|
AJÁNLÁS
Életemben
csak nagyon kevés emberben csalódtam s talán ezért jó emberismerőnek
tartom magam. Vannak emberek, akikben a megismerkedés után néhány
perccel már teljes bizalmam van. Gáspár János tanár úr azon meglehetősen
ritka emberek közé tartozik, akikben fenntartás nélkül megbízom.
Amennyiben
nincs meg a maximális bizalmam emberi és szakmai integritásában,
négy éve nem tudtam volna átadni neki Édesapám közel fél évszázados
privát levelezését. Megvallom, hogy én szándékoztam megjelentetni
ezt az érdekes levelezést. Átrostálva, sterilizálva és az iránta
érzett örökéletű hálám és szeretetem miatt idealizálva, vagyis
a legelőnyösebb beállításba mutattam volna be Őt. A szakmai hitelesség
szempontjából kötelező objektivitásnak valószínűleg még a látszatát
is elkerültem volna, amennyiben én adom ki és szerkesztem az említett
levelezés kötetét.
Nagy szerencse
tehát, hogy Gáspár János tanár úr (talán megsejtve, hogy milyen
objektivitást messze elkerülő) terveim vannak, felajánlotta a
közlendő levelek kiválogatásának fáradságos munkáját. Hogy a szerkesztői
munkát milyen remekül oldotta meg, azt a 2000-ben kiadott Töredékek...
című munkájának sikere ékesen igazolja.
Gáspár János kiválóan képzett irodalomtörténész, aki komoly irodalomkutató
múlttal rendelkezik. Ennek a "Töredékek a kuckóból - Fekete
István sorsai" című értékes és alapos munkájával is bizonyítékát
adta. Szaktudását és elkötelezettségét igazolja az a nehéz és
sok órát igénylő munka, mellyel Fekete István családfájának német,
francia, lengyel stb. gyökerét és oldalágait felkutatta. Rendkívül
értékes és fáradságos kutató munkájával nemcsak Fekete István
közvetlen családjának és olvasóinak tett nagy szolgálatot Gáspár
János, hanem az egyetemes magyar irodalomtörténelemnek is.
A kiváló irodalomtörténész
érdeme és munkájának külön értéke az objektivitás. Vagyis az,
hogy bár Fekete István írói tehetségét és jelentőségét rendkívül
nagyra tartja, mégis mértéktartó tudott maradni. Ami pedig sok
irodalomtörténészre nem kimondottan jellemző. Ez pedig gyakran
azt eredményezi, hogy egyes írókról, költőkről és más közismert
személyekről teljesen valótlan "tények" kerülnek a köztudatba,
és lesznek évszázadokon keresztül ismételve. Gáspár János kiváló
és értékes tanulmányában sem mint embert, sem mint írót nem idealizálta
Fekete Istvánt, amit pedig könnyen megtehetett volna. Ő azonban
objektíven és csakis a tényekre támaszkodva mutatta be Fekete
Istvánt. Ezért pedig messzemenő köszönetet és elismerést érdemel
úgy a magyar irodalom szakértőitől, mint Fekete István olvasóitól
és tisztelőitől.
Ifjabb Fekete István
Chicago-Budapest, 2002. augusztus 14.
Tartalom
AJÁNLÁS
I. A SORS KEZDETE
GRAFOLÓGIAI JELLEMRAJZ: FEKETE ISTVÁN
II. A KEZDŐ ÍRÓ SORSA
FÖRDŐS GYULÁNÉ: A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA (1937)
TANÁCS JÁNOSNÉ: CSÍ (1940)
III. AZ ELSŐ SIKEREK SORSA
BADICSNÉ MATTING MÁRIA: HAJNAL BADÁNYBAN (1943)
IV. A MŰVÉSZ SORSA
BADICSNÉ MATTING MÁRIA: GYEPLŐ NÉLKÜL (1947)
V. A KÖZALKALMAZOTT SORSA
AZ ERDŐ HANGJAI ÍRTA: FEKETE ISTVÁN
MOST MÁR ELHISZED ?
KÜZDELEM A SZÁRAZSÁG ELLEN
VI. A NYUGDÍJAS SORSA
VII. AZ ALKOTÁS KORÁNAK SORSA
FÖRDŐS GYULÁNÉ: LUTRA (1955)
HUNYADI ÁGNES: KELE (1955)
KRISTYÁNNÉ AKNAI ERZSÉBET: BOGÁNCS (1957)
HORVÁTH TIBOR: TÜSKEVÁR -- TÉLI BEREK (1957/1959)
VIII. A "KUCKÓ" ÉVEINEK SORSA
BANDA ZOLTÁN: HÚ (1966)
TANÁCS JÁNOSNÉ: BALLAGÓ IDŐ (1970)
IX. A BÚCSÚZÁS SORSA
AMI AZ ÉLETRAJZBÓL KIMARADT…*
GÖLLE (SOMOGY MEGYE)
KAPOSVÁR (SOMOGY M.)
DEBRECEN (HAJDÚ-BIHAR MEGYE)
GÖDÖLLŐ (PEST MEGYE)
BAKÓCA (BARANYA MEGYE)
AJKA (VESZPRÉM M.)
BALATONALMÁDI (VESZPRÉM MEGYE)
BAKONY (A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG LEGNAGYOBB TAGJA)
BUDAPEST (II. KERÜLET)
KOPPÁNYSZÁNTÓ (TOLNA MEGYE)
KUNSZENTMÁRTON (JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE)
SZENTKIRÁLYSZABADJA (VESZPRÉM MEGYE)
TÜSKEVÁR (SOMOGY MEGYE)
FEKETE ISTVÁN MŰVEI
UTÓSZÓ
JELENTKEZÉSI LAP
TARTALOM
|
