Csatlakozva a HuMuSz országos programjához, versenyt írunk ki régiónkban közösségek
számára az illegális lerakók feltérképezésére és felszámolására. Indulhatnak társadalmi szervezetek
és iskolai öntevékeny csoportok. A pályázat nyertesei azok a közösségek lesznek, amelyek a
legszélesebb társadalmi összefogást tudják kialakítani az illegális lerakók felszámolása érdekében,
és ahol a pályázók a program mindhárom fázisához látványos illusztrációt és gazdag
médiadokumentációt csatolnak. A "Virágos város" vagy a régi "Tiszta udvar, rendes ház" mintájára
országos mozgalmat hirdetünk meg. A kampány koordinálását 10 regionális zöld szervezet végzi,
amelyek külön-külön nyújtanak be pályázatot, jelen pályázatban a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok
megye régió költségei szerepelnek.

   Bebizonyosodott, hogy a társadalmat erősen bosszantja a szemetes környezet, és sokan
hajlandóak tenni ellene, ha kezdeményezi valaki. A Tájsebészet programot ezért 2001-ben ki
szeretnénk terjeszteni országos méretűvé. Meggyőződésünk, hogy csak társadalmi összefogással, a
lakosság széles rétegeinek bevonásával lehet rendet teremteni a hulladéklerakás területén. Tudjuk,
hogy egy hosszabb ideig tartó folyamatról van szó, de elszántuk magunkat arra, hogy hosszan és
kitartóan dolgozzunk ezen.

   Alábbiakban röviden bemutatnánk a megoldani kívánt problémát, és a múltat, ami kapcsán egyesületünk
kapcsolatba került a témával:

   Mint tudjuk, Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képződik. Ebből kb. 4 millió t/év a települési
szilárd hulladék, és kb. 20 millió t/év a kezelt folyékony települési hulladék. A fennmaradó kb. 80 millió t/év hulladék
ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származik. A termelési hulladékon belül összesen kb. 4,2 millió t/év a veszélyes hulladék, melyből 1,5 millió t/év a vörösiszap mennyisége. Az ipari eredetű hulladék mennyisége csökkenő, a kommunális hulladéké kissé növekvő tendenciát mutat. A hulladékgazdálkodással számos gondot ismerünk, melyet már önállóan kezel is a Nemzeti Környezetvédelmi program.

   A környezet- és természetvédelmi szemléletformálás - a környezeti nevelés, a szelektív hulladékgyűjtésre
irányuló terveken keresztül bemutatja a lakosságnak szűkebb és tágabb környezeti, természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit, szolgálja a természeti és társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat. Elősegíti, hogy tisztábban lássák a világban elfoglalt helyüket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen környezeti adottságainkat. A személyiségfejlesztő és szemléletformáló kezdeményezéssel fejlődhet a lakosság globális környezeti gondolkodása, ami megköveteli, hogy a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse az összefüggések megláttatása, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Minden jelenséget folyamatban, változásban kell megláttatni, bemutatva ezzel azok lehetséges követelményeit is. Tudatosítani kell a lakosságban, a helyi társadalomban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította környezetét. Meg kell érteniük, hogy a Föld egységes ökológiai rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él, s ez megkívánja az erőforrások ésszerű felhasználását, így a hulladékkezelést is.

   Egyesületünk egyik alapvető célja és feladata a társadalom széleskörű szemléletformálása, környezet- és
természetvédelmi szempontú tudat- és személyiségfejlesztése.

   A mai Magyarország számára, ahol a statisztikai adatok szerint lényegesen több energiát és anyagot használunk fel és sokkal több szennyezőanyagot „termelünk”, mint azt a szükségletek azonos színvonalon történő kielégítése indokolná, elsődleges feladatot a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás megteremtése jelenti. A hulladékkezelés terén is olyan értékrend van kialakulóban, amely a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése és a hulladékok hasznosítása irányába hat. Ezt a hatást jogi és gazdasági szabályozókkal erősíteni kell annak érdekében, hogy a hazai és a külföldi pénzügyi forrásokat a leghatékonyabban felhasználva megvalósíthatóak legyenek a stratégiában meghatározott célok és jelentős változást érjünk el a jelenlegi állapothoz képest.

   Mindezek értelmében a környezethasználat kedvezőbb arányának kialakításával, a természeti erőforrások
hatékonyabb felhasználásával kell elérni:

• a hulladékképződés lehetőség szerinti megelőzését (technológia- és termékfejlesztés, anyag- és energiatakarékos,
  hulladékszegény technológiák preferálása, az életciklus elemzések alapján a környezetkímélő, tartós vagy többször felhasználható, hulladékká válásukat követően „jól” kezelhető, a termelésbe visszaforgatható termékek
  elterjesztése, a nehezen kezelhető vagy hulladékként a környezetre nagy kockázatot jelentő termékek kiváltása, az ezekhez szükséges piackonform gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása)
  
• a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését,
  
• a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítását (biztosítani kell, hogy a már kisajátított természeti
  erőforrás, feldolgozott anyag, létrehozott termék – mint alap- vagy nyersanyag, alkatrész, energiaforrás – minél
  tovább a termelés-fogyasztás körforgásában maradjon, minél teljesebben hasznosuljon funkciójában vagy
  anyagában. Szorgalmazni kell a korszerű hasznosító technológiák kifejlesztését és alkalmazását, meg kell
  teremteni ezek gazdasági hátterét, de épp így ösztönözni szükséges a hagyományos technológiákban is a
  hulladékanyagok fokozottabb felhasználását)
  
• a nem hasznosuló hulladék környezetkímélő ártalmatlanítását (törekedni kell a fizikai-kémiai-biológiai módszerek
  minél szélesebb körű, egyenkénti vagy kombinált alkalmazására. A másképp nem ártalmatlanítható hulladékok –
  hőhasznosítással egybekötött – termikus ártalmatlanítását kell előtérbe helyezni a lerakással szemben, és csak az ezek után megmaradó, a szükség által meghatározott minimumra kell korlátozni a hulladékok – megfelelő
  természetes és műszaki védelem mellett végzett, a táji, természeti adottságok és értékek figyelembe vételével
  történő – lerakásos ártalmatlanítását)

   Szomorú, és sajnos nem csak Túrkevére jellemző jelenség a településen keletkezett szemét illegális
lerakása. Ilyen helyek a városban és közvetlen környezetében egyaránt találhatók. A lakók ide hordják jóformán
válogatás nélkül a háztartásokban keletkezett és fölöslegessé vált szemetet. Ez természetesen nem csak
esztétikailag hat rombolóan, hanem esetenként igen veszélyes lehet az emberre és környezetére nézve egyaránt.
Ezekben az illegálisan lerakott szemétkupacokban gyakran találhatók elhasználódott szárazelemek,
akkumulátorok, gumiabroncsok-, sőt néha elhullott állatok tetemei is előfordulnak. Munkánk során,
lehetőségeinkhez mérten fel próbáltuk számolni ezeket (több-kevesebb sikerrel) az illegális lerakókat és
elszállítani a szemetet. Az illegális hulladéklerakókat feltérképeztük, az adatokat számítógépre vittük,
beépítettük térinformatikai rendszerünkbe. A nagyszabású munkába bevontuk egyesületünk tagságát, valamint
az iskolákból is sok lelkes diákot szerveztünk. Megszerveztük a megtisztított területek folyamatos figyelését,
őrzését a hulladékok ismételt lerakásának megakadályozására. Ezt a munkát gyerekekkel oldottuk meg, akik
nagyon lelkesen végezték ezt a feladatot, és mi is hozzájárultuk a környezeti nevelés hatékonyságához azzal,
hogy fiatalokkal bevonásával végeztük ezt a tevékenységet. A "nagytakarítás" végén szerény lehetőségeinkhez
mérten vendégül láttuk segítőinket.

   Ezen tapasztalatok alapján kerültünk kapcsolatba a Humusz-szal, és ez adja a gyakorlati tapasztalatot a
program koordináláshoz.

   A Hulladék Munkaszövetség országos „versenyt” hirdet meg, amelynek elsősorban a helyi társadalmi
összefogás és a helyi erőforrások mozgósítása a célja. A kampány regionális koordinációját vállalja
szervezetünk.

   A versenynek két szakasza lesz:
a.) Illegális hulladéklerakók feltérképezése; tervek, ötletek az illegális lerakók felszámolására
Kitöltött adatlapokat, pontos térképeket, képes, rajzos állapotfelmérést várunk a település környékén található
illegális hulladéklerakókról. Figyelemfelkeltő cikkeket, plakátokat, felhívásokat várunk, amelyeket a helyi
szervező csoport közzétett. Kíváncsiak vagyunk, hogyan szervezik meg a lerakók felszámolását. Azt fogjuk
díjazni, hogyan hívják fel az emberek figyelmét a szemétlerakók problémájára, hogyan próbálják a helyi
embereket mozgósítani, hogyan tudják a hivatalos szerveket bevonni. Konkrét akcióterveket is várunk,
időponttal, helyszínnel.
b.) Az illegális hulladéklerakók felszámolása
Rajzos, fotós beszámolót kérünk magáról a takarításról és az eredményéről. Dokumentálni kell, hányan
dolgoztak a szebb környezetért, hogyan sikerült bevonni a helyi társadalmat. Le kell írni, mennyi szemét maradt
még, és hogy mivel próbálják megakadályozni, hogy a szeméthegyek újra felbukkanjanak! Pontosan kitöltött
adatlapokat várunk, és mellékelni kell mindent (újságcikket, videót, fotókat, stb.), ami az elvégzett munkát
dokumentálja. A versenyben induló közösségeknek a munka mindkét fázisáról külön beszámolót kell készíteni,
mellékelni a központi adatlapokat, gazdagon dokumentálni az eseményeket.
c.) Meghirdetés
A Föld Napján (április 22.) sajtótájékoztatóval kezdtünk. A Környezetvédelmi Miniszter a mozgalom fővédnöke
ünnepélyesen meghirdette a kampányt a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Nyár végén a versenykiírást is közzé tesszük. Az Internetes honlapról (www.tajsebeszet.hu) lehet majd letölteni
a versenykiírást és az első adatlapot, illetve a régiónkból hozzánk forduló csoportoknak postán is elküldjük. A
következő instrukciókat csak akkor küldjük, ha az előző feladatot teljesítették a csoportok. Minden regionális
napilapban és elektronikus médiumban is hirdetjük a versenyt. A pedagógusoknak és a gyerekeknek szóló
lapokba is küldünk felhívást. A régió helyi társadalmi szervezeteit külön levélben kérjük fel a részvételre.
d.) Lebonyolítás
Havonta központi hírlevelet küldünk szét a régióban található csoportoknak és a médiumoknak. A helyi
takarítási akcióra lehetőség szerint elmegyünk. A takarítás után minden helyre táblákat helyeznek a helyi
csoportok, amely tájékoztat a közösségi munkáról és figyelmeztet mindenkit a szemétlerakás tilalmáról.
e.)Értékelés, Díjazás

   A regionális pályázatokat helyben értékeljük, és a legjobb százat eljuttatjuk az országos kuratórium elé.
Elsősorban a társadalmi összefogás intenzitását és annak dokumentálását értékeljük, nem pedig az összeszedett
hulladék mennyisége vagy a felszámolt lerakók száma lesz a döntő.

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére