RAGADOZÓ EMLŐSÖK ÉS TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJUK
Oktatási segédanyag
Összeállította: Dr. Lanszki József
Lektorálta: Dr. Körmendi Sándor
Kaposvár
2003
Az utóbbi években
növekvő hazai és nemzetközi érdeklődés tapasztalható a ragadozó
emlősök
életmódjának minél alaposabb megismerése iránt. Valószínűleg ennek
is köszönhetően,
számos emlősállatról szóló, szép küllemű, ismeretterjesztő kiadványhoz
juthatunk hozzá a
hazai könyvesboltokban. A ragadozókkal foglalkozó oldalakon röviden
megtalálható a fajok
leírása, elterjedése és életmódja. Hazai szerzőktől, nagyobb terjedelemben
mindössze néhány könyvben olvashatunk róluk (pl. Vásárhelyi 1958,
Szederjei 1961, Faragó 2002). A ragadozó és zsákmánya közötti kapcsolatok
szerteágazó, bonyolult kérdéskörével foglalkozó irodalmat Széky
(1983, 1986), valamint Szentesi és Török (1997) tekintette át. A
nagyszámú külföldi vizsgálat mellett, a hazai ökológiai feltételek
között végzett terepi munkák háttérben
maradtak. Ezt támasztják alá a honi természetvédelmi értékelési
rendszerben, a kutatottság alapján ragadozókra adott pontszámok
is (Báldi et al. 1995). Eszerint az egyes fajok 0-tól 45- ig terjedő
pontszámot kaphatnak, 45 pont a kutatottság teljes hiányát jelzi.
Ebben a
besorolásban a vörösróka 15, a borz 28, a nyest, a vidra és a vadmacska
30, a nyuszt, a
hermelin, a molnárgörény és a farkas 35, a közönséges görény és
a hiúz 40 pontot kapott, az
aranysakál pedig még a listán sem szerepel. Összehasonlításként
néhány faj pontszáma: mezei
nyúl, őz, gímszarvas és muflon: 3, vaddisznó 5.
A kutatások korábban mindössze a vadgazdálkodási szempontból jelentős
vörösrókára
terjedtek ki. Erdei (1977) a 70-es, majd Farkas (1983) a 80-as években
végzett részletes
táplálkozás-ökológiai vizsgálatokat. A vörösróka vadászatával és
ökológiájával foglalkozó
irodalmat pedig Heltay (1989) foglalta össze. A hazai ragadozó emlős
fajok elterjedését és
állományváltozását az elmúlt 15 évben végzett kérdőíves felmérések
elemzése alapján Heltai
(2002) dolgozta fel. Hosszú szünet után, kutatáson alapuló, táplálkozás-ökológia
témájú
publikációk csak az utóbbi években készültek. Egyes hazai fajok
táplálkozás-ökológiai
kérdéskörét egy megjelent hazai szakkönyv részletezi. Az oktatási
segédlet táplálkozásökológiai
fejezete zömmel ennek anyagára épül, természetesen erősen lerövidített
formában.
A kiadvány letölthető Adobe PDF formátumban (3.7 Mbyte) |