Cigányréce védelme

Bevezetés
    A cigányréce (Aythya nyroca) világszerte csökkenő állománya miatt a globálisan veszélyeztetett fajok közé tartozik.
Hazánkban a cigányréce 1982-től védelmet, 1992 óta pedig fokozott védelmet élvez. Az MME által 1999-ben összeállított Vörös Lista szerint hazai állománya alapján az ún. ritka fajok közé tartozik.
A cigányréce (Aythya nyroca) európai állománya az utóbbi évtizedekben erőteljes csökkenésnek indult. Elterjedési területe szétszakadozik, elterjedésének nyugati határa rohamosan húzódik kelet felé. Ez a folyamat határozza meg a hazai állomány nagyságát és további életét. Hazai állományát az 1980-as években 1200-1600 párra becsülték, ma viszont mindössze 1000 pár alatt mozog (HARASZTHY 1998).
A cigányréce (Aythya nyroca) hatékony szabadtéri védelme érdekében rendkívül fontos, hogy részletes információk álljanak rendelkezésre a faj élőhelyválasztásáról, táplálkozás- és szaporodás biológiájáról, valamint a veszélyeztető tényezőkről.

A probléma aktualitása
    A cigányréce (Aythya nyroca) Magyarországon a fokozottan védett madárfajok közé tartozik. Állományának csökkenése hazánkban is egyre érezhetőbbé válik, egyre kevesebb cigányréce (Aythya nyroca) vonul át hazánkon, illetve csökken költőállománya. Az 1980-as években becsült 1200-1600 páros költőállomány napjainkra 1000 pár alá csökkent. Az állomány egy része halastavakon költ, ahol a fészekaljak gyakran vannak kitéve a halastavi gazdálkodás által előidézett veszélyeknek.
A faj dél-kelet európai telelő területein történő vadászatok során nagy számban ejtik el a cigányrécét (Aythya nyroca), elsősorban olasz vendégvadászok.
Hazánk egyes vizes élőhelyein, elsősorban a nem védett halastavakon kisebb-nagyobb csapatokban gyülekeznek a vonulási időszakban. Ezeken a területeken a vadászat nem csak, mint zavaró tényező jelent komoly problémát, hanem a lelövések kockázatával is számolni kell.
Az elmúlt évek aszályos nyarain több értékes cigányrécés élőhely is kiszáradt, illetve jelentős vízvesztést szenvedett el. A több évig tartó vízhiány miatt számos értékes élőhely drasztikus változásokon ment keresztül. A mesterséges vizes élőhelyek közül több korábban jelentős cigányréce fészkelő- és gyülekezőhely ment tönkre, illetve hagytak fel a gazdálkodással, például Ohati-halastavak, Polgári-halastavak vagy Begécsi-halastavak egy része esetében.

  Látva a cigányréce (Aythya nyroca) hazai és európai állományaiban bekövetkezett drasztikus változásokat a Nimfea Természetvédelmi Egyesület lépéseket kezdeményezett a probléma feltárására és kezelésére. Olyan hazai és nemzetközi lépésekre van szükség, amely elősegíti nem csak a hazai, hanem az európai cigányréce állomány hosszútávú megőrzését elsősorban az élőhelyek kezelésével, szükséges esetekben rekonstrukciójával.
Fontos kiemelni, hogy a cigányrécének, mint esernyőfajnak a védelme jelentős mértékben hozzájárul nagyon sok más állatfajnak a védelméhez is. A mocsári élőhelyek helyreállítása, megfelelő kezelése, a halastavakon gyakorolt megfelelő gazdálkodási tevékenységek nem csak a cigányréce állományának megóvását segíti elő, hanem olyan fajokét is, mint a mocsári teknős (Emys orbicularis), vidra (Lutra lutra), törpegém (Ixobrychus minutus), bölömbika (Botaurus stellaris), vörösgém (Ardea purpurea), kis vízicsibe (Porzana parva), pettyes vízicsibe (Porzana porzana), stb.

Tervezett és folyamatban lévő tevékenységek:

• Irodalmi adatok alapján ismertek azok a hazai élőhelyek, amelyek a magyarországi cigányréce költőállomány szempontjából kulcsfontosságú területek (Pacsmagi-halastavak, Biharugrai- és Begécsi-halastavak, Polgári-halastavak, stb.). Ezen területek egy részén az elmúlt években kedvezőtlen változások indultak be, amelyek veszélyeztetik az ott fészkelő cigányréce (Aythya nyroca) állományokat. Az elmúlt években bekövetkezett negatív változások feltárása és a problémák kezelése kiemelkedő feladat a hazai állománycsökkenés megállítása szempontjából.
• Szintén irodalmi adatok, az MME Monitoring Központ adatai és a Nimfea TE által végzett felmérőmunka alapján ismertek azok az élőhelyek, amelyek kis számú cigányréce állomány fészkelőterületei illetve vonulási időszakban gyülekezőhelyekként funkcionálnak. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület álláspontja szerint ezek az élőhelyek is fontos szerepet töltenek be a cigányréce (Aythya nyroca) hazai költő- és átvonuló állománya szempontjából. Ez utóbbi élőhelyek minél részletesebb feltárása és regisztrálása fontos feladat. Ezek közül az élőhelyek közül el kell érni a jelentősebbek védelem alá helyezését és megfelelő kezelését, valamint elő kell segíteni a megfelelő gazdálkodási formákat, akár agrár-környezetvédelmi támogatásokkal.
• Kutatásokat kezdeményezni a cigányréce (Aythya nyroca) élőhelyválasztásának, költés- és táplálkozás biológiájának, és a veszélyeztető tényezők pontosabb megismerése érdekében.
• Tervezzük, hogy alkalmas helyeken térfigyelő rendszer segítségével a cigányrécés élőhely illetve a költőpárok folyamatos vizsgálata, megfigyelését valósítjuk meg, hogy a faj viselkedéséről, szaprodásbiológiájáról, táplálkozásbiológiájáról több adatot gyűjtsünk. A cigányréce (Aythya nyroca) belföldi és külföldi mozgalmainak megismerése érdekében műholdvevővel ellátott madarakra lesz szükség, bár a jelenleg rendelkezésre álló technika nem tekinthető természetvédelmi szempontból elfogadhatónak. További cél a hazai gyülekezőterületek, a vonulási útvonalak fontosabb állomásainak, valamint a téli gyülekező és telelőhelyek pontosabb megismerése. Kiemelkedő feladat a predációs veszélyek feltárása a cigányrécés élőhelyeken. Megfigyelések alapján ugyanis a cigányréce fészekaljak komoly predációs nyomásnak vannak kitéve. A kikelt fiókák csak kis százalékban érik el a röpképes életkort. A faj állományának hosszútávú megőrzése érdekében fel kell tárni a cigányréce legfontosabb predátorait, illetve a fiatalkori elhullások okait.
• Több európai országban a cigányréce (Aythya nyroca) nem védett, illetve vadászható madárfaj. A vadászat különösen a telelőterületeken okoz súlyos veszteséget az európai állományban. A magyarországi vízivad vadászatok során kis számban ugyan de rendszeresen történik cigányréce (Aythya nyroca) lelövés, mind a hazai, mind a külföldi vendégvadászok részéről. Hazánkban és a szomszédos országokban el kívánjuk érni, hogy a vadászok fajismerete javuljon, annak érdekében, hogy véletlenszerűen se történhessenek lelövések. Az illetékes hatóságoknál a Nemzeti Parkokkal együttműködésben minden évben kezdeményezzük a jelentősebb cigányréce gyülekezőhelyeken a vadászati tilalom és korlátozások bevezetését mindaddig, míg a területről a cigányrécék el nem vonulnak. Hosszútvávon pedig el kell érni a cigányrécék gyülekező helyein az élőhelyek védelmét, akár időszakos védelem alá helyezéssel. Lehetőség szerint azonban a cigányréce fészkelő és gyülekező helyein tekintettel más védett és fokozottan védett fajokra is, el kell rendelni a vízivad vadászatok betiltását, valamint az egyéb, kevésbé jelentős élőhelyeken a vadászatok szakemberek által történő állandó felügyeletét.
• A hazai és vendégvadászok részére tájékoztatással és tudatformálással kell a probléma fontosságát feltárni. Képzéssel és tájékoztató anyagokkal, illusztrációkkal gazdagon ellátott, fajfelismerést segítő kiadványokkal kívánjuk elérni, hogy az esti, kora hajnali húzásokon se lőjenek le védett vízivadfajokat.
• Fel kell tárni azokat az élőhelyeket, amelyek irodalmi adatok alapján jelentősebb élőhelyek voltak, de az élőhelyromlás következtében jelentőségükből vesztettek. A feltáráson túl gondoskodni kell ezen élőhelyek rehabilitációjáról. (pl. Polgári-halastavak Ohati-halastavak).
• A cigányréce élőhelyeit képező halastavak Nemzeti-Agrárkörnyezetvédelmi Programba történő bekapcsolása, a gazdálkodók segítése, informálása a megfelelő eljárásokról, gazdálkodási lehetőségekről, ott, ahol szükséges a megfelelő védelmi intézkedések kivitelezése.

A céljaink:
- a hazai cigányréce (Aythya nyroca) állomány szabadtéri védelme, az állománycsökkenés megállítása
- a hagyományos és új élőhelyek feltárása, monitoring hálózat kialakítása a hazai állomány pontos megismerésére, naprakész adatbázis kialakítása, archív adatok feldolgozásával egybekötve, az egykori és jelenlegi cigányrécés élőhelyekről, előfordulási és költési adatokkal együttműködésben az MME Monitoring Központtal
- a cigányréce (Aythya nyroca) élőhelyválasztásának, táplálkozás- és költésbiológiájának, a veszélyeztető tényezők részletes feltárása
- leromlott állapotú élőhelyek rehabilitációja
- nem védett, jelentős cigányréce élőhelyek védelem alá helyezése, kevésbé jelentős élőhelyek és gyülekezőhelyek időszakos védelmének elérése
- a cigányréce (Aythya nyroca) fészkelő- és gyülekezőhelyein a vízivadvadászat teljes tilalma
- tudatformálás és tájékoztatás:
a) gazdálkodók részére
b) vadásztársaságok és tagjaik számára
c) helyi lakosság tájékoztatása
- adekvát gazdálkodási formák elősegítése a cigányréce (Aythya nyroca) élőhelyein, elsősorban halastavakon, egyéb élőhelyeken, agrár-környezetvédelmi támogatás segítéségével, lobby tevékenység a rendszeres támogatások és a kártérítések érdekében
- nemzetközi lobby tevékenységek a cigányréce (Aythya nyroca) európai szintű fokozott védelmének eléréséhez, vadászatának teljeskörű betiltása érdekében (érintett országok: Horvátország, Ukrajna).

Védelmi tevékenységeink:
- A Nimfea Természetvédelmi Egyesület működési területén több halastavi gazdálkodóval működik együtt és igyekszik olyan gazdálkodási módokra rábírni a tulajdonosokat, hogy az a cigányréce mellett számos más védett és fokozottan védett faj számára előnyös.
- Vadászok számára rendszeresen nyújtunk tájékoztatást, igény szerint fajismeret bővítő előadások is megrendezésre kerülnek.
- Veszélyeztetett fészkek esetén gondoskodunk a szükséges lépésekről. A 2005-ös évben egy biztos pusztulástól megmentett fészekből származó tojásokat keltettünk ki, illetve a három fiókát sikeresen felneveltük, majd repatriáltuk.

Összefoglaló a cigányréce fiókák nevelésének és visszavadításának körülményeiről

  2005. július 16-án a Nimfea Természetvédelmi Egyesület lakossági bejelentést kapott, hogy Mezőtúr határában egy kiszáradt belvízfolt mellől, elhagyott cigányréce tojásokat találtak. A tojásokat begyűjtötték és keltetőgépben helyezték el. Július 17-én a tojások állapotára való tekintettel azonnali segítséget kértek a tojások átszállítására. A tojások megtalálója elmondta, hogy kb. 4,5 héttel ezelőtt találta a fészket, véletlenül. A tojó leugrott a fészekről, így a faji bélyegeit jól láthatta, egyértelműen cigányrécének határozta. Egy héttel későbbi bejárása alkalmával a belvízfolt, ahol a fészket találta teljesen kiszáradt, cigányrécét nem talált a területen. A tojásokat ezért begyűjtötte és keltetőgépben helyezte el.
   A tojásokból július 19-én kezdtek el kikelni a fiókák. Július 20-ára az öt tojásból négy fióka eredményesen kikelt, az ötödik tojásból a fióka csak emberi segítség révén tudott kibújni, kikelés után pár órával pedig elpusztult. A kikelt fiókákat kotlós tyúk alá helyeztük egy napos csibe társaságában, bízva abban, hogy a kotló így könnyebben elfogadja a récefiókákat. Még aznap, azaz július 20-án a fiókákat Kisújszállásra szállítottuk ahol a további gondozásuk történt. A fiókák nevelését Monoki Norbert vállalta, aki 24 órás felügyeletet és rendszeres gondozást biztosított. Kezdetben egy 3 m2 alapterületű kifutóban lettek elhelyezve a cigányréce fiókák a kotlóssal együtt.
A kifutóban egy kisebb méretű úsztató edényt helyeztünk el, melyet nem védett területről származó, nagy mennyiségű békalencsét és vízi ízeltlábút tartalmazó mocsári vízzel töltöttünk fel. Az első napon túrót kaptak a fiókák, melyet gond nélkül elfogyasztottak. A kezdeti időszaktól folyamatosan gabona darával kevert túrót és reszelt tojást kaptak és naponta cserélt békalencsés vizet. Az úsztatóba helyezett igen nagy mennyiségű vizet azonnal birtokba vették a fiókák és szinte az első pillanattól kezdve önállóan táplálkoztak békalencsével és hínárdarabkákkal. Kb. 0,5 m2 felületű békalencse „mezőt” az úsztató felszínéről közel 1,5 nap alatt fogyasztottak el, 100%-osan. Különösen fontos megjegyezni, hogy a fiókák a kifutóba helyezés pillanatától kezdve rendkívül vadul viselkedtek. Megfogni rendkívül nehéz volt őket. Sajnos két nap után egy fióka ismeretlen okból kifolyólag elpusztult, de a megmaradt három fióka szépen fejlődött. Augusztus közepére már majdnem anyányi méretűek voltak, hasuk szépen tollasodott és az alsó farokfedők fehér színezete augusztus 12-a óta egyértelműen látható. A fejoldal a kezdeti sárga színezetét elvesztette és barnára változott.
Az emberhez hozzászokni nem tudtak, hiszen mindössze a táplálás idejére találkoznak emberrel. Embert látva minden alkalommal próbálnak rejtőzködni, gyakran az úsztatómedencébe buknak le és folyamatosan nagyon vadul viselkednek. Az úsztató medencében sok időt töltenek, jól buknak és gyakran táplálkoznak az úsztató fenekéről is.
A fiókák repatriációjára szeptember első két hetében került sor, szélcsendes, napsütéses időben.
A repatriáció helyszínéül a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Kecskeri-víztározó melletti (Kecskeri-puszta Természetvédelmi Területen található), 8 Ha területű, két szigetes, hínárral sűrűn benőtt és megfelelő takarást jelentő szegély növényzettel (széleslevelű gyékény és nád) rendelkező vizes élőhely rekonstrukció. Ez a terület a Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Hortobágyi Nemzeti Park illetve egy haltermelő vállalkozó együttműködésének eredménye, melynek során sekély vizű vizes élőhely, költőszigetekkel lett kialakítva.
Az egyik, megfelelő búvóhelyet nyújtó szigetre történt a kitelepítés, melynek során a kotló a három cigányréce fiókával, nagy mennyiségű táplálékkal együtt lett kihelyezve. A fiókákat Vasas András (HNPI meggyűrűzte), más egyedi azonosító jel nem került alkalmazásra.
A repatriáció helyszínén vadászati tevékenység nem fog történni (védett terület), így nincs esély arra, hogy az esetlegesen repülni tanuló fiókákat lelőjék. Ugyanakkor a területen késő őszig rendszeresen vannak vonuló és gyülekező cigányrécék, így jó esélyük van ezekkel a madarakkal elvonulni. Egyedüli veszélyt a barna rétihéja jelenthet, de megfigyeléseink szerint a nevelt fiókák gyorsan felismerték a veszélyt és minden esetben eredményesen menekültek.
   A repatriálás utáni napokban rendszeres felügyeletet biztosítottunk az eredményesség lemérésére. A szigetre időnként kiülő fiatal cigányrécék lábán jól lehetett látni a gyűrűt minden esetben, illetve a fiókák rendesen összetartottak, csak ritkán lehetett őket külön látni.
Megfigyeléseink szerint a fogságban nevelt cigányrécék eredményesen beilleszkedtek a tavon tartózkodó récék közé, illetve fontos kiemelni, hogy a cigányrécék szeptemberi gyülekezése ezen a tavon érte el lokális rekordját, összesen 45 példány tartózkodott a területen.

A madarak gondozásához és repatriáláshoz folyamatos szakmai segítségnyújtást valamint felügyeletet a KMNPI részéről Széll Antal és Puskás László, a HNPI részéről Kapocsi István biztosított.

 

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére