| Túzokvédelmi 
                tevékenységek Hazánk 
                és Európa legnagyobb termetű röpképes madarának, a pusztai táj 
                szimbólumának számító túzok (Otis tarda) védelme érdekében a Nimfea 
                Természetvédelmi Egyesület folyamatosan együttműködik a Hortobágyi- 
                és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságokkal.  A 
                Gyomaendrőd, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag határában 
                telelő és költő túzokállomány hazai szinten kiemelkedő jelentőségű, 
                védelmüket elsősorban a gazdálkodókkal történő együttműködéssel, 
                élőhelykezeléssel és a rendszeres állományfelméréssel segítjük. 
                A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkevei Tájrehabilitációs 
                és Térségfejlesztési Programján belül külön nagy figyelmet szentel 
                a túzokos élőhelyek kezelésére, fenntartására. Ennek keretében 
                a Túrkeve déli határában elterülő, helyi védelmet élvező, illetve 
                a Natura 2000 hálózat részét képező Pásztó-puszta, legeltetéssel 
                történő hasznosítását szorgalmazzuk, hiszen az egykoron jelentős 
                túzok fészkelőhely jelentőségéből az elmúlt években sokat vesztett 
                a helytelen kezelési gyakorlat miatt.A terület illetve a szomszédos mezőgazdasági kultúrák továbbra 
                is a túzok kedvelt telelőhelyét képezik.
 A túzok a kiterjedt, háborítatlan alföldi puszták madara. A szikes 
                puszták képezik eredeti élőhelyét, de eredeti élőhelyeinek felszámolása, 
                degradálódása, a helytelen kezelési gyakorlat miatt lucernaföldeken 
                és alkalmanként gabonavetésekben is fészkel. A párzási időszak 
                március végén, április elején a kakasok násztáncával, az úgynevezett 
                dürgéssel kezdődik. A túzokkakasok ragaszkodnak hagyományos dürgőhelyeikhez, 
                melyek minden esetben nyugodt, zavarásmentes pusztai környezetben 
                található természetes magaslatok, hátak, melyek mint egyfajta 
                színpad szolgálnak a pompás tollazatú madaraknak.
 A kora reggeli órákban meginduló násztánc során a túzok kakas 
                szétterjeszti faroktollait, kifordítja szárnyát, felfújja hatalmas 
                torokzacskóját és sajátos hangadással kísérve körbe-körbe táncol. 
                Távolról figyelve, mint egy hatalmas fehér rózsa tetszeleg a kakas 
                a nagy nyílt pusztában. A zavarásra nagyon érzékeny madarak a 
                legapróbb gyanús mozzanatra, egy felbukkanó munkagép, egy közelre 
                merészkedett kíváncsiskodó ember, vagy közlekedő gépjármű látványára 
                abbahagyják násztáncukat. A túzok tyúkok a hagyományos dürgőhelyeken 
                keresik fel a kakasokat. Korábban a túzok is monogám életmódú 
                volt, mely a kakasokra irányuló túlzott vadászat miatt változott 
                meg.
 Régen a népes túzokállomány kedvelt vadászzsákmány volt, de állománycsökkenésük 
                miatt vadászatát szigorították a kakasok lövésére. Ennek következtében 
                a túzok kakasok száma országos szinten drasztikusan csökkent, 
                az egykori monogám madarak életmódjában jelentős változás állt 
                be. Napjainkban általában egy túzok kakas több tyúkkal is párosodik. 
                A tyúkok ezután alkalmas fészkelőhelyet keresnek, választásuk 
                szerencsés esetben szikes pusztára esik, ellenkező esetben lucerna- 
                vagy gabona kultúrában próbálkozik költéssel.
 A tyúk szinte nem is épít fészket épp egy nagyon sekély gödröt 
                fürdik a talajba, ebbe rakja két, zöldes színű tojását. A kotlási 
                időszak és a fiókák kelése pont a lucerna és a gyepek gépi kaszálásával 
                esik egy időbe.
 Emiatt számos fészek van kitéve annak a veszélynek, hogy a munkagépek 
                a fészkeket és nem ritkán a fészken kotló túzoktyúkot elpusztítják. 
                A tojásokon kotló madár fészkét igyekszik az utolsó percig óvni 
                és sok esetben nem repül fel a kaszáló munkagép elől, hanem a 
                fészekre lapulva, tojásait testével védve várja a veszély elmúltát.
 Sajnos azonban 
                a munkagépek minden ilyen esetben eltapossák vagy elkaszálják 
                a kotló madarat, a tyúk és két tojásának pusztulását okozva. Ha 
                munkagépek elé vadriasztó láncot szerelnek, vagy éppen egy túl 
                óvatos túzoktyúk időben felrepül a fészekről, akkor a munkát végző 
                gépkezelő megáll, a fészek feltételezett helye körül kellő nagyságú 
                védőzónát alakít ki. A védőzóna azt jelenti, hogy a fészek feltételezett 
                helye körül nagy ívben körben levágják a gyepet, vagy a lucernát, 
                majd a gépek elhagyják a helyszínt.
 Ekkor jó esetben a túzok visszatér fészkére és folytatja a kotlást, 
                míg másnap, vagy néhány nap elteltével visszatérnek a munkagépek 
                és a védőzónán kívül eső területeken folytatják a munkát, miközben 
                a túzok a védőzónában biztonságos helyen zavartalanul kotlik tovább 
                tojásain. Abban az esetben, ha a munkagép a fészek közvetlen közelébe 
                ér mielőtt a tyúk felugrik, vagy egyéb okból kis esély van arra, 
                hogy visszatér fészkére, akkor az illetékes természetvédelmi őr 
                a túzok tojásait fatojásokra cseréli, az eredeti túzok tojásokat 
                pedig a dévaványai Túzokrezervátumban keltetőgépbe helyezik. Amíg 
                a túzok távol van fészkétől, a tojások védtelenek a ragadozókkal 
                szemben. Róka, vagy éppen a dolmányos varjú kárt tehet benne, 
                de a fatojások esetében nincs ok aggodalomra.
 Ha a túzok tyúk visszatér és folytatja a kotlást, akkor eredeti 
                tojásaihoz színben, méretben, súlyban hasonló fatojásokra ül vissza, 
                nem érez különbséget. Idővel a keltetőgépben a kelés közelében 
                lévő tojásokat folyamatosan figyelik a szakemberek és elérkezik 
                az idő, a kelés előtt álló tojásokat visszahelyezik az eredeti 
                fészekbe, melyre a költés előre haladtával a tyúk rövid időn belül 
                visszaül és saját maga kelti ki a tojásokat, a fiókákat pedig 
                szintén maga neveli fel. Ha nincs mód a tojások visszahelyezésére 
                a fészekbe, akkor a keltetőgépben kikelt fiókákat a Túzokrezervátumban 
                nevelik fel és speciális visszavadítási folyamat segítségével 
                válnak szabad madárrá.
 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület működési területén folyamatosan 
                vizsgálja a potenciális, illetve a konkrét fészkelőhelyeket, hogy 
                a gazdálkodókkal együttműködve elkerülhető legyen a fészekaljak 
                pusztulása.
 A térségbeli gazdálkodóknak folyamatos fórumokat és tájékoztatást 
                nyújtva igyekszünk olyan gazdálkodási módokat elsajátíttatni a 
                gazdálkodókkal, mely a túzok és természetesen több madárfaj számára 
                is kedvező.
 A túzok egykori, degradálódott élőhelyeinek helyreállítása, azok 
                legelő jószágállománnyal történő kezelése segítségével igyekszünk 
                újra fészkelőhelyet biztosítani a faj számára.
 Rendszeresen figyeljük a repcevetéseken gyülekező és telelő csapatokat, 
                nyomonkövetjük téli mozgásaikat a térségben.
 Folyamatos segítséget nyújtunk a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársainak 
                mind a túzokvédelmi munkában, mind a szinkron számlálásokban.
 
     Vissza 
                  a főoldalra - Vissza 
                  a "Programjaink"-hoz - Vissza 
                  a lap tetejére
 |