 
|
|
|
A Csirke-hegy természeti értékei
Ismereteink bővülésével egyre tisztábbá vált a terület megőrzésének fontossága. Kiadványunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a Csirke-hegy értékeire, ezen keresztül pedig a hasonló jellegű természetközeli élőhelyek jelentőségére. Az utóbbi évtizedekben fokozatosan épült be a köztudatba az, hogy a természet egészséges működése mennyire fontos a társadalom életében. A múltban és a jelenben zajló gazdasági tevékenységek azonban egyre több és halmozódó károsodást okoznak a természetben, melynek egyik fő összetevője az élőhelyek átalakítása, és ezzel összefüggésben az élővilág változatosságának csökkenése. Hazánkban a természetpusztítás kevésbé előrehaladott, így kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint a tőlünk nyugatra fekvő országok. Ezekben az országokban a természetátalakítás és a természetközeli élőhelyek elvesztése fokozottabb mértékben jelentkezett, így flórájuk és faunájuk is szegényebb lett. Ezt szem előtt tartva az európai uniós csatlakozások előkészítésénél előtérbe került hazánknak a közös európai természet megőrzésében játszott szerepe. A Kárpát-medence, s benne Magyarország területe Európa tizenegy nagy, önálló életföldrajzi (biogeográfiai) egységének egyike, egyenrangú a nála sokkal nagyobb kiterjedésű atlantikus, mediterrán és kontinentális zónákkal. Ennek egyik oka az, hogy a Kárpát-medence, így hazánk változatos geológiai felépítésű geomorfológiájú területe több klímahatás (atlanti, mediterrán, kontinentális) alatt áll egyidejűleg. Ezért a pannóniai életföldrajzi régióban olyan egyedi, mozaikos ökológiai rendszer jött létre, melyet számos szál fűz a környező térségekhez, és ezek flórájának és faunájának sok elemét magába fogadja, sőt kárpát-medencei bennszülött elemekkel még színesíti is. Emiatt hazánkban különösen nagy a szerepe az európai természeti sokszínűség fenntartásában. A régiót egyik legjellemzőbb kapcsolata az ázsiai kontinentális életföldrajzi térségekhez köti, melyekből több növény- és állatfaj az eredeti zonális rendszerektől már jórészt elszigetelve épül be a Pannon életközösségekbe. Régiónk egyik különleges adottsága, az Eurázsiában hosszan húzódó, a kontinentális kapcsolatokat biztosító erdőssztyepp öv itt éri el elterjedési területének nyugati határát. Az ehhez az övezethez kapcsolódó életközösség egykor a Kárpát-medence keleti felében (Magyarországon az Alföldön és az Északi-középhegység déli oldalain is) elterjedt lehetett. Sajnos az Alföldön hajdan virágzó erdőssztyepp vegetáció csaknem teljes mértékben megsemmisült, ma már csupán töredékeiben, sokszor másodlagosan visszatelepülve, elszegényedett formában találjuk meg. A kevésbé drasztikusan megváltoztatott domb- és hegyvidékeink délies oldalain, hegylábi területein természetes vagy emberi hatások miatt nem záródik az erdőtakaró. Itt még ma is jellemző a növény- és állatfajokban bővelkedő ún. szubmediterrán erdőssztyepp jelenléte. A legértékesebb és a legtöbbet tanulmányozott dombvidéki erdőssztyep-növényzetű területeink zömmel erdőirtás-eredetűek: vagy a felhagyott szőlőkultúrák helyén, vagy a hagyományos állattartásban használt kaszálók, illetve kaszált gyümölcsösök területén alakultak ki. A Keleti-Cserhátra a felhagyott szőlők helyén kialakuló gyepek jellemzőek. Sok szőlőt már a századfordulón felhagytak, mindenekelőtt a múlt század végén bekövetkezett filoxéra-járvány hatására. A szőlők helyén megjelenő gyepet aztán vagy legeltették, vagy magára hagyták, így az lassan regenerálódott. A Csirke-hegy magasabb részein fekvő sztyeprétek is valószínűleg ilyen eredetűek, a múlt századi filoxéra-járványnak köszönhették létrejöttüket. Ezekről és a később felhagyott parcellák helyén kialakult, figyelmet és védelmet igénylő élőhelyekről a továbbiakban még sok szó esik. A magára hagyott szőlő- és gyümölcsültetvények helyén elterjedő növénytakaró sokunkban a “rendezetlenség” benyomását kelti. Leromlott, az ember számára értéktelen, hasznosításra váró tájként mutatkozik. Ugyanakkor ma már tudjuk, ezek között a másodlagosan kialakult területek között akad néhány, az élőlények sokaságának utolsó menedékül szolgáló élőhely. Ilyen terület a Csirke-hegy is. |
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|