Hazánkban költő bagolyfajok jellemzése és bemutatása

A Földön jelenleg 123 bagolyalkatúak rendjébe (Strigiformes) tartozó fajt ismerünk, ezeket két családra bontjuk, a gyöngybagolyfélék családjára (Tytonidae - világon 10 faj, hazánkban 1 faj), és a szűkebb értelemben vett bagolyfélék családjára (Strigidae - világon 113 faj, hazánkban 11 faj). Valamennyi faj ragadozó, táplálékuk főként rágcsálók, madarak, hüllők, rovarok, békék néha halak. Éjszakai életmódot folytató fajok (van kivétel: pl. a hóbagoly). Az egész világon előfordulnak, de sehol sem nagy számban. A fajok többsége ritkulóban van, veszélyeztetett faj. Hazánkban is korán ismerté vált kártevő pusztításból adódó hasznuk, így az 1883-ban kiadott vadászati törvény valamennyi bagoly vadászatát is korlátozza és elejtését február 1. - augusztus 15. között megtiltotta. Jelenleg valamennyi hazánkban előforduló faj védett.

Hazánkban költ a gyöngybagoly, füleskuvik, uhu, kuvik, macskabagoly, uráli bagoly, erdei és réti fülesbagoly, valamint első alkalommal 1997-ben költött a gatyáskuvik. Alkalmilag előfordul még a hóbagoly, karvalybagoly és a törpekuvik.
Ezek közül elsősorban jelen programunk keretében (más forrásokból folytatva a korábbi gyöngybagoly, kuvik és erdei füles programot is) a macskabagoly állományának aktív védelmére és állományának vizsgálatára szeretnénk támogatást elnyerni.

Anekdoták korábbi útjainkról:

A kuvik, ami a hodályok és magtárak ismert fészkelője a tudatlanság áldozata lehet. Példa képpen megemlítek egy költőhelyek feltérképezése közben történt beszélgetést. Egy Szeghalom melletti hodálynál kérdeztük a cigerettázó kondást, hogy nem észlelt-e baglyot a padláson. Mire kihúzta magát és büszkén válaszolta: "Vót, vót, de sikerült beszorítani oszt agyonütni mindkettőt..." Ez egyik ártatlan kuvik tetemét meg is találtuk a padláson. És mindez 1995-ben, a XX. század végén, amikor már azt hinné az ember, hogy a legköztudottabb dolgok egyike a bagoly hasznossága. A másik ilyen megtörtént esetként ránk maradt szállóige egy lelkésztől: "Igen itt volt bagó, de megoldottuk a kérdést..."
Az 1996-os esztendőről a legmaradandóbb emlék ezügyben az alábbi kis történet: a dél-alföldi kis falu egyetlen templomtornyát a kántor felesége felügyeli, kinek férjét az Úr, iszákossága miatt felesége éles nyelvével büntette. Ez az asszony jár fel, hogy leseperje tényleg teljesen értelmetlenül a lépcsőt és ellenőrizze, hogy tényleg a legkisebb rés is már szinte heretikusan zárva legyen. Ott tényleg nem tud beszállni semmi, esetleg egy-egy palánál denevér, de ezek szelektálását e jóasszony egy légycsapóval oldja meg. A felmérés végzői közül egyikünkből tört ki a kérdés, hogy ugyan minek ez a nagy zárás, hát minek áthatnak a galambok, baglyok, vagy denevérek. Erre az asszony megcsóválta fejét mint aki nagy titkot mond el: "a jómútkor is böszállt a galamb, de kimönni mög már nem bírt a szerencsétlen, hát lejött az istentelen ide a uram helyihez oszt rászállt az elektromos orgonára. Bö is kapcsolta az istönadta víletlen a dobgépet - két hétig úgy ment az istentisztelet világcsúfjára - merhát nem tuttuk kikapcsolni..."

A program bemutatása:

Előző években csaknem kizárólag arra korlátozódott tevékenységünk, hogy folyamatos állományfelméréseket szerveztünk, sok mesterséges fészkelőhely kihelyezésével. Jelen programunk, illetve a tisztelt KAC kerettől kért támogatást azonban már sokkal inkább arra szeretnénk felhasználni, egy új szakmai kapcsolattal a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesülettel (képviseli Paulovics Péter programvezető) együttműködve a Tisza folyó illetve néháyn mellékfolyója mentén macskabagoly odúkat telepítsünk ki, és ezzel egy monitorig hálózat felállítását kezdjük meg.
Mint más zöld szervezetek életében, miránk is jelentős hatással volt a múlt évi cián és nehézfém szennyezés, és mi is szerettük volna kivenni részünket a jelenleg is folyó állomány felmérő monitorozó munkából. Éppen ezért a Csemete szervezettel együttműködve felvállaljuk, hogy ők Csongrád városig, mi onnan Tiszafüredig fiatalok bevonásával macskabagoly odúkat telepítünk ki, ami nem csak arra lenne jó, hogy egy védett faj állományának védelméhez hozzájárulna, hanem ahhoz is, hogy megfelelő kisemlős faunisztikai adatokhoz jussunk a köpetek feldolgozásából. Emellé kísérleti jelleggel 15 odúkból álló odútelepeket hoznánk létre két Körös és a Hortobágy-Berettyó mentén is.
A bevont közép és főiskolai hallgatók (elsősorban Szarvas városból és Szolnokról) így gyakorlati munkával érzékelik a természetvédelmi célkitűzésekben való részvételüket, ami mind környezeti nevelési, mind személyiség-fejlesztési szempontból alapvető fontosságú lehet, és hozzájárulhat környezettudatosabb viselkedésükhöz.
Eddigi állományfelmérő útjaink is folytatódnak, ám azokat döntően más forrásból és önerőből valósítjuk meg annak érdekében, hogy jelen pályáztunk a KAC tanácsadóknál pozitívabb elbírálás alá eshessen.

Gyakorlati lebonyolítás:

A macskabagoly (Strix aluco) erdei életmódú, viszonylag gyakori (általános) elterjedésű bagolyfaj, a Tisza-menti hullámtéri erdőkben mindenütt jelen van. Nemcsak költőhelyében (faodú), zsákmányszerzésében is kötődik az erdőhöz, ill. erdőszéli tisztásokhoz, nyílt területeken ritkán vadászik. Ez meglátszik táplálékspektrumán is: sok benne az erdei egér, pele, madár (éjszakázó). Ha csak nincs ellenkezőre rászorulva (esetünkben pl. keskeny hullámtér), akkor a fészkelőhelye körüli erdőkben vadászik.
Paulovics Péter barátunk javaslatára a fészkelése elősegítésére nagyméretű deszkaodúk telepíthetők, amiket szívesen és nagy arányban (>50%) elfoglal, ugyanis a hullámtéri erdők nem bővelkednek tágas faodúkban. Az odút alommal kell bélelni, melyet évente lehet cserélni. Ilyenkor a kivett alom tele van a zsákmányállatok maradványaival. Ha az odúkat viszonylag széles hullámtéri terület partközeli részére, vagy inkább a hullámtér (két töltés közti terület) közepére telepítjük, a zsákmányok legnagyobb része a hullámtérből, mindenképp a Tisza mellől származik. Ugyanakkor egy-egy költőhelyen akár évtizedeken át költ pár, jó eséllyel ismert helyen: az általunk kitelepített odúban. Így nagy biztonsággal hosszú távon fenntartható egy Tisza-menti kisemlős monitoring.
Terveink szerint, és együttműködő partnereinkkel egyeztetve az odúkat legalább 1-1,5 km-re tervezzük egymástól telepíteni. Mivel a hazai Tisza hullámtér nagy terület, nem kell végigtelepíteni a folyót, hanem egyes helyeken bokrokba (5-20 odú) tervezünk tenni odúkat. Alkalmas helynek minősülnek a jól erdősült, széles hullámtéri öblözetek.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére