|
Előszó
Most, mikor egyesületünk évkönyvének immár második
számát vehetjük kezünkbe, nem csupán annak örülünk, hogy sikerült
ismét megszerkesztenünk e kiadványt, hanem a megtett út teljesítésének
is, melyet magunk mögött tudhatunk ezzel.
A "Nimfea" Természetvédelmi Egyesület, mint környezet-
és természetvédelmi szövetség 1995-ben kezdte munkáját, s akkor
adtuk ki "A Puszta" előző számát is. Akkor még kialakulóban
volt egyesületünk arculata, és a kezdeti gyors fellendülést
csak sok és nehéz munka árán sikerült megőrizni. 1996-ban számos
programunkkal és kutatásunkkal lekötötten kerestük a támogatókat,
sokszor minden másról elfeledkezve. Ám szeptemberben az iskolakezdéssel
már megjelent folyóiratunk, a Zöld Híradó is, mely közvetlen
kapcsolatot hozott létre a tagszervezetek között, ezzel az aktuális
zöld híreink áramlása felgyorsult, így tagságunk tovább növekedhetett
sok-sok fiatallal. 1997. év kezdeti anyagi nehézségein túltéve
magunkat, helyzetünk a honi zöld mozgalomban megszilárdulni
látszott, és viszonylag stabil helyzetünket a működési területünk
természetvédelmében ma is élvezhetjük. Kiváló kapcsolatot sikerült
kiépíteni sok civil szervezettel, de példásan együttműködünk
államigazgatási szervekkel is. Helyzetünk tehát mind erkölcsi,
mind anyagi szempontból nagyjából stabilizálódott, így lehetőségünk
nyílt végre ismét kiadni A Pusztát.
Mielőtt beletekintenénk, hogy mit is tartalmaz jelen számunk,
egy hibaigazításra vagyunk kénytelenek felhívni a figyelmet,
melyről bennünket Büki József úr, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési
Minisztérium Természetvédelmi Hivatalának könyvtárosa tájékoztatott.
Előző számunk (1995) 1/12-es évfolyam-számon jelent meg, holott
már ilyen került kiadásra, és ennek 1/13-nak kellett volna lennie
- ezért 1/14 most az évfolyamunk száma. A hibáért előző számunk
minden kedves olvasójától elnézést kérünk.
Ezek után pedig nézzük, mit is tartalmaz A Puszta ezen száma,
melyet kezünkben tartunk!
Hagyományteremtés céljából kezdtük évkönyvünket egy csaknem
százéves írással, mely a Természettudományi Közlöny XXXVII.
kötetében jelent meg (1905.) figyelemfelkeltő szándékkal. Ennek
a könnyen érthető, szép magyar nyelven írt dolgozatnak az elolvasása
után elgondolkozhatunk azon, hogy nem állná-e meg ez az írás
a helyét a mai kor bármelyik szaklapjában ugyanúgy, ugyanazzal
az aktualitással, mint ahogy 1905-ben megállta. Megállapíthatjuk,
hogy ezen munka a természetvédelem egyik alapkövét jelentheti
hazánkban, és a szerző, Sajó Károly talán ebben a "próféciájában"
előre jelzi azt a természetrombolást, ami még ma is folyik.
De ki is volt ez a Sajó Károly, akinek sorait még ma is jogos
számonkérésként lehetne a kormányzat elé állítani? Erre adunk
választ még a cikk előtt, előszavunk után. Az írás után lelhetőek
fel egyesületünk tagjainak, munkatársainak, vagy partnereinek
beszámoló dolgozatai, az eltelt két évben végzett kutatásokról,
vagy olyan jellegű munkák, melyek ma is érdekesek lehetnek a
térségben dolgozó, természetvédelemmel foglalkozó szakembereknek.
A Puszta jelen számában tizenkét dolgozatot olvashatunk el,
melyet öt kisebb terjedelmű természettudományi közlemény követ.
A dolgozatokban megtalálhatóak nem védett élőhelyek feltárási
eredményei, faunisztikai felmérések, területek bemutatásai és
más aktuális természetvédelmi témájú írások. A kutatási fejezetet
követi egyesületi programjaink beszámolói, melyben a legfontosabb
tevékenységeinkről részletesebb képet kaphat a tisztelt olvasó.
A " Zöld Rapszódia" fejezetében tagjaink által választott
versválogatást olvashatunk el néhány szép grafikával, melyet
Füleki Gábor festőművész bocsátott rendelkezésünkre. Található
még e fejezetben Sterbecz Istvánnal egy rövid riport, és egy
érdekességnek szánt, sulymot bemutató írás. Az utolsó fejezetet
természetbúvároknak szántuk, természetvédelmi kezdeményezéseik
ösztönzésére és segítésére védett növényfajok, társulások és
védelmi intézkedések bemutatásával.
Fogadják e számot is olyan szeretettel, amellyel szerkesztői
összeállították az Önök részére, és hasznosítsák a benne olvasottakat!
Tartalom
Kutatási beszámolók
Bíró István: Az Alföld peremén:
A Biharugrai Tájvédelmi Körzet
Harmos Krisztián: A Cserhátalja középső részének erdei és füves
élőhelyei
Ecsedi Zoltán: A Hortobágy TE által kialakított mesterséges
vizes élőhely
Aradi Csaba - Gőri Szilvia: Vizes élőhelyek kezelése a Hortobágyi
Nemzeti Parkban
Molnár Zsolt: Másodlagos löszpusztagyerek fejlődése dél-tiszántúli
felhagyott szántókon
Sallai R. Benedek: A Túrkeve melletti Pásztó-puszta védelmi
javaslatának indoklása
Oszonics István: Érdekességek Túrkeve környékének ormányosbogarairól
Széll Antal - Puskás László: Tervjavaslat a körösladányi Kisrét
védetté nyilvánítására
Forgách Balázs: A fehér gólya állományának helyzete Békés megyében
Sallai R. Benedek: A bucsai jenőmajori erdő és rét természeti
értékeinek bemutatása
Monoki Ákos: Őszi kikerics Kisújszállás határában
Sallai Zoltán: Adatok a körösvidék halfaunájához (Szarvas környékének
halai)
Tóthné Hanyecz Katalin: Szarvas környékének klimatikus, talajtani
és hidrológiai vizsgálata
Tóth Imre: Kék vércse állományának felmérése és védelme Békés
megyében 1990-1994
Tóth Imre: Vörös vércse állományának felmérése és védelme Békés
megyében 1990-1994
Kapocsi István: A székicsér és a feketeszárnyú székicsér megfigyelési
adatai Karcag környékén
Kapocsi István - Tar János: Adatok a daru 199-os hortobágyi
vonulásról
Egyesületi programok beszámolói
Beszámoló egyesületünk 1996-97-es
élőhely-rekonstrukciós programjairól
Beszámoló az egyesület nem védett élőhelyek feltárására vonatkozó
programjáról
Beszámoló a Macskahere Természetvédelmi Kör munkájáról
Beszámoló a halfaunisztikai munkacsoport 1997-ben végzett munkájáról
Beszámoló a Madárhely 1996-97-ben végzett munkájáról
Beszámoló egyesületünk környezeti nevelés programjáról
Beszámoló a Bagolyvédők Baráti Körének munkájáról
Beszámoló a Fekete István Környezetés Természetvédelmi Központ
létrehozásáról
Beszámoló a Fegyver-fenéki élőhely-rekonstrukciós programról
Beszámoló a "Nimfea" Központi Iroda munkájáról
Köszönetnyilvánítás egyesületünk támogatóinak
"Zöld rapszódia"
Vers válogatás
"A Természet szolgálatában" - beszélgetés Sterbecz
Istvánnal
A sulyom
Könyvajánló: Ohattól Meggyesig
Melléklet
1.sz. melléklet: Védelemre érdemes
növénytársulások
a) Fátlan, nedves termőhelyek növénytársulásai
b) Fátlan, száraz termőhelyek növénytársulásai
c) Fás (erdős) termőhelyek növénytársulásai
2.sz. melléklet: Fokozott védelemre érdemes növénytársulások
a) Fátlan, nedves termőhelyek növénytársulásai
b) Fátlan, száraz termőhelyek növénytársulásai
c) Fás (erdős) termőhelyek növénytársulásai
3.sz. melléklet: Fokozottan védett, védett és a magyar Vörös
Könyvben szereplő száras növények
4.sz. melléklet: Természeti területek és értékek kiemelt oltalma
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|
