HÍRARCHÍVUM

Nyári csúcserőművek lehetnek a napelemek
Magyarország villamos energia igényének 12-szeresét lehetne előállítani napenergiából úgy, hogy a napelemek nem vennének el helyet a mezőgazdaságtól - állítja közleményében az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP), amelyet eljuttatott az MTI-nek is.
Magyarország területére átlagosan - négyzetméterenként és évente - 1250 kWh energia érkezik a Napból. Miután egy átlagos család villamos energia igénye ennek a duplája, így elvileg 2 négyzetméternyi felületre érkező napenergia tudná azt fedezni.
A közlemény nem említi, de a napsugárzásból villanyáramot előállító, korszerűnek mondott napelemek - ezek nem tévesztendők össze a meleg vizet készítő napkollektorokkal - hatásfoka ma valamivel 10 százalék felett van. Így egy átlagos háztartás villanyáram szükségletét közel 20 négyzetméternyi napelem tudná megtermelni.
A közlemény idézi az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA - European Photovoltaic Industry Association) idei felmérésének eredményét. Eszerint Európában - így Magyarországon is - a tetők 40 százaléka, a homlokzatoknak pedig a 15 százaléka alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. Épületekre telepítve a napelemeket, azok a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. Ez utóbbi megjegyzés - az ugyancsak megújuló energia forrásnak számító - biomasszára vonatkozik, amely az élelmiszer növények termelésétől vesz el termőterületeket.
A közlemény kiemeli, hogy a napelemes áramtermelés különösen nyáron lenne előnyös, amikor nappal teljes teljesítménnyel működnek a légkondicionálók. Ezek ellátására, nappali csúcserőművekként szolgálnának a napelemek.
A közleményt készítő IMNTP gesztor intézete az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézete. A platform tematikailag közvetlenül illeszkedik a mikro- és nanoelektronikai ENIAC Joint Technology Initiative, valamint a European Photovoltaic Technology Platform célkitűzéseihez. Tagjai közt található - többek közt - a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke, és a General Electric is. (MTI-Budapest)

Erdőtűz pusztít a horvátországi Split közelében
Kiterjedt erdőtűz pusztít a horvátországi Split közelében, a hatalmas füst a várost és környékét is beterítette, ezért a horvát katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) a térségben lévőknek figyelmeztetést adott ki vasárnap.
A tüzet hajnalban észlelték Donja Rupotina térségében, lakóházakat nem veszélyeztetett. Délben már mintegy 120 tűzoltó segítségével próbálták megfékezni a lángokat, az oltásban hat repülőgép és négy helikopter is részt vett
A katasztrófavédelem arra figyelmeztette a Split térségében lévőket - különösen a légúti betegségekben szenvedőket és a szívbetegeket -, hogy az erős füst miatt a következő órákban lehetőleg ne tartózkodjanak a szabadban, zárják be az ablakokat és keressenek klimatizált helyiséget.
A tűzoltó repülőgépek és helikopterek nagy száma miatt arra kérték a hajótulajdonosokat, hogy ne hajózzanak a Kastel-öbölben, mert ezzel veszélyeztetnék önmagukat és a tengeren vízvételt végző légi járművek személyzetét is.(MTI-Zágráb/Budapest)

Kínában megkezdődött 330 ezer ember áttelepítése egy óriásberuházás miatt
Megkezdődött 330 ezer ember áttelepítése egy óriásberuházás keretében, amelynek során a Jangce folyó vizének egy részét délről az aszályosabb északi területekre, ezen belül a főváros, Peking közelébe irányítják - jelentette csütörtökön a Hszinhua kínai hírügynökség.
Ennél több lakost csak a másik nagy kínai "megaprojekt", a Három Szurdok-erőmű építése során kellett áttelepíteni: 1,27 milliót.
Az Észak-déli Folyóelterelési Terv keretében az első ötszáz lakost - Tancsiangkou (Danjiangkou) falu lakóit - szerdán költöztették el háromszáz kilométerrel távolabbra a közép-kínai Hupej (Hubei) tartományban. Hupejből összesen 180 ezer, a szomszédos Honan (Henan) tartományból pedig 150 ezer lakost fognak elköltöztetni.
A falu lakói a költözés előtt közös búcsúvacsorát tartottak. Másnap 15 autóbusszal szállították el őket, személyes tárgyaikat pedig 34 teherautó vitte utánuk. Az idősek, a betegek és a terhes nők mentőautóban utaztak.
A falu polgármestere a hírügynökségi jelentés szerint elmondta, hogy a pekingi kormány egyszeri kártérítést és segély folyósítását ígérte az elköltöztetendőknek a következő 20 évre, de összegeket nem említett. A költöztetést rekordgyorsasággal végzik, 50 nap alatt 60 ezer lakost fognak elszállítani - tette hozzá a polgármester.
E hatalmas folyóelterelési terv Mao Ce-tungnak (Mao Zedong), a kommunista Kína megalapítójának az ötlete volt. A beruházás során három csatornát építenek meg, a legrövidebb is 1400 kilométer hosszú lesz. A jelenlegi Tancsiangkou falut 170 méter magas vízoszlop fogja ellepni a csatornák elkészülte után.
A folyóelterelés bírálói figyelmeztetnek, hogy a beruházás környezeti károkat okozhat, viszont nem fogja csillapítani az északi nagyvárosok "szomját". Véleményük szerint a bővizű Jangce folyam a csatornarendszer méreteiből adódóan a jövőben akár ki is száradhat. Mások azért emelték fel a szavukat a beruházás ellen, mert olyan területeket is elárasztanak, amelyeken fontos kulturális értékek vannak. (MTI/AP/AFP-Peking)
+++

Portugáliában ötven embert menekítettek ki az erdőtűz miatt
Ötven embert menekítettek ki csütörtökön Portugália északi részén egy kis hegyvidéki faluból, egy nemzeti park közelében, ahol a rendkívüli meleg miatt három helyen is lángol az erdő.
A mentőalakulatok elővigyázatosságból evakuálták a 43 felnőttet és 7 gyereket a Peneda-Geres nemzeti park körzetében lévő Vilar de Soente településről - mondta a polgári védelem szóvivője.
A tűzoltókat, akik a nehezen elérhető hegyen pusztító lángokkal küzdenek, a nap folyamán az uniós államok közötti segítség jegyében két Canadair típusú francia repülőgéppel erősítették meg.
Portugália területén tíz jelentősnek minősített tüzet tartottak nyilván csütörtökön, szemben a szerda esti harminccal.
Peneda-Geresben 250 tűzoltó igyekszik megfékezni a három nagyobb tűzfészket, amely már 48 órája ég. Két másik tüzet sikerült délután eloltani.
Ettől a régiótól délebbre, Serra da Estrela környkén 145 tűzoltó már 36 órája hadakozik a lángokkal, munkájukat helikopterek támogatják. Ez utóbbi tűz miatt módosítani kellett a nemzeti kerékpárbajnokság csütörtöki, hetedik szakaszának útvonalát is.
Portugáliában gyakoriak az erdőtüzek nyáron. Idén mintegy tízezer tűzoltó és 56 repülőgép áll készen, hogy bevetésre induljon. A rendőrség bejelentette, hogy 60 további nyomozóval erősítik meg azt a csoportot, amely a tüzek keletkezésének okait vizsgálja. A polgári védelem gyanúja szerint ugyanis sok helyütt szándékos gyújtogatások történtek. Jelenleg mintegy 50 nyomozó kutatja a keletkezett tüzek okait, 12 gyanúsítottat már őrizetbe vettek. (MTI/AFP-Lisszabon)

Moszkvában tisztul a levegő, hűvösebbre fordult az idő
Moszkvában jócskán megtisztította a levegőt egy kedd esti vihar, és az idő le is hűlt az esőtől: szerdán reggel a levegő károsanyag-tartalma többnyire már jóval a megengedett maximális szint alatt volt - csak szénhidrogénekből múlta felül mintegy 25 százalékkal -, és már látszott a még halvány napsütés, de további javulás egyelőre nem várható.
Gilyán György moszkvai magyar nagykövet az MTI kérdésére elmondta: az egyébként viszonylag csekély oroszországi magyar idegenforgalom nem esett vissza, nem mondtak le utakat, s a magyar turisták közül csak néhányan fordultak a követséghez, s azután érdeklődtek, hogy mire kell számítani, meddig tart a szmogos hőség.
A nagykövet hozzátette: az EU 27 tagállamának misszióvezetői megvitatták a kialakult helyzetet, s egyebek között tisztázták: egy nagykövetség sem szüntette be a vízumok kiadását, csupán egyes képviseletekről utazhatott haza néhány diplomata, és összesen két nagykövetség csökkentette a munkaidőt.
Gilyán György kikérte orvos szakértők tanácsait is a Moszkvában lévő magyarok számára, akik azt javasolták: aki tud, utazzon el, reggel és a legmelegebb napközbeni órákban ne menjenek az utcára, lehetőség szerint akadályozzák meg a szmog behatolását a lakások és munkahelyek légterébe, tekintsenek el a sporttól, testhőmérsékletű vízzel gyakran zuhanyozzanak, természetes anyagokból készült ruhát viseljenek és főleg könnyű, növényi eredetű táplálékot fogyasszanak.
Országosan szerdán - a rendkívüli helyezetek minisztériumának hivatalos jelentése szerint - csaknem 600 tűz égett mintegy 93 ezer hektáron, s az oltáson a minisztérium részéről mintegy 160 ezer ember, 26 ezer gép és tíz repülőgép, illetve helikopter dolgozott, de részt vesz a munkában a hadsereg számos egysége és gépe, valamint sok-sok civil önkéntes, és külföldről már több mint 500 ember, 100 gép és 13 repülőgép is segédkezik. A tüzek által érintett területen kívül csökkent a nagy tüzek száma is: szerdán 56 ilyen égett közel 59 ezer hektáron. A beszámoló szerint ugyanakkor 4000 hektár sugárszennyezett erdő is a lángok martaléka lett a nyugati határvidéken, ahol még a csernobili katasztrófa nyomán emelkedett meg a radioaktivitás.
Moszkva környékén, sőt részben a területén elsősorban a keleti részekben ég sok tűz, és ott a legsűrűbb a füstköd, kedden alig 100-200 méter volt a látótávolság, valamivel csekélyebb a belvárosban, s a főváros nyugati részén 400-500 méterre lehetett ellátni, ennél tisztább levegőjű terület jelenleg nincs. A levegő szennyezettségét az orosz fővárosban jelenleg 35 automata állomás méri, és további 9 épül.
Nem igazolódtak be egy orosz blogger vasárnapi állításai, amelyek szerint a kórházakban szörnyű a helyzet és nagyon sok a halott. A kórházi helyzet nem rózsás, mivel légkondicionálás többnyire nincs, a kórtermekben és részben a műtőkben a hőmérséklet az utóbbi napokban mindenütt jóval 30, a mentőautókban 40 Celsius-fok felett van - ennyit mért a Komszomolszkaja Pravda című lap munkatársa több kórházban.
Az áldozatok számáról eltérő adatok láttak napvilágot: a fővárosi önkormányzat szerint az évnek ebben a szakában az átlag napi 360-380 halálozás a több mint tízmilliós városban, de a hőség kezdete óta ez a szám napi 700. Az anyakönyvi hivatal szerint viszont mintegy 20 százalékkal nőtt a halálozások száma.
A híresztelésekkel ellentétben egyszer használatos maszkok kaphatók, a legolcsóbbak 50 forintnál alig többnek megfelelő összegért, de csekély védelmet nyújtanak a szmog ellen. Ennek ellenére egyre többen járnak ilyenben, még a Vörös téren lévő Történelmi Múzeum 17-18. századi egyenruhát viselő strázsái is védőmaszkban díszelegnek.
Szerdán a lapok arra figyelmeztettek, hogy a műszaki eszközök is nehezen tűrik a hőséget: kímélni kell a légkondicionálókat, a mobil telefonokat nem szabad kitenni tartós napsütésnek, a laptopokat még kevésbé, az utóbbiakat csak sima, lehetőleg hűtött felületen szabad használni, az asztali számítógépeket pedig gyakrabban kell porszívózni. (MTI-Moszkva)

Ellentmondásos információk a sugárszennyezett erdők tüzeiről
Oroszországban voltak ugyan tüzek sugárszennyezett erdős területeken is, de a sugárzás szintje nem változott sem Moszkvában, sem más lakott településen - derült ki a korábbi ellentmondásos információk kapcsán szerdán kiadott közleményekből.
Az erdőtüzek szerdáig már 53 emberéletet oltottak ki.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet szerint egyebek mellett tüzek dúltak a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett katasztrófája idején szennyeződött területeken. Ezt Gennagyij Onyiscsenko tiszti főorvos cáfolta, de szerdán az országos erdészeti szervek a tényt megerősítették, hangsúlyozva, hogy Moszkvában normális szintű háttérsugárzást mérnek.
Az Országos Erdővédelmi Hatóság szerint a Csernobilhoz közeli erdőkben eddig 28 erdőtűz volt 269 hektáron, de június közepe óta a jelentősebben szennyezett Brjanszki, Kalugai, Tulai, és Orlovi, valamint az enyhén fertőzött Cseljabinszki, Kurgani, és Penzai területen is regisztráltak tüzeket nukleárisan szennyezett területeken, összesen több mint 3000 hektáron.
A Szövetségi Erdészeti Igazgatóságnál az Interfax hírügynökségnek szerdán azt mondták, hogy jelenleg sehol nincs tűz ezeken a területeken. Hozzátették: a tűzveszély a sugárszennyezett erdőkben évről évre nő, mert ott minden tevékenység tilos, és csak halmozódik a száraz, holt faanyag. Most azonban új kezelési szabályokat dolgoztak ki, s ezek javítani fognak a helyzeten.
A radioaktív sugárzást folyamatosan figyelemmel kísérő Radon Intézet szerint Moszkvában nincs ok az aggodalomra, a sugárzás nem haladja meg a szokásos mértéket. A szakértők elismerték azonban, hogy tűz esetén akár több száz kilométerre is eljuthatnak a sugárzó anyagok a füsttel.
Az országos meteorológiai intézet mérései is azt támasztják alá, hogy nincs változás a sugárzás mértékében sem a fővárosban, sem az ország más lakott településein.
A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint Moszkva környékén javulóban van az erdőtűzhelyzet. Irina Andrianova szóvivő elmondta, hogy kedden további nagy erőket vontak össze a főváros körüli oltási munkálatokra, és megkezdték több korábban tőzegkitermelés céljából kiszárított mocsár elárasztását.
A fővárosban szerdán az utóbbi napokhoz képest jelentős mértékben megtisztult a levegő, és megnőtt a látótávolság. Láthatóvá vált a még halvány napsütés is, és a megengedett érték alá csökkent a levegő károsanyag-tartalma majd minden mért szennyezést illetően, csak a szénhidrogéneké múlta felül mintegy 25 százalékkal a megengedett értéket. Ez részben a kedd esti esőnek, az ezt követő csekély lehűlésnek és az immár nem a várostól keletre dúló tüzek felől fújó szellőnek köszönhető.
Az országos meteorológiai intézet szerint azonban csütörtökön újra romlik majd a helyzet az újra kedvezőtlenre forduló időjárási viszonyok miatt. A hőség azonban, amely szerdára 30 fokra csökkent, legalább ezen a szinten tovább tart várhatóan még 9-10 napon át. Oroszország európai részének középső területén az intézet augusztus 11. és 13. között 37-40 fokra számít, délen némi esőkkel és viharokkal. Oroszország északnyugati területein 35 fokot várnak, egyes részeken esőkkel és viharokkal. Délen viszont a hőmérő higanyszála eléri a 40-43 fokot, és esők nem várhatók. (MTI-Moszkva)

Jelentős mennyiségű olaj került a tengerbe Mumbai közelében
Jelentős mennyiségű kőolaj került a tengerbe az India nyugati partvidékén fekvő Mumbai kikötővárosnál egy baleset következtében; a parti őrség nagy erőkkel küzd a folt terjedése ellen - közölték hétfőn az indiai hatóságok.
A szombati balesetben két teherhajó ütközött össze Mumbai kikötője közelében. Az egyik mintegy 3 ezer tonna olajat és olajszármazékot szállított, és a 12 tartálya közül kettő felhasadt. A hétfői tájékoztatás szerint óránként két tonna olaj került a vízbe, de később a szivárgás magától leállt. Az elmúlt hat órában nem folyt ki több olaj - mondta a parti őrség egyik illetékese. A két sérült tartályban 879 tonna olaj volt eredetileg, de még nem tudják, mennyi került a vízbe.
A hatóságok helikopterekről leszórt vegyszerekkel és más eszközökkel igyekszenek megakadályozni a folt terjedését. Mahárástra szövetségi állam környezetvédelmi minisztere elmondta, hogy külföldi szakértőkkel is konzultálnak a legjobb módszerekről. A partvidék lakosait felkérték, hogy jelezzék, ha az olajfolt felbukkanását észlelik.
A Dzsaváharlál Nehruról, a független India első miniszterelnökéről elnevezett városi kikötőt legalább szerdáig lezárták. A másik hajóról mintegy 250 konténer a tengerbe zuhant, s ezeket megpróbálják kiemelni, mert veszélyt jelentenek a kikötő forgalmára. A két hajó legénysége sérülés nélkül vészelte át az ütközést. (MTI/AP/EFE- Mumbai (Bombay))

Szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák Európában és Ázsiában - ÖSSZEFOGLALÓ
Szélsőséges időjárás és természeti katasztrófák sújtják Európa és Ázsia több országát.
Az oroszországi erdő- és tőzegtüzek oltásában áttörést lát a rendkívüli helyzetek minisztériuma, ezért köszönetet mond a felajánlott külföldi segítségért, de egyelőre nem veszi igénybe - mondta hétfőn a hatóság külügyi osztályának vezetője. Rendkívüli helyzetet rendeltek el viszont a Cseljabinszki területen lévő Ozerszk környékén, ahol az ország egyik legnagyobb nukleárisfűtőanyag-feldolgozó és -tároló üzeme működik - jelentette Horváth Júlia, az MTI moszkvai tudósítója.
A szmog miatt múlt csütörtök óta Oroszország nyugati részéről összesen több mint 63 ezer repülőjárat nem tudott elindulni - közölte Alekszadr Frolov, a meteorológiai intézet vezetője sajtóértekezletén. Frolov szerint egyébként a mostanihoz hasonló rendkívüli hőség Oroszország ezeréves történelme során még nem volt Moszkvában: "semmi hasonlót nem rögzítettünk sem mi, sem elődeink."
Moszkvát hétfőn reggel újra sűrű füstköd borította be, és a lapok szerint a szokásosnál jóval többször hívják a mentőket, a halálesetek száma pedig eléri az átlagos két és félszeresét, de pánik továbbra sem mutatkozik.
A bevásárlóközpontokban a hétvégén a forgalom jóval meghaladta a szokásosat, mert az emberek a klímaberendezés nélküli lakásukból a légkondicionált üzletekbe, üzletközpontokba menekültek. A hétvége újabb jelensége volt, hogy aki tehette, olcsóbb - napi mintegy 20 ezer forintba kerülő - légkondicionált szállodákba költözött. Akadt, aki a munkahelyén töltötte a hétvégét: több nagyvállalat is megnyitotta légkondicionált irodáit munkatársai számára.
A füstköd és szaga az egész városban és körülötte jó 30 kilométeres körzetben érezhető. A levegő szennyezőanyag-tartalma valamicskét csökkent a pénteken és szombaton mért legmagasabb adatokhoz képest.
Feltehetőleg a kánikula okozta hét ember halálát a hétvégén Romániában, a fekete-tengeri Konstancán. Többségük 65-75 év közötti volt, és egyéb betegségben is szenvedett, de meghalt két fiatal is, aki nagy melegben dolgozott. A kánikulát rövid ideig tartó erős viharok és esőzések szakítják meg. Az így keletkezett áradások főleg Erdélyben okoztak károkat. Hargita megyében mintegy 400 gazdaságot öntött el az árvíz. Homoródszentmárton a leginkább érintett település.
A Krónika című napilap szerint az észak-erdélyi Máramaros megyében Kapnikbányán okoztak jelentős problémát az áradások, a lezúduló esővíz fél kilométeres hosszúságban rongálta meg az ivóvízvezetéket. Dél-Erdélyt sem kímélte a szélsőséges időjárás, a Fehér megyei Magyarigenben 50 házat és háztáji gazdaságot öntött el az ár.
Öt halálos áldozata van a hétvégi árvíznek Észak-Csehországban - jelentette Kokes János, az MTI pozsonyi tudósítója. A mentőszolgálat adatai szerint a halottak száma négy, ketten pedig eltűntek. Az áldozatok vízbe fulladtak. Az első becslések szerint az anyagi kár mintegy négymilliárd korona (45 milliárd forint). A lakossági károkat több százmillió koronára teszik. A cseh kormány rendkívüli ülésén 40 millió koronás gyorssegélyt szavazott meg az árvíz sújtotta régiónak. Várható, hogy a szerdai kormányülésen újabb 300-350 millió koronát szavaznak meg a régiónak.
A kelet-németországi folyókon levonuló árhullám hétfőn délután elérte Bad Muskaut, elárasztva a helyi Pückler-kastélynak a világörökség részeként számon tartott gyönyörű parkját. Mint a helyi katasztrófa-elhárítási hatóság illetékese elmondta: a Neisse folyó mentén emelt földgátak nem bírták a hatalmas víztömeg nyomását, és több helyen átszakadtak. Ennek következtében víz alá került két, Bad Muskautól délre fekvő falu: Podrosche és Sagar. A lakosokat - mintegy 80 embert - még időben kitelepítették. A múlt heti heves esőzések nyomán kialakult árvíz máris milliós károkat okozott Szászország településein. Súlyosan megrongálódott - többek között - a Görlitz közelében található Mariental kolostor.
Lengyelország délnyugati tréségeiben stabilizálódik az árvízi helyzet, de a vészhelyzet még nem múlt el - közölték helyi katasztrófavédelmi illetékesek hétfőn.
Az alsó-sziléziai vajdaságban, a cseh határ közelében lévő Bogatynia várost viselte meg leginkább az ítéletidő. A 18 ezer lakosú településen három ember halt meg a hirtelen jött özönvízszerű eső következtében kialakult áradásokban, több tucatnyi lakót ki kellett költöztetni otthonából. Hidakat, utakat tett tönkre az ár, és használhatatlanná vált az az autópálya is, amely összeköti a várost az ország más részeivel. Most a legnagyobb veszélyt az áradások romboló jellegű következményei jelentik - vélik a szakemberek.
Több mint 13 millió embert érintenek a pakisztáni árvizek, ami több, mint a 2004-ben az Indiai-óceán mentén pusztító szökőár, a 2005-ös kasmíri és a 2010-es haiti földrengés nyomán segítségre szorulók száma együttvéve - közölte hétfőn az ENSZ. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő azt mondta: országa még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben.
Megközelíti a 340-et az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartomány Csoucsü (Zhouqu) megyét ért természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma, 1148 ember van az eltűntek listáján - közölték hétfőn helyi idő szerint késő este a helyi illetékesek. Hivatalos források szerint a halottak száma 337-re emelkedett.
Vasárnapra virradóra a heves eső következtében a magas hegyekről alázúduló föld és sziklagörgeteg a völgy három falujának házait rombolta le, elzárta a rajtuk keresztül vezető folyó útját, és a sárlavina méteres magasságokban mosta el az útjába került épületeket, azok romjait és lakóit. A kivezényelt katonák, tűzoltók eszközök híján, a körülményektől hátráltatva igyekeznek életeket menteni. (MTI/AP- Moszkva/Peking/Iszlámábád/Berlin/Bukarest/Pozsony/Prága)

Geotermikus energiával zöldségtermesztő nagyhatalom lehet Magyarország
Geotermikus energiára alapozva több tízezer új munkahely teremthető a mezőgazdaságban az üvegházi zöldségtermesztés nagyobb arányú elterjesztésével, és így Magyarország rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat - állítja a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézetének vezetője.
Dimény Judit professzor az MTI-nek elmondta, hogy sajátos geológiai adottságai miatt a Kárpát-medence földkérge vékonyabb, mint máshol. Ezáltal az országban világviszonylatban is kiemelkedően sok - összessen 1440 -, a bolygónk magmája által hevített, forró vizet adó hévíz kutat tartanak számon. Ezen megújuló erőforrások az energiaárak elszabadulása következtében még inkább felértékelődnek. Hasznosításukra a zöld gazdaság fejlesztésén belül elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség - tette hozzá.
Az évi csaknem 2 millió tonnányi, 140-180 milliárd forint értékben termesztett zöldség egyharmadát jelenleg is a hozzávetőleg 6000 hektárnyi üvegház és fóliasátor alatt állítják elő. A geotermikus energia felhasználásával ez a terület akár megkétszerezhető lenne, ami által az ágazat kitörési pont lehet az ország gazdasági megerősödéséhez - húzta alá a professzor.
Elemzések szerint elsősorban Heves és Békés megye termálvíz kútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de az alföldi régiók is kínálják ehhez magukat, ahol már több ilyen bázis is működik. Az egész évben olcsó energiával előállított friss zöldség termesztéséhez éppen a segélyeken élő, képzetlen inaktív munkaerőt lehet, némi képzéssel mobilizálni. Ezek az emberek a társadalom hasznos tagjaiként állandó megélhetéshez juthatnak, így a zöldség termesztés egyúttal fontos szociális kérdések legalább részbeni megoldására is lehetőséget kínál - emelte ki a szakember.
A sok ezer kétkezi munkás mellett azonban szükség van az üvegházakat működtető mérnökökre is. Éppen ezért az egyetem most együttműködési megállapodást készül kötni a Gödöllőhöz közeli Turán létesülő óriás üvegház beruházását finanszírozó Sugar Holdig befektető társasággal és a helyi önkormányzattal - utalt rá Dimény Judit.
Ennek keretében az egyetem diákjai szakmai gyakorlaton tanulhatják meg az üvegházi zöldségtermesztés fogásait és a turai modellként számon tartott termesztési rendszer alapos megismerését. E rendszerben az 5 milliárd forintból 10 hektáron jövő évben felépülő üvegfelület alatt környezetkímélő technológiával paradicsomot állítanak elő. A fűtést a földből kinyert és hasznosítás után visszasajtolt 130 Celsius fokú termálvízzel biztosítják és a termelés valamennyi mozzanata a legkorszerűbb eljárásokon alapul.
Az egyetem tudományos műhelye a turai modell továbbfejlesztésében is együtt kíván működni a rendszert kidolgozó osztrák Zeiler Gmbh-val, főként a növényvédelemben élért hazai eredményeket lehet ehhez hasznosítani. A paradicsomon kívül a majdani további, a turaihoz hasonló üvegházakban más zöldségeket is termesztenek majd, ellátva friss áruval a hazai és a külföldi piacot - mondta Dimény Judit.
Szendrei Ferenc, Tura (független) polgármestere az MTI érdeklődésére megerősítette: a város, az egyetemmel és a Sugár Holdinggal egyeztetve, ösztöndíjjal tervezi támogatni azokat az egyetemi hallgatókat, akik a leendő óriás üvegház üzemeltetési technológiáját kitanulják. A fiatal szakemberek letelepedéséhez, lakáshoz jutásuk költségeihez is hozzá kívánnak járulni, hogy ily módon is érdekeltté tegyék őket a városnak felemelkedést jelentő, a geotermikus energián alapuló, üvegházi paradicsomtermesztés fellendítésében. (MTI-Gödöllő)

Szombattól a felújított pályán közlekedik a gemenci erdei vasút
Szombattól ismét a Dunáig jár a gemenci erdei vasút, mivel befejeződött a pálya helyreállítása - közölte a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. erdészetvezetője pénteken az MTI-vel.
Ezzel helyreáll az erdei vasút szeptember 30-ig érvényes menetrendje - mondta Csontos Péter. Hozzátette: a gemenci vasúti pálya a júniusi árhullám idején került víz alá, ami több tízmillió forint kárt okozott. A megállók, szabadtéri bútorok helyreállítása még tart, nem járható teljes hosszában a malomtelelői tanösvény, és víz alatt van a táblák egy része a keselyűsi tanösvényen is. (MTI-Szekszárd)

Moszkva: Sűrű füstköd, mérgező levegő és példátlan forróság
Az orosz fővárost péntek reggelre az éjszakai óráktól sűrűsödő füstköd borította be, füstszagú a levegő, amelynek mérgezőanyag-tartalma csütörtök este óta nő, és a meteorológusok 40 fok körüli hőmérsékleteket jósolnak.
A füstköd olyan sűrű a város legnagyobb részén, hogy a szélesebb utcákon a szemközti házakat is csak homályosan látni, s a látótávolság alig néhány száz méter.
A levegő mérgezőanyag-tartalma az éjszakai órák óta nő, és a szakértők szerint a napi átlagos értékek pénteken messze felülmúlják a megengedett értékeket, részben elérik azok többszörösét.
A füstöt a környező erdő- és tőzegtüzek okozzák, és a kedvezőtlen időjárási körülmények nem engedik eloszlani.
A meteorológusok szerint pénteken várható a legnagyobb forróság, 40 fok körüli hőmérsékletre kell számítani. Az előrejelzések szerint szombattól lehűlés lesz. Várhatóan csak 5-6 fokkal csökken a hőmérséklet, de az is nagy megkönnyebbülés lesz a város lakóinak, akik az utóbbi napok forrósága után a pénteken kora reggel mért 28-29 Celsius-fokos hőmérsékletet üdítően hűvösnek érezték. (MTI-Moszkva)

Sűrű füstköd Moszkvában
A moszkvaiak sűrű füstködre és erős füstszagra ébredtek szerdán, bár a szmog már a késő esti órákban beburkolta a várost.
A szakértők szerint számos káros anyag mennyisége a levegőben nem csak többszörösen meghaladta a megengedett értékeket, hanem olyan kritikus szintet ért el, hogy a szakértők a fiatal és egészséges embereknek is megelőző intézkedéseket javasolnak.
Az oroszországi erdő- és tőzegtüzeknek szerdáig az egész országban már 48 emberélet esett áldozatul.
A tüzek miatt tisztségviselők, hivatalnokok ellen több helyen gondatlanság vádjával eljárást indított az ügyészség, és néhány esetben vádat emeltek olyanok ellen, akik maguk gyújtották fel házukat, hogy újat építsen számukra az állam.
A rendkívüli helyzetek minisztériumának szerdai közleménye szerint az elmúlt 24 óra alatt 403 helyen gyulladt ki az erdő és 24 helyen a tőzeg, szerdán 520 helyen küzdöttek a tűz ellen, összesen közel 190 ezer hektáron, ezen belül 53 nagy tűz pusztít több mint 126 ezer hektáron. Július vége óta összesen félmillió hektáron égett az erdő, illetve a tőzeg, s a lángokkal a minisztérium 155 ezer, más főhatóságok további több mint 120 ezer embere, és számtalan helyi önkéntes küzd. A hétvégén Szergej Sojgu miniszter szerint sok helyen megtöbbszöröződött a tűzesetek száma, feltehetően emberi gondatlanság miatt.
Sikerült megvédeni a lángoktól a Moszkvától mintegy 400 kilométerre, Mordvinföld határán lévő Szarov várost, ahol más kutatóintézetek mellett a Szövetségi Nukleáris Központ is működik, s amelynek megóvására hatalmas erőket mozgósítottak. A Komszomolszkaja Pravda című orosz bulvárlap beszámolója szerint azonban kedden az erdőből viharos sebességgel terjedő tűz átterjedt a nukleáris központ kísérleti telepére is, de idejében el tudták oltani, s a lángok nem okoztak károkat.
Az orosz fővárosban, ahol a szmog mellett a dugókban araszoló több millió autó is szennyezi a levegőt, és emellett a meteorológiai feljegyzések 130 éve alatt legnagyobb hőség uralkodik, mindezt megszenvedik az emberek, az állatok és a növények. Az időseknek azt javasolják, hogy egyáltalán ne menjenek az utcára, de a fiatalokat is figyelmeztették, hogy tekintsenek el a kocogástól és egyéb sporttól, s ha utcára kell menniük, nedves textilmaszkokon át lélegezzenek.
Az állatok közül elsősorban a madarak szenvedik meg a hőséget és az oxigén hiányát. A varjak, szarkák és más vadon élő madarak közül sok elhagyta a várost, mert a kiégett fűben nem talál táplálékot. Az állatorvosok szerint sok díszmadarat ájult állapotban vittek be gazdáik az állatklinikákra és sok példány el is pusztult oxigénhiány, illetve füstmérgezés következtében.
A fű szinte mindenütt kiégett, s bár a köztereken a virágágyásokat locsolják és letakarják, ez nem sokat segít. A levelek elsárgulnak és lehullanak, de szakértők szerint a fák újra kizöldülnek majd, amint jön egy nagyobb eső.
Környezetvédők arra is felhívták a figyelmet: az orosz fővárosban uralkodó hőség és a nagyfokú levegőszennyezettség egyik oka, hogy kiirtották a város tüdejeként működő erdők jelentős részét és helyükre házakat építettek. Moszkva még a nyolcvanas évek elején is a világ egyik legzöldebb városa volt, területének mintegy 30 százalékát borította növényzet. (MTI-Moszka)

Magas radioaktív sugárzás miatt bezártak egy tengerparti strandot Bulgáriában
Bezártak egy strandot Bulgáriában a Fekete-tenger partján, mert a területén a megengedhető legmagasabb értéknél kétszer erősebb radioaktivitást mértek - közölte szerdán a szófiai egészségügyi minisztérium illetékes hatósága.
A közkedvelt turistacélpont, Szozopol közelében fekvő vromoszi parti sávot már csak korlátozottan lehet használni az egészségre káros, nagymértékű radioaktív sugárzás miatt.
A környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint a tengervízben mért radioaktivitás mértéke ugyanakkor a megengedett határérték alatt van.
A BTA bolgár nemzeti hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években az érintett terület közelében helyezték el az egyik közeli rézbányában keletkezett égésterméket, valamint uránércet is leraktak a környéken. A veszélyes anyagokat csak 1998-ban távolították el. (MTI/APA-Szófia)

A vegyi üzemek "időzített bombák" a kínai folyók mellett?
Több mint hétezer vegyszeres hordót sikerült összegyűjteniük az északkelet-kínai Szonghua (Songhua) folyóból kínai katonáknak, akik közül egy tiszt mentés közben a folyóba veszett - közölték Csilin (Jilin) tartományi illetékesek hétfőn, miközben szakértők a folyók melletti "időzített bombák" veszélyeire hívják fel a figyelmet.
A múlt hét szerdán két vegyi üzem területéről ragadott magával a Szonghua áradó mellékfolyója több mint 3600 darab - egyenként 170 kiló súlyú - tartályt, benne színtelen, fokozottan robbanásveszélyes vegyi anyaggal, valamint további, közel 3500 darab üres hordót.
A legfrissebb jelentések szerint a hadsereg és a rendőrség több mint 12 ezer embere, polgári mentők és a mozgósított lakosság az 1900 kilométer hosszú folyó 235 kilométeres tartományi szakaszán napi 24 órán át dolgozott a hordók kihalászásán.
A Hadasan (Hadashan) gát közelében öt katona, akik csónakjaikkal láncban igyekeztek a hordók útját állni, a vízbe esett, egyiküket, egy mérnöki egység vezetőjét, nem tudták kimenteni. Holttestét a hét végén találták meg.
A Szonghua folyó Csilin és Hejlungcsiang (Heilongjiang) tartomány városainak fő ivóvízforrása, ezért milliók érezték veszélyben magukat. 2005-ben egy vegyi üzem robbant fel ugyancsak Csilin tartományban, amelynek következtében súlyosan szennyeződött a Szonghua. Akkor közel négymillió ember maradt vezetékes ivóvíz nélkül négy napon át.
A múlt hét pénteken 1500 lezárt olajat, gyantát és műtrágyát tartalmazó tartály került a Jangce folyóba a közép-kínai Vuhan (Wuhan) városnál. A hétfőn közölt hír szerint valamennyi tartályt sikerült biztonságban kiemelni, a folyó vize nem szennyeződött, a szabálytalan tárolás felelőseit őrizetbe vették.
Az esetek kapcsán megszólaltatott kínai szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a folyók közelébe telepített vegyi üzemek "időzített bombák", amelyekből ezerszámra találni folyók és sűrűn lakott települések mentén. A csilini társadalomtudományi akadémia 2006-os kutatása szerint több mint hétezer vegyi- és olajipari gyárnak a 81 százalékát ilyen helyre építették.
A Hszinhua hírügynökség által idézett egyik szakértő úgy véli, ezeket a veszélyes vegyi üzemeket el kell költöztetni, az új helyek kiválasztásánál pedig a környezet teherbírásának megfelelően kell a döntést az engedélyezésről meghozni "függetlenül attól, hogy mennyi profitot termel, vagy mennyi munkahelyet teremt a beruházás". Jin Csün (Yin Jun) szerint a túlzott kapacitás már így is szennyezi a környezetet és növeli a vegyi balesetek kockázatát. (MTI-Peking)

Erdőtűz fenyegeti az egyik üdülőfalut Számosz szigetén
Erdő-és bozóttűz fenyegeti a görögországi Számosz szigetének egyik üdülőhelyét.
"A tüzet nem sikerült megfékezni. Az ég elsötétült. Kiürítjük a szállodákat és a panziókat, és a turistákat biztonságba helyezzük" - mondta el hétfőn a görög televízióban Giorgosz Koutsodontisz, Marathokamposz polgármestere.
A Törökország közelében lévő sziget északkeleti részén fekvő településnél hat tűzoltó repülőgép, öt helikopter, valamint több száz tűzoltó és önkéntes dolgozik a lángok megfékezésén.
Az elmúlt néhány nap alatt ez már a második nagyobb tűzvész Számosz szigetén. A múlt csütörtökön több tucat hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. (MTI/dpa-Athén)

Tucatnyi hajót sodort el az áradó folyó Kínában
Háromszáz katona üldözte csónakokkal azt a tizenkét elszabadul nehéz hajót, amelyek szombaton az északkelet-kínai Csilin (Jilin) tartományban horgonyukat és rögzítő köteleiket elszakítva sodródtak az áradó Huatien (Huadian), majd Szonghua (Songhua) folyón - közölték a helyi hatóságok szombaton késő délután.
A mentésre kivezényeltek végül sikerrel megállították valamennyi - alapvetően folyami aranybányászathoz használt - vízi járművet. A városi rendőrség tájékoztatása szerint a tucatnyi hajó komoly károkat idézhetett volna elő, fennállt annak a veszélye, hogy a Szonghua (Songhua) folyót annak mellékfolyójáról már elérő hajók jelentős kárt okoznak a Fengman vízerőmű gátjában. A legsúlyosabb kilenc tonnás volt.
Északkelet-Kína egyik legnagyobb folyóján, a Szonghuán egyébként harmadik napja próbálkoznak annak a körülbelül hétezer vegyszeres hordónak a begyűjtésével, amelyeket ugyancsak egyik áradó mellékfolyója "gyűjtött be" Csilin város két vegyi üzemének területéről.
A legfrissebb beszámolók szerint eddig 5016 darab tartályt sikerült a folyó különböző szakaszain kialakított állomásoknál, illetve a lakosság segítségével, hosszú rudakkal, acélhálóval kihalászni.
Eredetileg mintegy háromezer hordó tartalmazott robbanásveszélyes vegyszert, míg négyezer volt üres. A híradásokból nem derül ki, hogy a kimenekítettek közül mennyi volt tele. A folyó több millió ember ivóvízellátásának forrása, a vízminőséget a szakemberek folyamatosan ellenőrzik, eddig még nem jelentettek szennyeződést. (MTI-Peking)

Erdőtűz pusztít Kaliforniában, kétezer épületet fenyeget
Hatalmas erdőtűz pusztít Kaliforniában, a Los Angelestől északra elterülő sivatagos területen, a lángok mintegy kétezer épületet és villamos-távvezetékeket fenyegetnek. Háromszáz lakóházból már kiköltöztették az embereket - közölte helyi idő szerint péntek este Arnold Schwarzenegger kormányzó.
A tűz terjedését egy széles betoncsatorna sem tudta megakadályozni, a szél átfújta a víz fölött az izzó pernyét, és lángra lobbantotta a növényzetet Palmdale határában is. A 139 ezer lakosú város felett széles sávban szállt a füst.
Az oltásban a tűzoltóautókon kívül helikoptereket és egy Boeing 747 típusú óriásgépet is bevetettek. Mintegy 1700 tűzoltó küzd a lángokkal. (MTI/AP-Palmdale)

Erdőtüzek csaknem körbezárták a dél-oroszországi Voronyezs városát
Erdőtüzek csaknem körbezárták a dél-oroszországi Voronyezs városát, és a környező településeken is pusztítottak csütörtökön, kórházak és lakóépületek kiürítésére kényszerítve a hatóságokat.
Oroszországban a nyári hőségben országszerte mintegy 86 ezer hektáron ég az erdő.
A veszélyeztetett Voronyezs mintegy 450 kilométerre délkeletre fekszik Moszkvától, az erdőtüzeket heves szél korbácsolja fel.
Az orosz állami televízió képes beszámolója szerint csaknem nyolcszáz beteget menekítettek ki a fenyegető közelségbe került lángok elől egy kórházból, és szállítottak más gyógyintézményekbe. A képeken jól látszott, hogy a sűrű füst miatt alaposan lecsökkent a látótávolság.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának helyi kirendeltsége szerint hét nyári táborból több száz gyereket szintén biztonságos helyre menekítettek.
A televíziós felvételek égő házuk mellett álló feldúlt lakosokat mutattak, valamint az orruk és a szájuk elé zsebkendőt tartó járókelőket.
A Voronyezs környéki falvakban több száz lakóház porig égett.
Az Interfax hírügynökség szerint erdőtüzek pusztítottak a Moszkvától több mint négyszáz kilométerre keletre fekvő Nyizsnyij Novgorod közelében egy faluban is, ahol 340 ház vált a lángok martalékává.
Csütörtökön ismét megdőlt a hőségrekord Moszkvában: ezúttal 37,7 Celsius-fokot mértek a hó eleje óta példátlan hőségtől szenvedő orosz fővárosban. (MTI/AP-Moszkva)

Súlyos olajszennyezés történt az Egyesült Államokban
Súlyos olajszennyezés történt, mintegy 4 millió liter kőolaj ömlött az amerikai Michigan állam déli részén egy folyóba - közölte csütörtökön az Egyesült Államok környezetvédelmi hatósága.
Az olaj az Enbridge nevű kanadai cég egyik vezetékéből származik, amelyik az USA Indiana államában lévő Griffith-t köti össze a kanadai Ontario állam déli részén lévő Sarniával. A vezeték hétfőn hibásodott meg, és a kiömlő olaj a Kalamazoo folyóba került, amely a Michigan tó felé viszi.
Jennifer Granholm, Michigan állam kormányzója történelmi méretű katasztrófának nevezte az esetet, és élesen bírálta a kanadai céget, mert szerinte nem tesz meg mindent a kár elhárításáért. Az olajfolt felszámolásán mintegy 400 ember dolgozik. (MTI/AP-Battle Creek)

A Kettős-Körös 30 évvel ezelőtti gátszakadására emlékeztek
A Körös-vidék XX. századi legnagyobb árvízkatasztrófájára emlékeztek a szakemberek, és az akkori védekezési munkálatokban résztvevők szerdán, a Kettős-Körös Mezőberény közelében található Hosszúfoki szivattyútelepén.
A Kettős-Körös jobb parti gátja ugyanis a töltéstest belső eróziója miatt 1980. július 28-án kora reggel váratlanul átszakadt. Az első percekben 6-8, majd rövid időn belül 78 méterre bővülő szakaszon összesen 208 millió köbméter víz tört ki, és árasztott el 105 négyzetkilométeres területet.
A 30. évfordulóra rendezett konferencián Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: az időnként emberfeletti, bravúros lokalizációs munkák eredményeként sikerült a kiömlött vizet úgy irányítani, hogy a károkat az adott körülmények között a minimálisra csökkentsék, és megóvják az emberi életeket.
A két hónapig tartott védekezési munkálatokban időnként közel 10 ezer ember vett részt, közöttük a vízügyi igazgatóságok munkatársai, a rendőrség és a honvédség alakulatai és a civil lakosság is.
Az akkori gátszakadás és a bekövetkezett vészhelyzet elhárítása kiemelt hatást gyakorolt a hazai árvízvédelem fejlődésére. Így 1980 után országos program indult a folyók rejtett holtmeder-keresztezéseinek feltárására, minősítésére és bevédésére. Ugyanakkor megszigorították a gátépítések műszaki feltételeit is.
A gátszakadást követő védekezési munkálatok során kiderült az is, hogy milyen hasznos funkciót tölthetnek be az árvízi szükség-, illetve vésztározók.
Bak Sándor ezzel kapcsolatban az MTI érdeklődésére elmondta: a Körösökön levonuló, időnként rendkívül heves árhullámok miatt a folyókon időközben több árvízi vésztározót helyeztek üzembe a hazai, illetve romániai szakaszokon. De már előkészület alatt áll a Fehér- és a Fekete-Körös partjain korában létesített tározók több milliárd forintba kerülő korszerűsítése is.
Kling István, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyi helyettes államtitkára köszöntőjében is arra emlékeztetett, hogy például a Kettős-Körös gátszakadása irányította a figyelmet az árvízi szükségtározók létesítésére, valamint arra, hogy erősíteni kell a vízügyi szakemberek közép-és felsőfokú képzését is.
A szakember jelezte azt is, hogy a következő esztendőben Magyarország lesz az unió soros elnöke, s ekkor kiemelt figyelmet fordítanak majd a vízre, s annak a környezetvédelemre gyakorolt hatására és a határvizek kérdésére. (MTI-Mezőberény)

OS - Magyar-Szlovák V. Ipolytisztítási Akció, idén számos újdonsággal
Több mint 30 önkéntes tisztítja meg a szeméttől a magyar-szlovák határfolyó, az Ipoly mintegy 40 km-es szakaszát 2010. július 29. és augusztus 1. között. A Magosfa Alapítvány által szervezett akció célja az Alsó-Ipoly mente környezeti állapotának javítása, és a helyi lakosok, döntéshozók valamint az idelátogatók szemléletformálása, hasonló munkákra biztatása. A vízkészlet, azon belül az ivóvíz stratégiai szerepet kap a közeljövőben. Közös felelősségünk, hogy felkészüljünk erre az időszakra, jó állapotba kerüljenek folyóvizeink.
Az első akciót 2005 nyarán szerveztük meg, a Tiszta, egészséges Ipoly mentéért " - szennyezőforrás felmérési és felszámolási projektünk keretében. Azóta évről-évre megrendezzük az Ipolytisztítást. Egy-egy akció során csaknem száz zsák szemetet gyűjtünk össze, s a szervezett akciók sikere, hogy az évek során csökken a szemét mennyisége. Miért fontos az Ipoly folyó megtisztítása? A Börzsöny hegység mellett az Ipoly a térség meghatározó természeti eleme. A folyó turisztikai jelentősége folyamatosan nő. A kikapcsolódás, a turizmus mellett a folyó vízminőségének javítása társadalmi-gazdasági szempontból is elengedhetetlen, ugyanis egyes településeket az Ipoly menti kutakból látnak el ivóvízzel, és több helyen öntözési célra is hasznosítják a folyó vizét. Mindezeken túl a folyó hal- és madárfaunája, valamint a folyó menti vizes területek növényvilága miatt kiemelkedő természeti értéket is képvisel. Két ok miatt végezzük el a tisztítási akciót, évről-évre. Egyrészt újra hulladék kerül a folyóba, illetve a partra. Másrészt a sajtón keresztül a tisztítási akcióval pozitív példát kívánunk mutatni a helyi szereplőknek, hogy óvják, védjék a környezet állapotát, és saját lehetőségeik szerint javítsanak is az élővizek állapotán. Nagyrészt munkánknak köszönhető, hogy egyre több településen szerveznek szemétgyűjtési, illetve illegális hulladéklerakó felszámolási akciót. A tisztítás menete: A négy nap során 9 hajóból álló csapatunk halad végig a folyó Ipolyszete (Kubánovo) alatti szakaszán, a mederből, illetve a part, gyalogosan megközelíthetetlen részeiről gyűjtjük össze a hulladékot. A parton is kisebb csapat halad, és összeszedjük az ott található szemetet, illetve a kenukból kitett hulladékot zsákokba tesszük. Az összegyűjtött szemetet hulladéklerakóba szállíttatjuk el. Az idei akció számos újdonsággal szolgál: a munkát kiterjesztetjük szlovákiai szakaszra is, így Ipolyszetétől indulunk. A szemetet szelektíven gyűjtjük és szállíttatjuk el. Az összegyűjtött érdekesebb hulladékokból kiállítást szervezünk, amelyet az érintett települések iskoláiba, intézményeibe szeretnénk eljuttatni. Végül kisfilmet forgatunk a négy nap során, amelyet kihelyezünk videómegosztó portálokra. Bővebben: Kelemen Zoltán, (20) 807 7503, kezo@magosfa.hu A tavalyi akcióról képek itt találhatóak, és felhasználhatóak a készítő személy nevének feltüntetésével: http://picasaweb.google.com/di.zoldut/2009071719IVIpolytisztitas#
Kiadó: Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány (OS-Budapest)

Uniós forrásból fejlesztik a hortobágyi madárparkot
Megújul az évi 30-40 ezer látogatót vonzó hortobágyi madárpark; a fejlesztéshez 60 millió forint uniós támogatást nyert a madárkórházat és a madárparkot működtető Madárkórház Alapítvány - közölte Déri János, a park vezetője kedden, a projekt indító sajtótájékoztatón a helyszínen.
Tájékoztatása szerint az Észak-alföldi Regionális Operatív Program pályázatán, a turisztikai kínálat bővítésére kaptak 60 millió forint uniós forrást, a beruházáshoz az alapítvány 10 százalék önerőt biztosít - tette hozzá.
A fejlesztés kapcsán megújul a madárpark 25 méter átmérőjű röpdéje, 9 új mobil kisröpdét és 6 tenyészröpdét építenek meg, de lesz bagolyvár és gólyafalu is a hortobágyi madárparkban - jegyezte meg Déri János.
A hídi vásártér felől új kapuzatot és beléptető rendszert, kerékpártárolót és ajándékboltot alakítanak ki - fűzte hozzá.
Az Európa-szerte egyedülálló madárparkban a Madárkórház Alapítvány madármentő tevékenységét, a kárházi beteg madarak ellátását és a szabad életre való felkészülésüket ismerhetik meg a látogatók.
A fejlesztések az augusztus 20-ai hídi vásár idejére többnyire elkészülnek, de várhatóan szeptember végéig valamennyi beruházás megvalósul - mondta Déri János. (MTI-Hortobágy)

Hőség - Több helyen lángokban áll az erdő Portugáliában
Mintegy kilencszáz "lánglovag" próbált meg véget vetni a bozót- és erdőtüzeknek Portugália középső és északi részén - közölték a polgári védelem szervei kedden reggel.
A hatóságok tizenöt nagyobb tűzről számoltak be Porto, Viana do Castelo és Braga (észak), valamint Guarda és Aveiro (közép) körzetében, többségük hétfő óta tart.
A hétfő volt eddig a legrosszabb nap júliusban a tüzek terén: 416 helyen gyulladt ki a növényzet, és csaknem 7 700 szakember segédkezett az oltásban.
Az ország középső részén található Parada falutól csupán néhány száz méterre ütött ki tűz hétfő este. "Sokan eszméletüket vesztették a félelemtől, az emberek pánikba estek, teljes volt a káosz" - mondta az egyik lakos, Pedro Xavier a Lusa portugál hírügynökségnek.
Kedd reggel egy sabugali bozóttűz okozta a legtöbb munkát a tűzoltóknak: 160 szakember és 45 kocsi birkózott a hétfő este óta tomboló lángokkal.
A polgári védelem helyzetét az időjárási viszonyok sem könnyítik meg, de a hatóságok remélik, hogy az erőfeszítéseknek köszönhetően néhány órán belül mindenhol elalszanak majd a lángok. Az embereket éberségre intik, és mindenhol megtiltották a tűzgyújtást.
Portugáliában szombat óta tombol a hőség, kedden helyenként negyven fok is várható. (MTI/AFP/dpa-Lisszabon)

Erdőtüzek pusztítanak Horvátországban
Több száz tűzoltót és légi járműveket vezényeltek Horvátország több pontjára is, miután hétfőn, az erősen szeles időben egymás után lángoltak fel az országban kiterjedt erdőtüzek.
A horvát katasztrófavédelmi szervezet (DUZS) honlapján közölt információk szerint reggel Hvar-szigeten, a Pribinja-öbölben ki kellett üríteni egy turistákkal teli kempinget, evakuálva mintegy száz embert, mert a közelben kigyulladt egy fiatal fenyveserdő és az aljnövényzet. A két hektárra kiterjedő tüzet 50 tűzoltó három oltórepülőgép segítségével délutánra tudta megfékezni, lakott területet a lángok végül nem értek el.
Kora délután Trogir közelében alakult ki újabb tűzfészek, itt mintegy 20 hektáron kapott lángra a cserjés-bokros növényzet. A tűzoltók 25 járművel vonultak ki az oltáshoz, a Trogirból, Kastelből és Splitből érkező mintegy 100 tűzoltó mellett négy repülőgéppel és három helikopterrel próbálták megfékezni a még kora este is égő lángokat.
Sibenik-Knin megyében két helyszínen pusztított nagyobb erdőtűz, a Miljevaci-fennsíkon, valamint Mratovo település közelében egyaránt mintegy négy hektáron égett a fenyőerdő és az aljnövényzet. A két helyszínen csaknem 80 tűzoltó és az oltáshoz vizet szállító repülőgépek és helikopterek személyzete munkálkodott a tűz megfékezésén. (MTI- Zágráb/Budapest)

Fokozott figyelemmel kísérik a vízszint változását a Dunán
Fokozott figyelemmel kísérik a vízszint változásait a Duna magyarországi felső szakaszán, mivel a hétvégén lehullott nagyobb mennyiségű csapadék következtében az ausztriai folyószakaszon heves árhullám alakult ki - tájékoztatta az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hétfőn az MTI-t.
Az árhullám az ausztriai folyószakaszon Kienstocknál vasárnap tetőzött, s azóta intenzív apadás kezdődött abban a régióban.
Az elmúlt 24 órában Nagybajcs térségében is megemelkedett a Duna vízszintje, több mint egy métert áradt, azonban készültség elrendelésére eddig nem volt szükség. Keddre már apadás várható Győr-Moson-Sopron megyében. Győrben a maximális vízszint a prognózisok szerint nem éri el a rakpartot.
Komárom és Esztergom térségében az elsőfokú készültségi szint alatti tetőzésre számítanak hétfőn - áll a közleményben.
A meteorológiai előrejelzések alapján a következő 48 órában a Duna bajorországi területén lehet még jelentősebb csapadék, de újabb árhullám kialakulásával egyelőre nem kell számolni. (MTI-Győr)

Megszűnik a vízgazdálkodási hozzájárulás a jövő év elején
Megszűnik a vízgazdálkodási hozzájárulás a jövő év elején az országgyűlés döntése alapján - ismerteti a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján.
A jogszabály módosítás nyomán a vízgazdálkodási társulások a jövőben nem szedhetnek a termelőktől járulékot.
Eddig a gazdáknak sok bosszúságot okozott, hogy hozzájárulás címén fizetniük kellett a társulásoknak azért, hogy a területükön vagy annak közelében lévő összes árkot, csatornát, árokpartot a vízművek megtisztítsák, ugyanakkor az esetek többségében a vízgazdálkodási társulások elsősorban pénzhiány miatt nem végezték el a feladatot. A gazdáktól viszont mégis adó módjára behajtották a járulékot. A járulék társulásoktól függően 500-1.200 forint volt hektáronként.
Ez a helyzet 2011. január 1-jén, a jogszabály hatályba lépésével megszűnik.
A vízgazdálkodásról új átfogó szabályozás készül, a forráshiánnyal küzdő vízgazdálkodási társulások a tervek szerint a jövőben egységes állami irányítás alá kerülnek - emlékeztet a vízügy irányításáért is felelős minisztérium. (MTI-Budapest)

A Bonnie trópusi vihar miatt szüneteltetni kell a kárelhárítást a Mexikói-öbölben
A Bonnie trópusi vihar közeledése miatt pénteken fel kellett függeszteni a Mexikói-öbölbeli olajszennyezés felszámolását és a tönkrement olajkút végleges eldugaszolását célzó munkát, a hajóknak és a munkásoknak el kellett hagyniuk tengert.
A Bonnie csütörtökön trópusi viharrá erősödött a Bahama-szigetek déli részén, majd amikor pénteken Florida fölé ért, ismét zivatarrá gyengült. Amikor szombaton elhagyja a félszigetet, valószínűleg ismét trópusi viharrá erősödik, és eljut az olajkitörés helyéig.
Az olajkitörés végleges lezárására érdekében elkezdett mentesítő fúrás valószínűleg két napig szünetel.
A Bonnie vasárnap elérheti a Mexikói-öböl partján fekvő Louisiana államot, amelynek kormányzója, Bobby Jindal már csütörtökön rendkívüli állapotot hirdetett az államban. (MTI/Reuters-Houston/London)

Kína az utóbbi idők legnagyobb olajszennyeződésével harcol
Jelentős környezeti szennyeződést okozott az északkelet-kínai Talien (Dalian) városban múlt hétvégén történt olajvezeték-robbanás; ötödik napja dolgoznak a tengervíz megtisztításán, az olajfolt terjedésének megállításán - derül ki a kínai média csütörtöki jelentéseiből.
A helyszíni beszámolók szerint a több mint 15 órán át tartó tűzoltással nem zárultak le a történések, a tengerbe ömlött olaj továbbterjedésének megállításán a város partjainál jelenleg is több mint ezer ember dolgozik. A mentéshez egyebek mellett olajoldó szereket használnak, helyi halászok pedig csónakok százairól leginkább vödrökkel igyekeznek helytállni. Több mint 23 tonna olajfaló baktériumot is helyszínre szállítottak és több tucat olajfölöző masinát vetettek be. Beszámolók szerint a szennyeződés eltávolítását a szerdán a sűrű köd nehezítette. A mentésnek eddig legkevesebb egy áldozata van, egy 25 éves tűzoltó beleesett a vízbe, s a hullámok elsodorták.
A vízbe kerül olaj mennyisége egyelőre nem tisztázott, de a kínai központi televízió (CCTV) becslése szerint 1500 tonna lehet. Az sem került még nyilvánosságra, hogy a robbanás, ami később egy szomszédos vezeték berobbanásához is vezetett, minek volt a következménye, illetve ki volt érte a felelős. Annyit tudni, hogy Hszinkang (Xingang) kikötőnél éppen egy 300 ezer tonnás olajtanker szabadult meg a rakományától, amikor a robbanás következtében lángokba borult a környék és ömleni kezdett az olaj.
Az olajfolt szerdára már 430 négyzetkilométerre dagadt és népszerű turisztikai helyszíneket, partot, szigetet is elért, ami miatt az adott helyeken a turisták száma is hirtelen és radikálisan megcsappant. A helyiek egyelőre szalma szőnyegeket használnak az olaj felitatására és várják a segítségül ígért katonákat. A talieni halgazdaságok arra panaszkodnak, hogy például nagy fővárosi felvásárlóik leállították megrendeléseiket, s átpártoltak a tiencsini (Tianjin), valamint santungi (Shandong) konkurenciához.
A talieni West Pacific Petrochemical Company, a finomított kőolaj egyik legnagyobb exportőre feldolgozói kapacitása a balesetet követően 20 százalékkal, napi 19 ezer tonnára esett vissza. A vezeték egyébként a China National Petroleum Corp., Ázsia legnagyobb olaj- illetve gázipari vállalatának tulajdona.
A károk felmérése folyamatban van, a szakemberek a következményeket illetően borúlátók, véleményük szerint a vízfelület megtisztításához hosszabb időre lesz szükség. A helyszínen vizsgálódik, gyűjt adatot Csong Jü (Zhong Yu), a Greenpeace China környezetvédő szervezet képviselője, aki szerint a történteknek súlyos hatásuk lesz a víz minőségére, a tengeri állatvilágra és a madarakra. (MTI-Peking)

Fokozott rendőrségi ellenőrzés a hétvégén a Tiszán és a Tisza-tavon
Fokozott ellenőrzést tartanak a hétvégén a Tisza teljes magyarországi szakaszán és a Tisza-tó területén a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szervezésében - közölte a rendőrség csütörtökön az MTI-vel.
Az ellenőrzés kiterjed a védtöltésekre, valamint azokra a területekre, amelyeket a turizmus érint a térségben. Célja a bűnözés elleni hatékony fellépés, a hazai és külföldi vendégek személy- és vagyonbiztonságának megteremtése, a bűncselekmények és szabálysértések megelőzése, felderítése - tette hozzá a Szolnok megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Szabó Zita százados tájékoztatása szerint az akció során kiemelt figyelmet fordítanak a közlekedés biztonságát veszélyeztető szabálysértések elkövetőinek felderítésére, az ittas vízijármű-vezetők kiszűrésére. A rendőrök ellenőrzik a járművek általános műszaki állapotát, felszereltségét, a járművezetők és a járművek okmányait. Megnézik azt is, hogy az úszólétesítmények, kikötők üzembe helyezéséről és üzemben tartásáról szóló jogszabályokat miként tartják be.
A fokozott ellenőrzést az együttműködő társszervek, így a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, a vízi mentő egyesületek, a vízügyi igazgatóságok, a vám- és pénzügyőrség, a polgárőrség és a halászati hasznosítók bevonásával, illetve a Tourist Police program adta lehetőségeket kihasználva végzik. (MTI-Szolnok)

Kína a legnagyobb energiafogyasztó a világon
Kína a legtöbb energiát fogyasztó ország a világon a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kedden közölt adatai szerint. Az ázsiai ország tavaly lépett az addigi világelső Egyesült Államok helyére.
Kína 2.252 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyasztott 2009-ben, ami nagyjából 4 százalékkal több a 2.170 tonnás amerikai fogyasztásnál.
2000-ben az Egyesült Államok még kétszer annyi energiát fogyasztott, mint Kína. 2008-ban már csak 150 tonnával "vezetett", tavaly pedig a második helyre szorult.
Kína a vártnál jóval gyorsabban tört az élre, főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában, és az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó.
Peking kétségbe vonja az IEA adatainak hitelességét. A kínai statisztikai hivatal szerint 2.132 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát használtak fel az országban tavaly.
A váltás következményeként Kína nem csupán az energiaárak alakulását tudja nagyobb mértékben befolyásolni, hanem a globális energiafelhasználás mintázatait is. Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja - mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.
Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan - 738 milliárd dollár - értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban 15 százalék legyen a megújuló energia aránya a felhasználásban.
Jelenleg a szén a meghatározó, 70 százalékos részaránnyal. Kína a legnagyobb szénfogyasztó a világon, és a tetemes hazai készlet ellenére behozatalra szorul; míg alig három éve nettó exportőr volt, tavaly már a legtöbb szenet importáló ország címe is az ázsiai országot illette meg.
Kőolajfogyasztásban egyelőre az Egyesült Államok áll az élen, a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia viszont tavaly először több olajat adott el Kínának, mint az Egyesült Államoknak, amely évtizedekig az első számú vásárló volt.
Kína nem tagja a párizsi székhelyű IEA-nak, amelyet az 1973-as olajválság után alapította a legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi Gazdasági és Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az elsősorban elemzéssel, a nemzetközi együttműködés ösztönzésével és az energiaválságok kezelését segítő megoldások kidolgozásával megbízott kormányközi testület vezetője, Tanaka Nobuo az idén márciusban sürgette Kínát, hogy csatlakozzon az alapítókhoz, különben fennáll a veszélye annak, hogy az IEA elveszíti a jelentőségét. (MTI/AFP/Reuters-Párizs)

Megújult a budapesti Füvészkert
Megújult Budapesten a Füvészkert. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) tartozó területre 400 millió forintot költöttek, és a jövőben további félmilliárdot fordíthatnak erre a célra.
Orlóci László, a Füvészkert igazgatója a projektet lezáró sajtótájékoztatón kedden Budapesten közölte, hogy megemelték a gyógyító- és füvésznövények, egynyári növények és a hazai védett növények számát, valamint teljesen felújították a Victoria-házat, a gyűjteményes növényházat, a szaporítóházat és a vizes élőhelyeket is.
Hudecz Ferenc, az ELTE rektora azt hangsúlyozta, hogy a Füvészkertre fennállása óta még soha nem költöttek ennyi pénzt.
Huszár Richárd, a Pro Régió Ügynökség irodavezetője arról számolt be, hogy a most lezáruló 400 milliós projektet másik kettő fogja követni, így az ELTE összesen 900 millió forintos támogatáshoz jutott, amiből teljes egészében felújíthatja a Füvészkertet. (MTI-Budapest)

A szakadó eső miatt településeket veszélyeztet Kínában
Északnyugat-Kína hegyekkel körülvett területén kilenc házat sodort el vasárnap éjszaka egy eső okozta földcsuszamlás, legkevesebb 20 ember eltűnt; vészesen emelkedik a folyók, köztük a Jangce vízszintje - derül ki a kínai sajtó hétfői jelentéseiből.
Egy Shenszi (Shaanxi) tartományból érkezett beszámoló szerint a folyamatos eső következtében meglazult talaj földomlás, sárlavina és sziklagörgeteg formájában veszélyezteti a 170 ezer lelkes Lankao (Langao) megye falvait, s egyedül Mucsu (Muzhu) községben kilenc házat rombolt le földcsuszamlás. Lakóikat a mentők még mindig keresik.
Az utóbbi hetek kínai árvízkrónikájában gyakoriak a végzetes földcsuszamlások, az eső és a kiöntött folyók okozta áradásokról szóló hírek. A televízió képsorain hol a falvakat, városokat elborító víz, hol a végeláthatatlan sorban kifeszített kötél mentén vonuló, menekülő emberek ezrei láthatók, amint az időseket nyakukban, egyes ingóságaikat magukra kötözve, vállukon zsákokkal igyekeznek a hömpölygő vízben tovább jutni.
A mostoha időjárás, tíz év legsúlyosabbnak mutatkozó árvizei Kínában eddig 567 emberéletet követeltek, s több mint 250 embert tartanak eltűntként nyilván. A polgárügyi minisztérium adatai szerint összesen 38 millió embernek okozott kárt az időjárás, 1,3 milliót kellett biztonságosabb helyre költöztetni. Mintegy 450 ezer ház sérült, vagy dőlt össze. Az anyagi kárt 17 milliárd dollárra teszik.
A legfrissebb hírek szerint kritikus szint fölé emelkedik egyre több folyó, tó és víztározó vízszintje. Igen veszélyessé vált az ország leghosszabb folyója, a Jangce mentén a helyzet. Felső szakaszán a vízállás már meghaladta az 1998-as szintet. Akkor több mint négyezer ember vált áradásának áldozatává és 18 milliónak kellett elhagynia az otthonát.
Szakemberek szerint a folyón megépített Három szoros gátnál az eddigi legnagyobb nyomást kell kezelni, az újabb eső-hullám miatt csütörtökre másodpercenként 70 ezer köbméteres vízhozamra számítanak. A China Daily című lap összeállítása szerint a folyó középső és alsó szakaszán ugyancsak megnőtt az árvízveszély, a víznek már hosszú ideje ellenálló gátaknál fokozott készültséget rendeltek el. (MTI-Peking)

Hőség - Tűzgyújtási tilalom a budapesti erdőkben
Tűzgyújtási tilalmat rendelt el hétfőn a budapesti erdőkre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. az MTI-vel.
A közlemény szerint a visszavonásig érvényes tilalom értelmében az erdőterületen a kijelölt tűzrakóhelyeken és az erdő határától számított kétszáz méteres sávban is tilos a tűzgyújtás. Az erdészet szakemberei ezeken a helyszíneken tiltó táblákat is kihelyeznek. A tilalom megszegője szabálysértést követ el.
Az erdőtüzek a fővárosi erdők nagy részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. területén minden évben több tízmillió forintos kárt okoznak, de volt olyan év, amikor a kár a százmillió forintos nagyságrendet is elérte. Különösen veszélyeztetettek a száraz termőhelyen álló fenyőerdők és a leglátogatottabb kirándulóhelyek környékén lévő erdőállományok. (MTI-Budapest)

Sokfelé heves vihar okozott károkat Ausztriában
Heves viharok okoztak kárt péntekre virradó éjszaka Ausztria középső és keleti részén.
A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt sokfelé kiöntöttek a patakok és kisebb folyók. Az áradások mellett kidőlt fák és földcsuszamlás tett számos útszakaszt átmenetileg járhatatlanná Alsó-Ausztriában, Karintiában, Stájerországban és Salzburg tartományban.
Alsó-Ausztriában több mint ezernyolcszáz tűzoltót vetettek be az éjszakai és a hajnali órákban. Tulln térségében egy gépkocsi elakadt egy elöntött vasúti átjáróban, a tűzoltók mentették ki a sofőrt.
A Magyarországgal szomszédos Burgenlandban sokfelé elöntötte a víz a pincéket és a boldogasszonyi (Frauenkirchen) baleseti ambulancia egy részét is. Fertőmeggyesen (Mörbisch) és Szentmargitbányán (St. Margarethen) egy-egy szabadtéri előadást kellett félbeszakítani a vihar miatt. (MTI-Bécs)

Veszélyes gázfelhő alakult ki a királyszentistváni tűz helyszíne fölött
Többórás munkával csütörtök estére eloltották ugyan a Királyszentistván határában lévő hulladékkezelő-telepen keletkezett tüzet, ám a terület fölött éjszakára veszélyes gázokat tartalmazó fekete füstfelhő "állt össze", amelyet végül az éjjeli zápor oszlatott szét - közölte a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője pénteken újságírókkal a helyszínen.
Igen szúrós szagú gázfelhő mozgott a települések fölött, s az a mérések szerint klórt, szén-monoxidot, ammóniát és foszfint tartalmazott - mondta Lauer János tűzoltó ezredes, rámutatva: a felhő körülbelül egy kilométer hosszú és ugyanilyen szélességű lehetett, s mintegy 200-250 méternyi magasságban volt.
Közlése szerint a Királyszentistván és Balatonfűzfő határán lévő hulladékkezelő-telepen szerves oldószereket, festékmaradványokat és iszapot tartalmazó 200 literes fém- és műanyag hordókat tároltak - több százat -, s azok szinte felrobbantak a rendkívüli hőségben.
Az ezredes elmondta: éjszaka helikopterrel "mentek fel" a gázfelhőhöz, mérték annak összetételét, s éjfélkor volt egy olyan időszak, amikor azt is fontolóra vették, hogy elrendelik a lakosság kötelező "elzárkóztatását".
Felkészültek arra is, hogy egy-két helikopterrel vizet visznek fel és vízpermettel szórják meg a gázfelhőt és a környező területeket - öt település kerülhetett volna veszélybe -, hogy "kicsapassák" a felhőből és közömbösítsék a mérges gázokat, vegyi anyagokat - tette hozzá Lauer János.
A védekezőknek azonban éjjel 2 órakor váratlan segítségük érkezett, mégpedig egy kiadós, félórán át tartó zápor, s az "megoldotta" a helyzetet, "elvégezte helyettük" a feladatot - jegyezte meg a parancsnok.
A záport követően az egyre kedvezőbb mérési adatok is azt mutatták, hogy teljesen elhárult a veszély, a lakosok és az üdülők egyértelműen biztonságban vannak - mutatott rá az igazgató.
Lasztovicza Jenő (Fidesz), a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, a megyei védelmi bizottság vezetője is azt hangsúlyozta, hogy a lakosok és a balatoni üdülőnépesség nincs veszélyben, szerinte "teljesen kockázatmentes" a nyaralás Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya és Balatonalmádi térségében.
Utalt arra, hogy a nagy kiterjedésű és veszélyes vegyi anyagokat is érintő tűz csütörtöki oltásában 15 járműfecskendő és 70 tűzoltó vett részt, jelen volt három mentőautó, egy mentőhelikopter, illetve Budapestről érkezett 30, gázálarcokkal felszerelt rendőr is.
A megyei védelmi bizottság elnöke elmondta: egész éjszaka jelen volt öt környező település polgármesterével együtt a helyszínen, miként a katasztrófavédelem vezetői és munkatársai is ügyeletet tartottak a telepen, s csak akkor lehetett végképp megnyugodni, amikor a zápor szétverte a gázfelhőt. Hangsúlyozta: az újabb mérési adatok pedig egyre jobbak voltak, egyre alacsonyabb gázkoncentrációt mutattak.
Éjszaka a tűz helyszínén - a balatonfűzfői Hulladékégető Kft. telephelyén - ott volt még egy járműfecskendő tűzoltókkal, három munkagép is a kezelőkkel, a speciális mérőkocsi pedig óránként vizsgálta a levegő gázszennyezettségét.
Kovács István alezredes, a balatonfűzfői hivatásos tűzoltóság parancsnoka elmondta: csupán feltételezés az, hogy a rendkívüli hőség okozta a vegyi anyagokat tartalmazó, több száz hordó berobbanását. A vizsgálat során derítik ki, pontosan mi történt, egyelőre még azt is keresik, hogy hol, melyik ponton keletkezhetett a tűzfészek. A károk felmérése is tart még - tette hozzá. (MTI- Királyszentistván)

Afrikai árammal világíthat Európa 2015-től
A vártnál gyorsabban halad a Desertec elnevezésű kezdeményezés, amelynek célja, hogy Észak-Afrikában termelt áram fedezze az európai szükséglet 15 százalékát.
A projekt vezetője szerint öt éven belül el lehet kezdeni a környezetbarát módszerekkel termelt "sivatagi áram" betáplálását az európai hálózatba.
Ernst Rauch, a kezdeményezést életre hívó Münich Re viszontbiztosító klímaváltozási kutatócsoportjának vezetője egy csütörtöki lapinterjúban elmondta: a térségben kezdett tárgyalások a vártnál gyorsabban haladnak. A projekttársaság a marokkói, az algériai és a tunéziai kormánnyal is előrehaladott megbeszéléseket folytat. Ha minden jól alakul, akkor 2013-ban nekiláthatnak az első erőműpark építésének, 2015 végén pedig megindulhat az áramszállítás Európa felé - mondta Rauch a Süddeutsche Zeitung című lapnak.
A Desertec Industrial Initiative (DII) az eddigi legnagyobb szabású úgynevezett zöldáram - vagyis megújuló forrásból termelt áram - projekt a világon. A 17 társaság - köztük olyan óriáscégek, mint az E.On és a Siemens - által alapított konzorcium mintegy 400 milliárd eurót kíván bevonni a fejlesztésbe azzal a céllal, hogy az évszázad közepén 15 százalék legyen a napenergiával és egyéb környezetbarát technológiával előállított észak-afrikai áram aránya az európai felhasználásban.
A legnagyobb akadály az európai jogi szabályozás, áramot ugyan nagyobb nehézség nélkül lehet szállítani Afrikából az Európai Unióba, ott azonban szinte lehetetlen értékesíteni. "A törvények az országhatárokon belüli zöldáram-termelést támogatják. Ezen változtatni kell" - mondta Ernst Rauch a müncheni lapnak.
A DII 17 alapítója közül 7 németországi cég, de van köztük például spanyol és algériai is. Rauch elmondta: további nyolc tagot terveznek felvenni, és még inkább nemzetközivé kívánják tenni a vállalkozást.
A múlt héten a Desertec egy másik vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezés első konkrét eredménye egy erőműpark lesz a marokkói sivatagban. A létesítmény szél- és napenergiával termel majd áramot, kapacitása pedig 500 és 1.000 megawatt között lesz, ami nagyjából egy széntüzelésű erőmű teljesítményének felel meg. (MTI/APA/dpa- München)

Hőség - Szombatig még biztosan marad a kánikula, az ÁNTSZ ellenőrzi a vízminőséget - ÖSSZEFOGLALÓ
A tartós hőség miatt csütörtökre és péntekre az ország egészére piros figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) pedig folyamatosan ellenőrzi a vízminőséget; az áramfelhasználás a 2007-es csúcs közelében van.
A legmagasabb fokozatú figyelmeztető jelzés várhatóan még szombaton is érvényben marad.
Csütörtökön a közép- és dél-dunántúli régióra - a várható viharokra tekintettel riasztást adtak ki. Ott a felhőszakadást néhol viharos erejű szél, valamint nagyobb méretű jég is kísérheti. A levegő magas nedvességtartalma miatt abban a térségben, ahol zivatar alakul ki, akár 50 millimétert meghaladó mennyiségű csapadékra is számítani lehet.
A hőség miatt az ország keleti részére várhatóan még vasárnapra is kiadnak narancssárga figyelmeztetést. Ekkor keleten még 32-34 fok körüli, a Dunántúlon viszont már csak 28 fok körüli maximumhőmérséklet várható.
A vasárnap észak-nyugat felől érkező hidegfront hatása még mindig bizonytalan. A mostani előrejelzések szerint egy-két napos felfrissülés követi, a jövő hét közepén viszont újabb felmelegedés várható, 32 fok körüli maximumértékekkel.
Paller Judit országos tiszti főorvos a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón közölte, a hőség miatt folyamatosan ellenőrzi a vízminőséget ÁNTSZ, ez mind a vezetékes hálózatra, mind pedig a strandokra és a kijelölt fürdőhelyekre vonatkozik.
Nagy Anna kormányszóvivő a Fővárosi Vízművek sátra alatt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a hőség miatt könnyített ruházatban dolgozhatnak a minisztériumokban a munkatársak. Ez azt jelenti, hogy a nők számára nem kötelező a harisnya, a szoknya pedig rövidebb is lehet, s a férfiak esetében eltekintenek a nyakkendő és a zakó viselésétől.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy kánikulában nagymértékben megugrik a halálozás, és az idősekre jobban kell figyelni. Fel kell hívni külön a figyelmüket, hogy hűtsék magukat és fogyasszanak több folyadékot.
A Mávinform azt közölte az MTI-vel, hogy több vasúti vonalon rendeltek el sebességkorlátozást a nagy hőség miatt csütörtök délelőtt.
Jelenleg a Budapest-Hatvan vasútvonal Gödöllő és Aszód közötti szakaszán, a Budapest-Kunszentmiklós-Tass vonal teljes szakaszán, a Debrecen-Nyírábrány, valamint a Nyíregyháza-Nyírbátor-Mátészalka vonal több szakaszán van érvényben sebességkorlátozás. Ezeken a vonalakon húsz percet is késhetnek a vonatok.
A Mávinform közleménye szerint a vasúttársaság szakemberei folyamatosan ellenőrzik a sínek hőmérsékletét. Ha a nap folyamán a 45 Celsius-fokot vagy ennél melegebbet mérnek, a MÁV a biztonságos vasúti közlekedés érdekében további sebességkorlátozásokat vezet be.
Petkov Orsolya, a Mavir munkatársa azt közölte: csütörtökön 6.295 megawatt terheléssel megközelítette a 2007 nyarán mért 6.320 megawatt csúcsot az áramfogyasztás. A rendkívüli meleg miatt használt klímaberendezések növelik elsősorban az áramfelhasználást, de még mindig van elegendő, mintegy 2.000 megawatt tartalék - fűzte hozzá.
A Mavir közlése szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a kánikulai napokon 26 fokos napi átlaghőmérséklet fölött minden további 1 fok emelkedés 60-100 megawatt terhelésnövekedést jelent a villamos energia rendszerben.
A hőség hatása az ásványvíz piacon még nem érezhető, de a gyártók felkészültek a növekvő kereslet kielégítésére - mondták az MTI által megkérdezett piaci szereplők és szakértők. (MTI-Budapest)

Tetőznek a folyók, a tavak, a víztárózók Kínában
Csordultig telt három víztározó a kelet-kínai Csianghszi (Jiangxi) tartományban, több mint tízezer ember kényszerült átmeneti szállásokra, délnyugaton egy kisvárosban több tucat ház és lakói váltak földcsuszamlások áldozatává, többségüket még keresik.
Pojang (Poyang) megyében intézkedtek a tározók vízszintjének azonnali csökkentéséről, miközben Csianghszi tartomány meteorológiai intézete a csapadék-előrejelzések alapján kiadta a legmagasabb szintű - piros fokozatú - vészjelzést.
Közép és Kelet-Kína más részeiről is a tavaknak és a Jangce folyó mellékágainak tetőzéséről érkeztek jelentések. Anhuj (Anhui) tartományban szerdán berobbantottak egy már megrepedt gátat, hogy megóvják a környező falvakat a víz pusztításától. A heves esőzések egyre több gondot jelentenek a nyugati országrészben is.
A délnyugat-kínai Jünnan (Yunnan) tartományban szerdán tovább keresték a Hsziaoho (Xiaohe) járás Csaotung (Zhaotong) faluját ért keddi földcsuszamlás által lerombolt házak elsodort lakóit. Eddig 13 holttestet találtak meg, további 32 embernek, köztük egy négyéves gyermeknek még nem akadtak a nyomára. A településen - amelyet 70 éve nem ért ilyen kár - tizenöt házat söpört el a leomló föld, és legkevesebb ötvenben keletkeztek károk. A helyiek elmondása szerint egy kétszintes téglaépületet tíz méterrel tolt arrébb a víz, öt lakójából hármat most sem találnak.
A Jünnannal szomszédos Szecsuan (Sichuan) tartományban két keddi földcsuszamlás legkevesebb 14 ember halálát okozta. Csak júliusban Kína tíz tartományában közel egymillió embert kellett a lakóhelyéről elköltöztetni. A szokatlanul heves esőzések miatt itt is rendkívülinek ítélt időjárás következtében ebben a hónapban már 107-en vesztették életüket, 59 embert tartanak eltűntként nyilván. (MTI-Peking)

Hőség - Athénben a hőség mellett a légszennyezettség szintje is magas
A görög környezetvédelmi minisztérium szerdán felszólította az athéni autósokat, hogy a nagy hőség okozta magas légszennyezettség miatt hagyják otthon járműveiket.
A görög fővárosban a hőmérséklet szerdán várhatóan eléri a 37 Celsius-fokot, és csütörtökön is folytatódik a kánikula, amelynek következtében fokozódik a szennyező anyagok, főleg az ózon koncentrációja, amely az utóbbi napokban rekordokat döntött - áll a tárca közleményében.
A minisztérium kéri a főváros lakosait, hogy autó helyett a tömegközlekedési járműveket vegyék igénybe, és csak az éjszaka leszállta után tankoljanak a túltöltés elkerülése érdekében.
A tárca felszólította a szénhidrogéneket kibocsátó cégeket is, hogy lehetőség szerint korlátozzák a termelést. (MTI/AFP- Athén)

Megtelt víztározó veszélyeztet egy kínai várost, Délen szakadatlanul esik
Egy kétszázezres északnyugat-kínai várost, Golmudot veszélyezteti a közelében lévő megtelt víztározó 30 millió köbméter vize - közölték hétfőn a Csinghaj (Qinghai) tartományi illetékesek.
A csinghaji katasztrófavédelem központjának tájékoztatása szerint az új - 250 méter hosszú, 12 méter széles és 9 méter mély - csatorna kialakítása már a végéhez közeledik, a munkára mozgósították a fegyveres testületekben szolgálókat. A csatorna a már két meglévővel együtt 400 köbméter víz másodpercenkénti elvezetését teszi lehetővé. A tározóban jelenleg 30 millió köbméter van, ami meghaladja a veszélyes szintet.
Amennyiben a szükséges 50 millió köbméter követ sikerül időben a helyszínre szállítani, a vízelvezető csatornán már kedden megkezdhetik a víz leengedését. A Vencsuan (Wenquan) víztározó közeléből kilencezer embert hétfőre már biztonságos helyre költöztettek.
Szakemberek szerint, ha a víztározó megrepedne, elöntené Golmudot, egyes részei négy méter magasan kerülnének víz alá. A város áramhálózata és vízerőművei ugyancsak veszélyben vannak; a víztározótól 40 kilométerre húzódó Csinghaj-Tibet vasútvonalat baj esetén szintén elérné a víz.
Előrejelzések szerint szerdáig további csapadék várható elsősorban Dél-Kínában, ahol csak júliusban az esőzések miatt már legkevesebb ötven ember meghalt, 15-öt eltűntként tartanak nyilván. A térségben utak, hidak váltak járhatatlanná, termőterületek kerültek víz alá, házak dőltek romba. Tizenhat tartomány autópályáin leállt a forgalom, másutt szünetel a vonatközlekedés. Gujcsou (Guizhou) tartományban például több szomszédos falu egyméteres vízben áll, innen 7500 embert költöztettek el. Az idei esőzéseknek, áradásoknak, földcsuszamlásoknak és sárlavináknak már több mint 260 halottja van Kínában. (MTI-Peking)

Aligátor harapta le egy férfi kezét Floridában
Egy aligátor leharapta egy férfi kezét vasárnap, amikor egy floridai csatornában úszkált a barátaival - jelentették helyi vadőrök.
A floridai hal- és vadvédelmi bizottság szóvivője, Gabriella Ferrarro közölte: a 18 éves áldozat, Timothy Delano jelenleg kórházban fekszik. A vadőröknek sikerült megfogniuk az aligátort és visszaszerezni a gyomrából a leharapott kezet, amit így lehetséges, hogy vissza tudnak majd varrni az orvosok.
A szóvivő azt is elmondta, hogy az áldozatot vasárnap reggel fél 10 körül támadta meg a ragadozó, amikor a barátaival egy csatornában úszkált. A támadás után a barátai partra úsztak Delanóval, és gyorsan a legközelebbi benzinkúthoz hajtottak, hogy riasszák a mentőket. Az áldozatot helikopterrel szállították kórházba. (MTI/AP-Naples)

Természetvédők: tiltsák be a cianidos technológiát az aranybányászatban
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az elektronikai hulladékok feldolgozása megfelelő alternatívát jelenthetne az arany kinyerésére a természetet is károsító cianidos technológiával szemben, amelyet álláspontjuk szerint be kell tiltani.
A természetvédők csütörtökön arra reagáltak, hogy június végén jelent meg az a hivatalos állásfoglalás, amely szerint az Európai Bizottság és a környezetvédelmi biztos elutasította a cianidos technológia betiltását, mert álláspontjuk szerint sem a környezetvédelmi, sem az egészségügyi aggályok nem eléggé megalapozottak. "A Magyar Természetvédők Szövetsége aggodalommal fogadja a Bizottság álláspontját" - olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
Az MTVSZ hangsúlyozza: a bizottság és az illetékes biztos annak ellenére nem áll ki a cianidos technológia betiltása mellett, hogy az Európai Parlament 2010. május 5-én már döntött arról, hogy a Bizottságnak 2011 végéig meg kell alkotnia a cianidos technológia uniós betiltásáról szóló törvényt.
Az arany bányászatakor a legolcsóbb, ugyanakkor egyben a legveszélyesebb módszer a cianidos technológia, amelynek káros hatásait Magyarország is megtapasztalta, "amikor 2000-ben a nagybányai cián- és nehézfém-szennyezés eredményeképpen 1.200 tonna hal pusztult el, illetve turisztikai katasztrófahelyzet alakult ki". A cianidos technológia 2010. január elsejétől tiltott Magyarországon.
Az MTVSZ szerint 2011-es magyar EU elnökség jó lehetőséget ad a téma napirendre vételére és megvitatására. (MTI-Budapest)

Génmódosítás-mentes Magyarországért és földügyben lobbiznak a kormánynál a zöldek
Ötven zöld szervezet szakmai ajánlásokat készített a kormányzatnak a környezet- és természetvédelem területén - derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján megtalálható dokumentumból.
A zöldek ajánlásukban külön foglalkoznak agrár- és vidékfejlesztési kérdésekkel, valamint a föld- és területhasználattal. Úgy vélik, a szabályozásnak újra kell teremtenie a környezet- és természetvédelem, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés hagyományos összhangját.
Szerintük a mezőgazdaságba juttatott közösségi támogatások kiemelt célja az egészséges élelmiszer, az életképes vidék, a tiszta víz és levegő, a biodiverzitás védelme és az egészséges ökoszisztémák megőrzése kell legyen.
A birtokrendezés és a földbirtoklás szabályai a helyi közösségeket és a közcélokat kell, hogy szolgálják, az ésszerűség és méltányosság elvei mentén, például közbirtokosság korszerű formáinak kialakításával. Együttműködésre van szükség a földhasználókkal, -tulajdonosokkal a természetkímélő legjobb gyakorlat alkalmazásának mentén, s meg kell őrizni Magyarország mentességét a genetikailag módosított szervezetektől - hangsúlyozzák.
A szervezetek szerint moratóriumot kell felállítani a zöldfelületek beépíthetőségére vonatkozóan, országos és települési szinteken egyaránt, valamint a jelenleg intenzíven használt területek nagyságát fokozatosan csökkenteni kell a fenntartható módon használt területek javára.
Javasolják egy hatástanulmány elkészítését, amely az ország valamennyi térségére vonatkozóan kimutatja az optimálisan szükséges földterületi arányt a mezőgazdasági kultúra, az ágazatban való foglalkoztatottság és a népesség élelmiszer ellátásának fenntarthatósága, s az erdőállomány kívánatos növelése szempontjából.
Javasolják még a földvédelmi járulék olyan mértékű megállapítását, amely a föld valódi értékét kifejezi, ezzel összefüggésben a jogszabályi rendszer és végrehajtási rendeletek megfelelő átdolgozását.
Segíteni kell a helyi közösségeket az önellátásban és önrendelkezésben, ehhez az intézmény- és támogatási rendszer összehangolására, a döntések helyi, regionális szinten tartására és az érintettek aktív bevonására van szükség - vélik a zöldek. (MTI-Budapest)

Olajkatasztrófa - a szennyezés elért minden öböl menti amerikai államot
Az olajszennyezés már elérte mind az öt mexikói-öbölbeli amerikai szövetségi államot; kátránydarabokat mosott partra a víz Texasban is - jelentette kedden az ABC News hírtelevízió.
Elképzelhető, hogy a kátrányrögök egy hajóra ragadva jutottak el a legnyugatibb öböl menti államig, és nem a természetes áramlatok sodorták el odáig - mondta el a parti őrség egy tisztviselője.
A Texasban talált kátránymennyiség elenyésző ahhoz a szennyezéshez képest, amely eddig beborította Louisiana, Mississippi, Alabama és Florida állam egyes partszakaszait abban a katasztrófában, amelyet egy olajfúró platform két és fél hónappal ezelőtti felrobbanása váltott ki.
Nagyjából öt gallon (18 liter) kátrányt - a legnagyobb darabok pingponglabda nagyságúak voltak - gyűjtöttek össze a hét végén a Bolivar-félszigeten, a Houston közelében fekvő Galveston üdülővárostól északkeletre; bebizonyosodott, hogy a mélytengeri olajszivárgásból származik. A partmenti vizek tisztának látszanak, a hatóságok reménykednek, hogy csak kivételes esetről van szó, és jelentős olajszennyezés nem fogja elérni a texasi partokat.
A legnyugatibb és legkeletibb szennyeződés, a texasi kátránydarabok és a floridai olajszennyezés között 885 kilométer a távolság. A Deepwater Horizon nevű fúrótorony április 20-án robbant fel, két nap múlva elsüllyedt, és az első partmenti szennyezés április 29-én történt a Mississippi folyó torkolata közelében. A legsúlyosabb szennyeződés Louisiana államot éri, ahol napról napra egyre mélyebbre hatol - a dagály után visszaáramló - olaj a szárazföld belseje felé.
A folytatódó viharos időjárás miatt sok helyen továbbra is szüneteltetik a tengerfelszíni olajszennyezés eltakarítását, a fölöző hajók nagy része a kikötőkben vesztegel. A tisztító hajók eddig összesen 23,5 millió gallon (89 millió liter) olajos vizet fölöztek le az öbölben.

Kettes fokozatúvá erősödött az Alex hurrikán - FRISSÍTETT-2 (új: részletek)
Tovább erősödött és elérte a szárazföldet, Mexikó északkeleti részét az Alex hurrikán csütörtökre virradóra - közölte az amerikai hurrikánmegfigyelő központ.
A miami székhelyű központ közép-európai idő szerint reggeli 4 óra tájban jelentette be, hogy az Alex 170 kilométer/órás szelek kíséretében a Tamaulipas szövetségi állambeli La Pesca várostól mintegy 60 kilométernyire lecsapott a szárazföldre.
A hurrikánt heves esőzések kísérik, a tenger erősen hullámzik - jelentette a mexikói meteorológiai szolgálat (SMN).
A miami hurrikánmegfigyelő központ néhány órával korábban közölte, hogy az Alex hurrikán az ötfokozatú Saffir-Simpson skála szerinti 2-es fokozatúra erősödött csütörtökre virradóra, és az idei atlanti-óceáni hurrikánszezon első hurrikánjában a szelek sebessége akkor megközelítette a 155 kilométer/órát.
Mexikó északkeleti részén, az Atlanti-óceán partján több mint négyezer lakost költöztettek ki elővigyázatosságból a szélvihar miatt többek között Matamoros városból. La Carbonera halászfalu teljes lakosságát evakuálták.
Az Alexnak a héten már volt egy halálos áldozata Oaxaca dél-mexikói szövetségi államban: egy 23 éves nőre rádőlt egy átázott fal.
Az Alex elkerülte a Mexikói-öbölben lévő olajfoltot, de a hurrikán által felkorbácsolt hullámok újabb olajszennyezést sodortak a partokra, és a tisztítóhajók kénytelenek voltak felfüggeszteni a munkát.
Barack Obama elnök a szélvihar miatt kedden szükségállapotot hirdetett ki Texas szövetségi államban. (MTI/Reuters/AFP-Miami)

Tavaly nem nőtt a fosszilis energiahordozókból származó globális szén-dioxid-kibocsátás
A fosszilis energiahordozó elégetésével összefüggő szén-dioxid-kibocsátás globálisan nem emelkedett tavaly, első alkalommal 1992 óta - írja a holland Environment Assessment Agency jelentése.
Tavaly a gazdasági válsággal összefüggésben csökkent az iparosodott világ ipari termelése, de az ennek köszönhető visszaesést a szén-dioxid-kibocsátásban ellentételezte a kínai és az indiai növekedéssel együttjáró magasabb környezetkárosító gázkibocsátás.
A holland állami környezetvédelmi kutatóintézet adatai azonban nem tartalmazzák az erdőterületek zsugorodásából származó alacsonyabb szén-dioxid-megkötés, valamint az erdőégetések és a biomassza komposztálás kibocsátását, ami összességében a globális szén-dioxid kibocsátás 20 százalékáért tehető felelőssé.
A holland intézet számolt be 2006-ban elsőként arról, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátásban már megelőzte az Egyesült Államokat.
Az intézet a BP olajvállalat és az IEA Nemzetközi Energia Ügynökség által szolgáltatott, valamint az EU-Bizottság kutatóközpontja, a Joint Research Center által az EDGAR projekt keretében a cement-, acél- és más ipari ágazatokból begyűjtött adatok felhasználásával állítja össze évi rendszerességgel kiadott jelentését.
A globális szén-dioxid-kibocsátás 31,3 milliárd tonnát tett ki, 40 százalékkal haladta meg az 1990-est.
A vezető iparosodott országok kibocsátása 7 százalékkal, 800 millió tonnával csökkent tavaly, de ezt ellentételezte Kína 9 százalékos és India 6 százalékos kibocsátás-növekedése.
Kína több mint megduplázta szén-dioxid-kibocsátását 2000 óta, és elérte az évi 8,1 milliárd tonnát még azzal együtt is, hogy az elmúlt öt év alatt évente megduplázta szél- és napenergia-termelő kapacitását.
India kibocsátása 50 százalékkal növekedett 2000 óta, és már megelőzte Oroszországot is, mint a világ ötödik legnagyobb légkörszennyezője.
A legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó Kína, de az Egyesült Államok egy főre jutó kibocsátása háromszorosa a kínainak. (MTI/AP-Amszterdam)

OS - Július 1-től szigorodtak az állattartás szabályai
Tilos a gömbakvárium a halaknak, de hosszabb lánc kell a kutyáknak - Az Orpheus Állatvédő Egyesület állatokkal foglalkozó szakemberei örömmel fogadják a szigorodó rendeletet.
Március 1-én lépett életbe a 41/2010. (II. 26.) számú kormányrendelet, amely a házi kedvencekkel való bánásmódot szabályozza, és egyebek mellett az akvaristák, valamint a kutyatulajdonosok számára ír elő új szabályokat - derül ki a Magyar Közlöny 27. számából. A rendelet több pontja 2010. július 1-től hatályos. Az állatok jobb életkörülményeinek biztosítására irányuló rendelkezés - amelynek betartását a helyi jegyző bármikor ellenőrizheti - egyik újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban való tartását. A rendelkezés szerint a madarakat sem lehet már kör alakú kalitkában tartani. Az indoklás szerint ugyanis a gömbformák veszélyeztetik az állatok testi épségét. A rendelet értelmében tilos állatkereskedésekben majomfélékkel kereskedni. A kutyatartást is szigorították, csak azonosító chippel ellátott ebeket lehet eladni. A kutyákat tartósan tilos tíz négyzetméternél kisebb területen vagy négy méternél rövidebb láncra kötve tartani. Egy kennelben több kutyát tartva pedig ebenként minimum hat négyzetméteres életteret kötelező biztosítani számukra. Kutyát közterületen - a kutyafuttatók kivételével - csak pórázon szabad sétáltatni és csak olyan személynek, aki képes a kutyát irányítani. Szájkosarat viszont az utcán nem kötelező négylábú társakra tenni, csak ha agresszívek. Különböző fajhoz tartozó állatok csak úgy tarthatók együtt, ha ez egyik állat testi épségét sem veszélyezteti, és idegi megterhelést sem okoz nekik. Agresszív állatokat pedig egyszerűen tilos bármilyen más állattal együtt tartani. Az állatok étrendjét és tartási körülményeit egyébként is úgy kell kialakítani, hogy azok a leginkább emlékeztessenek természetes életmódjukra. A kereskedők "kezelési útmutatót - használati utasítást" kötelesek továbbá adni valamennyi házi kedvencként tartott állathoz. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek / szaporítanak, mint amennyire a felelős állattartók igényt tartanának. Sok állatot profitcélból, az állatok igényeinek figyelembevétele nélkül tartanak, sok a feketéző is. Fontos lenne a lakosság körében a környezettudatosabb állatkezelés, és a felelős állattartás elterjesztése. Az állatvédők munkájukkal a mindenkinek jobb környezet kialakításán fáradoznak. (OS- Budapest)
További információk: www.zug.hu Telefon: 06/20/99-59-409
Kiadó: Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület

Árvíz - Nem javul a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó vízének minősége
Továbbra sem javul a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó vízének minősége; mindkét folyón harmadfokú a vízminőségi készültség - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint, bár folyamatosan emelnek be frissítő vizet a Hármas-Körösbe és a főcsatornába, a vízminőség tekintetében lényegi változás nem történt.
A két szakaszon, vagyis a Hármas-Körösön Szelevény és Mezőtúr, valamint a Hortobágy-Berettyón Csudaballa és Ecsegfalva között halászati és horgászati tilalom is érvényben van. (MTI-Békéscsaba)

Aszfaltolvasztó hőség és további felmelegedés Moszkvában
Az orosz fővárosban pénteken immár sokadik napja aszfaltolvasztó hőség tombol, s a hét végére további melegedést, plusz 36 Celsius-fokot ígérnek a meteorológusok.
Előrejelzésük annyi könnyítést jósol, hogy a kánikulát könnyebben elviselhetővé teszi majd a levegő szokatlanul csekély - 30-35 százalékos - páratartalma és a stabil légnyomás.
Moszkvától délre a hőmérő higanyszála a hétvégén várhatóan egészen 39 fokig felmegy, csak keddtől várható enyhülés a fővárosban és az egész Központi Szövetségi Körzetben, de akkor is 26-27 fok körül lesz majd a nappali hőmérséklet.
A hőség napok óta több évtizedes rekordokat dönt, mégpedig egyszerre 6-10 Cesius-fokokkal.
Június elején egyszer már volt néhány napig 30 fok körüli hőmérséklet Moszkvában, de aztán - nyáridőben - plusz 10 Celsius-fokra esett több napra.
Roman Vildfand, az Orosz meteorológiai Intézet igazgatója a minap elmondta: Moszkvában az elmúlt tíz évben egyre melegebbé váltak a telek, s a felmelegedés gyorsabban megy végbe mint a világ egészén, de mindez csak a telekre vonatkozik. Az elmúlt 20-25 évben a téli felmelegedés itt elérte a 2 Celsius-fokot, míg a világon átlagosan 0,7-0,8 fok emelkedést mértek.
A nyári hőmérséklet Moszkvában alig emelkedett ugyanezen idő alatt. Az esőzések viszont hevesebbé váltak, és gyakrabban mutatkozik aszály, vagy nagy csapadék, miközben az átlag szinte változatlan.
A Vedomosztyi című lap pénteken ismertette a regionális fejlesztési minisztérium Európa Tanács számára készült tanulmányát, amely szerint a felmelegedés az oroszországi régiókban szinte mindenütt érezhető hatással van a társadalomra és a gazdaságra. Az északi területeken, amelyek az ország 60 százalékát teszik ki, visszahúzódóban van az örök fagy, ami változásokat hoz a talaj keménységében és ezzel károkat okoz az infrastruktúrában: egyebek között a földgáz- és kőolaj-vezetékek túlnyomó része ilyen területeken halad át. A nyugat-szibériai vezetékeken évente bekövetkező mintegy 35 ezer baleset jó 20 százalékát éppen a talaj olvadása okozza.
Ezzel egyidejűleg az ország területének mintegy 20 százalékán - főleg a gabonatermelő vidékeken - csökken a csapadék mennyisége. Közben fokozódik az erdőtüzek veszélye is. A kutatások szerint 1 Celsius-foknyi felmelegedés 12-16 százalékkal növeli a leégő erdőterületet. (MTI-Moszkva)

OTS - Budapesten is kiköt a Dunatekercs - A Duna menti szolidaritásra hívja fel a figyelmet a hosszú vászon útja
Június utolsó hétvégéjén Budapestre érkezik a Dunatekercs a Nemzetközi Duna Nap alkalmából. Különböző nemzetiségű művészek 10 országon át mintegy 3000 km-t megtéve eveznek le a Dunán a Fekete-tengerig a hosszú vászonnal. A szokatlan utazás elsődleges célja a határon túli eszmecsere, illetve hogy együttműködés alakuljon ki a művészek és művészeti egyesületek között.
Budapesten, a Művészetek Palotája előtti téren festik tovább szombaton és vasárnap 12 órától sötétedésig azt a 35 méter hosszú festővásznat, amely a Duna menti országok festőművészeinek köszönhetően egy népeket összekötő, közös művészeti alkotássá válik. A Dunatekercs budapesti alkotásának megjelenését a Fővárosi Önkormányzat szervezi a Tűzraktér köré csoportosuló fiatal alkotók közreműködésével.
A Nemzetközi Duna Nap célja, hogy felhívja a figyelmet a folyóra, és ezáltal egyfajta dunai szolidaritást alakítson ki. Ezt a napot először 2004. június 29-én ünnepelték a vízgyűjtő országai abból az alkalomból, hogy tíz évvel korábban írták alá a folyó és vízgyűjtője védelmében a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt Szófiában.
A Dunatekercs projektje 2010 tavaszán indult a Duna-forrásnál, Donaueschingenben. Az eseményhez az útvonal több városában kiállítások, akciók és előadások kapcsolódnak, ahol további alkotók csatlakozhatnak az utazáshoz szakaszonként vagy a végállomásig, a romániai Sfintu Georghe-ig, amit várhatóan szeptemberben érnek el. A Dunatekercs útjáról egy blog - www.blog.zeroarts.de - is készült, ahol az utazó művészek rendszeresen tudósítanak az újdonságokról és időpontokról, illetve az érdeklődők figyelemmel kísérhetik az út részleteit, az alkotás folyamatát. (OTS-Budapest)
További információ és sajtókapcsolat: Andor Márió - Studio Metropolitana
Tel.: 0620 935 7190 E-mail: andor@studmet.hu

Árvíz - Súlyosbodik a helyzet Dél-Kínában
Már 200 felett van a halottak száma Dél-Kínában, ahol június közepe óta esik az eső, áradnak a folyók, házak százezrei dőltek romba, emberek millióit kellett elköltöztetni - közölte újabb helyzetjelentésében a kínai média csütörtökön.
Közép- és Dél-Kína tíz tartományában eddig 211 halálos áldozata van a mostoha időjárásnak, 119 embert nyilvánítottak eltűntté. A károsultak száma megközelíti a harminc milliót, közel két és fél millióan kényszerültek átmeneti lakhelyre. Az áradások következtében utak, vasútvonalak váltak járhatatlanná, még a nagyvárosi közlekedés is megbénult, egyes helyeken mellig érő vízben igyekeznek célhoz érni az emberek.
A hírekben szerepelt egy falusi asszony, aki másfél napot töltött családjával, gyerekével és szüleivel házának tetején, amíg ki tudták menteni.
A mentés oroszlánrésze most is a hadsereg katonáira hárul, akik közül egy 21 éves - szolgálat közbeni - haláláról is beszámolt a sajtó. A fiatalember átadta mentőmellényét egy károsultnak, majd amikor csónakjuk elsüllyedt, a vízbe fulladt.
Jelentések szerint több mint 800 ezer ház sérült meg, közülük 215 ezer összeomlott; 1,6 millió hektár termőterület került víz alá. A teljes anyagi kár értékét eddig 6 milliárd 360 millió dollárra teszik.
A polgári ügyek minisztériuma szerdán hármasról kettes fokozatra emelte a készültséget, ami azt jelenti, hogy a tárcának a mentés koordinálására irányító központot kell létrehoznia, és 24 órán belül külön mentőcsoportokat kell kiküldenie az érintett területekre.
A kínai országos meteorológiai központ a következő napokra további heves esőzéseket jelez előre a már így is kritikus helyzetben lévő, katasztrófa sújtotta térségekben. (MTI-Peking)

Árvíz - Továbbra is harmadfokú a vízminőség-védelmi készültség a Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón
Továbbra is harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget tart fenn a Hármas-Körösön és a Hortobágy-Berettyón a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.
A pangó vízállás és az oxigénhiányos víz miatt az érintett igazgatóságok - a debreceni, a szolnoki és a gyulai - összehangolt intézkedéseket végeznek a kárelhárítás érdekében.
A szolnokiak például folyamatosan frissítő vizet emelnek be a Hortobágy-Berettyóba és a Hármas-Körösbe. A tiszántúli felügyelőség vízminőségi laboratóriuma folyamatosan veszi a vízmintákat az érintett folyókból és csatornákból.
A vízügyi igazgatóság munkatársai a vízminőség javítása érdekében a Hortobágy-Berettyó árvízkapui torkolatánál folyamatosan távolítják el a felhalmozódott uszadékot. A Hármas-Körösön kialakult kedvezőtlen vízminőségi helyzetre tekintettel továbbra is szüneteltetik az úgynevezett szivornyás utánpótlást a Szarvas-Békésszentandrás közötti holtágba.
A folyókon az érintett halászati szövetkezetek képviselői folyamatos figyelőszolgálatot tartanak fenn, ugyanakkor az érintett térségben még mindig érvényben van a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által korábban elrendelt halászati és horgászati tilalom. (MTI-Békéscsaba)

A francia kormány térképet készít a veszélyes árterekről
A francia kormány összeállít egy újfajta térképet az árvíz szempontjából "nagyon veszélyes övezetekről", ahol ezentúl tilos lesz az építkezés - jelentette be kedden a francia környezetvédelmi államtitkár.
Chantal Jouanno egy rádióinterjúban elmondta: a térkép 2011-re készül el és jelezni fogja az éghajlatváltozás miatti kockázatokat is.
Az intézkedés előzménye, hogy a délkelet-franciaországi Var megyében a múlt héten 25-en vesztették életüket az özönvízszerű esőzés okozta áradásokban. Nicolas Sarkozy államfő hétfőn a legtöbb kárt elszenvedett Draguignanban kijelentette: "Amíg én vagyok az elnök, többet senki nem fog a veszélyes területeken építkezni ... az állam nevében megtiltunk minden építkezést".
Három hónappal a Nyugat-Európában végigsöprő Xynthia nevű szélvihar után Sarkozy leszögezte, hogy az új szabályozás alól nem lesz semmilyen kivétel. Márciusban ugyanis óriási tiltakozást váltott ki, amikor az árterekre épült több ezer lakóház lebontásáról és a lakók elköltöztetéséről döntött az illetékes hatóság. (A Xynthia legsúlyosabban Franciaországot sújtotta, három hónapja 53-an vesztették életüket az Atlanti-óceán partjainál)
A környezetvédelmi államtitkár tájékoztatása szerint Franciaországban eddig is létezett megelőzési terv, de az alábecsülte a kockázatokat és nem vette figyelembe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó veszélyeket, mint például a felszíni vízlefolyásokat, amelyek növelik az árvizek lehetőségét. Draguignanban ez a jelenség okozta az államtitkár szerint, hogy a vízmennyiség nagyon gyorsan megemelkedett a környékbeli folyókban és patakokban, amelyek az esőzés következtében aztán megáradtak.
A francia kormány illetékes tárcaközi bizottsága a múlt héten Var megyében víz alá került mind a 22 települést természeti katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította, az erről szóló rendelet kedden jelent meg a hivatalos közlönyben. Ennek értelmében a károsultaknak a biztosítók sürgősséggel megkezdhetik a természeti katasztrófa okozta károkért járó kártérítések kifizetését. (MTI-Párizs)

Több mint egy tonna haltetemet emeltek ki a Hortobágy-Berettyóból
A debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították azt az több mint egy tonnányi haltetemet, amelyet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága munkatársai gyűjtöttek össze a Hortobágy-Berettyón közölte a szervezet természetvédelmi őrszolgálat-vezetője kedden az MTI-vel.
Kapocsi István elmondta: a nemzeti park az érintett vízterület mintegy 60 kilométerének hasznosítója. A szervezet munkatársai az elmúlt napokban erről a szakaszról gyűjtötték össze a veszélyes hulladéknak minősülő haltetemeket.
A Hortobágy-Berettyóból kiemelt, elpusztult nagy mennyiségű süllő, keszegféle, ponty, amur és busa és konténerbe került, a tetemeket az előírásoknak megfelelően a debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították tette hozzá.
A kár az elsődleges becslések alapján milliós nagyságrendű közölte a szakember, hozzátéve: kisebb halpusztulás évről-évre előfordul a folyón.
A mostani jelenség hátterében természetes biológiai folyamatok és valamiféle egyéb szennyezés együttes hatásai egyaránt állhatnak - mondta. Pontos választ a kérdésre várhatóan a debreceni székhelyű Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közelmúltban indult vizsgálata ad fogalmazott Kapocsi István.
Megemlítette, hogy a rendelkezésükre bocsátott mérési adatok alapján az adott időszakban a víz foszfátszintje magasabb, míg oldottoxigén-tartalma jóval alacsonyabb volt a normálisnál. Az előbbi szerves szennyezőanyag jelenlétére is utalhat, bár ez esetben néhány egyéb összetevőből is látványosan többet kellett volna mutatniuk az ellenőrzött mintáknak - vélte. A folyó oxigénszintje viszont a kánikulai napok beköszöntével drasztikusan csökkent, itt tehát egyértelműbbek az összefüggések hangsúlyozta.
Az oxigénszint csökkenésének okairól szólva az őrszolgálat- vezető kifejtette: az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül jelentős mennyiségű belvíz érkezett a Hortobágy-Berettyóba. Emellett a folyó elöntött ártereinek víz alatt rothadó dús vegetációja is indokolja a rossz vízminőséget, amely egyébként mostanában a Tiszára és a Nyugati-főcsatornára is jellemző - tette hozzá.
A helyzet az újabb hideghullám érkezése óta számottevően javult hangsúlyozta Kapocsi István. A másfél hete kezdődött, de tömeges méretben mindössze három napig tartó halpusztulás múlt péntek óta már nem észlelhető a folyón. Félő azonban, hogy ha tartósan melegebbre fordul az idő, folyamatos vízfrissítés nélkül, illetve ha a nyaranta eddig megszokottnál nem lesz magasabb a vízszint, újra veszélybe kerül a Hortobágy-Berettyó halállománya húzta alá.
Kedden a Jobbik felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgáltassa ki a Hortobágy-Berettyón történt halpusztulás okait. Kepli Lajos (Jobbik), a parlament fenntartható fejlődés bizottsága ellenőrző albizottságának elnöke úgy véli, a súlyos környezetpusztítás emberi mulasztással indokolható. A politikus szerint valószínűsíthető, hogy egy sertéstelep hígtrágya-tároló medencéjének tartalma került a folyóba, és ez okozta a halállomány szinte teljes kipusztulását. (MTI-Szolnok)

A hurrikánszezon első hurrikánja alakult ki a Csendes-óceán felett
Az idei hurrikánszezon első, Celia névre keresztelt hurrikánja alakult ki helyi idő szerint vasárnap nem messze Mexikó partjaitól, a Csendes-óceán keleti részén, de a forgószél nem jelent veszélyt, mivel távolodik a szárazföldtől.
Az amerikai hurrikán-előrejelző központ szerint a Celia közel 600 kilométerre délre tombol Acapulco partjaitól, óránként 120 kilométeres sebességű szelek kíséretében. Az elkövetkező 48 órában az 1-es erősségi fokozatú hurrikán erősödni fog.
A hurrikán óránkénti 11 kilométeres sebességgel nyugatra, a nyílt óceán felé tart. Mivel távolodik a mexikói partoktól, nem jelent veszélyt a szárazföldi területekre, bár miatta nagyobb hullámverés lehet egyes nyugat-mexikói államok partjainál.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) korábban azt jelezte előre, hogy az idén 2005 óta a leghevesebb hurrikánszezon várható az Atlanti-óceán térségében. A hivatalosan június 1-jén kezdődő időszakban 14-23 névvel ellátott vihar fog kialakulni, és közülük 8-14 fog hurrikánná fejlődni. A NOAA szerint 3-7 hurrikán fogja elérni a 3-as erősségi fokozatot, amikor a viharokban már 177 kilométeres óránkénti sebességűnél erősebb szelek kavarognak. Tavaly összesen 9 trópusi vihar keletkezett az Atlanti-óceán felett, és három erősödött hurrikánná.
Félő, hogy a hatalmas viharok károkat okoznak a Mexikói-öbölben az olaj- és gázkitermelő, illetve feldolgozó szektorban. Ez különösen nagy gondokat okozhat a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa miatt, mert megnehezítheti a kárelhárítást. Előfordulhat, hogy a viharok a mélytengeri rétegekből nyersolajat szállítanak majd a szárazföld belseje felé. (MTI/Reuters/AP-Mexikóváros)

Árvíz - Ismét készültség a Dunán
Kedden reggel hat órától ismét elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Dunán, Nagybajcsnál az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság.
A Rába és a Répce szintje Győr környékén emelkedhet meg, ahol az áradó Duna visszaduzzasztja e két folyót, de annyira nem emelkedik meg a vízszint, hogy a folyó ismét elöntené a rakpartot - tudható meg a közleményből, amely szerint Komáromnál és Esztergomnál várhatóan a készültségi szint alatt marad a tetőzés. (MTI-Győr)

Nemzeti parkok boltja nyílik Sopronban
Nemzeti parkok boltja nyílik a napokban Sopron belvárosában, a Tűztorony közelében - közölték a szervezők hétfőn az MTI-vel.
A Fertő Hanság Nemzeti Park igazgatósága az országban egyedülálló, hatvan négyzetméteres boltban legalább félszáz olyan termelő portékáit kínálja majd, aki valamelyik nemzeti parkban vagy annak környékén folytat bio- vagy ökogazdálkodást.
Kárpáti László, a park igazgatója az MTI-nek elmondta: a Fertő-Hanság vidéke például szürkemarha-hússal és -szalámival képviselteti magát, míg más parkok borral, pálinkával, mézzel mutatkoznak be.
Emellett a boltban információ kapható a természetvédelmi programokról, szállásokról, turisztikai lehetőségekről is; az igazgató tájékoztatása szerint az üzlettel - amelyhez Sopron városának támogatásával jutottak- a pénzbevétel mellett az is céljuk, hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljanak az ország nemzeti parkjainak. (MTI-Győr)

Sikert hozhat az év végi klímacsúcs
Az év végi klímavédelmi csúcstalálkozó fejezheti be azt a munkát, amelyet a tavalyi, koppenhágai klímacsúcson nem sikerült elvégezni - véli az ENSZ leköszönő éghajlatvédelmi vezetője.
Yvo de Boer, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtását felügyelő szervezet (UNFCCC) vezetője hétfőn egy bonni konferencián azt mondta: az emberiség jó úton halad afelé, hogy zöld bolygóvá tegye a Földet. A mexikói Cancúnban novemberben kezdődő klímacsúcson minden lehetőség adott ahhoz, hogy a nemzetközi közösség befejezze mindazt, amit a koppenhágai csúcson nem sikerült lezárni. Így bevezethető egy olyan intézkedéscsomag, amely lehetővé teszi, hogy a világ valamennyi országa részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben - mondta Yvo de Boer. Az UNFCCC június végén távozó vezetője hangsúlyozta:a koppenhágai csúcson három jelentős eredményt sikerült elérni. Az első az, hogy a tanácskozáson több mint 120 állam- és kormányfő vett részt, a klímavédelem ügye ezzel a lehető legmagasabb szintre emelkedett. Sikerült előrelépni a klímavédelmi erőfeszítések összehangolását szolgáló intézményrendszerről szóló tárgyalásokon is. Ez a második fontos eredmény, az idei csúcson pedig arra kell koncentrálni, hogy a körvonalazódó elképzelésekből működő rendszer legyen - hangsúlyozta Yvo de Boer. A harmadik nagy eredmény maga a csúcs záródokumentuma, a Koppenhágai Egyezmény, amelyhez 39 fejlődő ország is csatlakozott. A dokumentumot aláíró államok együtt a globális károsanyag-kibocsátás több mint 80 százalékáért felelősek, és az Egyezményben klímavédelmi vállalásokat tettek - mondta. Cancún feladata az, hogy ebből a megállapodásból kialakuljon egy nemzetközi szerződés - mondta Yvo de Boer a német Deutsche Welle közszolgálati műsorszóró társaság éghajlatvédelmi konferenciáján. (MTI-Bonn)

Környezetbarát középiskola 210 millióból Nagykállóban
Energiatakarékos és környezetbarát berendezések beépítésével, 210 millió forintos uniós beruházás keretében újulhatnak meg a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium elavult épületei - közölte Juhász Zoltán, a szabolcsi város polgármestere pénteken az MTI-vel.
A beruházás a 10 ezer lakosú település oktatási intézményében augusztus végéig tart, és a kivitelezés során a környezetbarát energia- és víztakarékossági megoldások, valamint a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételei valósulnak meg - mondta a helyhatósági vezető. A létesítmény energetikai korszerűsítése során a megújuló energiát hasznosító hőszivattyús és a legjobb hatékonysággal rendelkező kondenzációs gázkazánokból álló hibrid fűtési rendszert alakítanak ki.
A polgármester tájékoztatása szerint úgynevezett zöldtetőt alakítanak ki, amely teljes egészében biztosítja az épület hőszigetelését. A korszerűtlen világítótesteket modern, energiatakarékos izzókra, neonokra cserélik, s kiépítenek egy esővízbegyűjtő és -hasznosító rendszert is, melynek segítségével a jövőben a WC-k öblítése részben vagy egészében esővízzel lesz megoldva.
Hozzátette: lecserélik az épületben meglévő vízpazarló csaptelepeket infravezérlésűekre.
Az önkormányzati vezető beszámolt arról is, hogy a projekt részeként 20 százalékkal csökkenteni szeretnék az épületben keletkezett hulladék mennyiségét. "Ezt helyi komposztálással, szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve a szemét csökkenését eredményező intézkedések bevezetésével szeretnénk elérni, így például a büfében műanyag helyett üvegpohárban történő kiszolgálást vezetünk be, illetve megszüntetjük a PET-palackos üdítők árusítását" - közölte. A projekt részeként energiatanúsítványt is kap az épület.
Juhász Zoltán szerint a 210 millió forintba kerülő beruházással - melynek 95 százalékát KEOP-pályázaton nyerte a város - a jelenlegi energiafogyasztás felét tudják majd megspórolni, ez éves szinten 15-20 millió forint megtakarítást jelent az önkormányzat számára. (MTI-Nyíregyháza)

Árvíz - Mindenhol megszűnt a rendkívüli készültség az országban
Mindenhol megszűnt a rendkívüli árvízvédelmi készültség az országban, a tiszai tetőzést leszámítva valamennyi folyó apad - közölte a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatósághoz tartozó Országos Műszaki Irányító Törzs pénteken az MTI-vel.
A Felső-Tisza, a Körösök és a Maros vízgyűjtőjére a hétvégére 20-30 milliméter csapadékot jeleznek előre, ami újabb kisebb árhullámokat indíthat el a már telt medrekben. A magyarországi folyók fővédvonalain 1656 kilométer hosszon van védelmi készültség (harmadfokú 802, másodfokú 372, elsőfokú 482 kilométer védvonalon).
A Közép-Tiszán minden idők második legnagyobb terhelése éri a védvonalakat. A gátak változatlanul jól bírják a rendkívüli terhelést, a szokásos fakadóvizek, szivárgások megjelenésén kívül más káros jelenség nem észlelhető. A töltéseknek még legalább másfél hétig kell tartaniuk a magas vízszinteket.
A közép-tiszai térség védelme érdekében 60 százalékban feltöltött tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározó vízminőségét folyamatosan figyelik. A tározó optimális ürítésére terv készül, figyelembe véve a lehetséges újabb, kisebb árhullámokat és a vízminőség alakulását.
Edelény, Szendrő, Hidvégardó, Boldva, Miskolc, Felsőzsolca, Ócsanálos, Kesznyéten, Hernádnémeti és Bőcs településen folytatódott a szivattyús vízátemelés, a miskolci vízügyi igazgatóság 12 nagy teljesítményű szivattyú üzemeltetésével segíti az önkormányzatokat a védekezésben. Felsőzsolcán a töltésátvágásokat egy kivétellel helyreállították.
A Dunán levonult az árhullám már a Tisza torkolatánál is, megszűnt a visszaduzzasztó hatása.
A belvízi befogadók vize oxigénhiányossá vált, ez több helyen halpusztulást okozott. A Hortobágy-Berettyó és a Körösök vízrendszerébe frissítővizet juttatnak el a vízminőség javítása érdekében.
A belvízzel elöntött területek nagysága változatlanul 156 ezer hektár, ebből 75 ezer hektár a vetés-szántó, az átnedvesedett területek aránya ennek 2,5-3-szorosára tehető.
Mind a 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén elrendeltek belvízvédelmi készültséget. Az ország 91 szakaszából összesen 69 szakaszon van érvényben készültség: 17 szakaszon elsőfokú, 45 szakaszon másodfokú, 7 szakaszon harmadfokú. Csütörtökön 152 szivattyútelep és 41 szállítható szivattyú összesen 17 millió köbméter belvizet emelt át a befogadókba.
A védekezésben 29 vízgazdálkodási társulat is részt vesz. Összesen 63 önkormányzat rendelt el belvízvédelmi készültséget, harmadfokban 8 önkormányzat védekezik - áll a közleményben. (MTI-Budapest)

Biológiai szúnyogirtás kezdődik a gemenci erdőben
Biológiai módszerrel irtják a szúnyogokat a gemenci erdőben, az egyelőre kísérleti jelleggel, négy és fél hektáron alkalmazott eljárást csütörtökön a Pörbölyi Ökoturisztikai Centrumban mutatták be szakemberek a térség önkormányzatainak és a hatóságoknak a képviselői előtt.
Az ártéri erdőben azt követően szaporodtak el a szúnyogok, hogy június elején közel húszezer hektárt öntött el a Duna, és most is jelentős területek vannak víz alatt. Bodor László, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási osztályvezetője szerint a belvízzel elöntött területek miatt azonban országszerte szúnyoginvázió várható.
A csütörtökön bemutatott biológiai módszer egy baktérium - a bacillus thuringiensis izraelensis - által termelt fehérjét használ fel, ami csak a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el.
Szepesszentgyörgyi Ádám entomológus előadásában elmondta: legcélszerűbb áprilisban alkalmazni, de minden jelentős árhullám után kifejti hatását.
A rovarkutató hozzátette, hogy bár országszerte ismert a biológiai védekezésnek ez a módja, mégis a legtöbb településen kémiai szúnyogirtást végeznek, holott helyesen alkalmazva a fehérjekoncentrátum olcsóbb, mint a vegyszeres védekezés.
Bodor László az MTI-nek elmondta: a zrt. 2009-ben közel 80 hektáron végzett vegyszeres szúnyogirtást a gemenci erdőben mintegy nyolcmillió forintért. 2010-ben 40 hektáron történő szúnyogirtásra kért engedélyt a Gemenc Zrt., de azt csak négy és fél hektáron engedélyezte a hatóság.
A szúnyogok által okozott kár nagysága a szakember szerint nehezen megbecsülhető; a szúnyoginvázió ellehetetleníti az idegenforgalmat, illetve a szarvas- és az őzállomány szaporulatának 10-15 százaléka pusztul el a csípések miatt - mondta a Gemenc Zrt. osztályvezetője. (MTI-Pörböly)

Levegő Munkacsoport: mérgező vegyszer a paradicsomban
A Levegő Munkacsoport nyári zöldség-gyümölcstesztjén egy Magyarországon forgalomba hozott paradicsomban és uborkában olyan veszélyes anyagot találtak, amelyet 2008-ben betiltott az Európai Unió - közölte a civil szervezet az MTI-vel csütörtökön. Eközben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékes szervezete eddig nem talált a munkacsoport által kifogásolt szennyezést.
A civil szervezet június elején megvizsgálta, hogy az áruházláncok polcain megjelenő zöldségek és gyümölcsök tartalmaznak-e veszélyesnek minősített vegyszermaradékokat. A Levegő Munkacsoport szakemberei uborkát, paradicsomot és epret vásároltak öt áruházlánc egy-egy budapesti üzletében, majd ezeket egy holland laboratórium vizsgálták meg.
A közlemény szerint a 14 megvizsgált minta közül háromban, egy uborkában, egy paradicsomban és egy eperben nem talált vegyszermaradékot a laboratórium. Egy budapesti áruházban vásárolt és a szóbeli tájékoztatás szerint hazai termesztésű paradicsommintában viszont öt különféle vegyszermaradékot mutatott ki a vizsgálat, többek között az uniós forgalomból kivont procimidon nevű hatóanyagot is. Ezt a hatóanyagot megtalálták egy másik áruházban vásárolt fürtös uborkában is.
A procimidont a magyar hatóság 2007. július 16-án kivonta a forgalomból és a türelmi idő is lejárt 2009-ben. A procimidont az USA Környezetvédelmi Ügynöksége lehetséges emberi rákkeltőként sorolta be. A hatóanyagot továbbá az Európai Unió szaporodási képességet károsító anyagként tartja nyilván, valamint felkerült az EU hormonrendszer károsító anyagokat tartalmazó listájára is.
A Levegő Munkacsoport arra kéri a szupermarketláncokat, hogy nyugat-európai mintára tegyenek önkéntes intézkedéseket a szennyezett termékek forgalmazásának megszüntetésére, és feltétlenül tartsák, illetve tartassák be beszállítóikkal a hatályos előírásokat.
A június 7-től hatályos új uniós szabályok szerint a korábbinál sokkal szigorúbb határértékek érvényesek a zöldség- és gyümölcstermékekre, ezért az áruházaknak fokozottan figyelniük kell beszerzéseikre. A civil szervezet által megvizsgált mintákra még nem vonatkoztak ezek a szigorúbb határértékek, de a civil szervezet szerint figyelmeztető lehet, hogy a szennyezettnek mért paradicsommintában az új határérték 7,5-szerese volt a vegyszermaradék-szint - tartalmazza a Levegő Munkacsoport összegzése.
Az ügyben megkereste az MTI a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékes szervezetét, az MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát.
"Eddig nem tapasztaltunk procimidon, gombaölőszer hatóanyag határérték túllépést az általunk vizsgált mintákban" - közölte Tóthné Lippai Edit igazgató. Hozzátette: az MgSzH Növény- és Talajvédelmi szervezetének egyik fő feladata a növényvédelmi jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése.
A szervezet növényvédő szermaradék analitikai laboratóriumi hálózata kockázatbecslésen alapuló, éves monitoring terv keretében vizsgálja a friss növényi termékeket - zöldség-gyümölcs - és az egyes feldolgozott növényi tartalmú élelmiszereket. Az éves mintaszám eléri a 3.000-et, és egy-egy mintában 200-250 hatóanyagra és bomlástermékére végeznek vizsgálatot a szakemberek.
A paradicsom - hazai és nem hazai eredetű - vizsgálata kiemelt mintaszámmal szerepel az éves tervben. "Eddig nem tapasztaltunk procimidon, gombaölőszer hatóanyag határérték túllépést az általunk vizsgált mintákban"- közölte az igazgató
A vizsgálati eredményekről, a közzétételi kötelezettségnek megfelelően folyamatosan tájékoztatást ad a szervezet az FVM és a saját honlapján.
Fontos hangsúlyozni - húzta alá Tóthné Lippai Edit - a kereskedelmi lánc valamennyi szereplője felelősséget visel az általuk forgalmazott tételek biztonságának szavatolásáért. Önellenőrzés keretében javasolt a friss fogyasztásra kerülő zöldségek, gyümölcsök analitikai laboratóriumi vizsgálata növényvédőszer-maradék tartalomra - közölte az igazgató. (MTI-Budapest)

Belvíz - Tömeges halpusztulás a Hortobágy-Berettyón
Tömeges halpusztulást okozott a Hortobágy-Berettyón a belvíz elleni védekezés és a magas hőmérséklet - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel.
Bak Sándor elmondta: a Hortobágy-Berettyó vizének oxigénszintje az utóbbi napokban átszivattyúzott, rossz minőségű belvíz és a magas hőmérséklet miatt csökkent, ezért kedd délután harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget rendeltek el.
A szakember szerint az ellenőrzés mellett egyelőre nem sokat tehetnek, mert a víz frissítésére a folyók magas vízállása miatt nincs lehetőségük. A torkolatnál, vagyis az árvízkapunál mindazonáltal az egyik zsilipet megnyitották, így legalább "menekülési útvonalat" biztosítottak a halaknak. (MTI-Békéscsaba)

Olajkatasztrófa - Kuba megkezdte a felkészülést a katasztrófaelhárításra
A kubai kormányzat megkezdte a felkészülést a Mexikói-öbölben bekövetkezett olajkitörés esetleges kubai következményeinek az elhárítására - jelentették be szerdán Havannában.
A polgári védelem vezérkari főnöke egy sajtótájékoztatón közölte, hogy egyelőre megerősítették a partfigyelést és felkészítik a lakosságot a fenyegetett területen. Ramón Pardo Guerra tábornok elmondta, hogy venezuelai szakértők érkeztek Kubába a helyi katasztrófaelhárítási szervezet támogatására. Évszázados gyakorlatuk van ezen a területen, és természetesen ki kell használnunk ezt a tapasztalatot - mondta.
A védelmi miniszter helyettese azt közölte, hogy Havanna "tájékoztatást kért" a jobb felkészülés érdekében, de azt nem konkretizálta, hogy kitől, és egy kérdésre úgy válaszolt, nincs tudomása arról, hogy a kormány felvette volna a kapcsolatot az Egyesült Államokkal az ügyben.
Májusban a havannai amerikai érdekképviselet diplomáciai jegyzékben adott tájékoztatást az olajkitörés akkori helyzetéről, és a kubai nemzetvédelmi tanács foglalkozott is a katasztrófaelhárítási rendszer felkészültségével. (MTI/EFE- Havanna)

Százmilliós kár az ár- és belvíz miatt a Közép-Tisza vidékének vadállományában
Becslések szerint százmillió forintos nagyságrendű kárt okozott eddig az ár- és belvíz a Közép-Tisza vidékének vadállományában - mondta Kasuba András, Jász-Nagykun-Szolnok megye fővadásza az MTI-nek hétfőn.
Kasuba András szerint a károk mértékéről és összegéről csak az árvíz levonultával, illetve az aratást követően kapnak majd pontos képet. Az eddigi adatok azonban arra engednek következtetni, hogy a térség idei vadszaporulatának több mint fele áldozatul esett a rendkívül szélsőséges időjárásnak - emelte ki.
Az ár- és belvízi elöntések a legsúlyosabb pusztítást egyértelműen az apróvadak között, ezen belül is a fácánpopulációkban végezték -tájékoztatott a szakember, aki úgy vélte: ennél a fajnál a szaporulat kiesése akár a 80 százalékot is meghaladhatja.
Lényegesen jobb a helyzet a mezeinyúl-állományokban, melyeknél az idei első két fialás rendben lezajlott. A harmadikat azonban ez esetben is megtizedelte az ár- és belvíz - tette hozzá Kasuba András. Példaként említette, hogy a Zagyva áradása kapcsán a jászsági települések védelmében megnyitott borsóhalmi vésztározó feltöltődését követően 50 darab élő mezei nyulat mentettek ki a vízből a helyi vadászok.
Mintegy 50 darab őzön viszont már nem lehetett segíteni Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán, Tiszaalpár és Lakitelek környékén, ahol már csak az állatok tetemeit tudták összegyűjteni - mondta a fővadász.
Hangsúlyozta: bár a nyárias időjárásnak köszönhetően az Alföldnek ezen a részén naponta mintegy 100 hektárral csökken a belvízzel borított területek nagysága, a Tiszán és mellékfolyóin levonuló árvizek miatt helyenként még mindig vannak több ezer hektáros elöntések. Mivel az állatok rendkívül erősen kötődnek élőhelyükhöz, a szaporulaton túl az érintett árterek törzsállományaiban is számottevő lehet a pusztulás.
"Félő, hogy mindez a későbbi évek vadászati bevételeinek visszaesésében is megmutatkozik majd" - magyarázta Kasuba András. Jelezte, hogy a vadásztársaságok idei, összességében százmillió forintos nagyságrendűre becsült veszteségeit tovább növelik azok a - számos esetben várhatóan a bíróságon végződő - súlyos konfliktusok is, melyek a gazdálkodók és a vadászatra jogosult szervezetek között alakultak ki az utóbbi időben.
Az ellentétek hátterében az áll, hogy az elöntött vidékekről a szárazabb parcellákra húzódó vadak jelentős károkat okoznak a vetésekben, melyet a tulajdonosok "gyakran minden lehetséges eszközzel" igyekeznek a vadásztársaságokra áthárítani - mondta a megyei fővadász. (MTI-Szolnok)

Árvíz - Újabb csapadékzóna közeleg a keleti vízgyűjtők felé
Újabb csapadékzóna közeleg a keleti vízgyűjtők felé, s az hatással lesz a Közép-Tisza vidékére is - közölte a térségi vízügyi igazgatóság védelemvezető-helyettese hétfőn Szolnokon.
Csibrán Zoltán a sajtótájékoztatón elmondta: előbb délnyugati, majd északnyugati áramlással nedves, labilis légtömegek érkeznek a térség fölé, s záport, zivatart, helyenként felhőszakadást és jégesőt idéznek elő a keleti vízgyűjtők területén. A legnagyobb mennyiségű csapadékra területi átlagban a Bodrog, a Felső-Tisza, a Szamos, a Túr, a Kraszna és a Körösök vízgyűjtőjén kell számítani, ezeken a tájakon 10-25 milliméter csapadék valószínű.
A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) szakembere felidézte: vasárnap este a tiszaroffi árapasztó tározót lezárták. Ennek oka, hogy egy újabb árhullám tetőző vízszintjének csökkentése érdekében szükségessé válhat az ismételt megnyitás és a további kapacitás a víz befogadására.
A tározó zsilipjeinek bezárásával a Tisza apadásának üteme Kiskörénél lelassult, Tiszaroffnál és Tiszabőnél a várakozásoknak megfelelően enyhe vízszintemelkedés indult meg. Szolnoknál lassan, de tovább árad a folyó, tetőzésére 965 centiméter körüli értéken kedd éjjel lehet számítani.
A Hármas-Körös a felső szakaszán apad, a torkolati szakaszon a Tisza áradásának hatására folyamatosan árad. A Kötikövizig 630 kilométer hosszú védvonalából rendkívüli készültséget 230 kilométeren tart fenn immár napok óta: a Zagyva mindkét partján, Újszász és Jászberény között, a Tisza-tó mentén Poroszló, Kisköre és Tiszafüred között, illetve a Tisza jobb és bal partján Kisköre és Szórópuszta, valamint Pusztataskony és Fegyvernek között.
Az árvízi jelenségek és a töltések felpuhulása egyre több helyen jelentkezik a hosszan tartó magas vízállás következtében. A szivárgó vizek kivezetése a töltéstestből és azok lokalizációja több helyszínen is zajlik. Cibakháza térségében acéllemezeket vertek le a töltés megerősítésére.
A védekezésben az elmúlt 24 órában összesen 1984 ember vett részt, közülük 225-en közmunkások. Hétfőn újabb közmunkáscsapat foglalkoztatását kezdték meg, a dunai vízügyi igazgatóságok és a helyi természetvédelmi hatóságok továbbra is segítséget nyújtanak a munkákhoz. (MTI-Szolnok)

Árvíz - Bezárják a Közép-Tiszát megcsapoló tiszaroffi tározót
Vezárják a tiszaroffi árapasztó tározó zsilipjeit Vasárnap este hat órakor. Az Országos Műszaki Irányító Törzs döntése alapján végrehajtott műveletet az a hidrometeorológiai előrejelzés indokolja, mely szerint egy újabb tiszai árhullám tetőző vízszintjének csökkentése érdekében szükségessé válhat ismételt megnyitása - közölte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (Kövikövizig) védelemvezető-helyettese az MTI-vel.
Békési István a térség vízügyi szervezet szolnoki sajtótájékoztatóján elmondta: a tározó első bevetésén jól vizsgázott, megnyitása óta 60 millió köbméter vizet, azaz maximális kapacitásának kétharmadát fogadta be.
Tájékoztatása szerint a Tisza vízgyűjtőin szombaton sehol nem hullott csapadék, és az utóbbi napok 30-35 Celsius fok feletti hőmérséklet maximumai felgyorsították az apadást a mellékfolyókon.
A Tisza árhulláma jelenleg Tiszabő térségében tetőzik, Szolnoknál a maximális vízállás 960 centiméter körül értéken a jövő hét elején várható.
A Kötikövizig összes árvízvédelmi szakaszán, 630 kilométeren tartanak fenn készültséget. Rendkívüli készültség 230 km hosszon érvényes, a Zagyva jobb és bal partján, az Újszász és Jászberény közötti szakaszon, a Tisza-tó körül Poroszló-Kisköre-Tiszafüred között, illetve a Tisza jobb és bal partján Kisköre-Szórópuszta, valamint Pusztataskony-Fegyvernek között.
Az árvízi jelenségek és a töltések felpuhulása egyre több helyen tapasztalhatók a hosszan tartó magas vízállás következtében. A szivárgó vizek kivezetése a töltéstestből és lokalizációja több helyszínen is zajlik. Szintén több helyen van szükség bordás megtámasztásra - jelezte.
Szolnok belterületén befejeződött a Tiszaparti sétány támfalának megerősítése. A Zagyva bal partján lévő emeletes lakóházak védelmében ellennyomó medence épül a szivárgóvizek lokalizációjáért. Az előrejelzések szerint 50 km/órás sebességű keleti szél várható, ami szükségessé tette, hogy Tiszasülynél 500 méteren a hullámverés ellen is védekezzenek.
Az árvíz elleni munkákban az elmúlt 24 órában összesen 2096 ember vett részt. (MTI-Szolnok)

Árvíz - Változékonyabb időjárás jön, záporokkal, zivatarokkal
A következő napokban változékonyabbra fordul az időjárás, sokfelé várható csapadék, amely nagyrészt záporok, zivatarok formájában hullik majd. A következő hat nap során szeszélyes területi eloszlás mellett, leginkább a Felső-Tisza vízgyűjtőin várható nagyobb mennyiségű eső, de lokálisan, kis területre kiterjedve bárhol előfordulhat 20-30 milliméternyi mennyiség - közölte az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályvezetője vasárnap az MTI-vel.
Csont Csaba kifejtette: a Kárpát-medencétől északnyugatra az Alpok előterében, délnyugat-északkelet irányban frontrendszer húzódik, amely előtt meleg, kezdetben még száraz, majd egyre nedvesebb, labilis légrétegződésű levegő áramlik a vízgyűjtők fölé.
Hatására kezdetben csak a Duna felső szakaszán és a Kárpát-medence északi részén, a délutáni, esti óráktól pedig már máshol is egyre több helyen várható zápor, zivatar, néhol felhőszakadás és jégeső is valószínű.
Hozzátette: a front lassú délkeletebbre való helyeződésével hétfőn napközben sokfelé várható újabb zápor, zivatar, nagyobb mennyiség - 10 millimétert meghaladó területi átlag - főként az északi területeken valószínű. A Bodrog vízgyűjtőjén és a Tisza felső szakaszán 20 millimétert meghaladó csapadékmennyiség várható.
Mint mondta, a Sajó teljes hosszán apad. Legalsó szakaszán - a Tisza nagy mederteltsége miatt - a vízszint továbbra is magas, az apadás viszont ütemesebbé vált. Sajópüspökinél a jelenlegi vízállás 159 centiméter, itt korábban 416 centiméterrel tetőzött a folyó. Felsőzsolcánál a 487 centiméteres tetőzés óta 195 centit apadt a vízszint, azaz 292 centiméteres vízállást mértek.
A Bódva teljes hazai szakaszán apad, de ennek üteme továbbra is lassú. Hídvégardónál 153, Szendrőnél 152 centiméteres a vízszint, korábban ezen vízmércéken 333, illetve 325 centiméteres rekordszinteket mértek - ismertette a szakember.
A Hernád végig apad. A vasárnap reggeli adatok alapján a Ruzsini víztározóból leengedett vízmennyiség nem változott, továbbra is 35 köbméter/másodperc. Hidasnémetinél az árhullám egy héttel ezelőtti tetőzése óta, több mint 4 métert apadt a Hernád, azaz 503 centiméterrel tetőzött a folyó és jelenleg mindösszesen 75 centiméteres a folyó vízszintje.
A Takta Taktaföldvárnál továbbra is lassan, de folyamatosan apad. A Bodrog Felsőberecki vízmércéjén 680, a sárospataki mércén 647 centiméteres vízszintet mértek, itt korábban 755 és 700 centiméterrel tetőzött a folyó.
A Ronyva-patak végig apad. A vízszintek a kisvízi tartományban vannak. A Tisza az Ékövizig működési területéhez tartozó szakasza lassan apad, a tetőzéseket követően már 50-75 centiméterrel csökkentek a vízszintek. Tiszapalkonyánál hétfő délelőtt, Tiszakeszinél pedig hétfő este a harmadfokú készültségi szint alá süllyed a vízállás. Jelenleg 723, illetve 744 centiméteres vízszinteket mértek. (MTI-Miskolc)

Elkezdődött a Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozat
Őriszentpéteren tartották pénteken a Nemzeti Parkok Hete elnevezésű programsorozat megnyitóját, amelyen V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az új kormány támogatni fogja a falusi önfoglalkozást, megkönnyíti és ösztönzi majd a helyi termékek előállítását, piacra juttatását, amit jelenleg - megfogalmazása szerint -olyan bürokratikus szabályok is hátráltatnak, amelyek túlterjeszkednek az egyébként kötelező európai uniós szabályokon is.
Mint kiemelte, átfogó szemléletváltásra van szükség a vidékfejlesztésben ahhoz, hogy jelentősen javítani lehessen a falvakban, kistelepüléseken élők helyzetén.
A Vidékfejlesztési Minisztérium létrejötte már magában is jelzi az új kormányzati struktúrán belül, hogy a vidékfejlesztés több mint az agrárium és nem képzelhető el a környezetvédelem és természetvédelem szempontjainak érvényesítése nélkül. Valamennyi terület összehangolt, egymásra épülő fejlesztése szükséges.
V. Németh Zsolt kijelentette: olyan jogszabályokat fognak kidolgozni, amelyek lehetővé teszik majd a helyi termékek, helyben előállított élelmiszerek bevonását például a közétkeztetésbe.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a természetvédelmi szakterület kezdeményezésére ebben az évben bejegyezték a Nemzeti Parki védjegyet, amelynek célja, hogy a természeti értékekben gazdag területeken a hagyományos módon, a természet érdekeivel összhangban végezzék tevékenységüket a helyben élők, a helyi termelők és szolgáltatók.
A védjeggyel ellátott termékek remélhetőleg kitűnnek a szokványos termékek közül és ez segítheti értékesítésüket.
Őriszentpéteren a megnyitó után osztrák, szlovén és magyar természetvédelmi és turisztikai szakemberek részvételével szakmai tanácskozást rendeztek a nemzeti parkok területén előállított helyi termékekről.
Szombaton Őriszentpéteren a Pityerszeren "a nemzeti parkok ízei" elnevezéssel kirakodóvásárt rendeznek, amelyen önálló standon mutatja be helyi termékeit az ország mind a tíz nemzeti parkja.
A megnyitón hirdették ki a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. által "Az év ökoturisztikai létesítménye" pályázat eredményét. Tanösvény kategóriában az első díjat a Vác határában lévő katalinpusztai tanösvény kapta amely a Naszály-hegy és a Gyadai-rét értékeit mutatja be, a látogatóközpontok közül pedig a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontot találták legjobbnak.
A Nemzeti Parkok Hete június 11-től 20-ig tart. (MTI-Őriszentpéter)

Tudósok szerint kétszer annyi olaj ömölhetett a Mexikói-öböl vizébe, mint eddig gondolták
Amerikai tudósok szerint akár kétszer annyi olaj is ömölhetett a Mexikói-öböl vizébe az olajfúró platform két hónappal ezelőtti felrobbanása óta, mint amekkora mennyiséget a legutóbbi becsléskor kiszámítottak.
A vízbe került olaj mennyisége valahol 160 millió és 380 millió liter között van - közölték helyi idő szerint csütörtök este. Legsúlyosabb esetben ez 6,36 millió liter naponta.
A szövetségi kormány megbízásából vizsgálódó tudósok már harmadszor módosították becslésüket, és könnyen elképzelhető, hogy nem utoljára. (MTI/Reuters/AP- Houston)

Árvíz - Építkezéshez használhatják fel az árvízi homokzsákokat
Építkezésekre kerülhet az árvízi védekezéskor használt homok, a zsákok azonban veszélyes hulladéknak minősülnek, így azokat meg kell semmisíteni - mondta Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos szóvivője az MTI-nek csütörtökön.
Közlése szerint a védekezésnél felhasznált homokzsákokat az árvíz levonultával egyre több településen szedik össze. A zsákokban lévő homok azonban büdös, így építkezésen kívül másra nem használható fel, nem lehet például a játszótéri homokozókba önteni - hívta fel a figyelmet a szóvivő.
A homokot a településeken összegyűjtik, teherautóval szállítják el építkezésekre, vagy lerakatokba, ahonnan később felhasználhatják azokat.
A zsák azonban veszélyes hulladéknak számít, így azokat meg fogják semmisíteni - mondta Dobson Tibor. (MTI-Budapest)

Több kémiai irtással üzennek hadat a szúnyogoknak a Balatonnál
A tervezettnél várhatóan 2-3 kémiai irtással többre lesz szükség a Balatonnál a csapadékos időjárás, a sok szúnyog és a kényszerűségből elmaradt biológiai irtások miatt - tájékoztatta Sáringer-Kenyeres Tamás, a balatoni szúnyogirtást irányító szakértői bizottság vezetője csütörtökön az MTI-t.
A szakértő kifejtette, idén a szokásosnál előbb el kellett rendelni a harmadik, csütörtökön véget érő kémiai irtást a Balatonnál. Az üdülőrégióban az elmúlt napokban 60-100 csípésszámot is mértek óránként, ami igen magasnak számít (a 60 csípés/óra/fő a kritikus határ, ami felett elrendelik az irtást). A szeles, csapadékos időjárás, majd a méhészek szükségszerű kiértesítése miatt tudták csak a héten elkezdeni a szúnyogirtást a térségben.
Az elkövetkező hetek időjárásától függ, hogy a belvizek, tocsogók kiszáradnak-e, vagy tovább ontják magukból a lárvákból kikelő szúnyogokat, és pontosan mennyivel több kémiai irtásra lesz szükség.
A tavaszi két-három biológiai irtás után a nyári szezonban általában kéthetenként szokott sor kerülni a kémiai beavatkozásokra. Idén azonban az első biológiai irtáson túl újabbat nem tudtak végezni, mert az uniós piacokon hiánycikké vált az ehhez szükséges granulátum - a szakértő beszámolója szerint. Ezért kell idén a biológiai helyett a drágább kémiai irtást elrendelni. Az előzetes becslések szerint mintegy 15 millió forinttal kerülhet többe emiatt az egyébként 60-70 millió forintos költségvetésű balatoni szúnyogirtás. (MTI-Keszthely)

Megszüntetné a járművek korom-kibocsátását a Levegő Munkacsoport
A koromkibocsátás csökkentése érdekében minden dízeljárművet korszerű, kipufogógáz-szűrő rendszerrel kellene ellátni, amelyre az autótulajdonosokat a nemzeti kormányoknak kellene ösztönözniük - mondta Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport Korom nélkül az éghajlatért kampányának vezetője csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette, az Európai Unióban az évtized végéig 100 százalékkal kell csökkenteni a dízel járművek és egyéb gépek koromkibocsátását, mivel a szennyezés nagyban hozzájárul az északi sarkvidék jégtakarójának olvadásához, így a klímaváltozáshoz is. Rámutatott: a munkacsoport szerint a kormányoknak nemzeti koromkibocsátás-csökkentési célt kellene meghatározniuk az éghajlatvédelmi célkitűzések alapján, valamint korszerűsíteniük kellene a közösségi közlekedést és bővíteni azokat a környezetvédelmi övezeteket, ahonnan kitiltanák a szűrő nélküli járműveket.
Simon Gergely kiemelte: a koromrészecskék kevesebb mint egy hetet töltenek a levegőben, így kibocsátásuk csökkentésével jelentős és gyors sikerek lennének elérhetőek a klímavédelem területén. (MTI-Budapest)

Árvíz - Apad a Bódva Szendrőben és Edelényben, tetőzik a Duna Budapestnél - ÖSSZEFOGLALÓ-3
Apad a Bódva a Borsod megyei Szendrőben és Edelényben is, mindkét településen látható módon húzódik vissza az utcáról az áradat. Eközben a Duna tetőzését várják este Budapesten, a folyó szintje a fővárosnál 819 centiméter volt a délután 2 órai mérés alapján; a fővárosban továbbra is intenzív a védekezés, lakóövezetek nincsenek veszélyben.
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcára látogatott. Kijelentette: a látvány rendkívüli és tragikus, az összefogás elismerésre méltó. Úgy fogalmazott: csak elismerés jár a katasztrófavédelemnek, a honvédségnek, a polgári védelemnek és azoknak a civileknek, akik másokon is segítettek. Mint mondta, nehézséget okoz a védekezés koordinálásában, hogy az egyes gátszakaszok eltérő tulajdonban vannak, valamint az, hogy ártérre is épültek az utóbbi években házak.
Az árvíz miatt kitelepítettek száma az országban már csaknem négyezerre emelkedett; jelenleg tizenkét megye 265 településén védekeznek az ár ellen, a helyzet továbbra is a Sajó és a Hernád mentén a legkritikusabb. Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára rendkívüli tanévzárás elrendelését kérte az árvízzel sújtott borsodi települések jegyzőitől.
A munka java továbbra is Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentrálódik, ott 18.500 ember vesz részt a védekezésben. Az országban 23.145 rendőr, tűzoltó, vámos, katona, vízügyi szakember és önkéntes dolgozik az árvízi védekezésen - közölte Dobson Tibor, az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos szóvivője.Közlése szerint elképzelhető, hogy a nap folyamán a kitelepítettek száma nőni fog, mert a nagyon lassú apadásnak indult ár után veszik észre a lakók, hogy házuk megsüllyedt, a falak megrepedeztek.
Felsőzsolcán összedőlt körülbelül negyven vályogház. A faluból kitelepítettek közül 630 embert Miskolcon helyeztek el, a többi kimenekített rokonokhoz, ismerősökhöz ment. Borsodban délelőtt tizenhét elzárt település volt: Galács, Abod, Andrástanya, Ládbesenyő, Balajt, Martonyi, Meszes, Sajógalgóc, Sajóvelezd, Hernádszentandrás, Tornaszentandrás, Tornabarakony, Halmaj, Kiskinizs, Nagykinizs, Hernádkércs és Felsődobsza.
A Sajón és a Hernádon eddig nem látott árhullám vonul le, a legfrissebb számítások szerint emiatt Szolnoknál tíz méter felett tetőzik majd a Tisza; ha a szükség úgy hozza, az egyéb védekezési lehetőségek mellett megnyitják a tiszaroffi szükségtározót is - közölte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője hétfőn Szolnokon.
Az eddig mért legnagyobb vízálláshoz közeli tetőzés várható a Tiszán, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) területén - mondta Bara Sándor, az igazgatóság védelemvezetője. Az árhullám biztonságos levezetése érdekében a tiszai védelmi szakaszokon megkezdték a homokzsákok töltését - tette hozzá. Tájékoztatása szerint térségükben négy védelmi szakaszon van árvízvédelmi készültség: a Tiszán és a Hortobágy-Berettyón 134 kilométeres szakaszon harmadfokú, a Berettyón 35 kilométer hosszúságban elsőfokú a riasztás.
Az Útinform tájékoztatása szerint 86 útszakaszon van teljes, 15 szakaszon félpályás útlezárás. A Mávinform szerint kissé javult a vasúti közlekedés hétfőn, Észak-Magyarországon a korlátozások enyhültek, de még mindig sok helyen vonatpótló buszok közlekedésére kell számítani, a Dunántúlon a Duna vízszintjének emelkedése miatt több korlátozás továbbra is érvényben maradt.
A hazai folyókon 3.088 kilométer hosszon van védelmi készültség, 1.235 kilométeren harmadfokú, 581 kilométer hosszon másodfokú a készültség. Rendkívüli készenlét 229 kilométeren van érvényben. (MTI-Budapest)

Környezetbarát autópálya épül az Isztriai-félszigeten
Környezetbarát világítási, szennyvízkezelési és energiafelhasználási rendszer jellemzi az Isztriai-félszigeten épülő autópályát, amelynek első szakaszát alig tíz nap múlva, június 18-án adják át Pula közelében - tájékoztatta a kikötőváros polgármestere hétfőn az MTI-t.
Boris Miletic az építkezés kapcsán közölte: a már évekkel ezelőtt kialakított, Y-alakú isztriai autóút kétszer két sávossá válik, a munkálatok eredményeként először a Pula és az ipszilon elágazása, Kanfanar település közötti szakasz készült el. A sztrádát és a beruházást működtető Bina-Istra társaság a koncessziós megállapodás értelmében várhatóan 2012-re fejezi be az isztriai közlekedést jelentősen megkönnyítő autópályát.
Az MTI tudósítója a helyszínen azt tapasztalta: az autóút kétszer két sávos autópályává alakítása Kanfanartól Fiume (Rijeka) irányába, Pazinig már folyik, továbbá Kanfanartól északra, a szlovén határ irányába is megkezdődött. A megvalósításától azt remélik, hogy megszűnnek az elsősorban a hétvégi turnusváltáskor kialakuló, nem ritkán 10-20 kilométeres kocsisorok.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség közlése szerint a sztráda teljes kiépítése 2008-ban kezdődött, a befektetés értéke mintegy 313 millió euró. Az autópálya teljes kiépülésével új útdíjfizetési rendszert is bevezet a Bina-Istra, így az eddigi egyszeri, 28 kunás díj helyett a megtett kilométer alapján kell majd az úthasználatért fizetni.
Az építők környezettudatos beruházást ígérnek, amelynek első jeleit már tapasztalhatják az erre utazók. A szennyvíz-elvezetés és -tisztítás zárt rendszerű lesz, az út mentén elhelyezett segélykérő telefonok és a sebességmérő radarok napenergiával töltődnek, a csomópontokban pedig a fényszennyezést elkerülve olyan világítási rendszert alakítottak ki, amely csakis az aszfaltot világítja meg.
A Bina-Istra társaság két olyan utat is kialakít, amelyek nem lesznek fizetősek, de csatlakoznak a sztrádához. Umagnál a szlovén határhoz vezető másfél kilométeres szakaszt, valamint a most átadandó pulai csomóponttól délre, Medulinig vezető 8 kilométeres összekötőutat is elkészítik. (MTI-Pula)

Tagországi hatáskörbe kerülhet a génkezelt növényekre vonatkozó politika az unióban
fogja az Európai Bizottság, hogy az Európai Unió tagországai a jövőben nemzeti hatáskörben dönthessenek arról, engedélyezik-e a génkezelt növények termesztését területükön vagy sem - szivárogtatták ki uniós források Brüsszelben a hét végén.
Jelenleg az EU-ban elméletileg engedélyezett az ilyen növények termesztése, és a tagországok csak tudományosan igazolt egészségügyi vagy környezetvédelmi érvekre hivatkozva tilthatják azt. Több tagállam azonban, köztük Magyarország is, elsősorban tudományos aggodalmak miatt heves ellenzője a génkezelt termékeknek (GM), így az említett lehetőséggel élve nemzeti tilalmi záradékokat tart érvényben.
Ezek az országok ráadásul - részben a bonyolult uniós döntéshozási rendszer miatt - nehezítették a GM-növények használatát más tagállamokban is. A témáról folytatott szavazásokon ezért az utóbbi években rendre patthelyzet alakult ki az EU-tagok között.
A brüsszeli bizottság azt reméli július közepén beterjesztendő javaslatától, hogy tisztábbá válik a helyzet az EU-ban, és a génkezelés-párti országok akadálytalanul élhetnek ezzel a lehetőséggel, az ellenzőknek pedig nem kell kiskapukat keresgélniük a tilalom folytatásához.
A javaslat az eddiginél nagyobb hatáskörrel ruházná fel az Európai Bizottságot a génjeikben mesterségesen megváltoztatott növények jóváhagyását illetően, ugyanakkor egyértelművé teszi a tagállamok jogát az egyes termékek elutasítására.
Ellenzik a GM-féleségek használatát a környezetvédelmi szervezetek is, a génkezelésben érintett vállalatok viszont támogatják azt.
Az unión kívül - elsősorban az Egyesült Államokban - meglehetősen elterjedtek a nagyobb terméshozamot, illetve a kártevőkkel szemben jobb ellenállást lehetővé tevő GM-termékek, és a gyártók azt hangoztatják, hogy nincsenek bizonyítékok ártalmas egészségügyi vagy környezeti hatásra. Több ízben a gyártóknak kedvező véleményt adott már ki az uniós egészségügyi hatóság is.
Az ellenzők szerint ugyanakkor még nem áll rendelkezésre elegendő tudományos ismeret ahhoz, hogy egyértelműen ártalommentesnek lehessen nyilvánítani a szóban forgó termékeket. Többször igazolták azt is, hogy egyes génkezelt növények termesztésének következményei függnek annak helyszínétől. Magyarországon például több bizonyítékot mutattak be arra, hogy bizonyos génkezelt kukoricafajták termesztése káros hatásokkal járhat az érintett és környező földterületre, illetve annak állatvilágára.
A most kiszivárogtatott javaslat kereteit mind az ellenzők, mind a pártolók oldaláról óvatos támogatás fogadta. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy érdemben csak akkor lehetséges kommentálni a felvetést, ha az minden részletével együtt, teljes egészében ismertté válik.
José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök már tavalyi újraválasztása előtti kampányában jelezte, hogy támogatja azt a holland ötletet, amely először vetette fel a jelenlegi szabályozás megváltoztatását, a tagországi tilalom könnyítését.
Uniós források azonban arra intenek, hogy az új szabályozás az említett formában lazíthatja az uniós belső piac egységét, továbbá kiteheti az uniót a nemzeti partnerek támadásainak a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO), ahol már eddig is érkeztek panaszok az EU korlátozó gyakorlatára.
Az EU-ban az elmúlt tizenkét évben mindössze két GM-növény termesztését engedélyezték ténylegesen, míg világszerte százas nagyságrendben találhatók ilyen fajták.
A bizottsági javaslatot még a tagországok kormányait képviselő tanácsban és az Európai Parlamentben is meg kell vitatni. (MTI-Brüsszel)

Árvíz - Megkezdődött az apadás a Körösökön
Az elmúlt 24 órában a Körösök teljes vízgyűjtőterülete csapadékmentes volt, ezért a Fehér-és a Fekete-Körös folyamatosan apad - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vasárnap az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint szombaton reggel elsőfokú árvízvédelmi készültségi szint mellett tetőzött a Kettős-Körös Békésnél.
A Sebes-Körös, a Berettyó, Hortobágy-Berettyó kismértékben árad, mindhárom folyón továbbra is a legalacsonyabb fokú riasztás mellett védekeznek.
Óránként fél centiméterrel emelkedik a Hármas-Körös vízszintje Szarvasnál; jelenleg másodfokú a készültség. Az áradást egyrészt a Körösök árhulláma, másrészt a Tisza visszaduzzasztó hatása okozza.
Békés megyében a belvízzel elöntött területek nagysága 450 hektárral, 13.610 hektárra csökkent, ebből 6240 hektár a vetés. (MTI-Békéscsaba)

Kötelező az italos palackok visszavétele
Júniustól kötelező az italospalack visszavétele azokban az üzletekben, amelyeknek az alapterülete 500 négyzetméternél nagyobb - közölte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) pénteken az MTI-vel.
A bevezetett új visszagyűjtési rendszer független az italcsomagolások betétdíjas rendjétől, ahol a szabályok változatlanok: a betétdíjas palackot továbbra is köteles a kereskedő visszaváltani.
A közlemény emlékeztet arra, hogy a kormány tavaly döntött a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosításáról. A változás lényege, hogy 2010. június 1-től az 500 négyzetméternél nagyobb üzlethelységben kötelező a használt, hulladék kereskedelmi csomagolás visszavétele, ha azt a fogyasztó visszaviszi az értékesítőhelyre.
Kereskedelmi csomagolás a hulladékgazdálkodás szerint kizárólag az italféleségek csomagolása, függetlenül annak anyagától, ami lehet például üveg, műanyag, fém vagy karton, valamint a műanyag bevásárló reklámtáska. Nem része a kereskedelmi csomagolásnak például a tejfölösdöböz, cukroszacskó és az uborkásüveg, amiket már nem lehet a boltba visszavinni.
Az OKSZ szerint a változás mintegy kétezer üzletet érint. A kereskedelmi vállalkozásoknak megállapodást kellett kötniük a bevezetés határidejéig a hulladékhasznosítást koordináló szervezetekkel, ezt követően pedig a hulladék begyűjtőkkel.
A szerződéskötést követően a boltoknak be kellett szerezni és ki kellett helyezni a visszagyűjtést lehetővé tévő gyűjtő edényeket.
A vásárló választhat, hol helyezi el a feleslegessé vált italcsomagolást, szelektív hulladékgyűjtőben, vagy visszaviszi a boltba. A visszavételt a teljes nyitva tartási időben lehetővé kell tenni. (MTI-Budapest)

GOSZ: az idei időjárás tragédia a termelőknek
Az idei időjárás tragédia a termelőknek, mivel a terméskiesés az idén a gabonaféléknél várhatóan meghaladja majd a 30 százalékot - mondta az MTI-nek Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke pénteken.
Mindez azt jelenti, hogy előreláthatólag mintegy 4-5 millió tonna gabonával terem kevesebb a szokásosnál. Vagyis: 9-10 millió tonna betakarításával lehet számolni. A szakember aláhúzta: ez a mennyiség még mindig elegendő a belföldi ellátás biztosításához. A termelőknek azonban a befektetett pénzük sem térül meg ebben az évben, azaz haszonra egyáltalán nem számíthatnak.
Egy átlagos évben Magyarországon a két legfontosabb gabonaféléből, azaz kukoricából 8-9 millió tonna, míg búzából 4-5 millió tonna az átlagos mennyiség. A kivitel mennyisége évente 2-4 millió tonna. a többi a belföldi felhasználás. Általában a megtermelt mennyiség harmadát lehet eladni külföldön.
Vancsura József szerint a kivitel lehető legnagyobb hányadát "bőrben", azaz feldolgozva kellene értékesíteni. Ehhez azonban a magyar állattenyésztés tervszerű és hosszú távú fejlesztésére volna szükség. Azaz a gabonatermesztés terén is a rendszerszemlélet meghonosítása volna a követendő. Ugyanis mind Magyarországon, mind az unióban a globális kihívásokra kell megfelelő válaszokat adni.
Ezért a GOSZ néhány éve már kezdeményezte az egységesen jó minőségű Pannon Búza termesztésének bevezetését. Emellett a minőségi áru nagy mennyiségű - 500.000-1.000.000 tonna - készleten tartását, hogy a vásárlókat az év minden szakában ki lehessen szolgálni. A kukoricánál pedig már megkezdődött az ipari felhasználásra szánt fajták termelési technológiájának szelekciója, például olyanoké, amelyek bioüzemanyagoknak illetve más ipari feldolgozásra alkalmasak. Bioetanol előállítására évente 1-2 millió tonna kukoricát használhatnak fel - közölte a GOSZ elnöke. (MTI-Budapest)

OTS - A Vestas Central Europe A/S 2010/01. sz. sajtóközleménye
Sikerpályán a Vestas Magyarországon - 2010-ben újabb szélturbinákat helyeznek üzembe, melyek összteljesítménye 19 megawatt
A magyar szélenergia-ipar tovább növekszik. Magyarországon jelenleg 107 szélturbina működik, melyek összkapacitása 201,325 MW. 2009-ben a Vestas piacvezetőként zárta az évet, 84,45 MW beépített összkapacitással, amely a teljes magyarországi szélerőmű kapacitás 41 százalékát teszi ki.
Májusban Lövő község határában felállították a Vestas negyvenedik V90 típusú,
2.0 megawatt teljesítményű szélerőművét. Ezen felül egy másik V90-2.0 MW szélturbinát is üzembe helyeztek a bőnyi szélerőműparkban, ahol 13 darab Vestas szélturbina működik. A 25 MW összteljesítményű szélerőműpark a Vestas által Magyarországon épített eddigi legnagyobb szélerőműpark.
A bőnyi szélerőműpark megrendelőjének, az EURO GREEN ENERGY Fejlesztő és Szolgáltató Kft.-nek 2010. június 18-án adják át ünnepélyes keretek közt a felépített létesítményt.
"Nagy megelégedésünkre szolgál a cég Magyarországon elért üzleti fejlődése." - mondta Hans Jorn Rieks, a Vestas Central Europe elnöke. "A fellendülés igazolja a magyar, illetve a teljes kelet-európai piaccal kapcsolatos pozitív várakozásainkat. Nagyon örülünk annak, hogy ügyfeleink megbíznak bennünk, és nagyra értékeljük a magyarországi üzleti partnereinkkel való töretlen, sikeres együttműködést."
Idén nyáron a Vestas további hét szélturbinát állít fel Magyarországon. A 15 megawatt összteljesítményű bábolnai szélerőműpark telepítési munkálatai már megkezdődtek. A szélerőműparkban hat V90 típusú, egyenként 2,0 megawatt teljesítményű és egy V90 típusú, 3,0 megawatt teljesítményű turbina működik majd. (APA/OTS-Husum)
Kapcsolatfelvétel:
Vestas Central Europe, Németország  Hans Jorn Rieks, elnök Tel.: +49 4841 9710
Vestas Austria / Eastern Europe  Andreas Thomas, vezérigazgató  Tel.: +49 40 46778 5069
Vestas Central Europe  Otto-Hahn-Straße 2-4, 25813 Husum, Németország  Tel: +49 4841 971 0, Fax: +49 4841 971 360, vestas-centraleurope@vestas.com, www.vestas.com
Bank: Dresdner Bank Frankfurt, Kód: 500 800 00, Számlaszám: 980 814 000, IBAN DE96500800000980814000, Swift DRESDEFF Nordea, Hamburg, Kód: 514 303 00, Számlaszám: 212 571 0001, IBAN DE59514303002125710001, Swift NDEADEFF
Cégjegyzékszám: Flensburg B-463, ÁFA azonosítószám: DE 134 657 783 Adószám: 1 529 211 237
Ügyvezető igazgató: Hans Jorn Rieks, Bejegyzett cégnév: Vestas Deutschland GmbH

Árvíz - Rekordvízállások, járhatatlan utak, veszélyhelyzet - ÖSSZEFOGLALÓ
Sorra dőlnek meg az eddig mért legnagyobb vízszintek az észak-magyarországi folyókon. Borsod megyében több út járhatatlan, Szendrőben és Edelényben a legkritikusabb a helyzet. Országszerte tucatnyi településen van veszélyhelyzet az árvíz miatt.
A Bódva mentén Szendrőben és Edelényben összpontosul a munka, a víz emelkedik, mindkét településen több százan védekeznek.
Szendrőben a város északi, Szalonna felé eső részénél a kritikus helyeken próbálják megfékezni az áradatot, amely a Kossuth utca épületeit veszélyezteti. Mintegy négyszáz ember dolgozik a gátakon, de folyamatosan érkeznek újabb segítők.
Edelénynél megjelentek a szivárgások a töltések mentén. A védekezéshez használt savtartályokat üres állapotban helyezik ki, vízzel csak később töltik meg őket. A gátakon mintegy ötszázan dolgoznak.
A Sajó szlovákiai és hazai határ közeli szakasza igen lassan már apad. A hazai területen, a Borsod megyei Sajópüspökinél 402 centiméteres rekordvízállással tetőzött a folyó. Sajószentpéternél az eddig mért legnagyobb vízszintet, a májusi árhullámkor kialakult 402 centimétert meghaladó tetőzés valószínű.
A Hernád szlovákiai alsó szakaszán, Hernádzsadánynál hajnalban stagnált a vízszint, míg legnagyobb mellékvize, a Tarca alsó szakasza lassan tovább árad. Hazai területen Hidasnémetinél a vízállás csütörtökön három órakor meghaladta a 434 centiméteres, eddigi legmagasabb vízszintet, és tovább árad.
A Sajó, a Hernád és a Bódva mentén 536 kilométernyi hosszon védekeznek, továbbá hegyvidéki, települési patakok mentén. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6700 ember vesz részt a védekezésben; 314 embernek kellett kiköltöznie, 7272 ház veszélyeztetett, és 25 ezer lakót érint a kialakult helyzet.
A Tisza a felső szakaszán lassan árad, míg Tokajnál stagnál, alatta pedig szintén lassan árad. Csütörtök déltől Mindszentnél másodfokú készültséget rendeltek el.
Szegednél a Maroson levonuló intenzív árhullám miatt a tetőzés vízszintje és időpontja bizonytalan, 690 és 730 centiméter között várható szombat és hétfő között.
A Takta lassan árad, Taktaföldvárnál a vízszint megközelítette a május 18-án kialakult 378 centiméteres maximumot, és várhatóan csütörtökön meg is haladja.
A Dunán egyelőre csak elsőfokú árvízvédelmi készültség van, reggel 6 órától a Vének és Dunaremete közötti szakaszon. A Fővárosi Csatornázási Művek megkezdte az árvízi védekezést a Duna fővárosi szakaszán. Az átemelőtelepeket átállítják árvízi üzemmódra, a kiömlőket pedig zsilippel lezárják.
Hende Csaba honvédelmi miniszter bejelentette, hogy elrendelték a legmagasabb fokú készenlétet, így szükség esetén a hadsereg készen áll arra, hogy minden eszközzel részt vegyen a védekezésben. A csütörtök reggeli adatok szerint országosan 700-750 katona dolgozik az árvízi védekezésben a legveszélyesebb pontokon.
Országszerte tucatnyi településen van veszélyhelyet az árvíz miatt, miután a Kormányzati Koordinációs Bizottság szerda esti ülésén döntöttek arról, hogy elrendelik több Jász-Nagykun-Szolnok megyei, illetve Győr-Moson-Sopron megyei településen is.
A kedd este a Nógrád megyei Pásztó és Hasznos térségében elrendelt veszélyhelyzetet szerdán kiterjesztették többi között Alattyánra, Jászberényre, Jászárokszállásra, Jászdózsára, Jásztelekre, illetve Bőnyre és Rétalapra. Ez Győr megyében 2-3 ezer embert érint, Jász-Nagykun-Szolnok megyében viszont több mint 51 ezret.
Pásztó és Hasznos térségében kedd óta sokat javult a helyzet, ezért inkább elővigyázatosságból tartják fent a veszélyhelyzetet.
Több települést továbbra sem lehet megközelíteni személyautóval Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, és igen sok út járhatatlan az árvíz miatt. Tornaszentandrás, Tornabarakony, Rakacaszend továbbra is a víz fogságában van, megközelíthetetlen személyautóval. Sajóecseget gyakorlatilag körbezárta a Sajó, a 26-os főútról csak a kiépített ideiglenes védművön lehet bejutni a faluba, a Sajóecseg és Boldva közötti út járhatatlan.
A Sajó áradása miatt járhatatlan a Sajóvámos és Szirmabesenyő közötti út és a sajógalgóci bekötő út is. A Hernád áradása miatt nem lehet közlekedni a Kiskinizs és Hernádkércs, valamint a Fügöd és Hernádszentandrás közötti úton.
Ugyancsak járhatatlan a Sajólád és Bőcs, az Ond és Rátka közötti út, Bőcs és Csesztve belterületén az út. Nem lehet közlekedni az Edelény és Balajt, a Komjáti és Bódvalenke, a Nyékládháza és Ónod, a Pere és Hernádszentandrás, a Meszes és Krasznokvajda, az Alsóvadász és Homrogd, a Novajidrány és Vizsoly, az Adács és Vámosgyörk közötti úton sem.
A Hernád áradása miatt le kellett zárni a forgalom elől a Hidasnémeti és Gönc közötti út egy szakaszát.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. arra kéri a kamionosokat, hogy a főutak lezárása miatt ne kerüljenek az alsóbbrendű utak felé, mert "katasztrofális állapotok vannak".
A Borsodi Volán járatai késnek, a buszok több helyen kimaradnak, kerülő utakon közlekednek. A társaság kéri az utasokat, hogy az állomásokon érdeklődjenek, mert a helyzet gyakori változásai miatt nem biztos, hogy a honlapjukon az aktuális helyzet látható.
A vasúti közeledési helyzet tovább romlott, további szakaszokat kellett lezárni az áradások és a belvizek miatt, csökkenteni kellett szerelvények sebességét, késnek vonatok. (MTI-Budapest)

Omlanak a hegyek, áradnak a folyók a dél-kínai Kuanghsziban
Legkevesebb 12 ember meghalt, miután a heves esőzés miatti földcsuszamlások házakat, embereket sodortak el, temettek be a dél-kínai Kuanghszi-Csuang (Guangxi Zhuang) autonóm területen - tájékoztattak a helyi hatóságok szerdán.
A hétfőtől szüntelenül szakadó eső miatt Jangcsung (Yangchong) faluban a lezúduló föld és szikla nyolc embert ölt meg, míg Liuvangban (Liuwang) négy ember életét oltotta ki. Jangcsungban két földművest még keresnek, Liuvangban egyelőre ismeretlen az eltűntek száma, a mentők őket is keresik.
Kedd éjszaka Kuanghszi tizenkét megyéjében és hat városában okozott áradást a bőséges csapadék. Az autonóm területen van egy olyan város, Lajpin (Laibin), ahol mintegy kétezer ház rongálódott meg, 15 út vált járhatatlanná, továbbá három ipari üzem volt kénytelen leállni a termeléssel, s 38 általános, illetve középiskolában kellett felfüggeszteni a tanítást.
Az esős, viharos időjárás következtében közel 2300 lakóépületben és 78 ezer hektár termőterületen keletkezett kár Kuanghsziban; több mint egymillió embert ért valamilyen anyagi kár, és közel 58 ezer lakost kellett áttelepíteni - jelentették az autonóm terület kormányzatának illetékesei. (MTI-Peking)

Folyamatosan csökken az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása az EU-ban
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség most kiadott "kibocsátásleltára" szerint az Európai Unióban tavalyelőtt is jelentősen csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátott mennyisége.
Connie Hedegaard éghajlat-politikai biztos kiemelte, hogy ezzel immár az ötödik egymást követő évben könyvelhetett el mérséklést az EU.
Az adatok szerint az EU tizenöt korábbi tagállamában 2008-ban 0,6 százalékos gazdasági növekedés mellett a kibocsátás 1,9 százalékkal csökkent 2007-hez képest, és 6,9 százalékkal került a bázisév (a legtöbb esetben 1990) szintje alá. Mind a huszonhét EU-tagállamot figyelembe véve még nagyobb, 2 százalékos visszaesés volt tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a kibocsátás 11,3 százalékkal volt kisebb az 1990 körüli bázisidőszakinál.
Az adatok szerint Magyarországon az uniós átlagnál jóval nagyobb volt a csökkenés. 2007 és 2008 között 2,6 százalék, a bázisidőszakhoz képest pedig tavalyelőttre 36,6 százalék visszaesés következett be.
Hedegaard arra intett, hogy a 2008 2012-re kitűzött célok teljesítése érdekében valamennyi tagállamnak folytatnia kell erőfeszítéseit. Hozzátette: "az a vállalásunk, hogy az Európai Unió területén az 1990-es szinthez képest 2020-ig legalább 20 százalékkal, 2050-ig pedig 80 95 százalékkal csökkentsük kibocsátásunkat, azt jelenti, hogy a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérésnek a jövőben is feltétlenül folytatódnia kell." (MTI-Brüsszel)

OS - Magyar bajnokok a napenergia felhasználásban
A napenergia elterjedésén munkálkodó polgármesterek, haladó szellemű energetikusok és más megújulós szakemberek közreműködésével zajlott le az első Napkorona Bajnokság ünnepélyes díjátadója. Az Energia Klub a napenergia hasznosításában élenjáró településeket díjazta 3 kategóriában.
Az ötezer lélekszám alatti települések kategóriájában az abszolút bajnok a 27 lakosú kistelepülés, Dötk lett. Itt, a helyi Ökorégió Alapítvány épületén található napkollektornak hála, 0,6 m2 az egy főre jutó kollektorfelület. A díj és díjjal járó díszoklevél mellé egy településtáblát is kaptak, amely a település határába kirakva hirdetheti majd az elért eredményt. A kategória további díjazottai szintén Zala megyei Nagypáli, illetve Szentgyörgyvölgy voltak. Az 5 ezer és 50 ezer lakos közötti települések kategória győztese: Tapolca. Itt Budaörs és Törökbálint volt még a büszke bajnokok között. A napnagyágyúk, azaz az 50 ezresnél nagyobb városok (illetve kerületek) kategóriájában Budapest III. kerülete vitte el a pálmát, azaz a díj mellé járó napraforgót. E kategória mindegyik díjazottja egy-egy budapesti kerület közül került ki: így a második helyezett Pesterzsébet (XX. kerület), a harmadik pedig a XIII. kerület lett. Budapest ezzel példamutató szerepbe került a napenergia hazai elterjesztésében. A verseny különdíjasai esetében a szervezők és a zsűri nem az egy főre eső napenergia felhasználást, hanem a település vezetésének elkötelezettségét, vagy pozitív lépéseit díjazták. A 480 lakosú Nagypáli polgármestere Köcse Tibor például nagyszabású és átfogó tervet készített a falu és a környékbeli települések fejlesztésére, így a megújuló energiaforrások sokrétű használatára is. A másik különdíjas Orosháza volt, akik duplán örülhettek, hiszen a Napkorona Bajnokság nemzetközi változatában, a Megújuló Erőforrások Bajnoki Ligájában (a RES Champions League-ben) ők lettek az ezüstérmesek A különdíjasok között is találunk budapesti kerületet: Újbuda, a főváros "zöld kerülete" az ösztönzés legjobb módjának a példamutatást tartja, például az önkormányzat épületének korszerűsítésével, és ennek széles körű bemutatásával. A napos versengést nem mosta el a díjeső, hiszen a résztvevő települések további különdíjakkal is gazdagodtak. Ezen felül a nyertes önkormányzatok részt vehetnek egy jövő márciusi németországi tanulmányúton is. A Napkorona Bajnokság díjait egy szakmai zsűri ítélte oda, melynek tagjai között a legelismertebb magyar önkormányzati és megújulós szervezetek képviselői foglaltak helyet. A díjátadó a RENEXPO rendezvény keretében, az Energia Klub napenergia terjedését elősegítő konferenciájának keretében zajlott le. A rendezvény a következő, 2010. június 21-2011. március 21. között zajló bajnoki szezon meghirdetésével zárult. További információ: www.napkoronabajnoksag.hu, www.energiaklub.hu Fotók az eseményről: http://www.flickr.com/photos/50728753@N03/sets/72157624179616550/
Kiadó: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (OS-Budapest)

Árvíz - Észak-Magyarországon mintegy 430 kilométeren van árvízvédelmi készültség
Észak-Magyarországon mintegy 430 kilométeren van árvízvédelmi készültség - tájékoztatta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályvezetője kedden az MTI-t.
Csont Csaba elmondta: hétfőn a déli óráktól főképp a Hernád és a Bodrog vízgyűjtőjén alakultak ki záporok, zivatarok, majd az esti óráktól megérkezett a ciklon felhőzete és sokfelé hullott újabb eső, záporeső. Kedd reggel 7 óráig hazai területen általában 10-25 milliméternyi eső esett, de a Bükkben 30-56 millimétert is mértek.
Hozzátette: kedden, a reggeli órákban az intenzívebb csapadék áttevődött a Sajó vízgyűjtőjére, de a délkeleti irányból érkező nedves léghullámok miatt továbbra is nagy területen esik az eső.
Arról is beszámolt, hogy tovább folytatódik az esőzés és a meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a térségben 30 milliméteres területi átlagot meghaladó csapadékra kell számítani. A Szlovák Hidrometeorológiai Szolgálat riasztása szerint a "folyóink vízgyűjtőterületein is 30-60 milliméteres eső hullhat - hangsúlyozta.
Kitért arra, hogy a Sajó felső szakaszán elkezdődött az áradás, de a vízgyűjtőn a kedd reggelig lehullott 10-15 milliméternyi csapadék hatása még kevéssé érezhető. A jelzett mennyiség hatására a folyón azonban további jelentős áradás várható. Amennyiben a csapadék lehullik, úgy Sajópüspöki-Sajószentpéter között az eddigi legnagyobb vízszintek közelébe emelkednek a vízállások - hívta fel a figyelmet a szakember.
Mint mondta, a Bódva és legnagyobb mellékvize, az Ida-patak is árad. A nagymennyiségű eső hatására a Bódván további jelentős áradásra számítanak. "Ha a jelzett csapadék lehullik, úgy Hídvégardónál az eddigi legnagyobb mért vízszinteket (LNV) meghaladó vízállásokra kell felkészülni.
A Hernád kapcsán közölte: a folyó szlovákiai szakasza és mellékvizei áradnak, hazai területen pedig a vízállások megközelítették az elsőfokú készültségi szinteket. Itt is hasonló a helyzet, tehát amennyiben a jelzett csapadék lehullik, úgy a Hernádon is az LNV-hez közeli vízszintek kialakulása lehetséges.
A Tarna felső szakasza árad az eddig leesett 15-25 milliméternyi esőtől. A térségben kedden további jelentős eső várható, a folyón kialakuló árhullám magassága pedig várhatóan meghaladja a harmadfokú készültségi szinteket - részletezte.
Úgy fogalmazott, hogy a Bodrog hazai felső szakasza lassan árad, míg Sárospatak alatt lassan apad. A hétfői csapadék hatására a folyó felvidéki és kárpátaljai mellékvizei is áradnak és a mára várható újabb esőzést követően további jelentős vízszintemelkedés lehetséges. Az előrejelzések szerint a Bodrog vízgyűjtőjén, szerdán és csütörtökön is lehet jelentősebb eső, így várhatóan a hét végére a harmadfokú készültségi szintet meghaladó vízállások alakulnak ki.
A Tisza nagyon lassan apad, a vízállások a másodfokú készültségi szintek felett vannak. Amennyiben a jelzett csapadék a Tisza felső vízgyűjtőjén lehullik, úgy a következő 1-2 napra várható gyenge apadást követően a hét második felében ismét áradás alakulhat ki. "A csapadék elmaradása esetén is, Tokaj alatt tartósan magasan maradnak a vízszintek" - fűzte hozzá.
A Ronyva szlovákiai szakasza és hazai mellékvize a Bózsva is árad. A keddi nap folyamán a térségben további jelentős mennyiségű esőre kell számítani. Sátoraljaújhelynél a vízszint tovább emelkedik majd, de a tetőzés várhatóan elmarad a május 17-i árhullám tetőzési szintjétől - jegyezte meg. (MTI-Miskolc)

Két Velencei-tónyi mennyiségű vizet engedtek le a Balatonból
Két Velencei-tónyi mennyiségű vizet engedtek már le a Balatonból a Sión, de a tó vízszintje ennek ellenére emelkedett.
Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Balaton vízállása a folyamatos vízeresztés ellenére 119 centiméterre emelkedett a vasárnap hullott csapadék hatására.
A Balaton vízszintjének optimális felső határa 110 centiméter ebben az időszakban. (MTI-Siófok

A bankok próbálják visszafogni az energiapazarló iparágakat Kínában
A fokozott energiaigényű ipari ágazatok hitelezésének visszafogására szólított fel körlevelében a kínai központi bank hétfőn.
A Kínai Népi Bank (PBOC) arra utasította a pénzintézeteket, hogy szigorúan ellenőrizzék a nagy energiafogyasztó iparágak vállalataitól érkező hitelkérelmeket, és felhívja a figyelmet arra, hogy ezekben a szektorokban csakis a bankok központja jogosult a kapacitásbővítést szolgáló projektek finanszírozására kért kölcsönök elbírálására.
A körlevél ugyancsak megtiltja új hitelek kibocsátását olyan vállalatok részére, amelyek nem tartják magukat a kormány energiatakarékossági, környezetvédelmi politikájához. Ezen kívül a bankoknak az érintett ágazatokban teljes körűen felül kell vizsgálniuk kintlévőségeiket, és június végéig jelentést kell tenniük annak eredményéről.
A kínai államtanács május elején felszólította a kormányzati szerveket, hogy tegyenek hatékony lépéseket a károsanyag-kibocsátás megfékezésére és az energiatakarékosságra, s ezzel teljesíthető legyen az idei év végével záruló 11. ötéves terv célkitűzése: az egységnyi GDP előállításához felhasznált energia mennyiségének a 2005. évinél 20 százalékkal alacsonyabb szintre csökkentése. (MTI-Peking)

Észak-Magyarország: árvíz után szúnyoginvázió
Szúnyoginvázió fenyeget az árvíz sújtotta térségekben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - írta az Észak-Magyarország pénteken.
A csapadékos időjárás, majd pedig az árvíz régen látott szúnyoginváziót indított el, főleg a kiöntött patakok, tavak mentén, de a belvizes területeken is. Miskolcon a csípésszám-vizsgálat olyan magas, hogy a hétvégén ismét szúnyogirtás lesz, annak ellenére, hogy tavasszal már kétszer tartottak.
A megyei napilap azt is megemlíti, hogy nem csak földi, légi, biológiai irtást vetnek be a vérszívók lárvái ellen, hanem szükség lesz a kémiai irtásra is. Edelényben pedig azért is irtják a vérszívókat, mert ott néhány utcában a szennyvizet is kimosta az ár, a szúnyogok pedig közreműködhetnek a fertőzés terjesztésében. (MTI-Miskolc)

Rendkívüli állapot Guatemalán vulkánkitörés miatt, repülési tilalom
Rendkívüli állapotot hirdettek ki pénteken Guatemala két megyéjében, mert jelentősen erősödött a közép-amerikai ország déli részén található Pacaya vulkán tevékenysége.
A vulkánkitörés idején nyoma veszett négy embernek: három gyerek tűnt el, illetve egy újságíró, aki filmre akarta venni a természeti jelenséget.
A tűzhányó hamuja eljutott a fővárosba, kis szikladarabkák is hullottak Guatemalavárosra, az utcákat fekete homoklepel borítja. A fővárosi repülőtéren nem közlekedhet egyetlen repülőjárat sem. A légiforgalmi hatóság szóvivője elmondta, hogy a kifutópályáját beborította a hamu, emiatt használhatatlanná vált.
A 2552 méter magas Pacaya szerdán kezdett el füstölni, lávát, hamut kilövellni magából. Tevékenysége csütörtökön tovább erősödött: a hamufelhő másfél kilométeres magasságot is elér a kráter felett.
A térségben 1600 embernek kellett elhagynia otthonát, 600-an közülük ideiglenes menedékhelyekre mentek.
A Pacaya a hatvanas évek óta aktív, de 1998 óta nem fordult elő, hogy beborította volna a környéket hamuval, vagy kőzáport zúdított volna rá.
Guatemalában 288 vulkán van. (MTI/AFP- Guatemalaváros)

Vízmegtartó vízgazdálkodást és tájhasználatot javasol a Védegylet
Vízmegtartó vízgazdálkodást és tájhasználatot javasol az újonnan felálló Vidékfejlesztési Minisztériumnak a Védegylet, mivel a szervezet szerint csak ez képes az ártéri tájak gazdasági-természeti fejlesztésére, és a települések valódi biztonságának megteremtésére.
A Védegylet az MTI-vel kedden közölte: az árvízkár-elhárítás jelenleg arra törekszik, hogy szűk medrekben vezesse le a vizet a szántókról, rétekről, erdőkről, így rávezeti azt a vízfolyás mentén lejjebb fekvő településekre. Ennek hatására mindenhol megfeszített árvízvédelem zajlik, míg az árvízprobléma minden évben fennmarad.
A szervezet álláspontja szerint viszont, ha a vízgazdálkodást a tájhasználattal összehangolva, a domborzathoz igazítanák, úgy csökkennének a súlyos árvízi károk és hasznosulhatnának a vízben bő időszakok is.
Mint arra a Védegylet rámutatott, vissza kell adni a víznek a természetes ártereket, aminek érdekében a levonulást késleltető műtárgyakkal szélesíteni kell a hullámtereket.
Az újra kialakított árterek használatát környezet-gazdálkodási és egyéb közcélú támogatásokkal a vízjáráshoz lehet igazítani. A vízgyűjtő területekre erdőket kell telepíteni, mégpedig természetszerű, változatos szerkezetű, folyamatos borítású (nem levágott) erdőket, mert az erdő rengeteg vizet megőriz, és kiegyensúlyozza a lefolyást. Ezen kívül fontos szerepet kaphat a többi hagyományos ártéri tájhasználati forma: a rét- és legelőgazdálkodás, a fokos halgazdálkodás, és az ökológiai gyümölcstermesztés is.
A szervezet kiemelte: az Európai Unió víz keretirányelvének és árvízi irányelvének teljesítése is megkívánja a vízgyűjtők és vízfolyások újratervezését a fenti szempontok szerint, sajnálatos azonban, hogy az elmúlt években a területért felelős szervezetnek nem sikerült érdemben átültetnie az uniós elveket a magyar gyakorlatba. (MTI-Budapest)

Viharkárok - Még mindig életveszélyes túrázni a Pilisben
A múlt heti viharok óta továbbra is életveszélyes a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeiben túrázni a fakidőlések miatt - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. kedden az MTI-vel.
A fakidőlések miatt nem csak a völgyekben, de az erdő egész területén, így a Rám-szakadéknál, vagy a Holdvirág-ároknál sem lehet kirándulni. Ezeket a területeket az erdőkezelő le is zárta, emiatt több szervezett kirándulást, teljesítménytúrát el kellett halasztani - olvasható a közleményben.
A tilalom visszavonásig érvényes, a rendelkezés feloldásáról a Pilisi Parkerdő a honlapján ad majd tájékoztatást.
A Pilis aszfaltozott erdei útjait az engedéllyel rendelkezők előtt is lezárták, a térségben nem lehet használni a kerékpározásra kijelölt útszakaszokat sem.
Az erdőkezelő közlése szerint a viharok és az áradás miatt 11 ezer köbméter fa dőlt ki, s összességében csaknem félmilliárd forintos kár érte a Pilisi Parkerdőt. (MTI-Budapest)

Elkészült a legnagyobb osztrák naperőmű
Pénteken megkezdte működését, egyelőre még csak próbajelleggel Ausztria legnagyobb naperőműve Eberstalzellben, a felső-ausztriai Wels közelében.
Az Energie AG (EAG) áramszolgáltató érdekeltségi körébe tartozó fotovoltaikus napelem rendszer kapacitása egy megawatt, és ezzel évente egymillió kilowattóra áramot képest előállítani. A 4.638 szolárcella összességében 9 ezer négyzetméter felületen gyűjti a napenergiát. (MTI-Budapest)

EU-kampány a Biodiverzitás Világnapjához kapcsolódóan
A világméretű erőfeszítések ellenére is ijesztő mértékben csökken a Földön található élet gazdag sokfélesége, a biodiverzitás - olvasható abban a dokumentumban, amelyet pénteken tett közzé az Európai Bizottság, a Biodiverzitás Világnapja alkalmából.
A szombati világnaphoz kapcsolódóan a brüsszeli bizottság anyagi támogatást is nyújt hat uniós országnak - Spanyolországnak, Hollandiának, Bulgáriának, Romániának, Lengyelországnak és Olaszországnak - a biológiai sokféleség fontosságát tudatosító kampányhoz.
Az Európai Bizottság - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával - új informatikai eszközt is létrehozott, amely közelebb hozza a lakossághoz a Natura 2000-et, a védett területek legfontosabb hálózatát.
A Natura 2000 a biodiverzitás megőrzését szolgáló kulcsfontosságú elem az Európai Unióban. A legnagyobb védett területeket összefogó ökológiai hálózat, amely az EU szárazföldi területének 17 százalékát fedi le. A Natura 2000 hálózat célja, hogy Európa legértékesebb fajainak és élőhelyeinek megóvásán túl számos ökoszisztéma-szolgáltatás számára is védelmet nyújtson.
Az új interaktív megjelenítő eszköz lehetővé teszi, hogy a felhasználók az érintett területekre vonatkozó utcatérképeken, fényképeken, műholdfelvételeken és háttérdokumentumokon keresztül felfedezzék a helyszíneket, megismerjék a fontosabb fajokra és élőhelyekre vonatkozó információkat. Az eszköz, amellett, hogy növeli a lakosság ismereteit, segítségül szolgálhat a fejlesztők, a területfelhasználás tervezői, a földtulajdonosok, a kormányzati és nem kormányzati szervezetek, illetve a kutatók számára.
A megjelenítő eszközzel kapcsolatos további információk a http://ec.europa.eu/environment/nature/index-en.htm honlapon érhetők el. (MTI-Brüsszel)

WWF: kevesebb víz lesz a Dunában 50 év múlva
A Duna vízellátása a következő évtizedekben akár 30 százalékkal is csökkenhet, elsősorban az éghajlat szárazabbá válása miatt - hangsúlyozta a WWF Magyarország az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A WWF közleményében kiemelte: a Duna németországi szakaszán megvalósított, a klímaváltozás hatásait vizsgáló GLOWA projekt alapján a Duna vízvesztése nem csak Bajorországban fog jelentős változásokat előidézni, hanem a Duna alsó szakaszán, így Magyarországon is.
A szervezet rámutatott: a Duna vízállásának hosszú távú változása elsősorban az Alpok állandó hótakarójának csökkenése miatt lesz érezhető, de a természetes növénytakaró átalakulása és a mezőgazdasági termelés változása is befolyásolja a felszíni vizek lefolyását. Mindezek a hatások a szokatlan kisvizes időszakokban és a mostanihoz hasonló, jelentős árvizekben mutatkoznak meg már jelenleg is.
A WWF aláhúzta: a vízmennyiség csökkenése a vízre épülő energiatermelésben is komoly nehézségeket okozhat. Várhatóan sokkal több lesz a kisvizes időszak, amikor a hajók csak mélységi korlátozásokkal közlekedhetnek, míg a folyóvizek egyre magasabb hőmérséklete korlátozni fogja a vízzel hűtött hőerőművek kapacitását is, ami akár 10-15 százalékkal csökkentheti a vízenergia-termelést. (MTI-Budapest

Árvíz - Jelentősen szennyeződött a Tarján-pataki tározó
A Tarján-patak áradása miatt nagy mennyiségű kommunális hulladék és döglött hal halmozódott fel a víztározó környékén, ezért harmadfokú vízminőségi védelmi készültséget rendeltek el - közölte a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a szennyezés mértéke igen jelentős és a nádas területeit is érinti; a tározó környékén műanyag palackok, flakonok és háztartási hulladékok okoznak problémát.
Kitértek arra, hogy folytatódik a Zagyva folyó apadása, amely a felső szakaszon intenzívebb, az alsó szakaszon mérsékeltebb, így az előbbi helyen elsőfokú, az utóbbin pedig másodfokú árvízvédelmi fokozat van érvényben.
Folytatódik az apadás az Ipoly mentén is; a folyóba torkolló mellékvízfolyások közül a Dobroda-, a Feketevíz-, a Börzsöny- és a Lókos-patakon is apadás tapasztalható. A készültség a folyó teljes szakaszán másodfokú.
Az igazgatóság tájékoztatása szerint tovább nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága. A víz alatt lévő 2100 hektárból 950 hektár szántó, 700 hektár rét, 450 hektár egyéb terület. A víz alatt lévő területek felmérése folyamatban van, de a csapadék miatti sáros, fellazult talaj, illetve a növényzet miatt pontos adatot szolgáltatni továbbra sem lehet - olvasható a közleményben.

Árvíz - Krakkó még küzd az árhullámmal - ÖSSZEFOGLALÓ
Szerdára virradóra a Visztula átszakította a gátat, és több utcát elöntött Krakkóban; Észak-Morvaországban már mérsékelten apadtak a folyók, viszont a kelet-szlovákiai régióban folyamatosan esik az eső. Az árvíz miatt beindult az Európai Unió katasztrófavédelmi gépezete.
Lengyelországban negyven éve a legmagasabbra, csaknem 10 méteresre nőtt a Visztula szintje Krakkóban, de reggel megkezdődött az árhullám lassú visszahúzódása - közölte Jacek Majchrowski, a dél-lengyelországi vajdasági székváros polgármestere. A térségben továbbra is feszült az árvízhelyzet, miután a Visztula az éjjel átszakított egy gátat. A negyedik napja tartó árvíz dél-lengyelországi halálos áldozatainak száma hatra emelkedett.
Krakkóban mintegy 500 embert menekítettek ki otthonából, további 500 pedig azzal számolhat, hogy a közeljövőben el kell hagynia lakhelyét. Egy hotelből külföldi turistákat kellett kimenekíteni. Házakat és kiskerteket is elöntött a víz. A 750 ezres város vezetése elrendelte több, az ártól fenyegetett iskola bezárását. Több száz tűzoltó és katona harcolt az ár ellen a városban.
Lengyelország kérte az Európai Unió katasztrófavédelmi gépezetének beindítását, és több tagállam máris a segítségére sietett - jelentette be az Európai Bizottság egyik szóvivője. Varsó elsősorban nagy kapacitású szivattyúkat kért a tagállamoktól, és Franciaország, valamint Németország azonnal kedvezően reagált a kérésre - közölte. Berlin öt, Párizs nyolc szivattyút indított Lengyelországba. A szóvivő hozzátette, hogy várakozásaik szerint több más uniós tagállam is tesz hasonló felajánlásokat.
Az EU az évtized elején hozta létre katasztrófavédelmi mechanizmusát, amelyben a huszonhét tagállam mellett Horvátország, Izland, Norvégia és Liechtenstein is részt vesz. A gépezet előnye a gyorsaság mellett az, hogy a lehető legjobb koordinációt biztosítja a válság elhárításában részt vevő csoportok között. Az uniós mechanizmust EU-n kívüli katasztrófáknál is igénybe vehetik.
Észak-Morvaországban elállt az eső, mérsékelten apadnak a folyók és a patakok, míg Dél-Morvaországban továbbra is árvízgondok vannak - jelentette a cseh közszolgálati rádió.
A reggeli órákban már csak három helyen volt harmadfokú árvízvédelmi készültség, míg kedden még 18 helyen. A veszélyeztetett szakaszokon most másodfokú készültség van érvényben. A legnagyobb gondok Prerov városában és környékén vannak, ahol továbbra is áradnak a helyi patakok, és mintegy 1300 háztartás van áram nélkül.
Dél-Morvaországban továbbra is árad a Morva, s gyakorlatilag a határfolyó egész hosszában harmadfokú készültség van érvényben. A víz szántóföldeket, erdőket öntött el, ugyanakkor a határ cseh oldalán nemigen veszélyeztet településeket.
A cseh kormány az állami költségvetés tartalékából összesen 100 millió koronát különített el a kártérítésekre. A Lidové Noviny című konzervatív napilap szerint az árvíz befolyásolhatja a május végi képviselőházi választások eredményét is. A régiók mindenütt szociáldemokrata ellenőrzés alatt vannak, s ha a kormányzat - konkrétan a szintén szociáldemokrata vezetés alatt álló belügyminisztérium - idejében megadja a segítséget az árvízkárosultaknak, növekedhet a párt népszerűsége. A segítség késése viszont a polgári demokratáknak kedvezne.
Délkelet-Szlovákiában szerdán négy folyószakaszon volt harmadfokú, kettőn pedig másodfokú árvízvédelmi készültség. Az Ondava folyón, amely kedden Tőketerebes mellett átszakította a gátat, a legalacsonyabb fokúra csökkentették a készültséget.
Bár újabb árvízveszély pillanatnyilag nem fenyegeti a délkelet-szlovákiai régiót, a vészhelyzet továbbra is érvényben van, s a mentési munkálatokat válságstáb irányítja. A régióban folyamatosan esik az eső, s Tőketerebesen a gátakat a tűzoltókon és az önkénteseken kívül még mintegy 140 katona is őrzi. Az árvíz sújtotta területeken főleg az ivóvíz-ellátást kellett biztosítaniuk a hatóságoknak.
A magyar határhoz közeli Ipolyszakállason és Ipolyvisken délelőtt a tűzoltóknak kellett beavatkozniuk, mert az Ipoly és a Jelsovka-patak veszélyeztette a településeket. Az Ipoly vízszintje tízéves csúcson volt. Délnyugat-Szlovákiában, Pozsonyeperjesen az árvíz miatt kiköltöztették a helyi szociális otthon 130 lakóját, mert kiöntött a Kis-Duna. (MTI/dpa/AFP- Varsó, Prága, Brüsszel)

Barlangot találtak a Mátyás-templom alatt
Veszélyeztetheti a budai Vár területén található Mátyás-templomot az a barlang, amelyre szerdán bukkantak rá közüzemi munkálatok során - mondta Adamkó Péter, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat mentésvezetője az MTI-nek. Leél-Őssy Szabolcs geológus szerint a barlang mennyezete körülbelül 3-3,5 méterre van a felszín alatt. Varjú Imre, a templom plébánosa nem tart attól, hogy a barlang miatt a templom megsüllyed.
Adamkó Péter mentésvezető elmondta, hogy a barlangra, amelynek bejárata egy méterre van a Mátyás-templom (hivatalos nevén budavári Nagyboldogasszony-templom) főbejáratától, gázvezeték-fektetés közben találtak rá.
A képződmény valószínűleg benyúlik egészen a templom alá, ezért az épület akár meg is süllyedhet, ha nem erősítik meg a barlang falát. A képződményt, amely a vár alatt húzódó barlangrendszer része, Nagyboldogasszony-barlangnak nevezték el a szakemberek - tette hozzá a barlangász.
Közlése szerint a természetes üreg mindkét terme tele van törmelékkel, ami valószínűleg a II. világháború után került oda. A barlangászok most ezt a törmeléket próbálják eltakarítani, hogy megkezdhessék az üreg falának a megerősítését.
Leél-Őssy Szabolcs geológus az MTI-nek elmondta, hogy a barlangüreg mennyezete 3-3,5 méterre van a felszín alatt. A barlang egy 20 és egy 10 négyzetméteres teremből áll, ezek alját és oldalát törmelék tölti ki.
Mint hozzátette, az elsődleges vizsgálatok szerint a barlang természetes módon keletkezett, de a középkorban kitágították, ezért nem kizárt, hogy régészeti leleteket is találnak a törmelék alatt.
Kitért arra, hogy az üreg édesvízi mészkőbe van ágyazva, ami nagyon omlékony, ezért a területet lezárták, és mindenképpen szükség lesz a falazat megerősítésére. A statikus hamarosan megvizsgálja a barlangot, aztán valószínűleg vasbeton elemekkel erősítik meg a falat, nehogy beomoljon - közölte a geológus.
Varjú Imre plébános szerint a barlang miatt nem süllyedhet meg a templom, ezért szertartásaikat ez a képződmény nem zavarja a későbbiekben sem.
"Ez a templom kibírt eddig mintegy 750 esztendőt, biztos, hogy kibír még többet is" - fogalmazott. (MTI-Budapest)

Christiana Figueres az ENSZ új klímavédelmi főnöke
Christiana Figueres Costa Rica-i diplomatát nevezték ki a klímaváltozási ügyekért felelős új vezetőnek az ENSZ-nél - jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn jelentette be, hogy az elismert Costa Rica-i szakértőt jelölte a Klímaváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) végrehajtását felügyelő szervezet élére. Figueres az egyetlen hivatalos jelölt volt a posztról júliusban távozó, holland Yvo de Boer helyére.
Az 53 éves diplomata feladata az lesz, hogy új lendületet adjon az átfogó klímavédelmi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalásoknak, amelyek tavaly év végén, a koppenhágai klímakonferencián nem vezettek eredményre.
Christiana Figueres édesapja, José Figueres Ferrer háromszor volt Costa Rica elnöke. Ő maga a tekintélyes London School of Economics-on szerzett mesterfokozatú diplomát antropológiából. Másfél évtizede képviseli hazáját a nemzetközi klímavédelmi tárgyalásokon. Befolyásos döntéshozó és elemző is egyben, több mint 40 szakirányú publikáció szerzője.
A szakértőt civilek is támogatták, például a Facebook közösségi portálon közel 3 ezren csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, amely őt javasolta az ENSZ klímavédelmi vezetőjének posztjára.
Megfigyelők azonban nem a Costa Rica-i diplomatát tartották befutónak, hanem Marthinus Van Schalkwyk volt dél-afrikai környezetvédelmi minisztert. A jelenleg a turisztikai tárcát vezető politikust főként azért tartották esélyesnek, mert a Dél-afrikai Köztársaság az egyik legnagyobb fejlődő ország, és Brazíliával, Indiával és Kínával szorosan együttműködve kiemelten fontos szerepet tölt be a klímatárgyalásokon.
A Reuters forrásai szerint az éghajlatváltozás veszélyeinek fokozottan kitett fejlődő szigetországokat tömörítő, úgynevezett kis szigetállamok szövetségéből (AOSIS) többen erősen lobbiztak Figueresért, és végül nagy meglepetésre sikert arattak.
Costa Rica a klímavédelemben élen járó országok közé tartozik. Az alig 4 millió lakosú közép-amerikai ország környezetvédelmi politikájának célja a karbonsemlegesség elérése, az, hogy a gazdaság szén-dioxid-kibocsátása megegyezzen a helyi erdők szén-dioxid-feldolgozó képességével. (MTI/Reuters-New York)

Globális Szél Nap lesz június 15-én Brüsszelben
Az Európai Szél Energia Egyesülés (EWEA) és a Globális Szél Energia Tanács (GWEC) "szél eseményeket" szervez világszerte - tájékoztatta az EWEA az MTI-t.
Az EWEA közleménye szerint az események célja, hogy a nyilvánosság több szempontból is felfedezze a szélenergiát. Eddig 38 szervezet jelezte részvételét a soron következő eseményre, amely június 15-én lesz Brüsszelben.
Európában több szélerőművet helyeztek üzembe az utolsó két évben, mint minden más megújuló energián alapulót, látványos a növekedés egyebek mellett Kínában és az Egyesült Államokban.
Christian Kjaer, az EWEA végrehajtási vezetője szerint az esemény kiváló alkalom arra, hogy az emberek megérthessék a szélenergia működését és feltehessék az összes őket érdeklő kérdés. A bemutató keretében az EWEA felállít majd egy 29 méter hosszú turbinalapátot is Brüsszelben. (MTI-Budapest)

Élő Magyarország hálózat a tájkímélő helyi gazdaságok erősítésére
Élő Magyarország néven hálózatot hoztak létre civilek annak érdekében, hogy erősítsék a tájkímélő helyi gazdaságokat és lépjenek fel közösen a vidéki közösségek újraélesztésével és a mezőgazdasági termékek alternatív értékesítésével foglalkozó szervezetek - ezt "A fenntarthatóság előőrsei" címmel megrendezett konferencia résztvevői közölték kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Az Élő Magyarország hálózat a résztvevők egyenrangú együttműködésén, tevékenységeik egyeztetésén alapuló kezdeményezés, mely a helyi kezdeményezések, hálózatok eredményességét kívánja javítani, piacra jutásukat, közös fellépésüket hivatott segíteni.
A konferenciát - amelyen több száz helyi kezdeményezés mutatkozott be a munkahelyteremtő vállalkozásoktól a regionális vagy országos gazdasági hálózati kezdeményezésekig - a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája, az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely, az Új Reformkor Alapítvány, valamint a Szövetség az Élő Tiszáért szervezte.
A konferencia résztvevői ajánlásban fejezték ki egyetértésüket abban, hogy a globális környezeti és gazdasági válság közepette Magyarország számára kitörési pontot kínál a megromlott, de még mindig kedvező természeti adottságokra és a hagyományos paraszti kultúrára, a tanyasi gazdálkodásra, továbbá a helyi értékekre épülő sokszínű gazdasági tevékenység.
A túlélés ebbe az irányba megy csak, így kell talpra állnunk a mostani gazdasági válságból, ez nem csak környezetbarát és humánus, de gazdasági szempontból is járható út az ország számára - mondta a sajtótájékoztatón Lányi András, az ELTE Közös Örökségünk Kutatóműhely vezetője.
A konferencia résztvevői abban is egyetértettek, hogy szükség van - mint ajánlásukban fogalmaztak - az EU többi államához képest példátlanul merev hazai szabályozási környezet átalakítását tovább folytatni. Álláspontjuk szerint sürgősen felül kell vizsgálni számos jogszabályt, amelyek az ésszerű és méltányos birtokrendezést, a közbirtokosság korszerű formáinak kialakítását, az élelmiszer-önrendelkezés helyi és országos szintű megvalósítását szolgálják. Emellett kiemelték azt is, hogy biztosítani kell az alkalmi munkavállalás számára az életszerű szabályozást és legalizálni a szívességi munkát.
A résztvevők szerint vissza kell állítani a város és a vidék közötti egyensúlyt. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe lehet a hazájáért és közösségéért felelősséget vállaló értelmiségnek. Helyre kell állítani a társadalomban és a gazdaságban a bizalmi viszonyt és a tisztességes munka becsületét, mert enélkül a válság csak egyre mélyül.
Az állásfoglalás tartalmazta azt is: a résztvevők "azt kívánják, hogy az új kormány tartsa fenn a külföldiek és a cégek földvásárlási tilalmát". Mint fogalmaztak, "a föld az abból élő helyi gazdát illeti".
Kajner Péter, a Jövő Nemzedékek Ombudsman Hivatalának tudományos munkatársa arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a konferencia célja nem elsősorban a rossz helyzet taglalása volt, nem is elméleteket szerettek volna bemutatni, hanem hús-vér emberekkel akartak megismerkedni. Céljuk volt, hogy az ilyen kezdeményezések szervezői maguk is megismerhessék egymást. Hozzátette: további cél volt, hogy a hasonló kezdeményezéseket végzők fogjanak össze és erre példaként említette akár a logisztika megosztását is.
Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja pozitív példaként említette, hogy 53, a közétkeztetéstől a falusi turizmusig terjedően, különféle civil szervezet összefogásával egy év alatt sikeres javaslatokat tettek a kistermelői rendelet módosítására. Hozzátette: ennek eredményeképp kistermelők által feldolgozott termékek is boltba kerülhetnek. (MTI-Budapest)

Súlyos károkat okoznak a májusi viharos esőzések Kínában
Eddig legkevesebb 86 halálos áldozata van a hatalmas esőzéseknek és a hidegnek Dél-Kínában, ahol mintegy 8 millió embert érintenek közvetlenül az ilyenkor szokatlan időjárás következményei.
Tíz tartományban tizenhat embert még eltűntként tartanak nyilván, 275 ezret ki kellett telepíteni azt követően, hogy május ötödikén heves esőzések kezdődtek - tájékoztatott Csiao Jong (Jiao Yong), a vízgazdálkodási tárca miniszterhelyettese a hétvégén. Kijelentette: meteorológiailag szokatlan a jelenség ebben az időben, s arra figyelmeztetett, hogy az áradások időszakában még súlyosabb helyzettel kell számolni.
A Dél-Kínában május eleje óta tartó csapadékos időjárás miatt folyók léptek ki a medrükből, földcsuszamlások voltak, autópályák, hidak károsodtak, erőművek berendezései, villany- valamint távközlési vezetékek sérültek, gátak repedtek meg a terheléstől és víztározók kerültek veszélybe. Hunan tartomány Hszüpu (Xupu) megyéjében például négy hidat sodort el a víz, nyolcezer embert elzárva a külvilágtól.
Vannak olyan települések, ahol 15 éve nem tapasztaltak hasonló időjárási körülményeket az évnek ebben a szakaszában. Kuangcsouban (Guangzhou) május 7. óta 440 mm csapadék hullott, több mint az éves átlag 25 százaléka. Az áradások következtében a tartományi székhely egyes útjain 30 centiméteres víz hömpölygött. A kuangtungi (Guangdong) meteorológiai központ vezetője szerint mindez - nem kis részben - a globális felmelegedés következménye.
Az időjárási előrejelzések szerint Dél-Kína nagyobb részében a következő három napban további bő csapadék és viharos szél várható. A jelentések az érintett területek között Hupej (Hubei) és Kujcsou (Guizhou) tartományokat, valamint Csungking (Chonqing) várost emelik ki. Ezzel egy időben erős hidegfronti hatás és heves szélnek lesz tombol majd az északnyugati országrészben, ahol 8 Celsius fokos hőmérséklet csökkenésre számítanak. Homokvihar várható Belső-Mongóliában, valamint a Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur) autonóm területen - figyelmeztettek a meteorológusok. (MTI-Peking)

Szürkemarha-szalámit hoz forgalomba a Körös-Maros Nemzeti Park
Magyar szürkemarhából készült szalámit hoz forgalomba a Körös-Maros Nemzeti Park - közölte a park igazgatója az MTI-vel hétfőn.
Tirják László elmondta: a nemzeti park 1994-es megalakulásakor még csak 14 darabos volt a szürkemarha állomány, ám időközben már 1.400 darabra nőtt az állatok száma. A megszaporodott állomány lehetőséget ad arra, hogy néhányukat - elsősorban az elöregedő állatokat, illetve a 4-5 éves tinókat - tőkehúsként, valamint szalámiként is feldolgozva értékesítsék. A próbagyártás a Bács-Kiskun megyei Dömsödön kezdődött meg, ahol két tonna szalámi már elkészült - ismertette az igazgató.
A nemzeti park egyelőre egy békéscsabai húsbolttal állapodott meg a tőkehúsok, illetve a szalámifélék forgalmazásáról, de később, több más nemzeti parkkal, illetve egy magángazdálkodóval összefogva komolyabb értékesítési hálózatban is gondolkodnak.
Tirják László kiemelte, hogy a szürkemarhából készült szalámi rendkívül egészséges, hiszen az állatokat a számukra megfelelő ökológiai körülmények között nevelik fel, továbbá a feldolgozott termékek megfelelnek a magas szintű élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A szürkemarhákat Kardoskúton, Tótkomlóson, Dévaványán, Biharugrán és Szabadkígyóson tartják, ahol védett gyepterületeken, szabadon tartva legelnek. (MTI-Békéscsaba)

Árvíz - Árhullámok a sok eső miatt az észak-magyarországi folyókon
Jelenleg a Tarna, a Sajó, a Bódva és a Bodrog vízgyűjtőin intenzíven esik az eső, a rendelkezésre álló adatok szerint hazai területen szombaton 20-30 milliméter körüli csapadék hullott, de a Mátra és a Bükk térségében a 40-60 millimétert is elérte a lehullott eső mennyisége.
Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügy Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályának vezetője az MTI-nek vasárnap azt mondta: elsőfokú árvízvédelmi készültség van a Hernádon, a Bodrogon és a Tarna mentén, harmadfokú a riasztás a Sajón, ezzel összesen csaknem 350 kilométernyi folyószakaszon van készültség az Ékövizig működési területén.
A részletek kapcsán kifejtette: a Sajón vasárnapra virradóra hullott csapadék hatására a folyó szlovákiai szakaszán és a mellékvizeken ismét áradás kezdődött, Sajópüspökinél reggel 6 órakor 304 centiméteres áradó vízállást észleltek.
Hozzátette: a nap folyamán további folyamatos áradás várható, a kialakuló árhullám szintje a jelenleg is hulló csapadék miatt még nehezen becsülhető. Sajószentpéternél reggel 6 órakor 344 centiméteres áradó vízállást észleltek, itt a vasárnap délutáni órákban 350 centivel átmeneti stagnálás valószínű, majd hétfőn ezen a részen is további áradásra lehet számítani.
A Bódva hazai felső szakaszán árad - Hídvégardónál vasárnap reggel 6 órakor 232 centimétert mértek -, ugyanakkor az éjszakai nagyobb csapadék inkább a hazai vízgyűjtőket érintette. Jelenleg is esik a térségben, ezért további jelentős áradás lehetséges. A hazai területen "befolyó vizek" Szendrőnél további emelkedést okoznak, a vízállás itt tartósan a 200 centiméteres szint felett alakul.
A Hernád Hidasnémeti szakaszánál vasárnap reggel 6 órakor 122 centméteres volt a vízszint. A jelenleg is hulló és napközben is jelzett csapadék hatására további áradás várható. A Tarna felső szakaszán a parádi Tarna-ágon jelentős árhullám vonul le, az éjszaka hullott 50-60 milliméternyi csapadék hatására. Vasárnap reggel Verpelétnél 414 centiméteres, áradó vízállást észleltek és további vízszintemelkedésre számítanak. (MTI-Miskolc)

Olajkatasztrófa - a biztosítóknak akár 3,5 milliárd dolláros káruk is lehet
A biztosító ágazatnak akár 3,5 milliárd dolláros kára is származhat abból, hogy a Mexikói-öbölben április 20-án felrobbant, majd elsüllyedt a BP olajcég olajfúró platformja, s ömlik az olaj - közölte a The Observer című brit lap biztosítói forrásokat idézve.
A Swiss Reinsurance Co. becslése szerint az ágazat kára 1,5-3,5 milliárd dollárra rúg majd, saját veszteségét 200 millió dollárra taksálja.
A JP Morgan Chase egyik elemzője, aki eredetileg 1,6 milliárd dollárra tette a biztosítók veszteségét, azt mondta, hogy a svájci viszontbiztosító által említett 3,5 milliárd dollár már a pótlólagos költségeket is tartalmazza - ha a nyersolaj beszennyezi a partvidéket is.
A Swiss Reinsurance a márciussal zárult idei első negyedévben 158 millió dollár adózott eredményt ért el, ami 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (MTI/Dow Jones-London)

OS - Ismét a Napot ünnepli a KÖTHÁLÓ
Az Európában immár hagyománnyá vált Solar Days kampányhoz ismét csatlakozott a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának (KÖTHÁLÓ) három tagja. A Napnak, mint energia- és fényforrásnak, az élet alapvető feltételének idén is tudatformáló családi rendezvényekkel tiszteleg a nyíregyházi, miskolci és hajdúböszörményi szervezet. A részletes programot a www.kothalo.hu oldalon olvashatják.
Nyíregyházán, a Kossuth téren az E-misszió Egyesület biovásárral egybekötött Nap Napját tart, ahol a helyi biogazdák mellett megújuló energiákkal foglalkozó szervezetek is bemutatkoznak. Megmérik a résztvevők ökológiai lábnyomát, a környezeti tanácsadó iroda pedig segít abban, hogy környezettudatosabb életet élhessen. Miskolcon, a Szent István téren az Ökológiai Intézet Alapítvány a Nap Napjával egybekötött virágosztást tart a Belvárosi rehabilitációs projekt keretén belül. Az Európai Solar Napon a szervezet standjánál megismerhetnek a napenergia-termelési lehetőségekkel (napkollektor, napelem, napkályha), s ezeket a gyakorlatban ki is próbálhatják. A Környezeti Tanácsadó Iroda pultjánál ismét lehetőség kínálkozik ökológiai lábnyomszámításra, lakossági tanácsadásra, valamint megismerhetik a zöldebb termékeket. A belvárosi virágosztási akció keretében az IVS belvárosi rehabilitációs projekt részeként muskátlis ládákat vehetnek át azok a miskolciak, akik lakcímkártyával igazolják, hogy a belváros alábbi utcák által határolt részén laknak: Fazekas u. - Szeles u., Hatvanötösök útja - Soltész N. K. u.,- Vörösmarty M. u.,- Bem J. u., - Dankó P. u., - Aulich J. u., - Mendikás dűlő, - Domb u., - Nagyváthy J. u., Vologda u. Az Európai Napenergia Hasznosító Ipari Szövetség (ESTIF, European Solar Thermal Industry Federation), lobbi tevékenységgel, termékek ipari minősítésével és szabványok írásával foglalkozik. Programjának főbb célja a megújuló energiával való fűtés-hűtés irányelv népszerűsítése és a jogszabályi környezet szigorítása a napenergia mind szélesebb körű kihasználását segítve. A szervezet energiastatisztikákat készít a napsugárzásról és azon munkálkodik, hogy a terjedés technikai és kereskedelmi akadályait elhárítsa, illetve szeretné elérni, hogy a napenergia hasznosítás komoly piaci részesedést szerezzen a fűtési iparágon belül. Az uniós "naphő-irányelv" teljes kihasználása érdekében, különféle intézkedések bevezetéséért kardoskodik. Felvilágosító kampánya a Solar Days (Tag der Sonnen) 2002-ben indult Ausztriából, mely a napenergia hasznosítást és az elektromos energia környezettudatos hasznosítását mutatja be. Az első nagyszabású, egész kontinensre kiterjedő Solar Days-t 2008. májusában Európa 13 országában 4000 különféle eseménnyel ünnepelték, s tavaly is 4500 civil szervezet több mint 7400 tematikus rendezvénnyel csatlakozott. (OS-Budapest)
Kiadó: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló)

OTS - GEO Action Day, május 21-22.
Nem is gondolnánk, hogy közvetlen környezetünk élővilága mennyire sokszínű
2010-ben a GEO Magazin vállalta, együttműködésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal, a Magyar Természettudományi Múzeummal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal, a Pilisi Parkerdő ZRt-vel azt a megtisztelő feladatot, hogy felhívja a figyelmet a biodiverzitás megőrzésének fontosságára.
Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. Egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, vagy a fajon belüli genetikai változatosságot. A sokféleség megóvása egyik kulcsa az emberiség fennmaradásának. Ha hagyjuk, hogy nap mint nap fajok sokasága pusztuljon ki, akkor magunktól vesszük el az esélyt. Az élőhelyek pusztítása, környezetünk szennyezése, útépítés, monokultúrás növénytermesztés, erdőirtások, őshonos fajokat kiszorító tájidegen fajok terjeszkedése, és a klímaváltozás mind hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez.
A GEO akció nap, a hamburgi központú GEO International koordinációjával és a német szövetségi környezetvédelmi minisztérium támogatásával szeretné felhívni a figyelmet élővilágunk sokszínűségére.
2010 a Nemzetközi Biodiverzitás Éve, amelynek mottója: "Biodiverzitás a fejlődésért". A "csak azt lehet megvédeni, amit ismersz" elvet követve, a GEO Magazin ismeretterjesztő munkája révén járul hozzá a természet védelméhez. Május 21-én estétől kezdődő 24 óra alatt a növény- és állatvilág kutatói a terepbejárás során kijelölt területen élő minél több fajt igyekszenek kimutatni. Az esemény helyszínéül Nagykovácsi környékén található élőhelyek - köztük a kiemelkedően fajgazdag Szénások Európai Diplomás Terület - szolgálnak. A területek természetvédelmi oltalmára tekintettel a szervezés során szigorúan be kell tartani a természetvédelmi hatóság előírásait. A szakértők mellett a Nagykovácsi Öko Általános Iskola diákjai is aktív szereplői lesznek az akciónak. A GEO nap jelentős szerepet vállal abban, hogy a környezettudatos nevelés ne csak a tankönyvek lapjairól köszönjön vissza, hanem a gyakorlatban is érvényesüljön. A 24 órás akció lehetőséget ad arra, hogy a napközben dokumentált élőlények mellé az éjszaka aktív fajokat is regisztrálni lehessen. Az anyag feldolgozására és befogadására a Magyar Természettudományi Múzeum kollektívája és a hozzájuk csatlakozó kutatók vállalkoznak. Magát az eseményt és a gyűjtés eredményeit a GEO hasábjain is bemutatjuk. (OTS-Budapest)
További információ: Rekettye Zita projekt manager geoaction@motorpresse.hu tel: 70/291-7697

Vulkánkitörés - Légtérzárlatok, reptérbezárások Európában - NAPI ÖSSZEFOGLALÓ
Légi forgalmi korlátozásokat vezettek be vasárnap Európa számos körzetében az újabb izlandi vulkáni hamufelhő miatt.
Az Austro Control tájékoztatása szerint vasárnap délután és a hétfő hajnali órák között meghatározott körzetekben lezárják az osztrák légtér alsó részét - jelentette Pálfy Katalin, az MTI bécsi tudósítója. A Bécs melletti schwechati repülőtéren előreláthatóan hétfőn nulla órától hajnali öt óráig szünetel majd a forgalom. Innsbruckban vasárnap délután fél négy és este tíz óra, Salzburgban ugyanaznap délután öt és másnap hajnali négy, Linzben vasárnap este nyolc és hétfő hajnali öt között nem indítanak és nem is fogadnak légi járatokat.
A langeni repülésbiztonsági hivatal kora délután elrendelte a müncheni és a stuttgarti repülőtér teljes zárlatát - jelentette Pietsch Lajos, az MTI berlini tudósítója. A bejelentés szerint a vulkáni hamufelhőt Németország déli részében már délelőttől nagyobb koncentrációban észlelték. A hatóságok egyelőre nem közölték, hogy a zárlat meddig lesz érvényben.
Részben lezárták vasárnap Horvátország légterét, illetve 14 órakor bezárt a spliti és a zárai (Zadar) repülőtér - jelentette be a Croatia Airlines nemzeti légitársaság. A zágrábi, a pulai, a dubrovniki és az eszéki légikikötő azonban nyitva van.
Légtérzárlatot jelentettek be az olasz hatóságok a félsziget északi területének nyugati része fölött vasárnap délelőtt 10-től délután 2 óráig, majd az előre jelzettnek megfelelően délután újra megnyílt az egész olasz légtér, és fokozatosan helyreáll a menetrend. A négyórás zárlat alatt több mint háromszáz járatot töröltek.
A délkelet-franciaországi Nizza repterén mintegy húsz járatot töröltek, túlnyomórészt az easyJet brit fapados légitársaság gépeit, három nappal a cannes-i filmfesztivál megnyitója előtt. Az easyJet "tizenöt érkező járatából kilencet és tizennégy érkező járatából tízet" töröltek - közölte a harmadik legjelentősebb francia légikikötő szóvivője. A repülőtér mindamellett úgy készül, hogy szerdán fogadhatja a filmfesztiválra a világ minden részéből érkezőket.
Spanyolország északi részén vasárnap reggel újra megnyílt a repterek egy része - köztük a barcelonai -, majd délután 16 órakor további három: a Santiago de Compostela-i, a vigói és a La Coruna-i. A salamanque-i azonban zárva maradt.
A portugáliai Porto repülőtere csak közép-európai idő szerint hétfő reggel 8 (helyi idő szerint 7) órától vesz részt újra a légi közlekedésben - jelentette be vasárnap az ország repülésügyi hatósága (NAV). Korábban azt közölték, hogy az ország északi részén lévő város nem indít és nem fogad járatokat vasárnap délután 2 óráig. A hamufelhő délután elkezdett ugyan szétoszlani, de a légikikötő csak hétfő reggeltől válik használhatóvá. Előreláthatólag hétfő reggelre helyreáll a lisszaboni repülőtér menetrendszerinti forgalma is. A fővárosban nem állították le a forgalmat, de annak rendje felborult.
A Portugáliához tartozó, atlanti-óceáni Azori-szigeteken közép-európai idő szerint hétfő reggel 8 óráig meghosszabbították a repülési tilalmat.
Az Eurocontrol, a légi közlekedés európai szervezete Brüsszelben közölte, hogy Svájcban is várhatók légijárat-törlések a vulkáni hamu miatt, sőt Görögország felé is tart a felhő. A transzatlanti járatok útvonalát továbbra is északabbra, Grönland fölé tolják el.
Az easyJet bejelentette, hogy törölte minden vasárnapi genfi járatát, a zürichiek és a bázeliek azonban közlekednek.
Az izlandi vulkánból eredő hamufelhő nem fogja befolyásolni XVI. Benedek pápa jövő heti portugáliai útját - közölte vasárnap a Vatikán. Federico Lombardi vatikáni szóvivő újságíróknak elmondta: egyeztetett a légügyi hatóságokkal, és semmilyen változtatás nem látszik szükségesnek a római katolikus egyházfő kedden kezdődő, négynapos zarándoklatán. A program szerint a pápa a fatimai szentélyt, valamint Lisszabon és Porto városát keresi fel.
(MTI/AFP/AP/Reuters/dpa/ANSA/EFE- Róma/ Lisszabon/ Madrid/ Marseille/ Brüsszel/ Zágráb/ Bécs/Milánó/G enf/Vatikánváros)

Olajkatasztrófa - Fel kellett emelni az olajfogó szerkezetet
Fel kellett emelni a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa színhelyén a fő szivárgásnál elhelyezett olajfogó szerkezetet jéghez hasonló kristályok képződése miatt - közölte szombaton a BP egyik vezetője.
"A nagy műszaki kihívás a szerkezet elhelyezése után a hidrát keletkezése volt" - mondta el Doug Suttles, a brit olajvállalat kitermelési igazgatója sajtótájékoztatóján, aki szerint a következő két nap várhatóan a probléma megoldásának keresésével telik majd.
A csaknem 100 tonnás, 12 méter magas, torony alakú betonszerkezetet pénteken eresztették le a tengerfenékre, 1500 méteres mélységbe, hogy megakadályozzák az olajszivárgást, amely miatt naponta mintegy 800 ezer liter nyersolaj kerül a tengerbe a Mexikói-öbölben, 80 kilométernyire a luisianai partoktól a BP által üzemeltetett, áprilisban felrobbant, majd elsüllyedt Deepwater Horizon olajkitermelő platformból.
A nehézségek azután kezdődtek, hogy a szerkezetet elhelyezték a tengerfenéken, a belsejében ugyanis nagy mennyiségű hidrát keletkezett, így a szakembereknek fel kellett emelniük és a szivárgás helye mellé helyezniük.
A kristályok gáz és a víz együttes hatására keletkeznek bizonyos nyomás alatt és bizonyos hőmérsékleten - magyarázta Doug Suttles.
Az óriás berendezés úgy működne, mint egy tölcsér: ahelyett, hogy a tengerbe ömlene, a nyersolajat egy csövön át egy tankhajóba szivattyúznák. A szakemberek ily módon a kiömlő olaj legfeljebb 85 százalékának hasznosítására számítanak.
Az olajfogó elhelyezése előtt a BP és az amerikai hatóságok is figyelmeztettek azokra a nehézségekre, amelyek akadályozhatják e rendkívül bonyolult, ilyen mélységben korábban soha nem végzett műveletet.
A tisztító hajók folytatják az olaj lefölözését, csakúgy, mint a repülőgépek az olaj bomlását segítő vegyszerek szórását - jelentette be Mary Landry, a parti őrség ellentengernagya sajtótájékoztatóján.
Több mint 274 kilométeres szakasz védelmét biztosították úszó tömlőkkel. Tizenkét különböző helyen összesen 400 kilométer hosszan helyezik majd el az olajat lekötő úszó tömlőket.
Mary Landry elmondta, hogy eddig két madarat tisztítottak meg az olajtól. Hozzátette: pénteken két madár- és három teknősbékatetemet találtak, folyik annak megállapítása, hogy az olajfolt okozta-e a pusztulásukat.
A BP által üzemeltetett Deepwater Horizon olajfúró platform április végén felrobbant, majd elsüllyedt.
Az óriás olajfogó elhelyezésének kudarca rossz hír a Mexikói-öböl partvidékén - Texastól Floridáig - élőknek, de a kedvező időjárás miatt a következő napokban az olajfolt várhatóan nem közelíti meg a partot.
A nyersolaj már elérte Louisiana állam lakatlan szigeteit és a szövetségi állam kormányzója, Bobby Jindal figyelmeztetett, hogy a mocsaras vidéken sokkal nehezebb lesz az olajmentesítés. (MTI/AFP/Reuters- New Orleans)

Indul a pályázat a nem termelő mezőgazdasági beruházásokra
Az idén ismét benyújtható támogatási kérelem a nem termelő mezőgazdasági beruházásokra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében - közölte Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke az MTI-vel.
A támogatást lehet kérni mezővédő fásításra, sövénytelepítésre, természetvédelmi és környezetvédelmi célú gyeptelepítésre, valamint az úgynevezett rovarteleltető bakhát létesítésére. Eszközbeszerzésre további két jogcímen igényelhető a támogatás: a természetes alapú kerítés építésére, valamint a madárvédelmi berendezés létesítésére.
Az intézkedés célja, hogy a Natura 2000-es területeken, illetve az EMVA agrár-környezetgazdálkodási programjába (AKG) bevont területeken gazdálkodók olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelyekkel növelik az általuk használt terület természeti értékét, elősegítik a biodiverzitás - a biológiai sokszínűség - fejlesztését, és ösztönzik az Agrár-környezetgazdálkodási és a Natura 2000 támogatás feltételeinek betartását.
A kérelmeket a tavalyi évhez hasonlóan az idén is kizárólag elektronikus úton fogadja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal június 1. és július 26. között.
Az elektronikusan benyújtott kérelem mellékleteit papír alapon kell beadni a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti területileg illetékes megyei MVH kirendeltséghez, hivatkozva a benyújtott támogatási kérelmen szereplő iktatószámra - hívta fel a figyelmet a sajtófőnök. Hozzátette: a kifizetési kérelem benyújtására október 1. és 31-e között van lehetőség.
A múlt évben 664 kérelem érkezett a meghirdetett célprogramokra, ebből 34-et visszavontak a gazdálkodók. A legtöbb kérelem a természetes alapanyagú madárvédelmi berendezések célprogramra érkezett.
Az összes célprogramra rendelkezésre álló kifizethető forrás több mint 3,5 millió eurónak megfelelő forintösszeg, azaz csaknem egymilliárd forint. (MTI-Budapest)

A tűzoltók is segítenek, ha darazsak rajzása emberéletet veszélyeztet
A tűzoltók is segítenek megfékezni a méhek és darazsak rajzásakor kialakult veszélyeket, de arra kérik a lakosságot, csak közvetlen életveszély esetén értesítsék a tűzoltókat.
Dobson Tibor, a Magyar Tűzoltó Szövetség szóvivője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a jó idő beköszöntével számolni kell a méhek, darazsak rajzásával, a tűzoltóság is egyre több lakossági riasztást kap darazsak támadása miatt. Mint hozzátette, hivatalos statisztika ugyan nincs erről, de tavaly több mint száz ilyen eset történt.
Az ezredes, aki a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság főosztályvezetője is, elmondta: általában azt javasolják a bejelentőnek, hogy forduljon szakemberhez, keressen méhészt vagy rovarirtásra szakosodott vállalkozást. Ebben telefonszámokkal tudnak segíteni. Ha azonban közvetlen az életveszély, a sérülésveszély, és nem lehet várni a szakemberek kiérkezéséig, akkor a tűzoltóság kivonul.
Ha méhek és darazsak okozta veszélyhelyzethez riasztják őket, azonnal berendelik azokat a szabadnapos kollégákat is, akik méhészkednek, így szakemberi segítséggel az egyébként békésnek mondható méheket befogják és elszállítják, de az agresszívabb fajtát jelentő darazsakat ki kell irtaniuk.
Dobson Tibor megjegyezte, a méhek lakókörzetekben ritkán fordulnak elő, nem telepednek meg, míg a darazsak az ereszek alá, a padlásokra és egyéb kisebb részekbe bújva készítenek fészket. A fővárosban két tűzoltóságon (egy pesti és egy budai) rendelkeznek méhek befogásához szükséges eszközökkel, védőfelszerelésekkel - mondta a szóvivő. (MTI-Budapest)

Felhőszakadás - Árhullámok a sok eső miatt az észak-magyarországi folyókon
Árhullámok alakultak ki az észak-magyarországi vízfolyásokon a jelentős mennyiségű csapadék miatt - közölte a regionális környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályának vezetője pénteken az MTI-vel.
Csont Csaba elmondta: hazai területen csak a Sajó felső szakaszán alakultak ki készültségi szintet elérő vízállások, Sajópüspökinél péntek reggel 7 órakor 228 centiméteres vízmagasságot mértek. Az áradás folytatódik és várhatóan napközben a 250 centiméteres másodfokú készültségi szint közelében vagy valamivel a felett tetőzhet majd a folyó.
Az éjszakai és a jelenlegi eső hatása még nehezen becsülhető, de a tetőzést - amennyiben az a fenti szint közelében bekövetkezik - gyenge apadás, majd további áradás követheti - ismertette a szakember.
Kifejtette: árhullám vonul le a Hernádon és a Bódván is, de ezek magassága egyelőre jelentősen elmarad a legutóbbi árvizek szintjeitől.
A következő napokra prognosztizált csapadékos időjárás hatására újabb kisebb árhullám(ok) kialakulására kell számítani. A csapadék szeszélyes területi eloszlásának megfelelően inkább a kisebb vízfolyásokon lehetnek gyors és nagyobb mértékű vízszintemelkedések, de a Sajó vízrendszerében a kedvezőtlen hidrológiai állapot miatt a mérsékeltebb csapadékhullás is számottevő árhullámot alakíthat ki - tette hozzá az osztályvezető.
Csont Csaba arról is beszámolt, hogy csütörtökön az igazgatóság területén és a vízgyűjtőkön sokfelé volt eső, zápor, zivatar. A péntek reggelig lehullott csapadék mennyisége nagyon tág határok között mozgott. Ahol az erősebb zivatargócok egymást követték - ilyen hely volt például Szlovákiában a Rima felső vízgyűjtője, Magyarországon Miskolc nyugati, diósgyőri városrésze, valamint a Zempléni-hegység déli és keleti térségei - ott 70-80 milliméternyi csapadék is előfordult, ugyanakkor a jellemző érték 10-20 milliméternyi volt. A Takta- és a Bodrogközben az átlagos értéket kissé meghaladó, 25 milliméternyi csapadékot mértek, lokálisan egy-két helyen pedig elérte a 40-45 millimétert is a csapadék mennyisége.
A külföldi vízgyűjtők közül a Bodrog szlovákiai vízrendszerében hullott a legtöbb, 20-30 milliméternyi eső. Jelenleg egy újabb csapadékzóna okoz esőt a Sajó vízgyűjtőjén, hatására ismét vízszintemelkedések várhatók. (MTI-Miskolc)

Ökológiai bomba a romániai Nagyszalontán
Környezeti katasztrófa fenyeget a romániai Nagyszalonta bezárt vágóhídjánál. A csődbe ment üzemben felrobbanhat a hűtőberendezés - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán.
A csődbe ment cégnek a vágóhídon maradt egy még üzemben lévő hűtőberendezése, amelynek működtetésére nincs további pénz. Leállása esetén a szerkezet felrobbanhat. Ha az áramtalanított, de nem hatástalanított ipari hűtő felrobban, egy kilométeres körzetet boríthat be a hűtőberendezésből felszabaduló, súlyosan mérgező ammónia.
A berendezésben jelenleg tizenkét tonnányi állati tetemet tárolnak. Gavrila Ghilea, Bihar megye prefektusa szerint a helyi önkormányzat és a megyei környezetvédelmi hatóság felelőssége, mi történik a veszélyes hulladékkal.
Az eredeti tulajdonos, a Prodaliment Kft. tetemes adósságot halmozott fel az áramszolgáltató felé, amely a továbbiakban nem hajlandó hitelezni a fizetésképtelenné vált vállalatnak.
Szakértők szerint, ha leáll az áramszolgáltatás, körülbelül nyolc óra alatt nőhet meg a hűtőberendezésben annyira a nyomás, hogy a katasztrófa elkerülhetetlenné válik, a robbanás emberéleteket veszélyeztethet.

Befejezik a balatoni vízeresztést, zárják a Sió-zsilipet
Szerdán megkezdi és csütörtök estig fejezi be a siófoki vízeresztő zsilip fokozatos elzárását a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - tájékoztatta Csonki István igazgató az MTI-t.
A két hónapja tartó vízeresztés során 70 millió köbméter vizet engedtek le a Balatonból, ami 12 centiméterrel csökkenti s tó vízszintjét.
Az igazgató tájékoztatása szerint a tavaszi apasztó vízeresztés elérte célját: a tó vízszintje jelenleg 112 centiméter, amely kedvező a nyári szezon indulásához, hiszen egy maximális, mégis biztonsággal tározható vízmennyiséget jelent. (A vízszint maximális felső határa a tó üzemelési szabályzata szerint 110 centiméter a siófoki vízmérce "0" pontjához viszonyítva.) (MTI-Siófok)

A felére csökkent a belvíz Hajdú-Biharban
Két nap alatt csaknem a felére csökkent a belvízzel borított földek nagysága Hajdú-Bihar megyében - közölte Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) vezetője szerdán az MTI-vel.
Jelenleg a térségben 3.400 hektár földet borít belvíz, ebből 950 hektár vetés, 700 hektár pedig szántóföld - tette hozzá az igazgató.
Bara Sándor tájékoztatása szerint a Tikövizig területén négy szakaszon van belvízvédelmi készültség: a Tisza felső szakaszánál még másodfokú, a Tisza alsó és középső, illetve a Berettyó alsó szakaszánál elsőfokú a készenlét. Az öt üzemelő szivattyútelep naponta 256 ezer köbméter belvizet emel át a befogadó folyókba, csatornákba. (MTI-Debrecen)

Ismét figyelmeztette az EU Magyarországot a sajóládi erdő védelmére
Megismételte a sajóládi erdő védelmét célzó felszólítását az Európai Bizottság szerdán.
Brüsszeli közleményében az Európai Unió végrehajtó testülete bejelentette, hogy a szabálysértési eljárás következő szakaszába lépett, és "utolsó figyelmeztetésben" részesítette Magyarországot, mert megítélése szerint az illegális fakitermeléstől sújtott természetvédelmi területen a hatóságok még mindig nem hoztak "megfelelő kiegyenlítő intézkedéseket a pusztítás hatásainak ellensúlyozására".
Az uniós szabályok betartásán őrködő Európai Bizottság következő lépésként az Európai Bíróság elé utalhatja az ügyet, ha magyar részről két hónapon belül nem kap kielégítő választ.
A bizottság szerdán összesen közel négyszáz szabálysértési döntést (eljárások indítását, folytatását vagy lezárását) jelentette be a 27 EU-tagország ellen a környezetvédelem mellett elsősorban az adózás, a távközlés, a közbeszerzések területén. Magyarországot ebből kettő érinti, köztük a sajóládi erdőre vonatkozó, amely a 2008 őszén bejelentett első figyelmeztetést követte.
A brüsszeli bizottság a Natura 2000 természetvédelmi szabályozás megsértésének tekinti, hogy az erdő egy részében folytatódik az állapotromlás.
A hatóságok ugyanakkor több intézkedést tettek annak érdekében, hogy a megmaradt erdőrészt hatékonyan megvédelmezzék - ismerte el az uniós testület.
A kelet-magyarországi keményfaerdő számos védett állatfaj számára szolgált menedékül, köztük a díszes tarkalepke számára, amely az egyik legveszélyeztetettebb faj Európában - emlékeztetett a közlemény. (MTI-Brüsszel)

A megújuló energiahordozóké a jövő
A megújuló energiák közül jelenleg egyiknek sincs prioritása, ugyanakkor a jövő kétségtelenül a napenergiáé - jelentette ki Mezei Károly az MTI-nek kedden Miskolcon, ahol a fenntartható energiáról rendeztek országos konferenciát és fórumot.
Az energiaéhség jószerivel határtalan, ugyanakkor a gazdaság fejlődésének erős motorja lehet a megújuló energiákon alapuló ipar fejlesztése, és természetesen a munkahelyteremtés, amelyeket ezen ágazat generál - vélekedett az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület települési energiagazdálkodási szakosztályának elnöke.
A szakember egyértelművé tette, hogy jelenleg a megújuló energiahordozók közül sem a biomassza, sem a szél, sem pedig a napenergia nem élvez elsődlegességet.
Tájspecifikus kell, hogy legyenek az új energiahordozók, tehát ahol a legcélszerűbb, ott a biomasszára építsenek, máshol a szélre, megint máshol a Napra, vagy a geotermikus energiára - hangoztatta a szakember, megjegyezve: mindezt a gazdasági és stratégiai szempontok figyelembevételével. Hozzátette: amennyiben a munkahelyteremtés az elsődleges cél, abban az esetben nem feltétlenül a szélenergia hasznosításában kell gondolkodni, akkor ott a biogázra, a biomasszára kell alapozni.
Ha viszont hosszabb távon gondolkodunk, akkor ki kell jelenteni, a biomassza belátható időn belül már káros szén-dioxid emisszió anyag lesz, kikerül a megújuló energiahordozók közül. A fa ugyanis már nem tud olyan ütemben megújulni, mint ahogy azt irtják - tette hozzá.
Marad a nem távoli jövő megújuló energiahordozójának a szél és a Nap, de miután a szél esetleges, egyértelmű, hogy a Nap energiájának hasznosítása hozza majd azt a legújabb ipari forradalmat, amelynek küszöbén már ott állunk, a Napra kell erőinket összpontosítani - hangoztatta Mezei Károly. (MTI-Miskolc)

Nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő fiatalok száma
Az elmúlt két év alatt 35 százalékról 50 százalékra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya - derül ki az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. idei lakossági felméréséből.
A kutatás eredményeit összegző közlemény szerint azonban még ezzel együtt is mindössze minden második lakos, legnagyobb arányban a nők gyűjtik anyaguk szerint külön válogatva a csomagolási hulladékokat.
Bár a szelektív gyűjtésben résztvevők aránya 2008-ról 2010-re csak csekély mértékben, 52 százalékról 54 százalékra nőtt, a társadalmi célú reklámok eredményeként a hulladékképződés megelőzését is fontosnak tartó lakosok aránya számottevő mértékben, 32 százalékról 45 százalékra bővült. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre több olyan lakos gyűjt szelektíven, aki nemcsak a visszagyűjtést, de a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését is szem előtt tartja - derül ki a közleményből.
Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. megbízásából a TNS Hungary Kft. immár harmadik alkalommal készíti el azt az országos, reprezentatív kutatást, amely az idén 1.002 fő megkérdezésével vizsgálta a magyar lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét, preferált hulladékgyűjtési eljárásait, szokásait, mindennapi gyakorlatát, illetve a környezetvédelmi kampányok hatását a "zöldszemlélet" kialakulására és erősödésére.
Ma már a magyar lakosság 96 százaléka ismeri vagy hallott valaha a hulladékgyűjtésnek erről a formájáról. Saját megítélése szerint, 10-ből 8 megkérdezett lakóhelyén működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek jelenléte az elmúlt két év során leginkább a vidéki nagyvárosok lakosai körében vált érzékelhetővé.
Amíg 2008-ban a vidéki nagyvárosokban élők 83 százaléka, addig 2010-ben már 96 százaléka vélte úgy, hogy lakóhelyén elérhető a szelektív gyűjtés valamely formája; a megkérdezettek 60 százalékának véleménye szerint a gyűjtőszigetes, 2 százaléka szerint a házhoz menő, úgynevezett zsákos gyűjtési rendszer, 17 százalékuk tapasztalata szerint pedig mindkét rendszer együttesen.
Annak ellenére, hogy saját megítélésük szerint, a lakosok 80 százalékának van lehetősége a szelektív gyűjtésre, abban jelenleg mégis mindössze csak 54 százalékuk vesz részt, amely csekély mértékű növekedés a 2008-ban mért 52 százalékhoz képest.
A kutatásban megkérdeztettek passzivitása több okra vezethető vissza: 33 százalékuk a gyűjtés otthoni körülményessége, 22 százaléka pedig az otthoni hely hiánya miatt nem szelektál. A nem gyűjtők további 27 százaléka a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való relatív távolsága miatt passzív, habár ez az adat pozitív változást takar, mivel két éve még a megkérdezettek 33 százaléka vélte nagynak a távolságot.
Az ÖKO-Pannon kutatásában megkérdezettek véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt további hulladékgyűjtő edények kihelyezésével, az edények ürítési gyakoriságának növelésével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.
Idén a felmérésben megkérdezettek úgynevezett "szelektív hulladék kosarában" 33 százalék műanyag, 29 százalék papír, 14 százalék üveg, 13 százalék zöld hulladék, 7 százalék fém és 5 százalék italos kartondoboz volt.
Az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 1 százaléka naponta, 15 százaléka hetente többször, 38 százaléka hetente egyszer, 27 százaléka havonta többször, 12 százaléka havonta egyszer, további 16 százaléka pedig ennél ritkábban vitte vissza a gyűjtőszigetekre. (MTI-Budapest)

Az emberekben tudatosodtak a vegyi anyagok veszélyei
Tavaly óta számottevően emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget; a Medián felmérése szerint áprilisában a válaszadók csaknem háromnegyede volt ezen a véleményen, és a lakosság csupán 2 százaléka szerint nem károsítják az egészséget a mesterséges vegyi anyagok - tartalmazza a Levegő Munkacsoport legfrissebb, a témáról készített összegzése.
A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. Az emberek 89 százaléka szerint továbbra is a gyártók felelősek a termékeikben található vegyi anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét, 45 százalék pedig a kereskedőkét és forgalmazókét.
A Levegő Munkacsoport megbízásából a Medián március 26-30. között 1.000 felnőtt lakost kérdezett a mesterséges vegyi anyagokkal kapcsolatos lakossági ismeretekről, véleményekről. A kutatás részben megismételte a tavaly július 3-7. között végzett felmérés kérdéseit, így lehetőséget teremtett az időbeli összehasonlításra is.
A Levegő Munkacsoport a "Vegyszerezett világ kampány" keretében hívta fel az emberek figyelmét a vegyi anyagok kockázataira. Az egy éves kampány után - a közvélemény-kutatási adatok alapján - több területen is nőttek a lakosok ismeretei a vegyi anyagokkal kapcsolatosan.
A tavalyi 65 százalékhoz képest az idén az emberek 73 százaléka gondolta úgy, hogy a vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészségüket. A válaszadók döntő többsége, 72 százaléka szerint a vegyi anyagok daganatos, rákos megbetegedéseket okoznak. Míg a megkérdezettek kevesebb mint fele, 43 százaléka szerint az allergia is összefüggésben van a vegyi anyagokkal. Fejlődési rendellenességekre csak minden hatodik válaszadó gondolt.
A megkérdezettek döntő többsége, 84 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy az élelmiszerekben található vegyi anyagok jelentik a legnagyobb kockázatot az ember egészségére. Összesen 95 százalékuk említette az élelmiszereket egészségre kockázatos termékként.
A kozmetikumokat, tisztítószereket valamivel kevesebben nevezték meg esetleges veszélyforrásként, mint 2009-ben, de idén is a válaszadók több mint fele sorolta a kockázatos termékek közé. A legnagyobb arányban, a 18-29 év közöttiek 65 százaléka vélekedett így.
A műanyagokat 31 százalék említette, a műszaki cikkekre ugyanakkor csak 10 százalék, a bútorokra, szőnyegekre pedig mindössze 6 százalék gondolt, pedig az elmúlt évek vérvizsgálatai során éppen a műszaki cikkekben, bútorokban is megtalálható anyagokat, műanyagadalékokat mutatták ki az emberek vérében.
A válaszadók többsége, 55 százaléka helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a belföldiek. 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a magyar és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. Az emberek tévesen az almát tartják a legbiztonságosabbnak, pedig sajnos igen gyakran találhatunk vegyszermaradékot almán. A legszennyezettebb termékeket, viszont jobban azonosították a megkérdezettek: a paradicsom, a paprika és a saláta is számos említést kapott.
A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól. Ez kismértékű emelkedés a múlt év júliusában mért átlaghoz képest, ám természetesen nem jelent egyöntetű többletfizetési hajlandóságot. A lakosok kicsit kevesebb, mint ötöde továbbra sem akar vagy tud többet fizetni a biztonságosabb élelmiszerekért - tartalmazza a közlemény. (MTI- Budapest)

Olajkatasztrófa - Triplájára nőtt az olajfolt nagysága egy nap alatt
Körülbelül egy nap leforgása alatt triplájára nőtt a Mexikói-öbölben kialakult olajfolt nagysága - állítja a miami egyetem egyik kutatója műholdfelvételek alapján.
Hans Graber szerint a műholdakról gyűjtött felvételeken az látszik, hogy az olajfolt sokkal gyorsabban terjed, mint azt korábban gondolták. Helyi idő szerint csütörtökön készített műholdfelvételeken az olajszennyeződés közel 3000 négyzetkilométerre terjedt ki, de péntek estére már elérte a 9900 négyzetkilométert, vagyis több mint triplájára nőtt körülbelül egy nap alatt. Graber szerint ebből arra lehet következtetni, hogy felerősödött a nyersolaj szivárgása a mélytengeri kútból.
Ed Overton, a louisianai egyetem olajszennyezésekkel foglalkozó munkatársa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a műholdas felvételek megtévesztőek lehetnek. Egyrészt műholdról nem lehet bemérni az olajszennyeződés vastagságát, ezért nehéz megítélni, hogy mennyi olaj került a tengerbe. Másrészt az olajszennyeződések nem óriási, egységes olajfoltokká alakulnak, hanem kisebb foltokból állnak - mondta Overton.
A szóban forgó olajszivárgás azután kezdődött, hogy a múlt csütörtökön elsüllyedt a British Petroleum brit olajtársaság által működtetett olajplatform. Az amerikai kormány korábbi közlése szerint naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a Mexikói-öbölbe a mélytengeri kútból. (MTI/AFP/AP- Washington)

Kárpátalján digitális domborzati térkép készül a Felső-Tiszáról
Kárpátalján román szakemberek bevonásával készül a Felső-Tisza-völgy mederrészének digitális domborzati modellje.
A Tisza román-ukrán határon húzódó szakaszát ábrázoló digitális domborzati térképet Kárpátalja megye vízgazdálkodási főosztálya rendelte meg, az elkészítése a tiszai árvíz- és környezetvédelemre vonatkozó román-ukrán közös program keretében történik. Az érintett területről a múlt hét végén készültek el a térképészeti munkálatokhoz szükséges légi felvételek adta hírül csütörtökön az ungvári ua-reporter.com internetes hírportál.
A román szakemberek közreműködésének köszönhetően pontos digitális domborzati térképek állnak majd az ukrán vízügyi hatóságok rendelkezésére a kárpátaljai Felső-Tiszáról. A digitális kartográfiai anyagok fontos szerepet játszanak majd a hidrotechnikai létesítmények tervezése, építése és használata során, és az áradások modellezésében. (MTI-Ungvár)

ETE: gazdasági visszaesés nélkül megvalósíthatatlan a klímatörvény- tervezet
A magyar gazdaság drámai visszaesése nélkül megvalósíthatatlan az 1990-hez képest mért 40 százalékos emisszió-csökkentés, amelynek megvalósítását 2020-ra tűzi ki az éghajlatvédelmi kerettörvény jelenlegi tervezete - mondta Varró László, a Mol Zrt. stratégiai fejlesztési igazgatója, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) fórumán, amelyről az egyesület csütörtökön közleményben tájékoztatta az MTI-t.
A rendezvényen a szakértők figyelmeztettek: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) által kidolgozott tervben megfogalmazott célok eléréséhez egyebek között a legnagyobb kapacitású erőművek bezárására, új paksi reaktor-blokkra és óriási lakás-felújítási hullámra volna szükség. A pozitív gazdasági hatásokat is számba véve ennek össz-költségét 5000 milliárd forintra teszik, amelynek fedezete egyelőre nem látható.
Varró Lászlót idézve a közlemény ismerteti: a gazdasági rendszerváltás után lezajlott energetikai szerkezetváltás eredményeképp jelenleg a hazai energiaszektor "zöldebb" a nyugat-európainál. A magyar gazdaság karbon-intenzitása csak látszólag rosszabb a nyugat-európaiakénál, az, hogy egységnyi GDP-re magasabb szén-dioxid-kibocsátás jut, főleg a szolgáltató szektor alacsony jövedelmezősége miatt van. Ezt gazdaságfejlesztéssel, nem pedig új, rossz korlátok felállításával lehet megváltoztatni - mutatott rá.
Molnár László, az ETE főtitkára a rendezvényen hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez nem járható út az energiafogyasztás mindenáron való csökkentése, mivel nem biztos, hogy a megtakarításhoz szükséges beruházások megtérülnek. Elsősorban a végfelhasználói energiahatékonyság növelése az a terület, ahol kifizetődő a korszerűsítés - jelezte. Álláspontja szerint Magyarországnak az uniós szabályok és vállalások teljesítésén felül hiba volna a versenyképességet és a gazdasági növekedés lehetőségét rontó önmegtartóztatást vállalnia.
Szabó László, a Magyar Cementipari Szövetség Műszaki Bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszéd államoknál környezetkímélőbben működő és nemzetközi összehasonlításban is élenjáró hazai cementgyártók számára elviselhetetlen lesz az új korlátozás. A magyar cementipar már most is versenyhátrányban van a kedvezőtlen uniós szén-dioxid kvótakiosztás miatt, a hazai gyártók kénytelenek visszafogni kapacitásaikat, ezzel pedig utat nyitnak 20-25 százaléknyi import cementnek.
Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója és Láng István akadémikus az NFFT képviseletében jelezte, hogy a törvénytervezet kidolgozásakor nem állt rendelkezésükre elég idő, hogy minden szükséges egyeztetést lefolytassanak. Az NFFT nyitott a további konzultációkra, ugyanakkor kitart amellett, hogy a "takarékosság-hatékonyság-helyettesítés" hármas célkitűzése mentén folytatni kell a megkezdett munkát.
Az ETE, közleményében a konferencia tapasztalatait összegezve felveti: a klímavédelmi javaslatból nem derül ki, hogy a szükséges forrásokat hogyan teremtenék elő. Az egyesület szerint az NFFT képviselői által említett: "a későbbi megtakarításokra építő pénzhelyettesítő eszközök" alkalmazása nem megalapozott. (MTI-Budapest)

Elérte a meghirdetett keretösszeget a Klímabarát Háztartás Program
Elérte a meghirdetett egymilliárd forintos keretösszeget a Klímabarát Háztartás Program, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) felfüggesztette azt.
A zöldtárca az MTI-vel szerdán közölte: a minisztérium folyamatosan végzi a pályázatok elbírálását, amelyek révén várhatóan 16 ezer hűtőt és mosógépet cserélhetnek energiatakarékosra a rászorulók.
A tárca közleményében emlékeztetett: a Zöld Beruházási Rendszer részeként a környezetvédelmi tárca a Klímabarát Otthon és az Izzócsere Program után március 23-án hirdette meg a Klímabarát Háztartás Programot, amelynek keretében a rászorulók energiafaló hűtő- és mosógépeket cserélhetnek energiatakarékosra.
A környezetvédelmi minisztérium a korszerű és energiahatékony háztartási gépek beszerzéséhez gépenként 60-70 ezer forintos támogatást nyújt az időskorúakat, nagycsaládosokat, a fogyatékkal élőket és a regisztrált munkanélkülieket segítő alapítványok és egyesületek számára. A gépcserével háztartásonként akár évi 15 ezer forintot is meg lehet spórolni a rezsiköltségből - a minisztérium közleménye szerint. (MTI-Budapest)

Megépülhet az első tengeri szélerőmű Amerikában
Megépülhet az első tengeri szélerőmű az Egyesült Államokban; a kormány 9 évi vita után szerdán engedélyezte a 130 turbinából álló létesítmény megépítését a Nantucket-szorosban az északkeleti Massachusetts állam partjainál.
Ezt a projektet több hasonló fogja követni az atlanti partvidéken - mondta Ken Salazar belügyminiszter, aki az engedély megadását Bostonban jelentette be.
A Cape Cod magasságában megépülő szélfarm a legközelebbi partszakasztól 5 mérföld távolságban lesz, a turbinákat mintegy 62 négyzetkilométeres, Manhattannek megfelelő nagyságú területen fogják felállítani. A lapátkerekek 135 méterrel a víz felett fognak magasodni.
A Cape Cod-i szélfarm építésének terve évek óta éles viták tárgya; a projekt megosztotta a politikusokat és a környezetvédőket egyaránt.
A támogatók azt hangoztatják, hogy Amerikának ki kell használnia a partok mentén a tiszta szélenergiát. Érvelésük szerint a szélerőmű a környék, 225 ezer ember energiaigényének 75 százalékát biztosítaná, az építés több száz munkahelyeket teremtene, és csökkenteni lehetne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Az ellenzők - közöttük volt a néhai Edward Kennedy szenátor, családjának birtoka éppen a Nantucket-szorosnál fekszik - viszont azt állítják, hogy az ipartelep megrontaná az érintetlen természet szépségét, megzavarná az élővilágot, és átalakítaná a térség történelmi jellegét. Arra is figyelmeztetnek, hogy az elektromos hálózat szükségessé váló átalakításának költsége szerintük elérné a 10 milliárd dollárt.
Az egymilliárd dolláros beruházás egy éven belül kezdődhet, a turbinák 2012-ben már áramot termelhetnek.
Az amerikai kormány legalább féltucat szélfarm építésének engedélyezését tervezi a keleti partvidék viszonylag sekély vizeiben és a Nagy-tavaknál. A nyugati partvidéken a hirtelen mélyülő vízben nehezebb szélerőművek építése. (MTI-Washington)

Elsüllyedt olajfúró torony: terjed az olajszennyeződés
Lassan mozgó környezeti katasztrófának nevezte az MSNBC hírtelevízió keddi tudósításában a Mexikói-öbölben a tenger felszínén észak felé úszó olajszennyeződést, amely a hétvégére elérheti a partokat.
Szombaton derült ki, hogy mégis szivárog az olaj a csütörtökön elsüllyedt kitermelő platform egy vezetékéből, a szivárgást azóta nem sikerült megszüntetni.
A parti őrség szerint "nagyon súlyos" szivárgásról van szó; napi ezer hordó (159 ezer liter) olaj ömlik a vízbe.
Az olajfolt már 5000 négyzetkilométer felületű, mintegy 30 mérföldre van a partoktól. A szennyeződést az északnyugati szél a partok felé sodorja. Szakértők szerint lehetetlenség a szennyeződést néhány nap alatt eltávolítani, így a hét végére elérheti a partokat.
A szennyeződés Louisiana, Mississipi és Alabama partjain kívül Florida fehér homokú strandjait is fenyegeti. A több száz mérföldnyi partszakasz delfinek, tengeri madarak lakóhelye, halász- és turistaövezet.
Miközben a tisztító hajók mindent megtesznek azért, hogy megszüntessék, "lefölözzék" a szennyeződést, a tengerfenéken, mintegy 1500 méteres mélységben távirányítású hajókkal igyekeznek elzárni az olajkút egy 450 tonnás biztonsági szelepét. Ha ez nem jár sikerrel, elképzelhető, hogy újabb kutat kell fúrni az olaj útjának elterelésére. Ez a művelet újabb heteket vehet igénybe.
A louisianai partoktól 50 mérföldre található Deepwater Horizon nevű platformot a British Petroleum (BP) brit olajcég üzemeltetette, tulajdonosa a Transocean nevű amerikai vállalat. Kedden nagy robbanás történt a létesítményen, majd tűz ütött ki rajta. Ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen, de ez nem sikerült, a platform csütörtökön alámerült.
A The New York Times értesülése szerint a parti őrség, a BP és a szövetségi hatóságok részéről több mint ezer ember dolgozik az olajszivárgás megszüntetésén, illetve a szennyeződés eltakarításán. Az újság szerint hónapokba fog telni annak megállapítása, hogy mi okozta a kitermelő platform balesetét. (MTI-Washington)

Növekszik a környezetszennyező szállítás részaránya az EU-ban
Csökken a "zöld" szállítási megoldások részaránya az EU-ban a környezetszennyező megoldások javára, ami nagyban hozzájárul az környezetkárosító gázok kibocsátásának növekedéséhez - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) évi rendszerességgel kiadott tanulmánya.
A nagy szén-dioxid-kibocsátó közúti és a légi fuvarozás forgalmának 43 százalékos, illetve 37 százalékos növekedése meghaladta az 1997 és 2007 közötti gazdasági növekedés mértékét, miközben ugyanezen idő alatt a legtisztább szállítási megoldások - a vasúti és a folyami - piaci részaránya csökkent.
A problémát az is fokozta, hogy az EU-hoz időközben csatlakozott kelet-európai országok hagyományosan rossz vasúti kapcsolattal rendelkeztek Nyugat-Európa irányába.
Az egy évtized alatt kétszámjegyű százalékos növekedést elért légi utasforgalommal szemben a vasúti utasforgalom Nyugat-Európában stagnált, Kelet-Európában pedig drasztikusan csökkent.
A 27 tagú EU-ban az utazási céllal megtett kilométerek 72 százalékát személygépkocsik teszik meg.
"A jelentésből világosan kiderül, hogy a közlekedés teljes mértékben fenntarthatatlan irányban fejlődik" - mutatott rá Jos Dings, a "zöld" közlekedési megoldások mellett kampányoló T&E igazgatója. "Ugyanakkor nem állnak rendelkezésre az infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges állami pénzek" - tette hozzá. Véleménye szerint az ördögi körből a legjobb kiutat a környezetszennyező szállítási megoldások, például a légiközlekedés támogatásának megvonása mellett olyan árképzési mechanizmus kialakítása jelentené, ami a (környezetvédelmi) hatékonyság javítása mellett még bevételt is termelne. (MTI/Reuters-Brüsszel)

Módosul a biológiai aktivitásérték számítása
Egy település biológiai aktivitásértékének szinten tartását az új beépítésre szánt területen, a település zöldfelületi rendszerének fejlesztése érdekében kell biztosítani - egyebek mellett ezt tartalmazza a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter rendelet-tervezete, amely a tárca honlapján található.
Az építési törvény három éve vezette be a biológiai aktivitásérték fogalmát, amely az egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.
Minden terület rendelkezik - az ott lévő növénytársulások révén - valamekkora biológiai aktivitás értékkel, amely jelentős mértékben hozzájárul a környezet ökológiájához. A fenntartható fejlődés, az egészséges környezet érdekében szükséges annak előírása, hogy amennyiben egy területet az eddigitől eltérően másként kívánnak felhasználni, akkor azt csak úgy lehessen, hogy az a terület eredeti biológiai aktivitás értékét nem csökkentheti.
A biológiai aktivitásérték egy számítás eredménye. Sorba kell venni a település különféle kategóriába sorolt területeit, majd azok - hektárban megadott - nagyságait be kell szorozni az építési törvény végrehajtására hozott rendelet mellékletében megadott mutatóval. Az aktivitásérték magasabb száma esetén értékesebb az adott terület. A település összegzett mutatója nem változhat, így ha egy nagyobb értékkel bíró területet beépítenek, és kisebb lesz a biológiai aktivitásértéke, akkor a településen belül másutt kell emelni a zöld felület értékét.
A rendelet tervezete több terület mutatószámát csökkenti. Így például a hétvégi házas területek biológiai aktivitásértéke 4,2-ről 3-ra mérséklődik, míg az egészségügyi területek mutatója 3,5-ről változik 3-ra. Ugyanakkor az ipari és kereskedelmi területek szorzószáma 0,3-ról 0,4-re emelkedik. A védelmi- és gazdasági célú erdő biológiai aktivitásértéke változatlanul 9. (MTI-Budapest)

Elsüllyedt olajfúró torony: mégis szivárog
Mégis szivárog az olaj a Mexikói-öbölben elsüllyedt kitermelő platform egy vezetékéből, környezeti katasztrófa fenyeget - hangzott el a CBS News hírtelevízió vasárnapi tudósításában.
A parti őrség pénteken még azt közölte: megállapították, hogy nincs szivárgás. Mary Landry ellentengernagy akkor azt mondta, készenlétben állnak, hogy azonnal reagáljanak, ha mégis nyersolaj ömlene a tengerbe, és folyamatosan figyelik a louisianai partok közelében leégett és alámerült hatalmas fúrótorony állapotát.
Landry a hét végén már azt közölte, "nagyon súlyos" szivárgásról van szó. Az olaj tengerbe ömlését robotkamerával fedezték fel. Becslések szerint napi ezer hordó (42 ezer gallon) olaj ömlik a vízbe egy megsérült vezetékből. A CBS szerint ez nem a legrosszabb forgatókönyv, sokkal nagyobb katasztrófa is történhetett volna.
Az eddigi legsúlyosabb amerikai olajkatasztrófa az volt, amikor az Exxon Valdez tankhajóból 1989-ben 11 millió gallon olaj ömlött a tengerbe Alaszka partjainál.
A Mexikói-öbölben kiömlött olaj a tenger felszínén egy 20-szor 20 mérföldes szennyezést okozott, ez 25-ször nagyobb felület, mint korábban látszott. A parti őrség közölte: a világ olajszennyeződés-eltakarító kapacitásának egyharmadát már a térségbe irányították.
Remények szerint az olajfolt terjedését meg tudják állítani, és hamarosan el tudják távolítani a szennyeződést a tengerből. A sérült vezeték szivárgását pedig távirányítású berendezésekkel lehet megszüntetni a szelepek elzárásával az 1500 méteres mélységben. A olajszennyezés "lefölözését" a zord időjárás miatt le kellett állítani.
A platformot a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég üzemeltetette, de annak tulajdonosa a houstoni székhelyű Transocean nevű amerikai vállalat. Kedden nagy robbanás történt a létesítményen, majd tűz ütött ki rajta. Ellátó hajók erős vízsugarakkal próbálták megfékezni a lángokat és megakadályozni, hogy a fúrótorony elsüllyedjen, de ez nem sikerült.(MTI-Washington)

Egyelőre nincs pénz a tavaszi balatoni halelhullás kezelésére
Szórványosan már tapasztalható a télvégi-koratavaszi halelhullás a Balatonon, aminek tetőzése májusban várható, miközben még mindig nem megoldott a haltetemek mintegy 30 millió forintba kerülő eltakarításának finanszírozása - tájékoztatta Varga László, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-t szombaton.
A vezérigazgató kifejtette, a Balatoni Halászati Zrt.-ből tavaly kivált Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megörökölte a halászati joggal együtt a halgazdálkodással kapcsolatos közfeladatokat is, így a tavaszi halelhullással kapcsolatos teendőket. Forrást azonban ehhez nem kapott.
A fedezet biztosítása az alapítói határozatok szerint a magyar állam feladata, de a társaság felügyeletét ellátó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010. évi költségvetésében nem lelhető fel forrás erre a célra - közölte Varga László.
Elmondta: tavaly a kisebb testű halak mellett, több mint 3 ezer 20-50 kilogrammos busatetem került partra a tavaszi halelhulláskor. A hiányzó pénz mellett gond az is, hogy a "dögkutak" 2004-ben történt felszámolása óta többnyire hiányoznak a térségből az unió által is megkövetelt kisállat-tetem begyűjtők, ahol ideiglenesen, hűtött helyen, a környezetvédelmi és higiéniai előírásoknak megfelelően lehet elhelyezni a tetemeket az elszállításig. Jelenleg zsákokba gyűjtik az elpusztult halakat, amelyek elszállítását és megsemmisítését kilogrammonként közel 50 forintért végzi az ATEV Zrt.
A társaság idei üzemi terveiben, a halászati kapacitásaihoz igazodva 350 tonnányi busa lehalászása szerepel, aminek költsége 170-180 millió forint lenne, de ennek az összegnek is csak a töredéke, 15 millió forint áll egyelőre rendelkezésre a feladat elvégzéséhez. A becslések szerint még 5-6 ezer tonnányi úszkál a tóban ebből a tájidegen, a 70-es 80-es években betelepített, részben elöregedett halfajból, amelynek mielőbbi eltávolítása egyre sürgetőbb feladat lenne. Erre figyelmeztet a tavaszi halelhullás is a partra sodródó, méteres busatetemekkel - hangsúlyozta a szakember. (MTI-Siófok)

Árvíz - Vízminőség-védelmi készültség a Tisza-Keleti Főcsatorna torkolatában
Nagy mennyiségben felhalmozódott uszadék miatt harmadfokú vízminőség-védelmi készültséget tart fenn a Tisza-Keleti Főcsatorna torkolatában Tiszavasvárinál a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) - tájékoztatta Bara Sándor igazgató szombaton az MTI-t.
Elmondása szerint a téli időszakra a torkolatnál kiemelik az uszadék terelőket, amit tavasszal visszahelyeznek. Az idén azonban az esőzések következtében kialakult kisebb árhullám miatt Ukrajna felől nagymennyiségű uszadék érkezett a Tiszán, hamarabb, mint ahogy visszakerültek volna az uszadék terelők.
A harmadfokú vízminőség-védelmi készültség keretében, már a hét közepén megkezdték az uszadék eltávolítását. A gyors beavatkozásra azért van szükség, mert az uszadék veszélyes hulladékot - műanyag palackok - is tartalmaz, ami szennyezheti a Keleti és a Nyugati Főcsatornák vizét - tette hozzá.
Bara Sándor tájékoztatása szerint búvárok bevonásával eddig több, mint 65 köbméter uszadékot távolítottak el a víz felszínéről.
A búvárok hétfőn a torkolati iszapból emelik ki a felgyülemlett szennyeződéseket. A torkolat teljes megtisztítása várhatóan jövő hét pénteken fejeződik be - mondta az MTI-nek Bara Sándor. (MTI-Debrecen)

Zalai Hírlap: pusztulnak a védett békalárvák a lecsapolt csömödéri tó-öbölben
A védett békalárvák pusztulása miatt azonnal be kell fejezni a Csömödér mellett kiépített víztározó leengedését - írta pénteki számában a Zalai Hírlap.
Az osztrák tulajdonos karbantartási munkákra hivatkozva március közepén kezdte meg a 25 hektáros csömödéri tározó vizének leengedését. A tó vízszintje 120-130 centimétert apadt, a kisöböl - a békák szaporodó- és a halak ivási helye - teljesen eltűnt.
A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Felügyelőség szakemberei a helyszínen azt állapították meg, hogy a víz leeresztése miatt jelentős mennyiségű védett békalárva pusztult el, ezért a tulajdonost a vízleeresztés azonnali megszüntetésére kötelezték.
A tó felett 2015-ig horgászati jogot gyakorló Kerka Menti Sporthorgász Egyesület szerint a halállomány és a védett mocsári teknősök is veszélybe kerültek. A süllő az elmúlt egy-két hétben ívott, így szinte biztos, hogy a teljes szaporulat elpusztult, és valószínűleg hasonlóképpen járnak a keszegek is - olvasható a napilapban. (MTI-Zalaegerszeg)

Több mint negyedmilliárd értékű éticsigát foglaltak le
Több mint negyedmilliárd forint eszmei értékű éticsigát foglaltak le Gödöllőn - közölte a helyi kapitányság pénteken a rendőrség honlapján.
Szerdán a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllői Tájegység Isaszegi Őrkerület vezetője a Gödöllői Dombvidék ellenőrzése során csigákat gyűjtő embereket látott. Tekintettel arra, hogy a terület tájvédelmi körzet, ezért ez tiltott tevékenységnek számít. A természetvédelmi őr megtudta, hogy az összegyűjtött csigákat hová szándékoznak leadni és rendőri segítséget kért - olvasható a police.hu oldalon.
A megjelölt ház előtt egy furgon állt, melyben 12 zsák méreten aluli csigát találtak a rendőrök. Az eljárás során megállapították, hogy az autó tulajdonosa úgy gyűjtötte és vette át az állatokat, hogy az ahhoz szükséges engedélyekkel nem rendelkezett.
A közlés szerint a zsákokban összesen több mint kétezer, 30 milliméter alatti méretű csiga volt, melyek eszmei értéke mintegy 51 millió forint.
A nyomozók megkeresték a felvásárló telephelyet, ahová a férfi a csigákat leadta volna. A gödöllői családi ház garázsában összesen 66 láda éticsigát foglaltak le. A garázs tulajdonosai éticsiga felvásárló telephely igazolással nem rendelkeztek.
A 105.600 darab csigát a természetvédelmi őrkerület vezetője Gödöllő külterületén lévő szabadon engedte. Ezek eszmei értéke meghaladja a 220 millió forintot - írták.
Az engedély nélkül működtetett telephely tulajdonosai ellen természetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt indul eljárás. (MTI-Budapest)

Föld napja - környezetvédelmet tudatosító rendezvényeket szervez az ELTE
A környezet védelmét tudatosító rendezvényeket szervez az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) április 22. és 24. között általános és középiskolai diákoknak a Föld napjához kapcsolódva - közölte az intézmény csütörtökön az MTI-vel.
A Föld Napja alkalmából az ELTE a Tatai Geológus kertben háromnapos rendezvénysorozatára várja az érdeklődőket április 22. és 24. között. A rendezvény elsődleges célja, hogy rendhagyó és szórakoztató módon környezettudatosságra nevelje a fiatalságot, a kisiskolásoktól az érettségizőkig. A biológiai, természetvédelmi, előadások mellett az iskolákban ritkán tanított őslénytani, ásványtani és geológiai ismereteket is közvetítenek.
A rendezvény ideje alatt az érdeklődők előadásokat hallgathatnak a klímaváltozásról és a hulladékgazdálkodásról.
A diákokat íjászat, rovásírás oktatás, vetélkedő és kincskeresés is várja. A Föld napja alkalmából be lehet lépni a máskor nem látogatható Megalodus-barlangba is. (MTI-Budapest)

OS - Forgalmi helyzet a szombati Critical Mass felvonulás idején
Szombaton komoly, de nem kikerülhetetlen forgalmi korlátozások mellet zajlik a több tízezres Critical Mass biciklis és babakocsis felvonulás. Az elmúlt alkalmak során nagyon nagy segítséget jelentett, hogy a sajtó előre tájékoztatást adott a várható forgalmi helyzetről, így torlódások is jóval kisebbek lettek. A rendezők köszönik a városlakók türelmét, és egyúttal újra a sajtó munkatársainak segítségét kérik közlekedők tájékoztatásában. Ezúttal interneten elérhető térképet készítettünk a lezárt útvonalakról és kerülőutakról.
A felvonulás idején autóval közlekedőknek érdemes teljesen elkerülni Budapest belvárosát. A villamosok menetidejében jelentős csúszás nem várható, de a buszok lassabban, helyenként kerülőúton járnak majd, így érdemes inkább a villamos és metróvonalakon utazni. A rendezők elsősorban a tömegközlekedés zavartalanságát igyekeznek biztosítani. A belvárosi hidak közül 15 óra és 17:30 között az Erzsébet híd pesti irányban, illetve a Lánchíd mindkét irányban le lesz zárva. A főbb útvonalak közül Pesten az Andrássy út, pesti alsó rakpart, Teréz és Szt. István körút, Budán a felső rakpart, a Fő utca, az Attila út, a Krisztina körút és a Hegyalja út nem, vagy csak rendkívül lassan lesz járható. A Hősök terén, az Erzsébet körúton, a Szabadság és Petőfi hídon torlódás várható. A felvonulással járó dugókat észak-déli irányban a budai alsó rakparton és a Váci út - Bajcsy Zs. út - Károly krt. útvonalon, kelet-nyugati irányban az Árpád- és Lágymányosi hídon lehet elkerülni. Javasolt kerülőút még az Alkotás út és a Hungária körút. A közlekedők jobb tájékoztatása érdekében a szervezők idén egy interneten elérhető térképet is készítettek: http://tinyurl.com/criticalmasskeruloutak201004 Facebook információs oldal: http://tinyurl.com/kikerulom Tudnivalók a felvonulásról: http://criticalmass.hu/gyik További információ a sajtó munkatársai részére: Kürti Gábor Critical Mass 30-9919-989 László János Magyar Kerékpárosklub 30-964-6016
Kiadó: Hajtás Pajtás Közhasznú Egyesület (OS-Budapest)

Vulkánkitörés - Továbbra is érkezhet vulkáni hamu Magyarország fölé
A változatlan észak-nyugati áramlás és az izlandi vulkán aktivitása miatt továbbra is hamuval szennyezett levegő érkezik Magyarország fölé, de ennek koncentrációja nagyon alacsony, a légteret emiatt nem fogják ismét lezárni.
Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) repülésmeteorológusa szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: reggel 8 órai állapot szerint 6 ezer méter alatt a Győr-Mohácsi-sziget tengelytől keletre van hamu a légtérben, ennek szennyezettsége nem ismert, koncentrációja pedig alacsony, ez a szennyeződés várhatóan délutánra kivonul az országból. Hozzátette: 6 ezer méter felett tiszta a levegő.
Elmondása szerint az éjszakai órákig nem érkezik újabb hamufelhő az ország fölé, csütörtökön és szombaton este viszont elérheti az országot egy újabb felhő, de ez - amennyiben nem változik a vulkán működésének intenzitása - nem fogja a 6 ezer méter feletti repülési útvonalakat érinteni.
Fehér Imre, a HungaroControl szóvivője a sajtótájékoztatón azt mondta: ebben a helyzetben nincs ok arra, hogy korlátozást rendeljenek el, a magyar légtér nyitva van, Ferihegy indít és fogad járatokat. A légi irányítás arra számít, hogy nem éri el Magyarországot olyan koncentrációjú hamufelhő az elkövetkezendő napokban, amely miatt újra le kell zárni a légteret - tette hozzá.
A szóvivő kitért arra is, hogy a magyar légtérben egy átlagos áprilisi naphoz képest 40 százalékos volt a forgalom kedden.
Ferenczi Zita, az OMSZ levegőkörnyezet-elemző osztályvezetője elmondta, nincs összefüggés az országban az elmúlt napokban tapasztalt szállópor-koncentráció növekedésének a vulkáni hamuhoz, ezt a meteorológiai szolgálat elemzései is alátámasztják. Hangsúlyozta, nincs a légkörben olyan szennyezés, amely az egészséget veszélyezteti. A szálló por mértéke még az egészségügyi határértéket sem érte el - tette hozzá.
Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet megbízott igazgatóhelyettese ezt megerősítve elmondta: a hamu nem jelent egészségügyi kockázatot Magyarországon és nincs ülepedő porszennyezés sem. A légúti betegségben szenvedők az elmúlt napokban azért volt több panaszuk, mert megkezdődött a fák és füvek virágzása.
Hozzátette: az elkövetkezendő napokban sem várható egészségkárosodási kockázatnövekedés. (MTI-Budapest)
OS - Rólunk szól a Föld Napja
Az első Föld Napját Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére tartották még 1970. április 22-én. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata e jeles nap kapcsán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy soha nem késő fogyasztásunkon, ökológiai lábnyomunkon zsugorítani. A gazdasági válság döntéseink során amúgy is alapos meggondolásra ösztönöz bennünket, fokozottabban figyeljünk arra, hogy ne válhassunk a Föld érdekeivel szemben befolyásolhatókká.
Az első Föld Napját Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére tartották még 1970. április 22-én. Már ezen az eseményen 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. A történelmi jelentőségű jeles nap az Egyesült Államokban és az ország határain túl is fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a víz védelmére. Új környezetvédő szervezetek alakultak és tudatosan több millió ember tért át egy ökológiailag fenntarthatóbb, kisebb fogyasztású életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit, a bioszférában zajló pusztulást, a biológiai sokféleség csökkenését, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes és radioaktív hulladékok okozta problémát, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a "környezet évtizedeként" a figyelemfelhívás jegyében teljen el. Az ötletgazdák 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld Napját a világ minden országában. Hazánkban 1990 óta egyre többen csatlakoznak a jeles nap ünnepéhez. Fát ültetnek, rajzpályázatot, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. Ez a Föld Napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, a lakók kezdeményezésre szerveződnek a programok, és ma már nem csak a Föld Napján, hanem minden zöld ünnepnapon. A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) idén is változatos programokkal várja az érdeklődőket. A rendezvényekről a www.kothalo.hu oldalon és a tagszervezetek honlapján (http://kothalo.hu/tabla.htm) tájékozódhat.
Kiadó: Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (Kötháló) (OS-Budapest)

Egyre több a horgász és a horgászati lehetőség Zala megyében
Évről évre nő a horgászok száma Zala megyében; tavaly közel 16.400 horgászjegyet váltottak ki, kétezerrel többet, mind három évvel korábban - tájékoztatta Ernszt Tamás, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) halászati felügyelője az MTI-t.
A halfogási naplók adatai szerint a tavalyi horgászzsákmány meghaladta a 150 tonnát. Legnagyobb arányban - mintegy 87 tonna mennyiségben - pontyot sikerült kifogni. A ragadozó halak közül 7 tonna süllő, 5 tonna csuka, 3,3 tonna harcsa, és mindössze 1,1 tonna balin akadt horogra. A kifogott zsákmány közel egyötöde, mintegy 33,5 tonna "méretkorlátozással" nem védett hal volt.
Az elmúlt évben legnagyobb arányban pontyot telepítettek a zalai horgászvizekbe; a 146 tonna telepített hal 85 százaléka volt ponty. A ragadozók közül 6 tonna süllő és 4,2 tonna csuka került a tavakba, vízfolyásokba. A horgászati lehetőségeket áramláskedvelő halfajok telepítésével is bővítették; így tavaly menyhalat, jászkeszeget és folyóvízi vegyeskeszeget is telepítettek a nyugat-zalai vízfolyásokba.
Idén kora tavasszal háromnyaras, kifogható méretű pontyok telepítésével pótolták a halállományt. A telepítés előnevelt, 3-4 centiméteres csukák, süllő, balin és jászkeszeg kihelyezésével folytatódik.
Ernszt Tamás szerint egyre többen a horgászatban találják meg a pihenés legkedvezőbb, anyagilag is elérhető formáját, a kifogott és megtartható hal pedig szerepet játszik a családok élelmezésében is. A horgászat az ifjabbak körében is egyre népszerűbb, több mint 1.800 tizennégy év alatti váltott horgászjegyet, a felnőttek közül pedig több mint ötszázan tettek sikeres horgászvizsgát az elmúlt évben.
A halászati felügyelő beszélt arról is, hogy a horgászjegyet váltók 15 százaléka külföldi állampolgár. A kedvező földrajzi elhelyezkedés miatt elsősorban horvát, osztrák és szlovén vendéghorgászok jelennek meg a megyében, akik elérhető távolságban változatos horgászvizekkel találkozhatnak.
A megyében jelenleg 54 halászati vízterület van, de a horgászvizek száma folyamatosan bővül. A kavics és tőzeg bányászata során visszamaradó bányatavak is hasznosíthatók és a víztározók építésével is bővülnek a lehetőségek.
A zalai tavak, vízfolyások híresek a horgászlehetőségeiről - fűzte hozzá. A Kis-Balatont csodálatos madárvilág veszi körül, a kétezer hektáros, halban gazdag víztározó kiváló zsákmányszerzési lehetőséget jelent. A klasszikus tóparti horgászatot kedvelők választhatják a Pölöske, Zalaszentmihály vagy Pötréte környéki, "csukás, süllős" tőzegbánya-tavakat.
A vízfolyásoknál - Kerka, Mura, Zala folyó mentén - azok a barangoló horgászok is megtalálják számításaikat, akik "legyezve, pergetve, úsztatva" fedezik fel a vízterületeket. Az állandóan változó vízszint változatos mederviszonyokat teremt, így más és más haltartó helyek alakulnak ki. (MTI-Zalaegerszeg)

KvVM: nem kell a Maros folyó szennyezésétől tartani
Nem kell a Maros folyó szennyezésétől tartani, a magyar vízügyi hatóságok azt a tájékoztatást kapták a marosvásárhelyi vízügyi igazgatóságtól, hogy nem került határérték feletti szennyeződés az Aranyos folyóba - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) kedden az MTI-vel.
A szaktárca közleménye szerint a romániai vízügyi szakemberek által a folyóból vett vízminták a vörös színt okozó vas-oxidot mutattak ki, ez azonban a határérték alatt maradt. A vörös színű elszíneződés - a román tájékoztatás szerint - nem cianidos technológiájú zagytározóból származik, hanem geológiai eredetű.
A környezetvédelmi minisztérium közleményében hangsúlyozza: Magyarországnak nem kell arra számítania, hogy bármilyen szennyezés kerülne a magyarországi vizekbe. Ha ez előfordult volna is, a nagy vízhozam és a számos mellékfolyás miatt a szennyeződés felhígult volna. A torkolat és a magyar határszelvény között 500 kilométer a távolság, az elérési idő és a hígulás is biztosítja, hogy a szennyezésnek nincs határon átnyúló hatása.
Hétfőn nehézfémszennyezést észleltek a román hatóságok a romániai Aranyos folyón, amely a Tiszába ömlő Maros mellékfolyója. A magyar vízügyi hatóságok azonnali hivatalos tájékoztatást kértek a szennyezés mennyiségéről és összetételéről.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy amennyiben indokolt, a területileg illetékes hazai felügyelőség szakemberei vízmintát vesznek a folyóból, és ha szükséges, vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelnek el.
A román Agerpres és Mediafax hírügynökség hétfői jelentése szerint a szennyezés a több mint negyven évvel ezelőtt bezárt verespataki aranybánya egyik elhagyott és beomlott tárnájából eredt. Erre a következtetésre jutott a romániai Fehér megyei vízgazdálkodási hivatal, miután Abrud város rendőrei jelezték, hogy a településen átfolyó patak vizének a színe a szokottnál is pirosabb. (MTI-Budapest)

Árvíz, belvíz - Lassan apadnak az észak-magyarországi folyók, nő a belvíz - ÖSSZEFOGLALÓ
Lassú, de folyamatos az apadás az észak-magyarországi folyókon, a belvíz viszont egyre nagyobb területeket önt el.
A folyókon a hétfői eső miatt lassú az apadás. A Sajó és a Bódva külföldi vízgyűjtőjén lehullott csapadék a jelenlegi árhullámot nem éri utol.
A Taktán továbbra is elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, míg a Sajón az alsó szakaszon mért magasabb vízállás miatt másodfokú riasztást tartanak fenn.
A Bódva vízszintje Edelénynél harmincnégy centiméterrel csökkent kedd reggelre a vasárnapi tetőzéshez képest. A szakemberek előrejelzése szerint elhúzódó, lassú, de folyamatos apadásra lehet számítani. Egyre nagyobb gondot jelent viszont a védett területen megjelenő belvíz. Folyamatosan szivattyúznak a helyi Bódva utcában, a vásártér környékén.
Másodfokú belvízvédelmi készültséget tart fenn az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Bodrogközben, a Taktaközben és Dél-Borsodban, elsőfokú a riasztás a hevesi területeken, a víz több mint tízezer hektárt öntött el. Az igazgatóság mind a hét belvízvédelmi szakaszán készültség van érvényben. Naponta több mint egymillió köbméter vizet emelnek át a befogadó folyókba, de állandó a belvíz utánfolyása.
A csapadék és az árvíz több mint félszáz házat veszélyeztetett Borsodban. Ezeket az ingatlanokat megvédték a szakemberek. Harminc ember még mindig nem költözhetett vissza otthonába.
A megyei védelmi bizottság közlése szerint eddig hét település jelezte, hogy pénzt igényel a vis maior alapból. Az önkormányzatok becsült védekezési költsége meghaladhatja a 100 millió forintot.
Hajdú-Bihar megyében csaknem kétszeresére nőtt egy nap alatt a belvízzel borított földterületek nagysága, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén több mint 8 ezer hektár földet öntött el a belvíz, emiatt növelték a védelmi készültséget. A térségben 14 szivattyútelep működik, egy nap alatt összesen több mint egymillió köbméternyi vizet emeltek át a folyókba, csatornákba.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt napok esőzései miatt hatezer hektárra nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága, négy szakaszon rendeltek el másodfokú belvízvédelmi készültséget. A folyamatosan működő szivattyútelepek naponta összesen 1,2 millió köbméter belvizet emelnek át.
Békés megyében 7.040 hektárra növekedett a belvízzel elöntött területek nagysága a lehullott csapadék miatt. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszából már nyolcon lépett életbe belvízvédelmi készültség. Az igazgatóság tíz szivattyútelepet működtet, a térség két vízgazdálkodási társulása 29-et.
A Tiszán levonuló árhullám miatt a Tisza-tó vízszintjét a jelenlegi 725 centiméteres szintről fokozatosan 700 centiméterre csökkentik a kiskörei vízlépcsőnél, az áradás ugyanis uszadékot visz magával, s az kárt tehet a kompokban, úszóművekben. A Tisza vízgyűjtőjén lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt keletkező árhullám következtében a folyó vízállása Tiszafürednél csaknem egy méterrel magasabb volt, mint a Tisza-tó vízszintje. A vízlépcső előtt feltorlódott, fából és kommunális hulladékból álló uszadék néhol a szívóhatás következtében alábukik, és az alvízen sodródik tovább.
Emiatt a Tisza középső és alsó szakaszán különös figyelemmel kell eljárni a kompok és az úszóművek üzemeltetésénél, nehogy az uszadék kárt tegyen a vízi berendezésekben.
Újra lehet közlekedni a Sajólád és Bőcs közötti útszakaszon, amelyet korábban a Hernád áradása miatt zártak le. Szintén járható már a Pere és Hernádszentandrás közötti út, illetve a Bódva árvize miatt korábban lezárt Edelény és Abod közötti szakasz.
A Sajó árhulláma miatt járhatatlan a Tiszaújváros és Kesznyéten, illetve a Muhi és Köröm közötti szakasz. Itt a komp sem jár. Még mindig nem lehet közlekedni Putnok és Borsodbóta között, illetve a 26-os számú főutat Sajókazával összekötő részen.
A Bódva áradása miatt zárták le a Tornabarakony és Tornaszentandrás felé vezető utat, ott csak magasabb járművel tudnak bejutni a településekre. Komjáti felől nem lehet megközelíteni Bódvalenkét sem. A faluba Hídvégardó irányából lehet eljutni. (MTI-Budapest)

Átfogó természetvédelmi razzia volt a Balatonon
Átfogó ellenőrzést tartott a hétvégén a balatoni vízirendészet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., amelynek során 228 ellenőrzésből hét szabálysértési feljelentés született.
Nagy Jenő, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője hétfőn az MTI-nek elmondta: az akció célja elsősorban a természetvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásának ellenőrzése volt. Összesen ötven rendőr, természetvédő és halőr vett benne részt nyolc hajóval és tíz gépkocsival.
A hét szabálysértési feljelentés engedély nélküli horgászás, és a hajózási szabályok megsértése miatt történt. Az utóbbi esetekben a hajók kötelező felszerelései voltak hiányosak. Két helyszínen találtak a társhatóságok szakemberei illegális partfeltöltésre utaló nyomokat. Ezek kivizsgálása megkezdődött annak kiderítésére, ki dolgozott az érintett területeken, volt-e arra bármilyen engedélye, illetve mekkorára tehető az okozott kár.
Utoljára tavaly november végén volt összehangolt közös akciója a balatoni társhatóságoknak. A következő hónapokban többet is terveznek. Nagy Jenő beszámolója szerint az ehhez hasonló "razziákban" átlagosan az ellenőrzöttek 8-10 százaléka ellen kell feljelentést tenni. A mostani akció során ennél kedvezőbb eredmény született. (MTI-Siófok)

Belvíz - Újra elrendelték a belvízvédelmi készültséget a Tisza-mentén
Másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el a Tisza-mentén három védelmi szakaszon, valamint a Hamvas-Sárréten és a Berettyónál a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) - közölte Bara István védelemvezető hétfőn az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a térségben az elmúlt napokban 30-60 milliméter eső esett, ezért kellett újra elrendelni a védelmi készültséget.
Elmondta azt is, hogy a hat üzemelő szivattyútelep hétfőtől már több mint félmillió köbméter vizet emel át naponta a befogadó folyókba, csatornákba.
Jelenleg 4.900 hektár földet borít belvíz a Tikövizig területén, ebből 1.250 hektár vetés, 1.050 hektár szántó, 1.500 hektár rét-legelő, 1.100 hektár pedig egyéb földterület - mondta Bara Sándor. (MTI-Debrecen)

OS - Aranyérem egy magyar fiatalnak a fenntarthatóság olimpiáján
A 3. I-SWEEEP (International Sustainable World (Energy, Engeenering & Environment) Project Olympiad) elnevezésű nemzetközi tudományos verseny döntőjét 2010. április 14-19. között rendezték meg Houstonban, Texas államban. A 70 országból kiválasztott több mint 1000 diák között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főtámogatásával megrendezett 18. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik első díjas pályázója képviselte.
A megmérettetést két korcsoportban rendezték meg: az elsőben 9-12. osztályos diákok vehettek részt a világ bármely országából, a másodikban pedig csak az USA-ból versenyezhetnek a 6-8. osztályos tanulók.
A 3 kategóriában (környezetvédelem, mérnöki, energia) meghirdetett verseny többlépcsős. Az egyes országok által kiválasztott legjobb pályamunkákról a nemzetközi bírálóbizottság előzetesen kap egy angol nyelvű leírást. Majd ezt követően a kiválasztottak egy többnapos, kiállítással egybekötött versenyen vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes interjúk során alakítja ki a végleges sorrendet.
A világversenyen Kajtár Máté - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanulója - "Veszélyes folyadékok biztonságos tárolása a föld alatt" című munkájával, a környezetvédelem kategóriában melyben a legtöbben indultak , kivételes teljesítményéért aranyéremben részesült, mely 1000 dollár pénzjutalommal is jár. A díjátadó ceremóniát április 19-én tartották Houstonban, ahol a díjat Texas állam parlamenti képviselője, Dr. Alma A. Allen adta át a magyar díjazottnak.
A tűz- és robbanásveszélyes, és környezeti szempontból káros folyadékok földalatti, biztonságos tárolását az utóbbi években duplafalú tartályokkal oldják meg. A pályázó által javasolt ötlet költségkímélően és nagy biztonsággal megoldja mindazon problémákat, amelyeket ezen tartályok alkalmazása felvet. Triplafalú műanyag kompozit tartályokat vezetne be a gyakorlatba, melyek előnyei, hogy pl. lyukadás esetén azonnal eldönthető, hogy a külső vagy a belső köpeny sérült-e. Míg a külső fal sérülésekor duplafalú tartálynál körbe kellett ásni az egész tartályt, az új módszerrel a külső köpenyt szegmensekre osztanák, így elegendő csak a sérülés helyén kiásni a tartályt.
A 2009/2010. évi, 19. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjainak kétnapos kiállítása júniusban kerül megrendezésre a Millenáris Parkban található Csodák Palotájában.
Budapest, 2010. április 19.
Kiadó: Magyar Innovációs Szövetség (OS-Budapest)

Vulkánkitörés - Levegő Munkacsoport: jelentősen nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja
Néhány óra alatt több mint ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja Budapesten, amikor az izlandi tűzhányó hamufelhője elérte a fővárost, Nyíregyházán pedig nyolc-tízszeres volt a növekedés - közölte a Levegő Munkacsoport vasárnap az MTI-vel. Hozzátették: amennyiben valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét.
A Levegő Munkacsoport a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adataira hivatkozva közölte: a péntek éjszakai és szombat hajnali órákban, amikor Magyarország légterét elérte az izlandi tűzhányó hamufelhője, jelentősen megugrott a porszennyezettség a levegőben.
Példaként említették Szegedet, ahol a korábban tapasztalt napközbeni köbméterenkénti 10-30 közöttiről péntek éjfél körül 150 mikrogramm fölé emelkedett a levegőben a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék (PM10) koncentrációja. (A napi egészségügyi határérték 50 mikrogramm)
"Az egészségre különösen káros, egészen apró, 2,5 mikrométernél kisebb részecskék (PM2.5) koncentrációja pedig néhány óra alatt közel a tízszeresére nőtt az éjszakai órákban, és ötszörösen meghaladta az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott határértéket" - tették hozzá.
A Levegő Munkacsoport felhívta a figyelmet: a budapesti levegőben is néhány órán belül több mint az ötszörösére nőtt a légszennyező részecskék koncentrációja az éjszakai órákban, amikor jellemzően nincs gépjármű-forgalom, amely a fő felelőse a részecskeszennyezésnek városi környezetben.
Közölték: a hazai háttérszennyezést mérő, Budapesttől 70 kilométerre délkeletre fekvő K-pusztai mérőállomáson is a többszörösére nőtt a PM10-szennyezettség pénteken éjszaka, ezt követően pedig vasárnap hajnalban kiemelkedő csúcsot ért el. Nyíregyházán is a korábbinak 8-10-szeresére nőtt kora este a PM10-koncentráció néhány óra leforgása alatt. A szennyezés országszerte vasárnap napközben csökkent le.
"Mindebből az valószínűsíthető, hogy az izlandi vulkáni hamuból érkező szennyezettség érintette a magyar lakosságot" - írták, emlékeztetve rá: az Alpokat és Tátrát elhagyva, a Kárpát-medencében lebukik a magasból a levegő, és vele együtt a szennyezés is, ezt jól mutatják a levegőszennyezés-terjedési modellek is.
Felidézték, hogy még pénteken jelezték az Országos Környezet-egészségügyi Intézetnek annak a lehetőségét, hogy Magyarországon már alacsonyabban terjed a hamufelhő, és így esetlegesen szennyezést okozhat országszerte.
"Ha valóban a vulkáni hamu került a talaj közeli levegőbe, akkor az abban lévő gázok és nehézfémek károsíthatták a szabadban tartózkodók, különösen az asztmások, tüdőbetegek egészségét" - írták, hozzátéve, hogy a mérési adatok alapján "valószínűleg célszerű lett volna" tájékoztatni a lakosságot a péntek és szombat éjszaka várható kockázatokról. A szervezet azt javasolja, hogy amennyiben a közeljövőben újabb hamufelhő éri el az országot, "az érintett hatóságok tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket".
Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgatóhelyettes főorvosa az MTI megkeresésére pénteken azt mondta: Magyarországon nem jelent veszélyt az emberi szervezetre a hamufelhő, mivel a hamu a magasabb légrétegekben van, s várhatóan ott is marad. Kifejtette, hogy országunk feletti rétegekben a hamu már csak apróbb szemcsékben, úgynevezett aeroszol jellegű halmazállapotban jelenik meg, így közvetlen egészségkárosító hatással nem kell számolni.
A Levegő Munkacsoport vasárnapi közleményében kitért arra, hogy a vulkáni hamuban jellemzően kis részecskék vannak, ezért sajnálatos, hogy a budapesti Erzsébet téren éppen nem működött a PM2.5-mérés (mint írták, ez az egyetlen automatikus mérőállomás a fővárosban, ahol ilyen mérés folyik). Ezért szorgalmazzák, hogy az uniós előírásoknak megfelelően minél hamarabb épüljön ki a PM2.5 mérési rendszer, továbbá javasoljuk, hogy állítsanak fel olyan állomásokat is, amelyek az egészségre legnagyobb kockázatot jelentő PM1.0-et (azaz az egy mikrométernél kisebb átmérőjű részecskéket) mérik. (MIT-Budapest)

Árvíz - Védekezés a Sajó és a Bódva mentén
Szombatra virradóra az árvízi védekezésé volt a főszerep a Sajó-, és a Bódva menti településeken, szinte valamennyi érintett faluban, városban homokzsákokkal védték az ingatlanokat.
A Borsod megyei Szalonnán a Bódva, Sajókeresztúron pedig a Sajó árhulláma miatt kellett kiköltöztetni jó néhány embert. Szalonnán 23, míg Sajókeresztúron négy embernek kellett elhagynia otthonát.
A Sajó a pénteki Sajópüspöki, 349 centiméteres vízállású tetőzése óta több mint 30 centiméter apadt a felső szakaszon, Sajószentpéternél pedig az éjszaka - éjfél és négy óra között - négy órán át tetőzött a folyó 369 centiméteres vízszinttel - ismertette a részleteket Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügy Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályának vezetője.
Hozzátette: Sajóecsegnél az önkormányzat védekezett, 3 ezer homokzsákkal próbálták meg bevédeni a folyóhoz közeli ingatlanokat. Szombaton Miskolc térségében tetőzik az ár.
A Bódván továbbra is igen magas a vízállás, a pénteki tetőzés óta csak nagyon lassan apad a felső szakaszon, 24 óra alatt mindösszesen 10 centimétert csökkent a víz szintje.
Szendrőnél továbbra is árad, emelkedik a Bódva vízállása. Az Ékövizig eddig 17 ezer homokzsákot adott a védekező önkormányzatoknak. A Sajó áradása miatt a Bódva apadása jelentősen elhúzódhat, ahol egyébként a középső és alsó szakaszon még mindig emelkedik az árhullám - sorolta a részleteket.
Arról is beszámolt, hogy a Hernádon szintén árhullám vonul le. A hidasnémeti vízmércén szombaton már meghaladta a készültségi szint elrendeléséhez szükséges fokozatot, azonban a forrásfolyók tetőzése és gyors ütemű apadása miatt az igazgatóság nem rendelt el riasztást. A Hernád mentén, az alacsonyabb területeken fekvő közutakat elönti majd a folyó árvize, hasonlóan a Bódva és a Sajó térségében lévő vízátfolyásokhoz - mondta a szakember. (MTI-Miskolc)

Vulkánkitörés - Magyarországon már alig beazonosítható a hamufelhő
Már alig beazonosítható a szerdai izlandi vulkánkitörésből származó hamufelhő Magyarország térségében, a műholdképek alapján az ország déli, dél-nyugati részében még látható, de már nagyon alacsony a koncentrációja - mondta Bozó János, az Országos Meteorológiai Szolgálat repülésmeteorológusa szombaton kora délután az MTI érdeklődésére.
A szakember hozzátette: az áramlási sajátosságok miatt azonban Magyarország érintett térség marad.
Az Észak- és Nyugat-Európát befedő hamufelhő szombaton nulla óra körül érte el Magyarországot, és szombat reggelre már az ország egész területét lefedte. Bár a felhő nagyon felhígult, még mindig olyan állagú, hogy a légi közlekedést veszélyezteti.
A meteorológus elmondta, hogy az újabb kitörésekből származó hamufelhő a következő két-három napon szinte biztosan nem éri el Magyarországot.
Bozó János hangsúlyozta, hogy a levegőben szálló por koncentrációja nem változott. (MTI-Budapest)

OS - Miért harapnak többször a kutyák tavasszal és ősszel?
Az utóbbi időben sűrűbben hallani kutyák által okozott harapásos tragédiákról. A háziállatok tetteiért a gazdáknak kell büntetőjogilag is felelni. Azonban néhány óvintézkedéssel a tépéses - harapásos baleseteket meg lehetne előzni
Az Orpheus Állatvédő Egyesület információs telefonját sűrűbben hívják mostanság kutyatámadások, vadul rohangáló kóbor állatok miatt. Ennek oka lehet, hogy tavasszal és ősszel a négylábú házi kedvencek legtöbbje számára ilyenkor van a párzási időszak.
A hím kutyák (a kennelbe, udvarba, lakásokba bezárt egyedek is) észlelik azt az erős szagot, ami a nőstény állatok párzási időszakát jelzi. A szuka kutya párzását jelző szaga akár kilóméterekre is a levegőbe terjenghet, ezzel megőrítve a hím állatokat. Ilyenkor a kutyák minden áron szabadulni szeretnének bezártságukból, sokuk ilyenkor a párzás reményében szökik el otthonról. A kan kutyák egyénileg vagy falkákba verődve kutatják a tüzelő szukákat, közben egymásra és a közelben lévő emberekre is agresszívan reagálhatnak. Ezekben a szituációkban történik a legtöbb kutyaharapás.
A kutyatámadásokat érdemes elkerülni, ezért idegen vagy kóbor kutyákat semmiképpen se próbálja meg senki botokkal hadonászva vagy kőhajigálásokkal elijeszteni. A zavart kutya sok esetben a párzási lázban égve visszatámadhat.
A kutyatartók udvaraikban, lakásaikban tartsák kedvenceiket olyan helyen, ahonnan azok nehezebben tudnak elszökni. Szuka kutyát érdemes állatorvosi rendelőkben kapható szerekkel tüzeléskor a szagok tompítása érdekében lekezelni, vagy ha nem tervezünk kutyánkkal szaporítást végezni, akkor egyszerű-és gyors módszerekkel az állatot ivartalaníttatni is lehet. Ezzel az állattartó mentesül a későbbi bajoktól.
Ha kutyafalka közelében kerékpározunk vagy gyalogmenet közben kutyafalka közeledik, érdemes minden irracionális viselkedést (sikoltozást, hadonászást, kapkodást) mellőzni, hiszen a falkában erős állat a hírtelen mozdulatokra jobban támad. Ha nagy a baj, és a kutya ránkrontott, érdemes földre fekve összekuporogva, fejünket, lágy részeinket védve addig mozdulatlanul maradni, míg a támadó ebek szét nem szélednek.
Tüzelési időszakban - vagy máskor - ha a kutya tartójától elszökik, vagy az állatot elhagyja kiteszi, már az is kimeríti a 2004. évi X. törvényben leírt állatkínzási bűncselekményt, melyért akár három év börtön is kapható. Ha a szabadjára engedett állat még sérülést is okoz, a bűncselekmény halmozottan nagyobb büntetéssel is járhat. Jobb megelőzni a tragédiákat, ehhez felelős állattartás szükséges (OS-Budapest)
Orpheus Állatvédő Egyesület
www.zug.hu
www.ebrendeszet.zug.hu
==================================
További információk telefonon: 06-20-99-59-409
Kiadó: Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület

Vulkánkitörés - Nem okoz globális lehűlést az izlandi vulkánkitörés
Az izlandi vulkánkitörés okozta roppant méretű hamu- és gázfelhő egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy akár csak késleltesse is a globális fölmelegedést, mint ahogy azt 1991-ben a fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán kitörése tette - közölték szakértők.
A XX. század legnagyobb vulkánkitörésével és a mexikói El Chichon 1982-es kitörésével annyi por és hamu került a felsőlégkörbe, hogy átlagosan 0,5-0,7 Celsius fokkal csökkentette hosszú hónapokon keresztül a globális átlaghőmérsékletet.
"Az izlandi kitörés nem hasonlítható össze a Pinatubóval, nem éri el azt a mértéket, hogy globális következményei legyenek" - hangsúlyozta Hans Olav Hygen, a norvég meteorológiai intézet klímakutatója.
"A mostani kitörés viszonylag csekélynek tekinthető a korábban leírt kitörésekhez képest" - közölte Colin Macpherson, az angliai Durhami Egyetem geológusa.
Emlékeztetett arra, hogy az izlandi Laki vulkán 1783-84-es kitörése során becslések szerint 120 millió tonnányi kén-dioxid, azaz a 2006-ban mért összeurópai kibocsátás háromszorosa került a levegőbe, az akkor kialakult mérgező gázfelhő hónapokkal később mintegy 23 ezer brit halálát okozta.
Kétszáz év inaktivitás után március 20-án tört ki ismét az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatt szunnyadó vulkán, amelyet a múlt hónapban több mint 26 ezer külföldi turista tekintett meg.

Közös környezetvédelmi kampányt indított két minisztérium
Közös, a környezetvédelemre és a környezettudatos hulladékgazdálkodásra figyelmeztető országos, 150 millió forintos költségvetésű kampányt indított a közlekedési és a környezetvédelmi tárca uniós támogatással, az ország hét régiójába eljutó roadshow első állomása szerdán Hajdúszoboszló volt.
Az első helyszínen Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egy személy évente mintegy 500 kilogramm hulladékot termel. A kommunális hulladék 74 százaléka itthon lerakókba kerül, míg Németországban ez az arány 1 százalék. A fiatalokra fókuszáló kampány a hulladékgazdálkodás terén szükséges fejlődésre is rámutat - fogalmazott.
A kampány fő témái a közlekedés, az energiatakarékosság, a hulladékgazdálkodás és a természetvédelem témakörét fogják át. A "Szólj rá apádra, ha nem vigyáz a világra " című roadshow a gyerekeknek szól elsősorban, akik játékosan ismerhetik meg a környezetvédelem fontosságát. A Hajdúszoboszló főterén felállított óriás sátrakban a rendezvény megnyitásakor is 20-30 gyerek vett részt hulladékgazdálkodási szimulációkon és más ügyességi versenyeken.
Oláh Lajos véleménye szerint minden, a környezetvédelemre szánt forint ötszörösen-hatszorosan térül meg a jövőben, így igyekezni kell kihasználni az uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Példaként hozta fel a csatornázási, hulladékgazdálkodási, talajkártalanítási projekteket, amelyek hatása a mindennapi életünkben is érezhető javulást hoz.
Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója a természeti értékek megvédésének a fontosságát hangoztatta, s rámutatott: az elmúlt két évben a nemzeti park közel kétmilliárd forintot nyert döntő részben az uniós pályázatokon négy nagy ökoturisztikai projektre.
Hajdúszoboszló után az ország további hat régiójának nagyvárosaiba - Szegedre, Miskolcra, Győrbe, Székesfehérvárra, Pécsre és Budapestre - látogat el a roadshow április 14. és 27. között. (MTI-Hajdúszoboszló)

Kiszámítják Győr ökológiai lábnyomát
Győr az első magyarországi város, amelynek kiszámítják ökológiai lábnyomát, amelyből kiderül, hogy fogyasztásával a város lakossága mekkora részt használ fel a Föld erőforrásaiból.
A fogyasztást ki lehet fejezni az elfogyasztott javak megtermeléséhez szükséges földterület méretével - summázta az ökológiai lábnyom alapgondolatát Szigeti Cecília, a kutatás vezetője, a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa az MTI érdeklődésére szerdán.
Az ökológiai lábnyom az alapja annak az átfogó környezetvédelmi indexnek, amelynek bevezetését az Európai Bizottság is szorgalmazza. Ennek fontosságát az indokolja, hogy a gazdasági tevékenységek eredménye a GDP-vel jól mérhető ugyan, GDP viszont e tevékenységek környezetre gyakorolt hatását, a fenntarthatóságot nem méri - magyarázta a szakember.
A győri kutatás során külön vizsgálják a Széchenyi Egyetem környezetre gyakorolt hatását. Az máris kiderült: ha minden hallgató évente csupán egyszer megy haza állandó lakhelyére szüleihez, s tér vissza onnan, 400 ezer kilométert, s a velejáró környezetterhelést jelenti. Ez akkora távolság, amivel tízszer megkerülhető az Egyenlítő. A hallgatók 1.490 különböző település állandó lakói.
A vizsgálatokat az Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület végzi. A kutatást - amely kiterjed egyebek között a közlekedésre, az élelmiszer és energiafogyasztásra - a CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. ingyenes szakmai tanácsadással támogatja. A munkában KSH szakértő, továbbá az egyetem Kautz Gyula Közgazdász Szakkollégiumának több tagja közreműködik.
A vizsgálat eredménye képet ad a lakosságnak arról, milyen mértékben éli fel a környezetét, s egyúttal arra is figyelmeztet, hogy milyen változtatásokat kell végrehajtani Győr ökológiai lábnyomának csökkentése, vagy szinten tartás érdekében - közölte a kutatásvezető. A projektet 300 ezer forinttal támogatja az önkormányzat, a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány pedig 100 ezer forinttal segíti - tette hozzá Szigeti Cecília.
Mostanáig mintegy 1000 városnak számolták ki a lábnyomát világszerte. A kutatások általános tapasztalata azt mutatja, hogy gyors ütemben éli fel az emberiség a bolygó tartalékait. (MTI-Győr)

Kína: északon szakad a hó, keleten esik az eső, dél-nyugaton szárazság van
Súlyos hóvihar miatt autópályákat zártak le, iskolákat zártak be az északkelet-kínai Hejlungcsiang (Heilonjiang) tartományban - az időjárás miatt a riasztás szintjét vörösre emelték.
A tartományi meteorológiai állomás tájékoztatása szerint a hó egész éjszaka esett és a kedd reggeli órákban folytatódott. A hóréteg vastagsága egyes városokban elérheti a 15 centimétert.
A tartományi főváros, Harbin a legsúlyosabban érintett területek közé tartozik, a helyiek bokáig érő hóról számolnak be a Hszinhua hírügynökségnek, azzal, hogy a városban rendkívül megnehezült a közlekedés.
A helyi kormányzat egynapos tanítási szünetet rendelt el az általános iskolák alsó és felső tagozataiban.
Váratlan hóesés érte az észak-kínai Belső-Mongóliát is, miközben a lakosság már forró tavaszra készült. A viszontagságos időjárás Csifeng (Chifeng) városban mintegy 100 ezer embert érint. A térséget január óta sújtó hidegben több mint 9 ezer állat pusztult el.
Kína területén rendkívül szélsőséges az időjárás, amit a szakemberek a klímaváltozás egyértelmű jelének tulajdonítanak. Vasárnap óta folyamatos esőzésekről érkeztek jelentések a kelet-kínai Csianghszi (Jiangxi) tartomány 45 megyéjéből, ahonnan már százakat kellett otthonukból evakuálni. A víztározók szintje hirtelen megemelkedett, egyes helyeken elérte a kritikus szintet. Az esős évszak mintegy fél hónappal hamarabb érkezett meg a térségbe - állították helyi lakosok.
Az ország délnyugati részén ugyanakkor az aszály okoz gondokat. Eddig több mint 25 millió embert, és 18 millió állatot érintett, több mint 8 millió hektárnyi szántóterületen hiányzik a víz. Sok helyütt gond az ivóvízellátás is. (MTI-Peking)

OS - Ha Föld Napja, akkor Gellért-hegy
2010. április 18-án, vasárnap, reggeltől rendezi meg a Föld Napja alkalmából az Új Akropolisz tavaszi nagytakarítási akcióját a Gellért-hegyi vízesésnél. Több mint száz önkéntesre számítanak a szervezők, akik lehetőséget biztosítanak nemcsak szemétszedésre, de faültetésre, korlátfestésre is.
Sokadik alkalommal rendezik meg az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület önkéntesei tavaszi nagytakarító akciójukat a Gellért-hegyen. A korábbi évek hagyományát követve az egész délelőtt tartó programon lehetőség lesz szemetet gyűjteni a sétányok mentén, alpinistáknak a vízesésnél és annak környékén, de ezen kívül korlátok festésére és facsemete ültetésére is sor kerül majd. A résztvevőknek az egyesület biztosít védőeszközöket és szemeteszsákokat.
Az összegyűlt szemetet idén is a Főkert Zrt. munkatársai távolítják el végleg a helyszínről, miután megtörtént a hulladékok deponálása. Az egyesület évek óta jó kapcsolatot ápol a területet felügyelő fővárosi önkormányzattal is, amely már több alkalommal is méltatta az önkéntesek környezettudatosságát, felelősségérzetét.
Idén, csakúgy mint tavaly, több mint száz önkéntest várunk, akik szeretnének tenni egy kicsit környezetük jobbításáért, szépítéséért - jegyezte meg Apáti János, az egyesület szóvivője, aki további információkkal is szívesen áll rendelkezésre az érdeklődők, így a sajtó képviselői számára is. Az akcióról részletes leírást az Új Akropolisz honlapján is lehet találni. (OS-Budapest)
honlap: http://www.ujakropolisz.hu/esemeny/fold-napja-akkor-gellert-hegy
sajtószóvivő: Apáti János, 06 20 234 19 50

Alulértékelt a nyugati országok széndioxid-kibocsátása - ELEMZÉS
Megnyugtató statisztikák láttak napvilágot az elmúlt napokban arról, hogy csökkent az európai országok szén-dioxid-kibocsátása, elsősorban a válság következtében. A párizsi Le Monde azonban rámutatott: a nyugati statisztikák figyelmen kívül hagyják a világgazdaság átalakulását, globalizálódását.
Egy amerikai lakos (évi) szén-dioxid-kibocsátása 20 tonna, egy franciáé pedig "csak" 6 tonna, ám ezek a számok nem adnak választ arra, mennyit kell mindehhez hozzátenni például a Bangladesből importált farmer, a Kínában gyártott mobiltelefon vagy a Dél-Koreában készült tévékészülék CO2-egyenértéke címén.
Az elmúlt két évtized során a fejlődő országok ipari termelésének jelentős része a feltörekvő országokba helyeződött át - és ezzel együtt az eltűnt nyugati üzemek által okozott környezetszennyezés is. A kérdés az, hogy ezek a kibocsátások kinek a számlájára kerüljenek: annak az országnak a mérlegébe, ahol a nyugati fogyasztók igényeinek kielégítésére szolgáló terméket előállítják, vagy a fogyasztó országéba, amely, mivel külső piacról szerzi be az árut, "mesterségesen" csökkenti szén-dioxid-lenyomatát?
A termék termelési és fogyasztási helyének mind nyilvánvalóbb távolodása bonyolítja az éghajlat felmelegedése ellen folytatott küzdelmet - írja a Le Monde. A kérdést eddig nem vetették fel nyíltan, mert mindenki attól tart, hogy ezzel megnyílik a protekcionizmus Pandora-szelencéje, ami a kereskedelmi háborúk kiújulására vezethet. Az 1997-es Kiotói Nyilatkozat nem sokat mond az éghajlati változás és a kereskedelem összefüggéséről azon az óhajon kívül, hogy "a feleknek olyan politikákat kell kidolgozniuk, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatást".
Európában Nicolas Sarkozy francia elnök olyan szén-dioxid-adót vezetne be az Unió határain, amely hatásos lehetne azoknak az országoknak a "környezeti dömpingpolitikája" ellen, amelyek úgy termelnek, hogy nem fordítanak figyelmet szennyező kibocsátásaik csökkentésére. Az Egyesült Államok ugyancsak védővámokat kíván bevezetni klímavédelmi törvényének tervezete szerint. Ugyanakkor azonban Kína, amelyet ez első sorban érintene, máris elutasító álláspontra helyezkedett: ha valakinek fizetnie kell e kibocsátások miatt, az a nyugati fogyasztó - vélekedik Peking.
A washingtoni Carnegie Institution egyik tanulmánya, amely a fogyasztáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást vizsgálta, már annak a véleménynek adott hangot, hogy ezt a témát nem lehet sokáig megkerülni a nemzetközi klímatárgyalásokon. Steven Davies és Ken Caldeira, a tanulmány két szerzője 2004-es adatok alapján 113 országban követte nyomon a késztermékek cseréjéhez kapcsolódó kibocsátások útját és rendkívül pontosan felmérte az "importált" szén-dioxid útját.
Kimutatták, hogy a fejlett országokban elfogyasztott javak szén-dioxid-kibocsátásának 23 százaléka - ez összesen 6,4 milliárd tonna CO2-nek felel meg - egy másik országban került a légkörbe. Ez az ország a legtöbb esetben Kína, ugyanis szén-dioxid-kibocsátásának 22,5 százaléka ered exportra gyártott termékekből. A tanulmányban felsorolt legnagyobb "CO2-exportőrök" sorában Kína után Oroszország, majd a közel-keleti olajországok sora és India következik.
A lánc másik végén a CO2 legnagyobb "importőrének" az Egyesült Államok tűnik, majd Japán, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország a sorrend. Változik a helyzet, ha a lakosság számához viszonyítják a kibocsátásokat: így Svédország, Dánia és Svájc áll az élen, őket Nagy-Britannia, Franciaország és Németország követi.
Semmi nem utal arra, hogy a környezetszennyező iparágak áttelepítése a fejlett országokból a fejlődő országokba az éghajlatváltozás ellen tett erőfeszítések következménye lenne. A termelés áthelyezését a cégek rendszerint a munkaerő alacsonyabb árával és új piacok megszerzésének szándékával indokolják. Ez azonban változhat: az európai gyárosok ma már félhangon arra is figyelmeztetnek, hogy a kormányok által rájuk kényszerítendő környezetvédelmi normák elkerülésére tervbe vehetik tevékenységük áthelyezését.
A "szén-kibúvók" a klímaváltozás ellen tervezett intézkedések gyenge láncszemét képezik. A Carnegie Institution kutatói úgy gondolják, hogy csak kompromisszumos megoldás lehetséges: "A gazdag országok fogyasztóinak magukra kell vállalniuk ezeknek a kibocsátásoknak egy részét" - javasolják. Más szóval el kellene velük fogadtatni azt, hogy miután munkahelyeik más országba kerültek, ezután ráadásul többet kell majd fizetniük azokért a termékekért is, amelyeknek alacsonyabb ára sok esetben a globalizáció egyedüli előnyét jelentette számukra. Ez nem lesz könnyű - mutatott rá a párizsi lap. (MTI-Budapest)

Bővítené az EU a lakosság ismereteit a természet sokféleségéről
Az Európai Unió lakosságának nagyobb része nincs tisztában azzal, mit jelent a biológiai sokféleség, és nincsenek információi annak csökkenéséről sem - derül ki az Európai Bizottság Brüsszelben pénteken megjelentetett nemzetközi felméréséből.
Közleményében az EU végrehajtó testülete jelezte: a most ismertetett Eurobarométer felmérés kimutatta, hogy csupán az európaiak 38 százaléka ismeri a biodiverzitás fogalmának jelentését, és 28 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már hallotta a kifejezést, a jelentésével azonban nincs tisztában. Magyarországon valamivel átlag alatti, 32, illetve 23 százalékos arányú pozitív választ mutatott a felmérés az említett kérdésekre.
A bizottság bejelentette: információs kampányt indított azzal a céllal, hogy tájékoztassa a közvéleményt a biológiai sokféleség csökkenéséről az EU-ban.
Janez Potocnik környezetvédelmi biztos a közleményben kiemelte, hogy "a biológiai sokféleség jövőnk természetes mozgatórugója", és reményét fejezte ki, hogy a kampány révén sikerül "felhívni a figyelmet annak szükségességére, hogy jobban bánjunk a természettel, amelytől mindannyian függünk". (MTI-Brüsszel)

Védett ragadozó madarakat akart kipreparálni egy újfehértói férfi
Két egerészölyv tetemét akarta kipreparálni egy férfi, akit rendőrök és állatvédők értek tetten a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón.
Pelyvás Csaba, a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány titkára csütörtökön az MTI-nek elmondta: a szervezet munkatársai egy lakossági bejelentést követően, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őrével és a rendőrökkel együtt mentek ki szerdán a megadott címre, ahol a ház udvarán találták meg a két megfeszített madarat.
Az egerészölyvek belső szerveit már eltávolították, testük fakereten száradt, így lehetővé vált a preparálásuk - mondta az alapítvány titkára. A tetten ért férfi azt állította, hogy áramütés következtében pusztult el a két madár, ezt azonban a szakember valószínűtlennek tartotta.
Pelyvás Csaba hozzátette: az elpusztított egerészölyvek eszmei értéke egyedenként 10 ezer forint; a természetkárosító ellen a rendőrség indított szabálysértési eljárást. (MTI-Nyíregyháza)

Klímacsúcs - Bonnban tárgyalnak a Koppenhágai Egyezmény folytatásáról
Péntektől vasárnapig Bonnban tárgyalnak az országok szakértői arról, hogy hogyan kellene folytatni és konkretizálni a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson elfogadott egyezményt - mondta Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője csütörtökön az MTI-nek.
A delegációk egyrészt a Kiotói jegyzőkönyv folytatásáról, másrészt a jegyzőkönyvet felváltó új megállapodás létrehozásáról tárgyalnak Bonnban - ismertette a szakállamtitkár.
A koppenhágai klímacsúcs után is az a kérdés, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói jegyzőkönyv.
Faragó Tibor hangsúlyozta: az akkori tárgyalási anyagok alapján kellene folytatni a koppenhágai klímatárgyalásokon félbemaradt kérdések megvitatását, így például meg kellene egyezni arról, hogy az egyes országok milyen konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat tesznek, illetve, hogy rövid- és hosszútávon hogyan finanszírozzák a klímavédelmi törekvéseket.
A Koppenhágai Egyezményben számként csak annyi szerepel, hogy a felszíni átlaghőmérséklet növekedése nem lépheti túl a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időszakhoz képest.
A szakállamtitkár beszélt arról is, hogy a legtöbb ország már úgy véli: nem feltétlenül kell 2010 végére egy új, kötelező érvényű nemzetközi jogi dokumentumot megalkotni, hanem inkább ütemesen, lépésről lépésre, 2011 végére kellene ezt a cél elérni.
Az ENSZ következő - sorrendben 16. - klímakonferenciáját 2010 novemberében tartják Mexikóvárosban.
A különböző országcsoportok - így például az Európai Unió 27 tagállama, vagy a fejlődők csoportja - már csütörtök délután megkezdik az egyeztetéseket - mondta a szakállamtitkár. Az Európai Unió álláspontja, hogy a Kiotói jegyzőkönyv folytatása, és egy új megállapodás létrehozása is egyaránt fontos.
Faragó Tibor elmondta, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének részes felei közül - a koppenhágai megegyezésben foglalt 2010. január 31-i határidőig - több mint száz ország küldött Bonnba úgynevezett nyilatkozatot, amelyben számszerűsítik, hogy 2020-ig maximum hány százalékkal csökkentik kibocsátásaikat. Az Európai Unió együttes vállalása legalább 20 százalék, ugyanakkor Faragó Tibor szavai szerint az összesített vállalások nem érik el a 20 százalékos mérséklést, csupán 17-18 százalékot. A 20 százalékos csökkentés azért lenne fontos, mert a 2 Celsius-fokos cél egyébként nem elérhető.
A bonni tárgyalások további fontos kérdése, hogy milyen formációban folytassák 2010-ben a tárgyalásokat, mivel a tárgyalási rendszert korábban arra számítva építették fel, hogy tavaly decemberben Koppenhágában befejeződnek a tárgyalások - hangsúlyozta Faragó Tibor. Bonnban nem képviseltetik magukat állam- és kormányfők, szakértői szinten tárgyalnak az államok. (MTI-Budapest)

Húsz év után befejeznék az erdők visszaszolgáltatását Kovászna megyében
A romániai hatóságok az idén tervezik befejezni az erdők visszaszolgáltatását egykori tulajdonosaiknak a székelyföldi Kovászna megyében.
A Krónika című erdélyi napilap szerdai számában arról ír, hogy a régióban még egyetlen olyan település sincs, ahol minden visszaigényelt erdőt kimértek volna a volt tulajdonosok számára. Kovászna megyében a 172 ezer hektár visszaigényelt erdőből eddig 140 ezer hektárra vonatkozóan állítottak ki birtoklevelet.
A visszaszolgáltatás az elmúlt húsz évben akadozott. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke felszólította a helyi földosztó bizottságokat, az állami erdészet szakembereit: tegyenek meg mindent, hogy a folyamatot kimozdítsák a holtpontról, és az idén befejezzék az erdők restitúcióját. Tamás Sándor felkérte az állami erdészet, a Romsilva vezetőségét, hogy a visszaszolgáltatásra váró területeken állítsák le a kitermelést.
A helyi földosztó bizottságokat irányító polgármesterek szerint ugyanis a Romsilva szándékosan lassítja a visszaszolgáltatást, hiszen kivágják az erdőket, mielőtt visszaadnák azokat egykori gazdáiknak.
Romániában a kommunizmus idején államosított erdők tulajdonosai igényelhetik vissza egykori birtokaikat. (MTI-Bukarest)

Belvízvédelmi készültség a szivattyútelep megrongálása miatt a Kis-Balatonon
Belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni a Kis-Balatonon, Főnyed térségében, mert ismeretlen tettesek működésképtelenné tették a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal védelmét is ellátó szivattyútelepet - tájékoztatta Nádor István, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság központi védelemvezetője szerdán az MTI-t.
A főnyedi belvizes szivattyútelepen szerda hajnalra kitépték a transzformátort a helyéről. A transzformátor és az alatta lévő kapcsolószekrény teljesen tönkrement, így nem tudják működtetni azt a szivattyútelepet, amely a vasútvonal környékéről átemeli a belvizet.
Az elkövetők az áram alatt lévő szivattyútelepet rongálták meg; az olajat elvitték, a színesfémeket is megpróbálták ellopni, de a működésbe lépő riasztórendszer valószínűleg megzavarta a tolvajokat.
A szivattyútelep riasztórendszere szerdán a hajnali órákban jelzett. A helyszínre érkező szakember azt látta, hogy a szivattyútelep trafórendszerét - valószínűleg kötéllel, egy autó segítségével - az oszlopról eltávolították. A lerántott transzformátor tönkretette az alatta lévő elosztó-, illetve kapcsolószekrényt is.
A rongálás miatt a főnyedi szivattyútelep működésképtelenné vált, ezért a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal mellett folyamatosan emelkedik a vízszint, ami egy idő után veszélyeztetheti a vasúti töltést.
A helyreállítás idejére dízelüzemű mobil szivattyútelepeket helyeztek üzembe, hogy az elmúlt napi esőzések miatt a védekezési szintet már most is meghaladó vízszint ne emelkedjen tovább. A dízelszivattyúk működtetésekor állandó ügyeletet kell biztosítani, míg erre az automatikus, elektromos szivattyú üzemeltetésekor nem volt szükség - közölte Nádor István igazgató.
A vízügyi igazgatóság a rongálás miatt feljelentést tett a marcali rendőrkapitányságon és az E.ON szakembereivel is felvették a kapcsolatot. (MTI-Zalaegerszeg)

OS - Föld Napja - Civil szervezetek felhívása áprilisi takarításra
Április 24-e a Föld Napja - takarítsuk ki erdeinket, rétjeinket, folyó- és tópartjainkat, legyen ez a hónap Földünk ünnepe.
A cserkészek majd két évtizede kezdték el a takarítást. Azóta sokan csatlakoztak hozzájuk. Tegyük ezt ebben az évben is. A csobánkaiak már március 20-án - takarítottak, fát ültettek A vadászok - április 10-én - vadászterületükön igyekeznek rendet teremteni, míg mások, mint pl. a horgászok - április 17-én - a "pecás" helyeket tisztítják ki. A több százezer természetjáró, kiránduló, ha mást nem tesz, mint a túrára magával visz egy-egy műanyag zsákot e hónapban, s az útjukba eső szemetet felszedik, úgy már sokkal tisztábbá, kulturáltabbá teszik hazánkat, Magyarországot. Ha az erdészek összeszedik pl. az erdei munkások által az erdőben hagyott olajos flakonokat, ezzel ők is sokat tesznek erdeikért, s jó példát mutatnak. Van, ahol a kutyások takarítanak kedvenc dombjukon. Van, ahol - például Mátraalmáson - április végén, május köszöntőként olyan falunapot tartanak, amikor egy társaság a szemetet szedi az erdei utak mentén, a település környékén, a lányok, asszonyok virágot ültetnek, míg a fiatalok egy csoportja májusfát állít, hogy aztán az alkalmi szakácsok által elkészített babgulyás élvezetével együtt üljenek le a füves réten, a közös öröm, az eredményes munka jóleső érzésével. Jó példa. Lehet követni.
Ha jártunkban-keltünkben olyan szemétheggyel találkozunk, amelyik már meghaladja erőinket, arra hívjuk fel az illetékes erdészet, vagy az önkormányzat figyelmét. Jó lenne, ha a vasutasok felülnének pl. a Bp. -Esztergom közötti vonatra, s végig néznék a vasúti pálya mentén szétdobált szemét folyamokat. De szét lehet nézni pl. a Hatvan melletti Herédre vezető országút árokpartján is, amelyiket különösen szeretnek a szemetelők, s nincs, aki az utat rendszeresen takarítsa. (Sajnos vég nélkül lehetne folytatni a példákat.) Van jó példa is: Pomáz és Pilisszentkereszt között 50 méterenként ott a szemeteszsák, megtömve, elszállításra várva. Szedjük a szemetet, takarítsuk környezetünket, erdeinket, s ne hagyjuk az illetékeseket lustálkodni. Tegyék a dolgukat, takarítsanak ők is és mutassanak példát.
Takarításra rendelkezésünkre áll az egész év, de erre különösen alkalmas az április hónap, amikor még nem zöldül ki annyira a természet, hogy jótékonyan eltakarja a szétdobált szemetet. Szedjük fel az utunkba akadó, s nem a természetbe való tárgyakat, újítsuk fel a turistajelzéseket, tegyük járhatóvá útjainkat. Ezzel nem csak tisztábbá tesszük környezetünket, hanem példánkból okulva talán kevesebb lesz a szemetet szétdobáló hétvégi-ház tulajdonos, kiránduló is. Tavasz van, a megújulás évszaka. Takarítsunk. Fogadjuk meg az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztályának kérését: Csak a lábnyomodat hagyd az erdőben és "VIDD MAGADDAL A SZEMETEDET".
Erre hív és szólít fel 2010 tavaszán minden természetet, rendet, tisztaságot szerető embert a Magyar Cserkészszövetség, a Magyar Országos Horgász Szövetség, a Magyar Turista Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Iskola Szakosztálya, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a Vadászati Kulturális Egyesület. (OS-Budapest)

Mintegy százhetven új szélerőművet terveznek Burgenlandban
Mintegy százhetven új szélerőmű építését tervezik Burgenlandban, az ehhez szükséges területrendezési tervet kedden ajánlotta jóváhagyásra a szakhatóság - jelentette be Hans Niessl tartományfőnök.
Jelenleg 206 szélerőmű termel áramot a Magyarországgal határos osztrák tartományban, itt található az Ausztriában működő berendezések egyharmada. A tartományi kormány arra törekszik, hogy a jelenleginek a duplájára nőjön a szélerőművek száma, és hogy Burgenland az áramtermelés területén teljes egészében önellátó legyen.
A területrendezési tanácsban elfogadott terv szerint a Parndorfi-fennsík négy településének közigazgatási területén épülhetnek új szélerőművek: Féltoronyban (Halbturm) 62, Mosontarcsán (Andau) 45, Barátudvarban (Mönchhof) 42, Miklóshalmán (Nickelsdorf) 21 darab. A 168 erőmű tervezett összteljesítménye 504 megawatt. A meglévő 206 erőmű összes teljesítménye 370 megawatt.
A nemrég megemelt, 9,7 centes kilowattóránkénti tarifa vonzó a beruházók számára, a tartományfőnök egymilliárd eurónyi befektetéssel számol. A telektulajdonosok kártalanítására 11 millió eurót szánnak, az érintett települések pedig 12,5 millió eurót kapnának húsz év alatt.
Az egyik befektető az Austrian Windpower (AWP), az 51 százalékban tartományi tulajdonú energiaipari konszern, a BEWAG leányvállalata lehet.
Jelenleg a tartományban felhasznált áram 60 százalékát megújuló energiaforrásból fedezik, 50 százalékot a szélenergia hasznosításával, 10 százalékot biomassza-erőművekkel. A tartományi kormány minél előbb jóvá akarja hagyni a területrendezési tervet, hogy még az idén megkezdődhessen a pályázati szakasz. (MTI-Bécs)

Hajnalra oltották el a lángokat a Kis-Balatonnál
Hajnali hat órára sikerült a tűzoltóknak teljesen eloltaniuk a lángokat a Kis-Balatonnál, ahol péntek délutántól mintegy száz hektáron égett a nádas - közölte a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete szombaton az MTI-vel.
A természetvédelmi területen Balatonmagyaród és Balatonhídvég között pusztítottak a lángok, a tüzet a nagykanizsai, a keszthelyi és a marcali hivatásos állomány tagjai mellett a balatonmagyaródi önkéntesek segítségével, összesen mintegy 40 tűzoltó közreműködésével tudták megfékezni.
A katasztrófavédelmi ügyeletes tájékoztatása szerint péntek estére már visszaszorították a lángokat a töltés irányába, ahonnan ellentüzeket gyújtottak. A foltokban meglévő kisebb tűzfészkeket azonban csak a hajnali órákra tudták teljesen felszámolni a Kis-Balatonnál. (MTI- Balatonmagyaród)

Vasárnap hajnalban lesz az óraátállítás
Vasárnapra virradó éjjel 2 órakor 3-ra kell előretekerni az órákat.
A MÁV közleménye szerint a belföldi vonatközlekedésben a 2.00 és 3.00 óra között induló személyvonatokat az állomásokról csak az óraigazítás után, legkorábban hajnali 3.00 órakor indítják el.
Mindez négy belföldi járatot érint. A Székesfehérvárról a Déli pályaudvarra hajnal 2:54 órakor induló vonatot 6 perces késéssel, a Somoskőújfaluról Hatvan felé 2:19 órakor induló vonatot 41 perces késéssel, a Lajosmizséről a Nyugati pályaudvarra 2:48 órakor induló vonatot 12 perc késéssel indítják el. A Nyugati pályaudvarról 0:38-kor induló személyszállító vonat Szolnokra 3:19 órakor, papíron 60 perces késéssel érkezik.
A nemzetközi járatok közül a Budapest és Bukarest, valamint a Budapest és Belgrád között közlekedő vonatokat érinti az óraátállítás. A vonatok a nemzetközi vasúti vonalon menetrend szerint indulnak és közlekednek, a határon történő óraigazítás miatt a belföldi vasúti vonalon közlekednek késéssel.
Az óraátállítás néhány Magyarországra tartó vonat esetében a külföldi vasutak területén történik; a Wiener Walzer EN (Zürich Budapest), a Venezia EN (Velence Budapest), a Metropol EN (Berlin Budapest), a Corona (Brassó Budapest) és az Ister EN (Bukarest Budapest) járatoknál késés várható.
A Volánbusz Zrt. tájékoztatása szerint a belföldi távolsági, helyközi és helyi járatainak közlekedését nem érinti az óraátállítás. Az óraátállításkor úton lévő nemzetközi autóbuszjáratok a meghirdetettnél 1 órával később érkeznek úti céljukhoz.
A BKV tájékoztatása szerint az átállás az éjszakai buszok menetrendjét annyiban érinti, hogy az óránként vagy gyakrabban közlekedő éjszakai járatok 2.00 és 2.59 közötti indulása természetesen elmarad. A ritkábban közlekedő járatoknál egyedi a szabályozás.
A nyári időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítását lehet elérni.
Az évek során több mint száz országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai 1986-ban. 2000-ben az akkor már EU-országok úgy döntöttek, hogy meghatározatlan ideig folytatják az órák évente két alkalommal történő átállítását. (MTI-Budapest)

Hetvenöt százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az unió
A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra.
Az EU állam-, illetve kormányfői - kétnapos brüsszeli tanácskozásuk pénteki zárónapján - nyilatkozatot kívánnak elfogadni az elkövetkező évtizedre szóló uniós fejlesztési stratégiáról, amelynek egyik tervezetében számszerűsítik a 75 százalékos foglalkoztatási célkitűzést. Korábbi értesülések szerint vita tárgya, hogy a célok szövegszerű felvázolásán túl már most konkrét célszámokat is előírjanak-e.
Ugyancsak szerepel a szóban forgó tervezetben, hogy kutatásra a bruttó nemzeti termék 3 százalékát kell fordítani, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 20 százalékkal kell csökkenteni 2020-ig.
E tervezet szerint kikerült a számszerűsített célkitűzések sorából az a követelmény, hogy emeljék 40 százalékra a felsőfokú képzésben részesülők arányát. valamint hogy legkevesebb 20 millió uniós polgárt emeljenek ki a szegénysorsból.
Az EU 2020 stratégiát, amely a korábbi, lisszaboni stratégiaként ismert, sikertelennek bizonyult hosszú távú fejlesztési programot hivatott felváltani, júniusig kell végleges formába önteni. (MTI-Brüsszel)

Nukleáris fűtőanyag "áruházat" nyitnak Oroszországban
Atomerőmű-fűtőanyagot árusító intézmény létrehozásáról köt megállapodást hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a Rosatom orosz állami atomenergetikai társaság - közölte pénteken a NAÜ.
Az atomenergia békés felhasználását elősegíteni hivatott intézmény megalapításáról szóló szerződést Amano Jukija, az ENSZ égisze alatt működő szervezet főigazgatója és Szergej Kirijenko, a Rosatom elnöke írja alá Bécsben, a NAÜ székhelyén.
A NAÜ több ország tiltakozása ellenére döntött a nemzetközi fűtőanyag-ellátó központ terve mellett, még tavaly novemberben. A kezdeményezés fő célja az atomfegyver előállítására is alkalmas hasadóanyag előállításának és forgalmának szorosabb ellenőrzése.
Az intézmény olyan országoknak kínál megoldást, amelyek nem foglalkoznak urándúsítással, de támaszkodni kívánnak az atomenergiára, és vállalják, hogy fejlesztési programjaikat a NAÜ felügyelete alatt végzik.
Az első ügyfelek között lehet Vietnam, Indonézia, Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek - írta pénteken a Vedomoszty. A moszkvai gazdasági lap szerint az ellátót a Rosatom szibériai, Angarszk térségében fekvő központjában rendezik be. A kezdő készlet 100 millió dollár értékű dúsított urán lesz. Az intézmény működését a NAÜ felügyeli majd, a projekt költségeit viszont az orosz fél viseli. A fűtőanyaghoz piaci áron juthatnak hozzá a vevők - írta a Vedomosztyi. (MTI/APA- Bécs/Moszkva)

Árad a Tisza, a Szamos és a Túr
Árad a Tisza, a Szamos és a Túr, a három folyó vízszintje a határon túli hegyekben megkezdődött hóolvadás hatására emelkedett meg - közölte Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.
A víz magassága jóval a készültségi szint alatti, így ha nagyobb csapadék nem lesz a következő napokban, akkor az árhullám gond nélkül vonul le mindhárom folyón - mondta az igazgató.
A belvizes terület folyamatosan csökken Szabolcsban - tette hozzá Bodnár Gáspár -, az elöntött határrész most 7.400 hektárnyi, s csak a felső-szabolcsi térségben tartanak fenn készültséget. (MTI-Nyíregyháza)

Szélkerék és napkazán a tatabányai főiskolán
Függőleges szélkereket, parabolatükrös napkazánt és melegvíz előállítására használható napkollektort szerelnek fel a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján (MÜTF) - tájékoztatta a főiskolai alapítvány kuratóriumának elnöke kedden az MTI-t.
Az intézményben rendezik április végén a Klímabarát Települések Szövetségének ülését, a főiskola ezzel a fejlesztéssel egyrészt a találkozóra készül, másrészt az eszközök a tervezett alternatív energiamérnök alapszakhoz is használhatók - mondta Lévai Ferenc.
Az eszközök teljesítményét, az általuk termelt áram- és hőmennyiséget, valamint a megtakarított szén-dioxid-kibocsátást a főiskolán több kijelzőn közzéteszik, és az energiát az intézmény ellátására fordítják. (MTI-Tatabánya)

OTS - Super Nature - "öko" angol Magyarországon
A víz világnapja alkalmából örömteli kezdeményezésről tudósíthatunk a magyar általános iskolákban Magyarországon egyedülálló kezdeményezésként elindult a Super Nature elnevezésű program több általános iskolában, mely ökológiáról és a természet szeretetéről szól, ráadásul angolul tanítja az alsós gyerekeket
A Super Nature programnak hiánypótló szerepe van, hiszen a környezetvédelem nálunk elmarad a nyugati országok mögött, szükséges a magyar gyerekek környezet iránti tudatosságának felébresztése, a jó példák bemutatása. Sikeresen fut a program Tapolcán, Szekszárdon, Komáromban, s további sikerekre számíthat, hiszen egyre több az "öko" általános iskola az országban.
A gyerekek a Super-Nature speciális tevékenységei és letölthető tananyagai segítségével az angolórákon elsajátítják pl. a biztonságos háztartási tisztítószerek kiválasztását, ami hozzájárul vizeink tisztaságának megőrzéséhez. A diákok megismerik az energiatakarékosság és a globális felmelegedés témakörét, a légszennyezés csökkentésének módját, a vízzel való takarékosságot, vagy az állat és növényvilággal folytatott harmonikus viszony fontosságát.
Megtanulják, hogy kis odafigyeléssel is sok vizet tudnak megspórolni, pl. ha fogmosás közben nem folyatják a vizet; megértik, hogy egy rövidebb zuhanyzásnál pl. csak 15 üvegnyi vizet használnak el, egy nagy kádas fürdésnél pedig akár 70 üvegnyit
A Super Nature programban résztvevő gyerekek lelkesen beszélnek angolul és az ökológia témakörében is tájékozottak, hiszen egy Chloé nevű kislány kalandjain keresztül a természet varázslatos világa jelenik meg a tananyagban (OTS-Budapest)
A programról bővebb információ:
www.supernature.hu, sn@nordtelekom.hu
+ 36 30 754 0575

Oroszországban négy nagy terület más időzónába kerül
Oroszországban négy nagy terület más időzónába kerül március 28-án, amikor az ország egésze átáll a nyári időszámításra: a Volga menti Szamarai, a szibériai Kemerovói területen (megyében), valamint Kamcsatkán nem állítják át az órákat, s ezzel egy órával közelebb kerülnek a fővároshoz.
Az Urál hegységtől nyugatra elterülő Udmurtföld kérésére Vlagyimir Putyin kormányfő a hét végén engedélyezte, hogy csatlakozzon a moszkvai időzónához. A három másik terület kérdésében hétfőn döntött a kormány.
Ennek értelmében március 28-tól Petropavlovszk-Kamcsatszkij, valamint Csukcsföld és Moszkva között az eddigi 9 óra helyett csupán 8 óra lesz az eltérés.
Alekszandr Jerohin, a Kamcsatkai terület (megye) gazdaságfejlesztési minisztere korábban büszkén közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy ennek ellenére továbbra is Kamcsatkán köszönthetik Oroszország területén elsőként az új évet.
A Kemerovói területen a fővároshoz képest az időeltérés a mostani 4 óráról 3 órára csökken.
Ugyancsak március 28-án Udmurtföld a moszkvai időzónához csatlakozik.
Az időzónák számának csökkentését Dmitrij Medvegyev elnök vetette fel novemberben. Az elnök akkor megállapította: a sok időzónára mindig büszkék voltak, hiszen Oroszország nagyságát illusztrálják, de soha nem töprengtek el azon, hogy ez esetleg megnehezíti az ország irányítását, a közigazgatást és túlságosan magas költségeket eredményez. (MTI-Moszkva)

Homokvihar tombol Pekingben
Az idei év eddigi legerősebb homokvihara tombol Kína északi részén: szombat reggelre vékony sárga homokréteg fedte be a pekingi utcákat, az ott parkoló autókat, s az ég is sárga színt öltött.
Az illetékes hatóságok figyelmeztették az embereket: a levegő minősége nagyon rossz, az ajtókat, ablakokat tartsák bezárva, s akinek nem feltétlenül fontos, most ne menjen a szabadba. A pekingi nemzetközi repülőtéren néhány járat indulását el kellett halasztani.
Az urbanizáció, a szárazságok és a túlzásba vitt legeltetés miatt Kínában egyre nagyobb területek válnak sivatagossá: ezek immár az ország területének egyharmadát borítják. Márpedig mindez a homokviharok gyakoribbá válásához vezetett: a Kínai Tudományos Akadémia becslése szerint az elmúlt ötven évben számuk meghatszorozódott. S bár az elmúlt években az ázsiai ország nyugati és északi részén több ezer hektáron telepítettek növényzetet a sivatag előretörésének lefékezésére, szakértők szerint a sikerhez évtizedekre lesz szükség. (MTI/AP/AFP-Peking)

KvVM: nem kérdőjelezhető meg az éghajlatváltozás az IPCC szerint
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) nemzeti bizottsága szerint nem kérdőjelezhető meg az éghajlatváltozás, valamint az, hogy a folyamat elsődleges okozója az emberi tevékenység - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) az MTI-vel csütörtökön.
A minisztérium közleménye szerint eddig még nem merült fel olyan tudományosan alátámasztott eredmény, amely cáfolná a testület által közreadott leglényegesebb megállapításokat.
A közleményben a KvVM emlékeztet: a múltban két súlyos környezeti probléma - a hűtőgépek freonjának ózonromboló hatása, valamint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése révén légkörbe jutó kén-dioxid okozta elsavasodás - témájában már születtek a tudomány bizonyítékaira alapozott nemzetközi megállapodások, és ezek végrehajtása folyik.
Az elmúlt két évtizedben az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek sokat gyarapodtak, ezek alapján még határozottabb lépésekre van szükség mind a kibocsátás-csökkentés, mind a változásokra felkészülés tekintetében - mutatott rá a minisztérium. A nemzetközi klímapolitikai együttműködés célja a korábbiaknál sokkal ambiciózusabb közös célok és kötelezettségek meghatározása, valamint az, hogy ezek elérése érdekében minden fél vállalja arányos felelősségét és teljesítse az abból adódó feladatait.
A KvVM tájékoztatása szerint a több mint húsz éve alakult IPCC-nek két alapvető feladatköre van. Az egyik az üvegházhatású gázok kibocsátásával és elnyelésével kapcsolatos tudományos eredmények értékelése, összesítése, majd a következtetések levonása, a másik pedig a kibocsátás és elnyelés becslésére alkalmazandó módszertani szabványok kifejlesztése. Az IPCC jelentéseit több ezer kutató közreműködésével szakemberek állítják össze, összefoglalóikat bemutatják a kormányok képviselőinek is. (MTI-Budapest)

Több mint fél tonna hulladék fejenként az unióban
Az Európai Unió kelet-európai új tagországai sokkal rosszabban állnak a kommunális hulladékok környezetbarát kezelésében, mint a régi tagországok. Ugyanakkor a "szeméttermelésben" a régi tagországok járnak az élen - derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
A legkevesebb kommunális hulladék Csehországban keletkezett 2008-ban - az Eurostat rendelkezésre álló legfrissebb adatai szerint -, egy főre vetítve 306 kilogramm, míg a listavezető Dánia, fejenként 802 kilogrammal. Magyarország 453 kilogrammal Belgiummal, Bulgáriával, Görögországgal, Litvániával, Portugáliával és Szlovéniával van egy csoportban.
Az uniós átlag fejenként 524 kilogramm volt tavaly, nagyjából annyi, mint egy évvel korábban.
A hulladékok környezetbarát elhelyezésében Ausztria, Németország és Hollandia áll az élen. Ausztriában a keletkezett hulladék 69 százalékát hasznosítják újra, illetve komposztálják, Németországban 65 százalékát, Hollandiában 59 százalékát. E tekintetben az uniós átlag 40 százalék.
Ezzel szemben vannak olyan uniós tagállamok, ahol a hulladékok újrahasznosítása és komposztálása jószerivel teljesen ismeretlen: Bulgáriában például a szemét száz százalékát lerakókban helyezik el, Romániában 97 százalékát, Máltán 97 százalékát, Litvániában 96 százalékát.
Magyarországon 15 százaléknyit hasznosítanak újra, és mindössze két százalékot komposztálnak, 74 százalék lerakókba kerül, 9 százalékot égetnek el.
A legjobb a helyzet Németországban és Hollandiában, ahol a keletkezett háztartási hulladéknak mindössze 1 százalékát deponálják, a többit elégetik, újrahasznosítják, vagy komposztálják. (MTI-Brüsszel)

Több mint 4 ezer új autót adtak el Romániában a roncsautóprogram keretében
Több mint 4 ezer új autót adtak el Romániában a roncsautóprogram keretében.
A román környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az egy hónapja elindított program keretében eddig 45 ezer tíz évnél idősebb gépkocsit sikerült kivonni a forgalomból. Ezzel párhuzamosan a járművek gyártói 4079 új autót értékesítettek úgy, hogy felhasználhatták a lecserélt környezetszennyező gépkocsik után kapott értékjegyeket. Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter szerint az eladott több mint 4 ezer autónak mintegy 65 százaléka romániai gyártású.
Pénteken elindították a roncstraktor programot is. A roncsautó-programhoz hasonlóan a lecserélt régi traktorért értékjegyet kapnak a gazdák, amit új jármű megvásárlására használhatnak fel. Egy lecserélt régi traktorért járó értékjegy 17 ezer lejnek (mintegy 4 ezer euró) felel meg. A program finanszírozására 100 millió lejt (23 millió eurót) különített el a román kormány. (MTI-Bukarest)

Tizenötezer hektárnyi területet borít belvíz Észak-Magyarországon
A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően csökkent a belvizes területek nagysága Észak-Magyarországon, jelenleg mintegy 15 ezer hektárnyi részen van belvíz - mondta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályának vezetője vasárnap az MTI-nek.
Csont Csaba kifejtette: a szivattyútelepek folyamatosan üzemelnek, naponta mintegy 700 ezer köbméter vizet emelnek át a befogadó folyókba.
Hozzátette: Heves megyében és a Bodrogközben másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben, a Taktaközben elsőfokú a riasztás, a dél-borsodi területen pedig megszűnt a készültség.
Az elmúlt 24 órában több mint hatvan ember vett részt a belvízvédelmi munkákban. (MTI-Miskolc)

EU támogatással 570 millió forintos élőhely fejlesztő program a Pilisi Parkerdőben
A fagyok elmúltával folytatódik az EU támogatással, összesen 570 millió forintból megvalósuló fatelepítési program a főváros környéki erdőkben, ahová a tavalyi 800 ezer után tavasszal további 400 ezer facsemetét ültetnek majd el - közölte a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője az MTI-vel.
Lomniczi Gergely elmondta, hogy az akció az unió élőhely megőrző és fejlesztő projektjének keretében valósul meg. Azokat a védett területeken lévő erdőket célozza meg, ahol a természet sokféleségének megőrzése szempontjából kevésbé értékes, az adott erdőtársulásba nem illő fákat cserélik le jobban oda való, őshonos fajokra. Így az eredendően tölgy és cser alkotta erdőkben álló fekete fenyőket és akácokat kivágják, helyükre tölgy, szürke nyár, kőris, cser és más facsemeték kerülnek - tette hozzá.
A cserére azért van szükség, mert ezáltal az erőkben gazdagabb élővilág alakulhat ki, ami által stabilabb, egészségesebb lesz az erdő állapota. Amíg például egy fekete fenyő legfeljebb 10-12 féle rovarnak és más élőlénynek biztosít teret a táplálékláncban, addig egy tölgy hozzávetően 600 faj fenntartásában teremt egyensúlyt. Márpedig a természet változásaihoz, például a globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozásához a minél gazdagabb, sokrétűbb élővilág képes károsodás nélkül alkalmazkodni - mondta a szakember.
Az elmúlt évben elsősorban Budaörs, Pilisszentkereszt környékén és a budai hegyekben cserélték le az erdei fák egy részét, összességében csaknem 60 hektárnyi területen. Az idén - amint a hőmérséklet 10 fok körül alakul - a munkát főként Gödöllő és Valkó közelében folytatják. A program második ütemeként pedig nyáron egy újabb EU-s pályázaton elnyert 300 millio forintból további 600 ezer értékes facsemetét ültetnek majd ki, ahol erre szükség van a parkerdő összesen 64 ezer hektáros területén.
A kivágott fák egy részét a helyszínen hagyják a talajerózió lassítására, más részét pedig eladják. Tavaly ebből a társasághoz 60 millió forint folyt be, amelyet a további állományjavításra fordítanak - mondta Lomniczi Gergely. (MTI-Visegrád)

Korlátozná a Levegő Munkacsoport a biszfenol-A nevű anyag felhasználását
A biszfenol-A (BpA) nevű anyag felhasználásának hazai és uniós korlátozását sürgeti a Levegő Munkacsoport az anyag egészségkárosító hatása miatt - közölte a zöldszervezet csütörtökön.
Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BpA már alacsony koncentrációban is felelőssé tehető rákos megbetegedésekért, a cukorbetegség kialakulásáért, valamint hormonális zavarokért, így például az elhízásért és a meddőségért - hangsúlyozzák a közleményben.
A BpA műanyagokban, elsősorban polikarbonátban található, ezt a 7-es kódról ismerhetjük fel a termékeken. A BpA rendszeresen előfordul a Magyarországon forgalmazott élelmiszertároló műanyag dobozokban és cumisüvegekben, annak ellenére, hogy ez az anyag leginkább a gyermekek fejlődését veszélyezteti - mutat rá a szervezet.
A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy 2008-ban Kanada betiltotta, majd tavaly az USA több államából (például Connecticut, Minnesota) is kivonták a BpA-tartalmú cumisüvegeket. Európában Dánia szorgalmaz uniós szintű tiltást, és több francia város helyi szinten tiltotta be a BpA-t a cumisüvegekben.
A Levegő Munkacsoport azt kéri: Magyarország kezdeményezze, hogy a BpA kerüljön fel az veszélyes anyagokat tartalmazó uniós, úgynevezett SVHC listára, valamint hogy egyáltalán ne engedélyezzék a BpA használatát a gyermekek számára készült olyan termékekben, mint például a cumisüvegek, amelyeknél könnyedén megoldható a BpA helyettesítése. A civil szervezet azt is szorgalmazza, hogy a BpA betiltásáig az élelmiszerrel érintkező termékeken mindig címke jelölje a BpA jelenlétét, hogy a fogyasztó dönthessen, meg kívánja-e venni a terméket. (MTI-Budapest)

A földmoratórium meghosszabbítását követeli az MTVSZ
A külföldiek termőföldtulajdon szerzését korlátozó moratórium 2011-ről 2014-re történő meghosszabbítását szeretné elérni a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) - közölte a szövetség az MTI-vel. Felhívásukhoz kilenc civilszervezet csatlakozott.
Az MTVSZ azt is indítványozza, hogy a föld nemzeti vagyon minőségét és a földviszonyokba való közhatalmi beavatkozást megalapozó rendelkezéseket, valamint az állam élelmezés- biztonságért való felelősségét iktassák az Alkotmányba.
A szervezet szerint indokolt lenne, ha a jövőben a termőföld a birtoklását csak kétharmados törvényben lehetne szabályozni.
Az MTVSZ felszólított, hogy a termőföldről szóló törvényt csak az érintettek túlnyomó részének az egyetértésével lehessen módosítani. A nyílt levél szerint kívánatos lenne, ha a földtörvényt, az új földvédelmi törvényt és a mezőgazdasági üzemek jogállásáról szóló törvényt az új kormány még az uniós földmoratórium lejárta előtt megalkotná.
Egyebek mellett azt is követelik, hogy amíg a kizárólag magyar parlament döntését igénylő kérdésekben nincs széles nemzeti konszenzus, függesszék fel az állami tulajdonban lévő termőföldek privatizációját, beleértve az állami erdővagyonét is, és vizsgálják felül azokat a privatizációs eseteket, amelyekben a hatályos intézkedéseket kijátszották.
A felhívás szerint Magyarország kezdeményeznie kellene az EU-nál annak a csatlakozási szerződési kikötésnek a megváltoztatását, amely a termőföld forgalom szabályozását, amely - a szervezet vélekedése szerint - a magyar államtól elvonta a jogkört, hogy az államterületét alkotó föld tulajdonát és használatát az állampolgárai közérdekeinek megfelelően szabályozza. (MTI-Budapest)

Újabb kétmillió tonna széndioxid kvótát értékesített a KVVM
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) csaknem 2 millió tonna kiotói kvóta eladására kötött szerződést, melyből várhatóan 4 milliárd forint bevétel folyik be a tárca erre a célra elkülönített kincstári számlájára - közölte a KVVM csütörtökön az MTI-vel.
A mostani ügylettel együtt a zöldtárca eddig mintegy 40 milliárd forint kvótabevételre tett szert, melyet maradéktalanul a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében használ majd fel, mérhető szén-dioxid-kibocsátást csökkentő beruházásokra.
A most eladott csaknem 2 milliós kvótát a szerződő kereskedő cég részletben hívja le, a kvóták végfelhasználója - a tárca információja szerint - Japán.
Jelenleg a Magyarország által értékesíthető kvótamennyiség - számítások szerint - 120 és 147 millió tonna között van. Eddig Magyarország ennek mintegy 10 százalékát értékesítette, amelyből korábban összesen csaknem 36 milliárd forint folyt be. Ebből a ZBR keretében már mintegy 15 milliárd forintot lekötöttek a Klímabarát Otthon panel alprogramjának pályázói, a hagyományos építésű épületekre pedig folyamatosan érkeznek a pályázatok.
A tárca folyamatosan tárgyal a kvótapiacon, de a kapcsolatok többsége egyelőre a piackutató jellegű árajánlat-kéréseknél tart. A tárgyalások során kiajánlott szerződésekben előre meghatározottak azok a "zöldítési célok", amelyekre a majdani bevétel fordítható, ezekből változatlanul kizárólag üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentő projektek finanszírozhatók.
A ZBR részeként a tárca hamarosan további pályázatokat ír ki energiatakarékos háztartási gépek és energiatakarékos izzók cseréjére. A kvótaértékesítésből befolyó keret felülről nyitott, azaz valamennyi újonnan befolyó kvótapénz ugyancsak kizárólag a ZBR keretében költhető el. (MTI-Budapest)

Belvíz - Tovább csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Békésben
Az elmúlt 24 órában több mint 1.600 hektárral 10.575 hektárra csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Békés megyében - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI- vel.
A tájékoztatás szerint az igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszából már csak kilencben van a legalacsonyabb, elsőfokú belvízvédelmi készültség érvényben. A szivattyútelepek egy nap alatt 1,2 millió köbméter vizet emeltek át a befogadó folyókba és csatornákba, így a február 4-én kezdődött védelmi periódus óta már 63 millió köbméter vizet szivattyúztak el.
Az önkormányzatok közül csak Békésszentandráson védekeznek másodfokon, míg további négy településen Dévaványán, Kétegyházán, Körösladányban és Hunyán a legalacsonyabb szinten védekeznek az elöntések ellen. (MTI-Békéscsaba)

Oroszországban is beindul a roncsprémium program
Oroszországban hivatalosan hétfőn beindult a roncsprémium program, de a kezdetet a nehézségek miatt szerdára halasztották: az erősen visszaesett autóeladások fellendítésére az állam mintegy 300 ezer forintnak megfelelő összeggel támogatja új autók vásárlását, amennyiben a vásárló lead egy legalább 10 éves kocsit.
A program keretében bármilyen márkájú kocsik leadhatók, amelyeket 1999-ben, vagy előbb bocsátottak ki, önsúlyuk kevesebb, mint 3,5 tonna, és - a spekuláció elkerülése végett - legalább egy éve a leadó tulajdonában vannak. Tízéves és idősebb autókból az országban több mint 17,7 millió fut még.
A tervek szerint a program keretében legalább 200 ezer új kocsi talál gazdára az idén, amit az előző évhez képest több mint 50 százalékkal visszaesett tavalyi eladások 13,5 százalékának felel meg.
Az autóeladások egyébként tovább csökkennek: az év első két hónapjában az előző év már igen gyenge azonos időszakához képest újabb 34 százalékkal estek vissza: növekedést csak a KIA és a Daewoo könyvelt el.
A roncsprémiummal kizárólag Oroszországban gyártott kocsik vásárolhatók, például Lada és UAZ modellek, továbbá az AvtoVAZ Chevy-Nyiva terepjárója, de vásárolhatók az országban összeszerelt külföldi márkák, így Chevrolet, Opel, Renault, Nissan, Skoda, Volkswagen és Toyota is. Az érdeklődés az országban összeszerelt külföldi kocsik iránt a legnagyobb: a potenciális vásárló 53 százaléka ilyet szeretne, orosz márkára 28 százalék vágyik, és 19 százalék még nem tudja, de ha elég pénze lesz, külföldi márkát vásárol.
A programba eddig 1569 kereskedő kapcsolódott be, és már az első napon nagy érdeklődés mutatkozott, bár a technikai nehézségek miatt a kereskedők még csak megrendeléseket és előleget tudtak felvenni az új kocsikra, a leadott roncsokat még nem tudták fogadni.
Mivel azonban a roncsok feldolgozásával senki nem foglalkozott eddig, szakértők szerint a program gyenge pontja a régi autók bontásának és újbóli feldolgozásának infrastruktúrája. A Kommerszant című lap szerint az év elején a roncsok feldolgozásáról még semmit nem lehetett tudni, de most már 153 olyan társaság kínálja szolgáltatásait az ország majd minden régiójában, amely rendelkezik a szükséges engedélyekkel a veszélyes hulladékok gyűjtésére és feldolgozására. A kevés feldolgozó okozta gondok enyhítésére az illetékes minisztérium további mintegy hatmilliárd forintnak megfelelő összeget tervezett be, és ebből szükség esetén a szállításra roncsonként mintegy 15 ezer forintnyi összeget ad. Hogy mi lesz a megoldás ott, ahol a költség ennél több, még nem ismert.
Az érdeklődésről egyelőre nincsenek adatok, és senki nem tudja felbecsülni, mennyien akarják majd igénybe venni a lehetőséget a kísérletként a november 1-jéig tartó időszakra meghirdetett program keretében. Az ipari és kereskedelmi minisztérium kedden 5000 megrendelésről tudott, de az AvtoVAZ állítja, hogy már 30 ezer megrendelése van, csak még nem jutott el a minisztériumhoz. (MTI-Moszkva)

Népszava: a kereskedőknek vissza kell venni az üvegeket
Egy már elfogadott, de még nem hatályos kormányrendelet módosítása szerint az 500 négyzetméter alapterületnél nagyobb üzletek kötelesek visszavenni azokat az italcsomagolásokat, amelyek nem betétdíjasok; a még hatályba sem lépett módosításban szereplő 8 napos határidőt a kereskedők szövetsége rövidnek tartja - számolt be keddi számában a Népszava.
A módosítás érinti egyebek mellett a pet- és üvegpalackokat és a műanyag bevásárló tasakokat is. A betétdíjas rendszer ettől függetlenül változatlanul működik nyilatkozta a lapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Szerinte a kormányrendelet-módosítás környezetvédelmi szándékával a kereskedők is egyetértenek.
Bár a módosítást már tavaly elfogadták, de még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, így hatályba sem lépett. Addig viszont a kereskedők nem köthetik meg a szükséges szerződéseket a feldolgozókkal - írta a Népszava.
A jogszabályváltozás mintegy kétezer üzletet érint jegyezte meg a lapnak a szövetség főtitkára. A szelektív hulladékgyűjtő edényeket csak a koordináló szervezettel vagy a feldolgozóval kötött szerződés után lehet kihelyezni, hiszen addig nincs, aki elszállítsa az összegyűjtött hulladékot.
A kereskedők szövetsége azt szeretné elérni, hogy a jogszabályban szereplő 8 napos határidőt hosszabbítsa meg a kormány hangsúlyozta a szakmai szervezet főtitkára. A módosítás azért is késik, mert a tervezetet még Brüsszellel is jóvá kellett hagyatni. (MTI-Budapest)

Az idén sem lesz klímaegyezmény az EU- bizottság szerint
Csaknem teljesen biztos, hogy az idén sem sikerül nemzetközi szerződést kötni a klímavédelemről - mondta az Európai Bizottság éghajlatpolitikai biztosa a The Financial Times- nak.
Connie Hedegaard a londoni gazdasági lapnak elmondta: a tárgyalások nem haladnak elég gyorsan ahhoz, hogy az év végi mexikói klímacsúcsra elkészüljön egy megállapodás-tervezet. A biztos hozzátette: nem is vezetne eredményre, ha a nemzetközi közösség túlságosan törekedne egy új egyezmény megkötésére.
"Valamennyi részlet tisztázása alig kilenc hónap alatt szinte kilátástalan" - mondta Hedegaard, aki a dán kormány klíma- és energiaügyi miniszteri posztjáról érkezett a bizottságba, és a tavaly decemberben rendezett koppenhágai klímakonferencia elnöke volt. "Az Európai Unió megelégedéssel fogadná, ha mégis sikerülne, de nagyon nehéz volna még az idén tető alá hozni egy új szerződést" - mondta Connie Hedegaard.
A politikus szerint sokkal valószínűbb, hogy a jövő évben, a dél-afrikai ENSZ éghajlatvédelmi értekezleten kötik meg az új éghajlatvédelmi megállapodást. A világszervezet tagállamainak így sikerülne tartani a menetrendet, amely szerint legkésőbb 2012 végéig, a klímavédelmi erőfeszítéseket összehangoló eddigi egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, a Kiotói jegyzőkönyv lejártáig kell megalkotni az újabb szerződést.
Egy átfogó megállapodás kidolgozása volt a célja a koppenhágai értekezletnek is, amely Hedegaard szerint egyáltalán nem volt sikertelen, hiszen a fejlett és a fejlődő országok első alkalommal jutottak közös elhatározásra az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának csökkentéséről.
Koppenhágai stílusú - vagyis jogilag kötelező érvényű egyezmény elfogadására irányuló - tanácskozást azonban nem lehet tartani többé. Ilyesmivel csak egyszer lehetett próbálkozni, mert ha a diplomaták azt erőltetnék, hogy még az idén készüljön el a szerződés, és Mexikóban mégsem sikerülne egyezségre jutni, akkor túl nagy árat kellene fizetni a kudarcért. "Mindenki azt mondaná, hogy felejtsük el inkább az egészet" - véli az Európai Bizottság dán tagja.
Az ENSZ klímavédelmi konferenciasorozata 1992-ben kezdődött, amikor elfogadták a Kiotói jegyzőkönyvet. A londoni gazdasági lap szerint a jegyzőkönyv megbukott, mert nem írt elő kötelezettségeket a fejlődő országok számára, az Egyesült Államok pedig nem csatlakozott hozzá. (MTI-London)

Népszava: több mint 400 településen magas az ivóvíz arzénkoncentrációja
Több mint négyszáz településen magasabb az ivóvíz arzénkoncentrációja a megengedettnél, ezeken a területeken az ÁNTSZ rövid időn belül megtilthatja vagy korlátozhatja a víz fogyasztását - írta hétfői számában a Népszava.
A lap szerint az átmeneti vízellátást az önkormányzatoknak kellene megoldaniuk, kérdés azonban, lesz-e rá pénzük. Noha az országos ivóvízminőség-javító program lassan halad, a településeknek ez az egyetlen lehetőségük, hogy beruházásaikhoz támogatást kapjanak.
Horváth Lászlóné, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a lapnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem pályáznak, valószínűleg később saját zsebből kell fedezniük az ivóvízjavítás beruházásainak teljes költségét, hiszen a várakozások szerint 2013-tól ivóvízre Magyarország nem kap majd uniós forrást.
Jelenleg több mint 400 településen magasabb az arzénkoncentráció az előírtnál, főként az észak-, illetve a dél-alföldi régióban. A legszennyezettebb ivóvizű településeken az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rövid időn belül megtilthatja vagy korlátozhatja a csapvíz fogyasztását. Akkor pedig az önkormányzatoknak kell zacskós vizet, illetve lajtos kocsit biztosítaniuk. Ez azonban hatalmas pluszköltséget jelent. Egy négyezer fős településnek például 150 millió forint többletforrást kellene ehhez szereznie - olvasható a Népszavában. (MTI-Budapest)

Razziáznak a környezetvédelmisek Észak-Magyarországon
Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség március 8-tól március 31-ig kiemelten ellenőrzi az építési és bontási hulladékok engedély nélküli elhelyezését, ezért akciósorozatot indított a régió három megyéjében - tájékoztatta Godáné Csutorka Andrea a felügyelőség kommunikációs és jogi vezetője az MTI-t hétfőn.
Az akciósorozat célja az engedély nélküli építési és bontási hulladékok kezelésének lehető legszélesebb körű felderítése, intézkedés a jogellenes állapotok megszüntetésére és a hulladékok környezetvédelmi feltételeknek megfelelő kezelésére - mondta a felügyelőség kommunikációs vezetője, megjegyezve: céljuk a feketegazdaság esetlegesen érintett szegmensének kifehérítése, az építési és bontási hulladékot szállító cégek vizsgálatával a jogkövető magatartás kikényszerítése is.
Közölte azt is: a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék alkotta észak-magyarországi régióban hétfőn megkezdett akció része az országos ellenőrzés-sorozatnak. (MTI-Miskolc)

A barnarothadás növényvédelmi eszközökkel kordában tartható
A magyar agrárium és növényvédelem - beleértve a gazdákat is - kellően felkészült, hogy együtt éljen és megfelelő módon keretek közt tartsa a burgonyaféléket károsító barnarothadás baktériumát - mondta Gólya Gellért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyleti főosztályának országos növényvédelmi főfelügyelője az MTI-nek.
A szakember közölte: nemcsak Szolnok megyében, hanem Nógrádban, Zalában és hajdú-Biharban is észlelték a szóban forgó kórokozót.
Leszögezte: a kórokozóval fertőzött növények termése semmilyen káros hatással nincs az emberekre és az állatokra sem. Azaz ezek felhasználhatók mind étkezési, mind takarmányozási, mind más ipari jellegű tevékenység, például keményítő gyártás céljára is. Egyetlen kritérium van, hogy a hulladékot meg kell semmisíteni, hogy az ne veszélyeztesse az egészséges növényeket.
A kórokozó az Európai Unióból került Magyarországra mintegy egy évtizede. Az ellene való védekezés pedig azért fontos, mert a termelést - így az ellátás biztonságát is - veszélyezteti egy esetleges nagyobb méretű fertőzés az országban.
Azaz adott esetben esetleg nem lesz elég burgonya, paprika és paradicsom az országban, ha a hatóságok és a gazdálkodók nem körültekintően járnak el az ügyben, és a fertőzés széles körben elterjed. Ezért is nevezik a barnarothadás baktériumát zárlati kórokozónak, mivel a területeket, amelyeken ezt a baktériumot észlelik, növényegészségügyi zárlat alá kell vonni.
A szakember szerint a kórokozó ellen elsősorban a gazdanövény, a keserű csucsor kiirtásával lehet védekezni. Az öntözést pedig adott körzetekben azért kell megtiltani, mert a kórokozó a vízbe kerülve és azt öntözésre felhasználva terjed leginkább, és veszélyezteti a termőkörzeteket. Emellett persze fertőtlenítéssel és más korszerű agrotechnikai eljárásokkal is lehet védekezni, ám ezek többsége drága, például az ultraviola fénnyel való besugárzás.
Gólya Gergely példaként említette, hogy 2008-ban a Burgonyakutatási Központ keszthelyi telepén öntöztek a barnarothadás baktériumával fertőzött alsópáhoki övcsatorna vizéből. Az így megfertőzött vetőburgonyát pedig az egészségesek között tárolták. A zárlati kötelezettség miatt viszont az egész tételt meg kellett semmisíteni.
Ez nemcsak 96 millió forint kárt okozott - mivel mintegy 500 tonnáról volt szó -, hanem veszélyeztette a tavalyi, de még az idei vetőgumó-ellátást is, mivel a megsemmisített mennyiség az országos vetőgumó-ellátás 12-15 százalékát tette ki. Az országos növényvédelmi főfelügyelő mindehhez még hozzátette, hogy a megsemmisített mennyiség helyett vélhetően az unióból hoztak be vetőburgonyát az országba.
Gólya Gellért beszélt arról is, hogy az unióban a Bizottság és sok tagország is árgus szemekkel figyeli, hogy mely területeken milyen fertőzés üti fel a fejét, ugyanis ez alapot jelenthet piacvédelmi intézkedések meghozatalára is. Ezért fontos, hogy a magyar növényegészségügyi hatóság egzakt képpel rendelkezzen a fertőzésről, és azt ellenőrzés alatt tartva minél kisebb területre szorítsa vissza, hogy ne lehetetlenüljön el esetleg egyes termőkörzetek teljes termelése. (MTI-Budapest)

Az Auchan bojkottjára hívnak fel civilek a dunakeszi láp védelmében
Több mint kéttucat civil szervezet adott közre bojkott felhívást az Auchan ellen csütörtökön, mivel a kereskedelmi cég mindeddig nem állt el áruházbővítési terveitől a dunakeszi láp térségében.
Az aláírók között található többek között a Hulladék Munkaszövetség, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Védegylet. A bojkotthoz csatlakozók addig nem vásárolnak az Auchan áruházaiban, ameddig a cég le nem mond Dunakeszin tervezett beruházásáról.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) kezdeményezésére február közepén 19 környezetvédő, fogyasztóvédő és helyi civil szervezet kérte nyilvános levélben a magyarországi Auchan vezetését, hogy álljon el dunakeszi áruházának bővítésétől, mivel ezzel természeti értékeket veszélyeztet. Az Auchan a civileknek írt válaszában csupán felelős vállalati magatartásáról biztosította a levélírókat, a beruházástól azonban nem lépett vissza - hangsúlyozzák a civilek.
A bojkott kezdeményezői az érintett terület természetvédelmi besorolásával kapcsolatos értelmezési problémák ellenére is úgy vélik: a tervezett áruház- és parkolóbővítés komoly természetvédelmi károkat okozna, még akkor is, ha nem pontosan a lápos területen, hanem annak közvetlen közelében valósulna meg.
"Amennyiben az Auchan valóban olyan felelős vállalat, mint ahogyan állítja magáról, nem épít új áruházat sem érzékeny természeti területen, sem pedig bármilyen természetvédelmi érték veszélyeztetésével" - olvasható a civilek felhívásában. (MTI-Budapest)

Belvíz - Majdnem kétezer hektárral csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Békésben
Majdnem kétezer hektárral, 15.030 hektárra csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága Békés megyében - közölte az MTI-vel a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szombaton.
A tájékoztatás szerint a tíz védelmi szakaszból kilencen tartanak fenn készültséget, közülük nyolc területen másod-, míg egy szakaszon elsőfokú a készültség. Az elmúlt 24 órában mintegy hárommillió köbméter vizet szivattyúzták át a befogadó folyókba és csatornákba.
Az önkormányzatok közül pénteken Gyomaendrőd és Szarvas megszüntette a védekezést, Békésszentandrás és Hunya viszont másodfok, míg Mezőtúr, Dévaványa, Kétegyháza és Körösladány elsőfokú készültség mellett védi a településeket. (MTI-Békéscsaba)

Hétfőn indul a balatoni busahalászat
Hétfőn indul a Balatonon a "jégveszte" utáni halászat, és a jövő héten elhelyezik a Sió-zsilipnél az angolnacsapdákat is - tájékoztatta Varga László, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp) vezérigazgatója az MTI-t szombaton.
Elmondta: a tavaly alapított társaság ökológiai szemléletű halászatot folytat, kizárólag busát fognak, ezért 130-150 milliméteres szembőségű, állított hálóval végzik majd a halászatot. Az idei évre a tervekben 350 tonnányi busa lehalászása szerepel, ennek költsége 170-180 millió forint. Emellett az BHNp-nek mintegy 30 millió forintos kiadást okozhat a télvégi, kora-tavaszi halelhullás okozta haltetemek begyűjtése és megsemmisítése. A vezérigazgató arra számít, hogy a Balaton hosszú jégtakarása miatt idén tavasszal több lesz a legyengült hal, és valamivel nagyobb a halelhullás, mint a korábbi években. A busahalászatból és a halelhullásból fakadó kiadások fedezését vállalta a társaság felügyeletét ellátó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, amelyről a jövő héten kezdődik meg az egyeztetés a cég és a tárca között. (MTI-Siófok)

Marad a készültség a Hortobágy-Berettyón
A Hortobágy-Berettyó vízszintje kedd óta stagnál, várhatóan 350 centiméteren tetőzik a folyó, ezért a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) nem rendelte el a harmadfokú készültséget - közölte Bara Sándor igazgató-védelemvezető szerdán az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint térségükben csak a Hortobágy-Berettyón van árvízvédelmi készültség, viszont nyolc védelmi szakaszon másodfokú belvízvédelmi készültséget kell fenntartaniuk.
Jelenleg több mint 20 ezer hektár földet borít ugyanis belvíz, ebből 4.950 hektár vetés, 4.350 hektár szántó, 7.650 hektár rét-legelő, 3.150 hektár pedig egyéb terület - részletezte az igazgató..
A 22 üzemelő szivattyútelep és az egy szállítható szivattyú naponta hárommillió köbméter belvizet emel át a befogadókba - mondta Bara Sándor. (MTI-Debrecen)

Az FVM vizsgálja a GMO burgonya vetési tilalmának lehetőségét
Vetési tilalmat rendelne el az Amflora génmódosított(GM) burgonyára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a tárca jelenleg ennek lehetőségét vizsgálja - közölte a minisztérium az MTI-vel szerdán.
A növény magyarországi termesztésére jelenleg nincsenek meg a jogszabályi feltételek, de a MON 810 genetikailag módosított kukoricára vonatkozó termesztési tilalmat sem lehet kiterjeszteni a burgonyára - hívta fel a figyelmet a minisztérium szerdai közleményében.
Az Európai Bizottság kedden 1998 óta először engedélyezte egy génmódosított termény, az Amflora néven ismert ipari felhasználású burgonya vetését, amelyet a német BASF vegyipari konszern fejlesztett ki.
A minisztérium közleménye szerint Magyarország a GM burgonya termesztése és takarmányozási célú felhasználása ellen szavazott, a magyar küldöttség aggályát fejezte ki, hogy a GM burgonya az élelmiszerláncba is bekerülhet.
A FVM tájékoztatása szerint a jelenlegi termesztési tilalom (védzáradék) csak a MON 810 genetikailag módosított kukoricára terjed ki. Egy újonnan forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező GM szervezettel, így az Amflorával szemben a cikkelyt nem lehet felhasználni.
A minisztérium a jogszabályok alapján vizsgálja egy új védzáradéki eljárás megindítását, ezzel kapcsolatban már egyeztet a környezetvédelmi tárcával.
Az FVM szerint a termesztés során a keveredés elkerülése miatt, a burgonya vetésterületén a szigetelő távolság kijelölése szakmailag indokolt. A távolság mértékére vonatkozó hatályos jogszabály módosítása jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll.
Aki géntechnológiával módosított burgonyát kíván termeszteni csak a későbbiekben meghatározandó szigetelő távolságon belüli földtulajdonosok hozzájárulásával teheti majd meg. Amennyiben a szomszédos földterület tulajdonosai ehhez nem járulnak hozzá a termesztés nem kezdhető meg - közölte az FVM.
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a növényre vonatkozóan kedden vetési tilalom bevezetését követelte az FVM-től, mivel az antibiotikum ellenálló-képességet hordozó jelzőgént tartalmaz. (MTI-Budapest)

Környezetvédelmi pályázatokra 10 milliárd forint jut
Az ésszerűbb nyersanyag és energiafelhasználás, valamint a keletkező hulladékok minél nagyobb mértékű hasznosítására mintegy 10 milliárd forint európai uniós pályázati forrás áll rendelkezésre az idén - közölte a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. kedden az MTI- vel.
A környezetközpontú és hulladékhasznosítási technológia fejlesztési célokat szolgáló európai uniós pályázatokat március 1-jétől nyújthatják be a vállalatok.
A "Környezetközpontú technológia fejlesztés" támogatási konstrukció célja, hogy a vállalkozások technológiai fejlesztéseikkel közvetlenül csökkentsék a környezeti terhelést, a hulladéktermelés és az egyéb káros kibocsátások mennyiségét, valamint veszélyességét.
Az igényelhető támogatás összege legalább 5 millió, legfeljebb 125 millió forint. A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) 2 milliárd forint, míg a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP) 840 millió forint.
A "Hulladékhasznosítási célú technológia fejlesztés" pályázat célja a hulladék energetikai hasznosításának elősegítése.
Az igényelhető támogatás összege legalább 25 millió forint és elérheti akár az 1 milliárd forintot, míg a KMOP- ban a 200 millió forintot.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg a GOP esetében 6 milliárd forint, míg a KMOP- nál 840 millió forint.
A pályázati lehetőség nagyvállalatok részére is elérhető, de az értékelés során a kis- és középvállalatok előnyt élveznek, a kiírásokra beérkező pályázatokat júniusig értékelik - közölte a MAG Zrt. (MTI-Budapest)

GMO vetési tilalmat követel a Greenpeace - FRISSÍTETT (új: Magyar Természetvédők Szövetsége)
A Greenpeace felszólította Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert- valamint Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy sürgősen hozzanak vetési tilalmat Magyarország területén az Amflora burgonyára vonatkozóan - tájékoztatta a szervezet az MTI-t. Hasonló módon reagált a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország sajtóközleményében
Az Európai Bizottság kedden 1998 óta először engedélyezte génmódosított termény vetését, az Amflora néven is ismert génmódosított burgonyáét, amelyet a német BASF fejlesztette ki - olvasható a közleményben.
Az Amflora olyan gént tartalmaz, amelynek hatására, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) megállapítása szerint bizonyos antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képesség alakulhat ki.
A Greenpeace szerint a génmódosított növény elfogadhatatlan kockázatot jelent mind az emberi fogyasztókra, mind az állatokra, mind a környezetre.
A Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország szorgalmazza, hogy a kormány - a MON810-es génmódosított kukorica korábbi tilalmához hasonlóan -, élve az EU jogszabályok által biztosított védzáradék lehetőségével, hirdessen termesztési tilalmat Magyarországon az Amflora burgonyára is.
A génmódosított burgonyával kapcsolatban egyértelmű egészségügyi kockázatok merülnek fel, nincs rá garancia, hogy a gének nem jutnak be a táplálékláncba - idézi a közlemény Fidrich Róbertet, a szövetség programfelelősét. (MTI-Budapest)

A klímaváltozás kihívások elé állítja a kávéipart is
A világ kávétermelői egyre több problémával kénytelenek szembesülni a globális felmelegedés miatt.
A nemzetközi kávé szervezet, az OIC adatai szerint világszerte csökken a kávétermés, a kereslet viszont emelkedik. "Már vannak bizonyítékok a klímaváltozás következményeire" - közölte a szervezet elnöke Néstor Osorio a guatemalavárosi nemzetközi kávé konferencián.
A kávétermés növelése érdekében az iparág a kistermelők ösztönzésére helyezi a hangsúlyt Latin-Amerikában.
Az elmúlt 25 év alatt a termőrégiókban fél fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami magasabban fekvő vidékek felé tereli a kávétermelőket. A felföldi kávéfajtákat manapság a tengerszint felett 1200-1500 méterrel termelik.
Az OIC becslései szerint a hőmérséklet emelkedése hamarosan odáig vezethet, hogy a termelés nem lesz képes kielégíteni a kávé iránt jelentkező keresletet.
A kereslet a 2001-es 62 millió tonnáról 2009-re már 80 millió tonnára emelkedett, a termelés viszont tavaly mindössze 75 millió tonna volt.
Kolumbia termése tavaly 35 százalékkal esett vissza, El Salvador és Costa Rica pedig még nem heverte ki a 2000 és 2005 közötti 50 százalékos terméscsökkenés következményeit.
A kilenc latin-amerikai kávétermelő ország termése 28 százalékkal csökkent a legutóbbi termőszezonban. 2009 októbere és 2010 januárja között Kolumbia, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Mexikó, Peru és a Dominikai Köztársaság 5,6 millió 60 kilós zsák kávét exportált.
A péntek óta tartó guatemalavárosi 3. nemzetközi kávé konferencián több mint 1100 szakértő, termelő, kereskedő jelent meg 77 országból a kávéipar jövőjének megvitatására. Az első ilyen konferenciának London, a másodiknak a brazíliai Salvador adott otthont. (MTI/dpa- Guatemalaváros)

Árvíz - Újra árad az Ipoly és a Zagyva
Áradás indult meg az Ipoly magyarországi szakaszán, és újabb árhullám alakult ki a Zagyva folyón is - közölte a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vasárnap az MTI- vel.
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el az Ipoly teljes árvízvédelmi szakaszára, mert a péntek éjszakai intenzív esőzés hatására a szlovákiai patakokon megkezdődött áradás után az Ipoly magyar szakaszán is áradás indult meg.
Az igazgatóság tájékoztatása szerint a folyó Ipolytölgyesnél és Balassagyarmatnál jelenleg is árad, Ipolytarnóc és Nógrádszakál között pedig a lassú apadás a jellemző.
A Zagyván is újabb árhullám alakult ki, a folyó éjszaka Pásztónál majd Apcnál tetőzött, Hatvan-alsónál és Szentlőrinckátánál jelenleg is árad.
A Zagyva teljes szakaszán fenntartják az elsőfokozatú készültséget, Szentlőrinckátánál pedig másodfokúra növelték.
A vízügyi igazgatóság közölte azt is: tovább nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága az Észak- Duna-völgyi belvízrendszer területén. Bugyi, Dömsöd és Apaj térségében az elöntött terület már eléri a 2.650 hektárt.
A veszélyeztetett területek mentesítése, illetve a belvíz befogadási feltételeinek javítása érdekében tovább csökkentik a Ráckevei (Soroksári)- Duna vízszintjét.
Az igazgatóság munkatársai fokozott figyelemmel felügyelik a területet, a műtárgyaknál összetorlódott nagymennyiségű uszadékot folyamatosan távolítják el kézi és gépi erővel. (MTI-Salgótarján)

Leomlott egy kőtömb a budai Várban
Leomlott egy két köbméteres kőtömb a hóolvadással meglazult föld miatt a budai Várban Karakas pasa tornyánál, személyi sérülés nem történt - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. illetékese pénteken az MTI-vel.
Az MNV pénteken megkezdte az életveszély és a balesetveszély elhárítását. A statikusok a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársaival együtt felmérik a helyzetet, hogy haladéktalanul megkezdhessék a munka kivitelezését.
A budai Vár a magyar állam tulajdonában és a Budavári Nonprofit Kft. vagyonkezelésében van. A budai Vár a világörökség része (az UNESCO 1987-ben emelte világörökségi rangra) és teljes egészében műemléki védelem alatt áll. (MTI-Budapest)

Intelligens, klímabarát járművek a Debreceni Egyetem hallgatóitól
Alternatív meghajtású, klímabarát gépjárművek gyártásával és karbantartásával foglalkozó képzés indul a Debreceni Egyetem Műszaki Karán gépészmérnök szak gépjárműtechnikai szakirányon - jelentette be Vargáné Szűcs Edit, a kar dékánja pénteken.
A kar, illetve a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola között létrejött megállapodás értelmében az egyetem és a középiskola közös elektronikai labort alakít ki a műszaki karon, az iskola műhelyében pedig az intelligens autók javításának, karbantartásának speciális ismereteit sajátíthatják majd el a jövő klímavédő szakemberei. Az együttműködés célja továbbá a műszaki képzések népszerűsítése a középiskolások körében.
A műszaki kar, valamint a Brassai gimnázium és szakközépiskola kooperációjának köszönhetően új, alternatív hajtású járművek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozó tantárgyak fogják színesíteni a gépészmérnök-képzést. Az egyetem és a középiskola közös elektronikai labort alakít ki a kar épületében a National Instruments debreceni leányvállalatának közreműködésével - mondta a dékán.
Hozzátette: a cég a műszaki karon tervezett alternatív hajtású járművek motor- és akkumulátorvezérléséhez szükséges alkatrészeket is biztosítja majd. A járműtechnikai képzés alapjait a gépészmérnök és mechatronikai mérnökhallgatók az egyetemen sajátíthatják el, az intelligens szerkezetek karbantartásának, javításának kulisszatitkaival az egyetem és a középiskola műhelyeiben gyakorlatokon ismerkedhetnek meg.
Husi Géza dékán-helyettes szerint a műszaki kar gépészmérnök-képzésének sokoldalúságát jelzi, hogy hallgatóik már számos alkalommal értek el kiváló eredményeket az alternatív meghajtású járművek versenyein.
Amikor először kiírták a levegővel hajtott úgynevezett pneumobilok versenyét, a debreceni jármű lett az év pneumobilja, sőt beválasztották Magyarország 100 csodája közé. A tavaly megrendezett, akkumulátoros csavarhúzó gépekkel működő elektromobilok megmérettetésén is első helyezést értek el. A debreceni hallgatók most is készülnek az újabb elektromobil és pneumobil versenyekre. Idén először az áprilisi Széchenyi-futamon is indulnak egy elektromos hajtású autóval - mondta a dékán-helyettes. (MTI-Debrecen)

Árvíz - Árad a Berettyó is
A Berettyón is elrendelték Szeghalomnál szerda reggel az elsőfokú árvízvédelmi készültséget, így már 148 kilométeren védekeznek az árvíz ellen Békésben - közölte a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-vel.
Továbbra is a legalacsonyabb szint mellett védekeznek a Fehér-, a Fekete- és a Kettős-Körösön. A folyók Romániában már apadnak, magyar területen a felső szakaszokon tetőznek, vagy apadnak. A Berettyó még árad, szerda reggel a vízoszlop magassága Szeghalomnál elérte a 302 centimétert.
A térségben a belvízzel elöntött területek nagysága kissé emelkedett, már meghaladja a 16.200 hektárt. Több mint 5.000 hektár vetés, és csaknem 5.600 hektár szántóterület áll víz alatt.
Az igazgatóság mind a tíz belvízvédelmi szakaszán készültség van érvényben, egy helyen harmad-, további nyolc területen pedig másodfok mellett védekeznek.
Az igazgatóság és a területén működő két vízgazdálkodási társulás összesen 61 szivattyútelepet működtetett az elmúlt 24 órában. Az igazgatóság berendezései a február 4-én kezdődött védelmi periódus óta 16.35 millió köbméter vizet emeltek át a befogadó folyókba és csatornákba. (MTI-Békéscsaba)
Szabotázs miatt nagy mennyiségű kőolaj ömlött egy északolasz folyóba
Jelentős mennyiségű kőolaj ömlött Észak-Olaszországban a Pó folyót tápláló Lambróba, miután szabotázst követtek el egy üzemen kívül helyezett finomítóban a Milánótól északra fekvő Monza város mellett - közölték szerdán a hatóságok. A szennyeződés elérte a Pót.
A legalább ezer tonnányi, több kilométer hosszan elterülő olajszennyeződés megállításán a polgári védelem és a milánói prefektúra által felállított külön válságcsoport is dolgozik - mondta a lombardiai regionális környezetvédelmi hivatal szóvivője. Egyelőre nem jártak sikerrel, és az olaj szerdán elérte a Pót.
A katasztrófa már több száz állat, főleg vadmadarak pusztulását okozta - tette hozzá.
A hatóságok szerint valószínűleg szabotázs történt, a vizsgálatok szerint még kedd hajnali négy óra körül valaki vagy valakik kinyitották a Monza melletti Villasanta település már nem működő olajfinomítójának, a Lombardi Petrolinak a tartályait.
A legnagyobb olasz környezetvédelmi szervezet, a Legambiente a Lambrót ért eddig legsúlyosabb ökológiai katasztrófának nevezte az esetet. (MTI/AFP-Róma)
Nehéz nemzetközi klímatárgyalások várhatók 2010-ben
Már az ENSZ vezető környezet- és éghajlatvédelmi felelősei is elismerik, hogy nagyon nehéz nemzetközi klímatárgyalásokra lehet számítani 2010-ben, az év végén rendezendő mexikói klímacsúcsot pedig messze nem előzi meg olyan politikai és gazdasági várakozás, mint Koppenhágát.
A napokban adott nyilatkozatában Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse, valamint Achim Steiner, a világszervezet Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója is egyetértett ezzel.
Achim Steiner úgy fogalmazott: "Egy egyezség elérése mára nehezebbé vált, mint Koppenhágában. Legyünk őszinték: a világ távolabb került a megállapodástól, és nem közelebb".
Az UNEP kedden kiadott jelentése szerint ráadásul még ha minden ország, amely eddig vállalást tett az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére, be is tartaná ígéretét, az sem lenne elég a tudósok által még elfogadhatónak tartott kibocsátási szint eléréséhez.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ennek megfelelően szerdán újra a vállalások fokozására szólította fel az országokat. Egy Bali szigetén tartott nagyszabású környezetvédelmi ENSZ-konferencián felolvasott üzenetében arra buzdította a zöldminisztereket, hogy álljanak ellen a klímaszkeptikusok kísérleteinek, melyekkel alá akarják ásni az éghajlatvédelmi erőfeszítéseket.
Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a klímaszkeptikusok egyre erősebb hangja, hanem a fejlett és fejlődő országok közötti érdekellentét is jelentősen hátráltatja a tárgyalások előrehaladását.
Ezt támasztja alá Jü Csing-taj (Yu Qingtai), Kína klímatárgyalási különmegbízottjának szerdai pekingi nyilatkozata is, melyben hangsúlyozta: nem tartja valószínűnek, hogy a főbb kérdésekben akár a fejlett, akár a fejlődő országok elmozdulnának arról az álláspontról, amelyet a zsákutcába torkolló koppenhágai tárgyalásokon képviseltek.

Árvízvédelmi információs központ létesült Kárpátalján
A Felső-Tisza vízgyűjtő területére vonatkozó vízügyi és meteorológiai információkat gyűjtő, feldolgozó és továbbító árvízvédelmi információs központ kezdte meg működését a hétvégén a kárpátaljai Técsőn.
A korszerű számítástechnikai és kommunikációs technológiákat alkalmazó árvízvédelmi központot a técsői járásközi vízgazdálkodási főosztály bázisán hozták létre az Európai Unió támogatásával, az ukrán-román határ menti tiszai árvízvédelmi program keretében. A központba mikrohullámú kommunikációs rendszeren érkeznek be a Tisza felső szakaszán elhelyezett automata mérőállomások vízügyi és időjárási adatai közölte hétfőn internetes honlapján a Kárpátalja megyei vízgazdálkodási főosztály.
A hivatal jelentése szerint a técsői információs központ a Tisza-völgy 3,7 ezer négyzetkilométernyi területéről kapja az adatokat, az ott elhelyezett 15 automata mérőállomás közvetítésével. Ezek a lehullott csapadék mennyiségét, a folyók vízszintjét és a levegő hőmérsékletét mérik, s az információkat rendszeres időközökben a központba továbbítják.
Kárpátalján tíz évvel ezelőtt kezdődött az automatizált árvízvédelmi jelzőrendszer kiépítése Magyarország anyagi támogatásával. Azóta 43 automata mérőállomást helyeztek el az ukrajnai megye folyói mentén. (MTI-Ungvár)

Az UNEP szerint az elektromos hulladék elárasztja a fejlődőket
A következő évtizedben nagy felfutás várható a háztartási elektronikai készülékek eladásában a fejlődő országokban és ez környezeti katasztrófához vezethet, ha nem születik új stratégiai az elhasznált "ketyerék" kezelésére.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja, az UNEP arra figyelmeztet, hogy a fejlett államok által az elmúlt évtizedekben nagy mennyiségben "exportált" elektromos hulladék, párosulva a felfutó helyi fogyasztással, erősen megnöveli az elektromos hulladékok miatt keletkező környezeti terhelést a fejlődő világban. Az elektromos hulladék kiváltotta környezeti és egészségi kockázatok különösen markánsan jelentkezhetnek ezáltal a fejlődőknél - mutat rá az UNEP, bali találkozója előtt készített jelentésében.
Az elektromos hulladékból évi 36 millió tonna képződik évente globálisan, Kína ebből 2,3 millió tonnát, az Egyesült Államok 3 millió tonnát termel. A jelentés az elektromos hulladék begyűjtésére és kezelésére átfogó szabályozás létrehozását sürgeti, valamint azt, hogy az iparosodó országok számára a fejlettek bocsássanak rendelkezésre olyan technológiákat, amelyek megkönnyítik az elektromos hulladékhegyek kezelését.
A jelentés szerint a leggyorsabban növekvő szegmens a háztartási elektromos hulladékon belül a távközlési berendezéseké.
Kínában például becslések szerint az elhasználódott, hulladék számítógépek mennyisége 2020-ig négyszeresére nő a 2007-es szintről. (MTI-AP- Bali, Indonézia)

Tiszántúl: már hatezer hektár föld van víz alatt
Már hatezer hektár földet borít belvíz a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) területén - közölte Bara Sándor igazgató, védelemvezető szombaton az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint emiatt tizenhárom szivattyútelepet üzemeltetnek, összesen több mint egymillió köbméter vizet emelnek át naponta a befogadó folyókba, csatornákba.
A belvízzel borított területből 1.550 hektár a vetés, 1.400 hektár pedig szántóföld - tette hozzá a védelemvezető.
Bara Sándor elmondta azt is, hogy a Hamvas-sárréti és a Berettyó-alsó belvízvédelmi szakaszokon másodfokú, a tiszai-alsó, a tiszai-középső és a tiszai-felső belvízvédelmi szakaszokon pedig elsőfokú a belvízvédelmi készültség. (MTI-Debrecen)

A klímatörvény elfogadását sürgetik a klímacsúcs előadói
Az éghajlatvédelmi kerettörvény hétfői parlamenti elfogadását sürgették a II. Magyarországi Klímacsúcs előadói pénteken Budapesten.
Szili Katalin, a törvényt kidolgozó Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) tiszteletbeli elnöke több más felszólalóval együtt hangsúlyozta, hogy a klímatörvény elfogadása Magyarország számára a nemzetközi kötelezettségektől függetlenül is kulcsfontosságú lenne, többek között azért, mert a megújuló energiaforrások kiaknázásának és az energiatakarékossági intézkedéseknek törvényben kitűzött támogatása mérsékelné az ország jelentős energiafüggőségét.
A szocialista politikus elismerte, hogy bizonyos - elsősorban ipari - körökben értetlenség és ellenállás fogadta a törvénytervezetet. Ezzel szemben hangsúlyozta: az ipari szektor profitálhat is a törvény révén, hiszen az többek között rendelkezik egy pénzügyi alap felállításáról, melyből az ipar is kedvező hitelekhez, támogatásokhoz juthat energiahatékonysági beruházások végrehajtásához. Az ipari szektort ezenkívül a magyar klímatörvénytől függetlenül is szigorú uniós kibocsátás-csökkentési előírások kötik 2020-ig - hangsúlyozta.
Szili Katalin rámutatott arra is: bár saját klímavédelmi törvénnyel jelenleg a világon egyedül az Egyesült Királyság rendelkezik, de számos európai országban napirenden van ilyen jogszabály megalkotása.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter konkrét klímavédelmi lépéseket sürgetett, valamint rámutatott, hogy nemcsak az energiaimport magas aránya, hanem életmódunk is hozzájárul az ország "tarthatatlan energiafüggőségéhez".
A miniszter szerint a magyar klímastratégia három legfőbb elemének a kibocsátás-csökkentésnek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak, és a szemléletformálásnak kell lennie.
A tárca energiatakarékos izzócsere-programját példaként idézve hangsúlyozta: jelentős energiahatékonysági tartalékok vannak még Magyarországon. Ezzel összefüggésben méltatta a klímabarát otthon program panel alprogramjában eddig elért eredményeket és kilátásba helyezte az alprogram folytatását. (MTI-Budapest)

Hatvanezer használt gépkocsi forgalomból való kivonását remélik Romániában
Az idén hatvanezer használt gépkocsinak a forgalomból való kivonását tervezi a román kormány a roncsautó program keretében.
A most rajtolt kormányprogram újdonsága az, hogy egy személy több régi autót is beszolgáltathat a hulladék-feldolgozókhoz - írta pénteki számában a Krónika és az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap.
Nem lehet azonban korlátlan mennyiségű autót hasznosítani a gépkocsipark felújítását célzó program keretében, hiszen egy új autó árába legfeljebb három használt autó után járó értékjegyet számítanak be.
Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter szerint az egyenként 3800 lejes (920 euró) értékjegyekkel így akár mintegy 2800 euróval olcsóbban lehet új gépkocsit vásárolni. Az új feltételek szerint magánszemélyek korlátlan mennyiségben kaphatnak értékjegyeket, jogi személyek esetében az éves felső határt 200 ezer euróban szabták meg. A kormány idén 228 millió lejt (55,6 millió euró) különített el a roncsautó program finanszírozására.
Március 20-ától a régi traktorok lecserélése is elkezdődik, a támogatás értéke ebben az esetben 17 ezer lej (4140 euró) egy forgalomból kivont traktor után, az összeg azonban nem haladhatja meg az új jármű árának az 50 százalékát.
Tavaly több mint 32 ezer használt gépkocsitól szabadult meg tulajdonosa a roncsautó program keretében, ami csak a kétharmada a kormány által 2009-ben kijelölt célmennyiséghez képest. (MTI-Bukarest)

Klímareferens szakképzéssel bővült az Országos Képzési Jegyzék
Klímareferensi képzéssel bővült az Országos Képzési Jegyzék a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére - közölte a szaktárca sajtóosztálya pénteken az MTI-vel.
A klímareferens képzés indításával megkezdődhet a klímavédelem és az energetika iránt érdeklődő fiatalok egyetemi oktatása. A képzés szakmai hátterét a környezetvédelmi tárca biztosítja, a szakmai és vizsgakövetelményeket rendeletben határozzák meg.
A képzésben résztvevő diákok a környezetvédelem, a klímaváltozás hazai és nemzetközi hatásairól, jogi szabályozásairól, az ehhez fűződő technológiai megoldásokról, illetve a pályázati rendszerek, pályázati projektek megvalósítási lehetőségeiről hallgathatnak előadásokat - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A klímareferens szakképzés során a diákok megismerkedhetnek például a környezetvédelmi technikusi feladatokkal, köztük a környezetterhelés mérésének szabályaival, az ipari termelés környezeti hatásaival, a környezetvédelmi bírságokkal, és a környezeti hatásvizsgálattal.
Tanulnak a klímatudomány alkalmazásairól is, így az éghajlati forgatókönyvekről, a kiotói jegyzőkönyvről, az emisszió-kereskedelemről, a szélsőséges időjárási jelenségekről és katasztrófavédelemről, valamint a klímamelegedés egészségügyi hatásairól. (MTI-Budapest)

Naperőmű építését tervezik Hevesen
Három és fél hektáros napelem-erőmű épülhet Hevesen, ha sikerre vezetnek a befektető céggel jelenleg is zajló tárgyalások - adta hírül szerdán a heol.hu Heves megyei hírportál.
Csáki Zsigmond a település polgármestere az MTI érdeklődésére nem kívánt nyilatkozni a heol értesülésével kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a beruházás előkészítéséről még folynak a tárgyalások.
A weboldal értesülése szerint a tervezett másfél megawatt csúcsteljesítményű erőmű éves várható energiatermelése 1.900 megawattóra lenne. A fejlesztés 1,9 milliárd forintba kerülne, amelynek a felét pályázati forrásból fedeznék a beruházók.
A honlap szerint az erőművet úgy tervezték, hogy teljes mértékben önszabályozó, automatikus működtetésű legyen, üzemeltetése távfelügyelettel, őrzéssel és minimális karbantartási tevékenységgel megoldható. A Hevesen előállított villamos áramot teljes egészében értékesíteni kívánják.
A napelemek fölszerelését még az idén szeretnék megkezdeni, a rendszer kiépítése pedig fél évet venne igénybe. A húsz sorból, soronként tizennyolc panelből álló napelem-erőmű az elkészülte után egy év alatt 1.600 tonna szén-dioxid-kibocsátást válthatna ki. A teljes beruházás a jelenlegi átvételi árral számolva 22 év alatt térülne meg - közli a honlap.(MTI-Eger)

Környezetvédők a cianidos technológia betiltását sürgetik
A Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint újabb környezeti katasztrófákkal fenyeget az, hogy orosz érdekeltségű cégek cianidos technológiájú aranybányákat létesítenének a Kárpát-medencében - közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége az MTI-vel szerdán.
A két szervezet cianidos technológia európai szintű betiltását sürgeti annak kapcsán, hogy a 2000. évi tiszai ciánszennyezést okozó romániai Aurul cég üzemének új orosz tulajdonosa az aranykitermelés újraindításához kért engedélyt a hatóságoktól.
A civil szervezetek közleményükben aggodalmukat jelzik a pozsonyi Új Szó napilapban megjelent információ miatt is, amely szerint ugyancsak orosz érdekeltségű cégek cianidos technológiájú aranybányákat kívánnak létesíteni Szlovákiában.
Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója, a közleményben arra szólította fel a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent a nagybányai üzem újraindítása ellen, és minden eszközzel akadályozza meg, hogy újabb aranybánya-beruházások induljanak a térségben. (MTI-Budapest)

Az MTVSZ a klímatörvényhez beadott módosítók visszavonását sürgeti
Az éghajlatvédelmi kerettörvényhez benyújtott négy módosító indítvány visszavonását kérte Magda Sándor szocialista képviselőtől a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) - közölte a zöldszervezet szerdán.
A Koscsó Lajos és Magda Sándor MSZP-s képviselők által benyújtott indítványok egyebek között 40-ről 20 százalékra mérsékelnék az üvegházgázok 1990 és 2020 között előírt kibocsátás-csökkentését, mivel érvelésük szerint a 40 százalékos mérték túlságosan korlátozná a magyar gazdaság fejlődését.
Magda Sándor az MR1 Kossuth Rádiónak szerdán ennél konkrétabban fogalmazott: arra mutatott rá, ha elfogadnák a törvényjavaslatot, az korlátozná a Mátrai Erőmű fejlesztését. "Abban az esetben, hogyha ezt gyorsan bevezetnék, akkor Magyarországon hatvanezer embernek szűnne meg a munkahelye" - hangsúlyozta.
Az MTVSZ ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a törvény szerint felállítandó Éghajlatvédelmi Alap kamatmentes kölcsönöket nyújthat az iparvállalatok számára is, hogy hatékonyságnövelő intézkedéseket tegyenek. A megszűnő munkahelyek miatti aggodalom is alaptalan, hiszen a törvény a gazdaságot technológiai váltásra sarkallja, amely éppen az új, karbonsemleges termelési és fogyasztási szerkezet létrehozásával teremt új foglalkoztatási lehetőségeket - érvelnek a környezetvédők. Arra is emlékeztetnek, hogy a nagy kibocsátó ipari szektorra már most is szigorú uniós kibocsátás-csökkentési előírások vonatkoznak, az éghajlatvédelmi törvénytől függetlenül.
Az MTVSZ az Országos Meteorológia Szolgálat legfrissebb adataira hivatkozva arra is rámutat, hogy a törvényjavaslatban tervezett 40 százalékos célból Magyarország 2008-ra már 30 százalékot teljesített, tehát Magda Sándor javaslata nem csökkentési, hanem kibocsátás-növelési szándékot takar. Ezért attól tartanak, hogy a törvény a módosító javaslat elfogadása esetén "nem éghajlatvédelmi, hanem éghajlatkárosítási célokat fog szolgálni".
A zöldek tartalmi kifogásaik mellett azért is szorgalmazzák a módosító indítványok visszavonását, mert azok ügyrendi okokból meghiúsíthatják a klímatörvény elfogadását a jelen parlamenti ciklusban. A Ház február 22-i, ebben a ciklusban utolsó ülésén ugyanis főszabály szerint csak akkor kerülhet sor végszavazásra, ha addig visszavonják a módosító indítványokat.
"Nem lehet, hogy a parlamenti pártok, amelyek teljes támogatásukról biztosítják az eredeti törvényjavaslatot, foglyai legyenek néhány politikus által képviselt csoportérdekeknek" - idézi a közlemény Farkas Istvánt, az MTVSZ ügyvezető elnökét. (MTI-Budapest)

Hó az USA mind az 50 államában, a klímaváltozás eredménye
Az Egyesült Államoknak feltehetően mind az 50 szövetségi államában, még Hawaiin is vannak olyan részek, amelyeket a hét végén hó borított - hangzott el az MSNBC hírtelevízió vasárnapi tudósításában.
Az utóbbi napokban Florida északi térségeit is befedte a fehér csapadék, Blountstown városában sűrű pelyhekben hullott a hó.
Nagy meglepetésre hó esett a georgiai Atlantában és az alabamai Mobile-ban, sőt a texasi Dallasban is. Alabamában 12 éve nem volt hó, Dallas térségében 30 centiméternél több hó hullott, negyedmillióan maradtak áram és fűtés nélkül a leszakított elektromos vezetékek miatt.
Az egyedüli kivétel, hómentes állam talán a csendes-óceáni Hawaii, ahol azonban néhány hete volt hóvihar, és a magas hegyekben még bizonyára akadnak havas foltok.
Az országos meteorológiai szolgálat egyelőre nem tudta megmondani: valaha is előfordult-e már, hogy egyszerre mind az 50 állam havas volt.
Szakemberek szerint ez minden idők egyik legkülönlegesebb tele: a közép-atlanti térségben, az Atlanti-óceán partvidékén - egyebek között Washingtonban és Baltimore-ban - történelmi hórekordok dőltek meg, évtizedek óta nem fordultak elő olyan súlyos hóviharok, mint idén. Olyan déli államokban is megjelent a hó, ahol az a legritkább időjárási jelenségek közé tartozik.
Az Egyesült Államokban az óriási havazások felhevítették a globális felmelegedésről szóló vitát. Egyes konzervatív portálok azt sugallták: a tél térhódítása, az egyes államokban leesett irdatlan hótömeg arra bizonyíték, hogy a klímaváltozási elméletek hamisak.
A Time magazin azonban rámutatott: a szokatlanul erős havazás éppen a felmelegedés, a légkör megnövekedett páratartalmának következménye. Az óceánokból több nedvesség párolog el, és a melegebb légkör több csapadékot tárol. A csendes-óceáni El Nino jelenség - amely a Föld felmelegedése miatt gyakrabban fordul elő és hosszabb ideig tart - Mexikón keresztül óriási nedvességet sodort az Egyesült Államok fölé, ez pedig találkozott az északról érkező szokatlanul hideg sarki légtömegekkel.
Az amerikai fővárost még vasárnap, a szerdai hatalmas havazás után négy nappal is masszív hótömeg borította: a főbb utakon a szélső sávokban az odahányt hó miatt nem lehetett haladni, a gyalogosok sok helyen csak az autóutakon tudtak közlekedni, sok mellékúton pedig csak egy vájatban járhattak a kocsik.
Az idei tél a rekordok megdöntése mellett több új fogalmat kreált; a közép-atlanti régióban elterjedt a hópokalipszis, a hómageddon és a hóbomba kifejezés. A hóeltakarítási erőfeszítésekkel kapcsolatban az utóbbi napokban Washingtonban ismét új szó keletkezett: a "hócializmus", amely az egymás megsegítését célzó önzetlen közösségi hólapátolást jelöli. (MTI-Washington)

OS - Foghíjas erdősávok, gyarapodó hóátfúvások
A hófúvások ellen védő erdősávok területe, az 1960-as években telepített 35 000 hektárról - napjainkra felére csökkent. A területcsökkenés oka az útpályák szélesítése, a hófogó erdősávok kiritkulása, letermelése, majd azok felújításának elmaradása.
A kiritkult erdősávok nem szolgálják a hófúvás elleni védelmet, sőt a hóátfúvások kialakulásához is hozzájárulhatnak. Az erdősávok felújítása sok esetben azért maradhat el, mert azok az út tartozékaként nem minősülnek erdőnek, így az erdészeti hatóság nem tudja megkövetelni a felújítást, holott kiemelkedően fontos védelmi szerepük nyilvánvaló.
Az újonnan létesített autópályák és főközlekedési utak mentén a hófogó erdősávok telepítésére már jóval nagyobb gondot fordítanak, mint eddig, azonban az alacsonyabb rendű közutak mellett ezen erdősávok, fasorok területe tovább fogyatkozik, így nem véletlen, hogy ezekről a helyekről kapunk híreket folyton hóátfúvások kialakulásáról.
A hófogó erdősávok elsődleges célja értelemszerűen a hófúvások kialakulásának megelőzése, ami az úttól mért megfelelő védőtávolság betartásával és a megfelelő hófogó állományszerkezet kialakításával és fenntartásával érhető el. A hófogó erdősávok tervezésének és létrehozásának alapvető célja a havat szállító szél sebességének csökkentése. A hófogó erdősáv előtti és az azt követő hólerakó zónákban az összegyűjtött hó mennyiségét úgy lehet tovább növelni, ha az erdősáv közelében további vonalas fásítások (sövény, fasor) létesülnek, azaz többlépcsős védőhatás érvényesül. Hófogó erdősáv alkalmazása esetén annak széle a forgalmi sáv szélétől legalább 7-10 méter kell, hogy legyen, de legfeljebb a 20 méteres oldaltávolság indokolt. A veszélyes irányú szélnek kitett oldalon két cserjesorból, majd két-három fasorból, és a védett oldalon egy cserjesorból álló, 5-6 méter széles erdősáv alkalmazása már elegendő védelmet biztosít. Az ennél szélesebb erdősáv védelmi szerepén túl már fatermesztési célt is szolgálhat, amely a telepítés és az erdősáv későbbi megújításának költségeihez is hozzájárulhat. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy ezek az erdősávok fontos élőhelyként is szolgálnak nagyon sok állat, főleg madarak és apróbb emlősök számára is.
Amennyiben a hófogó erdősávok fenntartásáról folyamatosan gondoskodnak, a leghatékonyabb biológiai megoldásnak minősülnek a hófúvások elleni védekezésben. Segítségükkel nemcsak a hótól elzárt települések számát, vagy a hóeltakarításra áldozott összegeket lehet csökkenteni, de vegetációs időszakban is nagy szolgálatot tesznek a légszennyezés, így elsősorban, a por- és zajhatás csökkentésével, valamint üdítő, a táj arculatát is meghatározó látványosságnak számítanak. A hófogó erdősávok telepítését követően már 1-2 éven belül jelentkezik pozitív hatásuk, így azok mielőbbi szisztematikus újratelepítését szükséges megkezdeni. (OS-Budapest)
Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület

Veszélyes a Velencei-tó jege
Veszélyes a Velencei-tó jege, ezért felfüggesztették a kijelölt korcsolyapályák működését - közölte a tófelügyelő pénteken az MTI-vel.
Falusi Ferenc tájékoztatása szerint bár továbbra is változó vastagságú, helyenként 10- 15 centiméteres a jég, de erősen "vizesedik". A rianások kiolvadtak, s több helyen 10 centiméteres víz borítja a jeget.
A parton mindenütt táblákkal hívják fel a figyelmet arra, hogy veszélyes és tilos a jégre menni. (MTI-Székesfehérvár)

Havazás - Továbbra is veszélyesek a Pilis turistaútjai
A folyamatos havazás és ónos eső következtében továbbra is veszélyesek a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, különösen Dobogókő, a Prédikálószék és a Vadálló-kövek környékén kell vigyázni - tájékoztatta Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője pénteken az MTI-t.
Közlése szerint fél métert meghaladó hótakaró borítja a turistautakat a Pilisben és a Visegrádi-hegységben, az elmúlt egy hét alatt a hóréteg vastagsága megduplázódott.
Mint írta, a turistautak nyomvonala sok helyen nem látható, ezért a sziklák mellett elhaladó, keskeny útszakaszok különösen veszélyesek. Ilyen helyszínként említette például a Vadálló-kövek vagy a Dobogókő alatti Zsivány-sziklák, a Rezső-kilátó és a Thirring-sziklák környékét, a Rám-szakadék továbbra is járhatatlan. A helyzetet a péntekre virradóra hullott ónos és havas eső csak súlyosbította.
A főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ezért továbbra is arra kéri a kirándulókat, hogy kerüljék el a veszélyes útszakaszokat, és a kisebb túrákra is a szokásosnál alaposabban készüljenek fel. (MTI-Budapest)

Norvégiában épül a világ legerősebb szélturbinája
Norvégiában építik a világ eddig legmagasabb és legnagyobb teljesítményű szélturbináját.
A projektet irányító Enova állami energetikai fejlesztési társaság pénteki közleménye szerint a 162,5 méteres óriás egy újgenerációs modell prototípusa. Nagyjából 10 megawatt energiát termel majd, ami háromszorosa a jelenleg használatos szélturbinák teljesítményének, és 2.000 háztartás áramigényét fedezi.
A szélkerék rotorjának átmérője 145 méter, kifejlesztésére és üzemeltetésére 400 millió koronát (13,4 milliárd forint) fordítanak. A tervek szerint 2011-ben helyezik üzembe, egyelőre szárazföldön, Oeygarden térségében, a projekt célja azonban a tengerre telepített szélerőművek hatékonyságának növelése. A próbaüzem várhatóan két évig tart majd.
Norvégia a világ egyik vezető olaj- és földgáztermelője, de az ország energiaigényét elsősorban vízierőművek termeléséből fedezik. (MTI/AFP-Oslo)

Rekordmagasságban az üveghulladék újrahasznosítási aránya Európában
Rekordmagasságba, 64 százalékos szintre emelkedett 2008-ban a háztartási üveghulladék újrahasznosítási aránya Európában - derül ki az Európai Csomagolóüveg Szövetség (FEVE) felméréséből.
A szövetség szerint a magas arány egyfelől a fogyasztók növekvő környezettudatosságát, másfelől a kormányok elkötelezettségét jelzi hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programok továbbfejlesztése iránt - olvasható a csütörtöki közleményben.
A már eddig is az újrahasznosítási táblázat élén álló országok, mint például Svájc (95 százalék) és Svédország (94 százalék), fenntartották kiemelkedő eredményeiket, más országok pedig jelentősen növelték mutatójukat. Csehországban például 50 százalékról 62 százalékra emelkedett az újrahasznosítási arány 2007 és 2008 között.
Magyarországon a csomagolási üveghulladék újrahasznosításának mértéke szépen nőtt az elmúlt években, ennek ellenére 2009-ben még az Európai Unió által kitűzött 60 százalékos arány felét sem érte el - derül ki az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. legfrissebb adataiból.
A 2002-ben még 10 százalékon álló mutató 2008-ra 24 százalékra, 2009-re 28 százalékra emelkedett. A 2012-ig teljesítendő 60 százalékos EU-célkitűzés eléréséhez tehát alig három év alatt meg kell duplázni az újrahasznosítási arányt - foglalja össze Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója.
Tavaly az ÖKO-Pannon rendszerében közel 24,6 ezer tonna üveghulladék került a szelektív gyűjtőkbe. Ez alacsonyabb a 2008-as 29,7 ezer tonnánál, ami azzal magyarázható, hogy a gazdasági válság miatt a lakossági fogyasztás, ezzel együtt a lakosságnál képződő csomagolási hulladék mennyisége is számottevően csökkent. (MTI-Budapest)

Frankfurtban már egy kisvárosnyi ember lakik passzív házban
Egy minimális energiával kifűthető passzív házban lévő lakás 5-7 százalékkal kerül többe, mint a hagyományos, ugyanakkor építés közben eladható, így a fejlesztőnek nem kerül semmibe a finanszírozás, ezért épülnek ilyenek tömegesen - mondta Frank Junker az ABG Frankfurt Holding ügyvezető igazgatója a csütörtöki Passzív ház konferencián Budapesten.
A Comfort Épületenergetikai Szakkiállítás kísérő rendezvényét idén másodszor szervezte meg a Magyar Passzívház Szövetség. Az az épület minősül passzív háznak, amelyet négyzetméterenként nem több, mint 15 kilowatt energiával lehet fűteni, hűteni egy éven át. Ez azt jelenti, hogy négyzetméterenként 1,5 liter fűtőolaj, vagy 1,5 köbméter földgáz elegendő kell hogy legyen évente és négyzetméterenként.
Frank Junker - akinek a cége 50 ezer bérlakás tulajdonosa, folyamatosan épít lakásokat és más épületeket, valamint felújításokkal is foglalkozik - elmondta, hogy a minimális energia felhasználást a házra "húzott" hőszigetelő burokkal lehet elérni. Ezzel viszont megszűnik a ház természetes szellőzése, így géppel kell ellátni friss levegővel, ami viszont azzal az előnnyel jár, hogy az elszívott használt levegő előmelegíti a beszívott friss levegőt. Példaként egy újonnan épített idősek otthonát és egy felújítással passzívvá tett iskolát mutatott be arra, hogy nem csak lakások lehetnek alacsony energia igényűek. A hővisszanyerés miatt az iskolát gyakorlatilag nem kell fűteni - mondta.
A passzív ház építési költsége 5-7 százalékkal magasabb a hagyományos technológiájú házakhoz képest. Ugyanakkor egy társasházban lévő 100 négyzetméteres ilyen lakás fűtése mindössze havi 5-8 euró (mintegy 1.500 forint), szemben az ekkora hagyományos lakás 100-120 eurós (mintegy 30 ezer forintos) díjához képest. Ezek nem számított, hanem évek óta tapasztalt, mért adatok - mondta az előadó.
A példaként bemutatott lakóépületek között szerepelt olyan 40 lakásos, amelynek négyzetméterenként 3 ezer euró volt az eladási ára, de egy 200 lakásos épületben a fajlagos ár 800 euróra (200 ezer forintra) esett. A fűtés és a meleg víz egy négytagú családra 24 eurócent ezekben az épületekben. Így az már beépíthető a lakbérbe, nem kell külön rezsidíjat fizetni - fejtegette Frank Junker.
A felújítással passzívvá tett lakóépületek konkrét költségeiről nem szólt, de kijelentette, hogy a butaságon kívül nincs más ok arra, hogy ne tegyék ilyenné a meglévő házakat. A felújítást bankhitelből fedezve, a törlesztés után még mindig marad pénz a kasszában ahhoz képest, mint amennyibe a hagyományos lakás fűtése kerülne.

Az utóbbi évtized legnehezebb nádaratása a Velencei-tónál
Az utóbbi évtized legnehezebb nádaratása az idei: a kedvezőtlen jégviszonyok miatt a levágásra tervezett 320 hektár nádból alig több mint 110 hektárt sikerült betakarítani - mondta el az MTI érdeklődésére a tófelügyelő.
Falusi Ferenc tájékoztatása szerint a nagymennyiségű hó miatt még a szokottnál is vékonyabb rétegben fagyott be a nádasoknál a tó. A néhány centiméternyi jéghártya pedig nem bírja el a nádvágó gépeket, sőt előfordult, hogy a betakarítást végzők alatt is beszakadt.
Emiatt inkább csak a partok mentén dolgoztak a gépek és a nádvágók. Az idén 17 vállalkozó szerződött haszon-illetve környezetvédelmi nádvágásra.
A learatott nádra nagy a kereslet, a tó környékén ugyanis egyre több hétvégi és családi házat fedik be a télen jól szigetelő, nyáron az épületet hűvösen tartó kévékkel.
A környezetvédelmi előírások szerint február 15-ig dolgozhatnak a tavon a nádvágók, mivel akkor már megkezdhetik a fészekrakást a nádasokban tanyázó, legkorábban költő madarak. (MTI-Velence)

Megnyílt a balti-tengeri környezetvédelmi csúcstalálkozó Helsinkiben
Tarja Halonen finn államfő megnyitotta szerdán Helsinkiben a Balti-tenger környezetvédelmi szempontú megmentése érdekében összehívott nemzetközi csúcstalálkozót.
A "Balti-tengeri Akciócsoport" című egynapos tanácskozáson a vendéglátó ország államfőjén és miniszterelnökén kívül mások között Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök, a dán és az észt kormányfő, a lett és a litván elnök, XIV. Károly Gusztáv svéd király és a svéd környezetvédelmi miniszter vesz részt. Németországot mezőgazdasági minisztere, Lengyelországot gazdasági minisztere képviseli. Jelen van a norvég kormányfő és a fehérorosz környezetvédelmi miniszterhelyettes is, mert országuknak van a tengert tápláló folyója. De képviselteti magát az eseményen az Európai Unió Johannes Hahn, az új regionális politikai biztos személyében, továbbá a civil társadalom és az üzleti szféra is, mintegy 130 szervezet, régió és vállalat.
Keddi hírügynökségi jelentések szerint Putyin előadásában szólni fog a tervezett Északi Áramlat gázvezeték környezetvédelmi vonatkozásairól. A gázvezeték építése a tervek szerint idén áprilisban kezdődik.
A Balti-tenger menti partvidéken mintegy 90 millió ember él. A mezőgazdasági tevékenység miatt a tengert erős kén- és foszforszennyeződés sújtja, emellett a túlhalászás és a hajózás jelent mind nagyobb környezeti terhelést számára. (MTI/AFP/APA/dpa- Helsinki)

Gátolhatja a vízhiány Észak-Ausztrália mezőgazdasági fejlesztését
Az elkövetkező évtizedekben a súlyosbodó vízhiány keresztülhúzhatja azokat a földműveléssel kapcsolatos terveket, amelyek Észak-Ausztráliát az ország és Ázsia új éléskamrájává fejlesztenék - derül ki egy friss kutatásból.
Az ausztrál kormány megbízásából készült, hétfőn közzétett tanulmány szerint igaz ugyan, hogy egyelőre nagy mennyiségű eső hullik a területre, azonban ennek 65 százaléka elpárolog, 20 százaléka a folyókba kerül, s csak 15 százaléka pótolja a felszín alatti vízkészletet. A csapadék időbeli eloszlása sem eléggé egyenletes: szinte az összes eső november és április között hullik le, alig van folyó, amelyikben egész évben víz lenne.
A klímaváltozás ráadásul a következő két évtizedben feltehetően szárazabbá és melegebbé is teszi a Top End-nek nevezett régiót - figyelmeztetnek a tudósok.
Ausztrália északi részének mezőgazdasági fejlesztése már régóta napirenden van. A tervek szerint az itteni földművelési beruházások pótolnák az egyre komolyabb aszályok sújtotta déli farmok kieső termelését.
A tanulmány a mezőgazdasággal ellentétben ugyanakkor kedvezően értékeli az északi bányászati boom folytatódásának esélyeit. A világ legnagyobb bányászati cégei közé tartozó Rio Tinto és BHP Billiton is aktív a területen, amelynek ásványkincseit a többi között a rohamosan fejlődő Kína vásárolja meg.
A kutatás szerint a növekvő bányászati szektor akár a régióban élők kétharmadának is munkát adhat 2030-ig. A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a víz és a képzett munkaerő hiánya ebben a szektorban is nehézségeket okozhat.
Szintén kedvezően ítélik meg a kutatók a kisléptékű, mozaikszerű mezőgazdaság, ezen belül az állattenyésztés fejlődési esélyeit. A főleg ázsiai élőállat-exportra termelő szarvasmarha-tenyésztés kibocsátása akár meg is duplázódhat 2030-ig - olvasható a jelentésben.
Észak-Ausztrália bonyolítja le az ország élőmarha-exportjának 80 százalékát, mintegy 346 millió dolláros (69 milliárd forintos) éves forgalommal.
A Top End mezőgazdasági termelésének bruttó értéke a jelentés szerint kedvező esetben 40 százalékkal nőhet 2030-ig a 2000-es szinthez képest. A bővülő termelést az állati és növényi fehérjék iránti belföldi és ázsiai kereslet növekedése teszi lehetővé. (MTI/Reuters-Sydney)

Zöld Kommandó az illegális építési- és bontásihulladék-lerakás ellen
Az illegális építési- és bontásihulladék-lerakás ellen lép fel 2010. február 8. és június 30. között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) zöldbűnözés visszaszorítását célzó Zöld Kommandó akciójával - közölte a zöldtárca hétfőn.
Az ellenőrzések elsődleges célja az engedély nélküli kezelések felderítése és az építési és bontási hulladékot szállító cégek vizsgálata - olvasható a minisztérium közleményében. Az akciósorozat február 8-án indul adatgyűjtéssel és ellenőrzési terv kidolgozásával, míg a helyszíni ellenőrzések március 8-31. között zajlanak majd.
Az építési és bontási hulladékkal történő engedély nélküli területfeltöltések, hulladéklerakások környezeti kockázata jelentős - figyelmeztet a zöldtárca. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek ellenőrzéseik során több esetben találtak engedély nélkül kezelt hulladékot, ezenkívül számos bejelentés érkezett természetjáróktól is.
A Zöld Kommandó ellenőrzési akciósorozat végrehajtásába bekapcsolódnak az érintett társhatóságok, a polgári védelem helyi szervei, a nemzeti park igazgatóságok, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, civil szervezetek, zöldszervezetek, természetbarátok és a lakosság is - tájékoztat a KvVM.

Újabb magyarországi klímacsúcsot szervez a Klíma Klub
Február 19-én rendezi meg a II. Magyarországi Klímacsúcsot a Klíma Klub Budapesten - tájékoztatta a szervezet az MTI-t.
A világhálón is élőben követhető éghajlat-politikai konferencia levezető elnöke Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára lesz, aki a 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson a magyar tárgyalódelegációt is vezette.
Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnökének nyitóbeszéde után előadást tart Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, Greg Dorey brit nagykövet, Herczog Edit európai parlamenti képviselő és Diana Ürge-Vorsatz klímakutató.
A konferencián részt vesz Bencsik János és Fodor Gábor országgyűlési képviselő, Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója, valamint László Ervin, a Budapest Klub Alapítvány elnöke is.
A Klíma Klub szándéka szerint a konferencia jó alkalmat teremthet arra, hogy a politikai, gazdasági és tudományos szféra legjelentősebb képviselői eszmét cseréljenek az éghajlatváltozásról és a fenntartható fejlődésről. (MTI-Budapest)

Ismét összeütközött az ausztrál bálnavédő csoport egyik hajója egy japán bálnavadász hajóval
Összeütközött a Sea Shepherd ausztrál bálnavédő csoport egyik hajója szombaton az Antarktisz jeges vizein egy japán bálnavadász hajóval - közölte az ausztrál szervezet alapítója.
Paul Watson kapitány műholdas telefonon azt állította, hogy a Jusin Maru 3 nevű japán hajó szándékosan nekiment a Bob Barker nevű ausztrál hajónak, amely megpróbálta elállni az útját. A japán hajó a Bob Barkeren egy kisebb léket ütött, amely azonban a vízszint fölött van, s ezért a hajót nem fenyegeti az elsüllyedés veszélye. Az incidens során senki sem sérült meg.
Japán illetékeseket egyelőre nem sikerült megszólaltatni az ügyben, és független forrásból azt sem lehetett igazolni, hogy a japán hajó szándékosan ütközött volna a Bob Barkernek.
A szombati ütközés már a második hasonló incidens volt a Sea Shepherd egyik hajója és a japán bálnavadász flotta között. Január 6-án egy japán bálnavadász hajó az Antarktisz vizein belement a bálnavédő szervezet Ady Gil nevű hajójába, amely kettétört, majd elsüllyedt. Legénységét sértetlenül kimentették.
Japán egy "tudományos bálnakutató program" keretében hat hajóból álló flottát állomásoztat az Antarktisz vizein. Bírálatok szerint a japán program pusztán a kereskedelmi célú bálnavadászat takargatása, éppen ezért véget kellene vetni neki. (MTI/AP/Reuters-Sydney)

Tizenhét város pályázik az Európa zöld fővárosa címre
Budapest mellett még 16 város pályázik Európa zöld fővárosa címre - jelentette be az Európai Bizottság csütörtökön, a pályázati határidő lejártával.
A kiírás 2012, illetve 2013 környezetbarát fővárosának kiválasztására vonatkozik.
Budapest mellett még Antwerpen, Barcelona, Bologna, Espoo, Glasgow, Lódz, Ljubljana, Malmö, Murcia, Nantes, Nürnberg, Reykjavík, Róma, Sevilla, Torun és Vitoria-Gasteiz pályázik.
A pályázat kétfordulós. A második körbe jutott városoknak 2010 áprilisában-májusában kell a részletes dokumentációt megküldeniük. Az EU szeptemberben hozza meg a döntést arról, melyik város nyerte el a címet.
Korábbi döntés alapján az idén Stockholm, jövőre Hamburg lesz Európa zöld fővárosa. (MTI-Brüsszel)

A lakosság fele szelektíven gyűjtheti a hulladékot 2012-re
A hulladékgyűjtő szigethálózat bővülésének köszönhetően 2012-re már a magyar lakosság felének lesz lehetősége arra, hogy szelektíven gyűjtse a hulladékot - mondta Farkas Hilda, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) főosztályvezetője egy budapesti szakmai konferencián csütörtökön.
Jelenleg országszerte mintegy 7 ezer gyűjtősziget létezik, ez a szám 2012-re 10 ezerre bővülhet - számolt be a tervekről a szakember az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte hulladékgazdálkodási konferencián.
Farkas Hilda szerint a gyűjtőszigetek mellett a házhoz menő gyűjtés módszere lehet a közeljövő egyik fő fejlődési iránya a szelektív hulladékgyűjtés terén.
A konferencia minden előadója egyetértett abban, hogy a hulladék hasznos másodnyersanyag, amelynek értéke a közeljövőben várhatóan fokozódó erőforráshiány közepette növekedni fog. Az előadások hangsúlyai már különböztek: egyesek a helyes hulladékkezelés részleteit, mások a hulladékképződés megelőzésének fontosságát fejtegették.
A KvVM főosztályvezetője a konferencia többi előadójával egyetértve kiemelte az oktatás, a szemléletformálás, a kommunikáció szerepét a környezettudatos életmód terjesztésében. Úgy vélte, a jövőbeli katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos "riogatás" helyett inkább azokat a hatásokat kellene bemutatni, amelyek a környezetvédelem elhanyagolása miatt már ma is érzékelhetőek.
Perneczky László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szakértője némileg kritizálta a többi felszólalót, mivel szerinte többé-kevésbé mind "csővégi technológiákról" beszéltek a megelőzés helyett. A HuMuSz szakértője szerint ennél fontosabb feladat a fogyasztás visszafogása, a "szelektív vásárlás" népszerűsítése, azaz annak ösztönzése, hogy ne is keletkezzen hulladék, amit így vagy úgy gyűjteni kell.
A környezetvédelem kommunikációjáról kifejtette: nem szerencsés az embereket globális problémákkal terhelni, inkább azt kell bemutatni, hogyan javíthatják életminőségüket egyszerű lépésekkel, amelyek mellesleg a környezetnek is jót tesznek. "Nem lemondásról van tehát szó, hanem cseréről, hiszen a környezettudatos életvitellel nyerünk is" - fogalmazott. (MTI-Budapest)

Növekszik a szélenergia-hasznosítás Európában
A megújuló energia tette ki az Európában tavaly újonnan üzembe helyezett áramtermelő kapacitások többségét - tette közzé szerdán az európai szélenergia szövetség (EWEA).
A szövetség adatai szerint 61 százalék volt a megújuló energia felhasználása, ebből 39 százalék származott szél, és 16 százalék napenergiából.
Ez már az egymást követő második év, hogy az Európai Unióban több szélenergia-hasznosító áramtermelő berendezést helyeztek üzembe, mint bármilyen más áramtermelő technológiát.
Az Európai Unióban tavaly 10.163 megawattal 74.767 megawattra nőtt a szélenergiából származó áramtermelő kapacitás.
Magyarországon tavaly 74 megawattal 201 megawattra nőtt a szélenergiából származó áramtermelő kapacitás, ezzel az EWEA adatai szerint az Európai Unió új tagországai között a második helyen áll Lengyelország mögött.
A szélenergia hasznosításában Németország áll az élen, majd Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia következik.
Egy átlagos évben a szélenergiából származó áram a szükségletek 4,8 százalékát fedezi Európában. (MTI/Dow Jones-Madrid)

Tiltakozás egy óriási vízerőmű építése miatt Brazíliában
Környezetvédők, egyházi méltóságok és az őslakos indiánok is tiltakoznak egy hatalmas brazíliai vízerőmű megépítése ellen, a kormány azonban sokévnyi huzavona után helyi idő szerint kedden zöld utat engedett a beruházásnak.
Az erőművet az Amazonasba ömlő Xingú folyón építenék meg Észak-Brazíliában, a Pará állambeli Belo Monte közelében. A 11 ezer megawatt kapacitású komplexum megépülése esetén a világ harmadik legnagyobb vízierőműve lenne a Jangce folyón található kínai Három-Torok Gát és a Paraná folyó brazil-paraguayi határszakaszán épült Itaipu vízerőmű után.
A már közel 40 éve napirenden lévő beruházás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy az erőmű megépítése következtében el kell árasztani egy 500 négyzetkilométeres területet, valamint ki kell telepíteni a Xingú folyó mintegy 100 kilométeres szakasza mentén élő több tízezer őslakost.
A brazil környezetvédelmi hatóság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az április elejére tervezett tendert megnyerő építtetőnek számos feltételnek meg kell felelnie, s összességében 1,5 milliárd reált (156 milliárd forintot) kell környezetvédelmi és szociális projektekre fordítania.
Az erőmű ügye akkor került a szélesebb nyilvánosság homlokterébe, amikor egy tavalyi Sao Paulo-i koncertjén Sting is csatlakozott a tiltakozók táborához. A brit énekes felhívott a színpadra egy Raoni nevű, közismert brazil indiánt, és elítélte a beruházást.
Antonia Melo, a 150 őslakos és civil szervezetet tömörítő Xingo Vivo Mozgalom vezetője az AFP francia hírügynökségnek úgy fogalmazott: "Ez a projekt csak a vállalatoknak kedvez. Bármit is mondjanak, ez nem +tiszta energia+: metángázt termel, ami gyorsítja a klímaváltozást, ezenkívül 30 ezer helyi lakos kitelepítésével is jár".
A gyorsan növekedő brazil gazdaság energiaigényét kielégíteni hivatott, 11 milliárd dolláros (2132 milliárd forintos) beruházást az egyházmegye püspöke is hevesen ellenzi. Az osztrák származású Erwin Kräutler kijelentette: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kormányának eljárása "diktatórikus és arrogáns". Kräutler szerint "teljesen alulbecslik a projekt következményeit, amelyek visszafordíthatatlanok lesznek. (Lula brazil elnök) azt ígérte, beszélni fog az emberekkel, de a dialógus végül elmaradt."
Az államügyészségnek is kételyei vannak az erőmű-projekttel kapcsolatban, amely becslések szerint mintegy 85 ezer álláskereső megjelenésével jár majd, emiatt várhatóan megduplázódik a helyi lakosság, és jelentősen hozzájárul a fakitermeléshez is.
A kormány azonban kitart amellett, hogy az erőmű minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. Carlos Minc környezetvédelmi miniszter szerint "a történelem legszigorúbb környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását" bonyolítják le. (MTI/AFP/dpa- Brazíliaváros/Sao Paulo)

Megújítható energiaforrás ösztönző programot jelentett be a brit kormány
A brit kormány hétfőn bejelentette "házi" zöld-energia termelést ösztönző intézkedési csomagját és nyilvánosságra hozta az alacsony széndioxid kibocsátású fűtési technológiák elterjedésének elősegítését célzó tervét, a megújítható energiaforrások arányára az EU által 2020-ra kitűzött klímavédelmi célszámok teljesítése érdekében.
Április elsejétől olyan alacsony széndioxid kibocsátású áramtermelési technológiákat, például napelemek, vagy öt megawattnál alacsonyabb kapacitású szélturbinákat üzembe helyező lakások vagy közösségek díjfizetésben részesülnek az általuk termelt elektromos energia után - úgynevezett "betáplálási" tarifák alapján - még akkor is, ha az áramot saját maguk használják fel.
Az inflációkövető tarifa az alkalmazott technológiától függ. Az áramtermelő egységek további díjfizetésben részesülnek az áramelosztó hálózatba betáplált energia után.
Egy tipikus 2,5 kilowatt teljesítményű, jól pozícionált napelemes egység után egy lakástulajdonos akár 900 fontot is kaphat, ami évente 140 fonttal is csökkentheti áramszámláját. A megoldás a megújuló energiaforrások kiaknázásának növelését szolgálja Nagy-Britannia távlati tervének részeként, amelynek keretében 2020-ig 15 százalékra kívánja növelni a megújuló energiaforrások kiaknázásának részarányát a jelenlegi 2 százalékról.
A megújuló hőenergia forrás ösztönző program - a maga nemében egyedülálló a világon - 2011 áprilisában lép életbe és díjbevételt garantál a geotermikus hőszivattyút, biomassza hőtermelő berendezést, levegő hőszivattyút üzembe helyező háztartásoknak.
A tarifa tervezet alapján fűtőolaj kiváltására geotermikus hőszivattyút alkalmazó háztartások egy átlagos különálló, és megfelelően szigetelt lakóépület esetén évente akár 1000 font díjbevételben is részesülhetnek és 200 fonttal is alacsonyabb lehet éves fűtési költségük. Az ösztönző terv részleteit a 2010-es költségvetéssel együtt hozzák nyilvánosságra.
A megújuló hőenergia forrás ösztönzési terv díjfizetést hosszú távú rögzített támogatási összeg fizetését is előirányozza a gázellátó hálózatba táplált megújítható forrásból származó minden egységnyi gázmennyiség után.
A brit megújuló energiaipart képviselő Renewable Energy Association (REA) szerint a hőenergia ellátás teszi ki a brit energiafelhasználás legnagyobb hányadát és 47 százalékban felelős az Egyesült Királyság széndioxid kibocsátásáért. A megújuló hőenergia források kiaknázása terén az Egyesült Királyság elmarad az európai átlag mögött.
"A megújuló hőenergia az Egyesült Királyságban a megújítható energiaforrások hatalmas potenciállal rendelkező alvó óriása" - mondta Gaynor Hartnell, a REA politikai igazgatója.
A British Gas, a brit Centrica PLC közüzemi konszern gáz kiskereskedelmi leányvállalata öt biometán kísérleti projektet indít "zöld gáz" hálózati betáplálására a megújítható hőenergia forrás ösztönző program keretében.
A biometán a meglévő gázellátó hálózat széndioxid kibocsátásának csökkentéséhez járul hozzá megújítható hőenergia forrással látva el a háztartásokat és a gázüzemű hőközpontokat.
A brit National Grid PLC gáz- és elektromos áram elosztó hálózat üzemeltető társaság számításai szerint a biometán belföldi gázpiaci részesedése legalább 15 százalékra emelkedhet 2020-ig. (MTI/Dow Jones-London)

Belvíz - Már csak a hamvas-sárréti szakaszon van védelmi készültség a Tiszántúlon
Már csak a hamvas-sárréti szakaszon van belvízvédelmi készültség a Tiszántúlon.
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) a Tiszai-alsó és a Tiszai-felső belvízvédelmi szakaszon megszűntette, a hamvas-sárréti védelmi szakaszon pedig elsőfokúra mérsékelte a készültséget - közölte a védelemvezető az MTI-vel kedden.
A kevés csapadék és a befogadó folyók vízszintjének csökkenése miatt a belvíz gravitációs úton is bevezethető több helyen a vízfolyásokba. Ahol ez nem megy, ott szivattyúkkal naponta 420 ezer köbméter belvizet emelnek át a befogadókba. A Tiszántúlon jelenleg 3550 hektár földet borít belvíz, ebből 950 hektár vetés, 850 hektár szántó, 1300 hektár rét-legelő, 450 hektár pedig egyéb terület - mondta Bara Sándor. (MTI-Debrecen)

EU: a magyar soros elnökség környezetvédelmi prioritásai
Megtörtént a másfél éves program környezetvédelmi témaköreinek és prioritásainak a meghatározása arra az időszakra, amikor jövő év elejétől Magyarország látja el az
Európai Unió Tanácsa soros elnökségét Spanyolországgal és Belgiummal közösen - közölte Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) államtitkára az MTI- vel hétfőn.
A KvVM a spanyol és belga féllel együtt kidolgozta a hármas elnökség környezetvédelmi operatív programját, amelyben 21 témakört nevezett meg.
A témakörök között magyar részről öt olyan területet jelöltek ki, amellyel a magyar elnökség kiemelten kíván foglalkozni. Az első, a 6. környezetvédelmi akcióprogram értékelése és a következő előkészítése. A második a fenntartható fejlődés (A poszt-Lisszaboni Stratégia / EU2020 és a Fenntartható Fejlődési Stratégia kapcsolatának erősítése), a harmadik a klímaváltozás, a negyedik a vízgazdálkodás, az ötödik a biológiai sokféleség. A biológiai sokféleség védelme témakörében kiemelt figyelmet kell szentelni a 2010 utáni nemzetközi és EU- szintű biológiai sokféleség-védelmi stratégia végrehajtásának megkezdésére. A KvVM ennek szellemében egyebek közt támogatja a napokban először meghirdetett "Biodiverzitás Európai Fővárosa" című versenyt - mondta az államtitkár. (MTI-Budapest)

Németország uniós éllovas lehet a megújuló energiák területén
Németország jelentős mértékben képes lehet túlteljesíteni az EU által a megújítható
energiaforrások 2020-as részarányára kitűzött irányelveket - vélik a német szövetségi megújítható energia szervezet (Bundesverband Erneuerbare Energie, BEE) szakértői.
A BEE által összeállított "Roadmap" alapján az EU által kitűzött 18 százalékos részarány helyett Németország a jelenlegi közel 10 százalékról akár 28 százalékra is növelheti a megújítható energiaforrások részarányát teljes energiafelhasználásában, ami évi 290 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás kiváltásához, és 50 milliárd euró olaj- és üzemanyag-beszerzési költség megtakarításához lenne elegendő.
A részarány növelése feltételezi a politikai keretfeltételek megteremtését: a szervezet véleménye szerint egyebek között a közlekedésben az elektromos autók támogatása mellett újra kellene gondolni a bio- üzemanyagok támogatási rendszerét is. A BEE elnöke, Dietmar Schütz kijelentette: "Amennyiben a politika megfelelően jár el, nemcsak öt évvel korábban teljesíthetjük az EU irányelveit, hanem egyúttal növeljük hozzájárulásunkat a globális klímavédelemhez, és növeljük gazdaságunk teljesítményét is."
A Roadmap nagyra törő, de realista útiterv a megújítható energiaforrások kiaknázásának növelése felé Németország számára. A dokumentum rámutat egyúttal a jelenleg folytatott politika hiányosságaira is, és megoldásokat kínál hozzá.
A szervezet által kitűzött célok szektoronként: az áramtermelésben az öko- energia részarányát a 2009. évi 16 százalékról 2020-ig 47 százalékra, a fűtés/hűtés területén 8 százalékról 25,1 százalékra, a közlekedésben pedig 6 százalékról 18,8 százalékra kell emelni. Az áramtermelésben meg kell őrizni a mostani termelési feltételeket. Itt mindössze az engedélyezési folyamat igényelne némi finomítást. A fűtési ágazatban viszont komoly módosításokra van még szükség. Magasabb energiatakarékossági követelményeket kell például megszabni a régi építésű lakásokra, és a fűtési rendszerekhez kedvezőbb, kiszámíthatóbb beruházási feltételeket kell kialakítani.
A megújítható energiaforrásokra az EU által lefektetett irányelvek 2020-as teljesítése érdekében a 27 tagországnak 2010 június 30-ig nemzeti megújítható energiaforrás akciótervet kell benyújtania Brüsszelnek. A BEE által kidolgozott "Roadmap" a parlamenti és kormányzati döntéshozóknak kíván támogatást nyújtani a megújítható energiaforrások gyors fejlesztéséhez szükséges keretfeltételek megteremtéséhez. (MTI/dpa- Berlin)

Már csak egy folyón van készültség a Tiszántúlon
Már csak a Hortobágy-Berettyó folyón tart fenn árvízvédelmi készültséget a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) – közölte Bara Sándor védelemvezető csütörtökön az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a lassú apadás miatt továbbra is másodfokú a készültség a folyón, ahol jelenleg 329 centiméter a vízmagasság.
A Berettyón Szeghalom térségében is megszűntették a készültséget, mint ahogy már a Tiszán sincs árvízvédelmi készenlét - fűzte hozzá.
A belvíz is csökkent némileg a Tiszántúlon: jelenleg mintegy 8.200 hektár föld van víz alatt. A Tikövizig öt védelmi szakaszán van első-, illetve másodfokú belvízvédelmi készültség - mutatott rá Bara Sándor. (MTI-Debrecen)

OS - Természetvédelmi kerekasztal - Budafok Tétény -
Közismert, hogy a dél-budai térség igen gazdag természeti értékekben, a földrajzi, fekvés, a korábbi területhasználat, a honvédség jelenléte, számos terület zárt jellege kapcsán is. Az értékek feltárása, a vizsgálatok, és a védelmi kezdeményezések, majd az értékek bemutatása, kezelése, tudatosítása is erre a húsz éves időszakra esett.
Folytatjuk az egyesületünk húszéves fennállása alkalmából az elmúlt évben elkezdett kerekasztal sorozatot. Közismert, hogy térségünk igen gazdag természeti értékekben, a földrajzi, fekvés, a korábbi területhasználat, a honvédség jelenléte, számos terület zárt jellege kapcsán is. Az értékek feltárása, a vizsgálatok, és a védelmi kezdeményezések, majd az értékek bemutatása, kezelése, tudatosítása is erre a húsz éves időszakra esett. A tapasztalatok áttekintésére, az eredmények közös megbeszélésére
Természetvédelmi Kerekasztalt
tartunk, a Klauzál Gábor Művelődési Központban - Nagytétényi út 31.33. - február 3.-án. Visszatekintünk az elmúlt évekre, az eredményekre, Háros-sziget, Tétényi-fennsík, Duna part, Kis-Háros sziget megvédett értékeire, de szólunk a feladatoktól és a fenyegető veszélyekről.
Kifejezetten előadásokat nem tervezünk, de készülünk egy néhány tucat képből álló háttér anyaggal, prezentációval, amit menet közben vetítünk. Azonban meghívott vendégeink és szakértőink is hoznak néhány anyagot, amelyeket megnézünk. Várhatóan itt lesznek a kerekasztalon az elmúlt időszakban a témában szerepet kapott szakértők, civilek, államigazgatási munkatársak, így meghívtuk Haraszthy László államtitkárt, a Természetvédelmi Hivatal elnökét, itt lesznek a Főpolgármesteri Hivatal természetvédelemmel foglalkozó munkatársai, a Duna Ipoly Nemzeti Park képviselői. Korábbi és mai botanikus és természetvédelmi szakértőink, Kecskés Ferenc, Merkl Ottó, Gergely Attila, Korda Márton is itt lesznek, valamint azok a civilek, akik sokat tettek a helyi természeti értékek védelméért, így Somosy Zoltán a Budatétényi Polgári Kör korábbi elnöke, és a Hunyadi szigeten működő Honvéd Horgászegylet vezetői. (OS-Budapest)
Mészáros Péter elnök zoldjovo@zoldjovo.hu, 70-2894970 4631978

Elektromos autó programot indít az Európai Unió
Az Európai Unió programot indít az elektromos autók fejlesztésének összehangolására és támogatására - jelentette ki az unió elnökségét ellátó Spanyolország miniszterelnöke szerdán.
Jose Luis Rodriguez Zapatero elmondta, hogy a spanyol elnökség február 8-án tanácskozást szervez az unió ipari minisztereinek részvételével San Sebastianban, ahol kidolgoznák egy közös európai elektromos jármű fejlesztésének a tervét.
A spanyol miniszterelnök alapvető fontosságúnak nevezte az elektromos autó kifejlesztésével kapcsolatos együttműködést, a törekvések összehangolását valamennyi uniós tagország között. Ebben a folyamatban az Európai Bizottságé lesz a főszerep Zapatero szerint.
Zapatero úgy véli, hogy ha "a mi piacainkon nem lesz meg a megfelelő törvényi háttér a pénzügyi támogatáshoz, és nem lesznek közös szabványaink a technológiára vonatkozóan, akkor nehéz lesz Európának megszereznie a vezető szerepet".
Zapatero utalt arra, hogy Kína és Japán igen gyors ütemben halad az elektromos autók fejlesztésével a sokkal hatékonyabb akkumulátoroknak köszönhetően. (MTI/AFP- Strasbourg)

A Tiszántúlon tovább apadnak a folyók
A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) területén is másodfokúra mérsékelték kedden az árvízvédelmi készültséget a Hortobágy-Berettyó folyón - közölte Bara Sándor védelemvezető az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a befogadó Hármas-Körös apadásának köszönhetően tovább tart az apadás a Hortobágy-Berettyón is, Borznál kedden 348 centiméter volt a vízállás.
A Berettyón Szeghalom térségében elsőfokú készültség van érvényben. A tiszai védvonalon pedig Tiszatarján és Rakamaz között, illetve a Tiszafüred és Tiszakeszi közötti szakaszon megszüntették az árvízvédelmi készültséget - fűzte hozzá a Tikövizig igazgatója.
Bara Sándor elmondta azt is, hogy térségükben kevéssel 10 ezer hektár alá csökkent a belvízzel elöntött területek nagysága, de még így is hat védelmi szakaszon van belvízvédelmi készültség. (MTI-Debrecen)

Rohamos növekedés előtt az európai tengeri szélenergia ipar
Rohamos növekedés elé néz a tengeri szélerőmű ágazat Európában, tavaly nyolc szélerőmű parkot helyeztek üzembe 199 szélturbinával, összesen 577 megawatt áramtermelési kapacitással - közölte EWEA (European Wind Energy Association) ágazati szervezet hétfőn Brüsszelben.
Az idén tíz szélerőmű parkot helyeznek üzembe ezer megawatt áramtermelési kapacitással, ami 75 százalékos növekedésnek felel meg.
Európai felségvizeken ezen kívül még 17 szélerőmű park kivitelezése van folyamatban és további 52 kapott építési engedélyt. Összességében 100 gigawatt áramtermelési kapacitás van a tervezés legkülönbözőbb fázisaiban.
2009-ben a tengeri szélerőmű ipar értékesítési árbevétele 1,5 milliárd eurót tett ki. Az EWEA az idén az összeg megduplázódására számít.
Kilenc európai ország felségvizein létesített 38 szélerőmű park 828 szélturbinája 2.056 megawatt áramtermelési kapacitással rendelkezik, amelynek köszönhetően az EWEA szerint Európa vezető szerepet tölt be a világ nyíltvízi szélenergia iparában. (MTI/dpa-Brüsszel)

Még 10-15 év kell az elektromos autók tömeges elterjedéséhez
A vezető akkumulátor gyártó vállalatok szerint az elektromos autók tömeges elterjedésére csak 10-15 év múlva lehet számítani, a szükséges akkumulátorok magas ára miatt.
Ahhoz, hogy tömegcikké válhassanak, az elektromos autók akkumulátor ára a jelenlegi árszintnek legalább a felére kell hogy csökkenjen - jelentette ki Alex Molinaroli, a Johnson Controls Power Solutions autóakkumulátor gyártó vállalat elnöke a Die Welt napilapnak.
A saját adatai szerint a hagyományos autóakkumulátorok gyártásában világelső vállalat vezetője Németországot nem sorolja az elektromos mobilitás elterjesztésében úttörő szerepet vállaló országok közé. "Az autózás villamosítása Németországban viszonylag vontatott ütemben halad majd" - mondta. Véleménye szerint Franciaország viszont vezető szerepet tölthet be a technológia elterjesztésében a már elindított projekteknek, például a Renault elektromos autó projektjének köszönhetően.
A Johnson Controls részt kíván vállalni a gépjármű hajtáslánc villamosításában is Power Solutions részlege által. Az egyebek között a Varta márkanevet viselő hagyományos autóakkumulátorairól ismert amerikai konszern már most is az alternatív gépjármű meghajtásoknál alkalmazható akkumulátorok gyártásában piacvezető cégek közé sorolja magát. (MTI/dpa- Düsseldorf)

Az MTVSZ ellenzi a dunaföldvári etanolüzem kiemelt beruházássá minősítését
Környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokra hivatkozva ellenzi a Dunaföldvárra tervezett bioetanol-üzem kiemelt beruházássá minősítését a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ).
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) honlapján olvasható kormányrendelet-tervezet szerint a Pannonia Ethanol Zrt. által Dunaföldvárra szánt bioetanol-gyárat minősítenék a hatósági ügyintézés szempontjából kiemelt beruházássá.
Az MTVSZ az MTI-hez eljutatott közleményében egyebek mellett hangsúlyozza, hogy az elsősorban kukoricát felhasználó gyár felépítése az élelmiszerek és a takarmány árának növekedését, közvetve a hús- és tejtermékek árának további emelkedését vonná maga után.
A környezetvédők kifogásolják azt is, hogy az etanolüzemet zöldmezős beruházásként kívánják megvalósítani.
Fidrich Róbert, az MTVSZ programfelelőse az MTI-nek elmondta: a gazdasági tárca mindössze két és fél napot hagyott - 2010. január 8-i határidővel - a rendelettervezet véleményezésére, ennyi idő alatt azonban lehetetlen megalapozott, részletesen indokolt szakvéleményt készíteni.
A szervezet ezért levélben kérte a véleményezési határidő meghosszabbítását, amire azonban január 15-ig nem kaptak választ - fűzte hozzá.
Az MTVSZ, egy nemzetközi tanulmányra hivatkozva kiemeli, hogy a kukorica alapú etanol-előállítás energiamérlege negatív, vagyis a bioetanol előállítása 46 százalékkal több fosszilis energiát használ fel, mint az így nyert üzemanyag energiatartalma. A Dunaföldvárra tervezett beruházás így könnyen lehet, hogy szándékával ellentétben éppen növelné a fosszilis energia felhasználását.
Hozzáteszik: a Pannon Bioethanol Zrt. 200 millió liter etanol előállítását tervezi, ám félő, hogy Magyarország nem rendelkezik az ekkor mennyiség előállításához szükséges gabonafelesleggel.
A környezetvédők kitérnek arra is hogy a beruházás közvetlenül mindössze 77 munkahelyet teremtene, így szerintük a foglakoztatás sem indokolja a projekt kiemelt beruházássá minősítését.
Ráadásul a cég elsősorban külföldön kívánja exportálni a megtermelt etanolt, és a nyereséget is kivinnék az országból - állítja az MTVSZ.
Az MTI korábbi információja szerint a kormányrendelet- tervezethez készített vezetői összefoglaló arról is szól, hogy az ír Ethanol Europe Ltd. magyar leányvállalata 97,2 millió eurós (mintegy 25 milliárd forintos) költséggel építi fel az új üzemet Dunaföldváron.
A most januárban induló, és a jövő év végére elkészülő gyár évi 500 ezer tonna kukoricát dolgozna fel, amelyből 200 millió liter etanolt - üzemanyagot - és 170 ezer tonna állati takarmányozásra alkalmas fehérjét állítana elő. A beruházással közvetlenül 77 új munkahely keletkezik, de az amerikai adatok alapján az iparágban közvetetten tízszer ennyi munkahely jön létre.
A kormány egy négy évvel ezelőtti törvény értelmében határozhat úgy, hogy egy projekt - hatósági ügyintézés szempontjából - kiemelt legyen. Ennek feltétele, hogy a projekt összköltsége meghaladja a 2 milliárd forintot, és legalább 50 új munkahelyet teremtsen. (MTI-Budapest)

Árvíz - Levonulóban az árhullám Észak-Magyarországon
Már csak a Tiszán, a Bodrogon és a Takta alsó két gátőrjárásán van elsőfokú árvízvédelmi készültség Észak-Magyarországon - mondta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) árvízvédelmi osztályának vezetője szombaton az MTI-nek.
Csont Csaba közölte: az igazgatóság működési területén folytatódott az ütemes apadás, mivel az elmúlt héten a folyók vízgyűjtőjén nem esett jelentősebb mennyiségű csapadék, és a hideg időjárás miatt lassabb az olvadás is.
Hozzátette: a korábbi árhullámok levonulóban vannak, a Sajón már pénteken megszüntették az árvízvédelmi riasztást. Jelenleg a Tiszán, a Bodrogon és a Takta alsó két gátőrjárásán összesen csaknem 250 kilométernyi szakaszon van még készültség.

Egyre rosszabb a főváros levegője, délután valószínűleg havazni fog
Egyre rosszabb Budapest levegője a gyenge légmozgás miatt. A nitrogén-oxid koncentrációja várhatóan ma vagy holnap átlépi az egészségügyi határértéket - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ügyeletese az MTI-vel szerda reggel.
Az ügyeletes szerint a nitrogén-oxid magas koncentrációja önmagában még nem okoz problémát. A szálló por koncentrációja a Széna téren volt a legmagasabb, az adatok szerint hamarosan ez is átlépi a határértéket.
Az ügyeletes az MTI kérdésére elmondta: hiába hiányzik a fővárosi közlekedésből napi 1200-1300 busz, ha nincs légmozgás, a levegő minősége tovább romlik.
Napközben erősen felhős, párás, ködös idő várható. A hőmérséklet plusz 2 és mínusz 2 fok között ingadozik. Délután enyhe havazás is lehet - tette hozzá. (MTI-Budapest)

Árvíz - Már csak a Krasznán van készültség Szabolcsban
Már csak a Krasznán van elsőfokú árvízvédelmi készültség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel.
Bodnár Gáspár tájékoztatása szerint a Kraszna Kocsordnál szerdán délután 538 centiméteres vízállással tetőzött, 8 centiméterrel meghaladta a másodfokú készenlét szintjét, a magasabb fokozatú készültséget azonban az apadás megindulására tekintettel nem rendelték el.
A meteorológiai előrejelzések szerint a következő öt napban nem várható jelentősebb csapadék a Felső-Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén, lehűlés is várható, így folytatódhat az árhullám levonulása a Krasznán is.
A vízgyűjtőn kevés a hó, csak a Tisza határon túli térségét borítja egy egy-három centiméteres hótakaró. A hóréteg víztartalmát 32 millió köbméterre becsülik a szakemberek, ami jelentősen elmarad a 2005. március 15-én regisztrált legnagyobb mértéktől, a 3,45 milliárd köbmétertől.
Szabolcsban szerdára a belvizes terület is csökkent, már csak két térségben, Tiszabercel környékén és a Szamos-Kraszna közben tartanak fenn másod-, illetve elsőfokú belvízvédelmi készültséget. Tiszabercelnél kettő, míg Nagyecsed, Olcsva és Kocsord körzetében hat szivattyútelep gépeit működtetik az elöntött területek víztelenítésére. (MTI-Nyíregyháza)

A klímaváltozás gazdasági hatásaira kevesen gondolnak
A magyar lakosság tisztában van ugyan a globális éghajlatváltozás lényegével, azonban az emberek többsége ezt természeti veszélynek tekinti és a gazdasági, társadalmi következményekre kevesen gondolnak - derül ki a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Cognative Piac- és Közvéleménykutató Kft. legfrissebb kutatásából.
A kutatás során, reprezentatív mintán 8 vidéki fókuszmegyében a 15 évesnél idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg. Arra a 8 megyére koncentráltak, ahol az MTVSZ - a Környezet és Energia Operatív Program keretében - klímatörvény kampányát szervezte.
A kampány célja a lakosság klímatudatosságának növelése és egy szociálisan igazságos, hosszú távú megoldást kínáló klímatörvény igényének népszerűsítése volt.
Az MTI-nek is eljuttatott eredményekből kiderül: a megkérdezettek 89 százaléka tudatában van a globális felmelegedésnek és az éghajlatváltozásnak, míg 11 százalék nem hallott ezekről a jelenségekről.
Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik az éghajlatváltozásnak, a megkérdezettek szinte kizárólag közvetlen természeti következményeket említenek, mint például a sarki és magashegységi jég és hó megolvadása (23 százalék), az átlaghőmérséklet emelkedése (21 százalék) és az elsivatagosodás, valamint a tartós aszályok (19 százalék).
A környezeti változásokból fakadó további következmények ugyanakkor - mint például fajok kihalása, illetve a gazdasági és társadalmi következmények, így az éhínség és vízhiány - alig fogalmazódnak meg az emberekben. A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé fenyegetőnek egy új népvándorlást (éghajlati menekültek) és a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartják az emberek.
Meglepő, hogy 2008-ban még reális veszélynek tartották az emberek a klímaváltozás következményeként bekövetkező energiaár növekedést, továbbá a szegények és gazdagok közötti különbségek növekedését, ám 2009 végén ez már nem tűnik számukra annyira aggasztónak - idézi a közlemény Gergely Ferencet, a kutatást végző Cognative Kft. ügyvezető igazgatóját.
A lakosság klímatudatosságra törekvése a megkérdezettek saját bevallása szerint olyan kis költségvetésű újításokban mutatkozik meg, mint például a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje (48 százalék számolt be erről), a nyílászárók kicserélése (39 százalék) vagy a háztartási gépek készenléti üzemmódjának kiiktatása (36 százalék).
A felmérés során az is világossá vált, hogy a lakosságnak milyen igényei vannak a magyar zöld civil szervezetek felé. Az emberek egyre inkább a környezetszennyező vállalatokkal szembeni határozott fellépést, az egyre szélesebb körű tájékoztatást és felvilágosítást várják el a zöldektől, továbbá azt, hogy képviseljék a megújuló energiaforrások támogatásának ügyét a magyar politikai életben.
Az MTVSZ 2010 első negyedévében a lakosság széles körű tájékoztatásával és a parlamenti képviselők bevonásával egy éghajlatvédelmi törvény megszületését szeretné elérni. (MTI-Budapest)

Árvíz - Záhonynál tart a tiszai árhullám
A Felső-Tiszán levonuló kisebb árhullám kedden Záhony térségében tetőzik, de jóval a készültségi szinthez tartozó vízállás alatt, így továbbra sincs szükség az árvízvédelmi készültség elrendelésére a folyó mentén - tájékoztatta a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t.
A vízgyűjtő magyarországi és ukrajnai területén 2-3 milliméter, míg Erdélyben 5-7 milliméter csapadék hullott, ez azonban nem befolyásolta az ár- és belvíz elleni védekezést - közölte Bodnár Gáspár.
A térség mellékfolyói közül a Szamos a teljes magyarországi szakaszán apad, a Túr vízszintje pedig hétfő este az elsőfokú készültségi szint közelében tetőzött a határszelvényben. Az igazgató tájékoztatása szerint a Kraszna menti védvonalakon elsőfokú az árvízvédelmi riasztás. Itt a gátak jól bírják a terhelést, veszélyes árvízi jelenség nincs. A korábban elrendelt belvízvédelmi készültségeket továbbra is fenntartja a vízügyi szervezet, így másodfokú riasztás van érvényben a Felsőszabolcs-alsó, illetve elsőfokú a Szamos-Krasznaközi védelmi szakaszon. A többségében éjjel-nappal működő négy szivattyútelep több mint 600 ezer köbméter vizet emelt át a folyókba.
Bodnár Gáspár elmondta, hogy mivel a talaj felső rétege vízzel telített, kevés csapadék is növeli az elöntéseket. Hozzátette: a felmérések szerint 6950 hektár terület van víz alatt, ez 300 hektárral több, mint amennyi hétfőn volt. A következő néhány napon minimális csapadék várható, ezért a folyók vízszintjének csökkenésére, valamint a belvízhelyzet javulására lehet számítani a Felső-Tisza vidékén. (MTI-Nyíregyháza)

Havazás - Hó fedi az Etnát, de síelni még nem lehet
Megérkezett a tél Európa legmagasabb működő vulkánjára, az Etnára is: a Szicília keleti partvidékén 3350 méterre magasodó hegyet hó borította hétfőn.
Síelni azonban még nem lehet a vulkán kedvelt lejtőin - jelentették az olasz tájékoztatási eszközök. Az erős szelek és fagy miatt még nem jár a lift, amely az 1910 méter magasan lévő turistaközponttól, a Sapienza menedékháztól 2600 méter magasságba viszi a turistákat. A menedékházig egy utca vezet Nicolosi kisvárosból.
Nápoly közelében a Vezúv is teljesen fehér lepelbe burkolódzott vasárnap (MTI/dpa-Catania)

Balatoni nádaratás: egyelőre se jég, se pénz
A balatoni nádaratásra meghirdetett közbeszerzési eljárás tenderbontása hétfőn megtörtént, de egyelőre nem érkezett meg a pénz a feladat végrehajtására - mondta Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének helyettes vezetője az MTI-nek.
Hanga Csaba beszámolója szerint az 1.200 hektárra tehető balatoni nádas egyharmada természetvédelmi terület, a többit három évenként célszerű lenne learatni. Ennek a vízvédelmi feladatnak az elvégzésére két évvel ezelőtt még 15 millió forint jutott, tavaly pedig ennek alig több mint a fele. Így az elmúlt évben a befagyott tó ellenére a kívánatos 250-300 hektárnyi nádasnak csak a felét sikerült learatni.
Az idén a vízügyi kirendeltség 10 millió forintnyi forrást igényelt az agrártárcától földalapú támogatásként a feladat elvégzésére. Az összeget a korábbi években időben megkapta, most azonban a tenderbontás idejére sem érkezett meg. Amennyiben a pénz a jövő héten esedékes eredményhirdetésig nem érkezik meg, a vízügyi igazgatóság nem tudja megkötni a szerződést az idei kiírásra jelentkező 6 vállalkozóval, és az idei nádaratás javarésze elmaradhat - mondta a szakember.
A vízügyi kirendeltség az igényelt támogatás segítségével az idén 120 hektárnyi nád learattatását tervezi, amelynek elvégzéséért a pályázók hektáronként 70-75 ezer forintot kapnának. Amennyiben nem érkezik meg az igényelt támogatás, a vízügyi igazgatóság saját erőforrása 24 hektárnyi nád learatására elég.
Az iparilag hasznosítható, jó minőségű nádas 40 hektárnyira tehető, ezért fizetnek az aratást végzők, az előzetes felmérések alapján hektáronként 25 ezer forintot. Magánszemélyek, önkormányzatok, horgászegyesületek 10-20 hektárnyi nádas önköltségen történő learatására kértek eddig engedélyt.
A nád aratására legalább három évenként nemcsak vízvédelmi okokból van szükség - fejtette ki Hanga Csaba -, hanem mert a vágott, jó minőségű, sűrű nád a part mechanikai védelmét is jobban ellátja, mint az elhajlott, vízben rothadó szárakkal keveredő, részben pusztuló állomány.
Nehézségeket okoz, ha a tél során nem alakul ki megfelelő teherbírású jég a Balatonon, de a nádaratás szempontjából ez egyelőre másodlagos szempont. Az a nádasmennyiség, amelynek learatása az idén támogatást kaphat, javarészt a partról is levágható - mondta Hanga Csaba. (MTI-Siófok)

Árvíz - Újabb árhullám a Berettyón
Újra emelkedik a Berettyó vízszintje a folyó romániai szakaszán az elmúlt napok csapadékos időjárása miatt, Pocsajnál 30 centiméterre ismét megközelítette a vízállás az elsőfokú védelmi készültségnek megfelelő magasságot - közölte Bara Sándor, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) védelemvezetője pénteken az MTI-vel.
Bara Sándor elmondta azt is, hogy a folyó alsó szakaszán Szeghalomnál továbbra is másodfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a tetőzés után ott megkezdődött a lassú apadás.
A Tisza Tiszafüred és Rakamaz közötti szakaszán is maradt az elsőfokú készültség: a folyó vízszintje 718 centiméterrel már tetőzött, de az apadás nagyon lassú - tette hozzá a védelemvezető
Tovább árad viszont a Hortobágy-Berettyó, a vízállás rövidesen elérheti a másodfokú készültségi szintet. Borznál péntek reggel 293 centiméter volt a vízszint, a másodfokú védelmi készültséget 300 centiméternél rendeli el az igazgatóság. A Hortobágy-Berettyó torkolati árvízkapujánál csökken a vízszintkülönbség, jelenleg 56 centiméter, az árvízkapu zárva van - mondta Bara Sándor.
Tájékoztatása szerint a Tikövizig területén az elmúlt időszak csapadékos időjárása és a befogadó folyók magas vízállása miatt jelenleg 6 védelmi szakaszon van első-, illetve másodfokú belvízvédelmi készültség. A 16 üzemelő szivattyútelep már naponta 1,8 millió köbméter belvizet emel át a befogadókba. A készültség által érintett területen 8700 hektár földet borít belvíz. (MTI-Debrecen)

Állami támogatás szükséges az elektromos autók gyors terjedéséhez
Az elektromos autók gyenge pontja továbbra is az akkumulátor: az egység magas ára és a vele elérhető viszonylag kicsi hatótáv még hosszú ideig akadályozzák majd a technológia kereskedelmi alkalmazását.
Amennyiben nem kerül sor valamilyen technológiai áttörésre, az elektromos autók gyors elterjedését csak állami támogatással lehet majd csak elősegíteni - írja a Boston Consulting Group (BCG) pénteken Münchenben közzétett tanulmánya. Támogatások, adókedvezmények, illetve más állami beavatkozások híján a piac csak vontatott ütemben fejlődhet.
A tanulmány szerint az elkövetkező tíz évben még az akkumulátor még 8-10 ezer dollárral (5,6-7,0 ezer euró) járul majd hozzá az elektromos autók árához. "A magasabb vételár miatt a vevők gondosan mérlegelik majd, hogy egyáltalán megéri-e elektromos autót vásárolni belsőégésű motoros autó helyett" - mondta a BCG igazgatója Georg Sticher.
Komoly problémát támaszt az akkumulátorokkal elérhető hatótáv is: olyan akkumulátorok, amelyek a belsőégésű motorokhoz hasonlóan legalább 500 kilométernyi út megtételéhez elegendő energiát tárolnak, majd percek alatt feltölthetőek, még legalább tíz évig nem kerülnek majd kereskedelmi forgalomba.
A hibrid és az üzemanyagcellás villanymotoros hajtású járművek jövőjéről viszont rózsás képet fest a tanulmány. A két technológia piaci részesedése 2020-ra eléri a 26 százalékot az újonnan értékesített járművek között Kínában, Japánban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. Ez mintegy 14 millió járműnek felel meg. A lítium-ion akkumulátorok világpiaca addig mintegy évi 25 milliárd dollárra megháromszorozódik.
Fontos szerepet játszanak az állami támogatások az elektromos autók elterjedésében. Amennyiben a Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban jelenleg 7,500 dollárt is elérő támogatások fennmaradnak 2020-ig, egy elektromos autót akár egy-öt év alatt is amortizálni lehet majd. (MTI/APA/APD- München)

Ősztől nem lehet sózni a köztereket
Ősztől nem lehet konyhasóval csúszásmentesíteni a köztereket - közölte a kormányszóvivő az MTI-vel csütörtökön.
Szollár Domokos elmondta: a rendelet célja a környezet védelme, ezért döntött úgy a kormány, hogy a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozzák.
Hangsúlyozta: ez nem vonatkozik az úttestekre, azokat továbbra is lehet "sózni".
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket, és az épített környezetet, ezért ehelyett alternatív környezetbarát megoldásokat kell alkalmazni. Példaként említette a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva használatát.
Szollár Domokos kitért arra: a kormányrendelet nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas.
Tájékoztatása szerint az új szabály szeptember 1-jén lép hatályba. Arra a kérdésre, nem jelent-e ez többletköltséget az önkormányzatoknak, úgy válaszolt: a jelenleginél kicsivel igen, de az még többe kerül, ha a sózás miatt kipusztulnak a köztereken a fák és a növényzet.
A kormányszóvivő jelezte, január 1-től életbe lépett az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet. (MTI-Budapest)

Árvíz - Védelmi készültség a Hortobágy-Berettyó mentén is
Elsőfokú árvízvédelmi készültséget léptettek életbe a Hortobágy-Berettyón kialakult áradás miatt csütörtökön a Mezőtúr és Túrkeve közötti szakaszon, ezzel újabb 25 kilométerrel nőtt a védekezés által érintett védtöltések hossza - közölte a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Köti-Kövizig) védelemvezetője az MTI-vel.
Lovas Attila vízügyi igazgató tájékoztatása szerint a Köti-Kövizig jelenleg elsőfokú védelmi készültséget 157 kilométer hosszon tart fenn, döntően a Közép-Tiszán Kisköre és Doba, valamint Tiszabura és Fegyvernek között. Másodfokú a védekezés 57 kilométeren a Hármas-Körös mentén Csongrád és a Hortobágy-Berettyó torkolata között.
A Tisza árhulláma Tokaj térségében szerda este tetőzött 718 centiméteres vízállással. A Közép-Tiszán továbbra is napi 8-18 centiméteres áradás figyelhető meg. A szolnoki szelvényben a vízállás a nap folyamán éri el az elsőfokú árvízvédelmi szintnek megfelelő magasságot (650 centiméter).
A védelemvezető jelezte: az emelkedő vízszintekre tekintettel előreláthatóan elsőfokú készültséget rendelnek el a Tisza jobb és bal partján Szolnok térségében, valamint attól délre is, így a Közép-Tisza teljes szakaszán ez a fokozat lesz érvényben. Ennek alapján 12 és 24 órás őr- és figyelőszolgálatot látnak el. A járhatóság és a biztonságos működés érdekében jelenleg a töltéskoronáknál és a tiszaroffi árvízszint-csökkentő tározónál a hómentesítésen dolgoznak.
A belvíz elleni védekezés során a Tisza magas vízállására tekintettel a Körös-éri torkolati zsilipet lezárták, a szivattyútelepeket üzembe helyezték, és ugyancsak csütörtökön másodfokú belvízvédelmi készültséget rendeltek el.
A hó olvadásával megkezdődhetett az elöntött területek nagyságának felmérése. Az első adatok szerint a Közép-Tisza vidékén a víz 2400 hektárt borít, ebből 1200 hektár vetett terület. (MTI-Szolnok)

Nőtt az erdőterület Kárpátalján
Kárpátalján az elmúlt fél évszázadban közel tíz százalékkal nőtt az erdővel borított terület aránya, amely a 2009. évi adatok szerint meghaladja az 52 százalékot.
Valerij Murga, a Kárpátalja megyei erdő- és vadgazdálkodási főosztály vezetője a tavalyi évet értékelő sajtótájékoztatóján elmondta: a megyében az erdők területe jelenleg 659,7 ezer hektárt tesz ki. Hangsúlyozta, az elmúlt, valamivel több mint 50 évben a régióban folyamatosan növekedett az erdőterület, amit jól jelez, hogy a Kárpátalja megye 1946-os létrejöttekor mért 42,6 százalékos erdősültség 2009-re 52,2 százalékra nőtt írta szerdán a munkácsi mukachevo.net internetes hírportál.
A szakember azt is közölte, hogy a kárpátaljai erdők az állam tulajdonában vannak, hozzátéve, hogy a megye erdőalapjának 71 százalékát az erdőgazdálkodási állami bizottság, 13,8 százalékát az agrárpolitikai (mezőgazdasági) minisztérium, 11,4 százalékát a természet- és környezetvédelmi tárca, 1,9 százalékát a helyi önkormányzatok, míg 1,4 százalékát a védelmi, 0,5 százalékát pedig az oktatási minisztérium kezelik.
Kárpátalján az erdőterület 43,1 százalékán, azaz 212,9 ezer hektáron engedélyezett a fakitermelés jelezte Murga.
A régióban tavaly több mint 2230 hektáron ültettek erdőt, és kevesebb mint egymillió köbméter fát, vagyis az éves növekmény alig egyharmadát termelték ki. Kárpátalja egyébként az egyetlen ukrajnai megye, amely része a fatermékek átfutását az erdő és a végső felhasználó között nyomon követő nemzetközi FSC (Felelős Erdőgazdálkodási Tanács) minősítési rendszernek. (MTI-Ungvár)

Ausztrál környezetvédő hajó összeütközött egy japán halászhajóval, és kettétört
Ausztrál környezetvédők egy hajója összeütközött egy japán halászhajóval, és kettétört az Antarktisz jeges vizében - írta szerdán egy ausztrál napilap internetes változata.
A karbon-kevlár szövetből készült és az amerikai Lopakodó bombázóra hasonlító, Ady Gil névre keresztelt szupergyors trimaránt japán bálnavadász hajók felderítésére használták. A Sonan Maru nevű hajóval ütközve kettétört és elsüllyedt a Commonwealth-öbölben - írta a The Age internetes kiadása.
Az Ady Gil hatfős legénységét sértetlenül kimentették - mondta a lapnak Paul Watson, a Sea Shepherd (Tengeri Pásztor) környezetvédő szervezet által évente szervezett akció vezetője.
Tudományos kutatás örve alatt Japán folyamatosan megsérti az 1986 óta érvényben lévő bálnavadászati moratóriumot, feldühítve ezzel többek között Ausztráliát és Új-Zélandot.
Az elmúlt években gyakoriak voltak a környezetvédők és a halászok közötti összetűzések, többször előfordult, hogy hajóik összeütköztek. A szerdai ütközés volt évek óta a legsúlyosabb incidens. (MTI/AFP/AP- Sydney)

OS - Az év fája az ezüst hárs
Az ezüst hárs (Tilia tomentosa) tudományos nemzetségneve (Tilia) az ókori latin nyelvben már e fajt is jelölte, az ezüst hárs érvényes fajneve (tomentosa) CONRAD MOENCH, kasseli botanikaprofesszortól származik, amely molyhosat jelent, s a hajtásrendszer tulajdonságára utal.
A hárs nemzetségnév állítólag az ősi finnugor nyelvből ered, oklevelekben már a XI. századtól előfordul a hás, hásfa megnevezés.
Nagytermetű, akár 35 m magasságot is elérő fafaj, amelynek törzse egyenes, hengeres, a koronában erős, többnyire meredeken fölfelé törő vázágakra bomlik. Hajlamos a villásodásra, letermelés után sarjcsokrok, több törzs képzésére. Kérge sokáig sima, fiatalon ezüstszürke, később sötétszürke, sekélyen és hosszant repedezett.
Az egyik legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy hajtásain, különösen a levélfonákon, de a virágzaton és még a termésen is csillagszőrök figyelhetők meg. Ezüstös szürke lombozatáról már messziről felismerhető.
A legkésőbben virágzó hársfajunk, bódító illatú virágait július elején nyitja. Szeptemberben érő terméseit a nyelv alakú murvalevelek segítségével a szél messzire szállíthatja.
Elterjedési területének súlypontját a Balkán-félsziget adja, megjelenik még Kis-Ázsia északnyugati részén is. Behatol továbbá a Pannon-medencébe, ahol az Északkeleti-Kárpátok lábánál találjuk legészakibb előfordulását. A Kárpát-medencében a másik északi
elterjedési határát maga a Balaton adja.
A mai Magyarország területén legnagyobb előfordulási foltja a Dél-Dunántúlon van, ahol Belső-Somogyban, a Dráva-síkon és Tengelicen ritkább, Külső-Somogyban, a Zselicben, a Mecseken, a Villányi-hegységben, valamint a Tolnai- és Baranyai-dombvidéken gyakoribb. Gyors növekedésű fafaj, a hársak közül a legmagasabbra nőmeg. Viszont nem hosszú életű hársfaj, a száz évnél idősebb életkort csak ritkán éri el. Természetes előfordulási helyein erőteljesen terjeszkedik, évenkénti tömeges magtermésével beveti a vágásterületeket.
Az erdészek szerint a Délvidéken a vágásokban olyan kellemetlen fafaj, mint a Felvidéken a rezgő nyár. Tőről és gyökérről egyaránt jól sarjadzik, idősebb faegyedeknél különösen, ha tő- vagy törzssérülés éri őket bőségesen törnek fel a sarjak. Hajtásrendszerét viharkárok vagy mesterséges csonkolás után könnyen regenerálja.
Erdőn kívüli fásításokra kiválóan alkalmas, szabályos alakjával, ezüstös lombozatával igen mutatós. Melegigénye miatt kontinensünkön Berlin Varsó Kiev vonaláig ültetik, Berlinben a híres Unter den Linden fasor legfontosabb alkotója.
Faanyaga színes geszt nélküli, sárgásfehér, igen lágy, könnyű, egyenletes és finom szövetű, nem vetemedik. Faragásra kiválóan alkalmas, a teknővájó cigányok előtt nagy becsben állt, ezért néhány vidékről szinte ki is irtották. Fájából jó minőségű orvosi szenet is előállítanak. Virágai a nyár derekán is értékes méhlegelőt nyújtanak. Hársaink között a legnagyobb mézhozamot adja. Virága viszont drogkészítés céljára alkalmatlan, mivel a rajtuk található szőrzet allergiát vált ki. (OS-Budapest)
Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület

USA: negyedszázada a legkeményebb tél
Negyedszázada a legkeményebb tél sújtja az Egyesült Államokat, szinte az összes keleti államban 1985 óta nem tapasztalt hideg uralkodik - közölte kedden az országos
meteorológiai szolgálat.
A szokatlan lehűlés még a legdélibb és legmelegebb szövetségi államra, Floridára is kiterjed, ahol fagypont körüli hőmérsékleteket mérnek éjszakánként.
Az idei a 60-es, 70-es évek kemény teleihez hasonlít - állapította meg a helyzetjelentés kapcsán Joe Bastardi, az AccuWeather.com főmeteorológusa.
Legutoljára 1985 januárjában mértek ilyen nagy térségekben ennyire alacsony hőmérsékleteket; a jéghideg sarkvidéki front az ország több északi nagyvárosában nulla Fahrenheit (-17,7 Celsius) foknál is hidegebbre hűtötte a levegőt.
Bastardi szerint a következő napok különösen hidegek lesznek, az ország keleti felében az 1985-ös vagy 1982-es tél óta nem tapasztalt alacsony hőmérsékletek lesznek uralkodóak. A Montanát, Coloradót és Új-Mexikót is átszelő Sziklás-hegységtől keletre eső államokban a hideg októbert meleg november követte, majd kemény tél köszöntött be decemberben, akárcsak 1977-ben. A hideg időjárás várhatóan márciusig tart majd.
Bastardi rámutatott, hogy az utóbbi több mint 20 évben a szokásosnál hidegebb téli időszakok többnyire egy-egy régióra korlátozódtak; ilyen kiterjedt övezetben nem volt ekkora lehűlés.
A CBS News szerint a fagyok miatt az utóbbi napokban részlegesen le kellett állítani New Jersey állam egy atomerőművét Salem megyében, mivel a hűtést biztosító közeli Delaware folyó jegesedni kezdett. Az erőműben első alkalommal kényszerültek ilyen biztonsági intézkedést hozni. (MTI-Washington)

Árvíz - Tovább áradnak a folyók a Tiszántúlon
A Berettyó felső szakaszát kivéve még valamennyi folyó árad a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Tikövizig) működési területén, ahol összesen 335 kilométer töltésen folynak védekezési munkák - közölte Bara Sándor védelemvezető hétfőn az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a Berettyón Pocsaj térségében van elsőfokú készültség. Ott már tetőzött a folyó vízszintje, s megkezdődött az apadás.
A Berettyó alsó szakaszán, Szeghalomnál folytatódik az áradás. Négy óra alatt 15 centimétert emelkedett a víz szintje: délelőtt 10 órakor Szeghalomnál 382 centiméter volt a vízállás - tette hozzá a Tikövizig igazgatója.
Bara Sándor kitért arra, hogy a Tisza bal partján továbbra is készültség van érvényben Tiszafüred és Rakamaz között. Tokajnál vasárnap óta 20 centimétert emelkedett a víz szintje, délelőtt 692 centimétert mutatott a vízmérce.
A Hortobágy-Berettyón ugyancsak folyamatosan emelkedik a vízszint, emiatt elsőfokú a készültség - mondta a védelemvezető.
Közlése szerint az igazgatóság területén továbbra is összesen öt szakaszon van belvízvédelmi készültség: másodfokú a készenlét a Hamvas-Sárréten, valamint a Berettyó-Sebes-Körös között az alsó szakaszon. Elsőfokú van érvényben a Tisza mentén két belvízvédelmi szakaszon, valamint a Berettyó-Sebes-Körös között, a felső szakaszon.
A Tikövizig működési területén összesen 5350 hektárt borít belvíz, 13 szivattyútelep összesen mintegy 1,6 millió köbméter vizet emel át naponta a befogadókba. Az ár- és belvízvédekezésben összesen 113-an vesznek részt - tette hozzá a védelemvezető. (MTI-Debrecen)

Belépési adót vet ki a turistákra Capri szigete
Belépési adót vet ki a turistákra az olaszországi Capri: a látogatók tömegeit vonzó festői sziget a hajón érkező turistáktól fejenként egy eurót tervez beszedni.
A La Stampa híre szerint a pluszbevételt a sziget tisztán tartására, a környezet megóvására fordítják.
A helyi önkormányzat szóvivője szerint nem akarják kizsebelni a turistákat, de a kis sziget számára óriásiak a tömegturizmus okozta költségek. Többet szeretnének a környezetvédelemre fordítani, hogy ezzel további látogatókat vonzzon a sziget.
A belépési adó bírálói - így például a szállodások - véleménye szerint viszont a válság miatt amúgy is kisebb számban érkező turistákat nem szerencsés további kiadásokra kényszeríteni. (MTI/APA-Róma)

Lezárják a rakpartot Szegeden a Tisza áradása miatt
A Tisza áradása miatt vasárnap este lezárják a rakpartot Szegeden, a folyó várhatóan hétfő hajnalra önti el az utat tájékoztatta az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ügyeletese az MTI-t.
Priváczkyné Hajdú Zsuzsa elmondta, az előrejelzések szerint a folyó Szegednél nem éri el az elsőfokú készültség elrendeléshez szükséges szintet, és 600 centiméter körül tetőzik. A Tisza vízállása a hét közepén Mindszentnél azonban várhatóan meghaladja a 650 centimétert, így ott elsőfokú készültséget kell elrendelni közölte a szakember. A Hármas-Körös gyorsan árad, így Szarvasnál vasárnap elrendelték az elsőfokú készültséget, a folyó vízszintje az előrejelzések szerint meghaladja majd a 700 centimétert, így a másodfokú készültség elrendelésére is sor kerül majd tudatta Priváczkyné Hajdú Zsuzsa. A Tisza Szegednél mért eddigi legmagasabb vízszintje 1009 centiméter volt 2006. április 21-én. (MTI-Szeged)

Árvíz - A Körösökön tetőzött az ár Erdélyben, de Magyarországon még emelkedik a vízszint
A Fehér- és a Fekete-Körös a romániai szakaszokon Kisjenő és Zerind kivételével tetőzött, ám Magyarországon még áradnak a folyók - közölte az MTI-vel a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KöRKöVIZIG) vasárnap.
A tájékoztatás szerint a Fehér-Körösön vasárnap hajnalban elrendelték a másodfokú árvízvédelmi készültséget Gyulánál, ahol a folyó óránként 10 centiméterrel tovább árad.
A Fekete-Körös Antnál még gyengén árad, tetőzésére - harmadfok mellett - vasárnap, a kora délutáni órákban lehet számítani. A folyó vízhozamának csökkenéséhez nagyban hozzájárult, hogy a szombaton megnyitott romániai árvízi tározókba, Kis-Zerindnél és Tamshidánál összesen 3,6 millió köbméter víz folyt ki.
A Kettős-Körös Békésnél vasárnap hajnalra elérte a másodfokú készültségi szintet, és a nap folyamán intenzíven, óránként 7-8 centiméterrel tovább árad.
Emelkedik a vízszint a Sebes-Körösön is, hiszen vasárnapra virradóra Körösladánynál elérte az elsőfokú szintet. Hasonlóan árad a Berettyó is, ahol reggel nyolc óra óta van elsőfokú készültség érvényben.
A nap folyamán Gyománál várható újabb változás, ahol a Hármas-Körös vízszintje fogja elérni az első fokot.
A KöRKöVIZIG működési területén a tíz belvízvédelmi szakaszból immár hétben rendelték el a másodfokú készültséget. Vasárnap 16 szivattyútelepet működtettek, s a belvízzel elöntött területek nagysága már meghaladja a 10 ezer hektárt. Az eddigi legnagyobb elöntésre, több mint 58 ezer hektáron 1999. decemberében került sor.
Védekeznek a belvíz ellen az önkormányzatok is. Vasárnap Vésztő, Okány, Füzesgyarmat, Szeghalom, Ecsegfalva és Doboz tartott fent készültséget.
Az igazgatóság a következő 24 órában újabb, jelentősebb mennyiségű csapadékra nem számít. (MTI-Békéscsaba)