"EGYSÉGES TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA
A TISZA VÖLGYÉBEN"

Élővilág monitorig létrejöttéhez néhány
fajcsoporthoz adatbázis háttér megteremtése c. témakörben

   A múlt év elei Tiszát ért szennyezések reflektorfénybe helyezték ezt a változatos folyót, és felkeltették a közvélemény figyelmét, hogy mennyi veszély fenyegethet egy ilyen változatos ökoszisztémát.

   Ahhoz azonban, hogy a probléma gyökereire tapintsunk, mindenképpen az is szükséges, hogy valamilyen téren áttekintsük röviden a Tisza-völgy állapotát, és azt, hogy ez a tájképileg valaha egész alföld-képet meghatározó folyó hogyan juthatott el idáig. Rövid áttekintéssel kezdjük tehát az elején:

   Másfél évszázad alatt gyökeresen megváltozott a Tisza-völgy felszín alaktani képe. Az árvízszabályozási munkák több egymást követő szakaszban vezettek el a mai egyhangúnak, sivárnak mondott táj felszínének kialakításához.

   A múlt század eleji térképek még egy rendkívül mozaikos tájat ábrázolnak. Ebben a hatalmas vizibirodalomban, mint megannyi sziget kisebb-nagyobb szabálytalan folt mutatja az árvízmentes szárazulatokat. Körülöttük az időszakosan vízzel borított területeket, illetve az állandóan vízzel fedett felszínek mélyedései, lapályai húzódnak.

   A Kárpát-medence központi állandó és időszakos vízborítások mintegy 48.000 km²-t foglaltak el. Az egykori vízjárta ősi tájról csak dédnagyapáink alkothattak még leginkább hű képet, hisz ők még találkozhattak a letűnt vízivilág megélt tanúival. Ma már bármerre is járjuk e vidéket, utunkat végtelenbe vesző szántók, s fátlan (vagy fában szegény) táj kíséri, amiből kivételt talán csak a Tisza hullámtere képez, ahol szűk korlátok közé szorítva maradt valami a valamikori Tisza-birodalomból.

   De maradt e még valami a letűnt kor tanújaként ? Szerencsére igen! A hajdani vízivilág helyenként még megmaradt emlékeit, s az árvízszabályozások során másodlagosan átalakított de még a kultúrművelésbe be nem vont természeti értékeket főleg a mocsár- és lápmaradványok, holtágak, illetve gyepek és a természetes erdőfoltok adják.

   Az mindenesetre bizonyos, hogy az elmúlt évszázadok során az egykori Tisza helyett az ember vált a táj legfőbb formálójává. Keze munkája nyomán csaknem teljesen kultúrterületté, fátlanná, egyhangúvá vált ez a hajdan vertikális különbség és tagoltság ellenére is - lenyűgözően sokarcú táj.

   Ehhez jön hozzá az, hogy a megmaradt értékesebb élőhelyek közvetlenül a víztérhez kötődő biotopok, így nagyban függnek a folyó ökológiai állapotától.

   Éppen ezért aktuális ismét, hogy felelevenítsük azt a példát, amit a ciánszennyezéskor használtunk: tehát mi történik akkor, ha például egy nagyvárosban összedől egy toronyház. Akkor ezt a tragédiát az követi, hogy megnézik vannak-e túlélők és lehet-e menteni. Utána azt vizsgálják, hogy mekkora a kár. Megkeresik az okát, hogy miért dőlt össze az épület, de ha nem is találják meg, soha többet nem építenek e tervek alapján. Megvizsgálják az összes többi ilyen házat, hogy nincsenek-e az abban lakók kitéve veszélynek. Ezt követően kezdenek el a helyére egy másik házat építeni, hogy a túlélőknek lakása legyen.

   Ezzel hozzájárulnánk ahhoz, hogy rá tudjunk mutatni, milyen további veszélyforrások vannak a területen, milyen ökológiai és ökonómiai hatásai is volt valójában a szennyezéseknek, és felkészüljünk hosszú távú együttműködésre a folyó mentén. Mit is kívánunk tenni ennek érdekében ?

Programunk keretében néhány fajcsoport esetében (amelyekkel részben más nem foglalkozik, részben jó indikátor fajok - halak, vízibogarak, tegzesek, szúnyogok) meg szeretnénk teremteni a teljes informatikai adatbázisát a további kutatások megalapozásának és monitoring tevékenység kiépülésének. Ez részben Acces adatbázis létrehozását, részben ArcView feldolgozását jelenti helyszíni ellenőrzésekkel és néhány felméréssel. Sok fajjal foglalkozik sok kutató (pl. madarak) de az általunk kiválasztottak a vízminőségek szempontjából meghatározóak, és nagyon kevesen foglalkoznak velük.

Tevékenységünk

   Mint az az előzetesen megküldött részjelentésünkből kiderült, az első ütemben az eszközbeszerzést, a kapcsolatkiépítést valósítottuk meg, illetve biztosítottuk annak lehetőségét, hogy a részben vásárolt, részben kiadványokból történő adatok adatfelvitelét gond nélkül, zökkenőmentesen a második ütemben megkezdhessük.

   Ennek megfelelően a második ütemben törekedtünk arra, hogy a készen vásárolt adatainkat kiegészítsük archiv adatokkal, ezzel teljesebbé tegyük adatbázisunkat.

* * *

   Az egyesületünk által készülő program célja a megfigyelési adatok térképen való ábrázolása az egész ország területéről. A feladat két részből tevődik össze. Az egyik az adatbázis elkészítése, a másik maga a program megírása mely az adatbázisban szereplő adatok térképen való ábrázolását oldja meg. A két rész közül elsőként egy valamilyen szinten használható adatbázist készítettük el. Ami csak azt jelenti, hogy egy pár ezer rekordot tartalmaz. Az igazán használható adatbázishoz több százezer rekordra lesz szükség.

    Az adatok részben új megfigyelésekből származnak melyeket, a felmérést végző személyektől vettünk meg, nagyobb részben régi dokumentációkból származnak. Adatokat az egész ország területéről gyűjtjük, melyek feldolgozása folyamatos. Ugyanakkor a dokumentációknak, leírásoknak a megszerzése időt és utánjárást vett és vesz igénybe. A következő probléma a leírások különböző szempontok alapján készültek, így ezekből csak azokat tudjuk használni, amelyeket egységes formára tudunk hozni, azaz a legfontosabb adatokat tartalmazzák, ez nem minden esetben teljesül.

    A program megvalósításának legfontosabb lépése a megfigyelési adatok beszerzése, valamint felvitele volt. Ez természetesen folyamatosan zajlik, hiszen naponta történnek újabb és újabb megfigyelések. Nagy problémát okozott, hogy az adatokat több ember vitte, illetve viszi fel, így az adatok egy állományba történő egyesítése nem volt zökkenőmentes. Az egyik sarkalatos pont a dátumok azonos formátumra hozatala volt, ugyanis az adatfelvivők többféle dátumtípust alkalmaztak. Az is okozott némi nehézséget, hogy a megfigyelési adatok ábrázolásához a program az UTM kódokat veszi alapul. Sajnos nem minden megfigyelő alkalmazta ezt a rendszert, volt, aki csak a város, vagy a terület nevét tüntette fel, ahol a megfigyelt élőlényt látta. Más megfigyelők pedig a GPS koordinátákat adták meg, amiből nekünk kellett az UTM kódokat meghatározni. Az adatok ábrázolásához a legfontosabb adat a pontos koordináta lenne, de pontosan ez hiányzik a leírásokból. Részben, mert a régebbi leírásokkor nem volt lehetőség GPS helymeghatározó használatára, nem állt rendelkezésre a technika. Még ma sem áll rendelkezésre minden megfigyelőnek ez a technika. Bár az UTM kódokkal nem lehet olyan pontosan behatárolni egy helyet, mint a GPS koordinátákkal, de ezt kompenzálja, hogy mindenhol meg van adva a megfigyelés helye. Az adatok forrásaként az egyesület, valamint tagszervezeteinek munkatársai által gyűjtött adatok, illetve a különböző szakirodalmak leírtak nyújtották az alapot.

Az adatok felvitele excel táblázatokba történik
(1. ábra).

Minden megfigyelési adathoz a következő jellemzők kerülnek felvitelre: a faj latin, illetve magyar neve, a megfigyelés helye és időpontja, a megfigyelő neve, a hely UTM kódja, illetve az adatfelvitelt végző személy neve.
Az adatoknál gyakran előfordult, hogy csak a latin vagy a magyar név volt feltüntetve. Ekkor további többletmunkát kellett elvégezni, hiszen az adatbázishoz a latin és a magyar névhez egyaránt szükség volt. Ez az ismertebb élőlényeknél nem okozott gondot, de volt olyan eset, ahol több kötetni szakirodalmat kellett átnézni a megfelelő információk megszerzéséhez. Az adatokkal való munka másik része volt az osztály és a rend meghatározása. Ez főleg az alacsonyabb rendű élőlények esetében okozott gondot, hiszen ezeknek az

élőlényeknek gyakran magyar nevük sincs, és néha az is rengeteg munkát igényelt, hogy a szükséges szakirodalmat meghatározzuk. Mivel a munkatársak nem biológusok ezért egyik másik munkatársnak a latin nevek pontos bevitele sokkal több időt és odafigyelést igényelt, mint a rekord többi tulajdonsága. Az adatbázis készítésekor még egy nagy probléma jelentkezett, a megfigyelt élőlények rendszertani besorolásakor. Sajnos jelenleg Magyarországon nincs egy egységes Állat- ésNövényrendszertan. Ahány szakkönyvet szereztünk be, egyetemi és egyéb könyvtárakból, magánszemélyektől annyiféle rendszertannal találkoztunk. Természetesen az egyes rendszertanok nagyvonalakban megegyeztek, de voltak jelentős eltérések a besorolások terén. Ez egy alapvető hiba, hiányosság, amit jó lenne minél hamarabb megoldani, hisz az nem lehet, hogy ugyanaz a faj egyik rendszertan szerint az egyik rendbe tartozik, a másik .

rendszertan szerint egy másik rendbe tartozik

A programban három információ megadásával lehet keresését szűkíteni. Lekérdezésekhez megadhatjuk az osztályt, a rendet, illetve a fajt (2. ábra).

Természetesen nem kötelező mind a hármat megadni, adott rend, vagy osztály minden megfigyelési adatát is meg lehet jeleníteni, vagy akár az összes adatot. A lekérdezési feltételeket a faj, osztály és rend esetében is egy legördülő listából lehet kiválasztani. A feltételek megadása után a megjelenít gombra kattintva, megjelennek a térképen azok a helyek, ahol már történtek a paramétereknek megfelelő megfigyelések, és azok szerepelnek az adatbázisban. A területeket egy-egy sárga pont jelzi a térképen (3. ábra).

Amennyiben az egeret valamelyik pontra visszük, akkor a pont piros színre vált, és megjelennek az adott UTM koordinátájú helyhez tartozó megfigyelések főbb adatai. A felvitt adatok közül a faj latin neve, a megfigyelés helye, a gyűjtő neve, valamint az adat forrása jelenik meg (4, 5. ábra).

   A program tesztelése, finomítása jelenleg is folyamatban van. Folyamatosan vizsgáljuk, hogy megfelelően jeleníti-e meg az adott rekordokat, illetve helyeket. amennyiben hibát találunk, a munkával megbízott programozó rögtön elvégzi a szükséges javításokat.

   Természetesen az adatbázis bővítése is folyamatosan zajlik, hiszen a hazánk területén eddig történt megfigyelések felvitele is gigászi munkát igényel.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére