Megsütik a földet a légkondicionálók

Vajon ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok csak légkondicionálásra annyi energiát használ el, mint a teljes afrikai energiaszükséglet. Egy amerikai tudós és agrármérnök, Stan Cox a légkondicionált amerikai világ veszélyeire hívja fel a figyelmet most megjelent könyvében. 
Szerinte a mesterségesen hűsített levegő csak egy példa arra, hogy milyen fenntarthatatlan irányba halad a világ, ám interjújából kiderül, hogy ha a jövőben tényleg energiát kell spórolni, akkor a légkondicionáló gépek leállítása lehet az első óriás lépés.
Miért írt könyvet a légkondicionálásról?
Az elmúlt ötven évben számos energiafaló technológia hálózta be a hétköznapjainkat: autók, komputerek, televíziók, jetrepülők. Ez idő alatt a légkondicionálás szépen csendben elterjedt és állandóan a háttérben maradt, mint téma, mint egy olyan filmkarakter, aki mindig a vásznon van, de mégsem ő a fontos. Amikor megtudtam, hogy a 90-es évek közepe óta megduplázódott a légkondicionálásra felhasznált energia mennyisége az amerikai otthonokban, akkor úgy éreztem, hogy erről beszélni kell, hiszen a gépek nagy mennyiségben bocsátják ki a káros gázokat és valószínűleg felhasználásuk tovább növekedik, mivel a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek a szélsőséges időjárási formák, a forró nyarak és a dermesztő telek.
Ez az ideológia vezeti végig a könyvet, ám arra is kitér, hogy a légkondicionálás az embert magát is megváltoztatja.
Igen, hiszem, hogy az állandóan temperált épületek komolyan befolyásolják az emberi szervezet alkalmazkodását a meleghez. Otthon, a munkában mindenhol elvárjuk, hogy a hőmérséklet azonos legyen, és már egyre több helyen nyitni sem lehet az ablakokat, hiszen arra "nincs szükség". A könyv nagy része a komfortérzetről szól. Felméréseket végeztük azzal kapcsolatban, hogy különböző hőmérsékletben dolgozó emberek, hogyan élik meg a komfortérzetet. Az emberek pszichikailag felkészülten várják az évszakokat, azaz számukra természetes lenne, hogy az épületek nyáron melegebbek és télen hűvösebbek legyenk, mégis a felmérésekből az derült ki, hogy a legtöbb munkavállaló azért panaszkodik, hogy nyáron túlságosan hűvös van a munkahelyen és pulóverben dolgozik vagy apró hősugárzókat állít be, amellyel még több energiát emészt fel. Ha jobban odafigyelnének erre, akkor hatalmas mennyiségű energiát lehetne megspórolni.
A másik felvetés az volt, hogy a légkondicionálás kapcsolatban áll az elhízással. Orvosi adatok bizonyítják, hogy az állandó temperált hőmérsékleten élő és dolgozó emberek hőmérséklettel összefüggő energiavesztesége sokkal alacsonyabb, mint azoké, aki nyáron melegben, télen pedig hűvösben vannak. A testnek ugyanis nem kell sem fűtenie, sem hűtenie magát, sőt a hűvösben dolgozók a tendenciák szerint sokkal többet is esznek.
Ön szerint az energiahatékonyság nem a megfelelő válasz a problémára. Miért?
A gazdaságban a hatékonyság és a fogyasztás ma már elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. A kilencvenes évek közepe óta a lakossági légkondicionálók hatékonysága 28 százalékkal lett jobb, ám a hűtéshez használt energia 37 százalékkal emelkedett. Az okok között ott van, hogy mára drasztikusan megnőttek a családok lakóterei és sokkal nagyobb tereket kell hűteni a légkondicionálóknak. Eközben egyre forróbbak a nyarak és a legtöbben nemcsak egy-egy szobát hűtenek le, hanem az egész házat. Nincs semmi bajom a hatalmas energiafogyasztással, azonban azt látni kell, hogy valamit tenni kell. Valószínűleg a felhasználható energia szintjét kell majd meghúzni valahol házanként, amelyet évről évre csökkenteni kell, hiszen csak így tudjuk mérsékelni a globális felmelegedést okozó káros gáz kibocsátást. Nem azért írtam ezt a könyvet, mert tiltanám a légkondicionálást, de azt látni kell, hogyha spórolni kell az energián, azt érdemes a levegő mesterséges hűtésével elkezdeni. (guardian.co.uk)

Új törvényt javasol az MTVSZ
Éghajlatvédelem, zöld gazdaság, és igazságos társadalom - a "Big Ask" európai klíma kampány magyarországi találkozóján a Magyar Természetvédők Szövetsége új törvényt javasol.
Hazánkba látogattak a "Big Ask" (Nagy Kérés) európai klíma kampány képviselői azért, hogy megosszák tapasztalataikat a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ), a kezdeményezés magyarországi résztvevőjével. A kampány célja, hogy a kormányok hozzanak létre egy olyan törvényt, melynek segítségével évről-évre csökkenteni lehetne az adott ország fosszilis energiafelhasználását.
A "Big Ask" kampányt a Föld Barátai nemzetközi szervezet és partnerei 18 európai országban folytatják. 2008-ban az Egyesült Királyságban már megszületett a törvény, az elmúlt évben pedig hazánkban is jelentős támogatást kapott a döntéshozók körében. Október 4. és 7. között Magyarországon találkoznak a kezdeményezés kampányfelelősei és szakértői.
A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy kezelni kell az éghajlati válságot és csökkenteni kell az energia importot. A Magyar Természetvédők Szövetsége Klímatörvényt javasol a fenntartható társadalomért, amely az éghajlatvédelem érdekében szabályozná a fosszilis energiafogyasztást, és egy kamatmentes kölcsönöket adó alapot hozna létre, amely támogatja az energiahatékonyságra törekvő kis- és középvállalkozásokat, közintézményeket, valamint a lakosságot. A Szövetség továbbá megteremtené a környezetbarát termékek és szolgáltatások piacát, a zöld gazdaságot. Fenntarthatósági kritériumok alapján előtérbe kerülhetnének ezáltal a környezetkímélő technológiákra szakosodott magyar vállalkozások is.
"Valamennyi ország feladata az, hogy kivegye részét az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséből. Egy éghajlatvédelemhez kapcsolódó törvény fontos módja lehet annak, hogy létrehozzon egy keretet az energiatakarékossági politikának, az energiahatékonyságnak és megújuló energiáknak, továbbá biztosíthatná a termelés fenntarthatóbb és igazságosabb működését" - hangsúlyozta David Heller, a Föld Barátai Európa Klíma igazságosság és Energia program kampányvezetője.
Magyarországon az alacsony jövedelmek, a rossz hatékonyságú fűtés, valamint az elavult épületek és berendezések miatt egyre magasabbak az energia számlák, az emberek életminősége pedig egyre romlik. Az MTVSZ véleménye szerint ezért valódi és hathatós segítségre van szükség. A Szövetség által javasolt "Klímatörvény a fenntartható társadalomért" erre is megoldást kínál a visszatérülő alap formájában. Az alap bárki számára, akár kezdőtőke nélkül is elérhető lenne. A pályázók olyan beruházásokat hajthatnának végre az összegből, melyek segítségével a későbbiekben csökkenthetik energia számláikat.
"Kezdeményezésünk legalább olyan fontos szociális, mint környezetvédelmi szempontból. Olyan igazságos rendszert ajánlunk, amely mindenki számára elérhetővé teszi az energiaforrásokhoz való hozzáférést, csökkenti a megélhetési gondokat és az ebből adódó társadalmi feszültséget. Az energiatakarékoskodással mindenki nyerhet, a visszatérülő alappal pedig egy hazai, nemzetközi pénzügyi helyzettől nem függő és kamatmentes alapot hozunk létre, amely pénz- és energiatakarékos, hasznos célra fordítható és garantáltan megtérül.
A "Big Ask" európai klíma kampány találkozóján Jiří Koželouh, a Föld Barátai Csehország programfelelőse elmondta, hogy ők is támogatják hazájukban egy hasonló törvény létrejöttét, amely olyan környezetbarát megoldásokat is támogat, mint az épületek megfelelő szigetelése.
"Magyarország külföldi fosszilis energiafüggősége egyre nő és az adott külpolitikai helyzettől függ energiaellátásunk. Nem megoldás a gáztárolás vagy különféle gázvezetékek kiépítése, ugyanis elvonják a pénzt és a kapacitást a takarékosságtól és a megújuló erőforrásoktól. Úgy gondoljuk, hogy egy új makrogazdasági modellre lenne szükség, amely a fosszilis energia helyettesítését ösztönözné egy integráló szabályozó rendszer bevezetésével" - hangsúlyozta Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke. (Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország)

Biodiverzitás 2010 - amerikai aggodalmak és megoldások
Az esőerdő megőrzése Dél-Amerika talán legfontosabb természetvédelmi feladata, de ugyanilyen fontos a kanadai karibuállomány és a mexikói apró delfinfaj, a vaquiták védelme is.
Argentína - meg kell állítani a szójaföldek terjedését
Argentínában például három évvel ezelőtt komoly áttörés volt, amikor életbelépett az erdővédelmi törvény, amely lehetőséget adott arra, hogy a szójaültetvények terjedését megakadályozza. Mivel a zöldek szerint igen elhamarkodottan hozták meg a törvényt, Argentína északi megyéiben viszonylag lassan lépett hatályba a jogszabály, így még ma is aggasztó, ami a természetes erdőkben zajlik. Mai napig vágják illegálisan a fákat és ezzel sérülnek a jaguárok, az óriástatuk és a chaco-pekarik élőhelyei. A zöldek arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdővédelmi törvény alapos végrehajtása nélkül az elkövetkező évtizedekben bizony sivárrá válhat a most még rendkívül fajgazdag erdőség.
Két tudományos csoport is arra a véleményre jutott, hogy az egyre terjeszkedő szójaföldek komolyan veszélyeztetik a Chaco erdőséget, amely Dél-Amerika egyik legnagyobb biomasszájának számít. A szójaültetvények nagyságának növekedése veszélyezteti a Yungas erdőket és az Andok keleti lejtőit is, ahol az elmúlt években halomra vágták a fákat. 1969 és 2000 között a térség szubtrópusi erdőinek 85 százalékát vágták ki, körülbelül 1.2 millió hektárt.
Brazília - aggasztó erdővédelmi tervek
Brazíliában az 1965-ben elfogadott és már igen elavult erdővédelmi rendelkezést írná felül az új, amely az Amazóniai és az Atlanti erdőket is védené, ám a természetvédők megrökönyödésére nem a még erősebb védelemre összpontosítana. A módosítás amnesztiát adna azoknak a farmereknek és gazdálkodóknak, akik illegális fakitermeléssel foglalkoznak a 40 millió hektáros területen. A tervezet legnegatívabb része, hogy a magánkézben lévő amazóniai erdőrészek 80 százaléka helyett a jövőben csupán 50 százalék állna védelem alatt , azaz a különleges védelemre jogosult erdők nagysága a felére esne. A módosításban azon is változtatnának, hogy míg jelenleg a folyópartok árterei 30 méteres szélességben védettek, addig a jövőben már csak 5 méteres védelmi zóna maradna. A brazil Kongresszus fog dönteni a módosításról és azt a brazil elnök hagyhatja jóvá vagy vétózhatja meg, ez a szakemberek szerint attól is függ, hogy mi lesz az októberi választások eredménye.
Válaszul a tervekre hat kimagasló brazil tudós írt nyílt levelet a Science júliusi számában, amelyben figyelmeztetnek, hogyha az új szabályozás életbe lép, akkor az olyan hátralépést jelent, amely még több széndioxid kibocsátást eredményez, miközben százezernél több faj sodródhat a kihalás szélére.
Kanada - eltűnőben az érzékeny karibuk
Az erdei karibuk jelenléte az északi boreál erdőkben egyfajta indikátornak tekinthető, amely azért is fontos, mert ezeknek az erdőknek a széndioxid elnyelő képessége igen nagy és ezzel mérsékelni tudják a klímaváltozást. Az erdei karibuk helyzete jelenleg aggodalomra ad okot, mivel a felmérések szerint a karibuk legalább felét zavarják tevékenységükkel az emberek, így élőhelyeik töredezettek, az apróbb területeken pedig nem igazán tudják megvédeni magukat a medvéktől és a farkasoktól.  
A karibuk ma már veszélyeztetett fajnak számítanak. A legnagyobb veszélyt azonban nem a vadállatok jelentik, hanem az olaj, a gáz és a kátránylelőhelyek egyre nagyobb száma Nyugat-Kanadában, legfőképpen Saskatchewan,Alberta, British Columbia térségeiben és az észak-nyugati területeken. A gond az, hogy a karibuk élőhelyének csak a töredéke áll teljes védelem alatt, miközben a tudósok azt indítványozzák, hogy az állatoknak sokkal tágasabb, összefüggő erdőkre lenne szükségük a túléléshez. A szövetségi kormány most arra törekszik, hogy megegyezés szülessen a kanadai erdőipar képviselőivel és létrehozzanak egy Németország nagyságához hasonló védett zónát. Az elképzelések szerint ezeken a területeken tilos lenne az olaj, a gáz és a kátrány kitermelése.
Mexikó - apró delfinek a hálókban
A legveszélyeztetettebb cetek közé tartozik a kistermetű delfinfaj a Vaquita. Becslések szerint ma már csupán 250 egyed él a Kaliforniai-öbölben. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi, 1197-ben történt mérés óta 56 százalékkal csökkent a delfinek száma a tengerben.  
2007 óta Mexikóban hatályba lépett egy olyan jogszabály, amely tiltja a nagykiterjedésű merítőháló használatát, hogy így kímélje a térség halfajait. Azonban a vaquita populáció drasztikus csökkenése is mutatja, hogy a hálókba így is gyakran akadnak véletlenül be a vaquiták és ezt a jövőben minden eszközzel el kell kerülni. A megoldás az lehet, hogy a halászok másfajta halászati módszerekkel is megismerkednek, vagy lehetőséget kapnak arra, hogy más szakmákba képezzék át őket.(guardian.co.uk)

Jön a januári tavasz
Hőség, aszály, orkánok és áradások - a klímakutatók hosszú ideje figyelmeztetnek a Föld felmelegedésének várható következményeire. A Giesseni Egyetem növényökológiai intézetének kutatói is meglepő és nyugtalanító jelenségekre hívják fel a figyelmet.
 Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. "Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni" - mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője. A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több - euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett - dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé - olvasható a Die Welt online kiadásában.
A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyvesszővel és virágokkal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a "történéseket" - melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.
Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a "fenológiai óra" kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet. "Ez azonban még nem jelenti azt, hogy csökkennének a problémák. A földműveseknek és a kertészeknek gyakran kell küzdeniük késői fagyokkal, amelyek a termény csökkenését eredményezik" - véli Müller. A kutatók szerint Hessenben már most kimutathatóan megváltozott a klíma, amelyre máris reagált a növényzet.
"Természetesen a Föld történelmében mindig is voltak klímaváltozások, de a jelenlegi változások sebessége igazán szokatlan. Száz év alatt világszerte átlagosan 0,7 Celsius-fokkal növekedett a hőmérséklet - most kétszáz év alatt történik annyi változás, mint korábban ezer év alatt" - fejtette ki Müller. A tudósok szerint mindenképpen változtatásra van szükség ahhoz, hogy ne melegedjen tovább a helyzet: az életmód- és az energia felhasználásának változására. (greenfo/mti)

Alternatív Nobel-díjat kapott a Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke

Idén ismét kiosztották az Alternatív Nobel-díjat. 2010-ben az alulról jövő, civil kezdeményezések képviselői részesültek az elismerésben, köztük a nigériai Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke    
A világ legnagyobb környezetvédelmi szervezetének elnöke rámutatott az olajkitermelés környezeti és társadalmi költségeire. Munkásságával Nigériában és világszerte erősítette a környezetvédelmi mozgalmat. Bassey továbbá fáradhatatlanul állt ellen a multinacionális vállalatok okozta környezeti pusztításnak és a helyi emberek kizsákmányolásának.
Nnimmo Bassey szerint ez a díj a közösségek által folytatott igazság érvényesítését és a környezeti igazságosságért vívott küzdelmét jelenti. A Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke szeretné, ha a jövőben befejeződnének az olajóriás cégek által elkövetett vállalati bűncselekmények.
A díjat olyan személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik többek között a környezetvédelemért, az emberi jogokért, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért harcolnak. A díjazottak a mai világproblémákra adnak alternatív válaszokat és meg is valósítják elképzeléseiket. (MTVSZ)

Alternatív Nobel-díjat kapott a Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke

Idén ismét kiosztották az Alternatív Nobel-díjat. 2010-ben az alulról jövő, civil kezdeményezések képviselői részesültek az elismerésben, köztük a nigériai Nnimmo Bassey, a Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke    
A világ legnagyobb környezetvédelmi szervezetének elnöke rámutatott az olajkitermelés környezeti és társadalmi költségeire. Munkásságával Nigériában és világszerte erősítette a környezetvédelmi mozgalmat. Bassey továbbá fáradhatatlanul állt ellen a multinacionális vállalatok okozta környezeti pusztításnak és a helyi emberek kizsákmányolásának.
Nnimmo Bassey szerint ez a díj a közösségek által folytatott igazság érvényesítését és a környezeti igazságosságért vívott küzdelmét jelenti. A Föld Barátai nemzetközi hálózat elnöke szeretné, ha a jövőben befejeződnének az olajóriás cégek által elkövetett vállalati bűncselekmények.
A díjat olyan személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik többek között a környezetvédelemért, az emberi jogokért, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért harcolnak. A díjazottak a mai világproblémákra adnak alternatív válaszokat és meg is valósítják elképzeléseiket. (MTVSZ)

Veszélyben a világ folyóinak jelentős része
A világ folyóinak jelentős részét komoly veszély fenyegeti a hibás vízgazdálkodás és a környezetszennyezés következtében - intenek kutatók a Nature legfrissebb számában.
A nemzetközi kutatócsoport becslései szerint a világ lakosságának csaknem 80 százaléka - mintegy ötmilliárd ember - olyan területen él, ahol komoly veszélyek fenyegetik a vízbiztonságot. Egy összefoglaló térkép szerint jelentős veszélynek van kitéve az Egyesült Államok jó része - többek között a Mississipi vízgyűjtő területe -, szinte egész Európa, India a Gangesz-medencével és Kelet-Kína a Jangcével. A legkevésbé fenyegetett folyók Szibéria, Kanada és Alaszka egyes részein, az Amazonas vízgyűjtő területén és Észak-Ausztráliában találhatók. Az Amazonas, a Kongó és a Nílus egyes szakaszai csak kis veszélynek vannak kitéve. A rangos brit tudományos lap eheti számának címlapját is az aggasztó témának szentelte.
A cikk szerint a gazdasági növekedés a világon sok helyen a vízbiztonság rovására ment, például rosszul elhelyezett gátak révén, vagy a műtrágya, a rovarirtó szerek és más vegyszerek okozta környezetszennyezés következtében; a jellemző forgatókönyv szerint a gazdag országok ezután költséges technológiákkal próbálják enyhíteni a problémát, az azt kiváltó folyamatokat azonban többnyire nem érintik. A szerzők a folyók védelmének újragondolását sürgetik, különösen a még viszonylag kevéssé szennyezett fejlődő világbeli folyók esetében. Érvelésük szerint a veszélyek forrásánál kellene beavatkozni, ahelyett, hogy a tüneteket próbálják mérsékelni drága eszközökkel.
A kutatók állításuk szerint az elsők, akik részletesen megvizsgálták a folyók fenyegetettségének mindkét aspektusát: az ivóvízbiztonságot és a biodiverzitás kérdését. "Az emberi vízbiztonságot és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek általánosak" - hangsúlyozta Charles J. Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. A szerzőknek nincsenek illúzióik a közeljövőt illetően: "Figyelembe véve azt a fokozódó irányzatot, amely a fajok kihalását, a népességnövekedést, a klímaváltozást, a vízhasználatot és a fejlesztési nyomást jellemzi, azt mondhatjuk, hogy az édesvízi rendszerek fenyegetettsége jócskán kinyúlik majd a jövőbe". (greenfo/mti)

Minden ötödik növény veszélyeztetett a bolygón
Öt növényből egy biztosan védelemre szorul, mert a kihalás fenyegeti - derült ki az első olyan átfogó vizsgálatból, amely az esőerdőkön át a sarkvidéki területekig több ezer növényfajt vett górcső alá.
A listát egy októberi, Nagoyában rendezendő nemzetközi konferenciára készítették, amelynek központi témája biodiverzitás problémája. Bár korábban a tudósok azt hitték, hogy a bolygó növénytakarójának csaknem a háromnegyede küzd a kihalás veszélyével, a mostani vizsgálat szerencsére ennél szebb képet fest, mivel csupán minden ötödik növény van veszélyben, azaz a növénytakaró 22 százaléka veszélyeztetett. A fenyegetett fajok aránya azonban minden bizonnyal emelkedik, mert a kutatók évről évre több száz fajt fedeznek fel, amelyek általában érzékenységük miatt azonnal a veszélyeztetett kategóriába kerülnek.
A listáért felelős kutatók szerint a felmérés egy kiindulópont, amely alapján védeni és tervezni lehet a növények jövőjét, egy olyan jövőt, amely sokkal nagyobb odafigyeléssel veszi körül a növényeket, hiszen azok nélkül nincs élet a Földön. A tudósok abban egyetértenek, hogy a növények rendkívül fontos szerepet játszanak a létezésünkbe, mint tápanyag, vagy mint a víz tisztítói, vagy épp gyógyszeralapanyagok, ugyanakkor a növények csillapíthatják a klímaváltozás káros hatásait is. Mégis a növénytakarót elsősorban maga az ember veszélyezteti a városiasodással, az egyre intenzívebb és nagyobb területeket bekebelező mezőgazdasággal, az egyre nagyobb arányú legeltetéssel és a fakitermeléssel.
A vizsgálat során randomszerűen választottak ki hétezer fajt az ismert 380-400 ezerből. Ezekből háromezer fajnál derült ki, hogy nagyon kevés a rendelkezésre álló információ, ezért elindult mélyebb megismerésük. A fennmaradó négyezer fajnál már rendelkezésre állt annyi információ, amelyből következtetni lehetett arra, hogy hányan élnek a vadonban és van-e hanyatlásra utaló nyom a faj életében, illetve, hogy mekkora területen élhet ez a faj. A négyezer faj 63 százalékánál nem találtak nagyobb problémákat, 10 százaléknál már közelben volt a fenyegetettség, 11 százalék már érzékennyé vált, 7 százalék veszélyben van és 4 százalék pedig komoly veszélyben.
A veszélyben lévő fajok kétharmada a trópusi erdőkben honos. Ezek a növények azért vannak nagyobb veszélyben, mert az esőerdőkben soha nem tapasztalt méretű mezőgazdasági munkák zajlanak, ezerszámra vágják a fákat és irtják az ősi növényzetet.(guardian.co.uk)

Az évszázad közepére regenerálódhat az ózonréteg
A Földet védő ózonréteg nem vékonyodik tovább, és nagyrészt regenerálódhat a XXI. század közepére, köszönhetően az ártalmas vegyi anyagok betiltásának.
  Az ENSZ tudósainak mostani beszámolója szerint az ózonréteg védelméről szóló 1987-es egyezmény - amely kiiktatta a hűtőknél és az aeroszolos spraykben használ CFC-gázokat - sikeresnek bizonyult. Az ózonréteg természetes szűrőként óv a Nap káros ultraviola sugárzásától, ezáltal pedig a leégéstől, a hályog kialakulásától és a bőrráktól, de gátolja a növényvilág roncsolódását is.
Megfigyelések a múlt század hetvenes éveiben rögzítették először az ózonréteg elvékonyodását, az aggodalmak a nyolcvanas években hágtak a tetőpontra, amikor rájöttek, a CFC-gázok okozzák a bajt. A montreali egyezményhez végül 196 ország csatlakozott. A szerződés megóvott bennünket az ózon fogyatkozásától az utóbbi évtizedekben - hangsúlyozta a meteorológiai világszervezet kutatási vezetője. "Az ózon - beleértve a sarkvidékeket is - nem fogyatkozik tovább, de még nem is hízik" - jegyezte meg Len Barrie.
Tudósok várakozása szerint a sztratoszférában lévő ózonréteg 2045 és 2060 között, vagyis a korábban becsültnél árnyalatnyival korábban nyeri vissza 1980-as szintjét. A Déli-sarknál megfigyelt "ózonlyuk" - amelynek mérete változó, épp ezért alapos megfigyelés alatt tartják - azonban még tovább megmaradhat, és talán az éghajlatváltozás is súlyosbíthatja állapotát.
Barrie az ózon csütörtöki világnapja alkalmából beszámolt arról, hogy a szakemberek kutatják az összetett kölcsönhatásokat az ózonréteg fogyatkozása és a globális felmelegedés között. Az üvegházgázok között nyilvántartott CFS-gázok kizárása "alapvető hozzájárulást jelentettek az éghajlatváltozás csökkentésében", évente 10 gigatonna kibocsátást spóroltak meg - állapították meg jelentésükben az ENSZ tudósai.
Ugyanakkor az ózonrétegre káros vegyi anyagok kiváltására használt HCFC- és HFC-gázok szintén üvegházhatásúnak minősülnek. A HFC-csoportba tartozó anyagok 14 ezerszer erősebbek a szén-dioxidnál, amelyre a legtöbb figyelem hárul az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelemben. Az ENSZ ügynökségei szerint a HFC-kibocsátás ráadásul évente nyolc százalékkal bővül, ez azt jelenti, hogy a felmelegedés elleni küzdelem újabb lehetséges frontján kell síkra szállni - vélekedtek a szakemberek. (greenfo/mti)

Eü hulladékok: égetés vagy valami más?
Mostanáig az égetés volt a veszélyes egészségügyi hulladékok ártalmatlanításának csaknem kizárólagos módja és a legnagyobb dioxin kibocsátó légszennyezési forrásnak is ez tekinthető az Amerikai Egyesült Államokban.
 Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalának (röviden:EPA) a 2,3,7,8-tetraklorodibenzo-para-dioxinra és rokon vegyületeire vonatkozó újraértékelése szerint az egészségügyi hulladékok égetése bizonyult a legnagyobb dioxin kibocsátó légszennyezési forrásnak az Amerikai Egyesült Államokban. Az EPA 1997-ben új szabályozást vezetett be a már létező és az új égetőművekre, melyben új kibocsátási határértékeket állapítottak meg. A meglévő égetőműveket további légszennyezést csökkentő berendezésekkel kellett felszerelni, hogy az új törvényi előírásoknak eleget tehessenek. Mivel azonban a kórházak és az egyéb, egészségügyi hulladékégetőket üzemeltetők döntő többsége számára nagyon magas költségekkel járt volna a hatékony filterekbe való beruházás, végeredményben több mint 5000 egészségügyi hulladékégetőt zártak be.
Az Európai Unióban az egészségügyi hulladékégetőkre vonatkozóan 2000-ben vezettek be szigorúbb kibocsátási határértékeket. Ennek eredményeként számos égetőt bezártak és megnőtt a fertőző egészségügyi hulladékokat nem égetéssel ártalmatlanító létesítmények száma. Azonban az alternatív ártalmatlanítási módszerek bevezetésének üteme jóval lassabb, mint az USA-ban és Európában továbbra is az égetés maradt a legelterjedtebb módszer az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására.
Noha az égetést még manapság is széles körben alkalmazzák, az égetést mellőző technológiák is növekvő támogatást nyernek Európában. Szlovéniában a kilencvenes évektől az összes fertőző hulladékot gőzsterilezésre alapuló rendszerrel ártalmatlanítják. Portugáliában csaknem az összes egészségügyi hulladékégetőt bezárták és az egészségügyi hulladékot autoklávokban ártalmatlanítják. Franciaországban az elmúlt 10 évben az egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására több mint 50 üzemeltető vezetett be aprításon/gőzölésen/szárításon alapuló rendszereket. Az Írországi Egyesült Hulladékkezelési Testület 2003-ban arról döntött, hogy az egészségügyi hulladékok döntő hányadát autoklávokban, forró gőz-kezeléssel ártalmatlanítsák.
Nemrégiben 10 új belépő ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezen országokban az égetőművek többsége régi és nem teljesíti az égetők emissziójára megállapított uniós határértékeket. Példaként a Cseh Köztársaságban és Lengyelországban az egészségügyi hulladékégetők túlnyomó többségének dioxin kibocsátása meghaladta a 0,1 ng/m3 TEQ (toxicitás egyenérték) határértéket.
Az új tagállamok a jövőben kétféle módon teljesíthetik az előírt határértékeket - vagy nagyon drága szűrőberendezésekkel szerelik fel az égetőműveket vagy bezárják azokat és bevezetik az alternatív, égetést mellőző technológiákat. Az utóbbiak környezetkímélőbbek és rendszerint olcsóbbak az égetőknél. A nem égetéses technológiákban (az égetőművekkel ellentétben) nem termelődnek mérgező dioxinok, bevezetésük ezért összhangban áll a 2004 májusában életbe lépett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra (Persistent Organic Pollutants: POP-ok) vonatkozó Stockholmi Egyezménnyel.
Tudományos körökben széleskörűen elfogadott tény, hogy a hulladékégetés a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok, köztük dioxinok képződésével jár, így hozzájárul a globális POP kibocsátáshoz. Új légszennyezés csökkentő szűrőberendezések felszerelésével a dioxinok kibocsátása a füstgázban ugyan csökkenthető lenne, de ez általában együtt jár a szűrőn felgyülemlő pernye dioxin-koncentrációjának megnövekedésével. Minthogy a Stockholmi Egyezmény a levegő, a víz illetve a föld szennyezésére is kiterjed, az égetők jövőbeli preferálása ellenkezik ezen egyezmény elsődleges céljával, a POP-ok szintjének csökkentésével.
A jövő tehát az egészségügyi hulladékok kezelésénél sem az égetésé!
Részlet a Health Care Without Harm nevű szervezet "Egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására szolgáló nem égetéses technológiák Európában" c. írásából. (Fordította: Szuhi Attila Forrás: humusz.hu)

Hihetetlen hírek a légköri szennyezésekről
50-szer több kárt okoz az, aki repül, mint aki vezet öt év alatt. 20 éves intervallumban repülni már környezetbarátabbnak tűnik, mint autózni. 5 éves periódust vizsgálva a világon közlekedő hajók szennyezése épp annyira hűti a bolygót, amennyire az összes autó, busz és repülőgép gázkibocsátása felmelegíti.
Az elmúlt években egyre többet hallani arról, hogy milyen mértékben szennyezi a bolygót a légiközlekedés. Egy új vizsgálat azonban meghökkentő eredményre jutott, eszerint a repülőgépek még az autóknál is nagyobb szennyezést okoznak a bioszférában, mivel nemcsak a káros széndioxidot bocsátják ki, hanem emellett még a kondenzcsíkokat húznak és ózont termelnek, amelyek ugyancsak szennyezők. A legnagyobb meglepetés azonban nem ez, hanem, hogy a hajók káros gáz kibocsátása nemhogy fűti, hanem éppen ellenkezőleg hűti a légkört, ezzel ellensúlyozva a többi közlekedő szennyezését.
Már évek óta hallani, hogy egy-egy transzatlanti út során, az utazók olyan széndioxid kibocsátásért felelősek, amelyet egy évnyi autózással lehetne "megtermelni". A legújabb kutatások szerint azonban nem ez a fő probléma, hanem, hogy milyen gyorsasággal jut a légkörbe a káros gáz. Az autók által kibocsátott széndioxid mennyiség évszázadokig a légkörben maradhat és lassú melegedést válthat ki, ezzel szemben a repülőgépek által magasban kibocsátott kondenzcsíkok és a repülők másodlagos szennyezőanyaga, a troposzférikus ózon termelődése rövid távon sokkal nagyobb szennyezést okoz, mivel gyorsan fejti ki káros hatását.
A Guardian publicistája, Duncan Clark úgy hasonlította össze a repülőgépek és a gépkocsik szennyezését, hogy az autók úgy szennyeznek, mint amikor a konyhában lassú tűzön fő valami, míg a repülők esetében a serpenyő alatt óriási a láng. Megbecsülhető, hogy melyik okozhat nagyobb kárt és hirtelen változást, esetleg a konyhában tüzet.
Az Environmental Science and Technology szaklapban közzétett meghökkentő vizsgálat szerint, hogyha az elkövetkező évben csak a globális felmelegedés hatásait vizsgáljuk, akkor a repülőgépek sokkal nagyobb szennyezést okoznak, mint a világ összes autója egyszerre. Számokban az elemző szerint úgy hasonlítható össze, hogy 50-szer több kárt okoz az, aki repül, mint aki vezet az öt éves intervallumban. 20 éves intervallumban már teljesen más a kép, mivel a magasban lévő szennyezések gyorsan eltűnnek, sőt ilyen periódusban repülni már környezetbarátabbnak tűnik, mint autózni. Az elemzés szerint ennek az a fő oka, hogy a repülőgépek motorja által kibocsátott nitrogénoxid szennyezés hosszú távon hűti a légkört, mivel károsítja a légkörben szennyező metánt. Ebben az aspektusban tehát hosszú távon környezetbarátabb egy kilométert repülni, mint vezetni ugyanennyit.
A még meglepőbb a hajók szennyezése, amely a légkörben lejátszódó kémiai változásokat - a kutatók szerint - kedvező irányba alakítja. A hajók szennyezése szép lassan feljut a magasba és ott a légköri aeroszol megnövekedett szulfát tartalma olyan hatást vált ki, amely meggátolja az igen erős napsugárzást, így hűti a bolygót. A publicista szerint a hihetetlen hír az, hogy ha jól érti a számokat, akkor - öt éves periódust vizsgálva - a világon közlekedő hajók szennyezése épp annyira hűti a bolygót, amennyire az összes autó, busz és repülőgép gázkibocsátása felmelegíti. (guardian.co.uk)

Nem várt hatások a génpiszkált búza kísérletekben

Svájci kutatók kísérletei arra mutatnak rá, hogy egy génpiszkált búzafajta anyagcseréje a szabad környezet kibocsátáskor jelentősen megváltozott: megfertőzte az anyarozs, amivel szemben ellenállónak kellett volna lennie, terméshozama pedig jelentősen csökkent.  
  A génmódosított szervezetek független hatásvizsgálatára szakosodott német Testbiotech arra hívja fel a figyelmet sajtóközleményében, hogy svájci kutatók kísérletei szerint egy génpiszkált búza fajta - amely üvegházban normálisan növekedett, és ellenállóvá vált az anyarozs-fertőzéssel szemben - anyagcseréje jelentősen megváltozott amikor kitették a szabad környezeti hatásoknak. A növényt súlyosan károsította az anyarozs, a terméshozam jelentősen csökkent, egészen 50%-os mértékig.
A megfigyelt hatások, egy a génmódosított növényeknél felmerülő általános problémára utalnak. Ismert, hogy a növényi genom szabályozását megzavarhatják a génmódosítás során alkalmazott invazív módszerek. Amennyiben a növényt környezeti stressz-tényezőknek teszik ki, előfordulhat, hogy a genetikai szabályozás kisiklik. A lehetséges negatív hatások között előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségben termel a növény mérgező vagy antinutriens anyagokat, könnyebben megtámadhatják bizonyos kártevők, csökkenhet a terméshozam. Mindeddig nagyon kevés tanulmány foglalkozott a génmódosított növényekkel kapcsolatos, lehetséges nem kívánt hatásokkal és a környezeti tényezok által okozott hatásokkal.
A Testbiotech azt szorgalmazza, hogy a génmódosított növényeket vessék alá stressz-tűrési kísérleteknek is a szabad környezetbe való kibocsátás előtt. (mtvsz.hu)

Kihalás szélén az afrikai édesvízi halak, kagylók és szitakötők ötöde
Az elmúlt öt évben csaknem 200 tudós vizsgálta a fekete kontinens édesvízi élővilágát, és arra következtetésre jutottak, hogy az édesvízi állatok 21 százaléka a kihalás szélére sodródott.  
  A kontinensen belüli vízkészletek ugyanis rettenetes állapotban vannak, elszennyeződtek, illetve a szárazság, valamint a rossz vízgazdálkodás miatt egyszerűen eltűntek és ez nemcsak a kontinens élővilágát veszélyezteti, hanem emberek millióinak életét is - írja az IUCN. A szakemberek szerint az egyetlen és sürgető megoldás az, hogy felkészült vízgazdálkodási szakemberek irányításával szülessenek fenntartható tervek.
Az elmúlt években 5167 édesvízben élő állat és növényfaj állományát vették a tudósok górcső alá. Vizsgálták az összes édesvízi halfajt, a puhatestűeket, a rákokat, valamint édesvízi gerinctelen állatokat, mint például a szitakötőket és számos vízi növényt. A vizek állapota a tudósok egybehangzó véleménye szerint szörnyű. A legnagyobb szennyezést a mezőgazdaság okozza, ám ugyanekkora kárt tesz a vízelvonás, a vízerőmű építés és az idegen fajok betelepítése is.
Az ötéves kutatómunka célja az volt, hogy a döntés-előkészítők tisztában legyenek a természetes élővilág jelenlegi állapotával, amikor az afrikai kontinens erőforrásainak kiaknázását célozzák meg. Az idén először készült például olyan térkép, amelyben pontosan, folyószakaszonként jelzik a védett fajok elhelyezkedését.
"Bár a bolygó felszínének csupán egy százalékát borítja édesvíz, mégis ezek a területek aránytalanul sok fajnak adnak otthont, az állatok és növények 7 százaléka él tavakban, folyókban és mocsarakban" - mondja Jean-Chistophe Vié, az IUCN Fajok Programjának megbízott vezetője. A legutolsó IUCN által kiadott Vörös Könyv is jelzi, hogy a tavak, mocsarak, folyók élővilága még nem menekült meg a kihalás aktuális veszélyétől. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy a különböző fajok eltűnése a természettel szoros kapcsolatban élő emberek életét is veszélyezteti. Erre egy példa, hogy a chambo néven ismert hal a Malawi-tóban komoly élelemnek számít, ám az elmúlt tíz évben, a túlhalászat miatt csaknem 70 százalékkal esett vissza az állománya, ezért a sugárúszójú halakhoz tartozó Oreochromis karongae mára veszélyeztetetté vált, mindeközben pedig az emberek sem jutnak legfőbb táplálékukhoz.
A Victoria tó egyre romló vízminősége, valamint a nílusi sügér megjelenése okozta, hogy a tóban egyre kevesebb a halászható hal, amely ugyancsak a halászatból élők megélhetését veszélyezteti. Az IUCN 191 halfajt vizsgált a Victoria tóban és ezeknek a 45 százaléka mára veszélyeztetetté vált, vagy már ki is pusztult.
Afrika legnagyobb tavai mentén az emberek legfőbb proteinforrása a hal. A szub-szaharai régióban csaknem 7,5 millió szegény embernek a megélhetése függ a halászattól. Megsegítésük valószínűleg még kézzelfoghatóbbá válik, hogyha a politikusok is tudják már, a halászok nem a levegőbe beszélnek, amikor rendre üres hálókat húznak ki a tavakból.
"Afrika számos különleges halfaj otthona, amelyek csak ezen a kontinensen élnek" - mondja William Darwall, az IUCN Biodiverzitás Program projektvezetője. "Ha nem állítjuk meg a halfajok eltűnését, akkor a most még fajgazdag Afrika nemcsak elveszíti különleges adottságát, de emberek milliói vesztik majd el állásukat és legfőbb táplálékukat."
Meghatározták az öt éves felmérés során, hogy melyek a különlegesen veszélyeztetett területek és fajok. Fokozott védelem alá kell, hogy essen a kameruni Barombi Mbo krátertó, ahol 11 kihalás szélére sodródott halfaj él. Az erdőkivágások sem tesznek jót a területnek, hiszen a krátertó mélyéről nagy mennyiségű széndioxid szabadul fel időnként, amely fullasztja a halakat. Ha ezen a területen nem kezdik el a fokozott védelmet, akkor számos halfaj fog kipusztulni, amelyek közül több a helyiek legfontosabb élelem alapanyagának számít.
Míg a halak fontos tápanyag és jövedelemforrások, addig az édesvizek más élőlényei pedig az ökoszisztémát tartják fenn. A puhatestűek, a szitakötők és a vízi növények fontos szerepet játszanak a vizes élőhelyek fennmaradásában. Épp ezért aggasztó, hogy a Kongó folyó 100 kilométeres szakaszán csupán 11 féle puhatestűre bukkantak, mivel a folyó felsőbb részein bekerülő szennyezőanyagok egyszerűen megölik ezeket az érzékeny állatokat.
"Ez a program komoly lehetőséget ad arra, hogy befolyásoljuk a beruházókat és a kormányokat, amikor édesvizeket érintő építkezéseket terveznek" - vélekedik Anada Tiéga, a Ramsari Egyezmény egyik vezetője. Szerinte mivel az infrastruktúrák még igen gyerekcipőben járnak Afrikában, így a szabályozás messze elmarad a fejlett országokétól. "Ameddig nem volt meg a kellő információ, addig nem tudtunk hadba szállni a beruházások miatt, így viszont most már tudjuk, mit kell védeni és miről érdemes meggyőzni a döntéshozó politikusokat és a beruházókat, hogy ne sérüljenek tovább az afrikai édesvízi területek". (Bilkei Bora greenfo)

Védett récéket lőttek le olasz vendégvadászok
Védett vízi madarakat lőttek le olasz vendégvadászok tegnap a kengyeli halastavaknál - közölte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának területileg illetékes természetvédelmi őre.
  Monoki Ákos elmondta, hogy Magyarországon szeptember első napján kezdődik a vízi vadak vadászidénye. A szezon elején általában a récék - tőkésréce, kerceréce, csörgőréce -, valamint a szárcsa kilövésére van lehetőség. A vízi szárnyasok közül az előbbieken kívül zsákmányolható vetési lúd és a nagy lilik csak október végén, november elején érkezik ezekre a vidékekre.
A nemzeti park természetvédelmi őrszolgálata szúrópróbaszerűen ellenőrzi a vadászatokat. Ennek keretében tartották a kengyeli akciót is: egy szakember a növényzet takarásából figyelte az olasz vendégvadászokat. A külföldieket a természetvédelmi őr tetten érte, amikor azok az engedélyezett fajok mellett védett madarakat is elpusztítottak.
A szemle során kiderült: az olaszok egy fokozottan védett, 500 ezer forint természetvédelmi értékű cigányrécét, egy 50 ezer forint értékű védett kanalas récét, valamint öt, egyenként ugyancsak 50 ezer forint eszmei értékű védett barátrécét is lelőttek. Cselekményüket súlyosbítja, hogy az előbbi két faj a hazai védelem mellett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozik - magyarázta Monoki Ákos.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy az ügyben a Törökszentmiklósi Rendőrkapitányság öt olasz vadász ellen indított nyomozást, akiket előállítottak. A természetvédelmi szervezet a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél is eljárást kezdeményez az érintettek ellen, természetkárosítás bűntett miatt - tette hozzá. (greenfo/mti)

Jangce menti mega fásítás
Kína dollár százmilliókat fog költeni a Jangce folyó mentén, a Három szoros víztározó térségében a további környezetrombolás megállítására - közölte Csia Cse-pang erdészeti miniszter.
"Összességében a környezet állapota messze van attól, amit a kommunista párt és az emberek megkövetelnek" - szögezte le Csia, és beszámolt arról, hogy a folyó mindkét oldalán "különböző okokból" megritkultak az erdők, megkopaszodtak a hegyek és a dombok, amik miatt ismétlődő természeti katasztrófák, földcsuszamlások történtek.
Az új - 600 kilométeres szakaszra vonatkozó - tervek magasabb erdősítési arányt szabnak meg; a jelenlegi 22 százalék helyett 65 százalékot, aminek a költségelőirányzata több mint tízmilliárd jüan, vagyis másfél milliárd dollár - mondta el a 30 milliós térségi nagyváros Csungking polgármestere, Huang Csi-fan. Hozzátette, hogy a város a szennyvíz kezelése területén is komoly beruházásokat tervez. Az elmúlt években 50 milliárd jüant (7,3 milliárd dollárt) fordítottak erre a célra, s a következő három évben további 28 milliárd jüant (4,1 milliárd dollárt) készülnek befektetni.
A Három szoros a világon a legnagyobb vízerőmű-beruházás, kritikusai régóta figyelmeztetnek súlyos környezetkárosító hatására, a partok melletti erózióra, a folyó öntisztulását gátló helyzetre. Eddig már 1 millió 400 ezer embert költöztettek el a régióból, s további 300 ezer emberre vár hasonló sors. Az indoklás szerint ezzel is enyhül a környezetet terhelő nyomás, az emberek, illetve otthonaik ráadásul jelenleg a talajviszonyok miatt gyakori földcsuszamlásoknak vannak kitéve.
Hírek szerint az utóbbi idők heves esőzései következtében hatalmas mennyiségű szemét és törmelék mosódott a Jangce folyóba, volt már rá példa, hogy ez a hordalék nehezen kezelhető akadályt jelentett a gátnál. A China Daily című lap szerint ebből a hordalékból egyes helyeken olyan vastag réteg keletkezett, hogy az emberek közlekedni tudtak rajta. (greenfo/mti)