 
|
|
|
Ahogy mi láttuk a Tiszát... Amikor egyesületünk munkatársaival elsőként a Tiszára értünk 2000. februárjában, a Szamoson és a Tiszán végigvonult ciánszennyezés idején, első benyomásom az volt, hogy a többek által megjósolt 2000-es világvége első napjait éljük. Mindenfelé dögök és agonizáló halak, bűz, leírhatatlan síri hangulat. Tanácstalan, tehetetlen emberek, szívükben bizonytalansággal, és szorongással. Talpuk alól talajt vesztett halászok, reménytelen természetvédők, természetszeretők, akik nem tudták miként lesz ezután. Morcos vendéglátósok, akik igyekeztek a nyári vendéglátás várható hiányát rajtunk, tetemgyűjtőkön kompenzálni… Néhány hónap elteltével, amikor az évszázad tiszai árvizeként emlegetett árhullám végigmosta a medret, és felcsillantak az első reménysugarak, már kicsit bizakodóak voltak az emberek. Júniusra, amikorra beállt az állítólagos halbőség -korántsem a telepítéseknek, hanem sokkal inkább a mellékfolyóknak köszönhetően- már csak néhányan gondoltak úgy a ciánszennyezésre, mint egy ökoszisztémát veszélyeztető katasztrófára, hiszen nagyon sokan kezdtek anyagiakkal kapcsolatos lobbyt a szennyezés kapcsán. A vízügynek újabb jelentősebb állami támogatások lehívására nyílt lehetősége, a haltermelők a szaktárca nyomására eladhatták a milliónyi ivadékukat, illetve a közé kevert nagymennyiségű szeméthalat jó pénzért, sok vállalkozó a tetemgyűjtéssel keresett jelentősebb összegeket. A kutatóintézetek “lédús” kutatási megbízásokat kaptak, a civil szervezeteknek új források nyíltak meg és még sorolhatnánk. Az mindenesetre bizonyos, hogy a szennyezés felhívta a figyelmet a Tisza sebezhetőségére, országunk alvízi mivolta kapcsán földrajzi kiszolgáltatottságára, nemzetközi egyezmények hiányára, és a természet védelmének egyre fokozódó fontosságára. Jelen könyvünk készítésével egyidőben számos szakmailag jól megalapozott kutatás hivatott vizsgálni a Tisza ökológiai állapotát, a szennyezések valódi hatásait, ökonómiai vonatkozásait, a lehetséges védelmi intézkedések technikai lebonyolíthatóságát és a további sebezhetőségi pontokat, amelyek feltárása a közeljövő fontos feladata. A szennyezés kapcsán számos kérdés felvethető. Írhatnánk az eljárási hibákról, a katasztrófa elkerülésének lehetőségeiről, vizsgálhatnánk felkészületlenségünket, tájékoztatást adhatnánk a károkról, mi most mégis másképp közelítettük meg a kérdést. Arra voltunk kíváncsiak, hogy magánemberként hogyan élték át az emberek a szennyezést lelkileg. Azt szerettük volna tudni, hogy hazánk környezeti tudatossága mennyire erős, mennyire érintette mélyen az embereket a szennyezés. Megkérdeztünk a Tiszával évtizedek óta foglalkozó kutatókat, Tiszán évek óta dolgozó halászokat, vízügyi szakembereket ugyanúgy, mint ahogy megkérdeztünk Tisza melletti boltost, vendéglátóst, kocsmárost. Olyan emberek vallanak a Tiszáról kötetünkben, akiknek nem fűződik érdeke ahhoz, hogy a tényeket más szemszögből állítsák be, mint ahogy valóban látják. Nem befolyásoltuk véleményüket, nem kezdeményeztük sem azt, hogy felelősöket keressenek, sem azt, hogy felmentsenek vádak alól hibásakat. Ennek köszönhető, hogy merően eltérő véleményeket közlünk, merően más szemszögekből, amelyeket nem foglalunk össze, nem pontosítunk. Átadunk azzal a megdöbbentő őszinteséggel, ahogy mi hallattuk. A szakértők hozzáállásai szakértőiek, úgy ahogy kell. Viszont rendkívül tanúságos három fejezetben, hogy a horgászok, halászok, vagy akár az átlagpolgárok a Tisza környékén mennyire nem tanúsítanak fogékonyságot a hosszútávban való gondolkozásra, és mennyire halcentrikus a gondolkozásuk. Volt ugyan, aki sírva mesélt a Tiszáról, de a többség a halászhatósággal, horgászhatósággal foglalkozott. Ezek a vélemények korántsem tükrözik a kiadó, Egyesületünk álláspontját, tekintve, hogy munkatársaink fenntartható fejlődés elvével vizsgálják a közgazdasági hatásokat és az ökológiai állapotok változásait. Csak azt akartuk, hogy hitelesen tájékozódjunk beszélgetések kapcsán, hogyan élték át ők a szennyezéseket, hogyan látták ők a Tisza helyzetét, és miket látnának fontosnak annak érdekében, hogy még egyszer ne következhessen be ehhez hasonló természeti katasztrófa. Ezeknek a beszélgetéseknek az anyagából született ez a könyv. |
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|