Román-Magyar Nemzeti Park létrehozásnak kezdeményezése

1997. januárjában jött létre Magyarország déli, dél-keleti részein a Körös és Maros szorításában (a román-magyar határ mentén) a Körös-Maros Nemzeti Park, melynek létrehozása mögött széles társadalmi akarat volt.

Valójában már évekre visszamenoen folytak ennek háttérmunkái, de sajnos a megvalósult Nemzeti Park még mindig nem szolgálja tökéletesen azt a célt, melyet megálmodói kituztek, és a nemzetközi egyezmények is joggal elvárhatnak.
Bár megfelelo jogi védelmet biztosít a létrejött Nezmeti Park számos nemzetközileg is jelentos élohelynek, pl. dévaványai-túrkevei füves pusztai élohelyek, szabakígyósi, újkígyósi löszös és szikes pusztai maradványok, stb., és a bihari rétek magyar oldalán is a régi Biharugrai Tájvédelmi Körzet területén. Az összefüggo, természetvédelmileg értékes területek viszont nem szunnek meg a román-magyar határral, hanem a bihari puszták a román oldalon is folytatódnak, s míg a világörökségnek számító Bihari hegység részére történtek lépések a megfelelo védelemért, addig a bihari füvespuszták és vizes élohelyek méltatlanul vannak mellozve a román természetvédelmi látószögbol. Éppen ezért román-magyar közös kutatásokkal szerettük volna, illetve szeretnénk e területek nemzetközileg is jelentos természetvédelmi értékeit részletesen feltárni, és a román partnerszervezettel közösen kezdeményezni védetté nyilvánításukat, illetve ezzel akár a Körös-Maros Nemzeti Park védelmi rendszerét kiegészítve, megteremtve az összefüggo élohely-rendszer védelmét, illetve egy közös kezdeményezéssel létrejövo Román-Magyar Nemzeti Park létrehozását. Miután az élohelyek nem ismernek határokat, és a IUCN alapveto kritériuma a “nemzeti park” kategóriában, hogy összefüggo élohelyek legyenek védettek, így a teljes Körös-Maros közén egészen a Bihar-hegység lábáig (a klasszikus értelemben vett “Nagyalföld” széléig) az összefüggo puszta rendszer védett legyen. S miután Romániában nem szerepelnek az elsodlegesen védelemre javasolt területek között a füves pusztai élohelyek, így ezzel egy rendhagyó feltárás sorozatot indítsunk el a hazánkban már ismert, Európai Unió elvárásaként védelemre javasolt élohely-típusokra. Elsodleges és közvetlen cél mindenképpen az volt, hogy részletes feltárással bebizonyítsuk a természetvédelmi jelentoségét a Romániához tartozó élohelyeknek, és kezdeményezzünk lépéseket védelmük érdekében az illetékes román hatóságoknál. Bízunk abban is, hogy a projekt közvetve bizonyítani fogja azt is, hogy a román-magyar együttmuködés mennyire sikeres és hasznos lehet amellett, hogy lehetoség szerint az esetlegesen létrejövo közös román-magyar nemzeti park kedvezoen befolyásolja a román-magyar kapcsolatot és a társadalmi kezdeményezés miatt mindkét országban erosítse a demokráciát.

Közvetlen cél:

részletes feltárás, közös Román-Magyar Nemzeti Park létrehozásának kezdeményezése.
Nem mellékes az sem, hogy a Békés megyei területfejlesztési koncepció is elfogadta a Körös-Maros Nemzeti Park által javasolt pontokat, miszerint az országos jelentoségu élohelyeket fel kell tárni Békés megyében, azokat számba kell venni, épített és természetes környezetünk védelme érdekében kezdeményezni kell védelmüket. A romániai oldalon is hasonló téma van napirenden mind Arad, mind Bihar megyében, ám ebbol a pusztai élohelyek kimaradtak.
Szeretnénk, ha kezdeményezésünkre az általunk történo feltárás után más élohelyeken is történne lépés a pusztai élohelyek megóvására. Nemzetközi szinten a projekt több egyezményhez (Berni, Riói, Bonni) is kapcsolódik. A célkituzéseinkhez tartozik még a romániai oldalon a Körös-Maros közének védelmi javaslata egészen a Bihari hegység lábáig sok értékes élohellyel. Ilyen jelentos értékek például Salonta (Nagyszalonta) környékiek, a Chisneu Cris (Körösjános) közelében lévo és az Arad környéki pusztai élohelyek, vagy a Radványi erdoségek vegyes gémtelepének környéke.

Éppen ezen okokból a határon átnyúló hatása projektnek sokkal jelentosebb, mint a hazai oldalon, hiszen szeretnénk egy nagyobb program elso részeként e tervet megvalósítani. A határ két oldalán a lakosság környezetkultúrájának alakulásában lehet a programnak jelentos szerepe amellett, hogy általános szemléletváltozásokon keresztül kedvezoen befolyásolhatja a román-magyar kapcsolatot. Ferko Jeno barátunk révén elégséges kapcsolatra tettünk szert ahhoz, hogy a közös programok sorozatát dolgozzuk ki romániai partnereinkkel, és ez a munka folyamatosan zajlik. Ennek az elso lépése a közösen kiadott “Határtalan természetvédelem” c. kiadvány is, ami beszerezheto egyesületünk címén.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére