Vissza a fõoldalra Egyesületünk bemutatásaTagszervezeteink bemutatásaPartnereink linkjeiEgyesületünk kiadványaiTámogatóinkElérhetõségeinkVissza a programjainkhoz

Túzokvédelmi tevékenységek

Hazánk és Európa legnagyobb termetű röpképes madarának, a pusztai táj szimbólumának számító túzok (Otis tarda) védelme érdekében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület folyamatosan együttműködik a Hortobágyi- és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságokkal.

A Gyomaendrőd, Mezőtúr, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag határában telelő és költő túzokállomány hazai szinten kiemelkedő jelentőségű, védelmüket elsősorban a gazdálkodókkal történő együttműködéssel, élőhelykezeléssel és a rendszeres állományfelméréssel segítjük. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Túrkevei Tájrehabilitációs és Térségfejlesztési Programján belül külön nagy figyelmet szentel a túzokos élőhelyek kezelésére, fenntartására. Ennek keretében a Túrkeve déli határában elterülő, helyi védelmet élvező, illetve a Natura 2000 hálózat részét képező Pásztó-puszta, legeltetéssel történő hasznosítását szorgalmazzuk, hiszen az egykoron jelentős túzok fészkelőhely jelentőségéből az elmúlt években sokat vesztett a helytelen kezelési gyakorlat miatt.
A terület illetve a szomszédos mezőgazdasági kultúrák továbbra is a túzok kedvelt telelőhelyét képezik.
A túzok a kiterjedt, háborítatlan alföldi puszták madara. A szikes puszták képezik eredeti élőhelyét, de eredeti élőhelyeinek felszámolása, degradálódása, a helytelen kezelési gyakorlat miatt lucernaföldeken és alkalmanként gabonavetésekben is fészkel. A párzási időszak március végén, április elején a kakasok násztáncával, az úgynevezett dürgéssel kezdődik. A túzokkakasok ragaszkodnak hagyományos dürgőhelyeikhez, melyek minden esetben nyugodt, zavarásmentes pusztai környezetben található természetes magaslatok, hátak, melyek mint egyfajta színpad szolgálnak a pompás tollazatú madaraknak.
A kora reggeli órákban meginduló násztánc során a túzok kakas szétterjeszti faroktollait, kifordítja szárnyát, felfújja hatalmas torokzacskóját és sajátos hangadással kísérve körbe-körbe táncol. Távolról figyelve, mint egy hatalmas fehér rózsa tetszeleg a kakas a nagy nyílt pusztában. A zavarásra nagyon érzékeny madarak a legapróbb gyanús mozzanatra, egy felbukkanó munkagép, egy közelre merészkedett kíváncsiskodó ember, vagy közlekedő gépjármű látványára abbahagyják násztáncukat. A túzok tyúkok a hagyományos dürgőhelyeken keresik fel a kakasokat. Korábban a túzok is monogám életmódú volt, mely a kakasokra irányuló túlzott vadászat miatt változott meg.
Régen a népes túzokállomány kedvelt vadászzsákmány volt, de állománycsökkenésük miatt vadászatát szigorították a kakasok lövésére. Ennek következtében a túzok kakasok száma országos szinten drasztikusan csökkent, az egykori monogám madarak életmódjában jelentős változás állt be. Napjainkban általában egy túzok kakas több tyúkkal is párosodik. A tyúkok ezután alkalmas fészkelőhelyet keresnek, választásuk szerencsés esetben szikes pusztára esik, ellenkező esetben lucerna- vagy gabona kultúrában próbálkozik költéssel.
A tyúk szinte nem is épít fészket épp egy nagyon sekély gödröt fürdik a talajba, ebbe rakja két, zöldes színű tojását. A kotlási időszak és a fiókák kelése pont a lucerna és a gyepek gépi kaszálásával esik egy időbe.
Emiatt számos fészek van kitéve annak a veszélynek, hogy a munkagépek a fészkeket és nem ritkán a fészken kotló túzoktyúkot elpusztítják. A tojásokon kotló madár fészkét igyekszik az utolsó percig óvni és sok esetben nem repül fel a kaszáló munkagép elől, hanem a fészekre lapulva, tojásait testével védve várja a veszély elmúltát.
Sajnos azonban a munkagépek minden ilyen esetben eltapossák vagy elkaszálják a kotló madarat, a tyúk és két tojásának pusztulását okozva. Ha munkagépek elé vadriasztó láncot szerelnek, vagy éppen egy túl óvatos túzoktyúk időben felrepül a fészekről, akkor a munkát végző gépkezelő megáll, a fészek feltételezett helye körül kellő nagyságú védőzónát alakít ki. A védőzóna azt jelenti, hogy a fészek feltételezett helye körül nagy ívben körben levágják a gyepet, vagy a lucernát, majd a gépek elhagyják a helyszínt.
Ekkor jó esetben a túzok visszatér fészkére és folytatja a kotlást, míg másnap, vagy néhány nap elteltével visszatérnek a munkagépek és a védőzónán kívül eső területeken folytatják a munkát, miközben a túzok a védőzónában biztonságos helyen zavartalanul kotlik tovább tojásain. Abban az esetben, ha a munkagép a fészek közvetlen közelébe ér mielőtt a tyúk felugrik, vagy egyéb okból kis esély van arra, hogy visszatér fészkére, akkor az illetékes természetvédelmi őr a túzok tojásait fatojásokra cseréli, az eredeti túzok tojásokat pedig a dévaványai Túzokrezervátumban keltetőgépbe helyezik. Amíg a túzok távol van fészkétől, a tojások védtelenek a ragadozókkal szemben. Róka, vagy éppen a dolmányos varjú kárt tehet benne, de a fatojások esetében nincs ok aggodalomra.
Ha a túzok tyúk visszatér és folytatja a kotlást, akkor eredeti tojásaihoz színben, méretben, súlyban hasonló fatojásokra ül vissza, nem érez különbséget. Idővel a keltetőgépben a kelés közelében lévő tojásokat folyamatosan figyelik a szakemberek és elérkezik az idő, a kelés előtt álló tojásokat visszahelyezik az eredeti fészekbe, melyre a költés előre haladtával a tyúk rövid időn belül visszaül és saját maga kelti ki a tojásokat, a fiókákat pedig szintén maga neveli fel. Ha nincs mód a tojások visszahelyezésére a fészekbe, akkor a keltetőgépben kikelt fiókákat a Túzokrezervátumban nevelik fel és speciális visszavadítási folyamat segítségével válnak szabad madárrá.
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület működési területén folyamatosan vizsgálja a potenciális, illetve a konkrét fészkelőhelyeket, hogy a gazdálkodókkal együttműködve elkerülhető legyen a fészekaljak pusztulása.
A térségbeli gazdálkodóknak folyamatos fórumokat és tájékoztatást nyújtva igyekszünk olyan gazdálkodási módokat elsajátíttatni a gazdálkodókkal, mely a túzok és természetesen több madárfaj számára is kedvező.
A túzok egykori, degradálódott élőhelyeinek helyreállítása, azok legelő jószágállománnyal történő kezelése segítségével igyekszünk újra fészkelőhelyet biztosítani a faj számára.
Rendszeresen figyeljük a repcevetéseken gyülekező és telelő csapatokat, nyomonkövetjük téli mozgásaikat a térségben.
Folyamatos segítséget nyújtunk a Körös-Maros Nemzeti Park munkatársainak mind a túzokvédelmi munkában, mind a szinkron számlálásokban.

 

 

Vissza a főoldalra - Vissza a "Programjaink"-hoz - Vissza a lap tetejére

- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -