elejétől hatalmas, földdel és betonnal megrakott billenős teherautók százai dübörögnek át a községen reggeltől késő estig - mondta Nagy Anna. A főút hullámosodott, tele lett lyukakkal, a házak falai repedeznek, hullik a vakolatuk, süllyed az alapjuk, a zaj és a rezgés a Szabadság út e szakaszán szinte elviselhetetlen - tette hozzá a szervező, akinek a háza, s benne az üzlete is veszélybe került.
Nagy Anna úgy tudja, hogy a Budapest és Nagytarcsa között közlekedő sóderszállító teherautók számára kijelöltek ugyan egy, a települést elkerülő szolgalmi utat, ám a sofőrök mégis Kerepes főútján haladnak át arra hivatkozva: a határban se kávé, se cigaretta nem kapható. Nagy Anna információi szerint a gödöllői csomópontot építtető cég tavasszal lefotózta a már akkor is panaszkodó kerepesiek ingatlanjait, s megígérte, hogy megtéríti az esetleges károkat, ám az utóbbi időben a beruházáson dolgozó hét cég egyike sem vállal fel semmit- mondta a szervező, aki szerint oda-vissza rugdossák a labdát.
Jelenleg körülbelül 100 autó torlaszolja el az érintett útszakaszt, de a kárt szenvedett helyiek is kivonultak a tiltakozás helyszínére, ahol a rendőrök 5 percenként engedik haladni egyik, illetve másik irányból a forgalmat. Az akciótól a teherautók Kerepesről való kitiltását remélik a szervezők, akik ellenkező esetben pert indítanak. (MTI- Kerepes)

Árvízvédelmi készültség a Szamos és a Tisza romániai vízgyűjtő medencéjében
Árvízvédelmi készültséget rendeltek el a Szamos és a Tisza folyók romániai szakaszán, mivel az elmúlt órákban az esőzések miatt megnőtt valamennyi folyó és patak vízhozama.
Az Agerpres román hírügynökség Anca Bontot, a nagybányai vízgazdálkodási hatóság szóvivőjét idézi, aki szerint a Románia északnyugati részén fekvő Máramaros megye valamennyi folyójának vízszintjét figyelemmel követik, hogy idejében értesíthessék a helyi hatóságokat az esetleges áradásokról.
Az elmúlt napokban jelentős esőzések voltak, emiatt a Szamos, a Tisza, az Iza, a Visó, a Lápos és a Ruscova folyók vízhozama megnőtt, akárcsak a hegyi patakoké. A Tisza vízszintjének a megemelkedésében az ukrajnai esőzések is közrejátszanak, hiszen a folyó már Romániába is a szokottnál magasabb hozammal érkezik.
Romániában a Szerbiával szomszédos dél-nyugati Mehedinti, Gorj és Krassó-Szörény megyében áradásokról érkezett jelentés. A Realitatea hírtelevízió szerint a hatóságok narancssárga jelzésű, vagyis másodfokú árvízriadót rendeltek el, miután az esőzések miatt több települést is elöntött a víz. A Cserna-folyó három méterrel megnőtt, ezért
Herkulesfürdőn (Baile Herculane) a helyiek összegyűjtötték fontosabb értéktárgyaikat, és elhagyták házaikat. Egy Gorj megyei településen száz család szigetelődött el a külvilágtól, miután a Motru folyó elsodorta a település és a külvilág között kapcsolatot teremtő hidat. (MTI-Bukarest)

A dunakeszi láp érdekében feljelentést tett a Levegő Munkacsoport
A Pest Megyei ügyészséghez fordult a Levegő Munkacsoport a Budapestet Dunakeszitől elválasztó keskeny zöldterületen lévő láp védelmében.
A civil szervezet az MTI-hez szerdán eljutatott közleményében hangsúlyozza: arra kérték az ügyészséget, hogy nyújtson be óvást a területen lévő bevásárlóközpont parkolójára kiadott, másodfokon jogerőssé váló építési engedély ellen. Ellenkező esetben visszafordíthatatlan károsodás következik be a terület természeti értékeiben - fűzik hozzá.
A Levegő Munkacsoport szerint a lápok a természet védelméről szóló törvény értelmében védettek, és ezt semmilyen hatóság nem bírálhatja felül. (MTI-Budapest)

Fokozottan ellenőrzi a rendőrség az orvhorgászok miatt a Tisza-tavat
Fokozott ellenőrzést tart a rendőrség az orvhorgászat megakadályozására novemberben a Tisza-tónál - közölte a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság területi őrsparancsnoka hétfőn az MTI-vel.
A tározót ugyanis téli vízszintre apasztják, és ezen idő alatt egyes sekélyebb részeken a halak nagy tömegben maradnak vissza, könnyű fogást kínálva a rapsicoknak - tette hozzá Csúr Péter.
Az őrnagy elmondta: az akció során a vízirendőrök együttműködnek a terület halászati hasznosítóival, a rendőri társszervek tagjaival, a természetvédőkkel és a polgárőrökkel, hogy felderítsék és megakadályozzák a hallopásokat.
A Tisza-tavon és a szárazföldön állandó rendőri jelenlétet biztosítanak. A rendelkezésre álló technikai eszközök között van egy sötétedés után is bevethető, zárt felépítésű, fűthető kisgéphajó, amely hőkamerával és radarral is rendelkezik. A fokozott ellenőrzés idejére a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság többi őrsétől is érkezik erősítés, így a szolgálatba állítható vízirendőrök száma megháromszorozódik.
Az akció során a 124 négyzetkilométeres vízfelület felügyelete mellett a megelőzés jegyében a védőtöltéseken közlekedőknél átnézik a járművek csomagtartóját és utánfutóit, ellenőrzik a horgászati engedélyek meglétét. Emellett kiszűrik az ittasan vezetőket, és ügyelnek a természeti környezet, a vízminőség védelmére vonatkozó szabályok betartására is. Az eddig ellenőrzések során már többször kellett intézkedni olyan vízijármű-vezetők ellen, akik alkoholos állapotban közlekedtek - jelezte Csúr Péter.
A Tisza-tó apasztását október végén a Kisköre felső vízmércén mért 720 centiméteres vízállásnál kezdték meg. A művelet várhatóan november közepéig tart, addigra több mint egy méterrel csökken a tározó vízszintje. (MTI-Szolnok)

IEA: a jövő évtől újra nő a világ energiafelhasználása
A következő években tovább nő a világ energiafelhasználása, ha a nemzetközi közösségnek nem sikerül új klímamegállapodást tető alá hozni - derül ki a Nemzetközi Energia ügynökség (IEA) kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.
A következő öt évben az IEA évi 2,5 százalékos növekedéssel számol. Az olajkereslet évi egy százalékkal nő és az IEA hosszú távú becslései szerint 2030-ra eléri a napi 105 millió hordót. Tavaly napi 85 millió hordó volt a világ olajkereslete.
A világ energiafelhasználása 1981 óta az idén először fog érzékelhetően csökkenni - a válság miatt. Ez azonban a hosszú távú emelkedést nem állítja meg.
A tanulmány szerint a fosszilis energiahordozók maradnak továbbra is - messze vezetve a többi előtt - a vezető energiaforrások: a 2007-2030 időszakban a világ energiafelhasználásának várhatóan mintegy háromnegyedét adják. (MTI/dpa- London/Párizs)

Az USA és az EU megkettőzi a klímavédelmi erőfeszítéseket Koppenhága előtt
Az Egyesült Államok és az Európai Unió megkettőzi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a decemberi koppenhágai klímaváltozási csúcson megállapodás születhessen - számolt be az amerikai elnök a keddi washingtoni USA-EU csúcstalálkozó után.
A házigazda Barack Obama amerikai elnök kijelentette: kimerítő egyeztetéseket folytattak a klímaváltozás kérdéskörében, és egyetértettek, meg kell kettőzni az erőfeszítéseket az elkövetkező hetekben, hogy "megteremtsék a fejlődés kereteit". Ennek részleteiről azonban nem beszélt.
Obama a Fehér Házban folytatott megbeszéléseket mások mellett Fredrik Reinfeldttel, a soros EU-elnökséget betöltő Svédország kormányfőjével, José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, valamint részvételével, valamint Javier Solanával, az EU közös kül- és biztonságpolitikai képviselőjével.
Barroso azt mondta, optimistább, mint korábban, Obama "megváltoztatta a klímaváltozási tárgyalások klímáját". Meggyőződése szerint az Egyesült Államok erős vezetésével valóban elérhető a megállapodás a klímaváltozást okozó gázok csökkentéséről a december 7. és 18. közötti dániai csúcstalálkozón. (Korábban még úgy foglalt állást, hogy Koppenhágában nem várható egy kiotói jellegű átfogó, kötelező érvényű klímavédelmi szerződés elfogadása.)
Az USA-EU csúcstalálkozó részvevői az elfogadott közös nyilatkozat szerint megegyeztek arról, hogy előmozdítják egy nagyratörő, átfogó nemzetközi klímaváltozási szerződés elfogadását Koppenhágában. Az a közös törekvés, hogy egy alacsonyabb szénfelhasználású növekedési pályára álljon a világ, a káros gázok kibocsátása 2050-ig 50 százalékkal csökkenjen. Megállapodtak, együttműködnek "jelentős pénzügyi források" előteremtése érdekében, hogy a fejlődő országok is támogassák a klímavédelmi törekvéseket.
A klímavédelmi erőfeszítések egyik akadályát a washingtoni kongresszus jelenti. A szenátus demokrata tagjai annak ellenére napirendre vették az amerikai széndioxid-kibocsátás visszafogásának kérdését, hogy a republikánusok bojkottálják a vitát, mert el akarják halasztani az erről szóló törvény meghozatalát. A demokrata törvényjavaslat szerint az Egyesült Államok 2020-ig 20 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest.
Az USA-EU csúcstalálkozó részvevői megerősítették azt is, hogy elkötelezettek az erőteljes gazdasági felépülés mellett, és ennek érdekében további lépéseket tesznek. ígéretet tettek arra is, hogy a növekedés létrejöttével "összehangolt távozási stratégiát" dolgoznak ki, vagyis együttműködnek azoknak az intézkedéseknek a visszavonása terén, amelyek bevezetését a válság indokolta. (MTI-Washington)

FVM: növényszermaradékkal szennyezett az élelmiszerek 0,8-1,2 százaléka
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Növényvédőszermaradék - analitikai Laborhálózata az idén közel 250.000 növényszermaradék vizsgálatot végzett el, a hazai minták 1,2 százalékában, a külföldről (az EU-ból, illetve harmadik országból) származó minták 0,8 százalékában mutattak ki a megengedett határérték feletti szermaradékot.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája ezt az MTI megkeresésére közölte szerdán, azzal kapcsolatban, hogy a Levegő Munkacsoport sajtóközleményben fogalmazta meg azt a véleményét: a gyártók és nem a lakosság érdeke érvényesül Magyarországon a növényvédőszer-szabályozás végrehajtásában.
A minisztérium közleménye szerint a vizsgált minták 60 százaléka volt magyar, 40 százaléka külföldi termék.
A kifogásolt minták között csemegeszőlő, fejes saláta, grapefruit, köszméte, narancs, olajtökmag, retek és uborka szerepelt. A tavalyihoz képest a szakemberek megállapítása alapján lényegesen csökkent a határérték feletti szermaradékot tartalmazó minták száma.
A kifogásolt termékekben kimutatott hatóanyagok egyebek mellett strobilurin, szerves foszvorsav-észter, ftálimid-származék, piretroid, karbamát és benzimidazol csoportokba tartozó vegyületek voltak.
A magyar ellenőrző hatóság jól megtervezett éves monitoring programmal, széleskörű vizsgálati sorral - 250-300 hatóanyagot jelent -, valamint nemzetközileg is elismert szakmai felkészültséggel szeretne megfelelni a magyar fogyasztók elvárásainak - tájékoztat az FVM sajtóirodájának összegzése.
A Levegő Munkacsoport szerint ugyanakkor jelenleg a hazai boltokban kapható zöldségek és gyümölcsök több mint 40 százaléka növényvédő szerekkel szennyezett, és több, forgalomban lévő permetszer lehetséges rákkeltő, vagy károsítja a hormonrendszert.
A változásokat a mostani gyakorlaton indokolja továbbá a Levegő Munkacsoport szerint az is, hogy idei felméréseik alapján: a magyar lakosság döntő többsége - 84 százaléka - szerint az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az emberek egészségére.
A félelmek megalapozottak állítja a civil szervezet, hiszen a civil szervezet nyár elejei vegyszermaradék-vizsgálatai során 16 paprikamintából 10-ben, 17 epermintából pedig 13-ban talált vegyszermaradékot.
Egy Marokkóból származó paprikában a lehetséges rákkeltő dimethoate koncentrációja közel hétszerese volt a megengedettnek, egy epermintában pedig a határérték kétszeresét érte el az egyik permetszer mennyisége.
Az FVM sajtóirodája közölte továbbá még azt is: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló, ide vonatkozó tavaly hozott törvény felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben szabályozza a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény kiadásának, összeállításának és közzétételének rendjét.
E felhatalmazás alapján alakult meg a Növényvédelmi Bizottság azzal a céllal, hogy az élelmiszerlánc területén olyan objektív testület működjön, amely alkalmas a szakmai irányelvek és gyűjtemények összeállítására a társadalmi igények és szempontok figyelembe vételével.
A szóban forgó bizottság kellő szakmai felkészültségét és objektivitását az MTA érintett kutatóintézete, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a Magyar élelmiszerbiztonsági Hivatal, a környezetvédelmi szaktárca és a felügyeletet ellátó FVM intézményei által delegált tagok, valamint a gyártók és forgalmazók képviselői biztosítják.
Továbbá az agrártárca üdvözli és támogatja a növényvédő szerekkel kapcsolatos új közösségi jogszabálytervezetek általános céljait. Véleménye szerint a Magyarországon létre hozott Növényvédelmi Bizottság garanciát ad, az e tárgykörben hozott uniós irányelv által a tagállamokra rótt kötelezettségek teljesítéséből fakadó feladatok kellő szakmai felkészültséggel és objektivitással történő ellátására - tartalmazza az FVM sajtóiroda közleménye. (MTI-Budapest)

Magyarországnak is minél előbb reagálnia kell a klímaváltozásra
Magyarországnak is érdeke, hogy minél előbb reagáljon a klímaváltozás kihívásaira, hiszen így a későbbiekben mérsékelheti az éghajlat felmelegedéséből fakadó társadalmi, mezőgazdasági, és közlekedési károkat - hangzott el a "Jövő megoldandó kérdései" címmel rendezett konferencián szerdán, Budapesten.
Anders Wijkman volt svéd EP-képviselő a konferencia sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Svédország a világon elsőként vezetett be úgynevezett "klímaadót", amelynek hatására a korábbi 95 százalékról minimálisra csökkent a fűtéshez felhasznált szén-, illetve atomenergia.
A Magyarország számára is kedvező lehetőségeket kínáló biomassza elterjedésével egyszerre jártak jól a lakosság, a farmerek és az erdészek, míg az országnak gyakorlatilag megszűnt a fosszilis energiaigénye - fűzte hozzá a politikus.
Denis Meadows amerikai társadalomtudós szintén azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak elemi érdeke lenne az orosz földgáz iránti függőség csökkentése.

OS - Ne égessünk, ne zsákoljunk, komposztáljunk
Ha másból nem is, a településeink felett egyre sűrűbben gomolygó füstfellegekből csalhatatlanul megállapítható, hogy ismét beköszöntött az ősz. A levélégetés napjainkra modern "népszokássá" váló, egészségkárosító és környezetszennyező, szertartása sokaknak okoz bosszúságot. Pedig lenne más megoldás is. Egy természetes folyamat segítségével az eddig haszontalan hulladéknak tekintett szervesanyagok komposzttá, vagyis humusszá alakulhatnak.
Bármilyen megdöbbentő is, de a háztartási hulladék harmada-fele olyan természetes eredetű szervesanyag, amely megfelelő körülmények között, egy természetes folyamat során a növényvilág számára nélkülözhetetlen tápanyagforrássá alakul. A folyamat a talajban lakó megszámlálhatatlan apróbb, nagyobb élőlény, például baktérium, gomba, rovar, giliszta közreműködésével évmilliók óta zajlik, ha éppen mint manapság nem akadályozzuk meg. Márpedig a lomb, a faágak elégetésével, vagy a konyhában keletkező krumplihéj, almacsutka, salátalevél, káposztatorzsa, borsóhüvely és ki tudja, még mi minden kukába gyömöszölésével, hulladéklerakóba száműzésével éppen a komposzt keletkezése elé görgetünk áthághatatlan akadályokat. Nagyanyáink, nagyapáink kertjének félreeső zugában megszokott szemétdomb, trágyadomb, esetleg trágyagödör nem volt más, mint egy valódi komposztáló "mű". Őseink számára ugyanis magától értetődő volt, hogy a háztartásban, a ház körül keletkezett olyan szervesanyagokat, amelyeket a háziállatok nem "hasznosítottak", a természet visszafogadta, hogy újra életet leheljen beléjük. Azt kell tehát gondolnunk, hogy elődeink többet tudtak természetes környezetükről, mint az emberi elme szülte technológiáktól megrészegült utódaik. Manapság ugyanis ezeket az anyagokat ugyanúgy hulladéknak tekintjük, mint a modern kor olyan jelképes termékeit, mint a műanyag palack vagy az alumínium sörös doboz. Annak, hogy a komposztálható szervesanyagokat zöldjavaknak nevezzük éppen az az oka, hogy szeretnénk határozottan megkülönböztetni egymástól ezeket az életünket kísérő végtermékeket. Legegyszerűbb módszer az lenne, ha egyáltalán nem foglalkoznánk a lehulló levelekkel, hiszen hasonlóan a természetben zajló folyamattal a kertünk talajára hullva tavaszig jelentős mértékben átalakulnának, komposztálódnának.
A füvet, az aljnövényzetet semmiféle károsodás nem érné, hiszen azok úgyis téli nyugovóra térnek. A tavaszra jelentős mértékben átalakuló falevelek, pótolnák a talajból az előző évben felhasznált tápanyagokat, friss életerőt biztosítva kertünk növényei számára. Másik módszer a mulcsozás, azaz talajtakarás. Ennek az ugyancsak ősi módszernek az alkalmazása során az összegyűjtött faleveleket, nyesedékeket fáink, bokraink alá hordhatjuk, ahol talajtakaróként működve a bomlási folyamat alatt megvédik a talajt a kiszáradástól, megakadályozhatják a számunkra nemkívánatos növények kicsírázását. A tél beállta előtt azután téli szállást keresve ide költözhetnek a katicabogarak, sündisznók és más élőlények. Persze a komposztálás mellett is dönthetünk.
Az ősszel keletkező nagymennyiségű levél, ág nyesedék komposztálásához legalkalmasabb egy rácsos szerkezetű, az ezeket az anyagokat leginkább lebontó gombák számára elegendő fényt biztosító komposztáló. A közhiedelemmel ellentétben a diólevél is komposztálható, mivel a benne lévő növekedésgátló anyagok teljes mértékben lebomlanak és átalakulnak. A dió, a platán, gesztenye levelei nehezebben bomlanak, de vannak könnyebben bomlók is: ilyenek a gyümölcsfák, a nyár vagy a nyírfa levelei. Ha biztosítjuk a komposztálódó anyagok folyamatos nedvesen tartását, jelentősen meggyorsíthatjuk a komposztképződés folyamatát.
Jó komposztálást!
Kiadó: SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület (OS-Budapest)

"ökojegy" a német vasútnál
A környezetvédelem bajnokának szerepére áhítozik a német vasút, a Deutsche Bahn.
A társaság hétfőn bejelentette, hogy úgynevezett ökojegyeket kíván kibocsátani azoknak a cégeknek, amelyek a vasutat használják hivatalos utazásaikhoz. A cél az, hogy a befolyt összegből olyan áramot vásároljanak, ami lehetővé teszi a klímát kímélő, széndioxid-kibocsátás nélküli utazást.
A koncepció szerint az ökojegyek átlagban 1 százalékkal kerülnek többe majd, mint a hagyományos jegyek. Egy Berlin és Frankfurt közötti, a másodosztályra szóló jegy ára jelenleg 111 euró, az "ökojegy" ugyan erre a szakaszra csupán 76 centtel kerülne többe. Minél több cég vásárolna mégis ilyen - megemelt árú - jegyet, annál több pénz állna rendelkezésre az úgynevezett regeneratív energia alkalmazására.
A német vasút egyik vezetője nyilatkozatában hangsúlyozta: partnereikkel példát kívánnak mutatni arra, hogy a környezetvédelem előbbre vitele a gazdasági válság idején is lehetséges. Közölte, hogy több nagy cég, köztük a német posta, a SAP vagy a McDonald's Deutschland már jelezte közreműködési - azaz jegyvásárlási - készségét.
A vasút ugyanakkor már előre is tervez. Arra gondol ugyanis, hogy megfelelő kereslet esetén a szóban forgó "ökojegyek" rendszerét a magán utasok számára is kiterjeszti.
A Deutsche Bahn az általa felhasznált áram mintegy felét szénerőművektől szerzi, egynegyedét pedig különböző atomerőművektől. A jövőben - az "ökojegyek" segítségével is - a vízierőművekre és általánosságban a megújítható energiaforrásokra kíván fokozatosan áttérni. (MTI-Berlin)

Kína megálljt parancsol az illegális hulladékimportnak
Kínában minden az országba érkező szilárd hulladékot elektronikus ellenőrzésnek fognak alávetni, hogy megelőzzék a hulladékcsempészést közölték a hét végén kínai vámhivatali illetékesek.
A kínai fővámhivatal bejelentette, hogy minden hulladékimportnak kézi ellenőrzésen kell átesnie, ha az eletronikus átvizsgálás illegális anyagok jelenlétét jelzi.
A főhivatal figyelmeztetett arra, hogy szigorúan fognak eljárni mindazokkal szemben, akik nem jelentik be őszintén az import pontos tartalmát.
Kína korlátozottan ugyan, de engedélyezi néhány újrahasznosítható hulladék importját, mint például a poliszilikon, vagy a műszál, amelyek ismét nyersanyagokká alakíthatók. Tilos viszont például különböző használhatatlanná vált elektronikus szerkezetek, háztartási és orvosi berendezések behozatala az ország területére.
Az elmúlt években a fejlett országok környezetük védelme érdekében egyre nagyobb mennyiségben szállítják fejlődő államokba többnyire elektronikus hulladékaikat, így Kínában is megszaporodott az illegális szemétbehozatal. Ebben jelentős arányban szerepelnek például a használt fémhuzalok, az elektronikus mérőműszerek és nyomtatott áramkörök.
A kínai vámszervek 2007-től 20 ezer tonna csempészett szilárdhulladékot foglaltak le, benne közel 1700 tonna használt ruhával. (MTI-Peking)

Környezetbarát ház, környezetbarát család - pályázatot hirdet Miskolc
Pályázatot hirdet Környezetbarát ház, környezetbarát család - Miskolc 2009 címmel a város polgármesteri hivatalának építési és környezetvédelmi osztálya – adta hírül a település önkormányzatának tájékoztatása alapján az MTI önkormányzati Sajtószolgálata (öS).
A pályázaton a benyújtást megelőzően Miskolcon használatba vett lakóépületek, illetve a megvalósított átalakítások, bővítések, felújítások, korszerűsítések építtetői vehetnek részt, valamint azok a családok, amelyek háztartásuk vezetése során - igazoltan - környezetkímélő, környezetbarát megoldásokat alkalmaznak.
A beadványban részletesen ismertetni kell az alkalmazott környezetbarát, energiatakarékos, illetve ökológiai szempontból előnyös műszaki és egyéb megoldásokat, így kitérhetnek például a tájolás, a fűtés-hűtés, a víz és az elektromos energia felhasználása, a világítás, a melegvíz előállítása, a hő-, a víz- és a hangszigetelés, az építőanyagok, az épületszerkezetek, a technológiai megoldások kérdésére.
Az önkormányzat a pályázathoz támpontként felsorolta a környezetbarát életmód néhány lehetséges ismérvét. így említést tett az energiatakarékos izzók, háztartási gépek, számítástechnikai eszközök használatáról, az olajat, zsiradékot nem igénylő sütő- és főzőedények alkalmazásáról, a környezetbarát vásárlói és fogyasztói szokásokról.
Ide sorolható a saját előállítású és a biojellegű élelmiszerek fogyasztása, a víztakarékos csaptelep, a házi komposztálás és szelektív hulladékgyűjtés, valamint a tömegközlekedés, illetve a kerékpározás, gyaloglás előnyben részesítése a saját használatú gépkocsi helyett.
A pályázat benyújtási határideje november 9., eredményt november 19-én hirdetnek. Az első három helyezett pénzjutalomban részesül (150, 100, illetve 50 ezer forint), a további nyertesek tárgyjutalmat kapnak, emellett az elismert jó megoldásokat széles körben ismertetik. (MTI-Miskolc)

Téli vízszintre kezdték el apasztani a Tisza-tavat
Megkezdődött hétfőn a Tisza-tó téli időszakra meghatározott és jövő tavaszig érvényben lévő vízszintjének beállítása; a november közepéig tartó művelet során több tíz millió köbméter vizet engednek le a 124 négyzetkilométer vízfelületű tározóból - közölte a szolnoki központú Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-kövizig) sajtóreferense az MTI-vel.
Szécsi Kata tájékoztatása szerint a vízszint csökkentésére azért van szükség, hogy a téli időjárás okozta veszélyeket elhárítsák, elsősorban, hogy megakadályozzák a tavon kialakuló jégtakaró partrombolását.
Naponta 5-8 centimétert apad majd a Tisza-tó, ezt a mértéket a vízjárásra, a hidrometeorológiai helyzetre és a halvándorlásra tekintettel módosíthatják. A Tisza-tó téli vízszintjének 1,15 méteres csökkentése után Kisköre-felső vízmércén 610 centiméter körüli lesz a vízállás.
A Tisza-tó téli vízszintjének mértékét a Köti-kövizig a part menti önkormányzatokkal, a hatóságokkal, a létesítmény-üzemeltetőkkel, a horgász- és turisztikai szervezetekkel előzetesen egyeztette, az ürítési tervet a velük való egyetértésben határozta meg.
A tározótó tavaszi vízszintre emelését 2009. március közepén-végén tervezik. A műveletek végrehajtását egy esetleges árhullám levonulása befolyásolhatja. (MTI-Szolnok)

Bezárt szemétlerakókat ellenőriztek a zöldhatóságok
A környezetvédelmi hatóságok 198 helyszínen ellenőrizték az uniós előírásoknak nem megfelelő, ezért a nyár közepén bezárt hulladéklerakókat, azt vizsgálva, hogy a létesítmények valóban felhagytak-e korábbi tevékenységükkel - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) kedden az MTI-vel.
A hatóságok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bezárt létesítmények fogadnak-e üzemszerűen hulladékot, az üzemeltetők megfelelően lezárták-e a területet, gondoskodtak-e a felszín letakarásáról, elvégzik-e a szükséges monitoring tevékenységet. A szakemberek ezenkívül felmérték a lakosság által illegálisan ráhordott hulladékok típusát és mennyiségét is.
Az ellenőrzések során kiderült, hogy a bezárt létesítmények jó része valóban felhagyott a korábbi tevékenységével: a 198 lerakóból mindössze 9 működött tovább üzemszerűen - így a fábiánsebestyéni, a kevermesi, a mátraballai, a hidasnémeti, a gönci, az ajkai, a borsosberényi, a valkói és a békésszentandrási -, de a felszólított üzemeltetők egy része felhagyott illegális tevékenységével és a szükséges bírságolási eljárások is megindultak. Néhány esetben a hiányzó földtakarás és a korábban rosszul végzett lerakási tevékenység miatt égő, füstölgő lerakókat is azonosítottak, ezenkívül több esetben hiányzott vagy nem volt megfelelő a lerakók felszínének takarása, amelynek pótlására a hatóságok kötelezték az üzemeltetőt.
A szaktárca a közleményben kiemeli: a hatóságok minden esetben megtették a szükséges intézkedéseket, súlyuktól függően az egyszerű felszólítástól a bírságolási eljárásig, illetve a büntetőfeljelentés megtételéig. Az ellenőrzések folyamatosak lesznek a közeljövőben is, az egyes helyszíneket a hatóságok figyelemmel követik és a rendelkezésükre álló eszközökkel kikényszerítik a jogszerű környezethasználatot. (MTI-Budapest)

Hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tüntettek Olaszországban
Az olasz partoknál elsüllyesztett hajóroncsokban rejlő mérgező hulladékok ellen tiltakoztak szombaton a dél-olaszországi Calabriában.
Mintegy ezer ember, köztük környezetvédők, politikusok és helyi halászok vonultak az utcára Amantea településen és követelték a kormánytól a veszélyes anyagok okozta problémák megoldását. A Legambiente nevű környezetvédelmi szervezet elnöke szerint az államnak több pénzt és figyelmet kellene szentelnie a szennyezett területek megtisztítására.
A Reggio Calabria-i ügyészség szerint az olasz maffia 32 olyan hajót süllyesztett el, amely fedélzetén mérgező anyagot - tóriumot, plutóniumot, ammónium-szulfátot - szállított. Számos hajó a calabriai partoknál veszett a tengerbe. Szeptember közepén Cetraro város partjainál bukkantak rá a Cunsky nevű teherhajóra, amelyet feltehetően radioaktív anyagokkal a fedélzetén süllyeszthetett el a ,Ndrangheta calabriai maffia évekkel ezelőtt. A hatóságok egy bűnbánó maffiózó vallomása alapján bukkantak a roncs nyomára, de a rossz időjárási viszonyok miatt még nem tudták felmérni, valójában mennyire veszélyes anyagok kerültek a tengerbe.
Ugyanezen a környéken a közelmúltban Aiello Calabro és Crotone partjainál is radioaktív hulladékokat találtak. (MTI/dpa/AFP- Amantea/Róma)

Jogilag kötelező egyezményre törekszik a koppenhágai konferencia házigazdája
Jogilag kötelező érvényű és már 2010-től hatályos egyezmény elfogadására törekszik Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő, a decemberi koppenhágai klímakonferencia házigazdája.
Rasmussen kezdeményezte szombaton, hogy minél több állam- és kormányfő tartson ezentúl hetente videokonferenciát a találkozó előkészítéseként. A dán miniszterelnök szerint egy ilyen jellegű egyeztetésen először Kevin Rudd ausztrál kormányfő és Felipe Calderón mexikói elnök vehetne részt. Rasmussen a "koppenhágai elkötelezettek körét" szeretné így létrehozni, amely hozzájárulhatna ahhoz, hogy rávegyen minél több vezetőt a személyes részvételre a decemberi konferencián.
"Az, hogy Koppenhágában nem tudunk majd minden jogi részlet felől megegyezni, még nem lehet indok a passzivitásra" - vélte Rasmussen annak kapcsán, hogy számos nagyhatalom, köztük az amerikai kormány is a hírek szerint csak szándéknyilatkozat elfogadására készül decemberben.
A The Times című brit napilap szerint Barack Obama "nagyon valószínű, hogy nem utazik el a koppenhágai klímakonferenciára. Az amerikai elnök ehelyett esetleg december 10-én Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor tartandó beszédében az éghajlatváltozásra és más környezeti kérdésekre helyezheti majd a hangsúlyt" - írta a lap internetes oldalán szombaton. (MTI/dpa- Koppenhága/London)

Tüntetések világszerte az éghajlat védelme érdekében
Több ezren tüntettek szombaton Sydneytől Stockholmig, Párizson, Berlinen és Madridon át, hogy a koppenhágai éghajlatvédelmi értekezlet előtt öt héttel mozgósítsák a világ közvéleményét az általános felmelegedés problémája kapcsán.
A megmozdulások Sydneyben kezdődtek, ahol tüntetők ezrei gyűltek össze a kikötőben és a híres Bondi strandon. A tüntetők "350" feliratú transzparenseket lobogtattak. A 350-es szám utalás a levegő biztonságos széndioxid-koncentrációjára (350/millió levegőrészecske). A tüntetők szintén a 350-es számot formázták meg testükkel a sydneyi operaház lépcsőjén állva, míg a székesegyház harangja 350-szer kondult meg.
A Párizsban összegyűlt több száz tüntető 12 óra 18 perckor csengette meg mobiltelefonját és a magával hozott ébresztőórákat, utalva arra, hogy december 18-án lesz a koppenhágai konferencia zárónapja.
A tüntetők a politikusokat - élükön Nicolas Sarkozy elnökkel – akarták ily módon felébreszteni, hogy készüljenek fel a konferenciára, amely előtt október 29-30-án európai uniós csúcstalálkozó lesz. "Nicolas, ébredj fel" - volt olvasható az egyik transzparensen.
A létfontosságúnak tekintett koppenhágai konferencián tervezik elfogadni az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljait felsoroló, de 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyv helyére lépő nemzetközi egyezményt.
Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő azonban figyelmeztetett, hogy a tárgyalások nem haladnak olyan tempóban, amely lehetővé tenné egy nemzetközi megállapodás elfogadását Koppenhágában.
"Már két éve tartanak a megbeszélések, és nagyon lassú és fájdalmas haladást értünk el. Világos, hogy a jelenlegi ütemben a konferenciáig hátralévő hetek alatt nem érünk el odáig" - közölte Rasmussen egy közleményben.
A december 7-18 között tartandó konferencián 192 ország vesz részt.
Stockholmban mintegy harmincan követeltek azonnali tárgyalásokat a klímaváltozásról. Berlinben mintegy 350-an - Angela Merkel kancellárt ábrázoló maszkban - gyűltek össze a Brandenburgi Kapunál. Isztambulban az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz-híd alá állított hajón követeltek "Munkahelyeket, éghajlatot és igazságot".
A madridi Puerta del Solon a társadalmi, környezetvédő és szakszervezetek alkotta Klímaváltozás elleni Platform paródiát mutatott be az "éghajlatváltozás tragikus következményeiről". (MTI/AFP- Párizs

Vasárnap kezdődik a téli időszámítás
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás; hajnali három órakor 2 órára kell visszatekerni az órákat. Az átállás a MÁV és a Volán menetrendjét is érinti - közölték a közlekedési társaságok az MTI-vel.
A MÁV menetrendjét a társaság közlése szerint bár módosítani nem kell, néhány nemzetközi vonat a határállomásokon, illetve a belföldi járatok a kiinduló állomásokon várják be a téli időszámítás szerinti indulási időt.
A Budapestről Bukarestbe induló Dacia nemzetközi gyorsvonat Lőkösházán,  a Bukarestből Budapestre tartó Dacia expressz Békéscsabán várja be atéli időszámítás szerinti indulási idejét. A Beograd nemzetközi gyorsvonat Belgrád felől érkező budapesti járata Kiskunhalason várakozik a téli időszámítás szerinti indulási időre - olvasható a MÁV közleményében.
Azokat a kettő és három óra közötti belföldi személyvonatokat, amelyek menetrend szerint hajnali három óráig nem érkeznek meg a célállomásukra, a vonatindító állomások már a téli időszámítás szerint indítják.
E szerint október 25-én a Székesfehérvárról Budapest-Déli pályaudvarra 2 óra 52 perckor induló, a Somoskőújfaluról Hatvanba 2 óra 17 perckor, a Lajosmizséről ócsára 2 óra 50 perckor, a Mátészalkáról Zajtára 2 óra 50 perckor és a Mátészalkáról Tiborszállásra 2 óra 55 perckor induló vonat, továbbá a Dombrádról Herminatanyára 2 óra 38 perckor, Balsáról Herminatanyára 2 óra 56 perckor induló vonatpótló autóbusz csak az óraigazítás után, immár a téli időszámítás szerint indul.
A Volánbusz belföldi járatait nem érinti az óraátállítás, az úton lévő nemzetközi autóbuszjáratok - amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik - a meghirdetettnél 1 órával korábban érkeznek úti céljukhoz.
Közlésük szerint az átállás a többi között az athéni, genfi, a hamburgi, londoni, szófiai és a kijevi járatokat érinti.
A Malév tájékoztatása szerint nem lesz közlekedő járatuk, de október 25-től léptetik életbe téli menetrendjüket. Ebben az időszakban 38 ország, 61 városát érhetik el a magyar nemzeti légitársaság és partnereinek gépeivel Budapestről. Egyes útvonalakon így Hamburgba, Rómába és Stockholmba a tavaly téli időszakhoz képest gyakrabban repül a magyar légitársaság, de új célállomásokat - így Ammant - is elérhetővé teszik.
Kapás Mihály a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) országos diszpécserszolgálatának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: az őszi átállás során nem spórol meg az ország energiát, általában ugyanolyan szinten marad a fogyasztás, tavasszal viszont mérhetően kevesebbet fogyasztunk.
Kifejtette: az átállásnak köszönhetően az ország átlagosan egynapi villamosenergia-fogyasztást spórol meg, ez 120 ezer megawattóra. Ha feltételezzük, hogy egy évben egy háztartás 3000 kilowattórát fogyaszt, akkor ez 40 ezer háztartás teljes évi fogyasztását jelenti - tette hozzá.
Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári és téli időszámítást, az energiával való takarékoskodás érdekében. Az átállást szabályozó 1996-os kormányrendelet szerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. (MTI-Budapest)

OS - A KVVM Sajtóiroda közleménye - Már a vakok és gyengénlátók számára is elérhető a természetvédelem hivatalos honlapja
A napokban egy új fejlesztéssel bővült a zöldtárca kezelésében lévő www.termeszetvedelem.hu honlap. A természetvédelem hivatalos honlapján elérhető egy akadálymentesített kontrasztos felület, amely a vakok és gyengénlátók számára is lehetővé teszi az oldal szöveges tartalmának böngészését. A program egy szövegfelolvasó alkalmazást tölt le, így a honlap tartalmát felolvassa a számítógép. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fontosnak tartja, hogy megkönnyítse a fogyatékkal élők helyzetét, és minden lehetséges eszközzel segítse az akadálymentesítést. (OS-Budapest)
Budapest, 2009. október 20.
KVVM Sajtóiroda
tel: 457-3415

Még csak a hulladék 15 százalékát gyűjti szelektíven a lakosság
Lényegében megoldott Magyarországon az iparban keletkező papír alapú hulladékok
visszagyűjtése, annak több mint 40 százalékát már újra hasznosítják, ám a lakossági begyűjtés még csak 15 százalékos - mondta az MTI érdeklődésre a Környezetvédelmi, Vízügyi Minisztérium környezetgazdálkodási főosztályvezetője, egy erről szóló békéscsabai konferencia előtt csütörtökön.
Farkas Hilda hozzátette: a nyugat-európai országokban a visszagyűjtött hulladékok aránya összességében eléri a 70-75 százalékot, s ezen belül a lakosság harmada, negyede gyűjt szelektíven.
A szakember szerint a gazdasági válság nehéz helyzetbe hozta a szelektív hulladékgyűjtést, így a hazai papír- és műanyag alapú termékek begyűjtésével és újra feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokat. Mindemellett komoly lehetőséget kínál a napokban átadott, osztrák érdekeltségű Dunapack papíripari beruházás, hiszen ez a gyár hulladék-papírból gyárt csomagolóanyagokat.
A műanyag alapú termékek újra hasznosítása már nehezebb feladat: nagyon komoly előválogatásra van szükség, ráadásul, például a PET-palackok visszagyűjtése tavaly nehezebbé vált, miután a kínai feldolgozók kevésbé importáltak Magyarországról.
Azóta egyrészt élénkült a piac, illetve nálunk is beindult a feldolgozás, így esély van arra, hogy ezeket termékeket is újrahasznosítsák.

Betiltott növényvédőszertől pusztult el több száz mázsa hal Csepelen
Szeptember óta több száz mázsa hal pusztult el a karbofurán nevű betiltott növényvédőszertől a Csepel és Szigetszentmiklós határában lévő kavicsbánya tó területén - mondta el Siket Péter, ráckevei kerületi osztályvezető főállatorvos az MTI-nek szerdán.
Siket Péter rámutatott: a rovarölő, talajfertőtlenítő és csávázó szert 2008 decemberéig lehetett használni az Európai Unióban, azóta a szer tárolása is tiltott. Az ügyben feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen gondatlanságból, vagy szándékosan elkövetett károkozás gyanúja miatt.
A kerületi főállatorvos kiemelte: a méreg jelenlegi koncentrációjában nem veszélyes az emberi szervezetre, azonban horgásztilalmat vezettek be a tóra, a döglött tetemek elszállítását és megsemmisítését pedig már megkezdték.
Siket Péter emlékeztetett: tavaly Jászárokszállás mellett ugyanezen méreg miatt pusztult el számos sas és egyéb ragadozó is, akkor szándékosan rejtették csali-tetemekbe a vegyszert.
A hatóságok becslése szerint 200-300 liternyi karbofurán kerülhetett a vízbe, így leghamarabb tavasszal telepíthetnek új halállományt a tórendszerbe. Siket Péter elmondta: az egyes halfajok eltérő mértékben érzékenyek a méregre, így először a sügér, majd a süllő, a busa és az amur pusztult ki a tóból, míg a pontyok viszonylag ellenállóak voltak.
Fogarasi András, a Jó Szerencsét Horgász Egyesület elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: egy csaknem 40 éves halállomány pusztult ki a szennyezés miatt, amely körülbelül 50-80 millió forint kárt okozott a 106 hektáros tórendszer halállományában.
Az egyesület elnöke szerint körülbelül 400 mázsa hal pusztulhatott el a tóban, eddig 150 mázsa tetemet szállítottak el és semmisítettek meg. (MTI-Budapest)

Szárazságtűrő gabonákra van szükség a klímaváltozás miatt
A mai kor elsősorban szárazságtűrő gabonát követel; a globális felmelegedésre adható válasz vagy ez, vagy az öntözés - mondta el Véha Antal, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Dél-alföldi Agártudományi Centrumának elnöke szerdán Szegeden, az ENSZ élelmezésügyi Világszervezete által támogatott konferencián.
Véha Antal beszámolt arról, hogy a Szegedi Biológiai Kutató Intézet, a Gabonakutató és az SZTE közösen keresi a megoldást, számos új fajta fejlesztésében vesznek részt. Rámutatott: Magyarország kifejezetten búzatermelésre alkalmas terület a talajadottságok és az éghajlat alapján. Most az a feladat, hogy a terület megmaradjon, meg kell győzni a gazdákat a búzatermesztés fontosságáról. A jó terméknek már könnyű jó piacot találni - jegyezte meg a szakember.
Véha Antal szerint rendkívüli jelentőségű a Pannon-gabona program, amelyet a hazai kutatók indítottak az Magyar Tudományos Akadémiával közösen, és amely a búzatermesztési hagyományok felelevenítését tűzte ki célul. A program az Alföldön termelt magyar búzára épít, amely a rendkívül jó keménységi értékekkel és magbelső-struktúrával rendelkezik, jó tésztaminőséget eredményez. Bár a mennyiségi versenyt Európában nem tudja felvenni, a minőségben jelentős fölénnyel rendelkezik.
A szegedi konferencia az élelmezési Világnaphoz kapcsolódó tanácskozássorozat egyik állomása volt. A főkonferencia október 16-án tartották Budapesten, a Magyar élelmiszertudományi és Technológiai Egyesület szervezésében. Keszthelyen az állati termékek és azok feldolgozása volt a fókuszban, Debrecenben az agrárgazdálkodás, Szegeden pedig az élelmezés során a növényi ágazat, a gabonatermékek kerültek a középpontba.
A konferencián jelen volt az ENSZ élelmezésügyi Világszervezetének regionális képviselője, Maria Kadlecikova is, aki az MTI-nek elmondta: jelenleg a világon több mint egy milliárd ember éhezik. A folyamatot meg lehet állítani megfelelő anyagi ráfordítással, ami azonnali 83 milliárd dollár mezőgazdasági befektetést jelentene.
Maria Kadlecikova szólt arról, hogy a szegény országokban jó infrastruktúrát kell kiépíteni, olyan intézményhálózatot, amely a partnere lehet a külföldi segítőknek. Támogatásra van szükségük a jó minőségű vetőmag alkalmazásához, és az öntözés kialakítása is nagyon fontos. Az utolsó nagy probléma pedig az élelmiszerláncolatban a raktározás, a megtermelt élelmiszer ugyanis sok esetben tönkremegy, mert nem tudják szakszerűen tárolni. Későbbi feladat lesz majd, hogy a szegényebb országokban megtermelt árut a megfelelő élelmiszerbiztonsági előírások mellett a piacra kell engedni az Európai Unióban - részletezte Maria Kadlecikova. (MTI-Szeged)

Személyes kvóta-kereskedelem kerülhet a klímatörvénybe
Személyes fosszilis energia fogyasztáson alapuló kvóta-kereskedelmi rendszer bevezetését javasolja a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) - jelentette be Farkas István, a szervezet elnöke hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Farkas István kifejtette: egy állami kvótakezelő intézmény felállítására tettek javaslatot a készülő klímatörvény tervezetben, amelynek keretében az átlagosnál kevesebb hagyományos energiát fogyasztók szabadon értékesíthetik el nem használt kvótáikat a szén, földgáz illetve kőolaj alapú erőforrások "túlfogyasztóinak".
A lakosság ilyen típusú energiafelhasználását egy bankkártyához hasonló rendszer segítségével követnék nyomon, amely tartalmazná az egyének áram, gáz, és üzemanyag felhasználását - fűzte hozzá az MTVSZ vezetője.
Farkas István szerint a fosszilis energia korlátozása a szén-dioxid visszafogása mellett csökkenti Magyarország energiafüggőségét is, továbbá jelentős gazdaságélénkítő hatással jár.
Az MTVSZ egy alap létrehozását is szorgalmazza, amelyből a túlfogyasztók kamatmentesen juthatnának zöld beruházásaik forrásaihoz, a törlesztést pedig megtakarításaikból gazdálkodhatnák ki.
A szervezet számításai szerint az általuk javasolt intézkedések mintegy 600 milliárd forinttal pörgetnék fel az építőipar teljesítményét, valamint 45 ezer új munkahelyet hoznának létre a kis- és középvállalkozások és a magyar termelők előnybe hozása mellett.
Az elképzelést valamennyi parlamenti párt támogatja - hangsúlyozta az eseményen felszólaló Szili Katalin (MSZP) és Rétvári Bence (KDNP) országgyűlési képviselők.
Szili Katalin bejelentette: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) még ez év végéig szeretné elkészíteni a klímatörvény normaszövegét az eredeti 2009. február 28-i dátum helyett.
Az MTVSZ javaslata pozitív érdekeltségi rendszert teremt, amelynek segítségével mindenki saját érdekeit szem előtt tartva tehet a klímaváltozás ellen - mondta Rétvári Bence (Fidesz).
Az ellenzéki politikus hozzátette: a jövőben szükség lenne egy zöld bank létrehozására is, amely a 20-30 év alatt megtérülő környezetvédelmi beruházásokhoz is képes megfizethető finanszírozást adni.
Az MTVSZ által kezdeményezett magyar éghajlatvédelmi kerettörvény tervezése 2009 júniusában kezdődött, miután az Országgyűlés 324 igen és 1 nem szavazattal elfogadta az erről szóló határozatot.
A képviselők által elfogadott dokumentum szerint a jogszabálynak tartalmaznia kell Magyarország üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos céljait, a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését, illetve az energiahatékonyság növelését, és hatékonyabb közgazdasági ösztönzők kialakítását.
A szervezet szerint kezdeményezésük eredményességének egyik kulcsa, hogy 2008 ősze óta tartó, szervezett helyi akcióikkal sikerült széles társadalmi támogatottságot szerezniük.
A károsanyagok kvóta-kereskedelmét elsőként az 1997-ben aláírt Kiotói Jegyzőkönyv vezette be. A 2005-ben hatályba lépő dokumentumban 37 ország vállalt, átlagosan 5 százalékos csökkentést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásában 2008. és 2012. között. A jegyzőkönyv egyik legkritizáltabb pontja, hogy ahhoz nem csatlakozott az egyik legnagyobb kibocsátónak számító Amerikai Egyesült Államok.
A kiotói jegyzőkönyv kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat. A nemzetközi megállapodás fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételek kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetők.
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből.
A következő 12 évet érintő globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg. (MTI-Budapest)

újabb széthúzás az EU-ban a GMO növények engedélyezése ügyében
Nem jutottak megállapodásra az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági miniszterei hétfőn arról, hogy engedélyezzék-e három, génkezelt kukoricaféleség piacra dobását az EU-ban - erősítette meg a találkozót követően Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
Emiatt az uniós szabályok értelmében az Európai Bizottságra marad a döntés, hogy kiadja-e az engedélyt az amerikai Monsanto és Pioneer cég három termékének forgalmazására.
Mariann Fischer Boel agrárbiztos pedig a luxembourgi miniszteri ülést megelőző nyilatkozatában már jelezte, hogy a miniszterek döntésképtelensége esetén a bizottság jóváhagyja majd a növények forgalmazását, mint ahogyan azt eddig is tette a legtöbb esetben.
Az ülést követően hozzátette, sajnálja, hogy "a miniszterek nem értették meg mai döntésük következményeit".
A brüsszeli bizottság a nemzetközi nyomásra hivatkozva azt sürgeti, hogy a tagországok ne álljanak a megbízhatónak minősített termékek forgalmazásának útjába. A most szóba került kukoricaféleségekről korábban az uniós élelmiszer-biztonsági ügynökség (EFSA) is kedvező véleményt mondott.
Gráf József hangsúlyozta: Magyarország mind a három kukoricafajtára, mint eddig is, következetesen nemet mondott.
Az MTI kérdésére válaszolva azt is elmondta: nem vette észre, hogy az unión belül bármelyik tábor álláspontján vagy összetételében változás következett volna be.
Az EU-ban két egyértelmű álláspontú - de időnként változó összetételű - csoport különül el a génmanipulált termékek (GMO) engedélyezésével kapcsolatban. Az egyik szerint lehetővé kell tenni, hogy a kártevőknek jobban ellenálló, bővebb terméshozamot ígérő GMO-k az unióban is hozzáférhetők legyenek. A másik csoport (benne Magyarország) véleménye szerint ilyet csak azt követően szabad engedélyezni, ha egyértelműen bebizonyosodott, hogy a termékek nem jelentenek kockázatot az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre. Néhány EU- tagállam ingadozik a két álláspont között, és eseti alapon áll egyik vagy másik csoport pártjára.(MTI-Brüsszel)

élőhely-rehabilitációs program a Hanságban és a Fertő vidékén
A Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága 367 millió forintot nyert a Környezetvédelmi Operatív Program (KEOP) keretében, az összegből élőhely-rehabilitációs programot valósítanak meg - közölte Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője az MTI- vel pénteken.
Ismertetése szerint a Hanság vízi világának, továbbá a Fertő-tó környéki békáknak és a soproni hegyekben a denevéreknek akarnak a jelenleginél jobb életesélyeket teremteni.
A programcsomag egyik eleme a Dél-Hanság 550 hektárját érinti. Ezen a területen szeretnék legalább részben visszaállítani az egykori vizes élőhelyeket, amelyek a Hanság lecsapolását követően kiszáradtak.
A projekt másik két pillére a Fertő-tó menti kétéltűek és a Brennbergbányát élőhelyül választó denevérek védelmét szolgálja. A Fertő-tó menti békák számára több mint egy kilométer hosszan terelő falakat építenek a kétéltűek élőhelyeit keresztbe vágó Fertő parti út szélén. Az út alatt pedig átereszeket, úgynevezett békaalagutakat létesítenek.
A denevérek számára az egykor óvóhelynek szánt brennbergi bányavágat biztosít kedvező telelő és szaporodó helyet. Támfalak hiányában azonban fennáll a beomlás veszélye, ezt szeretnék elhárítani a pályázati forrás egy részéből. A projekt negyedik elemeként a soproni hegyekben magára hagyott források környezetét tervezik felújítani.
A támogatási szerződés megkötése még októberben várható, s a közbeszerzési eljárást követően jövő év tavaszán megkezdődhet a kivitelezés. (MTI-Sarród)

Katona Béla: a régió mezőgazdaságát sújtja leginkább a klímaváltozás
A globális klímaváltozás leginkább a mezőgazdaságot sújtja, az egyre szélsőségesebb éghajlati viszonyok nehéz helyzetbe hozhatják az ágazatot, ezért regionális szinten is alkalmazkodni kell a változásokhoz - mondta Katona Béla, az Országgyűlés elnöke pénteken az MTI-nek Ljubljanában. A házelnök a Regionális Együttműködés Országainak parlamenti elnöki konferenciáján vett részt.
Elmondta, hogy a zárt ülésen arról beszélt: nemzeti, regionális és európai szinten is az a feladat, hogy csökkentsük a klímaváltozásnak a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatását, másrészt fel kell készíteni az ágazatot, hogy alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. Regionális megoldások szükségesek, mert szakértők szerint Magyarországon és a Balkánon a szárazság egyre nagyobb kihívást jelent majd, de az aszályok mellett a súlyos árvizek is mind gyakoribbak lesznek.
A közös fellépés lehetséges kereteit ismertetve elmondta: a legsürgősebb feladat a mezőgazdaságban a fenntartható talajgazdálkodás és vízgazdálkodás kialakítása. "A következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lehet a vízhez való hozzáférés", ezért már most tudatosítani kell a lakosságban és a gazdaságban, hogy szűkösek a vízkészletek, szükség van a megfelelő infrastruktúra és tározók kiépítésére - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a térség folyóin átáramló hatalmas víztömeg kapcsán a régió közös ügye a megfelelő vízgazdálkodási tervek, hosszú távú stratégiák kidolgozása, válaszolandó a klímaváltozás kihívásaira. Kiemelt területként határozta meg a biodiverzitással és a fenntartható ökoszisztémával kapcsolatos kérdéseket, így például fontos lenne, hogy a régió országai biztosítsák a természetes területek egymáshoz való kapcsolódását, hogy az egyes fajok alkalmazkodni tudjanak a változó klímához. A Natura 2000 hálózat esetében az Európai Uniónak is figyelembe kell vennie az éghajlatváltozás hatásait.
Katona Béla hozzátette: a kutatás-fejlesztés kiemelt jelentőségű a klímaváltozással szembeni harcban, s ezen a téren is indokolt lenne a régió országainak együttműködése.
A Regionális Együttműködés Országainak parlamenti elnökei - osztrák kezdeményezésre - 2003 óta rendszeresen találkoznak, hogy az egyes országok törvényhozói testületei szorosabb együttműködést alakítsanak ki időszerű kérdésekben. Az együttműködés résztvevője Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Csehország és Magyarország, a kétnapos szlovéniai konferencián meghívottként részt vesz Horvátország, Bulgária és Románia parlamenti delegációja is.
Pavel Gantar, a Szlovén Nemzetgyűlés elnöke az első nap zárásaként tartott sajtótájékoztatóján úgy foglalta össze a napirendre került témákat, hogy minden közép-európai államnak számolnia kell az éghajlatváltozásból eredő, a mezőgazdaságra és a közlekedésre nehezedő kihívásokkal. Ez utóbbi téma kapcsán azt hangsúlyozta: a közúti teherforgalom bocsátja ki a legtöbb szennyezőanyagot, ezért közös érdek is erősíteni az áruforgalom átterelését a vasútra és a vízi utakra. (MTI-Ljubljana)

Az új klímavédelmi megállapodás fő akadálya a finanszírozás lesz
Az új globális klímavédelmi megállapodás tető alá hozásáért küzdő nemzetközi vezetőknek van egy sokkal nehezebb feladatuk is annál, minthogy a legnagyobb szennyezőket, köztük az Egyesült Államokat és Kínát a kibocsátás csökkentésére szorítsák: ki kell találniuk, miből finanszírozzák az egyezményt - írta a csütörtöki The New York Times.
A lap információi szerint a decemberi koppenghágai energiaügyi csúcstalálkozón aláírandó megállapodás teljesítéséhez 2020-ig csillagászati összeget, 100 milliárd dollárt kell előteremteni. Egyes közgazdászok sokkal nagyobb összeget, 1 billió dollárt emlegetnek.
A pénzből egyrészt fedezni kell a gyorsan fejlődő, iparosodó országokban - például Indiában és Brazíliában - a drágább, de tisztább energiatermelési technikákra való átállást, másrészt támogatást kell nyújtani a szegény államoknak a globális felmelegedés következményeinek, köztük az aszályoknak és emelkedő tengerszintnek a kezeléséhez.
A tárgyalók és a szakértők egyetértenek: ezen kiadások bármilyen új nemzetközi egyezmény szerves részét kell, hogy képezzék, mivel a fejlődő országokban vissza kell fogni a káros gázok kibocsátását, ha a világ valóban elejét akarja venni a hőmérséklet további emelkedésének. A Nemzetközi Energia ügynökség (IEA) számításai szerint 2005 és 2030 között a jelenlegi feletti energiaszükséglet háromnegyede a fejlődő világban fog jelentkezni.
A The New York Times szerint sok fejlődő ország világossá tette: csak akkor írják alá az új klímavédelmi megállapodást, ha az megfelelő forrásokat biztosít nekik a melegebb légkörű Földhöz való alkalmazkodásban. S bár az Egyesült Államok és több nyugat-európai állam beleegyezését adta ilyen fejlesztési összegek nyújtásához, egyelőre nincs konkrét stratégia arra, honnan teremtenék elő a pénzeket. Arról sincs egyetértés, melyik állam fizessen és mekkora összeget. Az ENSZ legutóbbi New York-i klímaváltozási értekezletén és a G20 csoport pittsburgh-i találkozóján szeptemberben a részvevők - köztük Barack Obama amerikai és Hu Csin-tao kínai elnök - ugyan hangsúlyozták a klímaváltozás elleni küzdelem sürgősségét, de finanszírozási javaslat vagy felajánlás nem hangzott el. (MTI- Washington)

Magyar Hírlap: Oláh György a termálvízből áramot állítana elő
Magyarországnak tanulnia kellene Izlandtól, mert a termálvizet áramtermelésre is lehet használni, és a vízzel együtt felszínre jövő nagy mennyiségű szén-dioxidot össze lehetne gyűjteni és recirkulálni - mondja a Nobel-díjas Oláh György a Magyar Hírlap szerdai számában.
A professzor szerint a magyar politikusoknak és üzletembereknek fel kell ismerniük, hogy a termálvíz, a geotermikus energia olyan nemzeti kincs, amelyet hiba lenne nem kiaknázni. Hozzátette azt is, hogy a metanolgazdaság új lehetőségeket kínál Magyarországnak a gazdasági válságból való kitöréshez. (MTI-Budapest)

A közúti teherszállítás jóval költségesebb a vasútinál Ausztriában
Ausztriában a közúti teherszállítás tizennégyszer költségesebb a vasúti árufuvarozásnál - mutatta ki kedden megjelent elemzésében az osztrák közlekedési klub (VCö).
A szervezet az áruszállítás úgynevezett külső költségeit vizsgálta. Ezek közé tartozik például a légszennyezés, a zajártalom, a balesetek és a torlódások. A közúti teherfuvarozás esetében valamennyi ilyen külső tényező tonna-kilométerenként - vagyis egy tonna teher egy kilométerre való elszállítása során - 140 euró költséget okoz, ami tizennégyszer több mint a vasút esetében.
Az ágazat azonban ezeknek a költségeknek csupán 36 százalékát fedezi - adók és úthasználati díj formájában -, 64 százalékát pedig a közösség viseli - állapítja meg a jelentés, amely szerint csalóka látszat csupán, hogy a közúti fuvarozás olcsóbb, mint a vasút. "A külső költségeket is figyelembe véve rögtön látszik, hogy az áruszállítás mely formája kedvezőbb a társadalom számára" - mondta Martin Blum, a VCö szakértője.
A szervezet javaslata szerint az aránytalanságot az úthasználati díj intézményének kiterjesztésével lehetne enyhíteni. Jelenleg a teljes osztrák úthálózat 1,9 százalékán, az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon kell díjat fizetni a kamionok, teherautók után, az alsóbb rendű utakra is vonatkozó díjfizetési kötelezettség révén azonban jóval nagyobb rész jutna a fuvarozóknak a terhekből. így csökkenne a vasút látszólagos versenyhátránya, a plusz bevételt pedig a vasúthálózat sürgetően szükséges fejlesztésére lehetne fordítani - mondta az osztrák közlekedési klub szakértője. (MTI/APA- Bécs)

NFFT: csökkenteni kell a fosszilis tüzelőanyag felhasználását
A hagyományos energiaforrások arányának csökkentése Magyarországon nemcsak az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából fontos, hanem a külső forrásoktól való függőség mérséklése érdekében is elkerülhetetlen - hangsúlyozták a résztvevők a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a budapesti brit Nagykövetséggel közösen szervezett fórumán, amelyen a tavaly elfogadott brit, és a készülő magyar klímatörvényről tanácskoztak.
Az NFFT a rendezvényről beszámoló közleményében rámutat: a Magyarországon felhasznált kőolaj 86 százaléka import, a földgáznak pedig 82 százaléka, a szénnek 40 százaléka származik külföldről.
Az éghajlatváltozás az egyik legriasztóbb jele a földi erőforrások kiaknázásának, valamint a fosszilis tüzelőanyagok okozta üvegházhatású gázok kibocsátásának - emlékeztet közleményében az NFFT.
A tanácskozás résztvevői kiemelték: a valódi megoldások helyi szinten születhetnek meg a globális összefogás mellett. Az NFFT szerint az egyik ilyen eszköz lehet a Magyarországon is készülőben lévő klímatörvény, amely követheti a brit parlament által 2008-ban elfogadott, 2050-re 80 százalékos kibocsátás-csökkentést előíró szabályozást.
A magyar Országgyűlés 2009 nyarán az NFFT-t kérte fel, hogy szakmapolitikailag készítse elő az éghajlatváltozási kerettörvényt. A jogszabálynak egyebek mellett meg kell határoznia az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő csökkentését, valamint az ehhez való alkalmazkodás magyarországi feladatait. (MTI-Budapest)

Átcímkézve kereskednek az ózonkárosító anyagokkal
Az Európában már betiltott gázzal működő hűtőgépekhez szükséges hűtőközeget átcímkézve, engedélyezett anyagnak álcázva szállítják Kínából és Indiából – mondta Halvart Koeppen az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) összekötő tisztje hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Halvart Koeppen megjegyezte, hogy ezeket az anyagokat Európában már tilos előállítani, ugyanakkor az ezekkel működő eszközök léteznek. A hűtőközeget így a fejlődő világból szerzik be hozzájuk.
Az UNEP, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Vám és Pénzügyőrség által szervezet, hétfőn kezdődött konferencia előtt tartott tájékoztatón Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) országos parancsnoka a környezetvédelem és a vámszervek kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy a montreali megállapodás alapján a vámosok ellenőrzik a védett állat- és növényfajok kereskedelmét, ahogyan az ózont károsító anyagok kereskedelmét is. A hulladékok kereskedelmét nemcsak a határon, hanem az országon belül is ellenőrzik, a környezetvédelmi termékdíjat - a zöld adót - pedig a magyar jogszabály szerint a VPOP szedi be akkor is, ha az anyagot külföldön, illetve belföldön állították elő.
A vámparancsnok szerint mindezek közül Magyarországot elsősorban az illegális madár kereskedelem érinti, de itt is a tranzitország szerepét tölti be. (MTI-Budapest)

OS - "Nem" a termékdíj törvényre - Környezetvédelmi szempontból vállalhatatlan szabályozásról tárgyal ma a Parlament
A Hulladék Munkaszövetség figyelemfelkeltő demonstrációt tartott a mai napon az új
környezetvédelmi termékdíj törvény kapcsán, amelyet ma este tárgyal általános vita keretében a Parlament. A tavaly óta történő módosítgatások eredményeként a benyújtott tervezet mostanra nemhogy a környezet védelmét ösztönözné, hanem egyenesen mentesítené a kereskedőket a felelősség alól. A HuMuSz azt kéri a képviselőktől, hogy mondjanak nemet a ma vitára bocsátott termékdíj törvény tervezetére.
Az 1995-ben bevezetett termékdíjat azokra a termékekre vetik ki, amelyek veszélyesek a környezetre, vagy mennyiségük miatt kiemelkedő (pl. hulladékgazdálkodási) problémákat okozhatnak. A termékdíj célja, hogy az ilyen termék árát megdrágítsa, hogy az fedezze a környezetvédelmi kár elhárítását. illetve ára révén kevésbé legyen vonzó más környezetbarát termékekkel szemben.
Tavaly ilyenkor módosították termékdíj törvényt, mert az Európai Bizottság eljárást indított az ország ellen. A javaslat megalapozatlan volt, ezért már a törvénymódosítás elfogadása előtt született egy kormányhatározat, amely egyeztetési folyamatot írt elő az ágazat átfogó szabályozására. Novemberben felállt egy bizottság, amelybe a zöld szervezetek is delegáltak tagot. A HuMuSz időben jelezte, hogy el kellene választani a koncepcionális és stratégiai kérdéseket az egyes ágazatokat érintő finomhangolásoktól. Ez nem történt meg. Eleve el kellett volna halasztani a bizottsági munkát, amíg az NKP III. és az OHT II. elkészül, ezekből lehet ugyanis származtatni a termékdíjjal kapcsolatos célokat.
A jelenlegi bonyolult rendszer az újhoz képest némileg igazságosabban a gyártókat és a kereskedőket egyaránt terheli. Az új tervezet azonban teljesen mentesítené a kereskedőket a környezetvédelmi terhelésekért vállalt pénzügyi felelősség alól annak ellenére, hogy a forgalomból jelentős részben részesednek. A törvénymódosítók arra hivatkoznak, hogy a kereskedelem bevonásával túlságosan megnőne a kötelezettek száma, amit rendkívül nehéz lenne adminisztratív módon követni. Másrészt, a mai gyakorlat az, hogy a kereskedői díjtételeket is kifizettetik a gyártókkal úgy, hogy a polcokra való kerülés feltételeként előírják számukra egy kereskedő cég létrehozását, amelyet - első forgalomba hozóként - helyettük terhel majd a termékdíj, vagyis nehéz a kereskedőket fizetésre bírni. A kisméretű kereskedők pedig egyszerűen nem tudnak ilyen irányú kötelezettségeikről.
A csomagolások esetében el kell törölni a mentességeket. Csak a valóban újrahasznált csomagolásoknak szabad tárgyi mentességet adni, csak az igazoltan hasznosított csomagolások esetén fizessenek a kötelezettek licenszdíjat, a nem-begyűjtött és/vagy nem-hasznosított csomagolásokat sújtsa komoly termékdíjfizetési kötelezettség. ösztönözni kell a hulladékcsökkentés érdekében a betétdíjas és más újrahasználati rendszereket. A termékdíjat igazságosan, a szennyező fizet elvének megfelelően kell kivetni. (OS-Budapest)
Szilágyi László, elnök /szili@humusz.hu; +36 30 441-3448/
Kiadó: Hulladék Munkaszövetség

Az Európai Bizottság kötelezővé tenné az energiafelhasználás csökkentését
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy kötelezővé teszi a tagországok számára az energiafelhasználás meghatározott mértékű csökkentését az Europolitique internetes lap értesülése szerint.
Az Európai Unió tagországai tavaly decemberben abban állapodtak meg, hogy 2020-ig az 1990. évihez képest 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal mérséklik a megújítható energia arányát a termelésben, és ugyancsak 20 százalékkal csökkentik az energia felhasználását. A CO2 kibocsátásra, illetve a megújítható energia részarányára vonatkozó vállalás betartása kötelező a tagországok számára, a felhasználás csökkentésére vonatkozó ígéret azonban nem.
A lap által megszerzett dokumentum szerint a bizottság ezt a vállalást is kötelezővé akarja tenni.
A bizottság azt is tervbe vette, hogy kezdeményezi mintegy 15 millió lakóingatlan korszerűsítését az unióban az energiahatékonyság növelése céljából. A lakásokra jut az európai energiafogyasztás 40 százaléka, és a széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért felelősek. (MTI/AFP- Brüsszel)

Románia és Bulgária közösen építene erőművet a Dunán
Románia és Bulgária közösen tervez két új vízi erőművet építeni - mondta vasárnap a román gazdasági miniszter-helyettes a Newsin hírportálnak. Tudor Serban nem zárta ki, hogy a két új erőmű a Dunán létesülne, de további részleteket nem közölt.
A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint az együttműködési megállapodást hónapokon belül aláírhatják az erőművek létesítéséről, amihez az Európai Uniótól is remélnek pénzt. (MTI/AFP- Bukarest)

Agrárkamara: megalakult az öntözésfejlesztési munkacsoport
A Magyar Agrárkamara (MA) növénytermesztési osztályán belül hét taggal megalakult az öntözésfejlesztési munkacsoport azzal a céllal, hogy a klímaváltozásnak ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek a magyar agrártermelők - erről pénteken tájékoztatta a köztestület az MTI-t.
A munkacsoport fontos feladatának tekinti, hogy tekintettel a klímaváltozás már tapasztalható hatásaira, elősegítse a magyar termőföld eltartó képességének megőrzését, az öntözés fejlesztését a mezőgazdasági érdekeknek megfelelően.
A kitűzött feladatok végrehajtását és a további teendőket a testület kéthavonta vitatja meg. A munkacsoport tagjai vízgazdálkodási, műszaki és mezőgazdasági szakemberek.
A testület vezetőjévé Balla Ivánt, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatóját választották. (MTI-Budapest)

Illegális hulladéklerakók felszámolására 86 millió forint
A zöldtárca 86 millió forintot osztott ki az illegális hulladéklerakók felszámolására, így 37 önkormányzat és 7 társadalmi szervezet több mint 150 helyszínen, 20 ezer köbméternyi illegális hulladéklerakót számolhat fel - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az MTI-vel csütörtökön.
A "Tiszta Magyarországért" program részeként a települési illegális hulladéklerakók felszámolására 2009-ben is pályázatot hirdetett a tárca az önkormányzatok és non-profit társadalmi szervezetek számára. A támogatás célja a közterületen található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás megváltoztatását, az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó komplex programok támogatása.
A szaktárca tájékoztatása szerint az elbírálás során előnyt élveztek azok a pályázatok, ahol az illegális lerakók felszámolása érdekében a társadalmi szervezetek és a települési önkormányzat együttműködnek. A pályázat teljes költségének legalább 20 százalékát a pályázónak kell biztosítania.
A KvVM felhívására összesen 66 pályázat érkezett, ebből 44 pályázat nyert támogatást, amely segítségével többek között Kapuváron, Hévízgyörkön, Ecsegen, Sopronban, Gyúron, Hőgyészen, Balatonfenyvesen, Abán, Bodrogolasziban és Pakson tűnhetnek el illegális hulladéklerakók, illetve több, a lakosság környezettudatos szemléletformálására irányuló program is megvalósul.

Brüsszel megháromszorozná a környezetbarát technológiákat segítő uniós támogatást
Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy az Európai Unió (EU) mozgósítson további 50 milliárd eurót az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó technológiák kifejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg erre a célra fordított összeget évi 3 milliárd euróról több mint 8 milliárd euróra növelnék, ha a kezdeményezést a többi uniós intézmény elfogadja.
Szokásos heti ülésén elfogadott előterjesztésében az uniós "kormány" összefogásra ösztönözte az állami szerveket, a vállalatokat és a kutatókat "annak érdekében, hogy 2020-ra ki lehessen fejleszteni olyan technológiákat, melyek révén kezelhető az éghajlatváltozás problémája, biztonságosabbá tehető az EU energiaellátása, és biztosítható gazdaságaink versenyképessége".
Az unió tudományért és kutatásokért felelős biztosa, Janez Potocnik hangoztatta, hogy "sürgősen meg kell növelni a tiszta technológiák kutatására szánt ráfordítások összegét, amennyiben Európa a Koppenhágáig vezető út és az azt követő időszak költségeit csökkenteni szeretné".
"Ha ma átgondolt módon fokozzuk a kutatás finanszírozását, a gazdasági növekedés új forrásait teremthetjük meg, környezetbarátabbá tehetjük a gazdaságot, és esélyt teremtünk arra, hogy a gazdasági válság elmúltával az Európai Unió versenyképes legyen" - emelte ki a biztos.
A testület szerint a megemelt finanszírozás fedezné az alap- és az alkalmazott kutatás, a demonstráció, továbbá - a széles körű piaci bevezetést célzó tevékenységek kivételével - a korai piaci bevezetés költségeit.
A bizottság az érdekelt szereplőket is arra kérte, hogy összehangoltan, egymással karöltve lépjenek fel, továbbá, hogy merjenek több kockázatot vállalni. A közfinanszírozás ott szükséges, ahol a technológia terén nagymértékű bizonytalanság mutatkozik, illetve ahol a piaci kockázat szintje magas - emlékeztetett Potocnik. (MTI-Brüsszel)

Aszály elleni stratégiát sürgetnek a tudósok
Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására - hangzott el azon a tájékoztatón, amelyet a klímaváltozás magyarországi hatásait kutató szakemberek találkozója előtt tartottak a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán szerdán.
Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Karának igazgatója szerint erre azért is szükség van, mert bár az éghajlatváltozás miatti felmelegedés, illetve szárazság következményei már ma is kézzel foghatóak, a jelenség kapcsán felmerülő problémák többségének Magyarország még csak az előszelét érzékeli.
Jolánkai Márton szerint a klímaváltozást csak komplexen lehet kezelni, hiszen a jelenség a gazdaság egészét érinti.
A tudósok által szorgalmazott cselekvési program elsődleges feladatairól Kolossváry Gábor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások osztályának szakmai főtanácsadója kijelentette: ha a vízgazdálkodást és belvízkezelést meg tudja oldani az ország, lesz ideje megfelelő válaszokat adni a klímaváltozás következményeire is.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a társadalom öntevékeny szerveződései még kiaknázatlan lehetőségeket hozhatnak felszínre, például a változó viszonyokhoz alkalmazkodó talajműveléssel a mezőgazdaságból élők is sokat tehetnek veszteségeik mérséklése érdekében.
A rendezvény társszervezője, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács képviseletében Schmuck Erzsébet titkár az MTI-nek kifejtette: égetően szükség van egy víz- és élelmiszer létbiztonsági programra. A jövőnket meghatározó legfontosabb tényezők egyike ugyanis éppen az éghajlatváltozás, amelynek jelentősége azonban még nem tudatosodott a magyar társadalomban.
A találkozó résztvevői az előrejelzések pontosságáról, az ellátás biztonságáról és az aszály következményeinek kezeléséhez szükséges stratégiáról cserélnek eszmét. Láng István, az Magyar Tudományos Akadémia kutatásszervezési intézetének professzora szerint a közel 150 tudós részvételével rendezett eseményen megfogalmazzák majd az országgyűlésnek szánt üzenetüket is, amelyet november 11-én, az MTA-n rendezendő sajtókonferencián hoznak nyilvánosságra. (MTI- Kecskemét)

útban az európai Duna-stratégia felé - brüsszeli szeminárium
Az európai Duna-stratégia három fő prioritása magyar szempontból a makrotérség biztonsága, a fenntartható fejlődés, valamint az ott élő népek szellemiségének kibontakoztatása - hangsúlyozta kedden Brüsszelben Czukor József külügyminisztériumi szakállamtitkár a témáról rendezett nemzetközi szemináriumon.
A magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által a magyarországi régiók brüsszeli székházában szervezett rendezvényen Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter elmondta: a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség egyik kiemelt programja lesz az európai Duna-stratégia véglegesítése.
A Duna-térség fenntartható fejlődése érdekében kezdeményezett program keretében Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szerbia és Szlovákia idén májusban együttműködési szerződést írt alá, majd a júniusi EU-csúcson az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek, hogy ki kell dolgozni az átfogó európai Duna-stratégiát. Ehhez az "előképet" és kiinduló modellt a balti térség fejlesztését célzó EU-stratégia jelenti, amely súlyponti eleme a jelenleg soros svéd uniós elnökségnek.
A Duna-stratégia megvalósításába be kívánják kapcsolni azokat az országokat is, amelyek nem EU-tagok. Horvátország vélhetőleg hamarosan az lesz, Szerbia ettől még valamivel távolabb van, Ukrajna pedig egészen távol - ám a makrorégió közös gondjainak megoldásában az uniós országok partnernek tekintik ezeket az országokat.
Előadásában Czukor József kifejtette, hogy a megalkotandó stratégia első prioritásának, a biztonságnak átfogó értelmet tulajdonítanak. Az árvízvédelem mellett elsősorban a környezet - az élővilág, a talaj és a vízkészlet - biztonságára kívánnak összpontosítani, de ehhez például élelmiszerbiztonsági, illetve energiabiztonsági célkitűzések is kapcsolódnak.
A második prioritás, a makrorégió fenntartható fejlődésének előmozdítása beruházásokat igényel a vízi szállítás, navigáció területén. A Dunának azonban nem csupán vízi szállítási útvonalként lehet gazdasági jelentősége, hanem az üdülés, sporttevékenység, turizmus szempontjából is, s ez pedig ösztönzőleg hathat a helyi iparra, szolgáltatásokra. A Duna menti országoknak emellett fokozott figyelmet kell fordítaniuk a tudományos kutatás támogatására - tette hozzá a szakállamtitkár.
Végezetül az identitástudat, a Duna menti népek közép-európaiságának kulturális dimenzióját hangsúlyozta Czukor József.
"új értékeket akarunk adni Európának" - fogalmazott. Szerinte a Duna-stratégiának szerves része kell, hogy legyen az együttműködés szellemének erősítése, a kisebbségek és a migránsok védelme, a nemek egyenjogúsítása is, amiben - emelte ki - fontos szerep vár a nem kormányzati szervezetekre, a civil összefogásra.
A brüsszeli tanácskozáson a programban részes országok egy-egy képviselője - magyar részről Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára - beszámolót tartott arról, hogy hazájukban milyen regionális fejlesztési programok kapcsolódnak a Duna-térséghez. (MTI-Brüsszel)

IEA: példátlan mértékben csökken a széndioxid-kibocsátás a válság miatt
A gazdasági válság miatt olyan mértékben csökken az idén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, amire 40 év óta nem volt példa.
A Bangkokban zajló klímakonferencián tette közzé a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az ezzel kapcsolatos összefoglalóját, amely alapján az ügynökség arra számít, hogy az idén 3 százalékkal kevesebb káros anyag jut a levegőbe az elmúlt évhez képest, miközben eddig évente átlagosan 3 százalékkal nőtt a CO2 kibocsátás.
A szervezet elemzői arra számítanak, hogy a csökkenés még folytatódik egészen 2020-ig, addig évente átlagosan 5 százalékos csökkenést várnak. Ennek nagyjából háromnegyede írható a recesszió számlájára, a többi a klímavédelmi intézkedéseknek köszönhető.
Az IEA szerint ez a csökkenés azt is jelenti: a világ közelebb kerül annak a célnak az eléréséhez, hogy a Föld légköre ne emelkedjék 2 foknál nagyobb mértékben.

Délmagyarország: Idegméreg pusztítja a fehér-tói madarakat
Huszonöt madárfaj csaknem ezer példánya pusztult el a Fehér-tó területén vélhetően a botulizmust okozó baktérium miatt- írta szombati számában a Délmagyarország című napilap.
Az állatok a tizenhét tóegységből álló természetvédelmi terület mintegy száz hektárán hullanak. Az ok, hogy a halgazdaság, mint minden ősszel, most is leengedte a vízzel együtt a halakat is. A terület mocsarassá változott, és a szokatlan szeptemberi, csapadékmentes melegben elszaporodtak a botulizmust okozó baktériumok. Az ott táplálkozó madarak így az úgynevezett tavi bénulás áldozatai lettek.
Bakacsi Gábor a természetvédelmi őrszolgálat kerületvezetője a lapnak elmondta: azoknak az állatoknak van esélyük a túlélésre, amelyek csak annyira bénulnak le, hogy nem tudnak elrepülni. Őket begyűjtik és a Szegedi Vadasparkba szállítják, ahol megpróbálják megmenteni az életüket.
Fehér-tón néhány évente történik hasonló eset. Idén ennek következtében eddig csaknem nyolcszáz tőkés és csörgő réce, húsz fokozottan védett gulipán, harminc kanalasgém pusztult el - ezek vadgazdálkodási értéke több millió forint. (MTI-Szeged)

Szabadon engedik az elkobzott kerecsensólymokat Körösladány térségében
Körösladány külterületén szabadon engedik október 7-én azt a két fiatal kerecsensólymot, amelyeket még szeptember 25-én foglaltak le a természetvédelmi őrszolgálat tagjai egy törökszentmiklósi lakostól - közölte a Körös-Maros Nemzeti Park vezetője az MTI-vel hétfőn.
Tírják László elmondta: a lefoglalt madarak repülőizmai akkor még fejletlenek voltak, és a ragadozók még nem ejtettek el önállóan zsákmányt. A nemzeti park munkatársai azóta feltáplálták a sólymokat, jól megtanultak repülni is, így arra számítanak, hogy a madarak vad életre való felkészítése sikerrel járt, vagyis képesek lesznek az önálló életre.
A kerecsensólymok fokozattan védett madarak, pénzben kifejezett eszmei természetvédelmi értékük darabonként eléri az egymillió forintot. Magyarországon a múlt század hetvenes éveiben majdnem kipusztultak, ám a hathatós természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően az állomány napjainkra megerősödött. (MTI-Békéscsaba)

Tiltott, génkezelt lenmagos készítmény érkezett az EU-ba Kanadából
Génkezelt, az Európai Unióban egyelőre nem engedélyezett lenmagot is tartalmazó élelmiszerek érkeztek több uniós tagállamba Kanadából - jelentette be az Európai Bizottság Brüsszelben.
Olyan növényről van szó, amelynek fogyasztását Kanadában és az Egyesült Államokban is engedélyezik, a génmódosítás tekintetében megosztott EU-ban azonban egyelőre nem vihető piacra.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet úgy tudja, hogy az uniós országok közül eddig Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Belgium, Hollandia, Portugália, Luxemburg, Románia mellett Magyarország, valamint a nem EU-tag Svájc területén is felbukkant valamilyen - a gyomirtó szerekkel szemben mesterségesen ellenállóvá tett len magjából készített - kenyérféleség.
Az Európai Bizottság arra kérte a tagországokat, hogy ezeket a készítményeket vonják ki a kereskedelmi forgalomból. Intézkedtek annak érdekében is, hogy Kanada leállítsa a szállításokat. (MTI- Brüsszel)

Negatív rekord közeli vízállás a Tiszán Szolnoknál
Miközben a közelmúltban árvízvédelmi nagyberuházások alapkövét tették le Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza minden idők egyik legalacsonyabb vízállásával ad feladatot a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakembereinek mondta az MTI-nek csütörtökön a szervezet egyik osztályvezetője.
Csütörtökön a nullponthoz képest mínusz 266 centimétert mutatott a szolnoki vízmérce. Szerdán azonban még ennél is kevesebbet, mínusz 274 centimétert mértek. Ez utóbbi adat pedig mindössze öt centiméterrel haladja meg a 2003. augusztus 21-én regisztrált mindenkori legalacsonyabb tiszai vízszintet Szolnoknál - közölte Kovács Sándor. (A Tiszán 1842-ben mért legalacsonyabb vízállás alapján határozták meg a mércék nullpontját.)
Mivel várhatóan az elkövetkező napok sem hoznak számottevő csapadékot a folyó felsőbb szakaszain, így egy időre állandósulni látszik ez az állapot mondta a szakember, aki szerint ha a természetre bíznák a vízszint alakulását, valószínűleg napokon belül megdőlne a negatív rekord.
Ezt azonban a vízügyesek mindenképpen szeretnék megakadályozni magyarázta. Mínusz 280 centiméter alatti vízszint esetén ugyanis a megyeszékhelyen működő felszíni vízkivételi mű csöveibe levegő jutna. Ez pedig azt jelentené, hogy a berendezés nem tudná biztosítani a város és a környező települések több mint 120 ezer ember ivóvíz-ellátását.
Szükség esetén persze ez a probléma mobil szivattyúállomások létesítésével áthidalható volna hangsúlyozta a KöTI-KöVíZIG hidrológiai és modellezési osztályának vezetője, aki azonban úgy vélte, erre nem fog sor kerülni.
Egyrészt szerencsénk van a klímával, mert bár nincs eső, ám a hűvösebb időnek köszönhetően kevesebb a párolgás miatti veszteség és a lakossági vízfelhasználás is alacsonyabb, mint nyáron. Másrészt a Tisza-tóból még hetekig mínusz 260 centiméter körül tudjuk tartani a folyó vízszintjét érvelt Kovács Sándor.
A szakember arról is tájékoztatott, hogy a Közép-Tisza vidékén Kisköre, Tiszabő és Szolnok térségében is előfordulnak különlegesen sekély gázlók. Előbbi kettő mindössze negyven, utóbbi is csak hetven centiméter. Ezek azonban különösebb gondot nem okoznak a vízi közlekedésben, hiszen ez idő tájt lényegében szünetel a hajóforgalom a folyón. (MTI-Szolnok)

OS - Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?
évente kb. százmillió, a párok által nem kívánt foganás történik a Földön és ez már összeomlással fenyegeti civilizációnkat. A Felelős Nemzés Világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy a világméretű családtervezési analfabétizmusnak gyorsan véget kell és lehet is vetni. Alább felsoroljuk a következő 3 hét azon világnapjait is, amelyek szorosan kapcsolódnak a családtervezéshez.
Szeptember 25. ökológiai adósság napja
Az emberiség januártól szept. 25-ig elhasználta azokat a természeti javakat, amelyeket a Föld ez évben képes létrehozni. év végéig az emberiség már adósságát növeli: fogynak az erdők,bolondul a klíma stb. A növekvő népesség és fogyasztás miatt ez a nap egyre korábbra kerül.
http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/earthovershootday/
Szeptember 26. A Felelős Nemzés világnapja
Több évezredes kultúrája és könyvtárnyi irodalma van a gyermeknevelésnek, újabban a terhességnek és a szexuális életnek, s ma már a fogamzásgátlás technikájának is.De a kettő közti döntő pillanat, a nemzés és annak előzetes megfontolása szinte teljesen hiányzik az emberi faj eszmélődései közül.
A klímamegbolondulás enyhítésében ötször költséghatékonyabb a családtervezés-mondja a London School of Economics kutatói által közzétett tanulmány:
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1871
Magyarországról a BOCS Alapítvány vett részt a Berlini Cairo+15 Civil Világtalálkozón. A Kairó Akcióprogram a háromnegyedénél tart (ez a Cairo+15),de kivitelezése akadozik. Magyarra még csak le se fordították.
A Berlini Felhívás magyarul is olvasható:
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1879
Október 2. Erőszakmentesség világnap
"Az emberiség elsõ számú halálos bűne a túlnépesedés, amely agresszivitáshoz vezet." (Konrad Lorenz, Nobel-díj 1973)
A szexuális erőszak kétszeresen súlyos esetei a nők (gyakran kiskorú ill. tinédzser lányok) teherbe ejtése szándékuk nélkül. Ilyenkor a jövendő gyermek legalapvetőbb joga is sérül, mégpedig hogy önmagáért kívánt gyermekként foganjon meg.
Október 4. Állatok világnapja
"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik." (Mahatma Gandhi)
Október 4-én Assisi Ferencet, az ökológia és az állatok patrónusát is ünnepeljük.
A biológiai sokféleség tartja fenn az élő rendszerek viszonylagos stabilitását. Az élővilág pusztulása az emberiség létalapjainak pusztulása.
Október 16. Az élelem világnapja
17. A Nyomor elleni küzdelem világnapja
A világ mezőgazdasága már két évtizede nem bírja a versenyt a népességrobbanással: az egy főre jutó élelemtermelés csökken. Az öntözésre felhasználható vízkészletek süllyednek és csökkennek, a talajok vékonyodnak, szikesednek, sivatagosodnak, erodálódnak, a klíma egyre előnytelenebbé válik, a termőföldeket beépítik, az üzemanyagárak nőnek, és nincsenek kilátásban a hozamokat növelő újabb technológiák.
Bővebb információ: http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1882
(OS- Budapest) Kiadó: BOCS Alapítvány

Eltűnőben a hagyományos izzólámpák az EU-ban
Az Európai Unió háztartásaiban a következő évtized közepére - azaz 2016-ig - eltűnnek a hagyományos izzólámpák, helyüket az úgynevezett alternatív fényforrások, például a kompakt fénycsövek veszik át - hangzott el az Osram és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) Világítástechnikai Társaságának sajtótájékoztatóján kedden Budapesten.
Bittera Miklós, az Osram magyar leányvállalatának ügyvezető igazgatója közölte: a cserével az unió évente mintegy 40 terrawatt/óra energiát takarítana meg évente. Ez 11 millió háztartás éves fogyasztásának felel meg. Emellett 15 millió tonnával kevesebb széndioxid kerülne a levegőbe.
Jelenleg az unióban - és Magyarországon is - még a háztartások 80 százalékában használnak hagyományos izzólámpát. A háztartásokban a hagyományos izzók cseréje szeptember 1-jén kezdődött meg az EU- ban.
A kompakt fénycsövek Bittera Miklós szerint 80 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos izzólámpák, élettartamuk ugyanakkor 15-ször hosszabb. Környezeti terhelésük ugyancsak kedvezőbb, azaz négyötödével kisebb, mint hagyományos elektromos világító eszközöké.
Nagy János, a MEE Világítástechnikai Társaságának elnöke arról beszélt, hogy már léteznek a hagyományos izzólámpához hasonló, úgynevezett meleg fényt adó alternatív fényforrások is. (MTI-Budapest)

Nemzetközi klímakonferencia kezdődött Bangkokban
Nemzetközi klímavédelmi konferencia kezdődött hétfőn Bangkokban. A tanácskozáson a globális felmelegedést erősítő gázok kibocsátását szabályozó kiotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodásról egyeztet több mint 170 ország küldöttsége.
A thaiföldi értekezlet az utolsó előtti esély arra, hogy a nemzetközi közösség kész szerződéstervezet terjeszthessen a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény utódjának elfogadása céljából összehívott decemberi, koppenhágai konferencia elé.
"Az idő nemcsak szorít, hanem már szinte el is fogyott" - figyelmeztetett Yvo de Boer, az ENSZ légkörvédelmi titkárságának vezetője. Az 1500 delegált feladata, hogy a jelenleg 280 oldalas vázlatot 40 oldalas tervezetté faragják, és minél szélesebb támogatást szervezzenek köréje.
A legnagyobb vitát kiváltó kérdés a fejlődő országokat az éghajlatvédelmi harcban támogató alap ügye. Becslések szerint évente 150 milliárd dollárt kellene tölteni a pénzalapba, az eddigi felajánlások azonban még a milliárdos nagyságrendet sem érik el.
Környezetvédők álláspontja szerint Koppenhágában a káros hatású gázkibocsátás 40 százalékos csökkentését volna szükséges előírni a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan, 1990-hez képest, mert csak így lehet megelőzni a klímakatasztrófát.
A koppenhágai finálé előtti utolsó egyeztetést Barcelonában tartják, november elején.
Legutóbb a múlt héten, New Yorkban, az ENSZ rendezésében tartottak magas szintű megbeszélést az éghajlatváltozásról, és a téma a legfejlettebb ipari államokat és a legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján is a napirenden volt. Egyik alkalommal sem sikerült jelentős előrelépést elérni. A G20 kétnapos tárgyalássorozata után Fredrik Reinfeldt, az unió soros elnöki tisztségét betöltő Svédország miniszterelnöke azt mondta, hogy a csoport vezetői néhány hét múlva, még a koppenhágai konferencia előtt visszatérnek a kérdésre, és meglehet, hogy összehívnak egy újabb G20 csúcsértekezletet. (MTI/dpa- Bangkok)

OS - Mekkora lábon élünk?
A KöTHÁLó országos ökolábnyom felmérésbe kezdett, hogy az évek során nyomon követhesse a lakosság környezettudatosságának fejlődését.Az ökolábnyom azt fejezi ki, hogy jelenlegi életvitelünk (táplálkozás, közlekedés, lakhatás, szeméttermelés) mellett mekkora az a terület, amelyen környezeti károsodás nélkül megtermelhető, előállítható a számunkra szükséges élelem, energia, üzemanyag és használati tárgyak. Míg egy átlagos amerikai polgár lábnyoma 9,7 hektár, addig egy indiai csupán 0,5, hektárnyi területet használ" élete során, azaz használja a Föld erőforráskészletét, a tiszta vizet és levegőt. A világátlag 2,2, a magyar 3,7 hektár/fő.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KöTHÁLó, www.kothalo.hu) a Norvég Civil Társadalmi Alap támogatás révén kidolgozott új ökolábnyom-olvasó módszerrel év eleje óta méri a lakosság környezettudatosságát. A KöVET Egyesület segítségével a torontoi Eric Krause módszerét a hazai fogyasztási, életviteli stílusra adaptálta. Bár a kérdéssor a tapasztalatok alapján a következő években pontosításra kerül, a mostani eredmények is beszédesek, illetve összevethetők lesznek a későbbi adatokkal magyarázta F. Nagy Zsuzsanna, a KöTHÁLó elnöke.
Az interneten eddig kitöltött 1707 ökolábnyomteszt átlagos eredménye 2,9 hektár. A válaszadók 52 %-a földgázzal fűt. A jelentős többség (92%) víztakarékos WC-tartályt és/vagy keverőcsapos megoldást használ a mosdóban, esetleg a felfogott esővizet is hasznosítja vagy saját vízóra révén nyomon követi fogyasztását. A számolók 52 %-a téglaépületben lakik, 29 %-a panelban. Az étkezési szokások terén a vegetáriánusok a
válaszolók egyötöd részét adták. A legtöbben igyekeznek helyi, hazai terméket vásárolni (33%) vagy kizárólag ilyet keresnek (39%).
A kerékpáros és gyalogos közlekedők aránya 55 %, kis és közepes kategóriájú autóval 24 % utazik. Iskolába, munkába gyalog vagy biciklivel jár - akárcsak az autóval egyedül ingázók - a megkérdezettek harmada (32, illetve 33 %). Tömegközlekedést a válaszolók többsége használ, illetve használna, ha lenne lakóhelyén, s csupán 10 % mondta azt, hogy mindenképp az autót részesíti előnyben.
Nyaralási szokásainkat főként a belföldi autós utazás jellemzi (26 %), 28 % egyáltalán nem nyaralt, s a válaszolók 5 %-a repült másik kontinensre, mellyel jócskán megnövelte ökológiai lábnyomát.
örömteli, hogy sokan (37 %) odafigyelnek arra, hogy energiatakarékos berendezést vásároljanak, ismerik az energiacímkék jelzéseit. A válaszolók nagyobb hányada tudatosan kevesebb csomagolási hulladékot szeretne hazavinni, nagyobb kiszerelésben vásárol és nem fogad el eldobható műanyag zacskót (75 %). Lehetőségeihez képest mindig vagy sokszor komposztál a megkérdezettek 78 %-a, 53 %-uk pedig határozottan állítja, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot és amit lehet, újrahasznál, így hetente háztartásonként legfeljebb 40 liter háztartási szemét termeléséhez járul hozzá. (OS- Budapest) Kiadó: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)

Sikerként értékelte Ban Ki Mun a New York-i klímacsúcsot
Sikerként értékelte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a New Yorkban rendezett nemzetközi klímaváltozási csúcstalálkozót, elemzők azonban rámutatnak: a keddi tanácskozás konkrét eredmény nélkül zárult.
A világszervezet főtitkárának kezdeményezésére összehívott értekezletről maga a fő szervező diplomata is elismerte: nem jelent garanciát arra, hogy sikerül tető alá hozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását szabályozó kyotói egyezményt felváltó új szerződést Koppenhágában, a decemberi klímakonferencián. "Ugyanakkor mégis egy lépéssel közelebb kerültünk a közös célhoz", a globális felmelegedés megfékezéséhez - nyilatkozott Ban Ki Mun a több mint száz állam- és kormányfő részvételével megtartott egynapos találkozó után.
"Az egész világ hallhatta az állami vezetők szavait, akiknek most meg kell mutatniuk, hogy a szavak után tettek következnek" - mondta az ENSZ főtitkára.
Szerdai sajtókommentárok szerint is kedd a nagy szavak napja volt New Yorkban. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung például megjegyzi: "Obama, aki New Yorkban és Pittsburgh-ben a világ vendéglátója, szép beszédet mondott, de szavaiból csupán a tettek ígérete, és nem konkrét programja bontakozott ki."
A légkört káros gázokkal a legnagyobb mértékben szennyező államok közül egyedül Japán tett számszerűsíthető ígéretet. Hatojama Jukio miniszterelnök bejelentette: országa 2020-ig 25 százalékkal kívánja csökkenteni az éghajlatváltozást serkentő gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A globális szén-dioxid-kibocsátás összesen 41 százalékáért felelős Egyesült Államok és Kína fellépése a tanácskozáson elemzők és politikusok szerint egyaránt csalódást keltő volt. A konferenciát megnyitó beszédében Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetett: ha nem sikerül megoldani a problémát, az "visszafordíthatatlan katasztrófához" vezethet. Obama azonban nem tett semmi olyan új javaslatot, ami áttörést hozhatna a 2012-ben lejáró kyotói egyezményt felváltó nemzetközi megállapodásról folyó tárgyalásokon.
"Obama beszéde elmaradt a várakozásoktól" - jegyezte meg Sigmar Gabriel német környezetvédelmi miniszter a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti-politikai lap beszámolója szerint. Nicolas Sarkozy egyenesen újabb csúcsértekezletet javasol. A francia köztársasági elnök szerint a világ vezetőinek novemberben újra tárgyalóasztalhoz kell ülniük, hogy megfelelően előkészítsék a koppenhágai konferenciát - írta az FTD.
"Obama valóban tett egy lépest, de nem előre, hanem hátra" - mondta a lapnak Thomas Henningsen, a Greenpeace nemzetközi természetvédelmi szervezet szakértője.
A kínai küldöttség is adós maradt számokkal. Hu Csin-tao (Hu Jintao) elnök beszédében elmondta: Kína "jelentős mértékben" csökkenteni tervezi a káros gázok kibocsátását a 2020-ig tartó időszakban, 2005-höz képest. Hu hangsúlyozta: a fejlődő országoknak le kell térniük "az 'először szennyezünk, aztán pedig elhárítjuk a károkat' régi, kitaposott ösvényéről", de nem szabad elvárni tőlük "a fejlettségi szintjüket, képességeiket és felelősségüket meghaladó mértékű áldozatvállalást."
A tanácskozásról tudósító újságírók előtt azonban a kínai környezetvédelmi politika első számú irányítója, Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua), a Reform- és Fejlődési Bizottság igazgatóhelyettese elmondta, hogy hamarosan konkrét klímavédelmi célokkal állnak elő, elemzők pedig megjegyzik, hogy Peking az utóbbi időben nagyot lépett előre. "öt éve az éghajlatváltozás még egyáltalán nem volt téma Kínában. Most már azt mondják, hogy kezelésbe veszik az ügyet, és ez azért hatalmas változás" - mondta az FTD-nek Knut Alfsen, az olsói nemzetközi klíma- és környezetkutatási központ (CICERO) igazgatója. (MTI-Berlin)

Rekord mértékű csökkenés az üvegházgáz-kibocsátásban a válság miatt
A gazdasági válság az utóbbi negyven év legnagyobb mértékű csökkenését okozta az üvegházhatású gázok kibocsátásában, mutatta ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
A szerves tüzelőanyagok használatából fakadó gázkibocsátás idei visszaesése még a nyolcvanas évek elején - az olajárrobbanást követő világgazdasági recesszió idején - végbement kibocsátás-csökkenést is felülmúlja.
A válság hatására kialakult új helyzet "páratlan lehetőség" a döntéshozók számára, hogy a koppenhágai klímakonferencián a fenntarthatóság útjára tereljék a világ energetikai rendszerét, véli Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza. "Ha viszont elszalasztják ezt az esélyt, később már jóval drágábban és ezért nehezebben lehetne majd biztosítani a környezeti fenntarthatóságot az energiatermelés és -felhasználás rendszerében" - mondta a párizsi központú szervezet szakértője.
A légkörbe kerülő szén-dioxid és egyéb káros gázok mennyiségének csökkenése főként az ipari termelés visszaesésének tudható be. További fontos tényező, hogy az energiaszükséglet mérséklődése nyomán jegeltek számos energetikai beruházást, így nem épült meg például egy sor széntüzelésű erőmű.
Jelentős a kormányzati klímavédelmi intézkedések szerepe is. A csökkenés nagyjából 20 százalékban ezeknek köszönhető, a hivatalosan még nem publikált tanulmány szerint, amelyről a The Financial Times című londoni gazdasági lap számolt be hétfőn.
A tanulmány része az ügynökség éves jelentésének (World Energy Outlook), amely novemberben, a koppenhágai konferencia elé időzítve jelenik majd meg. (MTI/Reuters- London)

Autómentes nap: töredékére csökkent a légszennyezettség
Autók nélkül a hétvégén töredékére csökkent a fővárosban, a lezárt Andrássy úton a levegő szennyezettsége egy átlagos hétköznapéhoz képest - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az MTI-vel vasárnap az autómentes nap kapcsán.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a zöldtárca felhívta a figyelmet, hogy az autómentes naphoz kötődően a közlekedési minisztériummal közösen szeptember 21. és 25. között közúti közlekedési környezetvédelmi akciót tartanak. Ennek során a közlekedési hatóság fokozottan, célirányosan ellenőrzi majd a gépkocsik környezetvédelmi állapotát.
Az akció célja, hogy felhívják a figyelmet a rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálatra, a gépkocsik műszaki karbantartásának fontosságára, és egyúttal felmérik a gépkocsik átlagos környezetszennyezési állapotát - olvasható a dokumentumban.
A közleményben a tárca kitért arra is, hogy az autómentes nap vasárnapi rendezvényén Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter mobil levegőminőség-mérő laborautóval mutatott be légszennyezettség-mérést az Andrássy úton, ahová a zöldtárca szemléletformáló roadshow-ja utolsó állomására érkezett.
A szemléletformáló Egy mozdulat program célja, hogy felhívja a lakosság figyelmét: az áram-, hulladék és víztakarékos életmóddal nemcsak a környezetet védik, hanem kiadásaik is jelentősen csökkenthetők - emlékeztet a közlemény. (MTI-Budapest)

Barack Obama beszédével megkezdődött a klímacsúcs New Yorkban
Barack Obama amerikai elnök globális lépésekre szólított fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az elnök azt mondta, hogy ha nem sikerül megoldani a problémát, az "visszafordíthatatlan katasztrófához" vezethet.
Az ENSZ főtitkára hívta össze a világ vezető politikusait az egynapos klímacsúcsra. A találkozón nem a tárgyalásoké a főszerep, de Ban Ki Mun azt mondta, hogy segít azon problémák leküzdésében, amelyek a hivatalos klímatalálkozókon hátráltatják az érdemi haladást.
Barack Obama keddi felszólalásában körvonalazta, hogy kormányzata mit tett az elmúlt nyolc hónapban a klímaváltozással szembeni fellépés területén. Nem tett ugyanakkor semmi olyan új javaslatot, ami áttörést hozhatna a globális felmelegedés elleni új nemzetközi megállapodásról folyó tárgyalásokon. (MTI/Reuters- New York)

újabb két árapasztó tározó építését kezdik el a Közép-Tisza mentén
Két árvízcsökkentő tározó alapkövét helyezik el csütörtökön a kivitelezés jelképes kezdeteként a Közép-Tisza mentén Abádszalóknál, illetve Tiszasülynél - közölte a környezetvédelmi és vízügyi tárca sajtóirodája kedden az MTI- vel.
A minisztérium tájékoztatása szerint a 11,7 milliárd forintba kerülő Nagykunsági tározó 40 négyzetkilométer területen, közel 100 millió köbméter víz tárolására lesz alkalmas. A Hanyi- Tiszasülyi tározó területe 56 négyzetkilométert foglal el, kétszer akkorát, mint a Velencei-tó. Vészhelyzet esetén 250 millió köbméter vizet tud befogadni, a megépítése 20,5 milliárd forintba kerül. A két árvízvédelmi létesítmény a Környezet és Energia Operatív Program nagyprojektjeként, uniós támogatással épül meg.
A két tározó a Tiszaroffival együtt egy rendkívüli tiszai árhullám esetén 60-70 centiméterrel csökkentheti a vízszintet a folyó Csongrád és Kisköre közötti szakaszán, jelentősen növelve ezzel az ott élő mintegy másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát. (MTI-Szolnok)

Országos Környezetvédelmi Konferencia - új fogalom, az ökodizájn
Egy európai uniós szakmai grémium megvizsgálja, hogy a főbb energia-felhasználó fogyasztási cikkek - például a hűtőgépek és televíziók - megfelelnek-e az ökodiznájn követelményeinek, és dönt arról, hogy forgalomban maradhatnak-e, vagy pedig a 100 wattos izzók sorsára jutnak - hangzott el a kedden Siófokon kezdődött három napos Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás plenáris ülésén.
Molnár Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium osztályvezetője előadásában kifejtette: az ökodizájn viszonylag új tudomány, olyan környezettudatos tervezést jelent, amelynek során az energia-felhasználó termékek teljes életciklusát megtervezik az energia-felhasználására és a környezetterhelése alapján.
Egyre több új termék forgalomba hozatalánál kell figyelembe venni az ökodizájn követelményeket. Az Európai Unióban egy szakmai grémium foglalkozik azzal, hogy mely termékeket kell megvizsgálni, és milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy ezek forgalomba kerülhessenek, vagy forgalomban maradhassanak - ismertette Molnár Sándor.
Az egyik megfogalmazott követelmény a különböző készülékek készenléti (úgynevezett "standby") állapotára vonatkozik, amelyek energiafelhasználását 2012-2015 között a felére-harmadára kell csökkenteni. Egy-egy készülék készenléti állapotban ugyan csekély, 3-4 wattnyi energiát használ fel, azonban a háztartásokban, intézményeknél sok van belőlük. így az erre vonatkozó ökodizájn követelmény teljesítése európai viszonylatban a paksi atomerőmű termelésének megfelelő energia megtakarítását eredményezheti - mondta a szakember.
Az idei, 23. Országos Környezetvédelmi Konferencián hat szekció 80 szakmai előadásán kaphatnak aktuális szakmai ismereteket a résztvevők. A témák között szerepelt egyebek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény október elejétől életbelépő módosításának hatása, a szakmai programban pedig az ökodizájn fogalmáról és irányelveiről szóló előadás.
Gilyén Elemér, a konferenciát szervező Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozatának elnöke ismertette, hogy közel 130 kis- és középvállalkozás képviseletében 160, környezetvédelemmel foglalkozó mérnök és szakmérnök vesz részt. (MTI- Siófok)

Az ország természeti értékeire hívta fel a figyelmet az államfő
A köztársasági elnökség szép és fontos célja az, hogy ráirányítsa a figyelmet az ország természeti értékeire - mondta Sólyom László szombaton Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park területén tett látogatásának második napján.
Elsősorban arra akarja felhívni a figyelmet, hogy mennyi értékőrző táj található és mennyi értékőrző ember dolgozik országszerte - közölte az államfő, amikor felkereste a nemzeti park oktatóközpontját.
Egyben kifejezte reményét, hogy látogatásai segítségére vannak az országnak, illetve a nemzeti parkoknak, akár úgy, hogy sikerül egy-egy megoldatlan kérdésre felhívni az illetékes miniszter figyelmét.
A köztársasági elnök felidézte, hogy a jelenlegi az ország nemzeti parkjaiban tett körútjának utolsó előtti állomása. Csupán a Kiskunsági Nemzeti Parkban nem járt még.
Elmondta: körútja során olyan ismereteket szerzett, amelyeket könyvekből, vagy térképről soha nem tudott volna meg. Ugyanakkor a látogatások alkalmat kínáltak arra is, hogy betekintést nyerjen egy-egy térség valós életébe, megismerje a helyi problémákat.
Sólyom Lászlót a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának vezetői tájékoztatták a parkban folyó természetvédelmi munkáról, majd az államfő megtekintette az oktatóközpontban található kiállítást.
Programja első részének zárásaképpen a köztársasági elnök és kísérete terepjárókkal elindult a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cserépfalu közelében található odorvári csúcshoz, majd a tervek szerint a közeli Bükkzsércen zártkörű ebéd keretében találkozik a térség polgármestereivel. (MTI- Feslőtárkány)

Fórum a fenntartható fejlődésről és a klímahatásról
Fontos, hogy a fiatalok megértsék a klímaváltozás elleni küzdelem jelentőségét – hangsúlyozta Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke szombaton Budapesten a fenntartható fejlődősről és a klímaváltozásról rendezett fórumon. Margot Wallström, az Európai Bizottság klímaváltozás elleni küzdelme kampányának keretében jött Budapestre.
A fórumon Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa (NFFT) tiszteletbeli elnöke szólt arról, hogy Magyarországon egy évvel ezelőtt megalakult az NFFT, amely jelentést írt a magyar helyzetről, és a tanács február végéig elkészíti a klímatörvény normaszövegét.
Margot Wallström a budapesti fórumon hangsúlyozta: a fenntartható fejlődés a jövőről szól, a politikai döntéshozók feladata ennek megfelelően gondolkodni. Utalt arra, hogy decemberben Koppenhágában klímacsúcsot tartanak, ahol a klímaváltozás elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés ismét előtérbe kerül. Megtanácskozzák a fejlett és a fejlődő országok teendőit.
Szili Katalin úgy vélekedett, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy eredményt lehessen elérni a klímaváltozás elleni küzdelemben, és rendszerben kell kezelni a gazdasági, társadalmi, ökológiai feladatokat.
Szomorúnak nevezte az NFFT tiszteletbeli elnöke, hogy a kiotói konferencia óta eltelt 12 év alatt növekedett a károsanyag-kibocsátás. Jónak tartaná, ha Európában lenne egy olyan szervezet, amely figyelné a klímaváltozás elleni küzdelemre és a fenntartható fejlődésre irányuló különböző stratégiák megvalósulását.

VPOP: ötvenmilliós természetkárosítás nyolc hónap alatt
A Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) az év első nyolc hónapjában 28 esetben derített fel természetkárosítással kapcsolatos bűncselekményt: védett növények és állatok engedély nélküli behozatalát - közölte Sipos Jenő a VPOP szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
A lefoglalt állatok, növények, illetve a belőlük készült termékek összértéke meghaladta az 50 millió forintot.
A 28 felderítés nagyobb része Budapestre, a Ferihegyi Repülőtérre (21 eset) korlátozódott, de a schengeni és az uniós külső határok miatt a keleti országrészben Záhonyban (4 eset) és Nagylakon is sikerrel tartóztattak fel a csempészeket - tudatta a szóvivő.
A lefoglalások során közel száz élő állatot, és mintegy hétszáz növényt adott át a testület különféle állatvédelmi hatóságoknak, nemzeti parkoknak. A különféle állatokból és növényekből készült engedélyköteles termékek száma megközelíti a négyszázat.
Sipos Jenő tájékoztatása szerint az elkövetők közel fele magyar állampolgár volt, de volt közöttük ukrán, román, olasz, litván, kínai és amerikai állampolgár is.
A szóvivő közleményében a kiemelkedőbb ügyek között említi, hogy szeptemberben Nagylaknál egy olasz rendszámú, olasz állampolgár által vezetett utánfutós személygépjárműben összesen 864 lőtt fürj tetemét találták meg a pénzügyőrök. (MTI-Budapest)

újabb vita Brüsszel és az új EU-tagok között a szén-dioxid kvótáról - lapértesülés
Vitába keveredtek az Európai Unió közép- és kelet-európai új tagországai az Európai Bizottsággal arról, hogy újrahasznosíthatják-e azt a szén-dioxid-kibocsátási kvótát, amelyet az elmúlt években nem használtak ki - írta legfrissebb számában a European Voice című brüsszeli hetilap.
Miközben a nemzetközi megállapodások keretében az említett térség országai 8 százalékos kibocsátáscsökkentésre tettek vállalást 2008 és 2012 között (az 1990 körüli szinthez képest), kibocsátásuk ennél a jelek szerint jóval nagyobb mértékben esik vissza. Lengyelországban például 2007-ben 29 százalékkal kevesebb szennyező gáz került a levegőbe az ipari tevékenység hanyatlása miatt, Lettországban pedig ez az arány az 50 százalékot is meghaladja.
Ezért ezek az országok azt szeretnék, ha a vállalás fölötti teljesítményüknek legalább egy részét későbbi kibocsátásukba az EU beszámítaná.
Egy közép-európai diplomata arra is emlékeztetett a lapnak nyilatkozva, hogy a térségben jelentős beruházásokkal korszerűsítették a szennyező létesítményeket.
Az Európai Bizottság azonban - környezetvédelmi szervezetek támogatását is élvezve - ellenzi a tervet, mert attól tart, az veszélybe sodorhatja azt a vállalást, hogy az EU 2020-ra 30 százalékkal csökkenti teljes kibocsátását, ha más vezető világgazdasági szereplők is hasonló kötelezettséget vállalnak.
Magyarország, Bulgária, Csehország, észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Lengyelország egyébként még tavaly az Európai Bíróság előtt megtámadta azt az elosztást, amelynek alapján Brüsszel úgynevezett szennyezési kvótát juttatott nekik a 2008-2012-es időszakra. Két ilyen beadvány ügyében - nyilván precedensértékkel - jövő héten hirdet ítéletet az uniós bíróság. (MTI-Brüsszel)

Hajdú-bihari Napló: földkábellel a madarakért
összesen 332 millió forint pályázati pénzt fordít a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) arra, hogy a légvezetékek földkábelre cserélésével, illetve a pusztán áthaladó közút természetbarát átalakításával védett és fokozottan védett állatok életét lehessen megóvni - írta hétfőn a Hajdú-bihari Napló.
A lap szerint a pályázaton nyert pénzből 15 kilométernyi veszélyes vezetékszakaszt lebontanak, illetve földkábelre cserélnek.
A Hortobágyot átszelő 33-as számú főút veszélyeztetett szakaszai mentén pedig védőkerítéseket húznak fel, mintegy 24 kilométernyi hosszúságban - olvasható a Hajdú-bihari Naplóban. (MTI-Debrecen)

A klímaváltozás elleni harc lesz az új norvég kormány fő feladata
A klímaváltozás elleni harcot nevezte új kormánya egyik legfontosabb feladatának a norvég miniszterelnök, miután megerősítette őt posztján a választók többségének akarata.
Jens Stoltenberg keddi nyilatkozatában értésre adta: Norvégia azon lesz, hogy az év végén Koppenhágában rendezendő értekezleten sikerüljön tető alá hozni egy globális egyezményt a Föld légkörének védelméről. Ennek során kulcsfontosságú lesz - tette hozzá -, hogy a gazdag államok anyagilag segítsenek a szegény országoknak az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésében.
"Addig nem lesz változás (a légkör melegedésében), amíg a gazdag országok felelősséget nem vállalnak oly módon, hogy részben ők fizetik a szegényebb országok (gázkibocsátásának) csökkentését" - fogalmazott Stoltenberg.
Az általa vezetett Norvég Munkáspárt, a Szocialista Baloldali Párt és a Centrumpárt hármas szövetsége csekély, de szilárd többséget szerzett az oslói parlamentben a hétfőn rendezett választásokon. 1993 óta az ötvenéves Stoltenberg az első norvég miniszterelnök, aki második mandátumra kapott megbízást a választóktól.
Ezt nyugtázva kedden kijelentette: a hármas koalíció "többséget kapott arra, hogy újabb négy éven át vezesse az országot. Azon leszünk, hogy megőrizzük a munkahelyeket, megújítsuk a jóléti államot, és előtérbe helyezzük a klímaváltozással kapcsolatos kérdéseket." (MTI/AP-Oslo)

Olajfolt fenyegeti a tengeri élővilágot Ausztrália partjainál
óriási kiterjedésű olajfolt fenyegeti az élővilágot Ausztrália északnyugati partjainál. Az olaj hetek óta ömlik ellenőrizetlenül a tengerbe egy fúrólyukból a PTTEP Australasia olajvállalat platformja alól.
A cég - a thaiföldi nemzeti olajtársaság leányvállalata - vasárnap akart hozzákezdeni ahhoz, hogy alagutat vájjon 2,6 kilométer mélyre, s hogy üledékkel elfojtsa az olajfolyást. A munkák akár három és fél hétig is eltarthatnak.
Az olajfolt 46 kilométer széles és 130 kilométer hosszú. Nagyjából 200 kilométerre terül el az ausztrál partoktól. A helyi hatóságok többször különféle szerekkel permetezték az olajszőnyeget a levegőből, hogy megpróbálják szétoszlatni.
A WWF nemzetközi természetvédő szervezet felhívta a figyelmet, hogy a térség a tengeri állatok egyik legfontosabb vonulási útvonala. A púpos bálna ezen a vidéken neveli utódait. A WWF úgy tudja, halászok a szennyezés óta láttak olajjal borított teknőst a környéken. (MTI/dpa-Sydney)

Határon átnyúló projektekről tárgyalt a magyar-román zöldbizottság
Határon átnyúló, közös környezetvédelmi fejlesztésekben való együttműködésekről tárgyalt szeptember 9-10. között a Magyar-Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság Budapesten. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös projektek kialakításával próbálja meg kihasználni az uniós környezetvédelmi pályázatokat.
A tárgyalásokon résztvevő Haraszthy László környezetvédelmi szakállamtitkár az MTI-nek csütörtökön elmondta: emellett együttműködést hoznak létre a nagyvárosi szennyvízkezelési programok kidolgozására is.
Magyarország "markáns ígéretet" kapott arra is, hogy a román fél - mintegy a Kőrös-Maros Nemzeti Park "átnyúlásaként" – természetvédelmi területté nyilvánítja a Cséfai-halastavak területét -mutatott rá a szakállamtitkár.
A vegyes bizottság megállapította: Románia változatlanul nem lát lehetőséget az erdélyi Verespatakon (Rosia Montana) tervezett bányaberuházás környezeti hatásvizsgálati eljárásának folytatására, mivel a kérdésben még a területrendezési eljárás sem fejeződött be - fejtette ki Haraszthy László.
Kiemelte: a verespataki bánya engedélyeztetése egyszer már eljutott a környezetvédelmi engedélyeztetés fázisába, ugyanakkor ezt az eljárást már felfüggesztették a létesítmény földhasználati jogának kétségbe vonása miatt. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatakon, ahol becslések szerint 330 tonna arany és 1.600 tonna ezüst rejlik a földben. A kitermeléshez ciántechnológiát használnának, ami miatt számos román és külföldi civil szervezet ellenzi a beruházás megvalósulását.
A Román Tudományos Akadémia elnöke, Ionel Haiduc korábbi tájékoztatása szerint "hatalmas tévedés, butaság, sőt, gyilkosság az tervezett aranybánya". Az akadémia úgy véli, hogy a beruházás súlyosan árt a környezetnek, és Európában egyedülálló régészeti értéket semmisítene meg. A tudományos testület kockázatosnak tartja a beruházó által alkalmazni kívánt ciántechnológiát, és úgy véli, hogy az új bánya megnyitása nem nyújt hosszú távú gazdasági és szociális megoldást az ott élők szá
A szerdán és csütörtökön rendezett, környezetvédelmi és vízügyi megbeszéléseken Magyarországot Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Haraszthy László, a tárca természetvédelmi szakállamtitkára képviselte, míg a román delegációt Doru Laurian Badulescu, a Román Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára vezette. (MTI-Budapest)

Kínában épül fel a világ legnagyobb napenergia erőműve
Kínában várhatóan 2019-ben kezdheti meg működését a világ legnagyobb napenergia erőműve, amelyet az amerikai First Solar épít fel Belső-Mongóliában.
A 2000 megawatt kapacitású komplexum teljesítménye harmincszor akkora, mint az Európában működő napkollektoroké. Egy megawatt teljesítmény nagyjából 800 amerikai család áramszükségletét fedezi.
A világ legnagyobb légszennyezőjeként számon tartott Kínában széntüzelésű erőművekben termelik meg az elektromos áram 80 százalékát, de a kormány tervei szerint 2020-ban már megújítható forrásokból származna legalább 15 százalék. Akkorra Kínában 20 ezer megawattra emelkedhet a naperőmű kapacitás.
Elemzők emlékeztetnek arra, hogy léteznek már a világban nagy teljesítményű napkollektor parkok, ezek kapacitása 50-60 megawatt körüli.
A tervezett beruházásoknak köszönhetően Kína már 2010-ben a megújuló energia legnagyobb felhasználója lehet a világon, maga mögé utasítva Európát, Japánt és az Egyesült Államokat. (MTI/Bloomberg- London)

Illegális hulladéklerakókat térképeztek fel Szabolcsban és Kárpátalján
Uniós források segítségével, mintegy 30 millió forint felhasználásával közel száz illegális hulladéklerakót térképeztek fel a Tisza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és kárpátaljai szakaszán - mondta Szűcs Julianna, az Együtt az élő Tiszáért program koordinátora egy nemzetközi konferencián Vásárosnaményban.
A határon átnyúló, EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával megvalósult projektbe több mint száz, a Tisza mellett fekvő ukrán és magyar települést vontak be. A programban szemétgyűjtési akciók és gyermeknevelési programok egyaránt szerepeltek, de feltérképezték a Tisza melletti hulladéklerakó-helyek elhelyezkedését is. Szűcs Julianna elmondta: főleg ukrán oldalon okoz gondot a kommunális hulladék illegális lerakása, elsősorban a Tisza határon túli mellékfolyóinak hullámterén, és annak közvetlen környezetében. Emiatt igen gyakoriak azok a hulladék-szennyezések, amiket az áradások átsodornak Kárpátaljáról Magyarországra, szennyezve ezzel a hazai vizeket.
A problémát ukrán oldalon is felismerték, felszámolására nagyszabású hulladékgazdálkodási programot indítottak el közös erővel a kárpátaljai járások - tette hozzá. Gajdos István, Beregszász polgármestere szerint valóban nagy gondot okoz Kárpátalján a kommunális hulladékok nem megfelelő kezelése, de jelenleg nem működik korszerű hulladéklerakó-és feldolgozó üzem a térségben. Több kárpátaljai járásban ugyan már európai színvonalon folyik a szemét begyűjtése, melyet magyar és osztrák vállalkozók végeznek, de ez önmagában nem elég. Szükség van egy modern lerakóra és feldolgozóra, ennek tervei már készültek – mondta a polgármester. Tájékoztatása szerint Jánosi település mellett, mintegy 30 hektáros területen megépülő lerakó várhatóan a beregszászi járás 100-120 ezer lakosát fogja kiszolgálni. A 3 millió euróba kerülő beruházás tanulmányterveinek elkészítését még helyi forrásokból finanszírozták, a kiviteli tervekhez szükséges pénzre viszont már az Európai Uniónál pályáznának a kárpátaljai járások. Szerencsés esetben már jövő évben elkezdődhet az építkezés, 2011-ben pedig a próbaüzem kezdődhet meg a lerakóban. Jüttner Csaba, a Beregi Többcélú Kistérségi önkormányzati Társulás elnöke a konferencián elmondta, hogy magyar oldalon is van tennivaló, meg kell oldani például a Tisza menti települések szennyvízkezelését.

Versenyképességi és etikai kérdés is a klímapolitika
A környezetvédelmi szempontok mellett komoly gazdasági, versenyképességi és etikai kérdéseket is felvet a 2012 utáni globális klímapolitika kialakítása - állapították meg az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által rendezett háttérbeszélgetés résztvevői szerdán, Budapesten.
Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete hangsúlyozta: az emberiségnek 2050-ig kell megállítania az éghajlat további melegedését, amihez a következő négy évtizedben felére kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Ez a folyamat annál olcsóbb lesz, minél több káros anyagot sikerül visszafogni az első évtizedekben. Az Európai Unió ezért 2030-ig kész akár 30 százalékkal is csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, amennyiben a többi fejlett ország is összehasonlítható mértékű visszafogás mellett kötelezi el magát - fejtette ki a nagykövet.
Az unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország ezért célul tűzte ki, hogy a 2009. december 7-12. között ülésező koppenhágai klíma csúcstalálkozón tető alá hoz egy, a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodást.
Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár elmondta: a világ országainak el kell fogadniuk, hogy az emberiségnek közös problémát és felelősséget jelent az éghajlatváltozás kihívása. Az államok ugyanakkor eltérő mértékben járultak hozzá a klímaváltozáshoz, így még akkor is különböző súlyú szerepet kell játszaniuk a károk elhárításában és megelőzésében, ha az versenyképességi eltéréseket eredményez - fűzte hozzá.
Kiemelte: a fejlett országoknak jelentős, legalább 25-40 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell vállalniuk 1990-hez képest, míg a gyorsan fejlődő országokkal szembeni legoptimistább elvárás mintegy "15-30 százalékos visszafogást eredményező intézkedések életbe léptetése".
A magyar szakember szerint a fejlett országoknak fel kell készíteniük a szegényebb államokat a klímaváltozáshoz - például az aszályos területek kialakulásához, illetve a tengerszint várható emelkedéséhez – való alkalmazkodásra. A nemzetközi közösségnek az éghajlatváltozás ellenére is biztosítani kell a világ polgárainak egyenlőségét, illetve az energiához és az egészséges környezethez való hozzáférés azonos esélyeit - tette hozzá.
Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSZ) éghajlati programvezetője aláhúzta: a nemzetközi szervezetek szerint a fejlett országoknak Koppenhágában legalább 40 százalékos károsanyag-visszafogásra kellene törekedniük 2020-ig. Ehhez teljes gazdasági szerkezetváltásra, a "világ működtetésének megváltoztatására" van szükség, amelynek legfontosabb eszközei közé tartozik a fosszilis energiafüggés, illetve a fogyasztás-központúság felszámolása – mutatott rá az MTvSZ képviselője.
Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. Az összesen hét évet felölelő dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes fejlett ország aláírta.
A kiotói jegyzőkönyv kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat. A nemzetközi megállapodás fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók.
Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. A következő 12 évet érintő globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg. (MTI- Budapest)

Magyar Nemzet: Három éve rohadnak német szemétbálák Kunbaján
A Magyarországra illegálisan beszállított német szemétbálák egy része Bács-Kiskun megye néhány településén három éve változatlan állapotban rohad - írta szerdán megjelent helyszíni riportjában a Magyar Nemzet.
A napilap szerint Kunbaján az egykori téesz egy részén, láthatóan használaton kívüli épületek körül bukkantak rá a németországi hulladékra. A Baden-Württemberg tartományból és Bajorországból származó hulladék három évvel ezelőtt került az országba. Bács-Kiskun, Pest és Komárom-Esztergom megyékben, összesen tizenhat település húsz helyszínén bukkantak rá a nyomozók a mintegy 4100 tonna német hulladékra. A magyar államnak sikerült elérnie, hogy a két tartomány a bálák 75 százalékát szállítsa vissza a küldők költségén.
A Magyar Nemzet emlékeztetett: az ügy kapcsán, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt elsőfokon elítélt kunbajai polgármester korábban azt nyilatkozta, hogy a településen maradt bálákat saját költségén szállíttatta a beremendi cementgyárba. A lap mostani érdeklődésére a Halász István azt mondta: félreértették, nem ő fizetett valakinek, hanem lehetőség volt arra, hogy egy cég a saját költségén szállítsa el a szemetet. Többet nem kívánt a lapnak elmondani, arra hivatkozva, hogy lezárta az ügyet. (MTI-Budapest)

MTVSZ: civil összefogással is lehet környezetvédelmi sikereket elérni
A Magyar természetvédők Szövetsége (MTVSZ) által kezdeményezett, majd ötpárti konszenzussal elindított klímatörvény-tervezés mutatja, hogy állampolgári összefogással is sikereket lehet elérni a környezetvédelemben – mondta Farkas István, az MTVSZ elnöke pénteken Budapesten.
Farkas István, az MTVSZ megalapításának 20. évfordulójára rendezett ünnepségen hangsúlyozta: két évtizeddel ezelőtt azért alakultak, hogy a természet egészét védjék, beleértve az embert is.
A szövetség vezetője legfontosabb eredményeik között tartja számon, hogy Magyarország ötpárti egyetértéssel megőrizte a génmódosított termékek tilalmát.
Az MTVSZ jelenleg három fő területen dolgozik a klímatörvény és az éghajlatvédelem; a területfejlesztés és regionális politika; valamint a természetvédelem és agrárügyek területén - fejtette ki Farkas István.
Szili Katalin, az Országgyűlés és egyben a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: az elmúlt 20 évben nagyot változott az egész világ hiszen kiderült, hogy nem oldható meg minden csak "tőkelogikán", hanem a társadalmi, szociális kérdéseket kell a gondolkodásunk fókuszába helyezni, a környezeti korlátok figyelembe vételével.
Az MTVSZ fennállása alatt 110 tagszervezetet tömörítő hálózatot hozott létre. (MTI- Budapest)

 Ban Ki Mun: a világ a szakadék felé rohan
A klímaváltozás gyorsul, a világ a szakadék felé rohan - jelentette ki csütörtökön a genfi Klíma Világkonferencián Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.
A politikus azt kérte a világtól, hogy siessen az átfogó klímaszerződés megkötésével, mert az éghajlat felmelegedése gazdasági katasztrófát fog okozni, és a tengerek szintje akár két méterrel is megemelkedhet az évszázad végére. Ban emlékeztetett arra, hogy az üvegház hatást okozó gázok kibocsátása még mindig gyors ütemben fokozódik.
"Nem engedhetjük meg magunknak a lassú haladást, gyors haladás kell" - hangsúlyozta. "Azt sem engedhetjük meg, hogy a decemberben kezdődő Koppenhágai Konferencia kudarcot valljon" - tette hozzá. A dán fővárosban az lesz a feladat, hogy megkössék a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő új globális megállapodást a Föld éghajlatának alakításáról 2012 után.
A főtitkár elmondta, hogy az északi sarkvidékről, Norvégiából érkezett a konferenciára, és saját szemével is meggyőződhetett arról, hogy a jégtakaró gyorsabban vékonyodik, mint azt a tudósok előre jelezték. Az északi sarkvidék 2030-ra jég nélkül maradhat a nyarakon. A grönlandi jégtakaró elolvadása megemeli az óceán vízszintjét, és megváltoztatja a Nyugat-Európa éghajlatát meghatározó Golf-áramlat irányát - figyelmeztetett.
Bejelentette, hogy még szeptemberben külön csúcstalálkozóra hívja meg azoknak az országoknak a vezetőit, ahol a világ legnagyobb erdei vannak, és megvitatja velük, hogy miként lehetne megoldani az erdőirtás okozta problémákat. A meghívottak között van például Brazília, Indonézia és a Kongói Demokratikus Köztársaság is. A találkozót az ENSZ magas szintű, a koppenhágai konferenciára felkészítő, New York-i tanácskozásával párhuzamosan tartják, szeptember 22-i kezdettel.

Tovább csökken a széndioxid-kibocsátás az EU-ban
Folytatódott tavaly is a szén-dioxid kibocsátásának csökkenése az Európai Unióban - derül ki az unió környezetvédelmi ügynökségének (EEA) hétfőn Brüsszelben nyilvánosságra hozott előzetes adataiból.
Uniós szinten tavaly 1,5 százalékkal kisebb volt az ózonréteget károsító, az úgynevezett üvegházhatást növelő anyagok kibocsátása, az 1990 körüli bázisidőszakhoz képest a csökkenés már 13,6 százalékos.
Az EEA csak jövőre közli a végleges tavalyi adatokat, de az már bizonyos, hogy a visszaesés negyedik éve folyamatos.
Sztavrosz Dimasz, az Európai Bizottság környezetvédelmi felelőse a statisztikát üdvözölve kiemelte, hogy az unió jó úton halad a kiotói jegyzőkönyvben, a nemzetközi klímavédelmi egyezményben 2012-re vállalt csökkentési célok teljesítése felé. A 15 régebbi EU-tagország 2012-ig 8 százalékos csökkenést vállalt, ebből 6,2 százalékot teljesített eddig a friss adatok szerint.
Dimasz hozzátette: a tavalyi statisztika már a gazdasági visszaesés miatti csökkenést is magában foglalja. A recesszió miatt ugyanis visszaesett a legnagyobb szennyezők közé tartozó ipar és közlekedés kibocsátása is. Ugyanakkor kiemelte, hogy az EU már korábban bizonyította, képes külön kezelni a gazdasági növekedés és a légkörvédelem ügyét.
A görög biztos szerint az adatok üzenetet jelentenek az unión kívüli országoknak is annak érdekében, hogy a kiotói jegyzőkönyv utáni időszakot tárgyaló decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencián eredményt érjenek el.(MTI-Brüsszel)

Genfi klímakonferencia az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséről
Az éghajlatváltozás hatásairól, az előrejelzések hatékonyabbá tételéről tanácskozik több mint 2500 meteorológus szakember a Genfben hétfőn megnyílt Klíma Világkonferencián.
A szeptember 4-ig tartó tanácskozáson mintegy 15 államfő mellett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és elődje, Kofi Annan is részt vesz. Az eseményt a Meteorológiai Világszervezet (WMO) rendezte, három hónappal a Koppenhágai Konferencia előtt, amelynek feladata, hogy a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő új globális megállapodás szülessen a Föld éghajlatának alakításáról 2012 után. A genfi Klíma Világkonferencia mindazonáltal nem része az úgynevezett koppenhágai folyamatnak.
A svájci városba érkezett szakemberek azt vitatják meg, milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a meteorológiai szolgálatok fejlesztésével lehetővé váljon pontosabb időjárás-előrejelzések készítése, nem csupán egyhetes távlatban, de közép- és hosszú távon is - mondta el a WMO főtitkára, Michel Jarraud a sajtó képviselőinek. így lehetővé válna, hogy a meteorológusok jobban felmérjék a globális felmelegedés várható helyi következményeit is, mindenekelőtt Afrikában és a fejlődő országokban.
A világszervezet adatai szerint a természeti csapások, így például a hurrikánok jobb előrejelzése következtében a 2005-tel záruló évtizedben 220 ezerre csökkent az éghajlattal összefüggő katasztrófák halálos áldozatainak száma, míg az 1965-tel záruló évtizedben az ilyen katasztrófák még 2,66 millió ember életét követelték. Maguknak az időjárási katasztrófáknak a száma ugyanakkor megtízszereződött az említett négy évtized alatt, az általuk okozott gazdasági károk mérték pedig a szakemberek szerint az ötvenszeresére emelkedett.
Hétfőn Nepálban is klímakonferencia kezdődött, amelyen India kivételével a Himalája térségének összes országa képviselteti magát, hogy első ízben felmérje a gleccserek olvadása által jelentett fenyegetést egy olyan régióban, ahol mintegy 1,3 milliárd ember vízellátása függ a jégfolyamoktól. (MTI/AFP/Reuters-Genf)

Rendkívül mérgező medúzák bukkantak fel a spanyol partok közelében

Spanyolország déli partja előtt veszélyes mérgező medúzákat fedeztek fel. A Gibraltári-szorosban a portugál gálya (Physalia physalis) mintegy ötszáz egyedét számolták meg. A spanyol hatóságok közlése szerint az állatok eddig azonban nem jelentettek veszélyt a fürdővendégek számára. Ennek ellenére azt tanácsolják, hogy óvatosságból a fürdőzők kerüljék az érintkezést a medúzákkal.
A 9-35 centiméter nagyságú csalánozók, amelyek fogófonalai a harminc méteres hosszt is elérhetik, állítólag hétszáz méterre közelítették meg a partokat, majd a szél elsodorta őket. A portugál gálya mérge rendkívül veszélyes lehet az emberre is. Fogófonalai már az érintés során borzalmas fájdalmat és gyulladást okoznak. Beteg vagy gyenge fizikumú egyéneknél a következmény légzési nehézség és akár szívleállás is lehet.
Az állatok csípést okozó csalánsejtjei rendkívül hosszúak, és négyzetcentiméterenként akár ezer is lehet a számuk. Méregkoktéljuk különböző fehérjéket tartalmaz. Bőrrel való érintkezés esetén a méreg közvetlenül az idegsejtekre hat, ezáltal az izomzat folyamatos összehúzódását idézi elő.
A portugál gálya elsősorban a Csendes-óceánban és az Atlanti-óceán egyes részein fordul elő. Nevét egy vitorlához hasonló gázbuboréknak köszönheti, amely a víz felszínén tartja. Színében és alakjában meglehetősen emlékeztet egy medúzára, a valóságban azonban különálló polipok egész kolóniája. Ezek az evolúció során más-más feladatra szakosodtak, legyen az szaporodás, táplálékfelvétel, az ellenségek elriasztása vagy fogófonalak képzése. Az állatok ezért csak együtt életképesek.
Szakértők szerint a medúzák ilyen tömegben történő felbukkanása igen szokatlan a spanyol partok előtt. A faj példányai május elején egy évtized óta először jelentek meg a Földközi-tenger partjainál, akkor Mallorca és Formentera szigete előtt. (MTI - Berlin/Budapest )

Bemutatták a napelemes repülőgép prototípusát

Bertrand Piccard svájci légballon-pilóta és feltaláló pénteken mutatta be az első, világkörüli útra tervezett napelemes repülőgépének prototípusát. A HB-SIA elnevezésű gép szárnyfesztávolsága a legnagyobb utasszállító repülőgépekével azonos, miközben egy átlagos személyautó súlyánál nem nehezebb.
A repülő hajtóművét négy darab villamos motor adja, amelyeket a szárny felületén elhelyezett 24 ezer darab napelem lát majd el energiával. A nagy kapacitású akkumulátorokban tárolt többletenergiával lesz lehetőség az éjszakai repülésre.
"Tegnap még csak egy álom volt, ma már egy kész repülőgép, holnap pedig a megújuló energiaforrások nagykövete lesz" - mondta Piccard a Zürich közelében fekvő dübendorfi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. "Ha egy repülőgép kizárólag napelemekkel éjjel és nappal képes a levegőben maradni, nem mondhatja senki, hogy nem lehet hasonló eredményt elérni a gépjárműveknél hűtő- és fűtőberendezéseknél, számítógépeknél" - tette hozzá az eredeti végzettsége szerint pszichiáter svájci pilóta, akinek 1999-ben egy hőlégballonnal leszállás nélkül sikerült körberepülnie a Földet.
A HB-SIA 2010-re tervezett első éjszakai repülése előtti tesztrepülésekre várhatóan még az idén sor kerül. (Reuters - Dübendorf )

Faültetési versenyt hirdetett fiataloknak az EU a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében

Faültetésre buzdítja az Európai Bizottság a fiatalokat annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a káros éghajlatváltozás elleni harc fontosságára. Tíz európai uniós tagállamban, köztük Magyarországon a testület egy verseny keretében ingyen facsemetét is oszt a kampányban részt venni kívánók számára.
Mint hétfőn Brüsszelben bejelentették, az uniós "kormány" az első 5000 közreműködő számára a csíkos kecskerágó (Euonymus europeus) egy-egy 15-20 centiméter magas palántáját biztosítja, amelyet ültetési útmutatóval együtt szállítanak. A résztvevők az ültetésről készült fotót visszaküldve eséllyel indulhatnak a nyereményért, mely "egy fantasztikus kaland egy környezetvédelmi táborban".
Az akció a http://clickatree.europa.eu/hu/click-a-tree-initiat című internetes oldalon található információk szerint a fák minden évben mintegy 9 milliárd tonna szén-dioxidot kötnek meg, ám az erdőirtások miatt ebből kétmilliárd tonna visszakerül a légkörbe.
"Több fa ültetésével nemcsak a Föld éghajlatának egyensúlyáért való elkötelezettségünket mutathatjuk ki, hanem saját környezetünket is zöldebbé tehetjük" - áll a Kattints a fákért! kezdeményezés tájékoztatójában. A kampányt elsősorban 15-29 éveseknek szánják. (MTI - Brüsszel )

Savas vizekben nagyobbra nő a halak hallószerve

Az óceánokban elnyelődött szén-dioxidnak meglepő hatása van a halakra: nagyobbak lesznek hallóköveik - közölték amerikai oceanográfusok a Science tudományos magazinban közzétett cikkükben. A halak füle testükön belül található, de az emberhez hasonlóan náluk is alapvető szerepe van a mozgás- és a függőleges-vízszintes irányok érzékelésében, az egyensúlyozásban. A nyomást érzékeli testük két oldalán, túlélésükhöz nélkülözhetetlen az érzékszerv épsége.
"Meglepetés volt számunkra" - emlékezett vissza a felfedezésre David M. Checkley, a Kalifornia Egyetem San Diego-i Scripps Oceanográfiai Intézetének biológusa. A halak hallószerve a koponyába zárt belső fülben található, benne csontos képlet, az ásványi anyagból lévő hallókő vagy otolit helyezkedik el. Az otolit közvetíti a belső teret kitöltő folyadék mozgását. Checkley és kollégái annak ismeretében fogtak vizsgálatukba, hogy a légkörből elnyelt szén-dioxid hatására enyhén savasabbá vált tengervíz a kagylóhéjakat gyengíti, oldja anyagukat. Arra számítottak, hogy az otolitok méretét is csökkenti a savas víz.
Kísérletük azonban éppen az ellenkezőjét bizonyította: a normális értéknél hatszor több szén-dioxidot tartalmazó vízben növekvő halaknak 15-17 százalékkal nagyobb hallókövei alakultak ki. Ezután lecsökkentették a szén-dioxid mennyiségét a normális érték 3,5-szeresére, amely 2010-ben már előfordulhat a tengerekben. Az ebben a vízben felnevelt halak otolitjai 7-9 százalékkal lettek nagyobbak a mostani átlaghoz képest.
A kutatók a későbbekben más halfajoknál is megvizsgálják a savasodó víz hatását, és hosszabb távú következményeire is kíváncsiak. (AP - Washington )

Új denevérfajt fedeztek fel a Comore-szigeteken

Új denevérfajt fedeztek fel a Comore-szigeteken - jelentette be genfi Természettudományi Múzeum. A genfi tudósok szerint az új repülő emlős mindössze öt grammot nyom és Madagaszkárról származik.
Amerikai, ausztrál és madagaszkári tudósokkal közösen a svájci kutatók az Indiai-óceánban fekvő szigetcsoport denevérfajait leltározták éppen, amikor egy olyan bőregérre bukkantak, amely egyetlen eddig leírt fajnak sem felelt meg - mondták el szerdán a Természettudományi Múzeum munkatársai.
A tudósok morfológiai és genetikai eljárások segítségével tárták fel az új denevér történelmét és fejlődését. Az állat Villy Aellen, a genfi múzeum volt igazgatója, ismert denevérszakértő tiszteletére a Miniopterus aelleni elnevezést kapta. A genfi múzeum szerint 2000 óta évente átlagosan tíz új emlősfajt fedeznek fel a világban. (AFP - Genf )

Kihalás fenyegeti az óceánokban élő cápák egyharmadát

Az óceánokban élő cápák közel egyharmada került a kihalás szélére a túlhalászás és a kard-, illetve tonhalhalászat során bekövetkezett véletlen balesetek miatt - jelentette be a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
A veszélyeztetett fajok vörös listájának összeállításáért felelős IUCN szervezet a tonhalgazdálkodók Spanyolországban megrendezett találkozóján terjesztette elő legfrissebb "cápatanulmányát". A megjelentek között voltak a "cápák mértéktelen kifogásáért" felelős halászok is. "Az egyre növekvő fenyegetés ellenére a cápák gyakorlatilag teljesen védtelenek a nyílt vizeken" - mondta Sonja Fordham, a környezetvédő szervezet cápaspecialistája. "Az óceánokban élő cápák sebezhetősége és hosszas vándorlása egy jól szervezett, nemzetközi védelmi terv megalkotását igényli" - tette hozzá.
A nagy pörölycápák, a kalapácsfejű cakkos cápák és az óriás ördögráják világszerte a veszélyeztetett fajok közé tartoznak - közölte az IUCN. Az óriáscápa, az óceáni fehérpöttyös cápa, két mako-, valamint három rókacápafaj pedig a nagy fehércápák "nyomdokain haladva" bekerültek a kihalás szélére került tengeri ragadozók közé. A természetvédők szerint a cápákat általában "véletlen melléfogásként" kapják el a halászok a ton- és kardhalhalászat során. Ám a cápahúsra, vagyis elsősorban a cápauszonyra irányuló egyre nagyobb kereslet komoly károkat okoz.
A halászati ipar "válasza" minderre pedig az úgynevezett "uszonyozás", vagyis hogy miután levágják a cápák uszonyait, egyszerűen visszadobják a megcsonkított állatokat az óceánba. Bár ezt az eljárást a nemzetközi vizek legtöbbjén betiltották, megfelelő ellenőrzés hiányában a halászok nem tartják be a rendeletet. A cápák csak nagyon lassan érik el a felnőttkort, ráadásul ivadékaik száma is igen alacsony, így különösen veszélyeztetettek a túlhalászás szempontjából - tette hozzá az IUCN. (AP - Gland )

Elkezdődhet a klímatörvény tervezése

Elkezdődhet a klímatörvény tervezése, miután az országgyűlés elfogadta az éghajlatvédelmi kerettörvény elkészítéséről szóló határozatot hétfőn - közölte a jogszabály megalkotását kezdeményező Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) kedden az MTI- vel.
A környezetvédelmi szervezet közleményében hangsúlyozza: a 324 igen és 1 nem szavazattal elfogadott határozat szerint az éghajlatvédelmi kerettörvénynek tartalmaznia kell Magyarországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos céljait, a fosszilisenergia-felhasználás ütemezett csökkentését, a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítését, illetve az energiahatékonyság növelését, hatékonyabb közgazdasági ösztönzők kialakítását.
Az MTVSZ szerint az éghajlatvédelmi jogszabály 2010 februárjáig kerülhet az országgyűlés elé, miután a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsa a kormánnyal és a társadalmi szereplőkkel együttműködve elvégezte a szükséges egyeztetéseket. A szervezet úgy véli, hogy kezdeményezésük sikerének egyik kulcsa, hogy 2008 ősze óta szervezett helyi akcióikkal sikerült széles társadalmi támogatottságot szerezniük az elképzeléshez. (MTI - Budapest )

Kínai muntyákszarvas érkezett a Szegedi Vadasparkba

Egy kínai muntyákszarvast is láthatnak a vörös pandák kifutójában a Szegedi Vadaspark látogatói, a fiatal hím a prágai állatkertből került a Tisza-parti városba. A kisméretű, vékony lábai láttán rendkívül törékenynek tűnő állatnak most egy nőstény társat keresnek - mondta Veprik Róbert igazgató.
A Kínában és Tajvanon őshonos muntyákszarvas hímjei kis agancsuk mellett - hasonlóan a Szegeden szintén látható vízi őzhöz - tekintélyes méretű szemfogakkal is rendelkeznek, amelyeket elsősorban az egymás elleni küzdelmeik során használnak. Agancsukkal ellenfelüket kibillentik egyensúlyukból, majd szemfogukkal sebet ejtenek a másik hím pofáján, fülein vagy nyakán.
A szarvasfélék ősi ágához tartozó állatok szubtrópusi esőerdőkben, folyókhoz, vízfolyásokhoz közeli erdős területeken élnek. Gyümölcsökkel, magvakkal, gombákkal, rovarokkal táplálkoznak, s néha meg-megkóstolnak dögöket is. Más szarvasfajokhoz képest apró - tömegük csupán 11 és 28 kilogramm közötti - testüket barnás szőr borítja.
Magányosan élnek, főként hajnalban és szürkületkor aktívak. A villámsebesen mozgó muntyákszarvas területén ösvényeket jár ki, amelyen könnyebben tud közlekedni. Az egyedek egymás között illatanyagokkal és hangokkal kommunikálnak. A hím mélyebb, zümmögésszerű, a nőstény pedig macskához hasonló, szűkölésre hasonító hangot ad ki. Egész évben szaporodnak, a nőstények hét hónapos vemhesség után hozzák világra borjukat. A nőstények 5-6, a hímek 7-8 hónapos korukra válnak ivaréretté.

Az őskori ember ismerte a fenntartható halászat titkát

Az őskori ember ismerte a fenntartható halászat titkát - állítják amerikai kutatók. Jon Erlandson, a University of Oregon antropológia professzora munkatársaival a Channel-szigetek őskori, 12 ezer év előtti településein kagylóhéjak ezreit gyűjtötte össze - olvasható a Discovery Channel hírei között.
Elemzésük szerint a csumas bennszülött törzs tagjai évente kagylók millióit gyűjtötte a parti vizek hínárerdejében. A kagylóállomány azonban az idők folyamán nem csökevényesedett el, noha a lakosság lélekszáma nőtt, ahogy fejlődtek az általa alkalmazott eszközök is.
Ez viszont arra enged következtetni, hogy a Channel-szigetek lakossága volt az első, amely kidolgozta a fenntartható halászat módszerét. Amikor egy partrészen bizonyos szint alá csökkent a kagylók száma, az őskori halászok más tengeri szakaszon folytatták a kitermelést. Amikor viszont az egész régióban kimerültek a források, vadászatra tértek át, s a tengeri vidra kapott kiemelt szerepet táplálkozásukban.
"Korábban azt hittük, hogy a tengerek kínálta források intenzív kiaknázása 10000 évvel ezelőtt az agrártermelési forradalommal egyidejűleg kezdődött" - hangsúlyozta Jon Erlandson, aki kutatásairól Vancouverben az óceánok múltjának szentelt konferencián számolt be.
Daniel Pauly, a University of British Columbia professzora szerint ez a kutatás tanulsággal szolgálhat a ma emberének. A globálisan kifogott halmennyiség egyharmadát ugyanis takarmányként használják fel a sertés- és baromfitelepeken, valamint a lazac- és tonhaltenyésztők. Négy kilogramm kisebb hal, mint például szardínia szükséges egy kilogramm tonhal, vagy sertéshús előállításához.
A professzor szerint amennyiben e kisebb halfajták inkább emberi táplálékul, mintsem állati takarmányként szolgálnának, csökkenhetne a tengerek kizsákmányolása. (MTI - Washington )

A magyarok harmadát érdekli a környezetvédelem - felmérés

A magyar felnőtt lakosság mindössze harmadát érdekli a környezetvédelem - közölte a GfK Hungária, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézettel közös felmérése alapján az MTI-vel kedden. A GfK, a magyar lakosság környezetvédelemhez, környezettudatos életmódhoz való viszonyát vizsgáló felmérése szerint hasonló arányban vannak azok, akik azt vallják magukról, hogy hajlandóak is tenni környezetünk védelméért.
A magyar lakosság 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valaha is szelektíven gyűjtötte a szemetet. A szelektív hulladékgyűjtés terén a társadalom egynegyedét kitevő értelmiségi, illetve legmagasabb jövedelmi státuszú csoportok járnak az élen. Körükben a szelektív hulladékgyűjtők aránya eléri a 60 százalékot is. Csekélyebb mértékben aktívak a szelektív hulladékgyűjtésben a kevésbé tehetős csoportokba tartozók. Ezen felül a fiatalok többsége is alacsony hajlandóságot mutat a szelektív hulladékgyűjtés iránt. A társadalmilag legszegényebb réteg hajlandó a legkevésbé védeni a környezetet.
A GfK Hungária kutatásainak eredményei szerint míg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül hangzanak az embereknek, a fair trade kifejezést pedig alig ismerik.
Az intézetek közös kutatása megállapította, hogy a "zöldgondolkodás", a környezetvédelem a kultúrafogyasztás része, ezért nagymértékben kultúrafüggő. A vizsgált nyolc jellegzetes fogyasztói csoport egyéb tényezők mellett markáns különbséget mutat a környezettudatos életmód, valamint a környezetvédelemhez való hozzáállás tekintetében is. A felmérés eredményei szerint tízből heten hajlandók energiatakarékos izzót használni. Tízből hatan kapcsolják ki elektromos készülékeiket, ha nem használják, és hasonló arányban vannak azok, akik olyan új háztartási készüléket (mosógép, hűtőgép) vásárolnak, amelyek kevesebb áramot fogyasztanak. A fogyasztók fele, állításuk szerint, előnyben részesíti a helyi termékeket (mivel a rövidebb szállítási idő kevésbé szennyezi a környezetet), viszont az autó használatáról csupán alig több mint egynegyedük mondana le. (MTI - Budapest )

Világszerte megcsappantak a rénszarvasállományok

Mindenütt fogyatkoznak a rénszarvas populációk, Alaszkától és Kanadától Grönlandon át egészen Skandináviáig és Oroszországig - állapította meg az állatokról készített első globális állapotfelmérés. A jellegzetes szarvas létfontosságú a sarkvidéki bennszülött emberek számára. A faj számára azonban egyre nehezebb a fennmaradás egy melegedő, az ipari fejlődés által megváltoztatott világban - mondják a kutatók.
A rénszarvasnak (Rangifer tarandus) hét alfaja van, az óvilágiak összefoglaló neve rénszarvas, az újvilágiaké karibu. Az alfajok különbözőképp reagálnak a környezet változásaira. A kanadai erdei karibu állománya például azóta csökken, amióta fokozódott az emberi zavarás - fakitermelés, olaj- és gázfúrások, útépítés - élőhelyén - mondta Liv Vors, az Albertai Egyetem (Edmonton, Canada) kutatója.
Ezután sorban jöttek a hírek a világ különböző tájain csökkenő rénszarvasszámokról - ezért a kutatónő úgy döntött, átfogó felmérést készít a faj állapotáról. Egyetemi kollégájával, Mark Boyce-szal felvették a kapcsolatot más kutatókkal, ezenkívül átnézték a vonatkozó szakirodalmat és kormányzati adatbázisokat. Így 58 nagyobb csapatról sikerült adatot gyűjteniük - tudósít a BBC hírportál.
Ezek közül 34 csökkenő tendenciát mutatott, 16 esetében nem állt rendelkezésre számszerű adat. Csupán nyolc csapat számában látszott növekedés. Számos csapat már tíz vagy több éve fogyatkozik. "A csökkenő tendencia általánossága megdöbbentett minket" - mondta Vors. "Azt hittük, az európai állomány jobb állapotban van, mint az észak-amerikai, mivel a félig háziasított rénszarvasról gondoskodnak az emberek." A kutatók eredményeiket a Global Change Biology című szaklapban publikálták.
"Jelenleg az éghajlatváltozás leginkább a sarkvidéki karibut és a rénszarvast veszélyezteti, míg az ember tájformálása elsősorban a nem vándorló erdei karibut sújtja." A melegebb nyarak miatt több rovar zaklatja az állatokat, így kevesebb tartalékot tudnak felhalmozni a télre. A korábban érkező tavasz miatt egyes növények már elfonnyadnak, mire a vándorló állatok megérkeznek borjadzóhelyeikre. A melegebb telek több ónos esőben nyilvánulnak meg, emiatt jéghártya borítja a talajt, és az állatok nem jutnak táplálékhoz. Amennyiben nem cselekszünk sürgősen, mind a hét alfaj sötét jövőnek néz elébe - vélte Vors. (MTI - London/Budapest )

Parkok Hete és Levendula Fesztivál

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter június 20-án 10.00 órakor Tihanyban kürtfújással elindítja az Ultrabalaton futóversenyt, megnyitja a Magyar Nemzeti Parkok Hetét, ahol 10 nemzeti parkunk mutatkozik be, valamint ellátogat a Levendula Fesztiválra. Ezt követően 12.00 órakor a balatonfüredi Esterházy strandon a Balatoni Szövetséggel közösen a miniszter kiosztja az idei Kék Hullám zászlókat a minőségi strandoknak és kikötőknek, felvonják a zászlót a strandon, megtekintik annak szolgáltatásait. A tárcavezető a Balaton vízminőségéről is beszámol, a szakemberek pedig víz- és iszapmintát is elemeznek a helyszínen. A minisztérium a két eseményre kisbuszt indít Budapestről szombat reggel 07.30-kor, a visszaérkezés várható időpontja 16.30. (Beküldött - Café PR )

Veszélyben vannak az európai hüllők és kétéltűek

A hüllők ötöde és a kétéltűek közel negyede tekinthető veszélyeztetett fajnak az európai földrészen - áll a Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) tanulmányában, amelyet a Biodiverzitás Napja alkalmából tettek közzé. A tanulmány szerint a kétéltűfajok 59 százaléka és a hüllőfajok 42 százaléka csökkenő számú, vagyis sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a 15 százalékban ritkuló emlősök vagy a 13 százalékban csökkenő számú madarak.
A kétéltűek 23 százaléka és a hüllők 21 százaléka annyira súlyos helyzetben van, hogy az európai Vörös Listán veszélyeztetett fajként szerepelnek - hangsúlyozta a svájci székhelyű természetvédő szervezet. "Dél-Európa különösen gazdag kétéltűekben, de az éghajlatváltozás és egyéb körülmények súlyosan fenyegetik édesvízi élőhelyeiket" - magyarázta az Európai Unió megbízásából készített tanulmány társszerzője, Helen Temple szakértő.
Az emberi lakosság számának növekedése, a mezőgazdaság intenzívebbé válása, az ellenőrizetlen városiasodás és a szennyezés tönkreteszi Európában az állatok természetes élőhelyeit. Európában 251 hüllő- és 85 kétéltűfaj él, közülük sok sehol máshol a világon nem fordul elő. Hat hüllőfaj - köztük a kanári foltos gyík - helyzete kritikus, ami azt jelenti, különösen nagy annak a veszélye, hogy kivesznek a vadon élő állatok sorából.
A kétéltűek közül - ide tartoznak a békák, a varangyok, a szalamandrák és a gőték - egy unka- és egy szalamandrafaj van hasonlóan válságos helyzetben. Öt másik faj - különösen a sárga hasú unka - van veszélyben és tizenegy fajt tartanak sebezhetőnek. (EFE - Genf )

Évente több millió tonna szemét kerül a világ tengereibe

Évente 6,4 millió tonna szemét kerül a hét világtengerbe, ami azt jelenti, hogy az óceánok minden egyes négyzetkilométerére 46 ezer darab, hulladéknak számító műanyagtárgy jut - számolt be az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP.
A szemét túlnyomó része a nemzetközi hajózás számlájára írható, a kapitányok ugyanis gyakran döntenek úgy, hogy a kikötőkben fizetendő szemételszállítás helyett a nyílt vízen szabadulnak meg a felgyülemlett hulladéktól. Emellett jelentős mennyiségű háztartási- és ipari szemét is érkezik a folyókon keresztül a tengerekbe, ahol aztán a tengeráramlás és a szél szétsodorja a hulladékot.
Évente több mint egymillió tengeri madár pusztul el gyötrelmesen a vízbe került szeméttől, de a teknősök és tengeri emlősök is odavesznek, utóbbiak akár százezres nagyságrendben. Az állatok gyakran beleakadnak a csomagolóanyagokba, megfulladnak vagy éppen éhen halnak, mert gyomrukat műanyagdarabok tömítik el.
A Greenpeace természetvédő szervezet szerint az Északi-tengeren élő sirályhojszák 97 százalékának gyomrában található műanyag, átlagosan 0,31 gramm. Ez az ember számára olyan lenne, mintha egy szelet kenyeret műanyaghulladékkal "ízesítve" kellene elfogyasztania. (dpa - Hamburg )

Pusztulnak az erdők Nyugat-Magyarországon

Egyre súlyosabb gondokat okoz Nyugat-Magyarország erdőségeiben a klímaváltozás miatt kialakult csapadékhiány a szárazodás miatt egyre csökken a fenyőerdők, bükkösök, tölgyesek területe, emberi beavatkozás nélkül, pusztán az erdőterületek érintetlenül hagyásával azonban már nem lehet a folyamatot lelassítani - hangoztatta csütörtökön sajtótájékoztatón Szép Tibor, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. igazgatója.
Vas, Zala, Somogy megyékben az elmúlt évtized időjárása az erdőgazdálkodóknak már nagy károkat okozott, és gazdálkodásukat is meghatározza a károk korlátozása és felszámolása - mondta.
Hozzátette: Vas megyében az elmúlt években az egészségügyi okok miatt végzett fakitermelés megközelítette az évi 150 ezer köbmétert, az összes fakitermelés közel felét, ez pedig hosszú távon ellehetetlenítheti a gazdálkodás feltételeit, de tönkreteszi az erdők ellenálló képességét is.
A szakemberek szerint a károk a természetvédelmi rendeltetésű erdőket is komolyan veszélyeztetik, hosszú távon az egyszerű passzív természetvédelem nem jelent megoldást, szerintük csak az aktív emberi beavatkozással, erdészeti módszerekkel mérsékelhetők a károk és a további pusztulás.
Szép Tibor hangsúlyozta: az erdőkezelési döntésekben nem a jelenlegi állapotból kell kiindulni, hanem egy dinamikusan változó jövőképhez kell alkalmazkodni.
A Kárpát- Medencében az erdőövek, - bükkös, tölgyes, cseres, erdőssztyepp, sztyepp, félsivatag - a klíma szárazodása miatt várhatóan eltolódnak. A nem öntözött termőhelyeken, a bükkös helyét tölgyes, a tölgyes helyét cseres veheti át.
Elmondása szerint egyes területeken eltűnhet az állandó zárt erdőborítás, ami a biológiai és gazdasági érték elvesztésén túl a társadalomnak az erdővel kapcsolatos érzelmi kötődését is sértheti. A természetjárók, bakancsos turisták, sajnos egyre gyakrabban találkozhatnak úgynevezett "tarvágásos" területekkel.
A szuvasodás miatt sajnos ma már biztosra vehető, hogy Nyugat-Magyarországról a lucfenyő előbb-utóbb teljesen el fog tűnni, helyüket mesterségesen telepített tölgyesek vehetik át.
Ennek eredményességét azonban csökkenti a szárazság, amely miatt a fiatal telepítések egyötöde károsodik olyan mértékben, hogy a telepítést újra el kell végezni.  (MTI – Szombathely)

Kihalás fenyegeti a rovarevő fapintyet

Kritikus helyzetben van a Galápagos-szigetek jellegzetes madara, a rovarevő fapinty - hívták fel a figyelmet a Charles Darwin Alapítvány tudósai. A rovarevő fapinty (camarhynchus pauper) szerepelt a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (UICN) "vörös listáján", mostanra viszont átkerült a kritikus helyzetben lévők kategóriájába, mivel nagy a kockázata annak, hogy ez a madárfaj kivész - adta közre a Darwin Alapítvány figyelmeztetését az El Universo című napilap.
A rovarevő fapinty csak a Floreana-sziget magasan fekvő területein fordul elő, és egyike volt azon állatoknak, amelyeket Darwin tanulmányozott, és amelyek szolgálatára voltak a természetes kiválasztódásról és a fajok fejlődéséről szóló elméletének kidolgozása során.
A tudósok szerint a Floreana-szigeten élő rovarevő fapintyekre a legnagyobb veszélyt a törékeny ökoszisztémájú szigetre bekerült Philornis parazita légyfaj jelenti, amely a pintyek fészkeiben élősködik, a fiókákra rakja petéit.
De nem ez az egyetlen veszély a rovarevő fapintyek számára, nőtt a mezőgazdaság által művelt területek aránya is a szigeten. A madárhimlő vírusa is fenyegeti a legutóbbi számláláskor kétezres populációjú madárfajt.
2007-ben az UNESCO az ecuadori partoktól ezer kilométerre fekvő Galápagos-szigeteket felvette a Veszélyben lévő Világörökségek listájára, olyan mértékben romlott a természeti környezet állapota a növekvő turizmus, továbbá a nem őshonos állatfajok bevándorlása és betelepítése miatt.
A Darwin Alapítvány szakértői bejelentették, hogy hozzálátnak a veszélyeztetett madárfaj védelméhez. (EFE - Quito )

A természet kezeli a legjobban a felmelegedést okozó gázokat

A természet tudja a legjobban ellenőrizni a légkör felmelegedéséért felelős gázok mennyiségét - állapította meg az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) pénteken nyilvánosságra hozott jelentésében. A németországi Bonnban az ENSZ égisze alatt az éghajlatról folytatott tárgyalásokon közzétett tanulmány szerint a jobb erdőgazdálkodás, gondosabb mezőgazdasági technológiák alkalmazása és a tőzegtelepek helyreállítása révén a természet jelentős mennyiséget nyelhetne el a globális felmelegedésért leggyakrabban felelősnek tartott szén-dioxidból.
A világ dollármilliókat költ az erőművek széndioxid-kibocsátásának elnyelésével, eltemetésével kapcsolatos kutatásokra, az ökorendszerekbe való befektetéssel azonban ezek a műveletek sokkal olcsóbban elvégezhetőek lennének - hívta fel a figyelmet a jelentés. Ráadásul ez olyan további kedvező hatással járna, mint a biológiai sokszínűség megőrzése vagy a vízkészletek javulása.
Ha az évszázad közepére sikerülne a jelenlegi felére csökkenteni az erdőirtást és ezt az alacsonyabb ütemet további ötven évig fenntartani, azzal ötévi mostani széndioxid-kibocsátás lenne megtakarítható - mondta Barney Dickson, a jelentés társszerzője, az UNEP éghajlati változásokkal és biológiai sokszínűséggel foglalkozó részlegének vezetője.
A tőzegtelepek eltűnése - amelyeket Délkelet-Ázsiában azért szárítanak ki, hogy olajpálma- és papírgyártás céljára faültetvényeket hozzanak létre - a jelentés szerint nyolc százalékkal járul hozzá a világ széndioxid-kibocsátásához. Kína pedig öt százalékkal csökkenthetné az ásványi eredetű fűtőanyag elégetésével keletkező kibocsátást, ha a szalmát visszavinnék a termőföldekre.
A szén-dioxid elnyelésére a mezőgazdaságnak lenne a legtöbb lehetősége, ha a gazdák jobb technológiákat alkalmaznának, például felhagynának a talaj forgatásával, valamint komposztot és természetes trágyát használnának a műtrágya helyett - vélték a jelentés szerzői. (AP - Amszterdam )

Mérgező növény terjed rohamosan Németországban
Emberekre is mérgező növény, a jakabnapi aggófű terjed rohamosan Németországban. A sárga virágú növény kisebb mennyiségben hosszú távon májrákhoz vezethet, nagyobb mennyiségben azonban közvetlen májkárosodást okozhat - számoltak be a Bonni Egyetem kutatói hétfőn.
A jakabnapi aggófű pirrolizidin alkaloidát tartalmaz, ez az összetevő Baden-Württemberg tartományban már halálesethez is vezetett, az áldozat egy újszülött volt - mondta Helmut Wiedemfeld, az egyetem munkatársa. Az anya terhessége alatt nagy mennyiségben fogyasztott olyan gyógyteát, amelynek egyik összetevő növénye pirrolizidin alkaloidát tartalmazott. A tea hatásaként olyan súlyosan sérült a magzat mája, hogy nem sokkal a
világra jövetele után meghalt.
Az állatok közül különösen a lovak vannak kitéve nagy veszélynek, Németország-szerte egyre több ló pusztul el - tette hozzá a kutató, aki hangsúlyozta, hogy nincs ok általános pánikra. A leginkább az utak mentén és a legelőkön előforduló növény terjedéséhez a szakember szerint az is hozzájárult, hogy a földeken egyre kevésbé használnak növényirtó szereket, így "óriási aggófű monokultúrák" alakulhatnak ki.
Kutatók azt is vizsgálják, hogy a mérgező növény kerülhetett-e élelmiszerekbe, így például a tehéntejbe. (dpa - Bonn )

Japán elállt a magyar széndioxid-kvóta vásárlásától

Magyarországnak már nincs komoly esélye arra, hogy széndioxid-kvótát értékesítsen Japán számára - olvasható az Index.hu internetes portál egy, a tranzakcióban tanácsadóként érintett cégre hivatkozó cikkében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az MTI megkeresésére nem kívánt reagálni a pénteken megjelent információkra. A Index kiemeli: a magyar kormány 2008-ban még közel állt a kibocsátási egységek értékesítéséhez, az ország azonban azóta piacvezető szerepét és a partnerek bizalmát is elvesztette.
Magyarország rendre változtatja ígéreteit és válságtartalékot képez a még be sem folyt kvótabevételekből ahelyett, hogy - Csehországhoz és Ukrajnához hasonlóan - elindítaná a zöldberuházásokat - húzzák alá. A cikkben példaként hozzák fel a - kvótakereskedelem bevételeiből finanszírozandó - Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) indulásának késlekedését. Erről a mai napig sem lehet tudni részleteket annak ellenére, hogy a környezetvédelmi minisztérium államtitkára idén március végére ígérte a pályáztatás megkezdését - mutatnak rá.
A ZBR célja a mérhető és ellenőrizhető károsanyag-kibocsátás csökkentése, a rendszer elsősorban az épületek energia-hatékony felújítására és alacsony energiafogyasztásúvá alakítására biztosít támogatást, így a kvóta eladásokból közvetlenül támogathatóvá válhat többek között a szigetelés, a nyílászárók cseréje, vagy a napkollektorok és geotermikus rendszerek telepítése.
A portál megszólaltatja a zöldtárca szóvivőjét is, aki szerint a szakminisztérium már kidolgozta a hamarosan induló rendszer alapjait, de bevezetése további kormányzati döntést igényel.
Magyarország 2008-ban - a kiotói jegyzőkönyv alapján - összesen 8 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő kibocsátási egységet értékesített Belgiumnak és Spanyolországnak, ezek eddig felhasználatlan ellenértéke az MTI értesülései szerint megközelíti a 30 milliárd forintot.
A tizenöt évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta. A megállapodás kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.
Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008 és 2012 között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013 és 2020 között. (MTI - Budapest )

Négyszáz év után újra vannak hódok Skóciában

Négyszáz év után visszatértek a hódok a brit természetbe: az első hivatalos angol emlősbetelepítési program keretében 11 hódot engedtek szabadon Skóciában. A Skót Hódkísérlet elnevezésű programhoz 17 példányt hoztak Norvégiából tavaly ősszel, de hat hónapig karanténban tartották őket, ahol néhányuk elpusztult. Két hódcsaládot csütörtökön engedtek szabadon Skócia nyugati partjainál. Egy harmadik családot pedig pénteken eresztettek szélnek Argyll körzetében.
Az emlősbetelepítést két ragadozó madárfaj, a vörös kánya (Milvus milvus) és a rétisas (Haliaetus albicilla) sikeres betelepítése előzte meg. A természetvédők szerint a hódok előnyösen formálják majd a környezetet, mivel gátépítő munkájuk révén lassul a víz folyása, és ezzel csökken az áradás veszélye. A vadvilági turizmus fellendülésében is bíznak.
A környék farmerei, földtulajdonosai és horgászai ezzel szemben attól tartanak, hogy a hódok kárt okoznak a fákban, és megakadályozzák a lazacok és a lazacpisztrángok vándorlását. Olyanok is akadnak, akik egyenesen felelőtlenségnek tartják a hódok szabadon engedését, mielőtt tanulmányoznák a halállományra gyakorolt hatását.
Simon Jones, a projekt vezetője elmondta, a kísérleti területen nincs atlanti lazac, és a hely elég nagy ahhoz, hogy a természetesen szaporodó hódpopulációt akár öt éven túl is eltartsa.
Az európai vagy közönséges hódokat (Castor fiber) a XVI. században a vadászat szinte kipusztította. Az 1920-as évektől kezdve azonban már több mint húsz európai országban sikeresen visszatelepítették őket. (MTI - Budapest )

Legnagyobb potenciális édesvíz-raktárunk a talaj

Az életminőséget alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló élelem és víz mennyisége és minősége, illetve a kellemes környezet. Mindháromra súlyos hatással van az éghajlat megváltozása - hangsúlyozta előadásában Várallyay György agroökológus, a klímaváltozás és a hazai környezetállapot összefüggéseiről folytatott stratégiai kutatásokról rendezett csütörtöki fórumon.
Az akadémikus a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA közti együttműködés keretében folyó stratégiai kutatási projekt vezetőjeként a Kormányzati Fórumnak nevezett műhelykonferencián számolt be eddigi eredményeikről.
"Térségünk időjárása szélsőségesebbé és szeszélyesebbé vált,ezáltal nehezebben jelezhető előre. A 2008-as hőmérsékleti és csapadék adatok is azt támasztják alá, hogy térben és időben is nagyobb az ingadozás" - idézte a projektvezető agroökológus.
Az egyre fontosabbá váló édesvíz legnagyobb potenciális raktározója Magyarországon a talaj, ezért degradációjának, vízháztartásának és a benne található elemek körforgásának kutatása elengedhetetlen. Várallyay szerint ezek a kutatási eredmények lehetővé tehetik a jövőbeni jobb előrejelzést, és ezáltal a felkészülést.
A Kárpát-medencében a globálishoz képest is erőteljesebb a változás: az utóbbi száz évben a melegedés a globálisan tapasztalt 0,76 Celsius fokkal szemben meghaladta az 1 Celsius fokot, de a Kisalföld térségében például 1,3 Celsius volt - emlékeztetett Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára.
A klímaváltozásról és hatásairól nemrégiben jelentetett meg hiánypótló könyvet a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara a téma jeles magyar szakértőinek közreműködésével. A Klímaváltozásról mindenkinek című kötet közérthetően, táblázatokkal, grafikonokkal és gyönyörű fotókkal illusztrálva röviden összegzi mindazt, amit a mindenkit érintő témáról ma tudni érdemes. Külön fejezetekben szól arról, hogyan befolyásolja az éghajlat megváltozása a vízügyet, az ökoszisztémákat, a humán- és állategészségügyet, az élelmiszerbiztonságot és az energiaellátást. (MTI - Budapest )

Pillangóáradat lepi el Európát

Milliónyi pillangó árasztja el Európát a napokban. A bogáncslepke Észak-Afrikában kel ki, és minden évben megteszi ezt az utat- Ilyen sokan azonban régóta nem érkeztek.
Nagy-Britanniában egy hete kezdődött a tömeginvázió, azóta a szigetországban mindenütt megjelent a bogáncslepke (Vanessa (Cynthia) cardui) a legmagasabb hegyektől, a legsűrűbb erdőkön át egészen London kellős közepéig - írja a Guardian című napilap online kiadása. Percenként ötven érkezését jegyezte fel a Natural England rezervátum személyzete a norfolki parton, ahol összesen tizennyolcezer példányt számláltak.
Németországba gyorsabban eljutott a narancsszínű, fekete-fehér pettyes pillangó. Bajorországban és Baden-Württembergben már két hete jegyezték érkezését. Északkeletre tartva egy hét leforgása alatt elérték a Balti-tengert - derül ki a Süddeutsche Zeitung internetes kiadásából. Több mint háromszáz helyszínről jelentették huszonötnél több egyed észlelését egy napon belül, tizenöt helyszínen pedig ezernél is több pillangót láttak egy nap.
"Az évszázad eseménye" - mondta Reinart Feldmann, a lepkék németországi monitoringját koordináló Helmholtz Környezetkutatási Központ (UFZ) kutatója. A rovartudósok (entomológusok) egyetértenek abban, hogy ötven éve nem láttak ekkora tömegű inváziót. A tarkalepkefélék családjába tartozó bogáncslepke azért indul hosszú útjára Észak-Afrikából, mert a szárazság miatt ott nyáron nem talál táplálékot.
A bogáncslepke utolsó nagy invázióját 1996-ban regisztrálták. Idén már a tél végén sejteni lehetett, hogy ismét rengeteg pillangóra lehet számítani. Egy spanyol kutató, Constanti Stefanescu százezrével látta őket kikelni Marokkóban február közepén, miután a bőséges téli csapadék elősegítette a hernyó tápnövényének csírázását. A kedvező szelek segítségével már áprilisban elérték Spanyolországot a lepketömegek. Pár hétre rá már Franciaországban is látták őket.
"Minden jel arra utal, hogy ez lehet minden idők legnagyobb inváziója" - vélte Martin Warren, a brit Butterfly Conservation szervezet igazgatója.
Természetesen hazánk sem marad ki a kontinensméretű eseményből. Itthon elsősorban a Dunántúlon - a Bakonyban és a Balaton környékén - látták a színpompás lepkék tömegeit. Az állat nem okoz nagy kárt: a kifejlett lepkék nektárt szívogatnak, a hernyó fő tápnövénye - a faj nevéből adódóan - a bogáncs és más, gyakori növények. Az Európában született új generáció ezeken él, mielőtt augusztusban átváltozik lepkévé, és szeptemberben visszatér Afrikába. (MTI - London/München )

Vaddisznót mentettek a Dunából

Vaddisznót mentett ki a Dunából a vízi rendészet a tűzoltóság segítségével szerdán Budapesten, a Petőfi híd budai hídfőjénél. Az állat a Citadelláról jött le, a Lánchídnál ért a Dunához, majd a rakparton szaladt a Szabadság híd felé, s az Erzsébet hídnál esett a folyóba. Az állatmentőknek sikerült kötelek segítségével lehurkolni az állat lábait, majd kivitték a partra.
A vaddisznó csak akkor téved lakott területre, ha nem talál magának elég táplálékot eredeti környezetében, egyébként kerüli az embert. Csupán februárban és márciusban lehet veszélyes, amikor kismalacait védi. (Ha mégis találkozunk vele, célszerű megállni, és lassan hátrálni előle, semmiképpen ne kiabáljunk rá, mert ijedtében támadásba lendülhet.) Budapesten főként a budai zöldövezet utcáiba be-beránduló vadakat - ha jelzi a lakosság - rövid időn belül befogják és elszállítják. A budai hegyekben a vadszámlálók becslése szerint 150-200 vaddisznó éli hétköznapjait. (MTI - Budapest )

Készülőben a Zöld Világalap

Készülőben a Zöld Világalap, melyet a világ vezető széndioxid-kibocsátó államai hoznának létre s amelyből finanszírozni lehetne a klímaváltozás elleni akciókat. A "készülődésről" Jean-Louis Borloo francia környezetvédelmi miniszter adott tájékoztatást.
A Zöld Világalap "mexikói javaslatként" is ismert, mivel tavaly Mexikó vetette fel létrehozásának gondolatát és amelynek tagjai között ott lennének nem csupán a fejlett, hanem részben a fejlődő világ képviselői is, természetesen nem a legszegényebb államok.
Borloo szerint konszenzus van az alap finanszírozása, illetve pénzügyi felépítménye kérdésében is, mert szerint egyszerűen eddig senki nem bírálta, sőt kemény ellenjavaslatokat sem tett. Hogy miként alakulna az alap finanszírozása, már eldőlhet a vezető nemzetgazdaságok képviselőinek június 22-23 napokon éppen Mexikóban sorra kerülő tanácskozásán is. A finanszírozás alapját az egyes államok eddigi, valamint jelenlegi CO2-kibocsátásának mértéke, illetve nemzeti össztermékük nagysága alapján határoznák meg. (AFP - Párizs )

Édesítik a talajvízet és az ivóvizet a kalóriaszegény italok

A kalóriaszegény (lightos) termékekből származó édesítőszerek bejutnak az ivóvízbe - állapította meg a svájci Agroscope Changins-Wädenswil (ACW) kutatóintézet, amely a svájci talajvízből származó minták kétharmadában megtalálta az aceszulfám nevű édesítőszert.
Mivel az alpesi országban a talajvizet gyakorta mindenféle különösebb kezelés nélkül használják ivóvízként, azt a következtetést vonták le, hogy a vitatott édesítőszert az ivóvíz is tartalmazza. A mért koncentrációk azonban a tudomány mai állása szerint nem jelentenek veszélyt az egészségre, és még messze vannak attól, hogy a víz ízén érezhetően változtassanak.
Az aceszulfám számtalan kalóriaszegény termék alkotóeleme. Az emberi szervezet szinte teljes mértékben kiválasztja, így a csatornarendszeren keresztül bejut a szennyvíztisztítókba. Az ACW kutatói saját fejlesztésű módszerükkel követték az édesítőszer útját. A szennyvíztisztítókban nem bomlik le, így bejut a folyókba és állóvizekbe, majd onnan a talajvízbe. A sűrűn lakott területeken a kutatók több aceszulfámot mutattak ki, mint vidéken.
Az édesítőszer segítségével a jövőben mérhető lesz majd, hogy milyen szerepet játszanak a háztartások a talajvíz szennyezésében - írták a kutatók az Environmental Science and Technology című szaklapban. Az aceszulfám révén ugyanis a háztartási szennyvizet el lehet választani más szennyező forrásoktól, például a mezőgazdaságtól vagy közlekedéstől. (MTI - Budapest )

Videokamerával figyelik a teknősök szokásait a Galápagos-szigeteken

Videokamerát szereltek három óriásteknős páncéljára az ecuadori Galápagos-szigeteken, hogy az állatok magatartásának eddig ismeretlen részleteit alaposabban tanulmányozhassák - adta hírül a Galápagosi Nemzeti Park (PNG).
A PNG közleménye szerint a kutatók azt remélik, a videokamerák segítségével tanulmányozhatják az állatok magatartásának eddig rejtve maradt részleteit: megtudják, mit csinálnak az állatok éjszaka, a szaporodási időszakban, illetve az évszakokhoz kötött vándorlások során. A kamerák először csak három hétig maradnak az állatokon kísérletképpen. Ha elég hasznosnak bizonyulnak a kielemezett felvételek, más, speciális kamerákat terveznek az információgyűjtéshez - mondta Washington Tapia, a PNG munkatársa.
A videokamerák használata a vadon élő állatok megfigyelésével kapcsolatban nem újdonság, oroszlánok, cápák vagy madarak életmódjának kutatásakor már máskor is kiváló eredménnyel használták ezeket. Teknősök tanulmányozására most először kerül sor az eszközök segítségével.
A Galápagos-szigetek a nevét éppen az ott élő óriásteknősökről kapta. Természetes laboratóriumként számon tartott szárazföldi és tengeri rezervátumainak élővilága igen gazdag. A brit természettudós, Darwin is itt dolgozta ki az evolúcióról és a fajok természetes kiválasztásáról szóló elméletét. (EFE - Quito )

Kilenc veszélyes vegyszerrel toldották meg a globális tilalmi listát

Kilenc veszélyes, mezőgazdaságban és iparban használt vegyszerrel bővül a tiltott szerek listája - egyezett meg több mint százhatvan kormány az ENSZ konferenciáján. A kilenc növényvédő szer és ipari vegyszer tizenkét "társához" csatlakozik, amelyeket a 2001-es, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokról szóló Stockholmi Egyezmény száműzött a használatból.
Egyes vegyszerek kereskedelme akár dollármilliókat is hozhat évente, de a konferencián részt vevő országok úgy döntöttek, túl nagy veszélyt jelentenek, így alternatívákat kell találni - tudósított az AlertNet című internetes portál.
Donald Cooper, a Stockholmi Egyezmény végrehajtó titkára elmondta, hogy a most betiltott szerek azért különösen veszélyesek, mert "nem tisztelik" az országhatárokat, így mindenhol megtalálhatók a trópusoktól a sarkokig. Hosszú ideig a légkörben, a talajban és a vizekben maradnak, évekig tart lebomlásuk, felhalmozódnak az élőlényekben és a táplálékláncokban. Káros hatással lehetnek a szaporodásra, a mentális képességekre valamint a növekedésre, továbbá rákot is okozhatnak.
"Többnyire nem az a kérdés, hogyan ellenőrizzük a felhasználásukat, hanem az, hogyan szabadulunk meg tőlük" - mondta Cooper, aki szerint a különböző fejlettségi szinten álló országok eltérően vélekedtek arról, hogy mikortól vonják ki a vegyszereket a forgalomból.
Az egyik frissen betiltott vegyszer a lindán. A mezőgazdaságban már helyettesítették más szerrel, egyes országok azonban még alkalmazzák fejtetű irtására, így az általános egy év helyett öt éven túl fog csak eltűnni a polcokról.
A perfluoro-oktán-szulfonát számos termék alkotóeleme, az elektromos alkatrészektől a tűzoltóhabig, kereskedelme dollármilliárdokban mérhető. Mivel egyes alkalmazásaiban nincs alternatív szer, ezért az azonnali betiltás helyett inkább korlátozzák a használatát.
Nehéz összeegyeztetni az érdekeket, jó példa erre a DDT. A növényvédő szer feltalálója 1948-ban orvosi Nobel-díjat kapott, mert a szer kiváló eredménnyel irtotta a maláriát terjesztő szúnyogokat. Azóta a DDT mérgezőnek bizonyult és a Stockholmi Egyezmény "piszkos tizenkettője" közé száműzték - mindazonáltal még mindig széleskörűen alkalmazzák a malária elleni harcban.
A találkozón a felek megegyeztek arról, hogy munkájukat a jövőben jobban egyeztetik két másik környezetvédelmi egyezménnyel, a Bázeli Egyezménnyel a veszélyes hulladék szállításáról, valamint a Rotterdami Egyezménnyel a veszélyes vegyszerek kereskedelméről. Mindhárom egyezmény közös konferenciájára 2010 februárjában kerül sor. ( MTI - Budapest )

Konferencia az óceánok klímaváltozást mérséklő hatásáról

Fokozni kell az óceánok és a tengeri ökoszisztémák védelmét, mert nagy szerepük van a klímaváltozás megfékezésében - ennek fontosságra akarja felhívni a figyelmet egy hétfőn kezdődött nemzetközi konferencia az indonéziai Manadóban.
Az Óceán Világkonferenciára (World Ocean Conference) 120 ország környezetvédelmi szakemberei gyűltek össze az Indonézia északi részén fekvő Celebesz (Sulawesi) szigetén. A többnapos tudományos tanácskozásnak jelentős szerepet szánnak a globális felmelegedés hatásának enyhítéséről szóló ENSZ-szerződés decemberi koppenhágai megújítása előtt. A 2005 februárjában életbe lépett Kiotói Egyezmény ugyanis 2012-ben hatályát veszti.
A szervezők célja, hogy állandó nemzetközi fórumot hozzanak létre az óceánok védelmének koordinálására, s a felmelegedés miatt emelkedő vízszint hatásának mérséklésére. Az óceánok és élőviláguk fontos szerepet töltenek be az üvegházhatást kiváltó karbonkibocsátás közömbösítésében.
A világ legnagyobb szigetcsoportjának tartott Indonéziában a rendezvénnyel egy időben az úgynevezett Korall Háromszögbe tartozó országok vezetőinek háromnapos csúcstalálkozójára is sor kerül. A hat ázsiai ország - Indonézia, Malajzia, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek, a Salamon-szigetek és Kelet-Timor - rendelkezik a világ leggazdagabb korallállományával. Az összes korallfaj 75 százaléka és több mint háromezer halfaj található a térségben. ( AP - Manado )

Megkezdődött a Szolár Nap rendezvénysorozat

Idén először kapcsolódik a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata az Európai Napenergia Hasznosító Ipari Szövetség által koordinált Európai Nap Napjához. A nagyszabású, egész kontinensre kiterjedő Szolár Nap idén május 15-22 között kerül megrendezésre, mely során idén több hazai civil szervezet is kapcsolódik a tudatformáló kampányhoz.
A Bosch Termotechnika üzletág képviseletében a Junkers a napenergia hasznosítását célzó napkollektorok és szolár rendszerek bemutatásával csatlakozott a május 14-én, a nyíregyházi Kossuth téren rendezett Európa Napi eseményhez. Az E-misszió Egyesület által szervezett utcai rendezvényen az épületek energetikai tanúsítványa (LAKCÍMKE), a megújuló energiaforrások, és a szalmabála építészet megismertetése mellett környezeti tanácsadással és ökológiai lábnyomszámítással is várták az érdeklődőket. (Beküldött - Bosch )

Feketelistán a ciprusi repülőkutyák

A lédús gyümölcsök iránti fékezhetetlen rajongásuk miatt kerültek a Cipruson őshonos repülőkutyák (Pteropodidae) a gyümölcstermesztő farmerek feketelistájának első helyére és ezáltal a veszélyeztetett fajok széles körébe, jelentették be a szárnyas emlősökre specializálódott európai szakértők egy ciprusi konferencián.
"A repülőkutyák mindig is nehezebb helyzetben voltak, mint a többi emlős" - mondta Paul Racey, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) denevérspecialista csoportjának alelnöke. Világszerte több mint 41 ezer denevérfajta él, melyek közül 16 ezret fenyeget a kihalás veszélye. Az európai országok közül egyedül Cipruson őshonosak a repülőkutyák.
A gyümölcstermelők és a terményeiket fosztogató "repülő rókák" között dúló évszázados konfliktus miatt majdnem teljesen kipusztult a sziget denevérpopulációja. "A hatóságok akár még ingyen is osztogatnának töltényeket a denevérek számának alacsonyan tartása érdekében"- mondta Andreasz Demetropulosz természetvédelmi szakértő.
Ciprus 2004-es európai uniós csatlakozása óta a szigeten élő repülőkutyákra is a veszélyeztetett fajok védelméről rendelkező Natura 2000 elnevezésű nemzetközi szabályzat vonatkozik. Demetropulosz és csapata három éven át tanulmányozta a Földközi-tenger keleti részén fekvő sziget mintegy 22 különböző denevérfaját. "Cipruson rengeteg természetes barlang van a mészkőterületek környékén, és az öreg bányaaknákat is főleg denevérek lakják" - mondta a szakértő.
"A Cipruson élő denevérek állandó elnyomásának megállítása érdekében a mezőgazdasági minisztérium és a szigeten működő nem kormányzati szervek igyekeznek felvilágosítást adni a denevérekről a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt" - mondta Antonisz Antoniu, a ciprusi környezetvédelmi szolgálat vezetője. 2007 óta a helyi kormány pénzügyi támogatást is nyújt a farmereknek, hogy azok hálóval védjék meg gyümölcseiket a bőregerektől.
"A beporzókként és a magvak szétszóróiként is tevékenykedő repülőkutyák segítenek az őshonos növények fennmaradásában" - mondta Paul Racey, aki szerint a denevérek korántsem olyan "rosszak", mint ahogy azt a közhiedelem tartja róluk. Más denevérfajták pedig azzal segítik a kártevők elleni harcot, hogy egyszerűen megeszik a szúnyogokat és a maláriát terjesztő rovarokat, ezzel csökkentve a féregirtó szerek használatát. (Reuters - Nicosia )

Hulladékból termékkiállítás lesz a XI. kerületben május 5. és 19. között

Az ÖkoPack Kht. környezetvédelmi oktató- és szakkiállítása május 5. és 19. között a Budapesti Művelődési Központban tekinthető meg. A tárlat a környezettudatosabb életmód és a szelektív hulladékgyűjtés témaköreit járja körbe, termékek, használati tárgyak és kreatív alkotások segítségével mutatja be a hulladékok feldolgozásában, újrahasznosításában rejlő lehetőségeket.
A kiállítás május 5-én reggel nyolc órakor kezdődik és május 19-én este hat órakor zár. Cím: Budapesti Művelődési Központ, Budapest, XI. kerület, Etele út 55. A tárlat ingyenesen megtekinthető az intézmény nyitvatartási idejében, hétköznap 8 és 19 óra, szombaton 13 és 18 óra között. Az érdeklődőket az Öko-Pack és a HuMusz önkéntesei vezetik végig a kiállításon.
A megnyitó időpontja: 2009. május 7. (csütörtök) 14 óra.
A megnyitó programja: köszöntőt mond Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A kiállítást megnyitja Perneczky László programvezető (Hulladék Munkaszövetség).
Összefogásra invitál és a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére bíztat Horti Zsófia sajtószóvivő (Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.).
A kiállítás üzenetét és céljait ismerteti Hartay Mihály ügyvezető (ÖKO-Pack Kht.).
"ÖKO-DIVATSHOW" - Divatbemutató a Modell Divatiskola tanulóinak "ÚJRA-RUHA" modelljeiből.
RuhÁZD fel a világot! - minitárlat a Modell Divatiskola tanulóinak díjazott látványterveiből. (Beküldött - HuMuSz )

Ausztriában is élnek farkasok

Hosszú évek óta először Ausztria erdeiben is él farkas - jelentette pénteken honlapján az ORF osztrák köztévé. Egyetlen példányról van szó, amely már egy hónapja tanyázik a legdélibb osztrák tartomány, Karintia erdeiben, St. Veith és Feldkirchen települések között. Bernhard Gutleb, a vadon élő állatok szakértője szerint az ürülék alapján egyértelműen megállapították, hogy farkasról van szó.
Az elmúlt években rövid időre már be-betévedt osztrák területre egy-egy példány Olaszországból, illetve Szlovéniából, ahol már stabil farkaspopulációk élnek. Becslések szerint Lengyelországban több mint 1000, Szlovákiában mintegy 400 farkas él, s az osztrák szakértő szerint kisebb falkák vannak Magyarországon is. A nagy Németországban mindössze 30 példány él az Ausztriában szigorúan védett és egész évben vadászati tilalom alá eső ragadozóból. Ausztriában elméletileg 200 farkas számára lenne élettér. (dpa - Bécs )

A klímaváltozás túlélési stratégiái - előadás

Ingyenes előadást szervez a HuMuSz a globális felmelegedés kedvezőtlen társadalmi hatásairól. Ezek a hatások a nagyobb városokat, köztük Budapestet is kiemelten érinthetik.
Az előadáson a következő kérdések kerülnek szóba: Hogyan viszonyulnak a város különböző övezeteiben élő, eltérő társadalmi helyzetben lévő csoportok a klímaváltozás jelenségeihez? Milyen alkalmazkodási stratégiákat, védekezési módokat alakítanak ki? Van-e különbség a válaszokat tekintve egy vidéki nagyváros és Budapest között? És egyáltalán: milyen társadalmi és területi tényezők határozzák meg a lehetséges válaszokat? Ezekről a kérdésekről beszélgethetnek az érdeklődők Váradi Zsuzsannával, az MTA Szociológiai Kutatóintézet Város- és környezetszociológiai Műhelyének tudományos segédmunkatársával.
Az ingyenes előadás időpontja: 2009. május 6. (szerda) 18 óra. Helyszíne: HuMuSz Ház, 1111 Budapest Saru u. 11. (Beküldött - HuMuSz )

New York nagyságú jégtábla omlott össze az Antarktiszon

Jéghegyekké töredezett egy New York város méretű jégtábla az Antarktisz-félszigetnél, miután áprilisban a globális felmelegedés következtében összeomlott egy jéghíd is - jelentette be egy tudós kedden. Bizonytalanná vált a Wilkins- jégtábla északi "homlokzata", és elszabadultak az első jéghegyek - mondta Angelika Humbert, a Münsteri Egyetem glaciológusa az Európai Űrügynökség műholdfelvételeinek alapján.
Humbert elmondta, hogy a Szingapúrnál vagy Bahreinnél nagyobb, majdnem New York nagyságú, körülbelül 700 négyzetkilométernyi jég áprilisban letört a Wilkins- selfről és jéghegyekre tört szét. A napokban az Antarktisz-félsziget tíz táblája közül az utolsóról egy 370 négyzetkilométer nagyságú darab omlott le. Ezek az új jéghegyek adódnak hozzá a korábban leszakadt 330 négyzetkilométeres darabhoz, amely a Wilkins- selfet a Charcot- szigethez és az Antarktiszi-félszigethez rögzítő jéghíd összeomlását követően szabadult el.
A másik kilenc, a déli kontinens körül található self - a tenger felszínén lebegő, de a parthoz kapcsolódó jégtábla - az utóbbi ötven évben már részben kisebbé vált vagy összeomlott. Néhány közülük nagyon hirtelen, mint például 1995-ben a Larsen A vagy 2002-ben a Larsen B. A jelenségért a kőolajalapú tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok okozta klímaváltozás a felelős - jelentette ki David Vaughan brit Antarktisz-kutató, aki januárban a Reuters két riporterének kíséretében leszállt a Wilkins- jéghídon.
Angelika Humbert számításai szerint a Wilkins- tábla a jéghíd összeomlása után területéből 800-3000 négyzetkilométernyit is elveszíthet. Évtizedekkel ezelőtt az eredetileg 16 ezer négyzetkilométernyi terület már eddig is mintegy harmadával zsugorodott, miközben évszázadokba telik az ilyen vastagságú jég kialakulása.
Az Antarktisz-félsziget átlaghőmérséklete három Celsius-fokot emelkedett száz év alatt. Noha a selfekről leszakadó jéghegyek nem emelik jelentékenyen a világtengerek vízszintjét - mivel a jég a vízfelszínen lebeg, illetve részben alámerül -, a jelenség mégis ad okot aggodalomra, mivel eltűnésük után a szárazföldi jégtáblák mozgása felgyorsul, s ez már vízszintemelkedést okoz.
A Wilkins- self mögött gyakorlatilag nincsenek efféle gleccserek, a délebbre fekvő táblák hatalmas jégtömeget tartanak a "hátukon". (Reuters - Tromsoe )

Sokkal nagyobb kibocsátás-mérséklésre lenne szükség

A Potsdamban lévő klímaváltozásokat kutató intézet szakértői szerint ahhoz, hogy a világ a globális felmelegedést legfeljebb néhány fokkal tudja mérsékelni, mindenképp szükség lenne az eddig szóban forgó széndioxid kibocsátás-csökkentésnél nagyobb vágásra.
Az intézet szerint ismert az a határérték, hogy a levegő 2 Celsius fokkal történő hőmérséklet-emelkedéséhez mennyi emberi tevékenység következtében létrejött széndioxid-többletet kell kibocsátani. Erre állapították meg az eddigi szennyeződést korlátozó intézkedéseket. Ám ha ennél nagyobb melegedés megy végbe, az már igen veszélyes lehet több potsdami szakértő szerint, akiket a Nature című lap idézett.
Hogy csupán ezt a 2 fokos emelkedést el lehessen kerülni, ahhoz évszázadunkban 1,1 billió tonnánál kisebbnek kellene lennie a globális CO2-kibocsátásnak. A századból eltelt kilenc év alatt azonban olyan mértékű volt a kibocsátás, hogy az 1 billió tonnás határt 20 éven belül el fogja érni.
A potsdami intézet következtetése, hogy ha a világ ennél kisebb kibocsátást produkál, akkor is van 25 százalékos esélye annak, hogy veszélyes mértéket ölt a felmelegedés.
Jó példának tartják ezért Obama amerikai elnök szándékát, aki az amerikai CO2-kibocsátást 80 százalékkal akarná mérsékeltetni. Az említett 1,1 billió tonnás határ átlépésének megelőzésére viszont minden országnak kellene a 80 százalékos csökkentést vállalnia, és a század folyamán az amerikai csökkentés mértékének is 90-95 százalékot kellene elérnie.
A világ kibocsátása tényeleges csökkenésének mindenképp el kell kezdődnie 2015-re, mert a 25 százalékos veszélyes felmelegedés-esély is riasztó: senki nem lépne be egy olyan helyiségbe, ahol a megbetegedés veszélye deklaráltan 25 százalékos - érvelt egy amerikai tudós. (AP - Washington )

A drogcsempészek jelzőberendezései is fenyegetik a bálnákat

A klímaváltozáson és a növekvő tengeri hajóforgalmon kívül a kábítószer-kereskedők által jelzésre használt cianid jelenti a legfőbb veszélyt a szürkebálnákra, akik minden télen átkelnek a Kaliforniai-félsziget partjainál - figyelmeztetnek a mexikói hatóságok.
A tél beálltával a szürkebálnák elhagyják az északi Bering- és a Csukcs-tengert és mintegy két és félezer példány megkezdi vándorútját dél felé. Összesen húszezer kilométert tesznek meg, naponta átlagosan 145 kilométert. "A mexikói partoknál a bálnák egy része a drogcsempészek által használt cianid miatt pusztul el" - mondta el Juan Rafael Elvira, a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Titkárságának munkatársa. A drogkereskedők a tengerbe rejtett kokaincsomagjaik helyének megjelölésére használják a cianidot, amely a vízzel keveredve fluoreszkál.
A 9-15 méter hosszú, 35 tonna súlyú bálnákból szakértők szerint 25 ezer példány él a földkerekségen, és úgy tartják, hogy a Csendes-óceán északnyugati partvidékén élő összes szürkebálna a mexikói vizekben születik. A szakértő elmondta, hogy a gazdasági válság nem érinti a bálnák védelmére szánt kiadásokat, a mexikói kormány biztosítja a szükséges eszközöket, hogy ezek a fajok "menedékre leljenek a mexikói tengereken és születési bizonyítványuk is itteni keltezésű lehessen". (EFE - Guerrero Negro )

A kiterjedt tüzek jelentősen melegítik az éghajlatot

A tűzvészek nagyobb mértékben gyorsítják fel az éghajlatváltozást, mint eddig gondolták. A Tucsonban található Arizonai Egyetem vizsgálata szerint az erdőtüzek felelősek az ember okozta felmelegedés egyötödéért.
Ha erdők lángolnak, nemcsak üvegházhatású szén-dioxid keletkezik. A tűz hűsítő hatással is bír, például a közben keletkező aeroszolok révén, amelyek elhomályosítják a légkört: ennek következtében viszont kevesebb napenergia jut el az alsóbb légrétegekbe. A kutatók számítása szerint összességében mégis a melegítő hatás érvényesül. A Science című amerikai szaklapban megjelent írásukban szorgalmazzák, hogy a tudományos világ még pontosabban tanulmányozza ezeket a hatásokat, és vegye figyelembe őket a jövőbeli éghajlatmodellek készítésénél.
A cikk írói úgy becsülik, hogy az erdőtüzekre visszavezethető széndioxid-mennyiség feleakkora, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkezett kibocsátás. Véleményük szerint az erdőtüzek okolhatók az ipari forradalom óta bekövetkezett felmelegedés akár tizenkilenc százalékáért.
A kutatók veszélyes visszacsatolásra hívják fel a figyelmet. "Az éghajlatváltozás miatt egyre több tűz keletkezik. A tüzek a maguk részéről fokozzák a felmelegedést, az viszont még több tüzet idéz elő" - magyarázta Thomas Swetnam, az Arizonai Egyetem munkatársa.
A felmelegedés és a tüzek gyakorisága közötti összefüggés persze évek óta ismert. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Bizottságának legfrissebb jelentésében például a fokozott tűzveszély az éghajlatváltozás azon következményei között szerepelt, amelyek "igen nagy valószínűséggel" bekövetkeznek.
Szűkebb környezetünkben is egyre gyakrabban kell erdőtüzekkel számolnunk: pár napja látott napvilágot az utóbbi évek kiterjedt tüzeit ábrázoló részletes világtérkép, illetve a nagy tüzeket megjósoló előrejelzés. A kiadványok szerint Közép-Európa lesz az egyik kockázati zóna. (MTI - Washington )

Szibériai tigrisek érkeztek a Szegedi Vadasparkba

Szibériai tigrisek érkeztek a Szegedi Vadasparkba; a fiatal hím testvérpár a csehországi Dvur Králové állatkertjében született és az európai fajmegmentő program keretében került a Tisza-parti városba - közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.
A szakember elmondta, az idei esztendőben az alapításának huszadik évfordulóját ünneplő vadaspark dolgozóinak és látogatóinak régi álma teljesült a tigrisek érkezésével. A vendégek között végzett kérdőíves felmérés szerint e ritka ragadozó volt az egyik olyan állat, melyet legszívesebben láttak volna Szegeden.
A testvérpár hároméves, gondozóiktól a Pedro és a Zorro nevet kapták. Két évet a rigai állatkertben töltöttek, oda azonban egy tenyészpár érkezett, így új otthont kellett nekik keresni - közölte az igazgató. A fiatal hímek 170-180 kilósak, de az elkövetkező években tovább fognak nőni - többek között a naponta elfogyasztott 8-10 kilogrammnyi húsnak köszönhetően -, kifejlett korukban tömegük meghaladhatja majd a három mázsát.
A szibériai tigriseknek szabadon néhány ezer példánya élhet. Pontos számukat nehéz megbecsülni, mivel hatalmas területen szóródtak szét, emiatt nagy a populációk szétszakadásának veszélye, így különösen fontos állatkerti szaporításuk. Az igazgató reményei szerint néhány év múlva a Szegedi Vadaspark is kaphat egy tenyészpárt, és ezt követően itt is sikerülhet majd szaporítani a szibériai tigriseket.
Az állatoknak meg kell szokniuk új környezetüket, ezért a látogatók még nem találkozhatnak velük. Nyilvános bemutatásuk majd a gyereknapon lesz, amikor átadják újonnan épült tágas kifutójukat - mondta Veprik Róbert. (MTI - Budapest )

Délkelet-európai klímahatás-kutató központot avattak Sopronban

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közreműködésével délkelet-európai klímahatás-kutató központot avattak Sopronban a Nyugat-magyarországi Egyetem Környezet- és Földtudományi Intézetében.
Mátyás Csaba egyetemi tanár arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a soproni székhelyű központ nemzetközi együttműködés keretében fejti ki tevékenységét. A kooperáció háttérszervezetét az Észak-eurázsiai Földtudományi Együttműködési Kezdeményezést (NEESPI), a NASA, a szintén amerikai NOAA - az Egyesült Államok Óceánográfiai és Légkörkutatási Ügynöksége -, valamint az Orosz Tudományos Akadémia hozta létre 2005-ben. A virtuális szervezet jelenleg mintegy 30 ország közel 600 kutatóját fogja össze. A szakemberek Eurázsia északi, mérsékelt övi felének a klímaváltozásra kifejtett hatását elemzik közös kutatásuk révén.
A professzor az avatási ünnepségen rámutatott, hogy a klímaváltozással összefüggésben a délkelet-európai régiónak más problémákkal kell megküzdenie, és más stratégiákat kell felépíteni, mint Nyugat- és Észak-Európának. Szorgalmazta a térség kutatóbázisai közötti együttműködés erősítését, mert az hozzájárulhatna ahhoz, hogy kellő felkészültséggel kezelni lehessen a klímaváltozásokat a térségben a mezőgazdaság teljesítő képességének megőrzése érdekében. A régió mezőgazdasági szempontból nagy jelentőségű, ezért is kell vizsgálni, hogy a földhasználat miként hat vissza az éghajlatra, illetve a növényzet milyen hatást gyakorol a légköri és a hidrológiai folyamatokra.
A klímahatás-modellezés során ezeknek a kérdéseknek a pontosításához akar hozzájárulni a soproni központ - hangsúlyozta Mátyás Csaba.
Az avatáson Faragó Sándor, az egyetem rektora köszöntőjében aláhúzta, hogy az egyetem karai igyekeznek megfelelő szakmai hátteret nyújtani a központ koordináló tevékenységéhez, hiszen az universitas jelenlegi struktúrája, tevékenysége a NEESPI profiljának szinte minden szakterületét felöleli a geográfiától a környezettudományig, a hidrológiától a klimatológiáig.
Az ünnepséget követő sajtótájékoztatón a NASA képviseletében Garik Gutman elmondta, hogy a NASA javaslatokat, előterjesztéseket tesz, amelyek később kamatoztathatóak. Pavel Groisman, a NOAA küldötte pedig annak a reményének adott hangot, hogy nem lesznek katasztrofális éghajlati változások a térségben.(MTI-Sopron)

Rekordidő alatt tért magához a korallzátony

A híres ausztráliai Nagy Korallzátonynak egy korábban szinte teljesen tönkrement szakasza az éghajlatváltozásra fittyet hányva ismét régi pompájában díszeleg.
A korallzátony déli, Keppel- sziget melletti szakaszának koralljai "rekordidő alatt" regenerálódtak - adta tudtul Laurence McCook, a világörökségként bejegyzett korallzátony megőrzésére létrehozott hivatal munkatársa.
Alapesetben akár tíz évig is eltart, míg az elhalt korallokat a távolabbi zátonyokról odasodródó lárvák újjáélesztik. Ebben a konkrét esetben azonban az elhalt zátonyon még elég korallanyag volt ahhoz, hogy tizenkét hónapon belül újra kivirágozzon.
A Der Standard című osztrák lap internetes kiadásában (http://www.derstandard.at) McCook ennek ellenére figyelmeztetett a globális felmelegedés korallzátonyokra gyakorolt negatív hatásaira. Mint kifejtette, az említett szakasz regenerálódása a tökéletes körülmények ritka kombinációjára vezethető vissza. A víz tisztántartására tett erőfeszítések, a túlhalászás elleni intézkedések és a turizmus fokozott szabályozása nélkül a korallzátony nem tudott volna felépülni - magyarázta a szakértő.
A Nagy Korallzátonyt a maga 345 ezer négyzetkilométeres kiterjedésével a világ legnagyobb élőlényeként tartják számon. A kilencvenes évek eleje óta lelassult a korallok növekedése, amelyet a szakértők a víz felmelegedésére és magasabb savtartalmára vezetnek vissza. (MTI-Bécs)

Április 22. a Föld Napja

A világméretű környezetvédelmi akciónap az Egyesült Államokból indult, ahol 1970-ben e napon Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a fokozódó, s a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen.
Az eltelt 39 évben a mozgalom világméretűvé szélesedett. Ilyenkor minden évben több százmillió ember mozdul meg: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ökológiai válság jeleit - a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat stb. - tapasztalva a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
A Föld Napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, s mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. S persze nemcsak egy kitüntetett napon, hanem egész évben (a Föld napja mozgalom egyik jelszava szerint is: Egyetlen nap kevés...). A Földért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. Kímélheti a környezetet fogyasztási szokásainak megváltoztatásával, energiatakarékosabb életmód kialakításával - anélkül, hogy életminőségéből bármit is feladna.
A fenntartható fejlődés biztosításához a környezetbarát technológiák ugyan már rendelkezésre állnak, ám az emberek fogyasztási szokásainak, viselkedésének megváltoztatása nélkül ez kevés. Számítások szerint a Föld eltartó képessége 1,8 hektár/fő, a jelenlegi 2,3 hektár/fős átlag már ma is meghaladja ezt. A túlhasználatban a legfejlettebb országok vezetik a sort, ha csak ezek az országok léteznének, akkor már ma is 6-8 Földre lenne szükség.
A Worldwatch Institute (Világfigyelő Intézet) több mint harminc éve kíséri figyelemmel Földünk környezeti állapotának változását, és 1984 óta évről évre megjelenteti A világ helyzete című könyvsorozat aktuális kötetét. A Föld napján magyarul is megjelenik A világ helyzete 2009: Felmelegedő világ felé haladunk című idei könyv, amely a globális éghajlatváltozással foglalkozik.
Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civilszervezetek, önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem terén kiemelkedő tevékenységet végző szakembereket, illetve - várhatóan idén először - Zöld Kréta Díjjal a környezeti nevelésben kiemelkedő munkát végző pedagógusokat. (MTI - Budapest )

Tavaszi szemétszedő és várostisztítási akciók

Több mint 50 ezer résztvevővel valószínűleg az ország legtöbb embert megmozgató környezetvédelmi eseményét rendezi meg a Magyar Közút Nonprofit Zrt., amely az "Úton a tisztaság felé" elnevezésű esemény keretében a Föld naopján tartja szokásos tavaszi szemétszedő akcióját: több mint ötvenezer önkéntes gyűjti a szemetet az utak környékéről, a parkolókból, s viszi el a kijelölt hulladéklerakó telepekre. Az önkéntesek az ország több száz pontján gyűjtik majd a szemetet az utak mellől. A társaság minden résztvevőnek kesztyűt, láthatósági mellényt és szemétgyűjtő zsákot ad, és több száz járművel gondoskodik az összegyűjtött hulladék elszállításáról.
A szemétgyűjtési akció egyik nagy újdonsága, hogy a Magyar Közút váci üzemmérnökségének területén a résztvevők szelektíven gyűjtik majd az út menti hulladékot. Külön zsákba kerülnek például a PET-palackok, a papír- és a fémdobozok. A Magyar Közút ezzel is szeretné elérni, hogy a fiatalabb generáció környezettudatosabban éljen, életük természetes velejárója legyen a környezet óvása.
A társaság szemétgyűjtési akcióhoz kapcsolódó rajz- és fotópályázatot is hirdetett. Mindkét pályázatra 2009. április 29-ig lehet jelentkezni. A beérkezett rajzokra a társaság http://www.kozut.hu című weboldalán bárki szavazhat, április 30-tól május 8-ig. A kategória-győztesek jutalma könyvutalvány.
Hétvégi várostisztítási akciókat szervez az Új Akropolisz Filozófiai Iskola is a Föld Napjához kapcsolódóan. Budapesten, Győrött, Pécsett és Szegeden is egyre többen gondolják, hogy mindenféle válság legjobb ellenszere a társadalmi összefogás, amely gazdasági, politikai és vallási érdekektől függetlenül, egyszerű és tiszta elhatározásból hasznos tettekhez vezet.
Az akciók közül a budapesti Gellért-hegy sétányainak és sziklás oldalainak megtisztítása tekint vissza a legnagyobb múltra, amelyhez mára több tucat önkéntes alpinista, természetvédő és még több tenni akaró helyi lakos csatlakozik.
A szemétszedést szervező egyesület megállapodást kötött a Főkert Zrt.-vel, hogy az akciók biztonságos keretek között, a védett természeti terület értékeit megóvva történjenek, és a meredek hegyoldalt csak alpinista igazolvánnyal rendelkező önkéntesek közelítsék meg. A három vidéki nagyvárosban április 25-én, szombaton, Budapesten 26-án, vasárnap csatlakozhat bárki, aki szeretne tenni környezetünk megszépítéséért. Apáti János, az egyesület ügyvivője elmondta, hogy az akciókkal a filozófia üzenetét szeretnék továbbítani: nem egy elvont tudományról van szó, hanem mindenkinek elérhető életmódról, amelyben a gondolatokat minden esetben az azokat tükröző tettek követnek. Részletek a http://ujakropolisz.hu honlapon találhatók. (MTI - Budapest )

A kék bolygó megmentéséért kiált a KÖTHÁLÓ

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) az egyik legjelentősebb jeles napon arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy soha nem késő fogyasztásunkon, ökológiai lábnyomunkon zsugorítani. A gazdasági válság döntéseink során amúgy is alapos meggondolásra ösztönöz bennünket, fokozottabban figyeljünk arra, hogy ne válhassunk a Föld érdekeivel szemben befolyásolhatókká - mondta F. Nagy Zsuzsanna, a KÖTHÁLÓ elnöke.
Az első Föld Napját Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére tartották még 1970. április 22-én, ahol 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. A történelmi jelentőségű jeles nap az Egyesült Államokban és az ország határain túl is fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a víz védelmére. Új környezetvédő szervezetek alakultak és több millió ember tért át egy ökológiailag fenntarthatóbb, kisebb fogyasztású életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit, a bioszférában zajló pusztulást, a biológiai sokféleség csökkenését, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes és radioaktív hulladékok okozta problémát, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a "környezet évtizedeként" a figyelemfelhívás jegyében teljen el. Az ötletgazdák 1989- ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én.
Hazánkban 1990 óta egyre többen csatlakoznak a jeles nap ünnepéhez. Fát ültetnek, rajzpályázatot, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. A Föld Napja mozgalom legnagyobb sikere, hogy helyi igény szerint, a lakók kezdeményezésre szerveződnek a programok, és ma már nem csak a Föld Napján, hanem minden zöld ünnepnapon.
A KÖTHÁLÓ 17 tagszervezete ingyenes tanácsadó szolgáltatásával országszerte csaknem 80 alkalommal jelenik meg KÖTHÁLÓ standokon, ahol kiszámolják az érdeklődők ökológiai lábnyomát és környezetbarát alternatívát mutatnak hétköznapi használati tárgyainkra. A látogatók zöld termékekkel ismerkedhetnek meg, kiadványokból válogathatnak. A tanácsadók várják a lakossági panaszokat, melyek kivizsgálásában és ha kell a jogorvoslatban is segítenek. Az ország számos pontján, többek között a fővárosban több helyszínen, Zalaegerszegen, Esztergomban, Egerben, Hajdúböszörményben, Pécsett, Csanádpusztán és Ásványrárón találkozhatnak a Föld Napja előtt, alatt és után a KÖTHÁLÓ tanácsadóival. A részletes programokról a www.kothalo.hu honlapon találnak bővebb információt.
A KÖTHÁLÓ programját a Norvég Civil Társadalmi Alap finanszírozza a "Környezeti problémák információhoz jutást és tudatosságot szolgáló tanácsadói tevékenység fejlesztése a környezeti problémák megelőzése érdekében" című projekt keretében. Az alapot az Ökotárs Alapítvány és partnerei koordinálják. (OS/MTI - Budapest )

Ujjbegynyi béka az Andokból

Ujjbegynyi békát fedeztek fel az Andokban amerikai és német kutatók. A Noblella pygmaea az Andok legkisebb békája, s egyik legkisebb béka a világon. A parányi lény hossza mindössze 11,4 milliméter, s barna színének köszönhetően tökéletesen belesimul környezetébe. Feltehetően ezért volt eddig ismert csupán a hangja a békának, amely a fák és bokrok levelein bújik meg - olvasható a Science Daily című tudományos hírportálon. A béka más vonatkozásban is különleges: szokatlanul hosszú "mutatóujjal" rendelkezik.
A Noblella pygmaeát a helybéliek segítségével a perui Manu Nemzeti Park hegyvidéki részén fedezte fel Edgar Lehr német és Alessandro Catenazzi kaliforniai herpetológus. A Noblella pygmaea a legkisebb gerincesek egyike, amely 3000 méter fölötti magasságon él, ahol a fajok többsége igyekszik nagyobb testméretre szert tenni, mint "alföldi" rokonaik.
A kutatók nem tudják a Noblella pygmaea miniatűr méretének okát. Vélhetően tökéletesen alkalmazkodott élőhelyéhez, amelyet még a peterakás idejére sem kell elhagynia, vagyis tökéletesen védve van a természetes ellenségeitől. A nősténybéka mindössze két petét rak le, ezek átmérője 4 milliméter. Szokatlan a Noblella pygmaea esetében az is, hogy a petékből nem ebihalak kelnek ki, hanem az utódok azonnal képesek a szárazföldi életre. (MTI - Washington/Berlin )

A héten nyit a budapesti RENEXPO zöldenergia-ipari kiállítás és vásár

Harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a közép-európai régió legnagyobb megújulóenergia- ipari kiállítását és vásárát, amely a héten nyit meg - közölte az esemény szervezésével foglalkozó REECO Magyarország Kft. az MTI- vel. Az április 16. és 18. között tartó RENEXPO Central Europe 2009 négy kiemelt témája a biomasszából és biogázból termelt energia hasznosítása, a decentralizált zöldenergia - vagyis a megújuló energiát helyben megtermelő és felhasználó települések gyakorlatának - bemutatása, valamint a földhő és a napenergia hasznosítása - ismerteti a társaság közleményében.
Az eseményhez kapcsolódó kongresszus középpontjában is a helyben kinyert bioenergia, a földhő és a napenergia magyarországi hasznosítási megoldásai állnak. A megújuló energia hasznosításának szkeptikusai szerint a zöldenergia-termelés elterjedésének egyik fő akadálya a nehézkes szállítás - mutatnak rá a szervezők. Hangsúlyozzák: a magyarországi gázfelhasználás jelentős csökkentésében a mezőgazdasági aprítékok, fa- és egyéb növényi hulladékok, valamint az úgynevezett energianövények játszhatnak kulcsszerepet.
A RENEXPO- n megjelennek - az ELMŰ és az ÉMÁSZ által áprilisától kínált "geotarifa" révén - gyorsabb megtérüléssel kecsegtető hőszivattyús rendszerek is. A föld hőenergiáját hasznosító berendezéseket - sokoldalúságuk, megbízhatóságuk és általános kiforrottságuk ellenére - egyelőre csak az új beruházások mintegy két százalékában alkalmazzák Magyarországon - teszi hozzá közleményében a társaság. (MTI - Budapest)

Hatezer kúposfejű delfin bukkant fel banglades partjainál

Ritka delfinek ezreire bukkantak Banglades partjainál állatvédők, pedig korábban már azt hitték, az állatok veszélyben vannak vagy elpusztultak. Közel hatezer kúposfejű delfint (Orcaella brevirostris) fedeztek fel a bangladesi Sundarbans mangrove erdő édesvízi területein és a közelben található Bengáli-öböl vizeiben - jelentette a New York-i székhelyű Wildlife Consevation Society (WCS).
A kúposfejű delfinek 2,5 méter hosszúra nőnek és gyakran láthatók Dél- és Délkelet-Ázsia nagy folyóiban, tölcsértorkolataiban és édesvízi lagúnáiban. A sok kúposfejű delfin felfedezése azt a hamis látszatot keltheti, hogy ezek az állatok már nincsenek veszélyben. Bár van ok az ünneplésre, van félnivaló is: az édesvíz-utánpótlás csökkenése, a globális klímaváltozás miatti tengerszint-emelkedés még egy ilyen nagy populációval is gyorsan végezhet - figyelmeztet Brian Smith, a bangladesi bálnafélék tanulmányozására létrejött program vezető kutatója.
A tudósok nem tudják pontosan, hány kúposfejű delfin van. 2008-ban a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sérülékeny fajként írta le ezeket az állatokat az ismert populációk csökkenő létszáma alapján.
Amennyi örömet jelent a delfinek feltűnése, annyi veszélyt is rejt magában a helyzet: a populáció létszáma rövid idő alatt drámai mértékben csökkenhet, ezért sürgősen meg kell találni a megfelelő megoldást, hogy elháruljon a veszély. Állatvédők szerint a delfineknek két kockázattal kell szembenézniük: a szennyezéssel és a halászhálókkal. Azonnali cselekvésre és aktív együttműködésre van szükség ahhoz, hogy csökkentsék az állatokra leselkedő veszélyeket. Csak így van esélye a túlélésre a bangladesi kúposfejű delfinpopulációnak, amely globális jelentőségű - olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján. (MTI - Budapest )

Költőládák a templomtornyokba a gyöngybaglyoknak

Újabb nyolc költőládát helyeznek ki Tolna megyei templomtornyokban a fokozottan védett gyöngybaglyok számára a Magyar Madártani Egyesület (MME) tagjai. Nagy Sándor, az MME 28. számú, dombóvári csoportjának vezetője az MTI-nek elmondta, hogy áprilisban javítják és cserélik a ládákat, májusban ellenőrzik a sikeres fészekfoglalásokat, júliusban pedig gyűrűzik a már röpképes fiókákat.
A ládák kihelyezésére azért van szükség, mert az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult az a tér, ahol a gyöngybagoly költhet. Mára a faj egyedei javarészt templomtornyokban fordulnak elő, az egyházi épületeken azonban a felújítások során lezárták a röpnyílásokat, amelyeket ismét meg kellett nyitni számukra.
Az MME tagjai Tolna megyében 47 templomban kísérik figyelemmel a gyöngybaglyokat és gondozzák a költőládákat. Az elmúlt 15 évben 900 fióka repült ki a Tolna megyei költőhelyekről, és 600 egyedet gyűrűztek meg - mondta el Nagy Sándor.
A gyöngybagoly olykor március végétől, leggyakrabban azonban április közepétől költ, és van augusztustól egy másodköltési időszaka is.
Az állományról pontos információk nincsenek, számuk jelenleg nem lehet több 1500-1700 párnál. Egy-egy kemény télen akár az állomány 80 százaléka is elpusztul. Nagy Sándor szerint idén nem csökkent jelentősen az állomány.
A gyöngybagoly (Tyto alba) fokozottan védett madárfaj, egy egyed természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Európa-szerte a csökkenő állományú fajok közé tartozik, mert költőhelyei jelentősen megfogyatkoztak. (MTI - Kaposvár )

A Juborék nevet kapta a Víz világnapján született tevecsikó

A Juborék nevet kapta a Fővárosi Állat- és Növénykertben március 22-én született tevecsikó, amelyet - minthogy a Víz világnapján jött világra - a Fővárosi Vízművek fogadott örökbe. A névadó szülői tisztet Hagyó Miklós, környezetvédelemért is felelős főpolgármester-helyettes látta el a pénteki névadási és örökbefogadási ünnepségen.
Örökbefogadóként a vízszolgáltató biztosítja a teve számára a szükséges ivóvizet, ami nem kevés, hiszen 10 perc alatt 100 liter vizet is képes elfogyasztani. A vízmű emellett felajánlott félmillió forint örökbefogadói díjat egy nagy értékű diagnosztikai készülék megvásárlásához, amely segít az állatkert lakóinak gyógyításában.
A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnagyobb vízfelhasználója, és a Fővárosi Vízművek, amely először 2004-ben a vízilovat fogadta örökbe, a szükséges vízmennyiség egy részét támogatásként biztosítja.
A 35 kilósan született Juborék szimbolikus alakja is lehet a víztakarékosságnak, a vízkészletekkel való kíméletes bánásmódnak, hiszen nincs még egy olyan állat, amely olyan jól gazdálkodik az éltető vízzel, mint a teve - hangoztatta az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A kis teve látogatási időben jött világra, így vasárnapi születését élőben nézték végig több ezren. Juborék nemcsak legfiatalabb lakója a budapesti állatkertnek, hanem egyben a legifjabb örökbefogadottja is. (MTI - Budapest )

Ne vásárolj élő állatot húsvétra!

Virágvasárnap (a húsvét előtti vasárnap) állatvédelmi járőrözésre indult az Orpheus Állatvédő Egyesület. Az önkéntesek benéztek a nagyvárosokban működő állatkereskedésekbe és kisebb-nagyobb piacokon is kutattak a vásárolható élő ajándékok után. Állatvédelmi szempontból aggasztó, hogy már száz forinttól kapható kiscsibe vagy nyuszi, ami az ünnepi készülődés közepette felelőtlen élőállat-vásárlásra ösztönözheti a gyanútlan járókelőket.
  Miért nem jó élő állatot ajándékozni a gyerekeknek? Egy kedves kis nyúl, vagy éppen egy pihés kiscsibe érdekesnek tűnő ajándék lehet, de igazából nem az. Az ünnep perceiben fénylő csibe vagy nyuszi a szürke hétköznapokban (a szükséges állandó gondoskodás, a költségek, az időhiány miatt) unott teherré válhat. A felelőtlenül megvásárolt élő ajándék az ünnepeket követően gyakran kerül utcára, menhelyre, kukába. Az állatok érezni (örülni, szenvedni), éhen halni képes élőlények, tartásuk felelőséggel jár, nem lehet unott teherként a könyvek mellé, a polcra dobni őket.
Az ünnepek után az Orpheus Állatvédő Egyesület (és a többi állatvédő szervezet is) szembesül a tömegesen feleslegessé váló állatok problémájával. Megelőzéssel és környezettudatos vásárlói szokásokkal tehetünk az állatok védelméért. Ne vásároljunk élő állatot ajándékba!
Mit ajándékozzunk élő állatok helyett húsvétra? Válasszunk gyermekünk, családunk számára megehető édességet vagy plüssfigurát, ajándékutalványt, saját készítésű tárgyakat (pl. hímes tojást). Ha élő állatokra vágyik a gyermek, elvihetjük valamelyik állatkertbe, ahol megsimogathatja, etetheti, megismerheti közelebbről is az állatokat. Állatbarát húsvéti ünnepeket kívánunk! (Beküldött - Orpheus Állatvédő Egyesület )

Több szervezet is tiltakozik a sukorói Kings City beruházás ellen

Civil jogvédő szervezetek és környezetvédő egyesületek is tiltakoznak a Velencei tó északi partjára tervezett Kings City nevű szórakoztató-központ megvalósítása ellen, mert szerintük az épületek tájidegenek és károsítják a környezet - közölték a tiltakozó szervezetek képviselői pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Balsay István, a Fejér Megyei Önkormányzat alelnöke azt mondta: a Sukoró határába tervezett beruházás helyszíne Natura 2000 védelem alatt áll, a terület egy ökológiai hálózat része, ezért is tiltakoznak az ingatlanfejlesztés ellen. Hangsúlyozta: nem az önkormányzat "vágyálmai" ellen vannak, de meg akarják védeni a Velencei tavat. Szerinte telekspekulációról van szó: olcsón megszerezték a területet, amelyet később külföldi piacokon akarnak értékesíteni.
Becze Izabella, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kodifikációs tagozatvezetője szerint a tulajdonos földcserével jutott a földhöz, egy Albertirsa melletti területet adott az államnak cserébe, ahol - közlése szerint - az M4-es autópályát vezetnék. Felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint a terület megszerzése olyan eljárásra utal, amelyhez hasonlókban a korrupció is feltételezhető.
Az Élőlánc Magyarországért Egyesület nyilatkozatban tiltakozott a beruházás ellen, mivel a helyszín természetvédelmi törvény által védett területen van, amely közvetlen határos a Velencei-tavi madárrezervátum bővítésére kijelölt területtel. Az egyesület azért is tiltakozik, mert szerintük a beruházás tájidegen és komoly kockázatot jelent a tó vízminőségére, sérti a hely természeti és történelmi értékeit.
Sukoró mellett a Népszabadság korábbi információi szerint másfél milliárd eurós beruházással egy befektetőcsoport Kings City, azaz Királyok Városa névvel 2011-re szállodákat, éttermeket, valamint élményfürdőt, golfpályát, kaszinót és egy szórakoztató-központot építene. A terület az M7-es autópálya és a Velencei-tó közötti részen, az evezőspályához tartozó létesítményektől nyugatra helyezkedik el. (MTI - Budapest )

A The New York Inquirer összeállította a világ hét szemétcsodáját, a cikk Aaron Labaree tollából származik.

1. A Csendes Óceáni Szemét-sziget
Az első csoda a San Francisco és Hawaii között félúton lebegő, zömében plasztik palackokból álló szemétsziget, amelynek kiterjedése nagyobb, mint Texas államé. Az óceáni áramlások gyűjtik össze erre a területre a szárazföldről és a hajók rakományából kikerülő szemetet. Egy kutató beszámolója szerint egy hétig hajózott a szemétsziget között, ahol a horizontól-horizontig mindent szemét borított.

2. New York szemétlerakója
Minden New-Yorki iskolás tudja, hogy a világűrből két ember alkotta műtárgy látszik, az egyik a kínai nagy fal, a másik a New-Yorki szemétlerakó, amely 67 méter magas, közel 9 millió négyzetméter területű. A lerakó amely, fénykorában mintegy 30 ezer tonna hulladékot fogadott naponta, most rekultivációra vár

3. India, Roro azbeszt bányák
1983-ig bányásztak azbesztet a Roro hegységben, amelyet a közeli cementgyár üzemeltetett. A bányák bezárását követően, mintegy 700 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő azbeszt hulladék maradt hátra, amely a közeli falvak lakosságát folyamatosan veszélyezteti. Bár mérete alapján nem versenyezhet a többi világcsodával, de rendkívüli látvány beemeli a hét világcsoda közé

4. Füstös hegység, Fülöp-szigetek, Manila
Manila hulladéklerakója, melyet hivatalosan 1995-ben bezártak (nevét a lerakóról felszálló metánról kapta). A Füstös hegység egy a számtalan Fülöp-szigeteki lerakó közül, ahol 155 ezer ember talál „megélhetést”. Gyerekek, férfiak és asszonyok élnek a világ talán legszörnyűbb gettóiban, amelyek nem mások, mint a hulladéklerakók.

5. Hajóbontó kikötő, Alang, India
Minden évben hajók százait szállítják Indiába, hogy ott szétszedjék őket, mint hulladékot. Az Alang-i part mintegy 160 futballpályányi területet foglal el. Egy szakember így számolt be az ott látottakról: „Ez a hely, valamennyi emlékeim közül leginkább hasonlított arra, amilyennek a poklot képzelem. Több mérföldnyi mocskos partszakasz, hatalmas tankerek szétdarabolva, füstölgő olajfelhők és lángok mindenütt. Több száz munkás, lángvágokkal és primitív szerszámokkal, sokuk hiányzó végtagokkal”

6. Yucca hegység, Nevada, USA
Felderítő munkálatok kezdődtek, meg a Yucca hegységben, hogy ide helyezzék el az USA majdnem összes nukleáris hulladékát. A mintegy 70 ezer tonna sugárzó hulladékot 10 ezer évre kell elszigetelni a környezetétől. A tervek szerint a hulladékot 300 méter mélyen a hegy gyomrában helyezik el, és ha elkészül a világ egyetlen olyan csodája lesz amelyet, élőlény sohasem láthat. A program dollár tízmilliárdokba kerül. A nevadaik nem örülnek a terveknek, és ezt a program népszerűsítésére szolgáló, a gyerekek körében terjesztett Yucca Mountain Jimmy rajzfilmfigura sem tudja megváltoztatni.

7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína
Kína kelet partján fekszik ez a lerakó, amely Észak-Amerika elektronikai hulladékának jelentős részét fogadja. Bár talán nem annyira látványos, mint a világ többi szemétcsodája, ez a terület 100 ezer embernek ad elfoglaltságot. Az egyik közeli falu kizárólag a kábelégetéssel foglalkozik, hogy a fémet kinyerjék. A közeli folyóban a nehézfémekből a határértékek több tíz és százszeresét mérték.

Fordítás: Hulladék Munkaszövetség, Szuhi Attila   piromania@humusz.hu

Betiltották a műanyag zacskókat Zanzibárban
A Tanzániához tartozó Zanzibárban betiltották a műanyag zacskók gyártását és bevitelét, hogy védjék a környezetet és a turizmust.
Zanzibáron keresztül havonta mintegy 200 tonna műanyagzacskó halad át, és jut el Afrika keleti felére. Ezáltal olyan mennyiségű hulladékkal
kell megküzdeni a helyieknek, hogy az már elviselhetetlenné vált. "A környezetvédelmet minden más fölé kell helyeznünk. A műanyag zacskók
egyrészt borzalmas látványt nyújtanak, másrészt rombolják a szárazföldi és a tengeri élővilágot, ráadásul a fejlődés gyors üteme is különféle
veszélyekkel fenyeget" - mondta a Reutersnek Ali Juma, Zanzibár környezetvédelmi illetékese.
A turizmus Zanzibár gazdaságának alapja. A hulladék és a szennyvíz óriási problémát jelent: a napi 200 tonna hulladéknak csupán a tizedétől
tud megszabadulni a sziget, és a szennyvíznek csupán 10 százalékát képesek megtisztítani a zanzibáriak.
"Bár környezetvédelmi szempontból helyes a műanyag zacskók betiltása, a kormány havi 400 ezer dollártól fog elesni, ennyi ugyanis az zacskók
tranzitforgalmából származó bevétele" - mondta Salim Turky, egy helyi üzletember. (Reuters - Zanzibar )

Dugj egy makkot a jövőért! - a Csemete környezetvédelmi egyesület akciója
Több ezer kocsányos tölgy makkot ültetnek el a Csemete környezetvédelmi egyesület aktivistái a Maros-zugban: a Dugj egy makkot a jövőért! nevet
viselő program célja, hogy a térség egykor volt jellemző fafaja újra elterjedjen a folyók mentén. A dél-alföldi folyók környezetének igen
gyakori fafaja volt a kocsányos, más néven mocsári tölgy, az emberei beavatkozás és a természetes élőhelyek megfogyatkozása miatt azonban
egyre ritkábban látni már ilyen fákat - mondta Paulovits Péter, a Csemete egyesület társelnöke.
Az ártérben a túl hosszú ideig tartó vízborítás, a magasabb részeken pedig a szárazság akadályozza a facsemeték megerősödését. A kocsányos
tölgy késő ősszel is zölddel, így a fiatalabb facsemeték gyakran esnek áldozatul a túltartott vadállománynak. A mocsári tölgy - amely akár
négy-hatszáz éves korig is élhet - 30-40 évesen kezd el csak makkokat érlelni, és igazán sok termés csak százéves koruk után van a fákon.
Ezért fontos, hogy a facsemetéket az első években óvják, gondozzák - közölte a szakember.
A Csemete egyesület tagjai néhány éve kezdték el a makkdugdosó akciójukat. Az összegyűjtött tölgymakkot a hullámtér megfelelő részein
ültették el, a felnövekvő csemetéket pedig gondozták. Idén már a mentett oldalon, a Maros-zugban az erek partján is elkezdték ültetni a tölgyet,
ősszel már több ezer makk került így a földbe.
Paulovits Péter elmondta: a makkot korábban a szegedi liget idős fái alatt szedték össze, ám a felvásárlás erős konkurenciát teremtett a
gyűjtőknek, így idén már a Maros árteréből szerezték be az ültetéshez szükséges alapanyagot. Igyekeznek minél öregebb fák makkjait
összegyűjteni, hiszen ezeken már látszik milyen alakú lesz a lombkoronájuk, s így a Maros-zugban is szemrevaló fák nőnek majd. (MTI - Szeged )

Tilos a párosodás az indiai állatkertekben
Az indiai Legfelsőbb Bíróság betiltotta az állatok párosodását az ország háromszáz állatkertjében, miután egy állatvédő egyesület panaszt tett az
ezekben az intézményekben tapasztalható állati túlnépesedés miatt.
A Peta nevű, az állatokkal való etikus bánásmódért küzdő szervezet beadványában azt fejtette ki, hogy az állatkertek felszereltsége nem
alkalmas a növekvő állomány befogadására. "Ezekben az állatkertekben nincs hely további állatok számára. Nincs megfelelő felszereltség,
állatorvosi ellátás, mégsem sterilizálták az állatokat és hagyták párosodni őket" - jelentette ki az AFP-nek Anuradha Szauni, a Peta igazgatónője.
Az indiai állatkertekben az elmúlt félév során több tigris és oroszlán pusztult el, ez megelőzhető lett volna az állatvédők szerint. Az
intézmények többsége azonban pénzhiánnyal küszködik és ezért nem képes megfelelő körülményeket biztosítani. A több mint 300 állatkertben 41
ezer állat él - illetve, a Peta véleménye szerint, inkább csak tengődik.
(AFP/MTI - Újdelhi/Budapest )

Nyolc eurázsiai hód a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben
A WWF Magyarország tíz esztendeje folyó hód-visszatelepítési programjának keretében három család, összesen nyolc, Németországból
származó eurázsiai hódot engedtek el pénteken a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben.
Az idei telepítések során még egy hódcsaládot - egy nőstényt, egy hímet és egy kölyköt - engedtek szabadon a Hortobágyi Nemzeti Park területén -
mondta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország projektvezetője.
A hód a túlzott mértékű vadászat és az állatok élőhelyének megváltozása miatt az 1800-as évek közepére kipusztult Magyarországon. A
visszatelepítési program 1996-os indulása óta a Fertő-Hansági Nemzeti Parkban, a Felső- és a Közép-Tisza vidékén, Gemencen és ez alkalommal az
Alsó-Tiszán összesen több mint kétszáz Németországból származó hód talált új otthonra - közölte a szakember.
Márkus Ferenc elmondta, jelenleg mintegy félezer hód él Magyarországon, ez a létszám azonban nemcsak a telepítéseknek és a szaporulatnak
köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokban telepített állatok egy része átvándorol hozzánk. A megfigyelések szerint a hazai
hódszaporulat is új területeket foglal el. Tiszaalpár környékén a korábbi években mintegy 30 kilométerrel északabbra telepített állatok
vagy utódjaik rágásnyomait fedezték föl a természetvédők a közelmúltban.
A kiengedés előtt a nagy testű, prémes rágcsálókba apró csipet ültetnek, így később, ha elhullott állatot találnak vagy befognak egyet,
ellenőrizhető lesz a WWF telepítésből származik-e - tudatta az igazgató. (MTI - Mártély )

Erdőtüzek elől menekülő orangutánok
A Borneó szigetén pusztító nagy kiterjedésű erdőtüzek a kipusztulás fenyegette orangutánok tucatjait késztette menekülésre, mivel a
főemlősök természetes életterének jelentős részét sűrű füst borítja - jelentették hétfőn környezetvédők.
Az emberszabású majmok közül negyvenhármat szállítottak kezelésre állategészségügyi központba - közölte Anand Ramanathan, az amerikai
International Fund for Animal Welfare (IFAW) munkatársa. Elmondta, hogy emberek több orangutánt megvertek, amikor azok el akarták hagyni a
dzsungelt. A legtöbb ápolásra szoruló főemlős azonban légzési problémákkal küszködik és égési sérüléseket szenvedett.
Borneó és Szumátra szigetén indonéz parasztok és ültetvényesek minden évben tüzeket gyújtanak, hogy ilyen módon tegyenek szert megművelhető
földekre, noha a térségben már ma is hatalmas területeken végeláthatatlan olajpálma-ültetvények virágzanak az egykori dzsungel helyén.
Ráadásul a tüzek füstje a szomszédos Szingapúrra, Bruneira és Malajziára is átterjed. A gazdaságnak okozott károk és az egészségügyi problémák
milliárdokat kitevő anyagi terhet jelentenek. Az érintett országok tétlenséggel vádolják az indonéz kormányt. (AP/MTI - Mantangai/Budapest )

Az EU-ban kevesebb szénhidrogént kellene használni
Az EU kormányzata a jövő év elején, várhatóan januárban terjeszti elő a széndioxid-kibocsátás további csökkentésére vonatkozó tervét - jelentette ki José Manual Barroso, az unió bizottságának elnöke, hozzátéve: a már 27 tagú EU-nak el kell köteleznie magát az alacsonyabb szénhidrogén felhasználás mellett. Mint mondta: az EU új energia-csomagjának ez a nyilvánvaló célja.
Hathatósan kell növelnünk a zéró széndioxid-kibocsátású energiafelhasználást, és a tagországi kormányoknak - jövő tavasszal - célértékeket kell majd meghatároznia ezen a téren. Erről szavai szerint megállapodás jönne létre és ezt követően minden tagországnak ki kell majd dolgoznia az alacsony felhasználási értékek elérésének módozatait.
Januárban az EU egy átfogó "Európai Energetikai Elképzelést" tesz le az asztalra és meghatároz olyan intézkedéseket, melyek révén létrehozható egy belső áram- és gázpiac. Menetrend is készül majd - hosszabb távra - a megújuló energiaforrások használatáról és ebben is szerepelnek majd a megvalósítására vonatkozó elképzelések. Ennek része lesz a szolgáltatók egyenlő elbánását szavatoló lépések leírása is.
Barroso végezetül megjegyezte: fontos, hogy közösen megfogalmazott és elfogadott (uniós) célok legyenek a nukleáris energia hasznosításával kapcsolatban is, hogy a tagországok dönthessenek ezen energia hasznosíthatóságáról. Természetesen ezek nemzeti döntések lesznek - tette hozzá a bizottság elnöke. (Reuters - Lisszabon )

Begyűjtik a veszélyes hulladékot a lakosságtól
Miskolcon A tavalyi évhez hasonlóan ismét begyűjtik a veszélyesnek számító hulladékot a lakosságtól Miskolcon; az akció pénteken kezdődik és november 21-ig tart - közölte a miskolci városháza szóvivője.
A következő hetekben Miskolcon a kijelölt gyűjtőhelyeken mindenkinek lehetősége nyílik a háztartásban keletkezett különféle hulladékok díjmentes lerakására - mondta Veres László.
Hozzátette: a szárazelemek, ólomakkumulátorok, az elektronikai hulladékok, a gumiabroncsok, a háztartási vegyszerek maradványai, valamint a lejárt szavatosságú gyógyszerek tartoznak a legveszélyesebb hulladékok közé, de az akció során várják a kiégett izzókat és fénycsöveket is.
A hulladékok begyűjtésére konténereket, illetve tárolóedényeket helyeznek ki.
A város hat pontján lehet majd leadni a szemetet, először Miskolc Dél-Kilián városrészében, majd a Győri kapuban, utána Hejőcsabán, a Ládi-fatelepnél, a Martin-kertvárosban és végül Miskolctapolcán - részletezte a szóvivő.
Veres László beszámolt arról, hogy a veszélyes hulladékok megfelelő begyűjtését civil szervezetek és az önkormányzat munkatársai is segítik, akik az akció során reggel 8-tól délután 5-ig várják a gyűjtőhelyeken a borsodi megyeszékhely lakóit. (MTI - Miskolc )

Több tucatnyi palackorrú delfin pusztult el Mozambiknál
Több tucatnyi palackorrú delfin pusztult el, miután ismeretlen okból partra vetődtek a délkelet-afrikai Mozambik területén.
Az emlősállatokat szombaton találták meg a Mozambikhoz tartozó indiai-óceáni Bazaruto szigetén. Beszámolók szerint a delfinekre nem tekeredett halászháló, s betegség jelei sem mutatkoztak rajtuk.
Hat cetet sikerült visszajuttatni természetes élőhelyére, a vízbe.
Tudósok a mai napig nem találtak magyarázatot arra, delfinek és bálnák miért vetődnek partra időről időre a világ különböző pontjain.
(Reuters - Johannesburg )