Előszó
Számos kedvezőtlen körülményt
leküzdve ismét elérkeztünk oda, hogy a Puszta új számát megjelentethetjük.
Az említett kedvezőtlen körülmények között szerencsére nem az
alkotó-, kutató kedv jelenti a legnagyobb problémát, sőt: megnézve
a Puszta történetét - akár csak a külalakját tekintve -, láthatóvá
válik hogy egyre vastagodó könyvecskéről van szó, melyben a
kutatási anyagok száma és terjedelme egyre növekedett. Végül
ötödik könyvünkből az egyesület munkacsoportjainak éves beszámolóit
sajnos teljesen ki kellett emelnünk a tudományos cikkek és a
"Zöld rapszódia" közül.
Igény van a kiadásra! Kevés olyan lehetőség van a térségben,
ahol az ifjú kutatók rendszeresen publikálhatnak. Ez a könyv
napjainkban már az ország minden területére eljut megteremtve
a kutatói kapcsolatok kialakulásának lehetőségét.
A Puszta 2000. a két évvel ezelőtti kutatások adatait, illetve
azok feldolgozását foglalja össze. Mondhatnánk azt, hogy ez
mára idejétmúlt dolog, de aki ismeri a cikkek megszületésének
hátterét, a rengeteg terepmunkát és adatfeldolgozást, valamint
azokat a kedvezőtlen körülményeket (anyagi, idő és egyéb problémák),
amik hátráltatják a szerkesztést, a könyv megszületését megértik
azt, hogy miért 2002-ben jelenik meg ez a könyv. A kutatások
egy-egy szakterületen folyamatosan, mind több és több információt
szolgáltatnak. Ezen információk naprakészsége mögött rengeteg
időigényes munka áll.
Az ötödik kiadás öt hosszú évet jelent. Visszatekintve egyesületi
éveinkre sok-sok küzdelmet hagytuk hátra, mellette pedig számos
eredményt értünk el. Ennek egyik kiemelkedő bizonyítéka ez a
könyvsorozat és konkrétan ez a könyv, a Puszta 2000.
Fogadja szeretettel mindenki, aki munkájában hasznát veszi kutatási
anyagainknak, aki új társakat keres a szakemberek körében, aki
szereti a természetvédelmet, illetve egyszerűen csak érdeklődik
munkánk, egyesületünk iránt.
a szerkesztők nevében:
Tóthné Hanyecz Katalin
S z a r v a s , 2002. május 30.
Tartalom
Kapocsi István: Időjárási tényezők hatása a szántóföldi növénykultúrában
költő székicsér populációra
Mészáros Csaba: A Zsombói Ősláp-erdő madárvilága
Sallai Zoltán: A Bihari-sík Tájvédelmi Körzet halfaunisztikai
viszonyai Dr. Ján Kosco, Dr. Pavol Balázs: Új
egzotikus faj (Pseudotropheus tropheops) az Ipoly vízrendszerében,
Sallai Zoltán: Adatok a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
halfaunájához, különös tekintettel a Hanyi-érre
vonatkozóan
Deli Tamás: Puhatestű monitorozás a mályvádi-erdőben
Tallósi Béla: A Kecskeri-puszta Természetvédelmi Terület futóbogarai
(Col. Carabidae)
Móra Arnold, Csabai Zoltán, Müller Zoltán: Vízi makroszkópikus
gerinctelenek vizsgálata a Körös-Maros
Nemzeti Park illetékességi területén
Harmos Krisztián, Lantos István, Oszonics István: Adatok a Körös-Maros
Nemzeti Park Igazgatóság
illetékességi területének rovarfaunájához
Tóth Tamás: A vadgazdálkodás, vadvédelem és a természetvédelmi
kezelés összefüggései a Cserebökényi
puszták területén
Tóth Tamás: A szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-holtág) környezet-
és természetvédelmi problémái
Tóthné- Hanyecz
Katalin, Dr. Szitó János: Élőhely és élővilág kapcsolatának vizsgálata
mezőgazdasági környezetben,
kiemelve a vízviszonyok jelentőségét
Tóth Tamás: A szentesi Lapistó-fertő tájtörténete, mai táji-természeti
és kultúrtörténeti értékei
"Zöld Rapszódia"
Dr. Danka Klára: Környezeti nevelés ~ terepgyakorlatok lakóhelyünk
környékén
Sőregi János: Debreceni Napló (részletek): Hortobágyi kirándulások
és tanulmányutak (szerk.: Pásti Csaba)
|
